Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-09 / 58. szám
1976. március 9. • PETŐFI NÉPE • 5 A MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT EGY ÉVE (I.) Csillagászati számok A hírős vájjos gazdasági, s településfejlődése, valamint a közművelődési intézmény- hálózata, a kulturális lehetőségek alapjainak megteremtése között már szembetűnő volt a fáziseltolódás. Ezért töltött be űrt, pótolt kiáltó hiányt az új megyei művelődési központ. Most egy esztendeje annak, hogy nagy érdeklődéstől kísérve átadták a lakosságnak. Elérkezett az első számvetés ideje. Jobb későn, mint soha — mondta 'valaki a duzzogásra, hogy miért csak most készült el a művelődésnek ez a palotája. Hiszen Kecskemétnél jóval kisebb városokban régebb óta élvezhet hasohlót a lakosság. Ne lirtassuk utólag a késlekedés okait. Mások a hetvenmillió forintot sokallották érte; mondván: kisebb, egyszerűbb is megfelelt volna a célnak. Az eltelt egy esztendő — valamennyi pozitív tapasztalatával — választ ad a gán- csoskodóknak. | . □ □ □ Előrelátó intézkedésnek bizonyult, hogy a művelődési központ igazgatója, Gila János, munkatársainak egy csoportjával csaknem fél évvel az átadás előtt elfoglalhatta új munkahelyét. így figyelemmel kísérhették az intézmény végső elkészítését, s a tervezéskor szem előtt tarthatták a helyszínen látottakat. A megüresedett öreg TIT-szék- házban hónapokon át folytak az előkészületek. Az ország más tájairól ide költözött közművelődési szakemberek ez idő alatt ismerkedtek meg a várossal, a várható feladatokkal. Mire az átadás — s az érdemi munka — ideje elérkezett, elkezdhették a kész tervek megvalósítását. □ □ □ Hamar bebizonyosodott, hogy a megyei művelődési központot a lehető legjobb helyre építették. A mérete, belső térelosztása nem kifogásolható. Külső és belső képé egyaránt esztétikus. Az új '‘városközpont ma naár elképzelhetetlen lenne nélküle. Az első esztendő gyakorlata azokat is igazolta, akik az intézmény éves költségvetését mintegy hat—hét millióban állapították meg. □ □ □ Egy év mérlegét — különösen, ha a legelső esztendőről van szó — lehetetlen megvonni a számok leiemlítése nélküli Ezerkétszáznál több rendezvényük volt tizenkét hónap alatt, s összesen hatszázezernél jóval több látogató A rendezvényeknek mintegy a fele az ismeretterjesztés fogalomkörébe tartozik. (TIT-előadás, szabadegyetem, kiállítás tárlatvezetéssel stb,) A többi megoszlik a műsoros estek (hangverseny, ORI-rendezvény, előadóművészek szereplése) és az egyéb, elsősorban belső, szűkebb körű események között. (Gyermekműsorok, klubfoglalkozások, szakköri órák, filmbemutatók, ankétok, író— olvasó-talál'kozók.) Rendeztek hatvanöt kiállítást, s ezeket csaknem háromszázezer látogató tekintette meg. A kecskéméi művésztelepen alkotók közös tárlatát majdnem tízezren, Melocco Miklós nagy vitát kiváltó önálló kiállítását 1 ugyanannyian nézték meg. S még többen a gomba- és a szakmaismertető kiállítást. Továbbá: tíz- művészeti csoportban háromszázan; tizenhárom szakkörben kétszázhatvanán; hurzohnyóle tanfolyamon nyolcszáz valahányan; tizenkét klubban ezerötszázan bővítették ismereteiket, töltötték el szabad idejüket kellemesen — és hasznosan. □ □ 0 A megyeszékhely egyik égető gondja volt hosszú évek óta, hogy az egyes >— olykor kimagasló eredményt is felmutató — jobb sorsra érdemes művészeti csoportoknak, együtteseknek nem volt önálló helyiségük. Sőt, sok* szór még a megfelelő próbaterének is hiányoztak. Ezek a „hontalan” együttesek ,a megyei művelődési központ színrelépésével fellégezhettek. i A Városi Szimfonikus Zenekar. a Városi Vegyeskar, a Kecskeméti Fotóklub éppúgy otthon érezheti magát végre e falak közt. mint a Kecskemét Vonósnégyes, a Tiszta Forrásból Kamarakórus és a Ciróka Bábegyüttes, vagy akár a Kecskeméti Fúvósötös. Folytathatnánk a sort. Ezek belső munkáján, szerepléseik számán és minőségén nyilván hamarosan lemérhető lesz «majd a kedvező fordulat. A bizonyítás részben még várat magára. □ □ □ Az intézmény sokarcúságát, komplexitását jelzi, hogy ide csatolták a megyei filmstúdiót, a filmtárat, a kerámiastúdiót. Var lamint az a tény, hogy az ország legnagyobb megyéjében ez az intézmény szervezi, s bonyolítja le a közművelődés szakembereinek, aktíváinak továbbképzését. A néptánc-, fotó-, báb-, .díszítőművész-szakkörök, s a klubok vezetői a közreműködésükkel tarthatnak lépést a fejlődéssel, fejleszthetik tovább jártasságukat és képzettségüket. □ □ □ A rendezvények iránt szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozott meg. Egyetlen Hofi-estét terveztek; öt lett belőle. A közönség követelte ki az ismétléseket. Ám ne higgye senki, hogy csak ' a könnyű műfaj,- a humor hódít. Hiszen Melocco szoborkiállításán ezrek vitatkoztak. Nagy sikere volt az Alexandrov és a ZSOK szovjet együtteseknek is; a Pécsi Balettnek vagy Darvas Iván önálló estjének. A természettudományos sorozatoknak szintúgy. Jedlik Ányos kiállításán ezer és ezer ember ismerkedett a műszaki tudománnyal. □ □ D A rhegyei művelődési központban tudják: csakis a kapcsolatok kiszélesítésével lesznek képesek folyamatosan kielégíteni —, és felkelteni — azngényeket. S csakis ezáltal tudnak megújulni, a változó világgal valamennyire is lépést tartani. Az óvodásokkal kezdték. A legkisebbek ideszoktatása jó gondolat. Ezt kellene tenni — a mostaninál szélesebb körben — a középiskolásokkal is. Gondoltak az új lakónegyedekre is. Ám a helyes kezdeményezések gyümölcse lassan érik, úgy látszik. Ilyen tekintetben — dokumentumok hiányában alig beszélhetünk eredményről. S az üzemek? Megindult a velük való együttműködés. Terveznek kihelyezett rendezvényeket; vagyis gondolnak a kultúra „házhoz szállítására”. S a külterület? Megállapodást kötöttek a városi tanáccsal; segítik a tizenegy körzeti közművelődési ügyvezető munkáját. A színházzal, múzeummal, a Moziüzemi Vállalattal, az SZMT művelődési központtal, s egyéb intézményekkel, szervekkel felvették már a kapcsolatot. Biztató kezdeti sikerrel. □ □ □ A kapcsolatok - nem szűkülnek —1 nem is ’szűkülhetnek' —• le a megyeszékhelyre.' A szabás-varrás tanfolyamra Helvéciáról, Ja- kabszállásról járnak be. A legutóbbi színházi előadásukra Ti- szaalpárról jöttek el negyvenen. A színjátszó csoportjuk Kiskunhalason szerepelt. Szegeden, Nagykőrösön is érdeklődnek az intézmény munkája iránt. S előfordult, hogy egyes kiemelkedő rendezvényére a fővárosból is többen ideutaztak. Szakmabéli vendégek jártak náluk Baranya, Szolnok, Vas, Pest és Hajdú megyéből. Es voltak itt szovjet, lengyel, kanadai, dán és külföldi szakemberek. Olykor egy-egy csoport több napon át. □ □ □ Azt jelentenék a fentiek, hogy ebben a gyorsan népszerűvé vált intézményben immár minden a legnagyobb rendben van? Hogy nincs mát hiányosság, további tenni-, s javítanivaló? Cikkünk következő részébe#! ezekről ejtünk néhány mondatot. Varga Mihály • Egy nagy sikerű hangverseny. Szenthelyi Miklós' Kecskeméten. Agyonhasznált szavainkról Nyelvünk állandóan fejlődik, vagy á szókincs, vagy a meglevő szavaink jelentése gyarapodik. Némelyik szavunknak nagyon sok jelentése alakult ki idők folyamán, pl. az áll igének 25 jelentését tartja számon az értelmező kéziszótár, de ez a gyarapodás á kifejezés gazdagítása, mert az új jelentések nem más szavakét nyomják el. Nem így az .úgynevezett divatszavak vagy agyonhasznált, sőt nyugodtan mondhatjuk agyoncsépelt szavak,- amelyek egész csomó szót szorítanak ki nyelvünkből. Az állandóan használt diva- szók jelentésükben felhígulnak, elmosódnak, határozatlanok lesznek, elvesztik pontos értelmüket, elkopnak, elszíntelenednek. Állandó használatukkal á nyelv Szegényedik. Ezért érthető, ha nyelvművelőink ellene vannak használatuknak. Számuk nemhogy fogyna, hanem inkább növekszik, tehát küzdenünk kell ellenük. Most a leggyakoribbakat felsoroljuk, később néhány- nyal behatóbban is foglalkozunk. Nyelvművelőink régóta küzdenek a komoly és döntő melléknevek túlzott használata ellen. Mi lehet komoly? Pl. a felajánlás, az eredmény, a javulás és a veszteség. Ezekben az esetekben az értékes (felajánlás), szép (eredmény), számottevő (javulás) és tetemes (veszteség) szavakat szorítja ki. A döntőt tovább fokozták döntő fontosságúra. De méltó párjuk az alapvető és a messzemenő is. Gyakori a névutóvá lett szavak használata. A „termelésben” helyébe a termelés vonalán,- terén, területén furakodott be. Ma már szinte az egyetlen célhatározó. az érdekében, így kiszorítottá az -ért ragot és a végett, céljából névutót. Az ezután határozószót az ezt meg azt követően helyettesíti, az elözőlea helyett az ezt meo azt megelőzően járja, sőt ezenkívül helyett ezen vagy azon túlmenően szerepel. A terpeszkedő kifejezések (elintézésre, kerül, kifejezésre juttat, megbeszélést folytat) ellen már régóta folyik a küzdelem, de a személytelenségre törekvő hivatalos stílus nem akar lemondani róluk. Már annyira beidegződ'cek, hogy szinte reménytelennek látszik az eílenük való küzdelem. Feleslegesen gyakran használunk idegen szavakat is: konkrét, aktív, volumen, objektum, maximális, pozitív, reális. Újabban felkapták a kulturált szót. Minden kulturált, az étkezés, az eladás, a csomagolás is. A belőlük képzett igék iis fokozzák stílust szeplősítő hatásukat: konkretizál, akivizái, realizál. Ma már tervet nem valósítanak meg, csak célkitűzést realizálnak. Nagyon sok igét használunk nyakra-főre. A rendelkezik már szinte a birtoklási igéje a „neki van” szerkezet helyett. Jaj, csak meg ne érjük azt az időt, hogy a „Vannak szüleid?” kérdést a „Rendelkezel-e szülőkkel?” váltsa fel. Ugyanígy túlontúl gyakran szerepel a biztosít ige is (lehet lakást, színvonalat, üdülőjegyet és. még elképesztően sok mindent biztosítani, de nem kevésbé élősködő a születik ige sem. (A nyelvben célszerű lenne „születik”-szabályozást végrehajtani!) De a segít, teljesít, beindít, megvalósít és történik ige sem nagyon marad el élősdiségben az. előzőkői. Az említett szavakhoz vegyük még hozzá a határozóul használt maradéktalanul, döntően várhatóan, kiemelten és kulturáltan szavakat is. Bizony ma mindent kulturáltan csinálunk! Ferenczy Géza nemrég elhunyt nyelvészünk nagy buzgalommal tűzte tollhegyre az ilyen szavakat. Az ő megjegyzésével fe-. jezzük be ezt a felsorolást; „Lapokon át sorolhatnám följegyzéseimből az alaktani, mondattani divatos különlegességeket, de ennyi is elég annak bizonyítására, micsoda puszító veszedelem rejlik az aránytalanul elszaporodó divatosságokban ... Az utóbbi évtizedekben nekiiramodott nyelvi változás következtében mind észrevehetőbben plszakadunk múltunktól, haladó hagyományainktól.” REJTÉLYES BETŰK EGY KŐGERENDÁN Sikerül-e végre lefordítanunk ;• az etruszkok nyelvét? Egy újabb régészeti felfedezés — sok más fontos felfedezéshez hasonlóan — köszönhető a véletlennek. A -12 000 lakosú Atri városának filozófiatanára véletlenül rábukkant az Umberto Mario Riti házának kapuját díszítő kőgerendára amelyen különböző nagyságú betűkből felirat látható. A laikus számára semmit sem jelentenek a furcsa betűk, de Ulisse Pino Zanni professzor azonnal megértette, hogy kétnyelvű (latin és etruszk) felirattal van dolga. A világon egyedülálló kétnyelvű szöveget tartalmazó kögeren- da hajdanán egy sírbolt bejáratát díszítette. Umberto Mario Riti egy templom közelében találta a rendkívül értékes etruszk nyelvemléket. Feltették a kérdést Zanin professzornak, aki egyébként az etruszk emlékek kiváló szakértője, vajon milyen értéket képvisel a feliratos gerenda. „Feltételezésem szerint ez a világon egyedülálló példány. Nem kétséges, hogy a felirat az i. e. 290 után, vagyis a róma\ megszállást követően keletkezett” — mondja a professzor. Majd így folytatta: „Az etruszkok észak felöl érkeztek. Korábban az Abruzzóban telepedtek le, majd leereszkedtek Toscana, Umbria és Lazio területére is. Atriban sokáig éltek. Ezt bizonyítja a város számos kútja is. Ezek valósággal zseniális alkotások, nagyon emlékeztetnek a Perzsiában ismeretes föld alatti csatornarendszerekre. Gondoljuk csak meg: Atriban 25 kút ontja a vizet az év minden napján, ugyanakkor az egész környéken nincs egyetlen forrás sem!” RÓZSA SÁNDOR ÚTJAIT KUTATVA Képek Kufsteinből Rózsa Sándort, a legendás hírű alföldi betyárt, múlt századi történelmünk egyik különös életű alakját nem kell bemutatni a mai olvasónak sem.. Móricz, Krúdy és mások művészi eszközökkel igyekeztek megörökíteni érdekes alakját. S a néprajztudomány kiválóságai — Bálint Sándor, Nagy-Czirok László és mások — ugyancsak e kalandokban• gazdag életút közelebbi megismerését , segítették elő könyveikkel. Szegeden, Gyulán, Ha. lason. Félegyházán és még annyi helyen őrzik emlékét, gyűjtik még ma is az egyre szaporodó dokumentumokat róla. Kiskunfélegyházán többek között a múzeum igazgatója, Fazekas István. Érthető volt hát az öröme, amikor nemrégiben levelet kapott az ausztriai Kufsteinből. A levél írója, Náday Károly nyugdíjas — évtizedek óta ott élő magyar — arróll értesítette öt, hogy az egyik kiadványban olvasott a félegyházi Rózsa Sándor-emlékekröl. Felajánlotta: kérésre küld fotómásolatokat azokról az eredeti, egykori felvételekről, melyek akkor készültek, ami. kor a hírneves betyárvezért évekre a kufsteini börtönbe zárták. Gyorsan ment a válaszlevél: kérjük a másolatokat. Amikor megjött az ajándék Náday Károly nyugdíjastól, aki a kufsteini múzeum külső munkatársa — fordító és tolmács —, s kapcsolatban áll ilyen minőségében az Országos Széchényi Könyvtár egyik osztályával is, megörült Fazekas István. Hogyne, hiszen az itt látható fotókról eddig nem is tudtak. Gazdagabb lett a gyűjtemény ezáltal, s gazdagabb a képünk■ a rakoncátlan betyárról. —a—y V Rózsa Sándornak ezt az arcmását eddig is ismerték a Kiskun Múzeumban. rt • Ám ez már a híres kufsteini börtönben készült a vasravert betyárról. • ...és még egy kép a kalandos életű rab kufsteini fogságának' éveiből.
