Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

1976. március 5. • PETŐFI NÉPE • 3 KJ ONDOLATOK, VÉLEMÉNYEK siti ... " Export Kubába Harminc éve alakult a Baloldali Blokk Közügy lett a kongresszus A Kunszállási Alkotmány Ter­melőszövetkezet a kedvezőtlen adottságú Iközös gazdaságok közé tartozik; 3928 hektáron gazdál­kodik. A múlt évben,' május 1-én nyerlek el először munkájuk mi­nősítő kitüntetését: a Kiváló szövetkezet címet. A szövetkezet fiatal főkönyve­lője Endre Jenő, nemrégiben foglalta el új beosztását; a feb­ruár 16-i zárszámadó közgyűlés bízta meg e teendők ellátásával. Elmondta, hogy az SZKP XXV. kongresszusa a szó szoros értel­mében közügy lett a szövetke­zetben: minden párttag rendel­kezésére bocsátják a Népszabad­ság kongresszusi példányait, hogy azokat átolvasva-áttanul- mányozva nyerjenek ' képet a Szovjetunió' eredményeiről, ter­veiről. — Mindenki nagy figyelem­mel . olvasta Alékszej Koszigin beszámolóját, a Szovjetunió nép­gazdasága 1976—1980. évi fej­lesztésének fő irányairól. Első­sorban a mezőgazdaság fejlesz­tésének „hogyan-jára” kíváncsi­ak a tagok, hiszen a tervszámok azt sejtetik, hogy hatalmas lép­tekkel fog előrehaladni az ága­zat: évenként 14—17 százalékkal termel többet. Március 15-én lesz a Kiskun­félegyházi ÁFÉSZ negyvenhar­madik, a múlt évi munkáról be­számoló részközgyűlése, melyek­nek során mintegy 10 ezer em­ber ismeri meg az 1975-ös esz­tendő eredményeit. Bertha Zsófi­áé főkönyvelő napjait is a rész- közgyűlések foglalják, el; nem ritka az, mikor csak késő este jut haza. Mindig szakít azonban arra időt, hogy elolvassa a la­pokban • a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXV. kongresszu­sának eseményeit. — Bámulatos, hogy ötvennyolc év alatt mekkora eredményeket tudott elérni a szovjet nép. Nagy, de gyengén fejlett ország volt 1917-ben; mostanra hatalmas, fejlett iparral és mezőgazdaság­gal rendelkező állam lett. Ez számomra % vezetők irányító te­vékenységének is minősítése, össze tudták fogni a különböző adottságú területeket, és diffe­A szovjet miniszterelnök által beterjesztett tervből magyar vo­natkozásokra is felhívta a figyel­met az Alkotmány Tsz főköny­velője. — Több téren összefonódik a magyar és a szovjet mezőgaz­daság. Gépeink többsége, a vegy­szerek jelentős hányada, a ga- gonafélék szinte teljes egészé­ben szovjet kísérletek megvaló­sult eredményeit reprezentálják Magyarországon. Emiatt aztán számunkra sem közömbös, hogy milyen eredményeket érnek el a Szovjetunióban, hiszen mi az ő munkasikereiketor is felhasznál­juk. Endre Jenő más hasonlóságot is észrevett a tervben. — Ahogy nálunk is előtérbe kerül a minőségi fejlesztés, a Szovjetunióban is nagy gondot fordítanak erre. A terv a fo­gyasztási cikkek mennyiségét is növeli, de ugyanakkor nagy súlyt fektet az áruk minőségé­nek javítására. Nagyon jóleső érzés az. hogy nyíltan, őszintén beszélnek legjelentősebb fóru­mukon, a pártkongresszuson, az elért eredményeikről, de egyút­tal marxista—leninista elemzés­sel a még szebb jövőt is felvá­zolják: amely végső soron a mi távlatainkat is meghatározza. renciált követelményekkel fej­lesztették azokat. A sok adott lehetőség közül, mely egy-egy döntés előtt kínálkozik, akad olyan, melynek megvalósítása egy bizonyos résznek kedvező. A Szovjetunióban a rengeteg lehe­tőségből mindig a legmegfelelőb­bet választották. Ezt csakis, tár­sadalmi, népi összefogással te­hették meg, és csak abban . az országban, ahol a mindennapok demokráciája olyan magas szin­ten áll, mint a Szovjetunióban. Minden szovjet ember kezének munkája „benne van” az ered­ményekben. Az SZKP XXV. kongresszusa megmozgatta a Kiskunfélegyházi ÁFÉSZ dolgozóinak fantáziáját is. Szinte nincs olyan nap, hogy ne keresnék meg a főkönyvelő- asszonyt; érdeklődnek: indul-e az idén is bárátságvonat a Szov­jetunióba. Szeretnék bejárni az országot, tapasztalatokat szerez- ni-cserélni szovjet elvtársaikkal. • 9 A SZIM kecskeméti gyárában az éves terven felül kubai megrendelésre . bontókalapá­csok készülnek. Mág János, az első darabok összeszerelését végzi. (Pásztor Zoltán felvétele.) A virágházban 9 Korszerűsítette üvegházi ker­tészetét a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz. Jól felkészült szakemberek dolgoznak a zöldséghajtató és virágnevelő házakban. Kér pünkön Ökrös Margit üzem­mérnök a szegfű fejlődését vizsgálja. (Szilágyi Mihály felvétele.) Mindig a legmegfelelőbbet A szabadszájúság - nem mentség A zarszamadási beszámolás vege felé jár. Az elnök, deszédé- ben kis szünetet tartva érezteti, hogy most „új bekezdés” követ­kezik. „Sikereink alapja és forrása a munka. Az eredmények munka közben születnek” — mondja. Az ember fejében megfordul: persze, persze, ezt a pár mondatot még , hozzáfűzi a sikereket — s kis részben veszteségeket is — felso­roló számadáshoz. Mintegy elvi záradéknak. De haliga csak! „A munka hevében előfordul­hatott, hogy egyik-másik tagtár­sunkat érdemtelenül, jogtalanul ért elmarasztalás, megbántás. A vezetők és a vezetőség tagjai ne­vében is, ezúton kérjük azon tagtársak elnézését, akiket ilyen bántódás ért. Nem a szándékos­ság, hanem az egész közösségün­kért érzett nagy fokú felelősség, az idegtépő percek váltották ezt ki.” Ez aztán nem várt fordulat, vagy ha úgy tetszik, csattanó. Vagy csak nekem meglepetés, mivel már régen vettem részt zárszámadó közgyűlésen? S ami­kor utoljára voltam ilyen helyen, még ez „nem volt szokás". Vagy még most sem olyan általános ez a gesztus? Biztosat nem tudok. Annyit igen, hogy efféle bocsánat­kérést a rossz modorért, durva­ságért, igazságtalanságért hasonló jellegű tanácskozáson — sem üzemben, sen)' téeszben — nem hallottam. Rólunk, magyarokról azt tart­ják az idegenek — ámbár lehet ez, holmi magunk által túlszított legenda is, amiért áztán „öntu­datosan” igyekszünk is megfelel­ni a- rólunk alkotott képnek 1—, hogy szabadszájúak vagyunk. Ami a s/ívünkön, az a szánkon... Ha mar egyszer ‘ belekezdtünk, nem harapjuk el a szót... Ma­gyar ember kimondja, ami a szí­vén fekszik... — Ilyen és hason­ló érvelésekkel fedezzük is ma­gunkat, sőt fel is mentjük attól, hogy feszült, kiélezett helyzetek­ben azért fegyelmezzük indula­tunkat és nyelvünket. Mert ha belegondolunk, sok más közt ilyen készségeink révén sikerült valamikor emberként ki­válni az élőlények dzsungel-vi­szonyaiból. Noha a vadság még ki-kitör belőlünk. Visszatérve a szabadszáj óság­hoz — parasztembereknél meg sokak által elnézően bocsánatos magatartásféle ez még ma is. Ha erről esik szó, tucatjával citál­nak szavakat, kiszólásokat, me­lyeket a föld művelői adott han­gulatban