Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

1976. március 28. • PETŐFI NÉPE #- t (Folytatás az 1. oldalról.) kán kérnek szót a KlSZ-szer- vezetek megbízott képviselői. A jövőben sokkal jobban kell élni azzal a lehetőséggel, hogy az éves gazdasági tervről, annak végrehajtásáról, az ifjúkommu­nisták taggyűléseken egyeztethes­sék véleményüket. Állásfoglalá­suk képviseletére pedig kapja­nak megbízatást! A KISZ tekintélyét, befolyását erősítette, hogy a város fiataljai alkotó módon vették ki részüket a IV. ötéves terv sikeres meg­valósításából. Az iparban 180 if­júsági brigád teljesíti napról nap­ra a közösség által kitűzött fel­adatokat, s növekedett a szocia­lista brigádokban dolgozó fiatalok aránya is. A Fémmunkás és a SZIM KISZ-bizottságai kiemelt kormányprogramok megvalósítá­sában vállaltak védnökséget, me­lyet sikeresen teljesítettek. Je­lentős a BÁCSÉP KlSZ-bizottsá- gának védnöksége az új megyei kórház építése felett. Számos vál­lalati fejlesztés gyorsításából, re­konstrukciójából vették ki részü­ket a fiatalok, így például a kon­zervgyár, a Baromfifeldolgozó Vállalat KISZ-esei. Az AGRO- 'BEÍl KISZ tervező közössége 63 millió forint értékű beruházást tervezett meg. Munkájukkal a húsprogram megvalósítását se­gítették elő. A főiskolák és szak­munkástanulók szervezetei az oktatási feltételek fejlesztésében vállaltak védnökséget, társadalmi munkával, felszerelések készíté­sével. Így például a DEMASZ KISZ-szervezete villanyhálózatot épített; a Vízmű, a GAMF, a 623-as Szakmunkásképző Intézet ifjúkommunisfái tanyai kollégiu­mok építésében, patronálásában jeleskedtek. 1974-ben >á ZIM KlSZ-bizott- ságának kezdeményezésére rend­szeres minőségi őrjáratot szer­veztek az ott dolgozó fiatalok. Módszereiket igyekeztek átadni másoknak,' így azóta egyre több helyen válik mozgalommá a „KISZ-Radar” akció. A IV. öt­éves terv időszakába^ nagy tö­megeket mozgósítottak a kom­munista műszakok és társadalmi munkaakciók. Ot év alatt 70 mil­lió forint értékű társadalmi mun­kaórával gyarapodott Kecskemét. A KISZ-tagság aktivitását jelzi, hogy csak az elmúlt évben több mint 66 ezer társadalmi munka­órát teljesített, ebből a diákifjú­ság 28, ezer órát dolgozott. A 'kommunista -'műszakok bevéte­léből támogatták az óvodák épí­tését, 380 ezer forintot pedig a Vietnamban felépülő szakmün- . kásképző intézet építésére fizet­tek be. Az elmúlt évben 500 tonna vas- és fémhulladékot gyűjtöttek a fia­talok és helyt álltak az őszi betakarítási munkákban is. Éven­te 300—350 középiskolás dolgozik építőtáborokban. Csaknem hat­száz tanuló vett részt az Alkotó Ifjúság pályázaton, tudományos és technikai jellegű pályamun­kákkal. Több üzemben, így a MEZŐGÉP Vállalatnál is üzemi kiállításon mutatták be pálya­munkáikat. Hasonló kiállítást rendeztek tanulóik alkotásaiból a 623-as és a 607-es szakmunkás­képző intézetek. Az évente meg­rendezésre kerülő kiváló-mozgal­mak több helyen,'egyebek között a szakmunkásképző intézetekben, a SZIM-ben, a Habselyem Kö­töttárugyárban . népszerűvé vál­tak, más területeken még nem sikerült tömeges mozgalommá szélesíteni a fiatalok szakmai Versenyeit. A jövőben többet kell törődni azzal, hogy a gazdasági szervek jobban magukénak érez­zék e versenyformákat, ezáltal a KISZ termelési mozgalmai még hatékonyabb segítséget adhassa­nak a gazdasági feladatokhoz. A beszámoló éítSTtelte a szö­vetség agitációs- és propaganda- tevékenységét is, amelynek célja a párt politikájának megismer­tetése. és népszerűsítése. A tö­megpropaganda népszerű formái a Kilián-körök és az ifjúsági vi­takörök. A Kilián-körök jóvoltá­ból évente 1200—1400 fiatal^ ke­rül felkészültebben az ifjúsági szövetségbe. Az