Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-04 / 54. szám
^ ® PETŐFI NEPE 9 1976. március 4. BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ŰJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN • BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN A kalocsai járás fejlődése töretlen, dinamikus Beszélgetés a tettekről, célkitűzésekről 9 A jobb oldali képen: tizenötezer férőhelyes sertéstelep Bátya határában. BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN • BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN A kalocsai járás vezetői — Boza József, a járási pártbizottság első titkára, Túri István, a járási pártbizottság titkára és Mátrai Károly, a megyei tanács járási hivatalának elnökhelyettese -— alkalmat adtak arra, hogy a járás IV. ötéves tervének tel jesítéséről, az V. ötéves terv célkitűzéseiről beszélgessünk. A teljesség igénye nélkül, csupán arra törekedtek, hogy keresztmetszetét adják azoknak a gazdaságpolitikai erőfeszítéseknek, s a következő tennivalóknak, amelynek eredményeképpen a járásban tovább javult a termés technikai-műszaki színvonala, a termelékenység, erősödtek a gazdálkodásban a szocialista vonások, nőtt a lakosság ellátása, emelkedett az életszínvonal, javultak az élet- és munkakörülmények. BOZA JÓZSEF: — Járásunkban a szocialista ipar és mező- gazdaság mintegy 1,3 milliárd forint értékű berűházást valósított meg az elmúlt <öt esztendőben. Ebből a mezőgazdaság részesedése majdnem egy milliárd. A létesítmények megvalósításában elértük a' tervezett szintet, a beruházások összege tekintetében viszont jelentősen meghaladtuk azt. Ennek az oka áz árváltozásokon kívül, a nagyobb arányú befejezetlen beruházás áthúzódása volt. Az épület és berendezéseikre vonatkozó beruházásainkra a koncentráltság volt a jellemző, példa erre a két 15 ezer férőhelyes sertéshizlalda, a tejfeldolgozó, a paprikaszárító. Az elmúlt tervidőszakban fejeztek be öt szakosított sertéstelepet, négy szakosított szarvasmarhatelepet, a hajósi áruházát, a solti vendéglátóegységet. Egyes községekben évtizedes mulasztást pótolt a művelődés, az oktatás, az egészségügy új létesítményeinek átadása. Ipari üzemeinknél jelentős volt a rekonstrukció, a felújítás, illetve- a korszerűsítés. A, szocialista szektorban főleg a műszaki bázist, a technológiát és a gépi beruházások arányát növeltük, ezek meghaladták az épületekre felhasznált erőforrásokat. A fokozott figyelem ellenére lassan javult a beruházási tevékenység hatékonysága. Nálunk is találkozni lehet azokkal a gondokkal, amelyek az országban máshol is előfordulnak. TÚRI ISTVÁN: — Önálló ipari üzemeink, gyáregységeink és te- léplíélyéink együttes" ' ‘terpielése jelentősen meghaladta- tervei zettet. Átlagosan évente 15 száza~ lékkai nőtt a termelési érték. A tervidőszak végére a termelési érték bruttó összege meghaladta a félmilliárd forintot. Az elmúlt öt évben négy új ipari telephely létesült, amelyek a női munkaerő rendszeres foglalkoztatását segítik elő. Ilyen az Asztalosipari Ktsz dusnoki, a Ruházati Ktsz solti, a Habselyem apostagi, illetőleg a Gyermekruházati Ktsz tassi telepe. Az Asztalosipari ICtsz dusnoki telepe a stílbútorok 70—80 százalékát tőkés exportra készíti., A járás foglalkoztatottjainak 27 százaléka dolgozik az iparban. Ezeknek 70 szá. zaléka bejáró dolgozó. Tervünknek megfelelően évente másfél százalékkal nőtt áz iparban dolgozók száma, s javult üzemeink exporttevékenysége is. Ezekből kiemelkedik a ruházati, a vasszakma, illetőleg a bútorasztalos-ipari, a faipari, illetőleg a konzervipari termelés. Az ipari szolgáltatások körében némi szerkezetváltozást, a termelési értékben 3—4.5 százalékos átlagos növekedést értünk el. Ez azonban sajnos, még így is elmarad az igényektől. — A járás mezőgazdasági- termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben — meghaladva az országos és megyei átlagot —, évente 7 százalékkal növekedett. Említést érdemel a nagyüzemek bruttó termelési értékének gyorsabb növekedése, amelynek évi átlagos üteme ennek a duplájánál is több. A növénytermelési ágazat termelése volt a dinamikusabb és a nagyobb, a búza, a kukorica. és a fűszerpaprika vetésterülete pedig tovább • növekedett. A tervidőszak utolsó két évében kimagasló terméseredményeket értünk el, búzából 44, kukoricából 61, fűszerpaprikából 90 mázsát takarítottak be nagyüzemeink hektáronként. Ebber — több fontos tényezőn kívül — jelentős szerepük van az utóbbi években a vetésterület 70 százalékát meghaladó területen bevezetett és alkalmazott iparszerű termelési rendszereknek. Ugyanakkor a betakarítás, tárolás és fel dolgozás műszaki fejlesztése elmaradt a termelés fejlesztésétől, S ez a növekvő feszültség forrása. Sajnos, nem tudtuk a terveknek megfelelően ' megoldani a frisá fogyasztású zöldségfélékből a folyamatos és saját ellátást. A gyümölcsfélékből a kajszi területe növekedett, de termésük a tavaszi fagykár miatt szélsőségesen alakult. A tervszerű vízgazdálkodás, az öntözés fejlesztése nagyban hozzájárult eredményeink eléréséhez. Hartán a két kor. szerű öntózőfürt építésével 2100 hektárral bővült az öntözhető terület. Ezzel együtt a mezőgazdaságilag művelhető terület egy- hatodán tudunk öntözni. Negyvenmillió forintot fordítottunk föld. és talajrendezésre, s ennek az összegnek háromnegyed részét a Foktő—Dunapataj között megvalósuló öntözőfürt munkálataira költöttük. “ Állattenyésztésünkben a mennyiségi 'növekedés megfelelt an' tévvéZfettnek'1- Sértéstenyésztés-1 ben és - hizlalásban túlteljesítették az ötéves terv előirányzatait, korszerűbb lett az elhelyezés és a tartás, ugyanis elkészült a két 15 ezer férőhelyes sertéstelep. Nem kielégítő azonban a szarvas, marha-tenyésztésben a minőségi követelmények növekedésének üteme. Alacsony a tejtermelés, s 1975-ben csökkent a , tejhozam, ami a tehénállomány' összetételének kedvezőtlen alakulását is mutatja. Jelentős a takarmányok kedvezőtlen tárolásából eredő beltartalmi veszteség, magas az elhullási százalék a sertéstartásban. A már felsoroltak miatt csökkent a vágómarhaexport aránya, a tervciklus első időszakában a hízómarha-állomány 32, az utolsó két évben pedig csak 25 százaléka került exportra. A járás északi részén megoldódott a szakszerű tej kezelés és -feldolgozás, kilenc mezőgazdasági nagyüzem létrehozta a Dunaiéj Társulást, amely naponta 20—30 ezer liter tej fogadását, feldolgozását és értékesítését teszi lehetővé. Jelentős szerepet töltenek be járásunkban a háztáji gazdaságok, amelyek száma meghaladja a húszezret, termelésük pedig évente a 800 millió forintot. Az erdőgazdaságról csupán annyit: a tervidőszakban 400 hektár -erdőt telepítettünk. MÁTRAI KÁROLY: —Aközutak, tanácsi, és üzemi utak ter9 Exportra gyártják a bútorokat az Asztalosipari Ktsz dusnoki telepén. » vezett felülkezelése megvalósult. A IV. ötéves terv során szilárd burkolatú úthálózatunk 7 kilométerrel, tanácsi úthálózatunk 15 kilométerrel bővült, összesen 88 kilométer közút felülkezelés- ben részesült. Ezenkívül 75 kilométer hosszúságú közút szélesíté. sét is elvégezték a KPM szakem. béréi. A vasúti személyforgalom egy részét a távolsági közlekedésben az aütóbusz vette át. Nemcsak a járatok mennyisége, hanem a szama is bővült. Korszerűbb. lett a munkásszállítás, de az igények és a követelmények szintjét még nem érte el, mert azok sokkal nagyobb mértékben növekedtek. A munkaerő, helyzetről szólva szeretném megemlíteni, hogy a járás lakossága a tervidőszak kezdetéhez viszonyítva kétezerrel csökkent. Az összes foglalkoztatottak 47 száza, léka a mezőgazdaságban dolgozik, s ezek száma öt év alatt 6 százalékkal lett kevesebb. Feszültséget okoztak időszakonként a szakmunkásellátás * hiányai. Ennek ellenére kedvezően alakult a lakosság jövedelmének — főképpen életszínvonalának —, emelkedése.. Az égy4 főre jutó no-' minál bérjövedelem évente 3,6— 6 szazáíékk'ál effiélKédett.' Legdinamikusabban a termelőszövetkezeteknél mérhető le a fejlődés. Ezt jól egészítette ki a pénz- beni és természetbeni társadalmi juttatások növekvő mértéke. Fontos intézkedésnek tartják a közös gazdaságokban az egész lakosságra kiterjesztett társadalombiztosítást. Jelentős volt a bérnövekedés a munkásoknál, pedagógusoknál, tanácsi dolgozóknál. A növekvő lakossági pénzbevételeknek megfelelően jól alakult a kereskedelmi ellátottság is. A tervezettől az utóbbi két évben gyorsabban nőtt a kereskedelmi forgalom, évente átlagosan 7,5 százalékkal. A bolthálózat fejlesztése azonban lassúbb ütemű volt a megyei átlagtól, s csupán Hajóson építettünk áruházat, Szakmaron, Homokmé- gyen és Hülyén boltot. A hálózat korszerűsödött és tovább javult a kiszolgálás kulturáltsága. Szélesedett a választék, szűkült a hiánycikkek köre. BOZA JÓZSEF: — a tervezett 1850 lakás építését néhánnyal túlteljesítettük. Tanácsi. fejlesztési forrásból 15 valósult meg, a többi lakás magánerőből és OTP- hitelakcióval épült. Az elkészült új lakások 70 százaléka tényleges lakásszámbővítést eredményezett. A megépült lakások 18—20 százaléka készült vállalati vagy szövetkezeti alapon, döntő többségük azonban magánerőből épült. A terv teljesítése érdekében a községi tanácsok jelentős erőfeszítéseket tettek közműves telkek kijelölésére, építési tervek és engedélyek kiadására. Már ebből is az következik, hogy a járásban jelentős lakásgondokkal küzdenek a tanácsok, akár a sokgyermekes családok lakásigényének kielégítése tekintetében, akár más, fontos érdek megvalósítása szempontjából. MÁTRAI KÁROLY: — A társadalmi hozzájárulással együtt a tervezettnél többet fordítottunk egészségügyi és szociális helyzetünk javítását elősegítő szolgáltatások bővítésére. A tervezett 5,3 millió helyett 9 milliónál is több került ilyen célokra, alapvetően saját erőforrásokból, öt községben létesült öregek részére napközi otthon, három községben bővült az orvosi, illetve szakorvosi rendelő, Hartán, Hajóson egészségügyi kombinát, Bátyán, Miskén, Dunapatajon gyógyszer- tár létesült. Hasonló fejlődés tapasztalható kulturális vonatkozásban is. A tervezett 20 millió helyett 30 millió^ forint értékű tevékenység.válósuU még.’ A társadalmi .mpnka .küföhösgn az iskolái és óvodai helyek létesítését, vagy annak továbbfejlesztési lehetőségét segítette elő. Tizennégy tanteremmel, 301 óvodai férőhellyel, 4 új (Bátya, Dusnok, öregcsertő, Szakmár) és egy felújított kultúrházzal (Úszód) növekedett öt év alatt a járás ellátottsága. — A tanácsi gazdálkodásban a legjobban a kommunális ágazat fejlődött az elmúlt öt év alatt. A társadalmi munkával megtoldva mintegy 210 millió forint került felhasználásra, fejlesztési, korszerűsítési célokra. A tervezett társadalmi munka 28 millió forint volt, ezzel szemben 85 milliót teljesítettünk a szocialista brigádok felajánlásai, illetve a Hazafias Népfront aktívái és a tanácstagok segítségével. Az ötéves előirányzatot több mint 20 százalékkal túlteljesítettük, 22 ezer g méterrel nőtt a villanyhálózat, 30 ezer méterrel gyarapodott a járdák hosz- sza. Úszódon, Hajóson, Üjsolton, Fajszon vezetékes vízhálózat és vízmű épült. Bátyán és Foktőn ez befejezés előtt áll. öt év alatt 20 ezer méterrel bővült a vezetékes vízhálózat. A IV. ötéves terv végére a járás lakásainak 60 százaléka vezetékes ivóvízzel van elíaíva. BOZA JÓZSEF: — Az elért gazdasági eredményeinkre alapozva a helyi adottságok és tartalékok jobb kihasználásával az V. ötéves tervidőszak évi feladatait a megyei célkitűzésekkel összhangban kell fejleszteni. Beruházási előirányzatunk 50 millió forinttal több, mint a IV. ötéves tervben, a növekedés üteme viszont mérsékeltebb. Az iparban évi 7, a mezőgazdaságban évi 8 százalékos beruházási növekedéssel számolunk. A tanácsi beruházás az előző tervidőszakával azonos. Szerkezetében a kulturális ágazatot kiemelten kezeljük, amely IC százalékkal haladja meg a bázisidőszakot. A beruházások 40—50 százalékát építkezési célokra használjuk fel. Az iparban mérsékeltebb növekedéssel számolunk, öt év alatt 45 százalékkal emelkedik a termelés. Két- három új ipari telephely, illetve üzem létesítésével számolunk, így évente 7,5—8,5 százalékkal emelkedik a termelés. A termelés bővítését alapvetően a munka termelékenységének emelése adj. majd, ezért a meglevő üzemek rekonstrukciója, korszerűsítése, fejlesztése lesz az egyik fontos feladat. Javítani kell a termékek versenyképességét, gazdaságosságát, exportképességét. TÚRI ISTVÁN \ — Adottságunk és ^eredményeink lehetővé, teszik,, hogy- a- mezőgazdaság 20—27 százalékkal növelje-,-.bruttó, termelési értékét. A növénytermesztés aránya és üteme nagyobb lesz, mint az állattenyésztésé. Éppen ezért tovább javítjuk az anyagi- műszaki ellátottságot, az üzemek szakosodását és a termelési szerkezetet. Erőteljesebben érvényesítjük a társulások szervezését, a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködések létrehozását. A búza, a kukorica, a fűszerpaprika termőterületének szintentartása mellett a hozamok fokozottabb növelését biztosítj ük. Búzából 46, kukoricából 53—54, fűszerpapri- ' kából 100 mázsát meghaladó termést kívánunk hektáronként öt év átlagában elérni. Nagyobb figyelmet és több anyagi eszközt fordítunk a legelőgazdálkodásra. Indokolt a nagyüzemi zöldségtermelése további növelése, emellett arra kell törekednünk, hogy a jövőben intézményesebben oldjuk meg a háztájiban termelt zöldségfélék felvásárlását. A talajerőpótlás veszteségének csökkentésére nagyobb figyelmet fordítunk, s e célból Kalocsán, Solt és Harta térségében, illetőleg Du- navecse * környékén agrokémiai centrumot hozunk létre közös tár- , sulásban. Az állattenyésztés részJobbra: az öregcsertői művelődési ház. arányát növeljük úgy, hogy 1980- ig elérje a 42—43 százalékot. Néhány állattenyésztő telep szakosítását tervezik a tsz-ek, Tasson, és Hartán tehenészetet, Hajóson a sertéstelepet. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fokozását is fontos célkitűzésnek tartjuk. A vízgazdálkodásban a Sárközi öblözetben belvízrendezést hajtunk végre, s kiépítjük a fűzvölgyi főcsatorna folytatását. MÁTRAI KÁROLY: — Az új ötéves tervben fokozott figyelmet fordítunk a másodrendű útvona,- lak korszerűsítésére, szilárd burkolatú új út tanácsi kivitelezésben 14 községben, összesen 22 kilométer hosszon épült. Hatvanegy kilométer hosszú közút szélesítését tervezzük, amely tíz községet érint. A kereskedelemben 35 százalékos áruforgalom-növekedéssel számolunk. A lakásépítési program a következő öt év alatt kétezer lakás felépítését tervezi. Ennek jelentős hányada egyszintes családi ház lesz. Az óvoda és az általános iskola fejlesztésére vátlozatlanul kiemelt jelentőségű,- három községben 275 óvodai férőhely építését valósítjuk meg. Tpvábbi hét községben 16 tan- té’r'érri'és 3 tornatere rmépül 4dná-'l esi, lakossági és üzemi erőforrás! sokból. Művelődési' otthoh Télújí-^ tását tervezzük Dunavecsén, Tasson és befejeződik a kultúrház építése Szakmáron, Dusnokon. Tovább folytatódik az orvosi rendelők szakosodása. Az új ötéves tervben 2600 méterrel több járda épül, 8200 méter hosszú villanyhálózat-bővítéssel számolunk. A vezetékes vízhálózat 27 kilométerrel bővül, négy községben : Homokmégyen, Szakmáron öregcsertőn, Drágszélen a vízmű építését megkezdjük. Vízlevezető csatornából 22 kilométer építését kívánjuk megvalósítani. BOZA JÓZSEF: — Az új ötéves terv igen imponáló feladatait nemcsak a gazdálkodási egységeknek kell megvalósítani- ok. de ehhez segítséget kell nyúj- taniok a párt- és tömegszervezeteknek. A gazdasági szervező és ellenőrző munka hatékonyságé-, nak növelése megköveteli,' hogy a pártszervek és alapszervezetek ‘a feladatokat egységesep értelmezzék, ennek alapján cselekedjenek. A kommunisták feladata ezzel összhangban áll: Követke- ' zetesen álljanak ki a társadalmi érdekek elsődlegessége mellett. Gémes Gábor 9 A solti DUNATEJ töltőgépe. 9 Balra: a hajósiak büszkesége, az új áruház. (