és alkalomkor szinte minden harmadik mondatukban használnak. Jóllehet azok — úgymond — a káromkodás _ szó­kincséből valók. Mint például... Ne ijedjen meg senki, nem írjuk le egyiket sem. Mikor magunk mondjuk, hogy eléggé „közismer­tek”. Hányán vannak még ma is, akik — hallván, hogy a „munka hevében, idegtépő percekben" mi­lyen ékesen goromba stílusban közlik egymással véleményüket a föld emberei — csak legyintenek: „Nem kell azt egy az egyben venni; ezt szokták meg. ök nem olyan sértődősek, mint az iro­dákban elkorcsosult pengszvirá- gok.” , Vannak cinikus, nagyképű, be­képzelt alakok, akik még ilyet is hozzátesznek: „Sokkal vasta­gabb bőr van azoknak a képén, mintsem, hogy ügyet csinálnának merő szótüskék miatt. Fel se ve­szik.” Ez aztán az óriási hazugság. Alapja valami igen odvas társa­dalomszemlélet, a paraszti mun­kával foglalkozók lenézése. Mert azért akinek csak egy pa­rányi füle van is a hallásra,- hű de ki tudja venni egy zaftos rá- förmedésből, hogy ezt pedig csak egy „főnök” merészelhette meg­engedni tag- vagy szaktársával szemben. Milyen változatos kot­tákba lehet még ma is szedni sok helyen — téeszben, s üzemben — az ádáz méregből odafröcskölt sértéseket, aszerint, hogy a fölöt- tesi létrák hányadik fokán álló vezető osztotta. Hiszen olyan ne­héz elképzelni, hogy a „munka hevében, idegtépő percekben” felzaklajott melós, szövetkezeti gazda esne neki főnökeinek, mindjárt a magas On kezdve szabadszájú véleményét. (Ámbár adódhat helyzet, amikor a visz- szafoj'tott indulat már csak rob­banva távozhat. Csak, őszintén szólva, ez esetekben nehezebben fogadják el magyarázatul, hogy nemcsak személyes düh, túlfűtött­ség váltotta ezt ki, hanem az adott kollektíváért,. brigádért, műhelyért érzett nagyfokú fele­lősség is — bizonyos vezetői mu­lasztásokért.) Senki se higgye, hogy az úgy­nevezett egyszerű téesztag, akinek az öntudatát nap mint nap táp­lálják — „milliomos szövetkezet gazdája vagy”, „ha tisztességesen elvégzed a kötelességedet, ugyan-; úgy jogod van beleszólni a téesz ügyeibe, sorsába, mint az általad választott vezetőknek”, „rendsze­rünk társadalmi bázisa a mun­kás-paraszt szövetség” —, csak úgy simán, szolgalelkű alázattal viselné él- ha úgy beszélnének vele, mint valamikor a botosispán a béressel, avagy — kocsis a lo­vával. Nem, nem. A nagyüzemi gazda, akitől rég messze a létbizonyta­lanság, aki tápkalóriák és takar­mányértékesítési százalékok vi­szonylataiban gondolkodik az ál­lattenyésztésről, aki — mert nem volt mód hozzájutni — házilagos volt mód hozzájutni — házi­lagos átalakítással szójavetőgépet konstruál nagyüzemének, aki bél­és külföldi kirándulásain bőséges élménytárat halmozott fel a kor­hoz és emberhez méltó magatar­tásformákból — nem is beszélve a tömegkommunikáció útján nyert tájékozottságáról —, nos ez a szövetkezeti gazda nem tűri el a megbántásokat. Gyermekei előtt sem állhatna meg, ha meghu­nyászkodva csak nyelné lefelé a sértéseket, elhallgatná a ráöklen- dett ordenáréságokat. Mert a gye­rekek már úttörőkorukban, sőt mindjárt az óvodában az egymás iránti magatartás emberhez méltó stílusát élik, gyakorolják. Tisztelet a téesz-vezetőségnek, amely ennek a felismerésnek a jegyében, több száz főnyi tagsága előtt kért elnézést a még előfor­dult jogtalan elmarasztalásokért, megbontásokért. Ez már maga nagy visszatartó erő a jövőben. Tóth István 1946 februárjára hazánkban a politikai és a gazdasági élet há­ború utáni válsága a mélypontra jutott. A Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front pártjai között az ellentétek kiéleződése azzal kezdődött, hogy iu kisgazdapárt 1945 őszi választási győzelmétől megittasult reakció általános tá­madást indított a forradalom! vívmányai ellen. A földreform felüvizsgálása, 1 a hatalmi po­zícióknak a kisgazdapárt javára történő „arányosítása” voltak az országos méretű jobboldali ro­ham fő célkitűzései. A Magyar Kommunista Párt a A „Földet vissza nem adunk!” jelszóval a felháborodott újgazdák tünteté­seinek élére állt, és szembesze­gült a kisgazdapárti jobboldal egyéb törekvéseivel is. A koalí­ciós kormányzat legsúlyosabb gondjai azonban a katasztrofá­lis gazdasági helyzetből fakadtak. A mezőgazdaság háborús károso­dása, a termelés és az áruforga­lom nehézségei következtében fel­lépő nagymérvű élelmiszerhiány éhínséggel fenyegette az országot, főleg a városi lakosságot. A bajt tetézte, hogy az infláció 1945 második felében példátlan mé­reteket öltött. Megszaporodott a spekulánsok és a feketézők tábo­ra, mérhetetlenül nagy károkat okozott a régi közigazgatási ap­parátus szabotázstevékenysége. A téli hónapokban a dolgozók, kü­lönösen a munkásosztály elége­detlensége a tetőpontjára hágott: januárban és februárban nép­megmozdulásoktól volt hangos az ország. A kommunista párt előtt vi­lágossá vált, hogy a válságos helyzetből a kibontakozást csak erélyes gazdasági rendszabályok biztosíthatják, ezek megvalósítá­sát azonban nem lehet kizárólag az államigazgatásra bízni. „Átfo­gó,* a gazdasági és pénzügyi élet minden területére kiterjedő kor­mányzati szanálási tervre van szükség, oly tervre, mely széles néptömegek cselekvő aktivitását váltja ki, és felsorakoztatja őket a gazdasági zűrzavarra spekulá­ló reakció ellen” — olvashatjuk ezt a felismerést az MKP gaz­dasági és pénzügyi javaslaslatait tartalmazó tervezetben. E javaslatok, melyek több pon­ton túlléptek a kormány prog­ramján, a kisgazdapárt kivételé­vel a koalíciós pártok számára elfogadhatók voltak. A jobbolda­li kisgazdapárti vezetők, élükön Nagy Ferenc miniszterelnökkel, a függetlenségi front program­jához yaló ragaszkodás ürügyé­vel igyekeztek a nagytőkét kor-'- látozó javaslatok elől kitérni. A Szociáldemokrata Párt, a Nemze­ti Parasztpárt és a Szakszerveze­ti Tanács közötti tárgyalások eredményeként 1946. március 5-én • megegyezés született a Baloldali Blokk megalakításáról, mely a népfrontot testesítette meg a Füg­getlenségi Fronton belül, A blokk nyilatkozata leszögezte: A három párt és a Szakszervezeti Tanács a kisgázdapárt jobbszárnyával nem hajlandó együttműködni, de továbbra is állja a szövetséget e párt demokratikus elemeivel; a Baloldali Blokk együttes erőivel veszi fel a harcot minden kísér­lettel' szemben, amely a földre­form reakciós revízióját célozza, s kész teljes tömegerejét moz­gósítani e nagy demokratikus vív­mány védelmében; az ország talpra állítása és a nagytőke sza-- botálásának leküzdése érdekében követelte a közigazgatás meg­tisztítását a reakciós közhivatal­nokoktól . és a Függetlenségi Front teljes államosítási prog­ramjának végrehajtását, vagyis a szénbányák államosítása mel­lett a bauxitbányák, olajforrások és energiatelepek államosítását is. Ezen felül szükségesnek tartotta a magyar nehézipar öt legfon*»- sabb üzemének sürgős állami ke­zelésbe vételét. Követelte a pénz­ügyi téren folyó aknamunka és a spekuláció elleni harc érdeké­ben a bankok egész ügyvitelé­nek állami ellenőrzését. Két nap múlva, március 7-én 400 000 budapesti dolgozó vonult fenyegető, hatalmas, de fegyel­mezett rendben a Hősök terére, ahol politikai nagygyűlésen tett' hitet a Baloldali Blokk követe­lései mellett. Ugyanezen a na­pon a kisgazdapárt balSzárnyá- nak képviselői nyilvánosságra hozták, hogy egyetértenek a reakció elleni fellépéssel, s ma­guk is követelték pártjuk meg­tisztítását. A lenyűgöző tüntetés, s a demokratikus pártok elszánt­sága meghátrálásra kényszerí­tette a kisgazdapárt vezetőségét. A kisgazdapárt rövidesen meg­jelenő nyilatkozatában nemcsak elfogadta a Baloldali Blokk kö­veteléseit, hanem azt is bejelen­tette, hogy 20 jobboldali parla­menti képviselőjét kizárja a párt soraiból. Azáltal, hogy a „többsé­gi” párt e követeléseket elfo­gadta, a Baloldali Blokk célki­tűzései kormányprogrammá let­tek. U. K. Nagyobb követelmények előtt a lajosmizsei ifjúkommunisták jLajosmizsén. a Vízgépészeti Vállalat 3-as számú gyáregységé­nél nemrég megtartott KISZ-tag- gyűlésen sok mindenről beszél­tek a fiatalok. A művelődésről, közös szórakozásról, sportolás­ról több okos javaslat hangzott el. De a csaknem negyyen.,tagú Bánki Donát KlSZ-alapszerve- zetben dolgozó fiatalok közül ke­vesen mondták el véleményüket arról, hogy a jövőben milyen módszerekkel tudnák még job­ban segíteni a gyáregység gaz­dasági célkitűzéseinek megvaló­sítását. A tanácskozás hangula­tán is érződött, hogy az ifjúkom­munisták javítani akarnak ed­digi munkájukon, de az eszközö­ket még pontosan nem ismerik. Mindez persze nem azt jelenti, hogy eddig rosszul dolgoztak. Az ő munkájuknak is köszönhető például az, hogy tavaly a gyár­egység a tervezettnél jóval töb­bet, . azaz 73 millió forint értékű árut készített. Kiderült az is, hogy amikor kellett, s a gyár­egység gazdasági vezetői arra megkérték a fiatalokat, szívesen végeztek társadalmi munkát is. A KISZ-esek rendszeresen fog­lalkoznak a szakmunkástanulók­kal. Ennek köszönhető egyebek között az, hogy a szakmunkás- tanulók • jó eredményt értek el a Szakma kiváló tanulója vetélke­dő megyei döntőjén. Czigány Miklós harmadikos szakmunkás- tanuló a vasszerkezeti lakatos szakmában első helyezést ért el, s bejutott az országos döntőbe. Farkas Tibor és Csorba István holtversenyben 4—5. lett a me­gyei vetélkedőn. Felmerül a kérdés, mi az, ami­ben a lajosmizsei gyáregységnél dolgozó ifjúkommunisták előbb­re léphetnek? A taggyűlésen részt vevő Hrubos Ferenc terme­lési osztályvezető. a‘ pártvezető- • ség tagja ezt így fogalmazta meg: ig A gyáregységnél dolgozó KlSZ-esek az eddigieknél töb­bet tehetnének a gazdasági fel­adatok megvalósításában — mondta. — Lényegesen megvál­tozott a gyáregység termelési szerkezete. Á korábbi években főként kisebb alkatrészeket gyár­tottunk, most az igényekhez iga­zodva nagy méretű tartályokat szállítunk a bel- és külföldi pi­acra. Ez azt is jelenti, hogy minősé­gileg jobb munkát kell végezni. Fontos követelmény, hogy a vas­elemek hegesztése kifogástalan légyen, különben a megrendelők nem veszik át a tartályokat. A gyáregységnél kevés a hegesztő szakmunkás. Többségük betaní­tott munkásként dolgozik. Egyér­telmű tehát az igény, szakmai­lag képezzék tovább magukat a fiatalok, s tegyék le a hegesztő szakmunkás vizsgát. A szocialista munkaverseny to­vábbi fejlesztésében is sokat te­hetnének még a KISZ-esek. Kü­lön ifjúsági brigád ugyan nincs a gyáregységnél, de a munkacsa­patokban dolgozó fiataloknak így is lehetőségük van arra, hogy egyem feladatvállalásaik egy részét a gépek, munkapadok mellett valósítsák meg. S ha fi­gyelembe veszik a gyáregység gazdasági célkitűzéseit is, bizo­nyára nemcsak olyan egyéni fel­adatokat vállalnak, 'mint például á -faliújság rendbehozása, vagy a park gondozása. Tavaly az alapszervezet KISZ- titkára más munkahelyre ment dolgozni. Fekete Ilonát bízták meg a titkári, teendők ellátásá­val. A február elején megtartott első taggyűlésen őt választották meg titkárnak. A legutóbbi tag­gyűlésen, amelyen a KISZ-esek az új akcióprogram tervezetét beszélték meg, látszott-, hogy az alapszervezet vezetősége még nem rendelkezik kellő tapaszta­lattal. A taggyűlés egyik fő témája lett volna például az, hogy a fiatalok beszélgetnek a s KISZ Központi Bizottságának kong­resszusi leveléről. Erre azonban nem volt lehetőségük, mért a taggyűlés elején kapták meg a fontos dokumentumot, s így ért­hetően senki sem tudott érdem­ben- hozzászólni. Pedig ennek részletes tanul­mányozása nagyon lényeges a lajosmizsei gyáregységnél dolgo­zó ifjúkommunistáknak is. Ha figyelmesen elolvassák, felisme­rik a kongresszusi levél milyen sok hasznos tanácsot ad nekik is, amelyet munkájukban alkal­mazhatnak. Tárnái László Primőr a fólia alatt 9 Kétszázötvenezer fej saláta, 1500 négyzetméte­ren - spenót, és ugyanekkora területen a zöld­hagyma szedését kezdték meg a napokban a kerekdombi Oj Élet Tsz-ben. 1980-ban hidat avatnak Újvidéken Június elsején kezdik építeni a Dunát átszelő létesítményt A Magyar Szó írja: Oj vidék középtávú városfej­lesztési tervének egyik legnagyobb vállalkozása az Október 23. híd építése, a községi képviselő-testü­letben a beruházó és a Belgrádi Hídépítő Vállalat aláírta az építés munkálataira vonatkozó önigazga­tási megegyezést. Jelen pillanatban 580 millió dinárt terveznek a híd építésére. A hídnyílást 346 méterre,- a híd tel­jes hosszát pedig. 1300 méterre tervezték. Kezdet­ben naponta 20 ezer gépjármű közlekedik rajta, s miután a Duna jobb oldali partja is benépesül, az Október 23-a hídon 55 ezer gépjármű fog áthaladni, A munkálatok időrendje szerint június elsején fognak hozzá az építéséhez, 1977-ig lerakják a hid- lábakat, 1980-ban pedig befejezik a szerkezet ösz- szeszerelését. Ez a híd nagy jelentőségű a környék számára is, mert. fontos nemzetközi útvonalak kereszteződésén emelik. Űjvidék számára nemcsak közúti össze­köttetés lesz a híd, hanem a 2000-ben 400 ezer lakosú város ütőere. Az ezredfordulón a Duna jobb oldalán 190 ezer újvidéki él majd, körülbelül annyian, ahányan most a folyó bal oldalán. A híd­építés befejeztével a fruskagorai oldalon 16 ezer lakás építését kezdik meg —_ mondta Jovan Deja- novic városelnök, a képviselő-testületben megtar­tott ünnepségen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents