Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 60. szám Ara 90 fillér 1976. március 11. csütörtök Az építőipar távlati fejlesztése a megyei tanács vb előtt A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen először az építőipar hosszútávú — 1990-ig tartó — fejlesztési koncepciójáról tárgyalt. Az előterjesztés, amely egy sor bizottság véleményezésével készült, feltárta az épí­tőiparral szemben az elkövetkező 15 évben várható igénye­ket. Mint a beszámoló megállapította, 1975-ben a megye épí­tőipara 3,5 milliárd forint értékű munkát végzett. Műszaki színvonala, eszközellátottsága jelenleg az országos átlaghoz viszonyítva, közepesnek tekinthető, állóeszköz-állománya pe- dig ^ annál lényegesen alacsonyabb. Ha figyelembe vesszük az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a közlekedés, az oktatásügy, az egészségügy, stb. 1990-ig várható fejlesztési ütemét, akkor a megye építőiparának termelését a jelenle­ginek két és fél-, háromszorosára kell növelni. Mit ér a tavaszi hó? Vélemények a megye gazdaságaiból W&É I I! ?Jí ^mwmi Az első szakmunkások Elöljáróban idézzük a magyar parasztember tavaszelőhöz fűző­dő, s évszázados tapasztalatokat summázó reguláinak egyikét: már­ciusi hó, még akkor se jó, hogy­ha zsákban, viszik 'a határban. (Vagyis: keresztül a falu . hatá­rán. } Nomármost, — mint. látható — a hó itt van. Akár kellett, akár nem, vártuk-e, vagy sem. A hivatalos, az agrometeoro­lógiai központi szolgálat által ki­adott jelentés lényege a követ­kező: a mezőgazdaság szempont­jából feltétlenül hasznos a ked­di havazás. A talaj felső réte­ge ugyanis nem volt átfagyva, s így olvadáskor majd akadályta­lanul és mindenfelé egyenletesen szívódhat fel a hóié. Ami egyben azt is jelenti, hogy csökken a veszélye a — tavaly például kü­lönösen sok bajt okozó — belvíz­nek. De jól jött a hóesés azért is, mert a tavaszi vetéseket meg­előzően vízutánpótlást kapott a földfelszín, ahová hamarosan a mag kerül. A teljes igazságot és a népi böl­csesség megbízhatóságát illetően álljon itt négy frissen beszerzett vélemény négy Bács-Kiskun me­gyei gazdaság egy-egy szakem­berének szájából: Mészáros István főkertész, Hel­véciái Állami Gazdaság: A hir­telen érkezett hótömeg főként a szabadban folyó munkákat — a gyümölcsfametszést és a szőlő­nyitást — hátráltatja. Emiatt csupán kedden 300 fizikai dolgo­zónk kényszerült tétlenségre. Je­lentős gondot okoz ezenkívül a vontatók , reggeli indítása, s a közlekedés: csak nagy késéssel tudnak eljutni rendeltetési he­lyükre a gépek. A szántóföldi termesztést viszont kifejezetten segíti a hó, mivel az elmúlt na­pok szeles időjárása alaposan ki­szikkasztotta a homokot. Hisszük, hogy ezúttal már a tél utolsó erőlködésének vagyunk szemta­núi. Hévízi István főágazatvezető, Egyesült Lenin Tsz, Kiskunfél­egyháza: — A búzára kiszórt el­ső fej trágyaadagot nézve kedve- I zőnek mondható a hó, ugyanaíc- kor meg kell jegyezni, hogy fél- I beszakította a kora tavaszi talaj- I munkákat, s megállította a rét- I és legelőművelés előkészületeit. I Minden tavaszi tennivaló — de I elsősorban a borsó- és lucerna- I vetés — így késni fog. Mégis r kijelenthetem: nagy szükség volt I a csapadékra, s előreláthatólag I komolyabb károsodás nélkül I meg is ússzuk. Toiner Tibor, a keceli Szőlő- I fürt Szakszövetkezet párttitkára: I — Megítélésem szerint — bár I szövetkezetünket is váratlanul és I felkészületlenül érte — a mező- I gazdasági feladatok végrehajtó- I sát alapvetően nem befolyásolta I a megkésett hóhullás. Sőt, egy- I értelműén kijelenthetem: a ga­bonaféléknek előnyére válik, mi­vel nagy hideggel nem járt együtt a hó. Eddig mintegy 10—50 szá- I zalékos rügykár észlelhető egyes szőlőfajtáknál, a mostani hava­zásnak azonban ehhez semmi kö­ze. Reméljük, pár nap múlva megváltozik az idő, bízunk tehát Sándor, József, Benedekben. Cseh Marcell termelési igazga- I tóhelyettes, Kiskunhalasi Állami Gazdaság: — Kertészeteinket I nem zavarta meg ez a márciusi tél. A gyümölcs- és szőlőültetvé­nyek metszése folyamatos, csu­pán a szántóföldi növénytermesz­tési munkákkal álltak le, de ez sem veszélyes. Tekintettel arra, hogy a húshasznú szarvasmarha­állománynál megkezdődtek az el- lések, jól szervezett éjjel-napoali ügyelettel gondoskodnak a kis- borjúk hidegtől való védelméről. A beruházásokon dolgozó építő- brigádjaink pedig, érthető mó­don, nem fogadtak kitörő lelke­sedéssel a számukra igen kelle­metlen időjárást. * Hát valahogy így állunk ezzel a nyakunkba szakadt-szakadozó fehér takaróval... K. F. 9 A halasi kötöttárugyár konfekciórészlegében tavaly már 26 ezer darab különböző felső kötöttáru készült. Ebben a munkában legfontosabb szerep a láncológépek kezelőinek jut. Ok állítják össze a pulóvereket, kardigánokat. Ezeknek a gépeknek a kezelése nagy figyelmet és szakértelmet igé­nyel. Éppen ezért az ipari tanulók képzéséi már tavaly megkezdték, és az első szakmunkások az idén munkába áll­hatnak. (Pásztor Zoltán felvétele.) IDŐS /1 RŰ TERMI I I SPOI I i ík AI 1 I LAD VI OkRÖl I AVU SKO/Í Ak Kutassuk fel a tartalékokat Természetesen ilyen hosszú távra konkrét létesítménytervek nem készülhettek. Ha azonban csupán azt az elképzelést emel­jük ki, hogy 15 év alatt 82—85 ezer lakás épül a megyében, már­is érzékelhető az építőiparra váró feladatok nagysága. A végrehajtó bizottság ezúttal nem úgy foglal­kozott a témával, hogy konkrét határozatokat hozzon (ez 'korai is lenne), hanem, hogy az építő­ipar fejlesztése a várható építési igényekkel idejében összhangba kerüljön. Enélkül ugyanis a töb- ni népgazdasági ág fejlesztése is elképzelhetetlen. Az i építőipar termelésének nö­velését létszámbővítéssel csak igen korlátozott mértékben lehet megoldani. A járható út tehát a termelés általános korszerűsítése, a műszaki fejlesztés, a gépesítés, a termelékenység növelése. Ennek pedig az anyagi feltételeit is meg kell teremteni. Ma még nem tudni, hogy milyen mértékű köz­ponti és tanácsi támogatásra le­het számítani. A termelés bővíté­séhez szükséges álló- és forgóala­pok fő forrása tehát továbbra is a saját alapok képzése. Ezért a vb felhívta a? építőiparhoz tar­tozó vállalatokat arra, hogy a je­lenlegi ötéves tervfeladataikra alapozva, gondosan dolgozzák ki hosszú távú fejlesztési terveiket. Ezután a végrehajtó bizottság a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer­ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munkájáról hallgatott meg be­számolót. Kifejezte megelégedett­ségét a vegyvizsgáló tevékenysé­gével kapcsolatban, s úgy hatá­rozott, kezdeményezi az illetékes országos szerveknél, hogy a bor- előállításra, -forgalmazásra, s az importélelmiszerekre is kiter­jeszthesse ellenőrző munkáját. Végül a vb a Dél-alföldi Gáz­gyártó és Szolgáltató Vállalat, valamint a Vám- és Pénzügyőr­ség munkájáról szóló beszámoló­kat vitatta meg, majd bejelenté­seket hagyott jóvá.' N. O. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának falu- és szövetkezet- politikai munkaközössége tegnap délelőtt Izsákon, az Aranyhoiíiok Termelőszövetkezet székházéban kibővített ülést tartott. A tanács­kozáson időszerű termeléspoliti­kai feladatokat vitattak meg. Je­méti járás, valamint a nagyköz­ség párt-, tanácsi és társadalmi vezetői, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára. Szemük József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezet elnöke üdvö­zölte a jelenlevőket, majd átte­kintést adott a község gazdasági helyzetéről, a termelőszövetkezet elmúlt években elért eredményei­ről. A termeléspolitikai programok társadalmi támogatásáról és az ezzel kapcsolatos további nép­frontfeladatokról dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár tartott vitaindító előadást. Rámutatott, hogy a népfrontmozgalom eddig is jól segítette a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatok végrehajtását. Ezekben a hetek­ben a kongresszus előtt felpezs­dült az élet a mozgalomban. Most az ötéves tervfeladatokra való mozgósítás a legfőbb feladat. Hangoztatta, hogy a következő években a népgazdaság több fon­tos program megvalósítását várja a mezőgazdasági nagyüzemektől. Ezeket sorra véve, elsőnek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesz­tését húzta alá. Elsődleges tenni­való a tejtermelés növelése. Ez- zijl összefüggésben egy sor intéz­kedést kell tenni a takarmányo­zás, a technológia javításáért. A kormány elsősorban azoknak a gazdaságoknak ad támogatást, amelyek a tejtermelés fejlesztését szorgalmazzák. Sajnálatos, hogy az utóbbi évek­ben jelentősen csökkent a koca- állomány. A sertéslétszám 1 mil­lió 100 ezer darabbal csökkent. 9 Dr. Soós Gábor a népfront- mozgalom időszerű termelés- politikai feladatairól szólt. Ennek több oka van. Felsorolta ezek között' a helyenként túlzott mértékű adózást, az átvételnél je­lentkező gondokat, a mesterséges termékenyítésnél mutatkozó hi­bákat. Ezekkel kapcsolatosan már történtek intézkedések, de még idő kell ahhoz, hogy a ser­tésállomány a tervezett mértek­ben növekedjen. Nagyon fontos feladat a'zöld­ségellátás megoldása. Ebben a te­(Folytatás a 2. oldalon.) lyXyXlótMf-: ÉlÉiiPlP len voltak a megye, a kecske­9 Szemük József ismertette a község és a termelőszövetkezet gazda­sági fejlődését. (Szilágyi Mihály felvételei.) Halason időszaka is a volt legdinamikusabb fejlődés í lése/eít ;i városi tanává A város történetében a szó szo­ros értelmében korszakos jelen­tőségű téma szerepelt Kiskunha­las Város Tanácsának tegnapi ülésén: értékelték gazdálkodásuk negyedik ötéves tervének telje­sítését, az elért fejlődést s meg­határozták a következő öt év fel­adatait. A terjedelmében is igen tekintélyes, tartalmában pedig nagy alapossággal és megfontolt­sággal' összeállított, s a tanács­tagoknak előre kiküldött előter­jesztést Tánczos Sándor tanácsel­nök vitaindítója egészítette ki. Mind a bevezető előadás, mind az azt követő 12 felszólalás egy­behangzó megállapítása volt, hogy a város a negyedik ötéves terv időszakában fejlődött legdi­namikusabban a felszabadulás óta. Ennek egyik bizonyítéka/ hogy a tanácsi költségvetés és fej­lesztési alap — a tervidőszak vé­gére — megkétszereződött. , A munka előterébén a lakosság életkörülményeinek javítását elősegítő fejlesztések megvalósítá­sa állott. így a lakásépítés nö­velése, valamint az ehhez szük­séges víz-, csatorna-, közműháló­zat kiépítése. Igaz, a tervezett 1300 lakással szemben csupán' 1108 épült meg, de 258 lakás' építése folyik. Nehéz feladatot ol­dottak meg az 5,3 km hosszú szennyvízcsatorna és a napi 1600 m:> kapacitású szennyvíztisztító­telep létesítésével. Az üzemekkel, vállalatokkal kialakult jó együttműködés ered­ményeként több lakás, gyermek­intézményi hely valósult meg. Az elmúlt öt évben mintegy-70 mil­lió forintot vett át a tanács az említett gazdálkodó szervektől. Óvodaépítésre például 11 millió forintot, amiből a Papíripari Vál­lalat hozzájárulása 2,4 millió, a Kötöttárugyáré 6 millió forint. A lakosság, s a vállalati kollektívák 22 és fél millió forint értékű tár­sadalmi munkával segítették a i város fejlődését. Nagyon jelentősei lépett előre az egészségügyi ellátás. A szép modem, új kórház felépülésével nagy mértékben javult a fekvő­beteg-ellátás. A művelődési ága­zat eredményei közül ki kell emelni a belterületi általános isko­la, valamint az 50 személyes ide­iglenes általános iskolai kollégi­um létesítését. Az oktatás terén meglevő feszültségek nagyobb mérvű enyhítése azonban csak az ötödik ötéves tervidőszakban vá­lik lehetővé. Rátérve a város ötödik ötéves tervére, leszögezhető, hogy az további nagy arányú fejlesztést tükröz. A fejlesztési kiadások megközelítőleg kétharmadát la­kásépítésre és a hozzá kapcsoló­dó kommunális, szolgáltató fel­adatok megvalósítására kívánják fordítani. Az előterjesztés nagy felelősséggel előirányzott számai, a szóbeli kiegészítés, a hozzászó­lások sora, s köztük minde­nekelőtt dr. Szabó Miklósé,' a vá­rosi pártbizottság első titkáráé — sokoldalúan indokolták a lakás­építés elsődlegességét más fel­adatok előtt. Az ötödik ötéves tervben 1658 lakás megépítésével számolnak. Nemcsak a lakásigénylők nagy száma — 1975. december 31-én 1325 volt ez — húzza alá ennek sürgősségét, hanem sok egyéb fontos tényező mellett és előtt a város iparának további erősödése. Az előzetes tájékozódás szerint az V. ötéves tervidőszakban mintegy (Folytatás a 2. oldalon.) \ fiatalok és a fák Minden esztendő tavaszán országszerte megrendezik a fásítási hónapot. Környezetünk védelméhez, a természet meg­ismeréséhez járul hozzá ez az akció, amelyben elsősorban a fiatalok, úttörők és KISZ-esek vesznek részt. Ma kezdődik a fásítási hó­nap, amelynek ünnepélyes megnyitója Veszprémben lesz. Emlékezünk még, hogy egy év­vel ezelőtt Kecskeméten a felszabadulás utáni egymillio- modik hektár erdő ünnepélyes eltelepítésével itt rendezték a fásítási hónap megnyitóját. A felszabadulás előtt a megyé­ben még csupán 59 ezer hek­tár erdő volt, s az azóta eltelt 31 esztendő alatt .126,7 ezer hektárra nőtt az erdőterület. A futóhomok megkötésén kí­vül népgazdasági haszna, is jelentős az erdőtelepítésnek, s egyre inkább előtérbe kerül az erdők egészségügyi, közjóléti szerepe. A város körüli és üdülőkörzeti erdők csaknem elérik az ezer hektárt, a leg­nagyobb Kecskemét környékét, Kiskunfélegyházát, Kiskunha­last és a Szelidi-tavat övezi, A faültetésben elsősorban az erdőgazdaságok, a termelőszö­vetkezetek, az állami gazda­ságok járnak elől, de jelentős az a munka is, amit a fásítási Hónapok idején a megye fia­taljai végeznek. Akcióról volt szó évtizede­ken keresztül, vagyis arról, hogy egy hónap alatt sok fát ültessenek el a diákok. A ki­alakított parkok, kis erdők gondozására sok helyen nem volt lehetőségük a tanácsok­nak, s qázda híján■ inkább bosszúsága^ okoztak elhanya­goltságukkal. Tavaly ősszel érlelődött meg a gondolat, hogy ettől az esztendőtől nem­csak a fásítást, hanem a létre­hozott parkok egész évi gondo­zását is meg kell oldani. Az általános és középiskolások, valamint a felsőfokú intézetek tanulói az idén ennek szelle­mében kívánnak tevékenyked­ni. A megyeszékhely 30 iskolá­jának diákjai egy hónap alatt csaknem tízezer facsemetét szeretnének elültetni, s ezeket egész éven át gondozni is akarják. A szolnokihegyi részen 45 hektárra ültetnek fákat az is­kolások segítségével. A ménte­leki általános iskola i úttörői egy holdon létesítenek erdőt. A Homokbánya .környékén pedig az ősszel kezdődik erdőtelepí­tés, amelyben a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának hallgatói vesznek részt és a későbbi gondozást is elvégzik. Így egy nap vagy egy hónap helyett hosszú időre hozzákötődnek - az erdőhöz azok, akik a fákat ültették. Ez az új, a most kezdődő fásítási hónapban. A fiatalok környe­zetünk folyamatos szépítésé­vel, védelmével nemcsak ma­guknak, de az arra sétálóknak, pihenőknek is örömet szerez­nek. Cs. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents