Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

1976. március 9. • PETŐFI NÉPE -• 3

Országgyűlési bizottság előtt az új honvédelmi törvényjavaslat

Változatlan társadalmi ' és politikai alapokra, az alkotmány honvédelmi rendelkezéseire, támaszkodó, a honvédelem egész rendszerét. a mai kor követelményeinek megfelelőén, szabályozó törvényjavaslatról 1 ta. nácskoztak tegnap az ország1 gyűlés honvédelmi és jogi 'bizottságának tagjai, A törvény- javaslat megalkotása a legteljesebb összhangban van . kormányunk következetes' nemzetközi és honvédelmi politikájával — mondotta egyebek között Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, aki az új honvédelmi -törvény megalkotásának szükségességérpl. a i bekövet kezű főbb változásokról, ’ a törvény- javaslat néhány jellemzőjéről adott tájékoztatást a képviselőknek.

A törvényjavaslat lén véges- Yii vonása, hogy szabályozza | !) ; ■ . védelem 'irányítási rend'O'i i i. kiemelt szerepet szán a tanácsoknak és a tanácsi szerveknek, meghatározza .a gazdálkodó szervek, valarhinl a társadalmi szervezetek honvédelmi feladatait is. Az állampolgárokat érintő változások közül leglényegesebb, hogy lehetővé válik a sorkatonai szolgálat törvényes időtartamának a jelenlegi 36 hónapról 24 hónapra való leszállítása— ez a tervezett változás lényegében a jelenlegi gyakorlat törvényesítését jelenti. (MTI)

KÉPERNYŐ

A játékos sorozatokról

Már régóta foglalkoztat a folytatásos, sorozatokba foglalt tévéműsorok növekvő áradata. Emlékezetem szerint hat-nyolc esztendeje kevesebb- hasonló jellegű adást nézhettünk, hallhattunk. Nyilván közönségigény és a műfaj 1 jellegéből adódó ösztönzés egyaránt hozzájárul a műsor ilyen alakulásához. Tájékozódásom. szerint- a nagy, kapitalista országokban még több a sorozat, mini nálunk, de a szomszédos szocialista országokban sem panaszkodhatnak a folytatásos: műsorók

hiánya miatt az előfizetők. ■_

Sajnálnám, ha a tények rögzítéséből bárki rosszallást, elmarasztalást olvasna ki. Vitathatatlan, hogy sokan helytelenítik a kialakult arányokat, a tévé frisseségét féltik az azonos jellegű, formájú közvetítések ismétlődésétől. Az aggodalom nem alaptalan, különösen ha egy-egy sorozat képtelen a megújulásra, ha hiányzanak belőle a meglepetések. Az elszürkülés tehát nem törvény- szerű.

A — hogyan is nevezzem — játékos vetélkedők, a kamerák előtt ülve versengők és a velük gondolkodó, izguló nézők egyidejű szórakoztatására és képzésére hivatott műsorokat kevéssé fenyegeti ez a. veszély. A játéknak, a versenynek ugyanis az őrök bizonytalanság, kiszámíthatatlanság adja a varázsát. A Játék a betűkkel ezért él már évek óta. Égyre többen figyelik, hogy milyen betűket szór ki a masina, egyre többen próbálkoznak minél értékesebb, nagyabb pontszámot gyümölcsöző szavak kigondolásával. Az előrelátóan kialakított szabályok eleve lehetetlenné teszik, hogy netán azonos szereplők miatt váljék unalmassá a versengés.

A szín—JÁTÉK—szín ... kitűnő lelemény. Remek ötletek légiója, érdekes közreműködők serege, változatos formák sokasága jellemzi. És mégse az igazi. Talán a túlbonyolítottság hűti, le időről időre a felmelegedő hangulatot? Arra is gondoltam, hogy azért hiányos * azonosulásunk, mert az úgynevezett átlagos színházi néző képtelen a, gyakran lényegtelen adatokkal zsúfolt vetélkedő követésére.

Kíváncsian várjuk, hogy a döntők során milyen irányban változik ez a fontos, egyelőre még sajátos formáját, színeit kereső sorozat.

—in—

XJj könyvkölcsönzők

Kalocsán, a Nagy Lajos Városi-Járási Könyvtár az elmúlt esztendőben újabb könyv- kölcsönzőket nyitott a meglevők mellett a városi kórházban és a porcelánfestő üzemben. Terveik között szerepel, hogy a Középső- kertek elnevezésű városrészben is fiók-, vagy klubkönyvtárat alakítanak ki.

4

9 Kovács Zoltán.

9 Fehérvári Imre.

t Szabó Lajos.

0 Antal Mihály . egységparancsnok.

Munkásőr „szabad szombat

, • " •. /

Két évvel ezelőtt vezették be a munkásőrségnél, hogy a foglalkozásokat, a kiképzéseket szabad szombatokon végezzék el. Ezt főleg az indokolta, hogy a munkásőr-foglalkozásokon résztvevők kevesebbet hiányozzanak a termelő munkából Éhhez azonban egy-egy városban egységesíteni kellett az üzemeltben a szabad szombatokat, illetőleg olyan előre kellett megtervezni a parancsnoki karnak a kiképzés időpontjait, hogy az üzemek, gyárak vezetői bizonyos munkahelyi átszervezést is, végre tudjanak hajtani. Ez az újnak mondható rendszer kedvezett a termelő üzemeknek,’s természetesen a munkásőrségnek is.

55

I Erről beszélgettünk Antal Ml- jiátl.val, a kalocsai Csapó Imre rtunkásőregység parancsnokával.

‘ól— A kiképzés napjai tulajdoniképpen' nem változtak, mert korábban is szombatokon és vasár- papokon bonyolítottuk le az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokat. • Szerencsére Kalocsán egységesítették az üzemekben a rfzajjád szombatokat, s ezzel párhuzamosan korszerűsítettük a kiképzés rendszerét. Az úgynevezett koncentrált foglalkozások annyit jelentenek, hogy a, mun- Jéásőröket kevesebbszer „vesszük Idénybe, ám a kiképzés ideje síéin Változott. Évente csupán líat szabad szombatot és két vasárnapot érint, ám a foglalkozás tiem egy, “hanem kétnapos és azgrt nemcsak az elsajátítandó anyag megismerésére, de a nevelésre is jut idő. Tulajdonképpen a járulékos időt a be., és kiutazás idejét csökkentettük.

• Az ipari üzemekben dolgozó munkásőrök is jobbnak tartják eZ.t a megoldást. Ök is hetekkel ilőbb tudják, iáikor lősz a foglalkozás, s így a család programját is élőre szervezhetik. A foglalkozás és a szolgálat mégoszlá- sábáh is 'jobban jártak a vállalatok, illetőleg a munkásőrök. Áz összes igénybevétel kéthar mad része szabad időre esik, csupán egvharmad része az, amit munkaidőben töltenek el a mun. kásőrségnél,

— Sokkal nehezebb dolgunk van — folytatta Antal Mihály — a termelőszövetkezeteknél1, ott a munkaidő-kiesés nagyobb. mint az ipari üzemeknél-. Szervezéssel azonban ez is áthidalható,' ugyanis a kiképzés főleg tavasszal történik, bár ennél fi- gvelemibe kell- venni a .vetés, a gyomirtás, s más munkák kez.dé_ sél. illetve befejezését. Ügy tervezünk tehát, hogy -se az ipari munkások, se -a Isz.-dulgoz.ók ne essenek ki a munkából. Mondani sem kell. hogy amióta ezt a rendszert bevezettük, javult a kiképzés minősége, a foglalkozások tartalmasabbak, jobbak . az eredmények.

Három üzem pártalapszerve- zetének titkárát kerestük meg, s . tőlük is erről kértünk véleményt. A Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalat párttitkára. Kovács Zoltán a következőket mondta:

— ,NálúnK1 ti ‘ j+tunkáSöfüfc

büszkék arra. hogy szabad szóm

baton - iá dolgozná5? . ^‘ ezzéf érvelnek is a többiek előtt. Énnekem is az a véleményem, hogy róluk példát vehetnek azok, akik olykor panaszkodnak,

ha társadalmi munkát kell végezni. A munkásőrök fele nálunk három műszakban dolgozik, s havonta az összes munkaidőkiesés valamennyi munkásőr vonatkozásában maximum két nap. Termeléskiesést nem okoz, mert helyetesítéssel, belső átszervezéssel ezt kiegyenlítjük.

A BUDAMOBIL Jármű Szövetkezet párttitkára, Fehérvári Imre: — Amíg nem szabad szombatokon voltak a munkás- őr-foglalkozások. . akkor havonta 4—5 nap kieséssel számoltunk;- Állítom, az új rendszer bevezetését követően gyakorlatilag nincs munkaidő-kiesés. A vezető beosztásúaknái elmaradhlat bizonyos adminisztráció, de azt az illető szabad idejében .pótolja. Jó néhányszor magam is ellenőriztem a foglalkozásokon való részvételt, nem csalódtam munkásőreinkben.

Szabó Lajos, az AFIT párt- titkára csupán alátámasztotta azokat = a véleményeket, amelyeket korábban hallottunk. A termelésben összesen évente 24 nap munkaidő-kieséssel számolnak, de ez nem tükrözi pontosan a Valóságot, -/- ugyanis a - szerelők munkáját a többiek — á nem munkásőyök — általában elvégzik. Mondani sem kell. a munkásőrök ezt a segítséget viszonozzák. a vállaratnál 'sem a múhkásöri szolgálat, sem pedig a kiképzés nem okoz fennakadást.

A munkásőri szolgálat önként vállalt5 * * * 9 * táífe'á'dülfni. ífélHShUhká./ s . ennek végrehajtása11 nyifválríS-" Jóari nérricssOk áaífiÚflKci!s6tSe^ de^- az üzemek vezetőinek, s a párt- szervezeteknek is feladata. Ezt példázza nagyon jól a kalocsai munkásőregység és a bázisüze- mek jó, kifogástalan együttműködése. Gémes Gábor

Ami tíz percnél is töbl

• Tíz perc általában nem nggy idő. Ennyit zokszó nélkül várát- kozunk bárkire-akkor is, ha utcán találkozunk. A színházakban meglepődnének, ha a hét órakor kezdődő előadáson nem hét tízkor gördülne fel a függöny. Tíz perccel a hazaérkezés szokott ideje után még a legaggódóbb férj, feleség sem lesi idegésen az ajtót, még nem kezd találgatásba, mi is történhetett. Tíz percet hogyan kérhetnénk'számon az emberektől, akik ugyebár mégsem gépek ?

Többnyire nem is kérjük számon. A munkahelyeken sem. Ott is a megértő családiasság uralkodik. A főnökök tapintatosabbak, mint a blokkolóórák. Nemcsak a bejáró munkásoknál veszik tudomásul — akik valóban nem tehetnek róla —, ha késnek a közlekedés miatt. Másoknál nem firtatják az okokat. Ahol a blokkolóóra helyett jelenléti ív van, még egyszerűbb a helyzet. Mit számít, hogy tíz perccel ko- korábban, vagy később szedik össze? Pedig számít. De még mennyire számít! Valamelyik ezerötszáz embert foglalkoztató üzemben a takarékosság tartalékait kutatva megvizsgálták, mennyi a veszteség, ha naponta mindenki csupán tíz percet fecsérel eLa munkaidejéből. Elképesztő számot kaptak. Az' éves béralap, a termelési érték és a létszám összefüggésében, a napi tíz percek évi hatmillió forintra kerekednek.

Még elképesztőbb a szám, ha meggondoljuk, hogy ez a hatmillió csupán az ellenőrizhető, a kimutatható tíz percet tartalmazza. A viszonylag könnyen tetten- érhető eseteket: a késést, a pletykálkodást, a- magán telefonokat, a műszaki hiba, vagy anyaghiány okozta gépleállást.

@ Nincsenek benne azok a többszörös tíz percek, amelyek ellenőrizhetetlenül tűnnek el napjainkból. Amikor valójában dolgozunk ugyan, csak éppen haszontalanul. Nincs benne az üzemmérnökök felesleges adminisztrációival töltött ideje, a különböző főhatóságoknak szóló, egymást keresztező kimutatásokra. jelentésekre, fordított napok tömege, nincs benne a nehézkes ügyvitel miatt egy iratot, teve- jel húsz-hármincszor lekopogtató ijgépírónö jdeggssgfje. és aje. anyag rtutári -szp.mdaalo munkás. tehetjd- lensége^£fli.^‘ ,tóvirínom’^ V.mr

Ezeket az időket számítógépes oknyomozással sem könnyű utolérni. Napközben ezért vagy azért elmaradtunk a dolgunkkal, aztán túlórázunk, szedjük a nyugtatókát. Fáradtságra,

kimerültség! c

panaszkodunk az

orvosnak. az

ideges panaszok rejtélyes, el változást okoznak a szervezetünkben.

betegállományban

próbáljuk gyógyítani rrtunkanapj

ciínk rehclszerr

telenségét. Holott

ezen a ba junkon nem . tudnál*

l segíteni az

amúgy is UVJIerln It orvosok. Halásos orvosságra

elsősorban a

munkahelyek! a ta

' Ihatnánk. A

célszerű, korszi i u >

•• m,szervezés-.

sei ugyanis nemes;:

:! :>! lehet .■!érni. hogy a* né| ..

.inlasági hali J

konvság miatt km

ősiii• fájjon ;:/.

ország feje. Kiég

.Vénsúlyozoítiip

és jól Végzett m

unkánk biztos'

tudatában nekünk

; is kevesebb

nyugtatóra lenne

szűk— 'ink

• Nem ritkán

Valiim: furcsa

bizonytalanság:.-.' '

< lVOZl.il • ; :inkahelyünkről ■ 1

rgyen ;*h tés, nem a (Senye

rünl.* ’ tél tjük.

Kellemetlen közerzetün! • > inkább az oko//.i. ho

gy s/» ni.M-türíti

ellentmondások közepette dolgo •

zunk. Tudjuk, bogi

• .- ' • rszagnak,

a vállalatnak ■ sva

í .í:;I fegyelmezettebb, termi-léke

r.v. bb munká.rra lenne szükse •

A/t is tudjuk.

mit csináNiattunh

vblna^ jobban

az .nap, mit nem

voltunk kép'’sek elvégezni más

;ok mulasztú:.z.

miatt. Ismerjük sr

íjál hiányossá-«

gainkat, tudjuk, m

it lehetne ' gyszerűsíteni. hol

lenne szükség

jobb szervezésre. De nem szolunk

miatta, mert soksz

or még a saj-:!.

•rossz beidegződései

inktől sem tűdunk megszabadul:

ni. Miért az cn

fejem fájjon, ha a

i részlegvezető.

a főosztályvezető.

.1/ igazgató

nem intézkedik? - csitítjuk ma"gunkat. De- a fejül

ik azért fáj. A

főnökünk lehel la:

pintalos. a 'el -'

kiismeretünket ne

hc7.ebb clcrvlítani.

Más kérdés, he

>gv a- főnökök

sincsenek könny:

u. helyz.ctben;

Kevés a munlrásk

éz: a termelés

érdekében kell a

békesség, kis

ügyeket nem érc

Iéttips' íöUujni

mert az ■ k

megértődnek,

továbbállnak

: *nta iapéi.S2t<*)jak azonh..kényszerű cn gedékenv-v sszákira for dúl. Éjiül

egyszer te!.»

hetően romlik

a szorgalmas,

odaadó munkások,

alkalmazottak

közérzete. Ha ma

sok megensedhetik maguknak.

sabbak lesznek ;

i hanyagságra

Vagy elveszítik a

teljesített f.' iadat örömét, vág;

/ ha tartják H

r Csaját» .tisztességno

rmáikat, : kéV?!

1 kedni kezeiének- c;

'fékében. üo;

© Ez meg a napi tíz perceknél is nagyobb veszteség. Pedig a tíz perceket sem engedhetjük meg magunknak.

Befejeződött a Szerencsi Csokoládégyár felújítása

9 Véget ért a Szerencsi Csokoládégyár rekonstrukciója.

A képen: az új

gyártóberendezésekkel

fölszerelt,

1440 négyzetméteres karamella- • gyártócsarnok. (MTI-fotó, Balassa Ferenc felvétele — KS.)

A pedagógus-szakszervezet megyei bizottságaina terveiből

A Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottságai elkészítettéit idei köftségyetési tervüket: 1976- ban csaknem 17 és fél millió forinttal gazdálkodhatnak. Ez egymillió forinttal több,. mint tavalyi bevételeik összege. Legfőbb bevételi .forrásuk a lagdíjrészesedes: a tagdíj 50 százaléka az alapszervezeteknél marad, 21 százalékával pedig a megyei bizottságok gazdálkodhatnak.

A megyei bizottságok költségvetésének nem egészen egyharmada jut a személyi, a dologi és a működésükkel kapcsolatos egyéb kiadásokra, elsősorban az oktatásra és a továbbképzésre; A legjeientö- sebb kiadások szociális természetűek: tetemes ösz- szegeket fordítanak például üdültetésre. A Békés megyeiek mátraszentlásziói . üdülőjük felújítását tervezik, a Baranya megyeiek püspökszenllászlói, a Veszprém megyeiek pedig gézaházi luristaházu- kat csinosítják. A Szabolcs és a Zala megyei bizottság jelentős létszámú külföldi csereutakat. szervez. A nagycsaládos pedagógusok segítésére a Bács, a Borsod, a Hajdú, a Komárom megyei és a budapesti bizottság szán nagyobb összeget.

Gazdag a megyei bizottság kulturális programja is. Művelődési otthonok, klubszobák fenntartására, támogatására a Baranya cs a Hajdú megyei, valamint a budapesti bizottság költségvetésében található nagyobb tétel. Kulturális célokra különösen sokat áldoznák Fejér, Hajdú, és Szolnok negyében.

A Heves megyeiek az idén sem feledkeznek meg a megye területén levő kórházakban, szanatóriumokban gyógyuló tagjaik meglátogatásaid. Sok helyütt gondolnak az arany, és gyémántéipl iin;-sole köszöntésére, az aktivisták megjutalma/á:->rn. tanulmányi kirándulások szervezésére, a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatainak segítésére, valamint a kisebb létszámú, önállóan nehezebben gazdálkodó bizottságok terheinek megkönnyítésére is.

A gazdag programok megvalósítását a ta :ui;. részesedésen kívül az Eötvös-alapi felajánlásuknak a megyéknél maradó része is segíti. Ennek túlnyomóan nagy százalékát tanulmányi segélyekre, szociális célokra használják fel. (MTI)

Részeg rigók

NÉZD MÁR, bolond az a madár?!

Nem látok azon a fán semmiféle madarat. Mit is keresne most a fagyos, csupasz gallyak közt.

'•— Nem a fán, hanem ott fenn, a 'háromemeletes ház egyik kéményén. Pont amelyik annyira füstöl, hogy szinte kojtol belőle a sűrű, piszkosfekete gomoly- gás... Ahol ni, már egy másik is odaröppent.

Meg a harmadik. És látod, milyen élvezettel tipegnek majdhogynem csárdást járnak a látásra is fojtogató füstcsóvában. Csak éppen nem tartják be pontosan, hogy kettőt jobbra, kettőt balra. .

— Miféle örült madarak ezek! öngyilkosok akarnak lenni?

Ip No nem. Ha a csóka nem is éppen a legintelligensebb madár

— azért tud disztingválni. Nem szippantgatna a füstből csak azért, hogy elpusztítsa magát. Egyszerűen arról van szó, hogy élvezi a bódulatot.

— TEHÁT CSÓKA... , Csakugyan. Olyan ismerősnek tűnt, ahogy odatottyant a kéméwylyuk peremére... Nem is gondoltam volna, hogy ilyen mániája is van a csókának. Eddig arról az oldaláról ismertem, hogy kezes házimadár tud lenni és előszeretettel dekorálja sajátos pötyögtetéseivel a bútorf szőnyeget, asztalterítőt. Egyáltalán néni válogatós; selyemkendő vagy csipke, komisz posztó vagy parketta egyaránt megkaphatja tőle a díszítést. De hogy még er. a füstmánia is... Na nézzék, pont úgy tartja a csőrét, mintha a legfinomabb parfümöt szagolná. Még ringatja is magát a gyönyörűségtől. Ennek aztán beszélhetsz a környezetszennyezésről. Még a füstben is örömét leli.

— Kétszer is mániát mondtál. Tudtodon kívül eltaláltad, miről van szó. Ez valóban toxikómánia. Mert nemcsak az emberekben, hanem egyes állatokban is él a mérgek, különösen kábítószerek iránti vágy.

,,Mindentudó” barátommal továbbra se vettük le szemünket a füstméregben dőzsölő néhány csókáról. Amit róluk mondott, fenntartás nélkül elhittem. Annál is inkább, mert valósággal ihletett állapotba esett, és lendületes kiselőadást vágott ki az állatvilágban is tapasztalható toxiko- mániáról.

Mikor elkapja a hév barátomat, hogy kuriozitások ismeretében való jártasságát fitogtassa, bámulatosan kapcsol az agya is. Emlékezettárában pillanatok alatt fölpattannak a megfelelő szelepek, s máris dőlnek belőle a lexikális bizonyítékok.

HATÁSOSAN — mindjárt arra emlékeztetett- hogy pár éve a

Petőfi Népében is megjelent úgynevezett kisszineá a döre vaddisznóról, amely a cefreillat után betévedt a téesz udvarára. Meg sem állt a színig, ahol földié tett edényekben erjedt a pálinkának való. Summa summárum, a vadkan úgy beszivott a szeszből, hogy már csak imbolygóit, szeme keresztben állt, amikor a vadász rásütötte puskáját. No de legalább boldog állapotban múlt ki a könnyelmű pára.

ALIG ÉRT utalása végére lexikon-fejű barátom, felcsillanó szemmel élt a legfrissebb sajtó- bjizonyítékkgl. Idézte a. részeg tehén esetét. Olaszország Castel Rigó ne nevű falucskájában jött rá a happáré a szóbanforgó marhára. Ügy megvadult, hogy dühében szétrombolt jegy kunyhót.- A parasztok sehogy se voltak képesek elcsalogatni, lecsillapítani. Mígnem valamelyiküknek eszébe nem jutott a nagy hadicsel. Jó pár liter bort hordtak be a tehénnek vödrökben, amitől végül is tökéletesen berúgott. Mit bánta, már, hogy aTtűzoltók daruval szállították vissza a legelőre.

Na szóval — az állatok sem angyalok, ha szeszről, kábítószerről van szó. Franciaország szőlőtermő vidékein termett ez a közmondás: „Részeg, mint a rigó". Megfigyelték, hogy szüretkor a szőlő kisajtolt erjedt magjaira előszeretettel csapnak le a rigók. Ausztrália egyes tájain gyakran mulatnak illumiriált állapotba esett papagájokon. Ezek úgy öc- szívnak b ód.tó nektárból hogy elalszanak és nem egyszer le is esnek a fáról. Órákba telik, mire magukhoz tériek, cs zákány os fővel próbálnak visszaemlékezni, hói is hagyták abba.

A FÜSTHÖZ visszatérve. Nemcsak csókák, hanem seregélyek is szívesen telepednek meg\ füstölgő kémények tetején. S i-yrwt ausztrál madarakra, oltani pintyekre forditiia a szót: ezek is ir- töziató mód szeretnek elnyújtóz- ni büdös füstfelhőbén. Ügy beleszédülnek az élvezetbe, hogy komikus taglejtéze Jc kíséretében (képzeljük el madarak . tagi ejtéseit) valóságos, pantomim jeleneteket játszanak el.

. Aranyosak lehetnek a toxiko-. mániás madárkák, midőn ilyen „emberiek". Tóth István