Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
IM Ü V I<; L <) I) Í S * Í R () I) A I, o M • M t V M S Z E T • I R () 1) A I, () M • M l V ß S Z I I / A Rákóczi-nótáról - az évfordulón II. Rákóczi Ferenc alakjával, szerepével újabb történetírói, irodalmi és dokumentumjellegfi művek foglalkoznak születésének 300. évfordulója alkalmából. Az évszázadok távolából egyre világosabban magasodik föl az 1703—1711. esztendei kuruc, szabadságharc vezetőjének személyisége. A születés- napi tisztelgések természetesen felidézik a XVII. századvégi, XVIII. század eleji korszakot is. Ebből az időből a kuruckori költészet emlékei,. illetve a hűséges író-kísérő Mikes Kelemen levelei szólnak legérzékletesebben a vezérlő, majd a száműzött feiedelemről az önvallomások és emlékiratok mellett. A szegény- legények több versben is a fejedelemhez fordultak, s „még a szabadságharc bukása után, a teljes elnyomatás évtizedeiben is keletkeztek Rákóczi emlékét idéző énekek, köztük az úgynevezett Rákóczi-nóta, mely egészen az 1848-as forradalomig a magyarság függetlenségi törekvéseit kifejező, üldözött és tiltott, de titokén annál jobban kedvelt éneke lett” — mint Klaniczay Tibor írja egyik tanulmányában. A kuruc költészetből a Rákóczi- nóta jelent meg először nyomtatásban. 1849-ben látott napvilágot Erdélyi Jánosnak a Szabad hangok című forradalmi verseskötete függelékében. Thaly Kálmán , nem kevesebb, mint húsz változatát ismerte, s egyet ő is közrebocsátott az Adalékok II. kötetében. A különböző példányok — a - Szádeczky Miscella- niában, Pálóczy Horváth Adám Ötödfélszaz énekeiben, az Adalékokban, Mészöly Gedeon: Kölcsey Hymnusza és a Hymnusz Kölcseyje című tanulmányában, A kuruokor költészete című" kétkötetes erdélyi kiadványban — csak' stilisztikai eltéréseket mutatnak, szóhelyettesítések fordulnak elő. A mondatalkotások, fogalmi viszonyok egységes szövegre utalnak. Az első forráshely, az Erdélyi énekeskönyv szövegéhez képest némi javítással és a hatodik strófa hozzátoldásával tette közzé a Rákóczi-nótát Esze Tamás a Magyar költészet Bocs- kaytól Rákócziig című, 1953-as kiadású, könyvben. Pálóczy Horváth Adám így írt róla az Otödfélszáz énekek egyik jegyzetében: „Ezt a régi szomorú verset a magyarok többen is írják le maguknak, hogy ez a bús nóta sokak közt elterjedgyen”. Századunkban Illés Béla pedig a legnagyobb elismeréssel „csodálatos erejű harci dalnak” nevezi a Kárpáti rapszódiában. Valóban, Rákóczi neve és a szabadság, függetlenség fogalma elválaszthatatlan kapcsolatba került. Ezt fejezi ki például Petőfi: Respublica című versében a következő sor: „Ki (a szabadság) bujdosol, mint a Rákócziak”. Bródy Sándor regényének, A nap lovagjának egyik részlete pedig arról tanúskodik, hogy "Rákóczi neve — Petőfi és Kossuth mellett — gyújtó hatásúvá vált az ellenzéki beszédekben. A Rákóczi-nóta a „nemesi barokk líra” emlékeként vonult be a magyar irodalomba. Ha most mégis néhány népies vonást hangsúlyozunk, ez korántsem vonja kétségbe a „besorolás” jogosságát, csak épp arra hívja # Valkó -László plakettje. fel a figyelmet, hogy a művet a szabadságharc bukásának igazi vesztese, a nép is alakította,' formálta. Az elnépiesedéssel függ össze egyebek között a ballada! hangütés. A negyedik versszakot az ilyen súlyos, tagoló ütemek és a műfajra jellemző stilizálás hatja át: özvegyek panaszolkodnak. Árvák zokognak; Magoknak Siralommal ártatlanok Halált okoznak” Feltűnik a régi balladák elbeszélő stílusára utáló, felező nyolcas sorképlet is. Népköltészeti ihletettségre vall a gölicze vagy a gyenge szavak használata és a vissza-visszatérő choriam- bikus ritmus, amely — Fogarasi János megállapítása szerint — uralkodó mérték a folklór verstermésében. Ugyancsak népi közelséget mutat, hogy a művet nótaként tartották számon. „A nép egy szóban nótának nevezte dalait” — írja Erdélyi János. A kései kuruc költészetnek ez a gyöngyszeme művészi fokozásban tárja elő mindazokat a panaszokat, vádakat, amelyeket a szabadságharc bukása váltott ki a magyarságban. Mégis sokkal többet fejez ki, mint amire a siraloménekek képesek voltak. Ebben az „első nemzeti dalunkban” több rejlik a kesergésnél. A „jaj” indulatszóval kezdődő vers a maga-s irat ásón át eljut az utolsó strófa fohászát lezáró „dicsőség” visszaidézéséig. Igaz, ez a dicsőség már régen nem létezett az 1730-as években. Az emiszti, közinkbe alakú tájszavak az i-ző nyelvjárásra utalnak. Ugyancsak a keleti területeket Jellemezték az o-hangváltozatú kifejezések, mint amilyen például a magoknak, vagy a bánatjok. Talán nem túlzott a következtetés. hogy a Rákóczi-nóta igen- népszerű lehetett épp a Tiszántúlon, ahol ebben az időszakban fellángoltak a Rákóczi nevével indított felkelések. „Kuruc' versek születtek később is, amelyek közül néhány újra megidézte a fejedelem alakját. Sőt, Thaly Kálmán, aki az Adalékok és a Tanulmányok című köteteiben közreadta a gyűjtését, hozzá is tett több mint egy tucatra valót a saját, múlt századvégi. „kuruckodóan hazafias” lírájából. A hamisításokra fényt derítettek a szótani, jelentéstani, hadtörténeti, összehasonlító irodalomtörténeti és mondattani vizsgálatok. A nép igazi érzését sohasem lehet meghamisítani. Akkor teszünk a legtöbbet, ha minél jobban ismerjük, azonosulunk vele. Halász Ferenc Rákóczi versei (A kuruckor költészete című kötetből.) » 1. Ezerhétszázharmadik évbe’ Első Lipót királ zsarnok idejébe’ Szögén magyar nemzet úgy le vót igázva, Midőn előkelő gondolt háborúra. *IOiLfíS ,l*ííSSi?220v -S?q£?.i Ih'M.ÍJ3ÍSJ A • o-wi 2. Rákóczi Ferencöt mög is választották, ' Hogy a franciát segítségül hijják. De az áruló föltámadt hirtelen Es így Rákóczi lőtt szöröncsétlen. 3. Rákóczit mögfogták mindönütt hurcolták, És Némöt újhelybe’ börtönbe bézárták, Innen kimönekült, Magyarországra gyütt, Mindön igaz magyart a fegyverre fölhitt. 4. Itt a bátor magyar rögtön fegyvert ragadt, Egész nyolc évig a csatában haladt,, De a gyáva némöt békéjé’ sóvárgott, Melyet nemsokára Szatmáron mögkapott. 5. Rákóczi a békét durván félre vette, Mer'ü a hazáját forróan szerette, Néhány hü emberrel számkivetésbe lőtt, Nagy Törökországba Rostokoltan* elmönt. 6. így vesztött az magyar, de nem azér, hogy gyáva, Hanem az árulók becstelen szándéka Nincsen a magyarnak soha pártfogója Hanem hogy a helyött van sok árulója. * Szövegrontás: Rodostóba. A fejedelem lengyel támogatója Varsóban találkoztak először, 1701 karácsonyának fagyos éjszakáján. A férfi: Rákóczi Ferenc, fejedelmi vérből származó főúr, magyar politikai menekült, 25 éves, aki egy hónappal korábban csodával határos módon kerülte el a biztos halált: veszélyes és kalandos módon sikerült megszöknie a bécsújhelyi börtönből, két év múlva pedig a Habsburgok elleni szabadságharc vezetője. Az asszony: Elizbieta Sieniawska, lánynevén Lubomirska, szépségéről, intelligenciájáról és gazdagságáról híres asszony, felesége a későbbi királyi het- mannak, belzeci vajdának, Adam Sieniawskinak. Sieniawska asszony volt a' II. „Erős” Ágost szász király uralkodása idején a Lengyelországban kialakult franciapárti csoport tény.' leges vezető alakja. Ennek a rendkívüli politikai érzékikel megáldott asszonynak diplomáciai küldöttei folytonosan jóttek- mentek Versaillestől Konstanti- nápolyig, Pétervártól Drezdáig. Kortársai Sieniawskát gyakran koronázatlan királynőként, Lengyelország első számú 1 dámájaként emlegették. Őhozzá fordult XIV. Lajos király követe is, hogy nyújtson segítséget a császári poroszlóktól üldözött Rákóczinak. Maga a fejedelem írja visszaemlékezéseiben: „Erős % Ágost király és a főurak legnagyobb része az osztrák császár . pártján volt,' ami mindeJÍn&mű veszedelemmel fenyegetett. E helyzetben a francia követ a bel. zeci palatinusnén kívül nem látott senki mást, akire a személyem felőli gondoskodást bízhatná ... Ez asszony lelki ereje, férfias bátorsága és nagylelkűsége túllépett a nemére jellemző tulajdonságokon”. De Bonnac márki, francia diplomata visszaemlékezéseiben pedig a következőket olvashatjuk: „Du Héron úr Sieniawska hercegnőt beavatta Rákóczi fejedelem minden titkába és személyéről oly képet rajzolt, amely nagyon alkalmas volt rá, hogy e nagylelkű és cseppet sem hideg hölgyet a szerencsétlen fejedelem megsegítésére bírja”. (Du Héron volt a varsói francia követ.) így kezdődött a történet. Sieniawska hercegnő nemcsak közel két éven át nyújtott birtokán menedéket Rákóczinak és híveinek, hanem — a Rákóczi vezette felkelés első pillanatától a vállalkozás lelke lett, több ízben részesítette a felkelőket pénzbeli és katonai segítségben, több száz tisztet és közkatonát verbuvált számukra, s közvetítő szerepet játszott a felkelők Franciaországgal folytatott diplomáciai levélváltásában. Ez a magyarázata, hogy a bécsi udvar, és II. Ágost szász király közötti levelezésben szüntelenül felbukkant a vállalkozó kedvű és felettébb veszélyes hercegnő neve, aki kimeríthetetlen energiát tanúsított. Rákóczi és a felkelés támogatása érdekében. ' Sieniawska hercegnő személyes varázsának, energiájának és intelligenciájának hatása alá került a kor sok kiemelkedő ál- lamférfia, többek között Nagy Péter cár és II. „Erős” Ágost ki- rály.TVálaméhhyi hódolója jkö-, zül azonban a, hercegnő az ifjú csinos magyar fejedelmet részesítette elsőobségben. Kettejük politikai együttműködését hosz- szú éveken át az őszinte, kölcsönös szerelem érzése kísérte. Amikor 1711-ben a szabadság- harcot véglegesen leverték, mintegy. háromezer magyar felkelő talált menedéket Lengyelországban. Először maga Rákóczi fejedelem is Lengyelországba menekült, Sieniawska hercegnőhöz. Útjaik rövidesen elváltak, de még a törökországi emigrációban sem szűnt meg a levélváltás Rákóczi és Sieniawska között. 1727-ben például azt tervezték, hqgy összeházasítják Rákóczi Györgyöt, a fejedelem fiát Sieniawska időközben elözve- gyült leányával, Zofia Denhof- fal. Az osztrák kormány részéről támasztott akadályok és Elizbieta Sieniawska 1728-ban bekövetkezett halála azonban lehetetlenné tették a terv kivi! telezését. Jerzy Robert Nowak (P. A. Interpress) Apám tárgyai fiái van, márciusi napsü- U tés. Friss szél fúj, kavarja a port, a pöszmét. A fészerben mindenfelé tárgyak a falakon, a[ tető kicsi gerendái alá b edugdosva, meg a földön mindenütt, asztalokon és polcokon, padokon és nagy kosarakban, s szabadon össze-vissza, hogy mozdulni se lehet tőlük. Apám csak nézi, hogy mi csodálni való van ezen az egészen, mit lehet itt még kis irkába beírni, tán amit látok? „Nézd meg inkább a darálót!’’ Tintásüveg, tejeskanna fedele; vasvilla, bicska berozsdásodva; („sose nyílik ki ez' már!”); vasúti sín darabja, legalább jó félméteres; kicsike rézgomb, óralánc („sose használtam ilyet’’); kőműves kanál, „boltból való’’; rosta „legalább ötven éves”, kerékpárküllők, cserépdarabok, téglák „a régi házból valókf’; kis lámpa, nagy fűrész, kerek kő... I Egy csizmahúzó kutya. „Télen jó; le se tudnám vetni másképp”. Mutatja, hogyan kell• használni: „próbáld csak!” ' Hidegvágó, vasat lehet metszeni vele; kaptafa, colostok. „Ezt a papucsot én csináltam valamikor. Nézd, milyen erős még most is!” Keresgélek a kacatok közt. A kicsi, félénk, fura és kopott tárgyak ijedősek és szé- gyellősek. Nem adják oda magukat egykörlnyen mélyre rejtik a lényüket előttem. De Apámnak kinyílnak, vele szóba állnak, számomra érthetetlen, különös szavakat suttognak neki. Vagy csak úgy egyszerűen rákacsintanak. S aki évtizedeken’át gyűjtötte és vigyázta őket, aki az eső, szél, jég elől óvta őket, az megértené a szavukat? Húsdaráló, „disznóvágáskor jó volt"; ráspoly, „vasat reszelt vele az ember”; ez balta, ez meg szekerce, „saját gyártmányom”. És most belé bújik a kisördög: „Tudnál-e ilyet csinálni?" Huzat a bicikliülésre, műbőrből, „szükség lehet még rá, sose lehet tudni”; kasza kalapáláshoz I üllő „ezt is én fabrikáltam"; vályogvető, „még a háború után is használtuk"; tésztareszelő, gömölyét reszeltünk veid, tehéntúróból”; , elhasznált sapkák, kalapok, kabátok; meg furdancs, „hajtani kell és fúrja a vasat, a fát”; egy kerek bádogdarab, „a kályhacső végére tettük”; 'légycsapó, „de már van nekünk is rovarirtónk”; cirokseprű, kerékpárpumpa. Láda,’ „Jani sógor csinálta"; tokmány, „benne van a kaszakő, az tudod-e, mi?’’. És később: „Most kombájn árat”. Hozzájuk érek, megfogom a tárgyakat. Hull, száll a por, rámragad a pókháló, dohos szag terjed. Képráma, „emlék Anyádnak, mittudomén mi”; sarló, „tudod, nem szeretek eldobni semmit”; sótartó, virágcserép, lapát, ásó, gereblye; száraz dió, belül már régen üres, súrolókefe, női cipő; kötelek, bádogdobozok, olajosüvegek. Kacs, „a kaszányélen volt, ezt fogtuk, ha vágtunk vele”; fogó, „disznódrótozáshoz; ceruza, „hátha fel kell írni egyszer majd valamit”; zokni, „a másik párja elveszett biztosan”; és „ez meg itt pemzli, smirdlipapír, parittya, neked is volt ilyen kicsi korodban”; libatoll, zippzár, virágkosár, cipőfűző, inggomb, csavarhúzó, „bizony, kicsit elkopott, nem használható”. A tárgyak kezdenek velem megbarátkozni. Egyszer-két- szer a bátrabbak elmosolyodnak. Közülük többen rámismernek. Emlékeznek velem együtt zsiroskenyér-izű alkonyokra és görbeillatú estékre, amikor még egyformán erősek voltunk. Csavarhúzók, „ne gondold, hogy ezek ócskaságok!”; lánc, „a háború előtt Bíró földjén találtam”; parafadugó, „régen volt bor ez alatt is!”; cipőkefe, képráma, beszáradt parkettpaszta, „hol volt nekünk parkettánk!”; rossz rongyok, rugók, csavarok, üszög, vaskapocs, dróthuzal, szögletes és korhadt fadarabok, vödrök, bőrzacskó, zsanér, patkányfogó („elromlott a háború alatt’\ gyógyszeres ,dobozok („egyre több kell ilyen”), szénvonó kemencéhez, ár, púderes doboz, üveglapocska, véső, kicsi lakat, laposfogó, csizmaszár-olajozó, dohányzacskó, gombolyag spárga, használt villanyégő, és deszkák, lécek, pálcikák, rudak, vasfűrész-lemez... És Apám bíztat: „néznéd már meg a darálómat, villannyal megy. Gyere, szétbontom neked, van benne motor, lehet látni, hogy működik, gyere! Ezek a kis kalapácsok összetörik a kukoricaszemeket, és alul kihull a da-* ra, gyere, nézd csak! \ Okos kicsi jószág, gyere, beindítom! Na, hogy szól?!” És felcsillan a szeme, könnybelábad: „Látod, 6 dolgozik, én meg csak nézem!” VARGA MIHÁLY TÁRNÁI LÁSZLÓ: Nézlek rajzos földgömb — Bodri Ferenc grafikái alá Kezek mellek merednek lehajtott asszonyi fej ökölbe szorított kezekkel Rád zuhantam cipőtalpastul Ne árulj el engem kérlek jaj ne árulj el engem íme a tükör Gyertyát égetek élek lásd élek élek élek Fölém rakj napot kezeim takarását rakhatsz elmebajt nyugtalan öregséget Lásd fölfelé röptömben kispadon ülök megjegesedik az arcom nem bánom hogy elalszol fölöttem Nézlek rajzos földgömb te jutottál • Bodri Ferenc: Illusztráció. MI. Rákóczi Ferenc Márvány-tengerre néző ebédlőháza (középütt) Tekirdagban — Rodostóban. 0 Elizbieta Sieniawska portréja. (Foto — reprodukció Interpress — KS.)
