Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
XXXI. évi. 63. szám Ara 90 fillér 1976. március 14. vasárnap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A Magyar Szocialista Munkáspárt % 5 állásfoglalása a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága Kádár János elvtárs előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresz- szusán részt vett magyar pártküldöttség jelentését, és jóváhagyta tevékenységét. A Magyar Szocialista Munkáspárt az SZKP XXV.- kongresszusát mind a Szovjetunióban folyó kommunista építőmunka,' mind a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzetközi helyzet alakulása, a békéért vívott harc szempontjából történelmi jelentőségű eseménynek tekintik. A proletár internacionalizmus szellemétől áthatott kongresszus marxista—leninista elemzését adta a Szovjetunió fejlődésének, meghatározta a szovjet komrriu- nisták, az egész szovjet nép nagyszabású feladatait a kommunizmus építésében, . tudományosad értékelte a nemzetközi helyzetet, és programot adott. Az SZKP XXV. kongresszusa a kommunista építőmunka gyakorlati tapasztalatainak elméleti általánosításával alkotó módon továbbfejlesztette korunk élenjáró elméletét, a marxizmus—leninizmust, s ezzel új eszmei fegyverekkel gyarapította a.nemzetközi kommunista mozgalmat. A kongresszus kifejezte a párt szilárd’ elvi, politikai, cselekvési egységét, az SZKP vezetésének és tagságának egységét, a párt és a szovjet nép összeforrottságát, a szovjet ország valamennyi nemzetiségének testvéri összetartozását, közös akaratát a kommunista társadalom programjának megvalósítására. A kongresszus meggyőző módon bizonyította a Szovjetunió társadalmi rendjének .szilárdságát, ami egyben a szocializmus, a haladás, a béke ügyének biztos támasza az egész világon. Az SZKP XXV. kongresszusa a kommunizmus építőinek kongresszusa. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli, hogy a szovjet nép — élén a Szovjetunió Kommunista Pártjával, annak lenini Központi Bizottságával, a nemzetközi munkásmozgalom kipróbált harcosával, Leo- nyid Iljics Brezsnyev elvtárssal — megvalósította a XXIV. kongresszus irányvonalát az élet minden területén. A XXV. kongresz- szuson kidolgozott program a kommunista építőmunka folytatásának reális, megalapozott, lelkesítő programja. A X. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió topábbi nagy lépéseket tegyen a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésének, a kommunizmus építésének útján. A párt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésére, a nép életszínvonalának, jólétének további emelésére, a szovjet emberek kulturált életfeltételeinek tökéletesítésére. Az SZKP céltudatosan dolgozik a' szovjet társadalom továbbfejlesztésén, amely a valódi szabadság, az igazi demokrácia társadalma. A kongresszus fényes bizonyítéka volt annak, hogy a mai szovjet nemzedék, pártja vezetésével, teljes egységben rendületlenül halad előre a Lenin által kijelölt úton. Nincs olyan erő a világon, amely képes volna feltartóztatni a Szoyjetunió, a szo- (Folytatás a 2. oldalon.) , NÖVEKVŐ TÁRSADALMI liglÄ| Bács-Kiskun megye közművelődésének egy esztendeje Sokan nem kedvelik a statisztikai összegzéseket, a számadatok száraz, tényközlő jellege miatt. Bizonyára igazuk van. A kimutatások mögött azonban némi képzelőerővel könnyen felfedezhető a lüktető, eleven valóság, annak valamennyi lényeges változása. A közelmúltban a megyei tanács művelődésügyi osztályán elkészítették Bács-Kiskun megye közművelődési intézményeinek 1975. évi tevékenységét dokumentáló nyilvántartások összesítését. A számadatok a kultúrát jelentős mennyiségben igénylő és „fogyasztó” népességnek mutatják szűkebb hazánk, lakosságát. Bács-Kiskunban 119 intézmény szolgálja az önművelődés, a szabad idő hasznos eltöltésének változatos módjait. Túlnyomó többségüket a helyi tanácsok kezelik, kilenc felett, a szakszervezet gyakorol fennhatóságot, | gazdasági szervek és szövetkezetek pedig hat fenntartásának anyagi szükségleteit fedezik. A tanácsi létesítmények közül 9 művelődési központ besorolású, hetvennégy művelődési ház. huszonegy pedig a kisebb településeken meghonosodott klubkönyvtár. Az intézményekben 192 teljes, illetve részfoglalkozású szakember dolgozik, többségük igazgatói beosztásban. Számukat viszont meghaladják azok, akik bár főállásuk másutt van, mégis rendszeres munkát végeznek a művelődési házakban. Több mint háromszázan vezetnek szakköröket, klubokat és különböző művészeti csoportokat. A tanyai területeken negyvenhat népművelési ügyvezető látja el a lakosság különböző rendezvényeinek szervezési fel- . adatait az iskolák esténként ki- . használatlan osztálytermeiben. Bács-Kiskun megyében és ez így van országszerte is — a valóságban lehetetlen pontosan megszámolni az intézményben, illetve a különböző rendezvényeken megjelent látogatókat. Belé(Folytatás a 2. oldalon.) Megállapodás szovjet szénkutató expedíció munkájáról Az ország távlati energiaellátási programja szerint a dunántúli eocénkori szénvagyon fel- használására gyűjtőerőmű épül. Az erőmű fűtőanyag-ellátására Márkushegy, Nagyegyháza, Mány és Lencsehegy térségében új szénbányákat kell nyitni. E munkálatok megvalósítását segíti az a szerződés, amelyet a Központi Földtani Hivatal megbízásából most kötött meg a Geominco Földtani és Bányászati RT. a szovjet Technoexport Vállalattal. A szerződés szerint kilenc fúróberendezéssel 150 tagú szovjet kutató expedíció érkezik hazánkba, hogy Nagyegyháza és Mány térségében összesen 40 ezer' méter — hosszú kutatófúrással vizsgálja meg az eocénkori széntelepeket és a még mélyebb rétegekben rejlő bauxitlelőhelyeket. A kutatómunka csaknem két és fél évig tart, s ennek alapján a szovjet szakemberek értékelő jelentésben foglalják majd össze javaslataikat. A szovjet kutátóexpedíció ellátására a Geominco és a Tatabányai Szénbányák műszaki bázist létesített a kutatási területen. Bács-Kiskun megye párt- és tanácsi szervei az elmúlt harminc év alatt nagy gyakorlatra tettek szert az iparfejlesztésben. A feladat pedig nem volt könnyű, hiszen 1945 előtt az országnak ez a területe kifejezetten mezőgazdasági jellegű volt, s néhány élelmiszeripari üzemen kívül csak két-három kisebb könnyűipari telep működött. A felszabadulás után a földosztás és a nagyon kezdetinek mondható ipartelepítés átmenetileg ugyan megoldotta a foglalkoztatottsági gondokat, az ötvenes évek vége felé azonban már egészen nagy méreteket öltött, a lakosság megyéből-való elvándorlása. Létkérdéssé vált tehát az ipar fejlesztése. Hosszú éveken it’ — a lakosság foglalkoztatottságának megoldása ,miatt — az ipar- fejlesztés éxtenzív jellegű volt.. Jellemző erre, hogy míg 1949--57 között hatezer új ipari munkahely létesült, addig 1960-tól 1970-ig harmincezer. A negyedik ötéves tervben már lassult a foglalkoztatottak számának növekedése (6000 fő), ugyanakkor az ipar termelési értéke csaknem 60 százalékkal növekedett. Mindez azt jelzi„ hogy az elmúlt középtávú, tervidőszakban az üzemek korszerűsítésével a szakmunkások és magasabb képzettségű szakemberek számának erőteljes növelésével az intenzív termelés került előtérbe. A megye iparfejlesztésének egy újabb szakaszához érkeztünk. Ezt természetesen nem úgy kell érteni, hogy dátum szerint ekkortól és ekkortól teljesen új elveket alkalmazunk. Sőt, nyugodtan mondhatjuk, hogy egy idő óta már benne is járunk ebben az újabb szakaszban. Állandóan napirenden levő téma ugyanis a termelés, ja vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelése. Nem titok azonban az sem, hogy ha lépést akarunk tartani a gyors ütemű, állandó fejlődéssel, akkor túl kell tudni tekinteni már az V. ötéves tervidőszakon is. Fontos ez, hiszen a megye üzemei közül jópéhány már tekintélyes mennyiségű árut szállít exportra, s a külföldi — de a belső piacok is egyre inkább csak . korszerű, gazdaságosan előállított termékekkel tarthatók meg. Ilyen vonatkozásban pedig van mit tenni. A megye ipari üzemeinek állóeszköz-ellátottsága jóval az országos átlag alatt van. Még rosszabb a helyzet a gépi állóeszköz-ellátottság tekintetében. A jelenlegi és az elkövetkező középtávú tervidőszakokban tehát arra kell törekedni, hogy a meglevő üzemek nagyobb arányú korszerűsítésével — számításba véve néhány új ipartelep létesítését is — az eddiginél jóval gyorsabb ütemben emelkedjen a megyében az ipari termelés. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy (bár még vannak bizonyos munkaerő-tartalékok Bács-Kiskunban) csak minimális mértékben lehet létszámbővítésre alapozni a kívánt eredményeket. Éppen ezért megnyugtató, hogy a megyei párt- és tanácsi .szervek már kidolgozták a hosszú távú iparfejlesztési koncepciót, amit állandóan egyeztetnek a népgazdaság lehetőségeivel. Nagy körültekintést igénylő bonyolult feladat ez. S hogy jól sáfárkodnak, azt igazolja, hogy időről időre előbbre lépünk. Ebben az évben is négy tanácsi vállalat — a Bácska Bútoripari, a Textilfeldolgozó, a Ruhaipari és a Drótfonatgyártó — került, illetve kerül a nagyobb beruházási alapokkal rendelkező tárcaipar irányítása alá. Ily módon megnyílik ezek■ előtt az üzemek előtt is a nagyobb arányú fejlesztés és korszerűsítés lehetősége. Természetesen sokféle kritériuma van még az iparfejlesztésnek. Ilyen a többi között a szakmunkásképzés bővítése, vagy az egyre koncentrálódó üzemekhez a dolgozók közlekedésének kulturált megoldása stb., ami a helyi szervekre sok munkát ró még a jövőben. Ugyanakkor azon is sok múlik, hogy a gyárakban, gyáregységekben dolgozók, vezetők színvonalasabb munkával a belső tartalékok feltárásával, s azok feltétlen hasznosításával milyen mértékben járulnak hozzá, most és a jövőben Bács-Kiskun megye iparának gyors ütemű fejlesztéséhez. Mert. ezek most a legkevésbé elhanyagolható tényezők. N. O. itt mt • Szállításra kész pótkocsik az AGROKER Vállalat kecskeméti telepén! 0 A baromfitelep tojóházára ha, geszt ablakkeretet Maráz János .a csávolyl Egyesülés Tsz-beiC A termőtalaj számottevő vízhiányának csaknem a negyedrészét pótolta a márciu. si havazás. Ezt igazolják a me. zőgazdasági nagyüzemek, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézete kecskeméti obszervatóriumának mérései. A megyeszékhelyen és . környékép három nap alatt 23 milliméter esőnek megfelelő hó hullott. Jót tett a havazás Bács- Kiskun megyében a szántóföldi növényeknek, elsősorban a kalászos gabonának, amelyet a hideg sanyargatott, valamint a tavaszi vetés előkészítésének. Az elmúlt hetek szélviharai ugyanis alaposan kiszárították a talajt a Homokhátságon. Sajnos, visszavetette a munkát a szőlőben, a gyümölcsösben és a zöldségkertészetben. Mindhárom ágazatban kárt okozott a fagy is. Ennek mértékét később lehet majd pontosan megállapítani. . Nagy teljesítményű borpalackozót építenek Soltvadkerten a társult szakszövetkezetek. (Szilágyi Mihály felvételei.) Kihasználják a márciusi napokat a mezőgazdasági üzemek az alkatrészhiány miatt sok helyen elhúzódott gépjavítás befejezésére, hogy a hó elvonulása után ismét zavartalanul folytathassák a magágykészítést a kukorica és a többi tavaszi vetésű növény alá. ősszel 30 ezer hektárról többet tudtak felszántani a mező- gazdasági szövetkezetek Bács- Kiskun megyében, mint az előző esztendőkben. Így tavaszra a homok, és szikes talajok szántása maradt. Alkalmas az idő a mezőgazdasági építkezésekre is. Terményszárítót, tárolót, a műtrágya, valamint a gépek megóvá0 Városföldön az állami gazdaság gépjavító üzemében befejezésbe* közeledik az erő- és munkagépek felújítása. sára színeiket építenek több közös társult soltvadberti szakszövet- gazdaságban. A szőlő feldolgo- kezeiben épül a palackozó, zására, tárolására, palackozására K. A. Tavaszkezdet a mezőgazdasági üzemekben