Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

1976. március 13. • PETŐFI NÉPE • 3 • A múlt évben fejeződött be a Nyergesújfalui Eternitgyár felújítása. Ma már hat gépsoron készítik a tetőfedő palákat, hullámlemezeket és burkolólemezeket. Fokozták a kisméretű nyomócsövek gyártását is. Az új csarnokokban felszerelt gépsorok szovjet, dán, csehszlo­vák és magyar kooperációban készültek. A teljes felújítás 1977-re várható, amikor már 22 millió négyzetméter eternitlemezt gyárta­nak majd. (MTI-foló — Mező Sándor — KS.) Sváb farsang Katymáron Áprilisban . közgyűlést tart a Kecskeméti Katona József Társaság A Kecskeméti Katona József Társaság elnöksége Fehér Sándor előterjesztése alapján az évi ren­des1 közgyűlés előkészítéséről tár­gyalt. Az április 14-én sorra ke­rülő közgyűlésen beszámol az el­nökség a csaknem száz főnyi tag­ságnak az elmúlt évben végzett irodalompártoló és hagyomány- őrző tevékenységéről, a társaság pénzügyi helyzetéről, s ugyanak­kor megvitatják, jóváhagyják az idei munkatervet, megválasztják az elnökséget. Az idei tervekben szerepel töb­bek között egy Rákóczi történeti emlékülés megtartása, ahol a kecskeméti vonatkozások kapnak fő helyet. Katona József halálá­nak évfordulóján, novemberben drámai monológok elmondására szavalóverseny megrendezését tervezik, ahol először kerülnek kiosztásara a külön erre a célra alapított díjak. A TIT-tel közö­sen kívánják megrendezni május­ban a Berzsenyi-emlékestet, s több1 más — a város kulturális életéhez kapcsolódó — esemény szerepel a tervek között, melye­ket a közgyűlés fogad el végle­gesen. Tavaszi fények 9 Pásztor Zoltán felvétele. - Ili x/ ifininm Folytatva a haladó hagyomá­nyokat, ‘‘ az idei könyvhéten is sok’ érdekes újdonság szolgál a könyvbarátok . örömére: a hazai és a világirodalom klasszikus és kórtársi alkotásain kívül politi­kai, társadalomtudományi, mű­vészettörténeti és ismeretterjesz­tő művek sora kerül a könyves­boltokba. Megemlékeznek Berzsenyi Dá­niel születésének 200. évforduló­járól: Gjsszes művei, valamint egy / kéziratos versgyűjteménye j jelenik meg hasonmás kiadásban. • Gellért Oszkár és Vas István,, életművét elemző monográfiák ismertetik.; Bálint György, Illés'/ Endre. Illyés Gyula és Sőtér Ist­ván tanulmánykötetein kívül Si­mon István trószobám című. író, portrékat kínáló gyűjteményes kötete lát napvilágot. Regénnyel „jelentkezik’’ Krúdy Gyula,' Bó­ka László. Németh László, Tér- sánszky Józsi Jenő, s maiak kö­zül Déry Tibor és Szakonyi Ká­roly. Drámairodalmunk legújabb és legszínvonalasabb darabjait a Rivalda című antológia ■ adja közre, s e műfaj újdonságai kö­A miiiap szinte szétfeszítette a művelődési ház nagytermét a so­kaság, amikor az immár hagyo­mányos sván farsangot ünnepel­tek a katymáriak. Nemcsak á né- melájkiiak, hanem a délszlávok és a magyarok is. A siker titka nyil­ván az — és ez figyelmezteti a másutt bizony sokszor ürességtől kongó művelődési házak vezetőit is —, hogy a gyerekek szerepel­tek a színpadon: táncoltak, éne­keltek, mókáztak. Szülők és nagy- szülők. rokonok és jószomszédok mindig szívesen elmennek bár­hová, áldozatot is hoznak, ha övé­ik szereplését nézhetik, szellemi fejlődésüket figyelhetik. A kátj'mári általános iskolában 1971 Óta működik német tagozat. S ez' nemcsak azért Szerencsé^, mert á német anyanyelvűek ápol­hatják nyelvüket, sajátos hagyo­mányaikat. hanem azért is, mert a nem-svábok is kora gyerekko­ruktól' tanulhatnak idegen nyel-r vet. 'szinte anyanyelvi-fokon. (A németül beszélő kicsinyek kiej­tésén megérződött, kinek a szülei beszelnek otthon is németül...) A t műsort kitűnően szervezték meg; szinte pattogva peregtek a számok, csaknem két órán ke­resztül. A legkisebbek kezdték, a nyolcadikosok fejezték be. A fé- héi narisnyás. sötétkék nadrágos csöpp lábak bizony gyakran ljot- n -Aá *is i isJ iß yi zé sorolhatók Karinthy Ferenc, Sütő András és Hernádi Gyula művei. Trifonov, Bogomolov, H. Boll. Graham Greene, Graves. Vargas Llosa neve jelzi, hogy a kiadók gazdagon merítettek a kortárs világirodalomból. Fülep Lajos, BernáUl Aurél, Pátzay Pál és Po­gány Frigyes könyvei képviselik a művészettörténeti, irodalmat, ezenkívül Dési-Huber István és Szabó Vladimir alkotásait mutat­ja be egy-egy kiadvány. Lukács György két alapvető műve, ezen­kívül a magyar munkásmozga­lom történetét és dokurnentumait — rangos szerzők tollából — feldblgozó kiadványok szerepel­nek a tervekben. A muzsika barátai a régen várt Wagner-operakalauzt, vala­mint a magyar népballadákról és a barokk zenéről szóló kiad­ványt vehetik kézbe. Fekete Sán­dor, Páskándi Géza és Vidor Miklós az ifjúsághoz is szól; a kisgyermekek számára pedig színpompás képeskönyvek, - le­porellók készülnek. (MTI) ladoztak még a táncban, de a szülők öröme határtalan volt. Nem csak németül szólt a nóta, hanem magyarul és szerb-horvá- tul is. Láthattunk jelenetet az igazságos Mátyás királyról, él­vezhettük a kólót, hallgathattunk romantikus német dalokat. Ám ne feledkezzünk meg ar­ról sem, milyen fáradtságos mun­ka egy ilyen műsor megszervezé­se. Jó egy hónapon át szinte min­den délután próbáltak a gyere­kek, s nevelőik: Németh Miklós- né, Weber Jánosné, Mösl Mag­dolna és Sármány Klára. Min­denben támogatta őket Mándity Ljubinkó, a művelődési ház igaz­gatója is. — Megérte-e a fáradságot? — kérdeztem tőlük. ■— Nagyon megérte! A gyere­kek sikere, a felnőttek örömé a legszebb jutalom — felelték egy­behangzóan. Bizony, a pedagógus dolga nem­csak a rendszeres óráadás, hanem a tágabban vett nevelés is: a kö­zösségi szellem formálása a gye­rekek és szülők együttesében. S erre alighanem az ilyen ünnep­ségek a legalkalmasabbak. A műsor után kezdődött a far­sangi mulatság: öregek és fiata­lok együtt ropták a táncot az is­kola tornatermében, ki világos vir­radatig ........ Bognár András A z acélnál is jobb Drezdai tudósok számításai szerint rendkívül előnyösnek bi­zonyult az üvegszállal megerő­sített poliészter csövek alkalma­zása acélcső helyett. A drezdai egyetem szakértői összehasonlító vizsgálattal megállapították, hogy 100 kilométer csővezetéken, ként 2,6 millió márkát takarít­hatnak meg. Az ellátás biztonsá­ga lényegesen megnövekszik. A műanyagcsöveknek — a kí­sérletek szerint annak a talaj­nak a tulajdonságaitól függően, amelybe belehelyezik őket — két—tizenkétszer hosszabb élet­tartamuk van, mint az acélcsö­veknek. NAGY VÁLASZTÉK Ruhák tavaszra, nyárra Megfelelően készültek fel a ke­reskedelmi vállalatok a tavaszi— nyári ruházati kereslet kielégíté­sére — állapította meg a Belke­reskedelmi Minisztérium, amely ellenőrizte a várható ellátási hely­zetet. A kiskereskedelem első félévi ruházati forgalmát a tavalyinál 8 százalékkal' 1,2 milliárd forinttal tervezték nagyobbra; az érintett vállalatok értékesítési tervei egyébként megegyeznek a minisz­térium számításaival. . , A tervezett forgalom zavartalan lebonyolításához a kereskedelem összesen 20,3 milliárd forint ér­tékű árut szerez be a félév végé­ig. Az új beszerzés mintegy 15 százaléka import, amely elsősor­ban a választékot bővíti, de egyes termékekből, például alsó és felső kötöttáruból, férfiingből a hazai termelést egészíti ki, alapvető el­látási célokat szolgál. Az áruellátás első félévi színvo­nala. mind mennyiségben, mind választékban felülmúlja a korábbi időszakokét. Néhány termékcso­portban — csecsemő- és gyermek- ruházati cikkek, kismamaruházat, kötött-hurkolt kelmék, harisnya, ágynemű, függöny — az átlagos­nál és a tavalyinál is jobb ellá­tással, a kereslet teljesebb kielé­gítésével is lehet számolni. Van viszont néhány olyan termékcso­port is — például pamut alsó kö­töttáru, férfiöltöny, bőr lábbeli — amelyből az igényeket csak ki­sebb mennyiségi és választékelté­résekkel tudják kielégíteni. Számolnak a női kartonruhák iránti kereslet növekedésével, amelynek kielégítésére a tavalyi­nál több árut vásároltak. A vá­laszték gazdagítására mintegy 170 000 négyzetméter NDK- és szovjet kartonszövetet is besze­reznek. Kedvezőbb a kínálat, a tavalyinál mintegy 25 százalékkal nagyobb a kártolt gyap'jú méter­áruból, erősen csökken a hagyo­mányos selyem- és selyemtípusú méteráruk iránti igény. ezzel szemben mind több kötött-hurkolt kelmére van szükség. A felső-konfekcióban már az új méretválaszték bevezetése is javítja az ellátást, a kínálatot to­vább bővítik a korszerű, divatos termékek arányának növelésével. E..termékcsoportban, különös gon­dot fordítottak a 6—12- éves fiúk öltönyellátására, s .ugyancsak, ör­vendetes, :hogy Várhatóan megszű­nik a sötét színű, úgynevezett ballagási öltönyök évek óta tartó .hiánya. A férfidivatban háttérbe szorul az ingpulóver, helyette is­mét szívesebben viselik a szövött inget. Erőfeszítéseket tett a keres­kedelem a kötött fehérnemű be­szerzésének fokozására is, de csak a tavalyival azonos szintű árualap áll rendelkezésre. Ez nem látszik elegendőnek a kereslet zavarta­lan kielégítésére azért sem, mert a cikkek 35—40 százaléka — többségében távol-keleti országok­ból származó — import, s a nagy távolságok miatt előfordulhatnak késedelmes szállítások. Ugyancsak importelmaradás miatt a tavalyi­nál kevesebb a ballonkabát, amelynek hiányát jersey és olcsó laminált kabátokkal igyekeznek pótolni. (MTI) Ismét lesz ,,Ki mit tud?” Az ünnepi könyvhét újdonságai Korán érkeztek a madarak t • Víz szélén táplálékot kereső dankasirályok. A február végi enyhe idő ha­tására a Kis­kunság szikes tavain meg­élénkült a ma­dárélet. A köl­töző fajok kö­zűi nagy csá­pátokban ér­keztek vissza a pajzscscankók. bíbicék, szár 'csák. Megjöt, tek az első böjti récék Március elején Apajpusztán mä;- egy széki lile is megje­lent. A Kele­men-szék part­ján pedig az el­ső gulipán. Az időjárás azonban most be­csapta a madarakat. ' Az ismét jéggel borított tavakon, a meg­fagyott, majd behavazott tala­jon nem találnak táplálékot. A bíbicek a vetési varjakhoz és a sirályokhoz hasonlóén, csapato­san követik a szántó traktort, és kapkodják szorgalmlasan a ki­forgatott férgeket, rovarokat. Más fajok a tavakról a folyók partjára húzjjdtak .le. Pár hetet, ha nincs túl kemény fagy — ha ínségesen is — átvészelnek a tavasz beköszöntéig a korán érkezők. Bankovics Attila a KNp zoológusa HÁLISTENNEK megnőttek a kilátásaink társadalmunk hangu­latának felpendülésére. Nem a nyereségrészesedés doppingoló ha­tására gondolok elsősorban, habár az sem kismiska. Derűlátásom ezúttal kulturális töltetű. Rezeg a hangom az elérzékenyüléstől, mi­alatt lekopogom az írógépen: Is­mét megrendezik a népszerű „Ki mit tud?”-ot. ­Mekkora közérzetváltozást ké- 'pes előidézni az ember bensőjé­ben egy ilyen egyszerű kis bőví­tett mondat! Mert mikor iS volt az utolsó „Ki-mit tud?" — Az e kérdésem­re adandó Válasszal is csődöt mond a tudományunk. Az elsőről szinte nem is mer beszélni az ember, oly régen esett. Megtör­ténhet, hogy a most következő ve­télkedőn a ringbe száll olyan kis­lány. akinek láttán felhördülnek az élemedettek: „Nézzék ezt a csodát! Ez a Zsüzsü makulányit se öregedett első fellépése óta. Vajon hogy csinálja?” Majd midőn ráébredünk a mez­telen valóságra, hogy az enni- valóan aranyos fehérnép a Zsüzsü azóta fölcserepedett magzata — megrendültén dőlünk saját du­gónkba. Eszerint hát fölöttünk is elosont néhány szökőév — azó­ta ... Nos. fel kell készülnünk efféle érzelmi detonációkra. Nyom nél­kül nem tér vissza honi kultúránk egére és napirendjére a „Ki mit tud?” — Hiszen — ha nincs sajtó, arra is iszonyú fejtörések árán jövünk rá, hogy utoljára — felta­lálása óta az ötödiket —' 1972- ben rendezték. Fogadjuk hát lelkes hozsanná­val a sírból visszahozott kezde­ményezést. S habár a maratoni hosszúságú versenysorozat most őszön kezdődik és az 1977. április 3-i döntővel ér véget, — már­most veselkedjünk neki a lovagi tornának. Június 3-án hangzik el a televízióban a felhívás. Remél­jük, hogy akkorra már viadalra kész bandériumok toporzékolnak a dobogók alatt. 11 MŰFAJBAN lehet összemér­ni, kinek mije van. Mi az ne­künk, Aranyhomokon edzett via­doroknak ! | Petőfi szülőföldjén ne tudnának verset mondani? S ha­sonlóképp prózát, —• mikor kinek- kinek a beszélőjékét értekezletek regimentjén pallérozzák... Ná­lunk volna hiánycikk a szóló­ének; ahol kisbüdös kocsmák, kö­nyöklőkkel kulturáltan felszerelt- talponállók szögleteiben, polcai alján ózondús illatok hullámain szárnyal a népdal, táncdal, hogy aszongya: „Termelékeny az én rózsám, ha felkel” — meg — Célok és érdekek • Hatalmas summát, összesen 870 milliárd forintot fordíthatunk a szocialista szektorban beruhá­zásokra az ötödik ötéves tervben. A népgazdaság törvényerőre emelt középtávú programja ugyanakkor azt is kimondja, hogy a beruházási eszközöket a gazda­ságpolitikai célok megvalósítása szempontjából fontos fejleszté­sekre kell fordítani, azaz koránt­sem mindegy, mi, hol. hogyan lesz forintmilliókból, -milliárdok- ból. Mindenütt igaz ez, de külö­nösen érvényes a termelőágaza­tokban, elsőként is az iparban, ahol a haladást szolgáló forintok sorsát döntően befolyásolja a foglalkoztatottak számának vál­tozatlansága, sőt, enyhe csökke­nése. A fejlesztés pénzét tehát úgy kellene — s kell is! — kiad­ni, hogy ne növekedjék a mun­kaerőhiány, illetve, hogy a jelen­leginél kitapinthatóbb legyen az élőmunka hatékony kamatozta- tatása. öt esztendő alatt a szocialista iparban foglalkoztatottak létszá­ma mindössze tizenhatezer fővel növekedett. Az adat magyará­zattal szolgál arra, miért lobog­nak reménytelenül a gyárkapuk előtt a felvételt hirdető plakátok, de kérdés: az üzemen belül va­lóban súlyának megfelelően ér­zékelik-e a munkaerő-utánDÓtlás elapadását? S az sem. minősíthe­tő inkolatlan kétkedésnek, vajon valóban szükség lenne-e a jelent­kezőkre jó néhány termelőhe­lyen? Mert íriuk le rögtön: van,- ahol nagyon kellenének az em­berek. ahol a munka társadalmi hatékonyságát javítanál*, mivel korszerű körülmények között, ter­melékenyen dogloznának. • Miért nem jutnak el ide? Csupán néhány okot kiragadva: azért, mért leköti őket a gazda­ságtalan termelés indarengetege; mert az anyagmozgatás gépesítése vontatott; mert ugyan megkap­ják bérüket, de gyáron, vállala­ton belüli munkanélküliek, lát­szattevékenységet végzők; mert számukra kedvezőbb bütykölgetni egy manufaktúrának is alig ne­vezhető üzemegységben, műhely­ben, mint a folyamatos üzemű vegyigyárban, ahol munkájuk társadalmi haszna a mostaninak tíz- vagy hússzorosa lenne. Meg­ismételjük: ez csupán hivatjjp- zásnyi példasor, „távolról. §em„nz okok és okozatok teljességei' Ma ugyanannyian’ jdolgaznakAa közlekedési eszközök gyártásá­ban, mint 1970-beni Holott a tér-' melés ezekben az esztendőkben itt átlagosan hét-tíz százalékkal növekedett. Említhetjük a vegy­ipart is, ahol a foglalkoztatottak évi egyszázalékos átlagos bővü­lésével szemben a termelés tíz- százalékos gyarapodása áll, azaz a gyakorlat tanúsítja, hogy a fej- - Iésztési, beruházási forintok jól kamatoznak. • A mezőgazdaság korszerű­sítése továbbra is lehetővé teszi e népgazdasági területről munka­erő kibocsátását. Itt azonban aligha lehet megállni,-mert az így felszabaduló' férfiakat és nőket ezerfelé hívják a különböző, tá-! gan értelmezett szolgáltatások — a ’kereskedelemtől az egészség­ügyön át a lakáskarban tartásig —, azaz az iparnak elsősorban a maga portáján kell kutatnia új munkaerő után. Ez az „új" mun- kerő ott áll a nullára leírt, az in-, dokoltnál háromszorta több élő­munkát követelő termelőberende-. zések mellett, az éppenhogy el­sózható gyártmányok szerelősza­lagjánál, a sebtében tető alá ho- ’ zott, s a törzsgyárban kiselejte­zett gépekkel felszerelt telephe­lyen, az anyag- és alkatrészlá­dák halmánál; az irodákbann ott ül, fölös papírokat láttamozva és pecsételve, képességei töredékét igénylő feladatokat ellátva ... az­az a munkaerő-tartalék ott van a termelőhelyeken. Beruházni és a munkaerővel gazdálkodni: ez az, ami nap­jainkban elválaszthatatlan, ami egyszerre kötelesség és. gazdasági kényszerűség. Ügy fejleszteni, hogy munkaerő szabaduljon fel, illetve, hogy az élőmunka haté­konyabbá legyen ez egyik nagy feladatcsoport. A másik, s tagadhatatlanul fájdalmasabb az, hogy ahol nem érdemes, ahol azt a társadalmi érdekek nem indokolják, ott ne fejlesszenek, hanem csoportosítsák át a mun­kaerőt oda, ahol égető a hiány, s ahol az össztársadalmi szükség­letek kielégítése szempontjából valóban nagyon hiányzik a dől-/ gos kéz, az értő fő. • A beruházásra fordítható milliárdokat közösen teremtjük elő. Közös tehát abban is az ér­dekeltségünk, hogy e milliárdok mielőbb, s minél kedvezőbben kamatozzanak. Amit csak célok1 ésZ#,ölékÖv"°egy®'ztetésével/'ü'aftg7t sgro^Siáxaj^grJicjünk^el. . i M. O. INGRID BERGMAN ÜJ FILMJÉNEK FORGATÁSA 9 Vincent Minelli - . amerikai filmrendező instrukciókat ad Ingrid Bergman H svéd filmszínésznőnek és az olasz Amadou , Nazzarinak , (jobboldalt). Az idő kérdése emut filmjének római forgatása közben. (Teiefoto — AP — MTI — KS.) „Sok-ez-a-zaba... Sok-'ez-a-za­ba __ Hol van a szóda-bika... sz óda-bika ... Ajmár késő... ” A közéleti dal, városi népzene, pel-beat műfajában sem járatlan ’a mi pátriánk népe. Hiszen ma is egyre-másra hallhatjuk a spontán költ danákat: „Mikor kapunk anyagot, kisangyalom? Ügy rak­nánk az alapot, kisangyalom?!” — avagy — „Vecsernyére megyek hozzád” — búg a pap szelíd sza­vú hangja'. „Jöhetsz Muci” — szól a Maca, s a telefont újfent mellé rakja.” SZÖLÖTÁNCBAN, hangszer­szólóban, . kamarazenében, kama­rakórusban. néptáncban, társas­táncban legalább annyira otthon vagyunk, mint a tánczenekari produkciókban. Nem szólva az egyéb kategóriáról, ahová kapák­ból léptethetünk fel bűvészt, ak­robatát, pantomimest. Akár egy gazdasági bírsággal sújtott válla­lat, téesz, ktsz amatőrjei közül is. Csak szagoljunk be valame­lyik tárgyalásra. . Bíró: — Szabálytalanul számí­toltak fel bérköltséget az árak­ban, ezért a bíróság önöket száz- tízezer forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezi. I. Bűnös (bűvész) egyik szeme sarkából az ügyészre les, a má­sikkal kétségbeesetten keresi el­nökének pillantását, aki a közön­ség sorait fedezékül használva élénk mutogatósdit játszik. Ma­gyarul: pantomimül adja értésére, mit mondjon. Mutatóujjával a halántékát turkálja, majd nyúj­tott tenyerével többször ellegy.ez f homloka előtt. II. Bűnös (bűvész) tökéletes szo­lidaritásban kíséri figyelemmel bűvésztársa és főnöke jelbeszédét-, Mire elhangzik a kérdés, mit hoznak fel mentségükre? — egy macska akrobatikus üygességével védekeznek. |—II. Bűnös (bűvész): Szí-, veskedjék-. a tisztelt bíróság mér­legelni teljes jóhiszeműségünket. Mint látni méltóztatik, annyit se értünk az árkalkulációhoz, mint. tyúk az ábécéhez. Elnök (úgy: is mint főidomár): — A nép hangja képviseletében, közlöm a nagyrabecsült bíróság­gal, ámbár nem kérdeztek, hogy bűvész- Itkarom mondani, zabsze­men ülő kartársaimmal együtt maszületett bárányok vagyunk ebben a vádban. Árkalkulációnk fölött egyébként felettes szervünk is megbocsátóan szemet hunyt. Bíró: — Tudja-e, mi a fogadat-- lan prókátor fizetése? Elnök: — Prémiumra tetszik gondolni? Bíró: — Igen. a prémiummal, aminek mindannviuk számára fújtak... Mindjárt kiállítjuk a csekket a száztizezer forint gaz­dasági bírságról is... NA SZÖVAL, nem kell a szom­szédba mennünk azért, hogy a ránk következő „Ki mit tud?” vetélkedőre „tehetséges” kezdőket találjunk — egyéb kategóriában is. Tóth István I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents