Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
1976. március 14. • PETŐFI NÉPE • S A Magyar Szocialista Munkáspárt állásfoglalása a Szovjetunió ; Kommunista Pártja XXV. kongresszusáról Intefjú Németh Ferenccel, a KISZ megyei bizottságának első titkárával (Folytatás az 1. oldalról.) cializmus, a kommunizmus előrehaladását. A magyar kommunisták á szocialista és a kapitalista társadalmi-rendszer versenyében mindig, kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak á Szovjetunióban folyó kommunista építőmunkának. A mi harcunkat is segítik a Szovjetunió hatalmas eredményei, tapasztalatai. A mi történelmi, utunk is világosan megmutatta, hogy csak abban az esetben lehetséges a szocializmus eredményes építése, ha a forradalmi folyamatot vezető párt egyaránt' figyelembe veszi a szocializmus építésének nemzétközi érvényű fő törvény- szerűségeit és a nemzeti sajátosságokat. / Az SZKP XXV. kongresszusa a béke kongresszusa. A kongresz- S2US a nemzetközi helyzetet a körülmények reális számbavételével elemezte. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt- tartja, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa békeprogramjának. végrehajtása, a Szovjetunió, a szocialista országok fejlődése, egyeztetett külpolitikája, az összes haladó és békeszerető erőkkel megvalósult mind szorosabb szövetsége utat nyitott a hidegháborútól az enyhülés., ar különböző társadalmi rendszerű .államok békés egymás mellett élése felé. Nagy jelentőségű, hogy az SZKP külpolitikája töretlenül folytatódik: a XXV., kongresszus által megfogalmazott külpolitikai célok a békeprogram folytatását, továbbfejlesztését jelentik. Ez a program joggal találkozik a békeszerető, reálisan gondolkodó emberek egyetértésével. támogatásával. A Szovjetunió ereje, eltökéltsége, az emberiség sorsáért érzett felelőssége, áldozatvállalása a jövőben is szilárd biztosítéka annak, hogy a békéért és a nemzetközi együttműködésért folytatott további harc programja is megvalósul. Az SZKP XXV. kongresszusa a nemzetközi szolidaritás kongresz- szusa. A kongresszus a több mint 15 millió szovjet kommunista, az egész szovjet nép nevében kifejezte szolidaritását a szocializmusért, a haladásért, a demokráciáért, a nemzetek szabadságáért világszerte harcoló erőkkel. Megerősítette, hogy a szocializmus és a haladás ügye elválaszthatatlan a Szovjetunió fejlődésétől, az SZKP következetes, internacionalista politikájától. A kongresz- szuson minden eddiginél nagyobb számban vettek részt azok az erők. amelyek napjainkban a szocializmusért, a társadalmi haladásért, .a népek szabadságáért, a nemzeti függetlenségért, a neoko- lonializmus ellen harcot folytatnak. Ez demonstrálta korunk három fő forradalmi erejének, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalmak harcának 'szoros kapcsolatát. az antiimperialista egység növekvő erejét a nemzetközi küzdőtéren. A nemzetközi kommunista mozgalom felfelé ívelő szakaszában, amikor a kommunista pártok önállóan dolgozzák ki politikájukat, stratégiájukat és taktikájukat, megnövekedett minden egyes testvérpárt felelőssége, növekszik a proletár internacionalizmus jelentősége. Az SZKP XXV. kongresz- szusa hitet tett a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége mellett. Pártunk az SZKP- val és más testvérpártokkal együtt mindent megtesz az egység erősítésére, s elítéli az egységet aláásó nézeteket, a nemzeti korlátoltságot, a burzsoá nacionalizmust, a szovjetellenességet, a sza- kadár törekvéseket, s mindezek legdurvább megnyilvánulását, a maóizrhust. Az MSZMP a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységét szem előtt tartva, mindenkor támogatta és támogatja a testvérpártok tanácskozásait, kétoldalú, regionális és világtalálkozóit. A magyar pártküldöttség tagjai szovjetunióbeli tartózkodásuk során látogatást tettek a Grúz Szovjet Szocialista köztársaságban, a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján, az SZKP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Akadémiáján, találkoztak a munkások,.-kolhozpjrasztok, értelmiségiek képviselőivel. Ezeken a találkozásokon ismét bebizonyosodott," milyen mélyek a gyökerei a magyar—szovjet barátságnak, milyen szilárd a magyar és a szovjet kommunisták, a két nép testvéri kapcsolata. Pártunk nagyra értékeli azt a meleg fogadtatást, amelyben küldöttségünk a Szovjetunióban részesült, s amelyben ismételten kifejeződött a szovjet nép testvéri barátsága a magyar nép iránt. Ügy ítéli meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének részvétele a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresz- szpsán eredményesen szolgálta az MSZMP és az SZKP egyre erősödő testvéri együttműködését, a magyar és t a szovjet nép megbonthatatlan barátságát. A magyar közvélemény a kongresszus napjaiban élénk érdeklődéssel fordult a szovjet főváros felé. A megkülönböztetett figyelem jele volt, hogy a napilapokat lényegesen nagyobb példányszámban vásárolták, és milliók nézték, hallgatták a televízió és a rádió beszámolóit. A dolgozók nemcsak figyelmükkel, hanem tetteikkel is kifejezték, mily nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet kommunisták legfelsőbb szintű tanácskozásának. Ennek bizonysága, hogy a Csepel Vas- és Fémművekben és más üzemekben értékes munkafelajánlásokat tettek, ünnepi műszakokat tartottak és teljesítettek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának tiszteletére. Számos gyár és intézmény dolgozói ‘testvéri üdvözletüket küldték és jókívánságaikat fejezték ki a kong- 5 resszúshoz és az ott jelen levő magyar delegációhoz Küldött távirataikban. Mindez. ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar nép saját ügyének is tekinti a szovjet testvérpártnak, a szovjet népnek a kommunista társadalom felépítéséért tett erőfeszítéseit. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a forradalmi* fejlődés, az építőmunka gazdag tapasztalatait nyújtotta valamennyi kommunista pártnak, köztük a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. Pártunk elvégzi az SZKP XXV. kongresszusa tapasztalatainak elemzését, gondoskodik árról, hogy a szovjet testvérpárt felelős tanácskozásának anyagát a párttagság megismerje, s a tapasztalatokat szocialista munkánk javára hasznosítsuk. Meggyőződésünk, /hogy megvalósulnak mindazok a közös eszméken alapuló célok, amelyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusának határozatai egyaránt megfogalmaznak. Együttműködésünket erősítve egységben és szoros szövetségben á jövőben is együtt haladunk a Szovjetunió Kommunista Pártjával. a nagy szovjet néppel közös történekni utunkon. Pártunk, a szocializmust építő magyar nép forrón üdvözli az SZKP XXV. kongresszusának történelmi határozatait, teljes erejével támogatja a Szovjetunió békepolitikáját. és azt kívánja, hogy a szovjet nép a nagy áldozatokkal kivívott, megérdemelt békében élhessen, és eredményesen folytassa az emberiség új hajnalát .jelző kommunista társadalom építését. Budapest. 1976. március 12. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 2% Holnap, március 15-én Kiskunhalason lesz a forradalmi ifjúsági napok háromhetes eseménysorozatának megyei megnyitó ünnepsége. A történelmi évfordulókra való megemlékezések, a szocialista hazafiságról, proletár internacionalizmusról szóló beszélgetések, különböző vitafórumok, kulturális műsorok a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa politikai előkészítéséhez tartoznak A Bács-Kiskun megyei gyárakban, üzemekben, közös gazdaságokban, intézményekben dolgozó, illetve tanuló ifjúkommunisták ezekben a hetekben is konkrét feladatokkal, tettekkel juttatják kifejezésre, hogy magukénak vallják a XI. pártkongresszuson elfogadott dokumentumokat, s cselekvőén részt vesznek azok megvalósításában. Becsületes, szorgalmas munkával készülnek az ifjúsági szövetség legmagasabb fórumának tanácskozására. Az ifjúkommunisták eddigi eredményeiről, szervezeti életük alakulásáról, fejlődéséről, a KISZ-alapszervezetek kommunista jellegének erősödéséről, a’ kongresszusi készülődésről, valamint a forradalmi ifjúsági napok politikai jelentőségéről Németh Ferenccel, a KISZ megyei bizottságának első titkárával beszélgettünk. — A KISZ Közpokti Bizottsága 1976. májusára hívta össze a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusát. A nagy jelentőségű eseményre hogyan készülnek a Bács-Kiskun megyében dolgozó, tanuló ifjúkommunisták? — Bács-Kiskun megyében valamennyi KlSZ-szervezet és KISZ. tag készül ifjúsági szövetségünk' IX. kongresszusára — mondta a KISZ megyei bizottságának első titkára. — A felkészülést a KISZ. munka szerves részének tekintjük, ezért külön akciókat, mozgalmakat ebben az időszakban nem szerveztünk. A legfontosabbnak a kongresszusi akció- programok végrehajtását, a fiatalok munkában, tanulásban való helytállását tartottuk és tartjuk. Minden ifjúkommunista és KISZ-en kívüli fiatal a maga területén hatékony munkával vegyen részt az V. ötéves terv első évében a gazdasási feladatok végrehajtásában. Ez a munka adia akiDiát. annak az értékelésnek. amelyet a KISZ-szervezetek a VIII kongresszus óta eltelt időszakról készítenek. — Megyénkben jelentős előrelépés történt a párt ifjúságpolitikai határozata .megvalósításában. Az ifjúsági törvény paragrafusai mindinkább érvényesülnek a gyakorlatban. Közüggyé vált az ifjúság szocialista nevelése. nemcsak országosan és megyei vonatkozásban, hanem a kisebb közösségekben is. ott. ahol a fiatalok élnek, dolgoznak és tanulnak. Minden területén jelentős erőfeszítéseket- tettek a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása céljából. Az ifjúság megítélésének mércéjévé az vált. ki hogyan dolgozik. tanul, hogyan teljesíti kötelességeit. Elmondhatjuk, hogy &' fiatalok többsége helytáll a munkában, tanulásban, egyre többen vállalnak közéleti megbízatást. Aktív résztvevői a termelő munkának, a szocialista versenymozgalómnak. Mind többen gyarapítják szakmai, politikai ismereteiket. Eredményesen vettek részt a IV. ötéves terv feladatainak megvalósításában. — A KISZ-szervezetekben dolgozó ifjúkómmunisták tevékenységében is azt tartottuk a legfontosabbnak, hogy az a párt XI. kongresszusa, a megyei pártértekezlet és a KISZ VIII. kongresszusa határozatainak megvalósítását szolgálja. Mozgósítottuk a fiatalokat a gazdasági munkában való részvételre, védnökségekkel, kommunista műszakokkal, f társadalmi munkaakciókkal is támogattuk azok megvalósítását. Egyre több helyen működik eredményesen az úgynevezett ifjúsági radar akció. A fiatalok jelentős számban vettek részt szakmai, politikai versenyeken és az Alkotó ifjúság pályázaton. A tanulók minden évben segítették a nyári és őszi mezőgazdasági munkát. Kezdeményezői és támogatói voltunk a tanyai kollégiumi hálózat fejlesztésének, a tanyai iskolák villamosításának, az óvodai, bölcsődei helyek számszerű bővítésének. — Fontos* feladatunk volt a párt politikájának ismertetése és magyarázása a fiatalok körében. Ehhez jó lehetőséget adtak a különböző KISZ-oktatási formák, vezetőképző tanfolyamok és a politikai képzés új rendszei re. Különösei! a KISZ Központi Bizottsága 1974. április 17—18-i határozata óta erősödött KISZ- szervezeteink politikai tevékenysége, tartalmi munkája. Az a tapasztalatunk, hogy a KlSZ-esek- nek, s az ifjúsági szövetségen kívüli fiataloknak is nőtt az igénye a politikai ismeretek megszerzése iránt. Ennek az igénynek a kialakítását az is segítettéi hogy a fiatalok egyre nagyobb számban vesznek részt a közéletben, szót kérnek és kapnak különböző fórumokon. Megnőtt az arányuk a különböző vezetőségekben és vezető testületekben. Ez lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok érdekeit minél több fórumon tudjuk képviselni, természetesen párhuzamosan a kötelességek teljesítésével. — Az alapszervezetekben nemrég megtartott vezetőség- választó taggyűléseken a fiatalok beszámoltak az elmúlt mozgalmi évben végzett mun- kdjükről, eredményeikről. A KISZ-eseknek az 1975—1976- os mozgalmi évben mi volt a legfontosabb feladata, s azt hogyan valósították meg? — A KISZ-alapszervezetek a kongresszusi felkészülés során megtartották az értékelő és vezetőségválasztó taggyűléseiket. A taggyűléseken a KISZ-esek 80— 85 százaléka vett részt. A KISZ- vezetőségek beszámolóinak többsége megfelelt a KISZ Központi Bizottsága 1974. április 17—18-i határozatában megfogalmazott követelményeknek. Értékelték a kongresszusi akcióprogram végrehajtását, illetve saját munkájukat. Foglalkoztak a közösségek további fejlődésének lehetőségeivel, feladataival. A beszámolókban jelentős helyet foglalt el a KlSZ-szervezetek tevékenysége a gazdasági építőmunkában, valamint a politikai nevelőmunka helyzete. Nem kapott kellő hangsúlyt azonban a sport és turisztika értékelése. A beszámolókhoz a résztvevők mintegy 30— 35 százaléka szólt hozzá. A fiatalok pozitív és negatív tapasztalataikkal kiegészítették a beszámolókat. — Tapasztalataink szerint a taggyűléseket a jó légkör, a kritikus és önkritikus szellem jellemezte. A KISZ-vezetőségek jól előkészítették az ifjúkommúnis- ták munkájának értékelését. Felelősséggel és nevelő jelleggel alkalmazták az elismerést és a bírálatot. Az értékelés során elsősorban azt vették figyelembe, hogy a munkahelyeiken a fiatalok hogyan dolgoztak, illetve hogyan tanultak az iskolákban. — Ügy értékeljük, hogy az új KISZ-vezetőket felelősséggel , választották meg. Olyan ifjúkommunisták kerültek KISZ-vezetői funkcióba, akik népszerűéit a fiatalok körében és rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a feladataik megfelelő elvégzéséhez szükségesek. — Jelenleg a második taggyűléseken valamennyi KlSZ-szer- vezet megvitatja a KISZ Központi Bizottsága kongresszusi levelét és elkészíti az akcióprogramot a következő mozgalmi évre. A legtöbb KlSZ-alapszerveze- tünkben sok /hasznos javaslat, észrevétel hangzott el a kong- - resszusi levéllel kapcsolatban.. A vélemények többsége a helyi feladatokra vonatkozik. — A holnap kezdődő forradalmi ifjúsági napok eseményeinek milyen jelentősége van a kongresszusra való politikai felkészülésben? — A kongresszusra való felkészülésünkkel párhuzamosan tizedik alkalommal rendezzük meg a forradalmi ifjúsági napokat. A KISZ-bizottságok, KlSZ-alapszer- vezetek és úttörőcsapatok sokrétű, tartalmas programmal készülnek történelmi évfordulóink méltó megünneplésére. A rendezvénysorozatnak különös jelentőséget ad, hogy a kongresz- szusra való politikai felkészülésünket is szolgálja. — A sokrétű politikai, kulturális és sportprogram mellett szeretnénk minél több- fiatallal megvitatni, hogy mit jelent nekünk ma a szocialista hazafiság, proletár internacionalizmus és a forradalmiság. Minél többen ismerjék meg ezeket az elveket. — Ügy gondolom, hogy ha ezzel a tartalommal • rendezzük meg a forradalmi ifjúsági napokat, akkor nemcsak ünnepléssel, hanem a munkában, tanulásban való becsületes helytállással és tartalmas KISZ-munkával készülünk a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresz- szusára — fejezte be nyilatkozatát Németh Ferenc. T. L. Negyven éve önkéntes tűzoltó Bács-Kiskun közművelődésének egy esztendeje Az alpári önkéntes tűzoltó testűiét egyidős az évszázaddal, s Tóth István önkéntes tűzoltó főhadnagy csak öt esztendővel fiatalabb a testületnél. A huszon- négytagú gárdában ő a legidősebb. Még a felszabadulás előtt, 1936-ban állt be a község önkéntes tűzoltói közé, s azóta egyfolytában részt vesz a közösség munkájában. Amikor kitavaszodik, és a szürkeruhás önkéntes tűzoltók munkaidejük letelte után a késő délutáni órákban gyakorlatozni kezdenek, vannak akik megmosolyogják őket. -Mindek ez? — kérdezik —. s nem gondolnak arra —, hogy a tűz, mint ellenség milyen veszedelmes, s az önkéntesek a falu közösségének érdekében áldozzák fel szabad idejük egy ré- •szét. Pista bácsi már nem vesz részt a versenyszerű, szerelési gyakorlatokban, de azért általában ott van a többiekkel, hiszen ő a szertáros. Ezt a tisztséget több mint 30 éve ruházták rá. Akkor még ha kigyulladt a községben egy ház, vagy valahol tüzet fogott az udvar hátsó, részében felhalmo- "zott szálastakarmány, az alpári önkéntes tűzoltók kézi erővel-működtetett mozdony- vagy kocsifecskendővel vették fel a harcot a- falánk lángok ellen. A vizet lajtban, lovakkal vontatták a helyszínre. — Egyszer Lakitelekre indultunk tüzet oltani — mesélte' az öreg tűzoltó.,—' Amint a felvég-, be értünk, megbokrosodtak a lovak. és összetörték a lajtot, így nem tudtunk segíteni a szomszéd község lakóinak. Motoros fecskendőkkel csak az ötvenes Kvek végén gazdagodott az alpári önkéntes', tűzoltótestület szertára, gépkocsit pedig .meg csak jóval ezután kaplak. A ló- vontalású lajtok idején azzal próbálták fokozni a védelmet, hogy aratás-cséplés idején tűzőr- séget szerveztek a templomtoronyban, ahonnan belátható a határ. ' — Életemben a legnagyobb tüzet akkor oltottam, amikor az ötvenes évek végén kigyulladt a község rakodókertje — emlékezett vissza Pista bácsi. — A széna- és szalmakazlak oltására a közeli városok motorizált tűzoltói is eljöttek. Az. önkéntes tűzoltóság tulajdonképpen a társadalmi munka egyik fajtája, hiszen fizetség nem jár/ érte. Tóth István, mivel szertáros volt., régebben évi ötszáz forintot kapott a tűzoltó eszközök karbantartásáért. Üjabban a községi tanács havi 150 forinttal emelte tiszteletdíját, de a hetvenéves férfi — éppúgy, mint társai — nem pénzért vállalja az önkéntes szolgálatot. Fiatal korában nem egy olyan tűzeset fordult elő,' amelyik rövid idő alatt családokat t^tt hajléktalanná. Azóta tudja, hogy a tűz milyen nagy V Tóth István önkéntes tűzoltó főhadnagy a szertárban. (Opauszky László felvétele.) ellenség —, amely ellen csak szervezetten lehet védekezni. Tiszaalpár legrégibb és legidősebb önkéntes tűzoltója, Tóth István főhadnagy büszkén hordja a Kiváló tűzvédelmi munkáért érmet. és a Bronzkoszorűs önkéntes tűzoltó szolgálati érmet, amelyet a BM Tűzoltóság országos parancsnoka tűzött a mellére. O. L. (Folytatás az 1. oldalról.) pődijat ugyanis csak az esetek kis hányadában szednek és a jegyek elszámolásának hiányában sokszor csak becsük a közönség arányát. Az is igaz, hogy sok helyütt nem fektetnek kellő gondot a „statisztikai adatok szaporítására", és el-elhanyagolják a látogatók számának feljegyzését. A megyei összesítés szerint a köz- művelődési intézményeknek több mint két és fél millió látogatója volt 1975-ben. Jelentős tömegeket vonzott az ismeretterjesztés. A csaknem száz /akadémián, a kilenc szabadegyetemen és a négy és fél ezret meghaladó egyéb előadáson kétszáz- hetvenezer érdeklődőt jegyeztek fel. ötven nyelv- és négyszázhúsz más, hasznos ismeretet nyújtó tanfolyamot szerveztek. A különböző egyedi ismeretterjesztő rendezvényeken 567 000 ember hallgatta meg az előadókat, vett részt vitákon, beszélgetéseken, ankétokon. Érdekes jelenség, hogy a megyében szervezett műsoros estek vendégeinek száma nem éri el az ismeretterjesztés által érintettekét. Az 1500 zenés-táncos szórakoztató rendezvényen négyszáz- harmincnyolcezres közönséget jegyeztek fel. A klubok a közművelődés értékes közönségét alkotják. Száz ifjúsági és kétszáz egyéb klubot tartanak nyilván megyeszerte, a tagság létszáma több mint tízezer. A szervezett foglalkozásokat ugyanakkor negyedmillióan keresték fel. Viszonylag kevés ugyanakkor a szakmai érdeklődést kielégítő közösség, műszakitechnikai tizenkettő, a szocialista brigádtagokat egyesíti hét, az agrár-érdeklődésű lakosságot viszont csak hat klub képviseli a megyében. A szakkörök száma 172 — amelyből több mint hetven gyermek, azaz az iskolákkafvközösen szervezett, illetve működtetett népművelési forma. Közöttük jelentős arányban szerepelnek honismereti-helytörténeti gyűjtőkörök — harminckettő dolgozik Bács-Kiskunban —, s majd ugyanennyi a műszaki-természettudományi érdeklődésű fiatalokat és felnőtteket egyesítő közösség. Azok, akik 1975-ben meglátogatták Bács-Kiskun megye művelődési házait, a szabad idő kulturált eltöltésére, a tudás és a képességek fejlesztésére keresett — és talált — változatos lehetőségeket. A statisztikai számadatokban a társadalom valóságos igénye fejeződik ki a közösségi együttlét különböző formáira. Ezt az elvárást fogalmazta meg a XI. pártkongresszus határozata, amely kimondja: „A művelődés az egyén fejlődésének és közösségi kapcsolatainak nélkülözhetetlen tényezője. A fejlett szocialista társadalom építése szükségessé teszi az egyes emberek és a közösségek sokoldalú továbbképzését szolgáló közművelődési rendszer szervezeti és eszmei erősítését.” P. M.