ifjúsági vitakö­rökön évente mintegy 3600 fiatal vesz részt. A KISZ városi bizottságának irányítása alá 322 alapszervezet, összesen 8032 KISZ-tag tartozik. A szervezeti élet általában jónak mondható, egy már kialakult rit­mus szerint működik, kivéve azokon a helyeken, ahol a meg­beszélések, taggyűlések „menet­rendjét” minduntalan felborítja például az, hogy a tagok közül sok a bejáró. Nehezíti a rendsze­res szervezeti életbe való- be­kapcsolódást, hogy a dolgozó fia­talok jelentős része különmunká­kat vállal a családalapítással járó gondok leküzdésére. A me­zőgazdasági alapszervezetekben pedig a gazdasági munka idény­jellege és a tagság munkahelye közötti nagy távolság okoz fe­szültséget. A szervezeti élet belső demok­ratizmusának továbbfejlődését alapvetően biztosították a KISZ KB 1974. évi áprilisi határozatai. A város KISZ-tagsága felelősség­gel él annak lehetőségével, _ ho&y az akcióprogramot saját igényei­hez formálja. Lelkiismeretesebb munkára, komolyabb önvizsgá­latra késztette a fiatalokat, hogy az egyéni vállalásokat értékelve, a kollektíva döntött a tagsági vi­szony meghosszabbításáról. Saj­nos, liéhány helyen, főként a nagy létszámú alapszervezetekben a tagsági viszony megújítása fe­letti vít& mechanikussá vált. A városi bizottság ezen decentrali­zálással kíván segíteni. Növeke­dett a vezetőségválasztás nyíltsá­ga és erősödött a tagság fegyel­me. Mindössze néhány ezrelék a kizárások száma. A beszámoló pontos és jól át­tekinthető képet adott az eltelt hároméves időszak eredményei­ről és gyengéiről, az elvégzett és soron következő fontosabb ten­nivalókról. Mindent egybevetve, úgy értékelte a szövetség kecske­méti munkáját, hogy ifjúsági szervezeteink aktív munkával, tanulással eredményesen vesznek részt a fejlett szocializmus építé­sének megvalósításából. V. Zs. BAJA A szocialista brigádok élen járnak a termelésben Ünnepi díszben fogadta tegnap délelőtt Baján, a városi ta­nács nagyterme a KISZ városi bizottságának küldöttértekez­letén résztvevőket: a több mint kétszáz küldöttet és a meg­hívott vendégeket. Jelen volt a küldöttértekezleten Némedi Sándor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára és dr. Adorján Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára is. Antal István, a városi úttörőelnökség titkára mondott elnök­ségi megnyitót, majd Szabó István, a KISZ városi bizottsá­gának titkára tartott beszámolót a bajai KISZ-fiataloknak az ifjúsági szövetség Vili. kongresszusa óta végzett munkájáról. Megállapította, hogy az ápri­lisi határozatok Baján is meg­gyorsították a VIII. kongresszus döntéseinek végrehajtását, s eb­ben igen jelentős szerepet vál­laltak a munkásfiatalok, akik csaknem hétezren dolgoznak a város ipari üzemeiben. A város­ban mintegy 6500-ra tehető a tanuló fiatalom száma, a szak­munkásképzésben pedig 1600-an vesznek részt, többségük emelt- szijntű oktatásban részesük A két felsőoktatási intézetben és a hat középiskolában 3100-an ta­nulnak. A fiatalok a lelkiisme­retes tanulás mellett immár évek óta rendszeresen részt vesznek a mezőgazdaság betakarítási mun­kálataiban, a város kulturális életében. Az elmúlt esztendőkben emel­kedett a Baján letelepedő' mű­szakiak, az orvosok, pedagógusok és a közgazdászok száma. .A vá­ros kereskedelmében dolgozók­nak mintegy hetven százaléka fiatal. Javulást mutat a környe­ző községekből bejáró, körülbe­lül háromezer fiatal politikai nevelése, a szervezeti életbe tör­ténő bevonása, aktivizálása. Baján ^4075 a Kommunista If­júsági Szövetség tagjainak a száma, s ez 48 százalékos szerve­zettségnek felel meg. A város­ban az elmúlt négy évben 18 if­júsági szocialista brigád alakult, amelyek tagjai élenjárnak a ter­melésben és kezdeményezik an­nak fejlesztését, a munka ter­melékenységének növelését. Ter­jed az úgynevezett „RADAR” fi­gyelőszolgálat és a Dolgozz hi­bátlanul elnevezésű mozgalom. Különösen megfigyelhető ez a Kismotor és Gépgyár bajai gyár­egységében, valamint a hűtőház fiataljainak körében. Megállapította továbbá a be­számoló azt is, hogy a dicséretes eredmények mellett az Alkotó Ifjúság pályázat és a különféle kiváló mozgalmak nyújtotta le­hetőségek még nincsenek mara­déktalanul kihasználva. Elisme­résre méltó viszont a városban folyó társadalmi munka, amely évenként meghaladja a 20 ezer órát Óvodák, sportpályák ké­szültek a KISZ-esek közreműkö­désével, akik aktívan részt vesz­nek a várospolitikai célok meg­valósításában is. A beszámolási időszakban a KISZ-lakásépítő szövetkezet szervezésében het­ven lakás épült fel. Nagy jelen­tősége volt Baján az I. magyar- szovjet barátság fesztivál kereté­ben megtartott rendezvényeknek, a Krím területi Komszomol fia­talokkal történt találkozásnak. Eredményes volt a Szabad hazá­ban elnevezésű körök szervezé­se, amelyben 825-en vettek részt. A »KISZ-szervezetek legszebb feladatában, a pártba való aján­lásnak elismerően tettek eleget. A beszámolási időszakban több, mint száz KISZ-fiatalt vettek fel a pártba. Kilencvennégy százalé­kuknak egyik ajánlója az ifjú­sági szövetség volt. A városi pártbizottságban négy, a városi tanácsban hat, a Hazafias Nép­frontban pedig három KISZ- fiatal dolgozik. KISKŐRÖSI JÁRÁS: Növekszik a munkásfiatalok aránya Kiskőrösön tegnap délelőtt az MSZMP járási bizottságá­nak előadótermébe gyűltek össze a járás KlSZ-szervezetei- nek képviselői. A kilencven küldöttet és az elnökséget, amelynek tagja volt Ivanics Lajos, a járási pártbizottság első titkára és Bényei Zoltán, a KISZ KB munkatársa is, úttörők köszöntötték. A beszámoló a továbbiakban a KISZ szervezeti életéről, a ve­zető testületek munkájáról, majd az úttörők körében végzett KISZ. munkáról szólt. Hangsúlyozta, hogy erősödött a KISZ-ben a pártirányítás, s ennek természe­tes velejárójaként az ifjúsági szövetség kommunista jellege is. Szabó István beszámolóját kö­vetően Gyurcsi Júlia, a pénz­ügyi ellenőrző bizottság elnöke számolt be a KISZ városi bizott­ságának pénzügyi helyzetéről, majd szünet következett. Délután a beszámoló feletti vitával folytatta munkáját a kül­döttértekezlet. Sz. F. A küldöttértekezlet résztvevőit Gráner Gyula, a Kommunista Ifjúsági ' Szövetség járási bizott­ságának titkára üdvözölte. Ugyancsak ő terjesztette elő a KISZ VIII. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásáról, va­lamint a megelőző választás óta végzett munkáról szóló beszámo­lót. Megállapította, hogy a járás településein élő fiatalok a poli­tikai és a gazdasági életben be­töltött szerepe és jelentősége növekedett az elmúlt években. A vitaindító részletesen fog­lalkozott a járás társadalmi éle­tének átalakulásával, és e fo­lyamat hatásával az ifjúsági mozgalomra. Az iparosodás tér­hódításával gyarapodott a vál­lalati munkahelyek száma és ennek megfelelően egyenletesen növekszik a munkásfiatalság részaránya is. Az üzemi alap- szervezetek munkájában egyre több KISZ-en kívüli fiatal is részt vesz. A rendszeres szerve­zeti élet' kialakítását még sok tekintetűén hátráltaja az a sa­játos körülmény, hogy a kiskő­rösi járás községeiben hagyo­mányos családi mezőgazdasági termelés következtében igen so­kan kétlaki életmódot folytat­nak. Az. üzemekben, szövetkeze­tekben . végzett munka mellett sok fiatal az év nagy hánya­dában a szőlőkben, a földeken tölti el szabad idejét, és ezáltal nehezebben vonható be a kö­zösségi tevékenységbe. A járás ifjúságának többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Munkájukkal kiveszik a részü­ket a korszerű eljárások beve­zetéséből, az egyre magasabb szakmai ismereteket Igénylő ter­melésből. A politikai nevelőmun­ka eredményességét nehezíti a nagy kiterjedésű, szétszórt ta­nyaterület, az egyes községek­ben jelentkező kispolgári, anya­gias szemlélet, és a tanulóifjú­ság viszonylagos hiánya. A kö­zépiskolások ugyanis a környék városainak középfokú oktatási intézményeit' látogatják és így kevésbé veszne^ részt a lakóte­lepi KISZ-munkában . A sajátos adottságok között dolgozó alapszervezetek eredmé­nyesen tevékenykedtek az elmúlt évek során. A védnökségi moz­galomban a keceli ÁFÉSZ és a bócsai Petőfi Tsz alapszervezete jeleskedett, országos elismerést érdemeltek ki a páhi sertéskoin- binát fiataljai a húsprogram végrehajtásának támogatásáért. Az „Alkotó ifjúság” pályázaton a Kiskőrösi Állami Gazdaság KISZ-esei, és a fülöpszállási szakmunkásképző intézet tanulói arattak szép sikereket. Jól dol­goztak a szaporodó számú ifjú­sági vitakörök is. A küldöttértekezletet megelőző taggyűléseken elhangzott véle­ményeket összegező, a nehézsé­geket és a hiányosságokat sem elhallgató beszámoló kitért vala­mennyi részfeladat teljesítésére. Az előadó elmondottá, hogy a járás területén működő ifjúsági klubok a kultúra iránti igény felkeltésének fontos bázisaivá lettek. Tartalmas műsorok, prog­ramok szervezésével járultak hozzá a szakmai és politikai is­meretek gyarapításához, a mű­velődő közösségek kialakításá­hoz. Ugyanakkor jobb kapcso­latokat kell kiépíteni az alap- szervezetek tagsága és a közsé­gek művelődési intézményei kö­zött. Jó kezdeményezésnek bizo­nyult az irodalmi és könyvbarát körök szervezése, a soltvadkerti kedvező tapasztalatokat másutt is hasznosíthatják. Emelkedett az olvasó fiatalok száma. Fejlődött — bár a lehetősége­ket még mindig nem mindenütt tudták kihasználni — a sport- mozgalom. A KISZ- és az út­törőszervezet testvérkapcsolatait elemezve az előterjesztés meg­állapította: javult az együttmű­ködés az üzemi alapszervezetek és az iskolai úttörőcsapatok kö­zött. A szervezeti élet alakulását taglalva az előadó értékelte a fiatalok részvételét a különböző akcióprogramokban és szólt az egyéni feladatvállalások tapasz­talatairól „Összességében elmondhatjuk, hogy járásunk ifjúkommunistái eredményesen és jól dolgoztak a KISZ VIII. kongresszusa, a járási küldöttértekezlet és a párt határozatainak végrehajtásáért, becsületes munkával vettek részt a társadalom építőmunkájában” — összegezte az elmúlt évek mozgalmi tevékenységét a be­számoló jelentés. , A küldöttgyűlés résztvevői hozzászólásaikkal egészítették ki a vitaindítóban elhangzottakat. P. M. KISKUNHALAS Legfontosabb politikai tevékenység a becsületes munka A kiskunhalasi KlSZ-alapszertezetek az elmúlt napokban, hetekben értekezleteket tartottak, amelyeken értékelték a KISZ VIII. kongresszusa óta végzett munkát és megválasz­tották képviselőiket, akik tegnap Kiskunhalason a pártbizott­ság nagytermében küldöttgyűlésen vettek részt. Az elnökségben 'foglalt helyet Nádaslaki István, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, Kispéter Imre, a városi pártbizott­ság titkára, Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Tánczos Sándor, a halasi városi tanács elnöke. Kiss Erzsébet, a városi KISZ-bizottság titkára beszámolójá­ban összegezte a város fiataljainak munkáját, részletigen szólt a KISZ-tagok aktív politikai és gazdasági tevékenysé­géről, valamint a megoldásra váró feladatokról. Kiskunhalason csaknem száz alapszervezetben tevékenykedik a város kétezerszáz KISZ-tagja. A KISZ VIII. kongresszusa úgy fog­lalt állást, hogy a fiatalokkal szemben a legalapvetőbb köve­telmény: legjobb képességük sze­rint tanulni és dolgozni, a fel­nőttekkel együttműködve meg­valósítani a IV. ötéves terv cél­kitűzéseit. Ennek szellemében te­vékenykedtek az elmúlt években a kiskunhalasi KISZ-tagok is. A város gyors ütemű fejlődése kö­vetkeztében az ifjúság életében és munkakörülményeiben jelen­tős változások történtek. Új, kor­szerű munkahelyek létesültek, is­kolák és óvodák épültek, a be­járó és tanyai diákok részére pe­dig kollégiumok. A művelődési és sportolási lehetőségeik is bővül­tek, klubok, sportpályák, torna­termek épültek. Az elmúlt években több új KISZ-szervezet alakult és néhány üzemnél, intézetnél KlSZ-bizott- ság. A fiatalok szervezetének kö­telessége, hogy a tagság érdekeit, érdeklődési körét minél jobban figyelembe vegye. Ezt segítette a KISZ Központi Bizottságának 1974. áprilisi határozata, amely megjelölte a KISZ-munka idő­szerű feladatait. Az évenkénti ér­tékelés az egyéni vállalások és az új tagsági igazolvány bevezetése tartalmasabbá, pezsgőbbé tette az alapszervezeti munkát. Kiszéle­sedett az alapszervezeteken belü­li demókráfízmüs is, haíékonyább lett a közösségi munka. Az egyé­ni vállalások fokózták a KISZ- tagok közösségért érzett felelős­ségét. Erősödött az alapszerve­zetek kommunista jellege, nőtt a KISZ tekintélye, tömegpolitikai befolyása. A VIII. kongresszus óta je­lentősen nőtt a dolgozó fiatalok aránya a KISZ-szervezetben, amely ma már az össztagság több mint felét teszi ki. A termelő- szövetkezetekben is egyre több fiatal kapcsolódik be a KISZ- munkába. A fiatal értelmiségiek közül elsősorban a pedagógusok vállalnak jelentős feladatokat a szervezetben, míg a mérnökök, közgazdászok közül kevesebben vesznek részt a KISZ-munkában. Jelentős • szemléletváltozás tör­tént a szülők és a tanulók köré­ben, mivel nőtt a fizikai munka tekintélye. Egyre több tehetsé­ges fiatal tanul szakmát. A szak­munkásképző intézet diákjainak többségé tagja az ifjúsági szer­vezetnek, de a középiskolába járó diákok nagyobb része is részt vesz a KISZ-munkában. A fiatalok legfontosabb politi­kai tevékenységének a becsüle­tes munkát tekintik. Dicséretesen helytállnak a termelő munkában. Kivették részüket a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny- vállalásból. A dolgozó fiatalok több mint fele tagja egy-egy szo­cialista brigádnak. A brigádmoz­galom kezdeményezői is voltak a KISZ-esek, s kiváló eredmé­nyeikért több elismerést kaptak, így például a Baromfiipari, Pa­píripari, Fémmunkás vállalatok halasi gyárainak KISZ-esei, a Vörös Október Tsz és a szak­munkásképző intézet fiataljai.' Fontos feladatnak tekintették a város KISZ-szervezetei a társa­dalmi munkavégzést és a kom­munista műszakok szervezését. Legtöbb vállalás az üzem, a munkahely alakításához, parkok, óvodák, utak építéséhez, vas- és egyéb hulladékok gyűjtéséhez, valamint saját körülményeik ja­vításához kapcsolódott. Az el­múlt évben csaknem 15 ezer óra társadalmi munkát végeztek a halasi fiatalok. Ezenkívül véd­nökséget vállaltak egy úttörőtá­bor és a Halasi Köttöttárugyár építése felett is. A fiatalok szemléletében a marxizmus—leninizmus az irány­adó, egyetértenek a párt politi­kájával. A XI. pártkongresszus határozatainak teljesítéséért tet­tek az utóbbi hónapokban válla­lásokat. Munkájukat, tevékenysé­güket segítik a pártszervezetek, valamint a városi KISZ-bizottság. A KISZ-tagok politikai tovább­képzése az elmúlt évtől új kép­zési forma bevezetésével jobb, tartalmasabb lett. Jelenleg ezer- kétszázan vesznek részt tovább­képzéseken, ifjúsági vitakörök­ben. Gyűléseken, szolidaritási ak­ciók keretében felemelték szavu­kat v a társadalmi haladáséit, a békéért, az elnyomott országok függétlehségéért. SegífötfSSK8 a vietnami népet: 150 ezer forint­tal járultak hozzá az ezer sze­mélyes Magyar—Vietnami Szak­munkásképző Intézet berendezé­seinek elkészítéséhez. A szabad idő növekedése szük­ségessé tette a művelődési, test­edzési lehetőségek jobb kihaszná­lását, s az ezzel kapcsolatos prog­ramok szervezését. Halason egvetlen klub sincs, amelynek létrehozásában, kialakításában ne vettek volna részt a KISZ-tagok. Ma legfontosabbnak a tartalma­sabb klubélet megszervezését te­kintik. A dolgozó fiatalok köré­ben a közművelődési feladatok megvalósítását jól segítik az if­júmunkás napok, melyeken külön­böző szakmai és politikai vetél­kedők megrendezésére és klub­találkozóra nyílik lehetőség. A KISZ-szervezetek, az ifjúsá­gi szocialista brigádok sok segít­séget adnak az úttörőcsapatok­nak a tárgyi feltételek javításán kívül a pályaválasztáshoz, vala­mint a legfiatalabbak KISZ-tag- gá neveléséhez. A város úttörői­nek munkáját jelenleg hatvan Kivezető segíti. Cs. I. * A beszámolók feletti vita lap­zártakor még tartott A vitát kö­vető választás eredményének is­mertetésére keddi számunkban visszatérünk. % Magyarországra látogat Sztanko Todorov Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa el­nökének meghívására Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke április elején hivatalos baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik. (MTI) Harcok, rendezési kísérletek Libanonban A libanoni válságról folytatan. dó konzultációkra szombaton délelőtt Damaszkuszba utazott Kamal Dzsumblatt, a libanoni haladó szocialista párt elnöke, Jasszer Arafat, a PFSZ vezető­je, valamint a libanoni haladó és nemzeti erők több képviselője. Elutazása előtt Dzsumblatt új­ságírók előtt leszögezte, hogy damaszkuszi látogatása nem je­lenti egy esetleges fegyverszüneti megállapodás küszöbön álló le­hetőségét. Bejrútban szombaton délelőtt változatlan hevességgel folyta­tódtak a harcok. Súlyos össze­tűzések voltak a szállodanegyed­ben, Bejrút hivatali és üzleti ne. gyedében, valamint a fővárost övező hegyvidéki területeken is. Az Argentin KP Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozatban elemezte a már­cius 24-i katonai puccs után ki­alakult helyzetet. A nyilatkozat megállapítja, hogy a katonák hatalomra jutása nem volt váratlan esemény hi­szen a feszültség elérte a tető­pontját és szinte büntetlenül ga­rázdálkodó fasisztoid bandák ter­rorizálták az országot. A súlyos válság oka mindenek előtt az volt, hogy Perón asszony kormánya elutasította azoknak a társadalmi és gazdasági átala­kításoknak a megvalósítását, ame­lyekre a nép az 1973-as választá­sokon szavazatát adta. A válság az argentin társadalomnak két korhadt pilléren — a földesurak és a nemzetközi monopóliumok uralmán — nyugvó egész társa­dalmi és gazdasági struktúráját érintette. nyilatkozata A katonai junta program-nyi­latkozataiban meghirdetett célki­tűzések közül több, bizonyos fokig a nép sürgető érdekeit szolgálja. Így például azok az ígéretek, amelyek szerint törekedni fognak az egyenlőség elvén alapuló par­lamenti demokrácia megteremté­séré és az alkotmányos hatalom hatékonyságának helyreállítására. Az Argentin Kommunista Párt azonban — hangsúlyozza a nyi­latkozat — a hatalomra került katonákat nem szavaik, hanem tetteik alapján fogja megítélni. A nyilatkozat végezetül leszö­gezi: a nép valamennyi vágyá­nak és törekvésének valóra vál­tása érdekében egyesíteni kell az egész nemzet demokratikus és ha­zafias erőit. Ez megteremtené a feltételeket a széles koalíción ala­puló katonai-polgári kormány létrehozásához. (TASZSZ)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents