Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-23 / 70. szám
1976. mir eins 29. • PETŐFI NÉPE • r Kulturális seregszemlére készülnek az úttörők Az idén 30. születésnapját ünneplő magyar úttörőszervezet sok-sok színvonalas kulturális, művészeti eseménnyel készül az évfordulóra. A Magyar Úttörők Szövetsége •Ünnepi körtánc” címmel vetélkedőt hirdetett a Magyar Rádióval közösen a gyermekszervezet születésnapjának köszöntésére. Jelenleg a középdöntőbe továbbjutott 18 úttörőcsapat már a stúdióban versenyez, és hamarosan bemutatkozik a rádióhallgatók előtt is. Á születésnapi ajándékok sorában a Kulturális Minisztérium felkérésére tíz zeneszerzőnk dolgozik új úttörődal írásán. Június 10—13. között úttörő- szín játszó-feszti vált rendeznek, amelyen a kisdiákok dramatikus játszókörei adnak egymásnak találkozót. A bemutatók sorát Győr-Sopron megye kezdte meg márciusban, s a továbbiakban valamennyi megye kiválasztja legtehetségesebb küldötteit a pé-1 esi bemutatóra. Ugyancsak megkezdődtek az előkészületek a június 2—4-ig zajló országos úttörőnéptánc- fesztiválra. A színes folklórbemutatónak Bács-Kiskun megyében Kiskőrös ad otthont. Várhatóan mintegy ezer úttörő vesz részt ezen a nyáron Csillebércen a jubileumi úttörőnépművész szaktáborozáson. A jelentkezések már lezárultak: az ifjú táncosok, fafaragók, dalosok, zenészek, kézimunkások, szőnyegszövők, irodalmi színpadok, honismereti szakkörök és bábmű. vészek Csillebércen tovább mélyíthetik a nóphagyományok sze- retetét. A zánkai úttörővárosban júniusban olvasótábort szervez a Kincskereső című ifjúsági irodalmi lap és, az úttörőszövetség. Az érdekes táborozásra a Kincskereső szerkesztősége által tavaly kiírt terjesztési versenypályázatok, rejtvények győzteseit, s az országban sorra alakuló kincskereső-klubok tágjait várják. (MTI) I]»;; Tengernyi kagyló Gabai Róbert ceglédi lakásán 20 év alatt a világ különböző tengereiből nagy mennyiségű kagylót gyűjtött össze. Gyűjteménye már meghaladja a 3500 darabot; legkisebb hét milliméteres, a legnagyobb mintegy félméteres. Győztesek jutalma (1.) A „Kicsoda-micsoda” szórakoztatónak szánt ismeretterjesztő játék a televízióban. Egyesek szerint az is;, mások szerint... De nem ez a fontos. Most nem~ erről van szó. Hanem arról, hogy aki néhány perc alatt kitalálja a személyt, tárgyat, vagy fogalmat, illetve ha előbb kitalálja, mint versenyző társai, győztesként kerül ki a játékból. Kihirdetik az eredményt. A boldog győztes átveszi a háromezer forintot (2.) Helytörténeti pályázatot hirdetnek. A muzeológus (vagy a tanár, a levéltáros, akárki, de esetünkben éppen a muzeológus) kiválasztja a témát' Forrásmunkákat eredeti dokumentumokat kutat fel, és sok hónapig tartó munkával elkészíti a háromszáz oldalas tanulmányt a falumonográfiát Jön az értékelés, kihirdetik az eredményt Az illető első helyezést ér el. A boldog győztes átveszi a háromezer forintot V. M. illiüli Színházi vetélkedő Még azokat is izgatja a színházi titkok, a kulisszák világának rejtelmei, akik sohasem jártak előadásokra. Kíváncsiak az emberek arra, hogy miként változik át percek alatt Bessenyei Othellóvá, a pódiumon miiként teremtődik meg egy helyszínen, egy kor illúziója. Ritka alkalom, amikor láthatók a láthatatlan közreműködők; az előadás végleges arculatát 'kialakító folyamat. A vetélkedés izgalma a kívülállóikat is magával ragadja, odafigyelnek s találgatják: ki lesz a győztes. A szín—JÁTÉK—szín szervezői, a televízió vegyes szórakoztató osztályának munkatársai ügyesen választották meg az egyszerre „szórakoztatónak” és „ismereteket terjesztőnek” szánt műsortípus témáját. (Az idézőjelek a szétválasztás mesterkéltségét jelzik.) A fáradságot sem sajnálták, bedobtak apait-anyait. A kamerák bekukucskáltak a jelmez- tárakba, bemutatták a súgókat, felidézték sikerdarabokat. Vitray Tamás jó formában — bár néha kicsit körülményesen — irányította a műsorokat. Nagyszerű beugrással mentett meg egy fordulót Antal Imre. Különösebb viták sem adódtak, a verseny- - zők felkészülése, tudása a szakembereket is ámulatba ejtette. A szerkesztők dúskáltak az ötletekben. A színházi vetélkedősorozat mégis vegyes érzelmekkel fogadtatott. Nem volt igazán izgalmas, ék . vezetes, hangulatos és többnyire felszínes vagy csak bennfenteseket érdeklő ismereteket adott. A túlbonyolításban látom a hibát. A játékfeltételek, a szabályok az adott feladatok ismertetése túlságosan sok időt rabolt el a műsoridőből. (Bánóm, hogy nem mértem stoperrel a tiszta játékidőt.) A versengést meg-megszakító előkészületek miatt esett sűrűn a hangulat; lanyhult a figyelem. A szerkesztők a versenyzők bámulatos tájékozottsága miatt voltak kénytelenek alapos előzetes ismereteket feltételező kérdéseket feltenni. A nézők nehezen azonosultak a játékkal. Csak akikor kötődtek volna folyamatosan a vetélkedőhöz. csak akkor törték volna a játékosokkal együtt a fejüket, ha a kérdések és az általános műveltséghez, színházkultúrához tartozó ismeretanyag között nincs olyan távolság, mint a szín—JÁTÉK—színben. Minden hasonlat sántít, de azért talán segíti a megértést. Aligha kötné le a milliós közönség érdeklődését, ha egy matematikai vetélkedőn mondjuk egy speciális, szűk szakterület, egyetemi képzettségű ismerői mérnék össze tudásukat. A bíráló bizottság állandó szakértője utalt arra, hogy menet közben „nehezítették” a kérdéseket, mert a résztvevők mindent tudtak. Utólag persze, ml is könnyen okoskodunk. Mégis megtesszük, mert az effajta műsorok szükségesek, népszerűek. Közös érdek, hogy elérjék céljukat. A tematika leszűkítésében látjuk a bajok okát. Minél körülhatároltabb a vetélkedő „tárgya”, annál nagyobb a különbség -az átlagos tájékozottság és a speciálisan felkészített versenyzők tudása között, továbbá annál aprólékosabb, jelentéktelenebb kérdésekkel dönthető el a verseny. ■ i örvendetes, hogy a miként jobban lehetőségein agy alapjában sikerült sorozat után elmélkedhetünk. A költő portréja Benjámin Lászlóról régen vártunk portréfilmet. Java költőink közé tartozik. Csendes ember, megveti a feltűnéskeltés praktikáit: az irodalmi közvélemény is meg-megfeledkezik róla. Tudatosan vállalja ezt a' magatartást és,kicsit keserűen — vasárnap este így fogalmazott: beletörődve — ezt a méltatlan helyzetet. Kínnal, a kimondott szóért megszenvedve mondja egyszerű szavakkal egy „mindennapi ember életét”. Kévésén érezték így irodalmunkban a munkást, s fejezték ki ilyen maradandó értékkel az elmúlt harminc esztendőt. Dorogi Zsigmond okos kérdései nyomán egyre inkább megnyílt elveinket az elkötelezettek hűségével, bátorságával képviselő költő, aki így vall egy érdemes harcra visszatekintve: „Hogy osztanám a földnek és egeknek — sok- apró kincsét az embereknek ... — Minden élet: szolgálat. Ez becses még — törvényem, sorsommal kötött egyezség.” A proletárdiktatúra kikiáltásának évfordulóján vetített portré- film ezt a Benjámint mutatta, ezért dicséretes a szándék és a megvalósítás. Heltai Nándor Különvonaton Prágába Minden utazás ajándék, aminek már akkor is örülünk, amikor még azt sem tudjuk, hogy mit tartogat a számunkra? Lepecsételt doboz, teli ismeretlen tájak apránként megelevenedő felejthetetlen hangulatával, ódon utcácskákkal, ünnepélyes terekkel, híres épületekkel, szobrokkal, új, szokatlan hangzásokkal és emlékezetesen jó ízekkel. A kecskeméti IBUSZ, az idei nőnapra, prágai „ajándékdobozt” készített a megye dolgozó nőinek. A különvonat 400 utasa így tulajdonképpen kétszeres ajándékhoz jutott, hiszen legtöbbjüket ezzel az úttal jutalmazták munkahelyi vezetőik, kimagasló teljesítményeikért, vagy példás társadalmi tevékenységükért. I. Tavaly az NDK-ba, Lipcsébe'és Berlinbe indítottak a megyéből először nőnapi különvonatokat, s ezek sikerén felbuzdulva láttak hozzá a mostani út megszervezéséhez. Az utazási iroda, a megye vállalataival, szövetkezeteivel karöltve, gondos és alapos munkát végzett. A népes küldöttség az egész megye dolgozó asszonyainak színe-javát képviselte, Bajától Kecskemétig, az ipari üzemektől a termelőszövetkezetekig. Egy vonatra szálltak, egymás éledtével is ismerkedtek a sokféléi érkező asszonyok: állatgondozók, konfekcióüzemi varrónők, brigádvezetők, kalocsaiak, kiskunmaj- saiak, lajosmizseiek, bőszoknyás Idős nénik és divatosan öltözött, szemrevaló fiatal lányok. Négyszáz különböző foglalkozású és életkorú nő, akik közül sokan most lépték át először az ország határát, java részük pedig most látta meg először Csehszlovákia varázsos hangulatú fővárosát. Négyszáz asszonnyal útrakelni, persze akkor sem könnyű, ha mindegyikük megtiszteltetésnek érzi, hogy őrá esett a választás. A hosszú, fárasztó úton elkerül-, hetetlenek a kisebb-nagyobb ösz- szekkoccanások. Az egyik például megállás nélkül füstöl, a másik ettől akar megfulladni, a harmadiknak nem ízlik az étel, a negyedik pánikba esik, mert otthon felejtette a nélkülözhetetlen gyógyszereit, egyesek folyton fáznak, másoknak mindig melegük van. mit tehet ilyenkor a jó utaskísérő? Fáradhatatlanul mosolyog, csillapít, intézkedik, nyugtat, vicceket mesél, reggeltől estig talpal, szervez, éberen őrködik, hogy rendben és közmegelégedésre menjenek a dolgok, ne legyen vita a szobaelosztás és a programok kbrül. Szörényi Marika, aki nemcsak az út zavartalan lebonyolításából, hanem az előkészítéséből is kivette a részét, valamint buzgó, fiatal társai a szívüket- lel küket kitették, hogy mindenki jól érezze magát. Ugyanez mondható el, a prágai társiroda, a Cedok idegenvezetőiről is. Arról viszont egyikük sem tehetett, hogy a MÁV, sajnos, nem jeleskedett a különvonat összeállításában. Menet is, jövet is. fűthe- tetlen volt több kocsi, sőt kettőt ki is kellett cserélni csehszlovák területen. Érthetetlen, hogy a vasút miért nem tudott lelkiisméretesebben felkészülni, hiszen az utazást időben megrendelték és feltehetően a különvbnat üzemeltetésére sem fizetett rá? Es miután Prága nem egy ugrásnyi- ra esik Kecskeméttől — az oda- visszautazás csaknem egy-egy teljes -napot vett igénybe — igazán megkímélhették volna utasaikat a fogvacogtató útiélményektől. — Ebből is látszik, hogy a vasutasok többsége férfi — tréfálkozott egy pirospozsgás kaskan- tyúi asszony, a páhi tsz egyik küldötte —, nem lehet rájuk semmit sem bízni. Mondanom sem kell, hogy a megjegyzés élénk helyesléssel találkozott. A beszédes asszonyka pedig tovább fűzte a szavait. — Én is szívesen átengedtem volna ezt a jutalmat valaki másnak, de az elnök kardoskodott. Azt mondta, annyit dolgoztunk mi asszonyok, karácsonykor a tsz-ért hogy ennyit igazán megérdemlőnk. Csak tudja, hogy van ez . Van otthon 120 csibém, kénytelen voltam a férjemre hagyni. « Jelkesedett, annyi szent, el is hívta rögtön az apósomat ketten majd csak elboldbgulnak azzal,, amit mindig egyedül csinálok. Nem is tudom, mire mennek majd nélkülem? Még szerencse, hogy ezek a szegény jószágok nem tudnak panaszkodni... A többiek gondolatai is hazaszálltak. Egyikük azt számolgatta, vajon meddig tart ki az élelem, amit 5 napra sütött-főzött?* „Az én emberem inkább éhenhal, de egy tojást képtelen megsütni magának!” „Az enyém is úgy örvendezett, amikor felültem a vonatra. — Menj csak, anyukám — bíztatott —. jót tesz egy kis szabadság mindkettőnknek.” Fogadni mernék, holnap már keservesen megbánja, hogy elengedett.” Minden falat mellé odakerült a kérdés: „Jaj, vajon most mit esznek otthon az enyémek?” Minden korsó sör mellé ugyanaz a gondolat társult: „Ha ezt a párom is megkóstolhatná!” Minden har zaírt levelezőlap így kezdődött: „Jobban csak akkor érezhetnénk magunkat, ha ti is velünk lehetnétek!” Ezek után merje azt mondani valaki, hogy mi nők, nem érdemeljük meg, hogy az év egyetlen napján az egész világon csak bennünket ünnepeljenek? No, persze, arra is kíváncsiak voltunk, hogy Prágában hogyan ünnepük meg a cseh lányokat, anyákat, feleségeket? Reggel hosz- szú sorokban álltak a férfiak a virágüzletek előtt. Tulipáncsokroktól színesedett a város, a férfiak virágot, a nők szatyrokat cipeltek, hogy ünnepi vacsorával tegyék még emlékezetesebbé a nagy napot. Délután azért megélénkült a kávéházak és a népszerű sörözők forgalma is, jöttek a munkatársak, folytatódott az ünneplés. A férfiak éltek a ritka alkalommal, hogy szabadon és sűrűn koccinthatnak derék koüéga- nőik egészségére, azok gondosan elhelyezték tuHpánjaikat a megürült sörösüvegekbe, majd az ünnepeltek előzékenyen hazatá- mogatták a lelkes ünneplőket. ~ Pontosan úgy csinálják, mint nálunk — szögezték le mély együttérzéssel a mi asszonyaink, akiknek ez alkalommal cseh fúvószenekar „húzta” a magyar nótákat és a távollevő férfiak helyett a küldöttség egyetlen férfiújának engedték át ünnepi sör- adagjukat. Szente-Varga Sándor bácsi, a megyei tanács népszerű dolgozója, nyugdíjazása előtt ezt az utat kapta jutalmul eddigi munkásságáért. Sanyi bácsi volt a teremtés és a nőküldöttség igazi koronája, a nők kegyeltje, s talán az egyetlen férfi, aki őszintén azt kívánta, hogy ez a nőnap eltarthatna még vagy száz esztendeig. De ő még azzal is beérné, ha állandó bérletet váltanának neki valamennyi nőnapi különvonat- ra. Ami ellen, legfeljebb csak a feleségének lehetne kifogása... Vadas Zsuzsa (Folytatása következik.) SZÓ VJET TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ELMÉLET A kutatás és a tudományos-technikai forradalom • AzSZKP XXIV. kongresszusa jelentős lépést tett meg a kommunizmus anyagi-technikai bázisának elméleti megalapozásában. Az azóta eltelt idő gyakorlati módon bizonyította az elfogadott alapvető határozatok érvényességét és igazságát. Á szovjet marxista társadalomtudósok érdeklődésének is homlokterébe került a tudományos-technikai forradalommal kapcsolatos elméleti problémakör. Az érdeklődés nem véletlen és nem öncélú. Választ ad azokra a lényegbevágó kérdésekre, amelyek a szocializmus és a kapitalizmus alapvető különbségét, a szocializmusnak, mint társadalmi rendszernek a fölényét világítják meg. A szovjet kutatások abból indulnak ki, hogy a tudományostechnikai forradalom — a továbbiakban TTF — bonyolult, ösz- szetett társadalmi jelenség és ezért csak komplex módon értelmezhető. A TTF — bizonyos hasonló vonások ellenére — lényegében alapvetően különbözik a szocialista és a a kapitaüsta társadalomban. A probléma, amely egyben történelmi is, abból fakad, hogy a szocialista társada- lom az ismert előzmények miatt még nem tudta teljesen kihasználni a TTF-ben rejlő lehetőségeket. A szovjet társadalomtudósok véleménye szerint, korunk technikájában lezajló forradalom lényege a komplex automatizálás eszközrendszerének megvalósításában keresendő. A komplex automatizálás azt jelenti, hogy az ember felszabadul nemcsak a munka tárgyára való közvetlen ráhatás, hanem az egyes műveleteket végző gép közvetlen irányításának a funkciója alól is. Ebből következik, hogy az automatizálás alapvetően módosítja a gép-ember viszonyt Míg az eddigiekben az ember rendelődött alá a gépnek, most fordított viszony jön létre és ez az emberi munka alkotó jellegének a növekedésére utal. A Szovjetunióban ezt az elméleti megállapítást támasztják alá azok a tények, amelyek a tudományos tevékenységgel foglalkozók számának ugrásszerű növekedésére utalnak. .... • A szocializmusban a tudományos-technikai forradalom a szocialista viszonyok közepette megy végbe, s így ebben nem jöhetnek létre azok az elidegenítő hatások, amelyek a fejlett tőkés országokra annyira jeüemzőek. A szocializmusban nem a termelés őneélúsága határozza meg a fejlődést, hanem az emberi célok összessége, vagyis a tudomány és a technika fejlődése alárendelődik a szocialista emberi viszonyoknak. A társadalmi tervezés alapvető feladata, hogy kiküszöbölje a tudományos-technikai fejlődésből fakadó elember- telenítő tendenciákat, amelyek semmiképpen sem szükséges velejárói a szocializmus építésének. A szovjet kutatók jelentős figyelmet szentelnek a TTF és a személyiség problémáinak kap- csalatára. Abból indulnak ki, hogy az ember, mint a termelőerők szubjektív oldala, aktív alkotó szerepet játszik a technika és a tudomány, ennek következtében a társadalom minden szférájának fejlődésében. A kibontakozott TTF a kutató-tervező-szer- vező-irányító munkát is nagyfokú társadalmasításának veti alá. A személyiség kibontakozásának egyik igen fontos feltétele a társalom tagjainak széles körű szakmai és általános műveltsége: az úgynevezett „intellektuáüs felszereltség” növelésének problémája. A szovjet szerzők megállapítják, hogy a tudományos-technikai forradalom egyértelművé tette napjainkban a munka termelékenységének növekedését; a termékek mennyiségének és minőségének növelését nem annyira a termelésben foglalkoztatottak száma és fizikai potenciál ide ki- használtsági foka, mint tudományos ismereteiknek a gyakorlatban való alkalmazása határozza meg. • Sok szó esik a kutatásokban az emberi szükségletstruktúra humanizálásáról. A tudományostechnikai forradalom kibontoko- zásával társadalmilag fontos tényezővé emelhető az ember önfejlesztési szükséglete, amelynek legfontosabb összetevői lesznek az alkotó munka, az állandó művelődés, a sokoldalúság és önérvényesítés, a személyiségen belüli egység, a világos egyértelmű kapcsolatok, a teljes mozgékonyság és a természettel való érintkezés, a távlatok ^szükséglete, össztársadalmi mértékben ez a perspektíva akkor érhető el, ha olyan új típusú munkahelyi közösségek alakulnak ki, amelyek dinamikus-alkotó módon reagálnak a társadalmi fejlődés új és új követelményeire és ezáltal tagjaikat fejlődésre késztetik. A szovjet tt«-kutatásban külön hangsúlyt kap a tudomány és a társadalmi haladás közötti ösz- szefüggés kérdése. A tudomány fejlőlésének intenzív szakaszába lépett Ez új módon veti fel a tudománynak, mint a társadalmi élet egyik döntő szférájának stratégiai problémáit A tudomány megváltozott státuszát elsősorban tudományelméleti vonatkozásban vizsgálják a szerzők: elemzik a tudomány társadalmi funkcióit és hatását információs, ökonómiai, szociológiai, szervezeti, intézményi rendszerét & tudományszervezés és irányítás, a kutatás és a fejlesztés kérdéseit a tudományos tevékenység pszichológiai és logikai törvényszerűségeit. Megállapítják, hogy a tudomány társadalmasodása, eredményeinek a társadalom érdekében való felhasználása előtérbe állítja. a tudomány humanizációs jellegét a társadalom, az egész emberiség iránt érzett felelőssé* gét. Nagy teret szentelnek a szerzők a tudományos-technikai forradalom és a szocialista integráció kérdésének. A szocialista fejlődés következtében a termelőerők kinőtték a nemzeti kereteket és sürgetően tették szükségessé az együttműködés nemzetközi formáit. A KGST továbbfejlesztésének szükségszerűsége a termelőerők intenzív fejlesztési szakaszának történelmi eredménye. A szerzők konkrét területeken mutatják ki a szocialista gazdasági együttműködés maga- sabbrendűségét az EGK és más tőkés gazdasági társulásokkal szemben. • Mivel a tudományos-technikai forradalom komplex társadalmi jelenség számos, nem kevésbé lényeges kérdést is érintenek a szovjet társadalomkutatók-* Többek között, a kultúra helyét és szerepét a megváltozott viszonyok között, a tudományos-technikai forradalom és az erkölcs összefüggéseit, a művészet funkcióváltozásait korunkban. Mindezeknek a társadalomkutatásoknak a célja a valóság állandó szembesítése az elmélettel és a marxista elmélet alkotó módon történő továbbfejlesztése korunk viszonyai között M. T. Ritka pillanat • Egy-egy foto riporter pályáján általában csak egyszer aifflk olyan pillanat, mint amilyent as AP-hírügynökség fotósának, James Burdiernek sikerült lencsevégre kapnia Miamiban, Biscayne-i part mentén egy motorcsónakversenyen. Karambol című képéért a World Press Fhoto-pályázaton értékes dijat nyert. (Telefoto — AP — MTI — KS.)
