Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

XXXI évf. 75. szám Ára 90 fillér 1976. március 28. vasárnap Delegációk érkezése Szófiába Szombaton délben Szófiába ér­kezett az SZKP-nek a BKP hét­főn kezdődó XI. kongresszusán résztvevő küldöttsége, A delegá­ciót Fjodor Kulakov az SZKP KB Politikai! Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Tagjai között van Mihail ZÜnJa- nyin, az SZKP KB titkára is. A szovjet küldöttséget a szófiai re­pülőtéren, Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, Sztanko Todo- rov, a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterelnök és a BKP KB politikai bizottságá­nak más tagjai fogadták. A BKP KB meghívására pénte­ken az alábbi küldöttségek ér­keztek a bolgár fővárosba: a Bo­líviai Kommunista Párt, a Dél- Vietnami Nemzeti Felszabadítást Front, a Zambiai Egyesült Nem­zeti Függetlenségi Párt, az Izraeli Kommunista Párt, az Indiai Kommunista Párt, a Jemeni Nemzeti Front, a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt, az Uruguayi Kom­munista Párt és a Japán Kom­munista Párt delegációja. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA kecskémét: a KISZ elismert tényezője a közéletnek Kellemes, tavaszi napfény kö­szöntötte tegnap, a Tudomány és Technika Házába igyekvő kecs­keméti fiatalokat. Vidáman és pontosan érkeztek a város üze­meiből, termelőszövetkezeteiből, iskoláiból meghívott ifjú küldöt­tek, érződött, hogy tisztában van­nak a KlSZ-küldöttgyűlés fon­tosságával, amely ünnepi ese­mény, jelentős mérföldkő Kecs­kemét ifjúkommunistáinak éle­tében. A tanácskozásra meghívott 152 küldött közül nagyon sokan jelezték, hogy a küldöttgyűlés színe előtt szeretnék tolmácsolni az általuk képviselt fiatalok vé­leményét, javaslatait, kiegészíte­ni újabb, hasznos észrevételekkel gazdagítani a KISZ városi bi­zottságának egyébként is alapos, részletes beszámolóját. A fiatalok tanácskozása barát­ságos, és nyílt, őszinte légkör­ben kezdődött. Jelentőségét, sú­lyát aláhúzta az is, hogy részt vettek rajta a megye és a város párt- és tanácsi szerveinek ve­zetői, Terbe Dezső, a megyei párt­bizottság titkára, dr. Kőrös Gát­pár, a városi pártbizottság első titkára, Gódor József, a városi tanács elnöke, valamint Lehoczki István, a KISZ Központi Bizott­ságának képviselője és Németh Ferenc megyei KlSZ-tltkár. Az ünnepélyes megnyitó után Menyhel László, a városi KISZ- bixottság titkára beszámolt a KISZ VIII. kongresszusa határo­zatainak végrehajtásáról, az 1973. november 20-i küldöttgyű­lés óta végzett munkáról. A városi KISZ-bizottság be­számolója részletesen és kritiku­san elemezte az 1973. november 20-i küldöttgyűlés óta végzett munkát. Dicsekvés nélkül el­mondható, hogy KlSZ-szerveze- teink nagy része elismert ténye­zője a közéletnek, kezdeményező­je a tanulmányi és munkaverse­nyeknek, védnökségeknek. Ered­ményesen tevékenykednek a párt politikájának megvalósításán. Erősödött a szövetség tömegbeío- lyása, amely a szervezeti élet fej­lődésében, a különböző akciókban való részvételben is mérhető. Ugyanakkor számot kell vetni az­zal is, hogy egyes szervezetek még mindig nem tudják kellően mozgósítani fiataljaikat a napi feladatok megoldására, nem ad­nak konkrét megbízásokat, illet­ve nem kérik számon minden esetben azok végrehajtását. Kecskeméten 37 ezerre tehető a 30. életévüket be nem töltött fiatalok száma. Ebből csaknem 22 ezres létszám a 14—29 éves korosztály, amelynek zöme az ipiarban dolgozik, vagy középfo­kú és felsőfokú tanintézetekben tanul. A munkásifjúság, a város fiataljainak alapvető rétege. Az üzemi demokrácia fórumai lehe­tővé teszik a fiatalok képvisele­tét a döntések előkészítésében,' a feladatok meghatározásában, az anyagi javak elosztásában. A Baromfifeldolgozó, a Fémmun­kás, a ZIM, a SZIM, a Habse­lyem Kötöttárugyár, az IGV vál­lalatoknál és még több helyen, a vezetők rendszeresen tanácskoz­nak a fiatalokkal. Kikérik a vé­leményüket, javaslataikat és számítanak a segítségükre társaik mozgósításában. A termelési ta­nácskozásokon és a munkás gyű­léseken viszont még mindig rit­(Folytatás a 3. oldalon.) A Kommunista Ifjúsági Szövetség f r uldöttértekezletei jarasi-varosi A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE a társadalmi és gazdasági élet fejlődéséről, a IV. ötéves terv teljesítéséről (1971-1975) t A IV. ötéves tervidőszakban a termelés a tervezettnél gyorsab­ban emelkedett, a növekedés majdnem teljes egészében a mun­ka termelékenységének emelke­déséből származott. A foglalkoz­tatottság teljes körű volt. A be­ruházások jelentős bővülése ré­vén gyarapodtak a népgazdaság állóeszközei, emelkedett a terme­lés műszaki színvonala. A terme­lés szerkezete korszerűsödött. Ja­vult a termékek minősége és vá­lasztéka. Bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, fokozó­dott részvételünk a szocialista nemzetközi gazdasági integráció­ban. A gazdasági fejlődéssel együtt a lakosság életszínvonala rend­szeresen és jelentősen emelke­dett. A reálbérek és reáljövedel­mek a tervezett mértékben növe­kedtek. A bérnövekedés tervsze­rűségét és a bérarányok javítását központi intézkedések is segítet­ték. a munkavégzésből származó jövedelmek folyamatos emelke­dése mellett nagy mértékben nőt­tek — mindenekelőtt a pénzbeni — társadalmi juttatások. A né­pesedéspolitikai intézkedések és a demográfiai tényezők hatására a népszaporodás meggyorsult. Ja­vultak a lakosság egészségügvi és kulturális körülményei. A lakos­ság vásárlóereje és az árualapok lényegében összhangban növeked­tek. A beruházások a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek. A külkereskedelem egyensúlyi helyzete, elsősorban külső ténve- zők hatására, a tervidőszak má­sodik felében a tervezettől elté­rően, kedvezőtlenül alakult. A vi­lágpiaci árváltozások jelentős veszteséget okoztak a népgazda­ságnak. Az állami költségvetés mérsékelte a termelésre és a fo­gyasztásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, az állami költségvetés terhei ezért fokozódtak. A nép­gazdaság fejlődése a tőkés világ gazdasági válságának kedvezőt­len hatásai ellenére töretlen volt. II. Nemzeti jövedelem A IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem folyamatosan és viszonylag egyenletesen nőtt, évi átlagban a tervezett 5,5—6 százaléknál nagyobb mértékben, 6,2. százalékkal. A növekedés öt év alatt összesen 35 százalék volt. Az 1971—1975-ben megtermelt nemzeti jövedelem összege — 1968. évi árakon — megközelítet­te az 1600 milliárd forintot és mintegy 400 milliárd forinttal több volt az előző ötévinél. Ot év alatt a termelő ágazatok­ban együttvéve a termelékenység több mint 33 százalékkal, a nem­zeti jövedelem növekedését meg­közelítően emelkedett. A terme­lő-, állóeszközök állománya 41 szá­zalékkal bővült, az egységnyi ter­meléshez a korábbinál több álló­eszközt vettek igénybe. A fajlagos anyagi ráfordítás számottevően nem Változott. A nemzeti jövedelem növeke­désében meghatározó szerepe to­vábbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nemzeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970. évi 42.6 százalékról 44,9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970-ben 11,9 százalék, 1975-Ben 11,7 szá­zalék, a mezőgazdaságé pedig 16,8 százalék, illetve 14,5 százalék volt. 1975-ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volu­mene 29 százalékkal, ezen belül a fogyasztásé 28 százalékkal, a fel­halmozásé 32 százalékkal halad­ta meg az 1970. évit. A fogyasz­tás a tervezettet megközelítő ütemben, a felhalmozás az elő­irányzatnál nagyobb mértékben emelkedett Ipar Az ipari termelés a tervezett 32—34 százalékkal szemben 37 százalékkal, éves átlagban 6,5 százalékkal nőtt. A munkaterme­lékenység — egy foglalkoztatott­ra számítva — több, mint 35 szá­zalékkal emelkedett, jóval gyor­sabban az előirányzottnál. A ter­melésnövekedés 97 százaléka szár­mazott a termelékenység emel­kedéséből, a tervezett 75—80 szá­zalékkal szemben. A termelés egységére jutó anyagráfordítás csökkent. Mindebben jelentős sze­repe volt a termelési szerkezet változásának is. Az ipar állóeszközállománya öt év alatt 39 százalékkal bővült. Minden ágazatban sor került ka­pacitásbővítő, korszerűsítő beru­házásokra. A szocialista iparon belül az állami ipar termelése 36 százalék­kal, a szövetkezeti iparé 52 szá­zalékkal nőtt. A budapesti ipar aránya az ipari termelésen beiül az 1970. évi 34 százalékról 31 szá­(Folytatás a 2. oldalon.) wmmKmmmmmmmmmmmmmmmmmmamKmmimmmmmmmm Harmincmilliós export nyugatra A huszonegy kisiparos által alapított, ma már több mint ezer tagot számláié Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet most 25 éves. Az évről évre növekvő exportjai! bizonyítja a dolgozók szorgalmát és hozzáértéséi A IV. ötéves terv egyik legfontosabb feladata volt a lakossági szolgálta Sások megteremtése. Szolgáltató- ház, mosoda és autószerviz épült Az V. ötéves terv fő célkitűzése a munkakörül­ményei: javítása, a termelés technikai feltételeinek korszerűsítése lesz. Többek közt öltöző és mosdó készül kétszáz dolgozó számára, két űj üzemcsarnokot építenek, gépeket vásárolnak, összesen több mint 36 millió forintért A szövetkezetben egyedül a megyében sorozatban készülnek a különböző fa- I megmunkáló gépek, szalagfűrészek, gyaluk, esztergák. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kongresszus Szófiában A legutóbbi öt esztendő tár­sadalmi és gazdasági építő- munkájában elért eredmények összegezése, az új feladatok kijelölése: ezek a legfonto­sabb napirendi pontjai a Bol­gár Kommunista Párt ma kezdődő XI. kongresszusának. Bolgár testvérpártunk nagy jelentőségű tanácskozását pártértekezletek, az ofszág valamennyi dolgozó rétegét át­fogó eszmecsere előzte meg, amelynek résztvevői felmérték a X. kongresszus óta megtett utat, felelősséggel foglaltak állást a kongresszusi doku­mentumok főbb megállapítá­sait és célkitűzéseit illetően. A különféle szintű tanácsko­zásokon megnyilvánuló nyílt, alkotó szellemű légkör arról tanúskodik, hogy az ország dolgozó népe személyes ügyé­nek tekinti a fejlett szocialis­ta társadalom építését, az irányelvekben meghatározott feladatok gondos megvalósí­tását. A társadalmi és gazdasági építőmunka eredményei szem­betűnődé, jelentőségük azon­ban fokozódik, ha összevetjük őket az ország felszabadulása­kor uralkodott állapotokkal. A harminckét esztendővel ez­előtti viszonyokra jellemzőül hadd említsük meg, hogy ak­kor az ország gazdaságának alapját a felaprózott és pri­mitív mezőgazdaság alkotta, amely a nemzeti jövedelem 65 százalékát termelte, a gyen­gén fejlett ipar pedig mind­össze 15 százalékát. Bulgária ma fejlődésének ütemét te­kintve Európában az elsők között van, az átalakulást jól érzékelteti hogy a nemzeti jövedelem 56 százalékát ma már az ipar termeli. A töretlen fejlődés jellemez­te a X. kongresszus óta eltelt öt esztendőt is. 1971—1976-ban 46 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, a dolgozók reáljö­vedelme 32, a fogyasztási alap 48 százalékkal' volt na­gyobb, mint az előző ötéves szakaszban. Különösen sokat tettek az alacsony fizetésűek és a dolgozó nők körülményeinek könnyítésére, tovább javultak a dolgozók lakáskörülményei, emelkedett a kulturális szín­vonal. Ezek a figyelemre méltó eredmények csakis a szocia­lista országokkal való sokol­dalú együttműködés fenntar­tásával és bővítésével szület­hettek. Az együttműködést ér­zékelteti egyebek között az is, hogy Bulgária részt vesz a 3 KGST-tagországoknak az en\rgia- és nyersanyagforrá­sok hasznosítására irányuló közös erőfeszítéseiben, így például az orenburgi gázve­zeték, a Vinyica és Albertir- sa közötti 750 kilovoltos táv­vezeték, valamint az uszty- ilimszki cellulózgyár építésé­ben. Bennünket, magyar kom­munistákat, valamennyi dol­gozót örömmel tölt el az a tudat, hogy a marxizmus—le- ninizmus eszméi alapján egy­re erősödnek a kapcsolataink, teljes az egyetértés és az egy­ség minden fontos elvi és po­litikai kérdésben. A pártjaink és népeink közötti internacio­nalista kapcsolat a magyar és a bolgár nép évszázadokra visszanyúló barátságára épül. Ez a hagyományos barátság akkor vált teljessé, amikor népeink az elnyomók ellen ví­vott sok évszázados harc után a szocialista forradalom útjá­ra léptek, és most már több mint harminc esztendeje az élet minden területén szorosan együttműködnek, a Varsói Szerződés tagjaiként, a Szov­jetunió és a többi testvéri szocialista ország népeivel együtt harcolnak a közös cé­lokért. A magyar nép soha nem fe­ledi, hogy felszabadításában a szovjet harcosok oldalán részt vettek a bolgár nép legjobb fiai is. Barátságunkat az ő ki­ontott vérük pecsételte meg, s e barátság az elmúlt több mint három évtized alatt szá­mos kézzelfogható eredményt hozott politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt. A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusának küszöbén újólag megerősítjük azt az el­határozásunkat és közös tö­rekvésünket, hogy a jövőben is egyesitjük erőinket az élet minden területén a magyar és a bolgár nép, a szocializmus, a béke javára. A magyar kom­munisták, országunk vala­mennyi dolgozója sok Sikert kíván a Bolgár Kommunista Pártnak, a testvéri bolgár népnek országépitő szocialista munkájában. Készülődés a felszabadulás 31. évfordulójára Legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4-e, felszabadulásunk 31. évfordulójának megünneplésére készül az ország. A megyékben, városokban és falvakban, a munkahelyeken bensőséges ün­nepségeken emlékeznek meg a szabadságért elesett hősökről, s visszatekintenek arra a hősi korszakra, amelyet 1945-től nap­jainkig ível át történelmünk. A hagyományos ünnepélyesség­gel köszönti a főváros népe az idén is felszabadulásunk évfordu­lóját. Fellobogózzák a lakóépüle­teket a központi tereket s az évfordulót üdvözlő feliratokkal, színes dekorációkkal díszítik a középületek és a fontosabb álla­mi intézmények homlokzatát Az évforduló előestéjén, április 3rán ünnepi külsőségek között, kato­nai tiszteletadással vonják fel az Állami Zászlót az Országház előt­ti Kossuth Lajos téren, a Ma­gyar Népköztársaság nemzeti lo­bogóját a munkásmozgalom vö­rös zászlaját pedig a Gellérthe­gyen. Április 3-án este díszünnepséget rendeznek az Operaházban: Mu­szorgszkij Borisz Godunov című operáját mutatják be. Április 4-én este az Elnöki Tanács ünne­pi fogadást ad a Parlamentben. Az ünnepi megemlékezések ke­gyeletes aktusai: tiszteletadás a hazánk felszabadításáért életét áldozó 300 ezer szovjet hős em­léke előtt Április 2-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács, va­lamint a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa rendez koszorú- zási ünnepséget a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és a Hő­sök terén, kegyelettel emlékezve a felszabadulást hozó szovjet ka­tonákra. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, kormánya, valamint a magyar fegyveres erők nevében ugyanezen a na­pon koszorúzzák meg azoknak a bolgár, román, jugoszláv, angol és amerikai hősöknek az emlék­műveit, akik a hazánk felszaba­dulásáért vívott harcokban es­tek el. Felszabadulásunk ünnepére a A Gellérthegyen a Jubileumi Park­ban 20 ezer ifjúkommunistát vár­nak a KISZ Központi Bizottsága és budapesti bizottsága által ren­dezett nagygyűlésre. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság és több mint egymilliós tá­bora — a vállalati, intézményi, termelőszövetkezeti és iskolai tagcsoportok — ünnepségeket, baráti találkozókat rendez, ame­lyekre szovjet vendégeket is meghívnak. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents