Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 68. szám Ára 90 fillér 1976. március 20. szombat A napirendnek megfelelően megkezdődött a vita az emberi környezet védelméről szóló tör­vényjavaslat felett. Elsőként Ná- nási László Szolnok megyei, majd' dr. Radnai Sva dunaújvá­rosi képviselő szólalt fel, ezután dr. Gajdócsi István Bács-Kiskun megyei képviselő, a megyei ta­nács elnöke kapott szót • Biszku Béla és Kádár János a vitát figyelt Bács-Kiskun megyei vállalatok az INTERKER-börzén Dr. Gajdócsi István felszólalása A szokottnál jóval többen for­dultak meg az elmúlt két hét, alatt Budapesten az Építők Dózsa György úti székházában. Az ide látogatók túlnyomó többsége ez­úttal nem szakszervezeti ügyben nyitott be a hatalmas épület ka­puján. Az Országos Piackutató Intézet rendezte meg immár har­madízben az INTERKER-börzét, s az ország minden részéből jöt­tek anyagbeszerzők a külöböző vállalatok elfekvő készleteiből vá­sárolni. Az Országos Piackutató Intézet INTERKER-szolgálata a hozzá belépett tagvállalatok elfekvő készleteinek szervezett értékesíté­sét 1967-ben kezdte meg hirdeté­sek, illetve tájékoztatók kiadásá­val. Az ilyen jellegű szolgáltatás­sal kapcsolatos igények azonban 1974-ben lökésszerűen megnöve­kedtek és ekkor vetődött fel a gondolata egy hatékonyabb érté­kesítési lehetőség — a börze meg­rendezésére. rint értékű elfekvő készletet aján­lott eladásra, s a börzén való si­keres részvételét, igazolja, hogy 3 millió forint értékű felesleges készlettől szabadult meg, ugyan­akkor 500 ezer forint értékű — számára szükséges — anyagot ta­lált és vásárolt meg. Ott volt még a megyében gyáregységgel rendel­kező vállalatok közül többek kö­zött a Ganz Villamossági Művek, amely 20 milliós készletéből 6 mil­liót, a Kismotor és Gépgyár, amely másfél milliós elfekvő anyagaiból 180 ezer forint értéke ben adott él. Ezen a héten az Irodagépipari Vállalat kecskeméti gyára képvi­selte Bács-Kiskun megyét a bör­zén. Mint elmondták, a vállalat valamennyi üzemének megbízásá­ból 6 millió forint értékű fölös készletet árusítanak. Az érdeklő­dés elég nagy és bíznak a siker­ben. mert decemberben is itt vol­tak, s akkor 9 milliós készletből 3,5 millióért vásároltak tőlük. Dr. Gajdócsi István felszólalá­sában kiemelte: az emberi kör­nyezetről megalkotandó törvény életünk védelmét is jelenti, tehát társadalmi ügy. Elmondta, hogy a megye fél­tett kincse a 31000 hektáros Kis­kunsági Nemzeti Park, amely — egyebek mellett — arra is vá­laszt ad: miképpen kell formálni ennek az országrésznek távlat) fejlesztését, a park a belföldi tu­rizmusban és az idegenforgalom­ban a látogatók vonzásával is öregbíti hazánk, a 'megye hírne­vét. Szólt a képviselő arról, hogy nincs ellentmondás a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás és a természetvédelem között: a gazdasági szempontból bizonyára csekély eredményekkel kecsegte­tő olyan földek, amelyeket nem művelnek meg — esetleg mezőgaz­daságilag használhatatlanok is — jószerivel a legértékesebb terü­letek természetvédelmi szem­pontból. Azt is szóvá tette a képviselő, hogy az országhatáron „belépő” Duna vízfolyama eleve szeny- nyezetten érkezik, de még szeny- nyezettebben távozik tőlünk. A Duna víztükrén csillog az olaj, és af szennyeződés mindinkább pusztítja a folyam élővilágát Nem szabad mindezt tehetetlenül nézni — meg kell tennie minden­kinek a magáét életünk valóban emberhez méltó egészséges kör­nyezetének megóvása, megterem­tése érdekében. beszédét lapunk 3. oldalán is­mertetjük) A kohó- és gépipari miniszter- beszámolójával kapcsolatban hat képviselői felszólalás hangzott el), beszámolt a területi eredmények-, ről és gondokról Kangyalka An­tal Csongrád megyei. Veiszböck Rezsőné Győr-Sopron megyei, Molnár Endre, Varga István és dr. Novák Béla budapesti, és Bartha István Hajdú-Bihar me­gyei képviselő. Ezután Nemesla­ki Tivadar válaszolt az elhang­zottakra, majd ismét határozati- hozatalra került sor. Az országgyűlés egyhangúlag: tudomásul vette és jóváhagyta Nemeslaki Tivadar miniszteri beszámolóját és a felszólalások­ra adott válaszát. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Apró Antal, Péter János és Raffed Sarolta felvált- > va elnökölt — befejezte mun­káját. (MTI) • Apró Antal és Győri Imre az ülés­teremben. (MTI-fotó — Szebellédy Géza felvétele — Telefoto — KS) A környezetvédelmi törvény- javaslat vitájában felszólalt még dr. Schnitzler József Hajdú-Bi­har megyei, Fodor Istvánná He­ves megyei, dr. Schmidt Ernő Vas megyei, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei, Várhelyi Jó­zsef Zala megyei, Divald Béláné és Szávó Béla budapesti, vala­mint Homyák Istvánná Borsod megyei képviselő. Ezután Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt a képviselői felszólalá­sokban elhangzottakra. Határo­zathozatal következett: az ország- gyűlés a beterjesztett környezet­védelmi törvényjavaslatot egé­szében és részleteiben egyhangú­lag elfogadta. A napirendi pontoknak megfe­lelően ezután Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter szá­molt be a tárca felkészüléséről az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására. (A miniszter ff mm az országgyűlés tavaszi ülésszaka Tegnap délelőtt az országgyűlés tavaszi ülésszaka második napirendi témájával, az emberi környezet védelméről szőlő törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját. A tanácskozá­son részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Aprő Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, részt vettek a munkában a Központi Bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Buda­pesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az első INTERKER-börzét ta­valy júniusban rendezték kísérle­ti jelleggel. Ezen 17 vállalat vett részt, amelyek 200 millió forint értékű-elfekvő készletet ajánlot­tak eladásra, s ebből 60 milliónyit értékesítettek is. Felbuzdulva a sikeren, szeptemberben már 38 vállalat részvételével tartották a második börzét 500 milliós kész­let áruba bocsátásával, s ekkor már 100 millió forint értékű fe­lesleges anyag talált gazdára. Az idén március 8-án nyílt meg a harmadik börze, amelyet két részletben egyhetes turnusokban — szerveztek. Erre 58 ipari, öt nagykereskedelmi vállalat és 13 ipari szövetkezet nevezett be. Áruba bocsátott anyagaik, alkat­részeik értéke már elérte az egy- milliárd forintot. Az Építők szék­házában külön-külön mindegyi­kük részére telefonnal felszerelt kis tárgyalótermeket rendeztek be, ahol megbízottaik az elfekvő készletek katalógusával várták az érdeklődőket. Egyébként a börzén részt vevő vállalatok nemcsak el­adnak, hanem vásárolnak is. A múlt héten a * Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat 10 millió fo­Mint látható, a tapasztalatok kedvezőek. Helyes lenne azonban, ha a vásárolni kívánó vállalatok, Szövetkezetek, i mezőgazdasági tsz- ek nemcsak anyagbeszerzőket kül- denének el a börzére, hanem azo­kat a hozzáértő szakembereiket is, akik a keresett anyag hiányá­ban ‘ki tudják választani az azo­kat helyettesítő anyagokat, alkat­részeket. A most záruló börzén — még nem végleges adatok szerint — mintegy 200 millió forint értékű elfekvő készlet talált gazdára. A sikert nagyban előmozdította, hogy az INTERKER Szolgálat ter- mékfőcsoportos bontásban, jól át­tekinthető katalógusokat küldött szét az ország minden részébe a vállalatoknak, szövetkezeteknek. Kiadványaik egyébként nemcsak a tagvállalatok elfekvő készletei­ről, hanem szabad kapacitásaik­ról, s a kereslet-kínálatról is tá­jékoztat. A kiárusításnak ez a for­mája tehát jó módszernek bizo­nyult. Az Országos Piackutató In­tézet INTERKER Szolgálata ezért már szervezi a június 7—18. kö­zötti időpontra a negyedik börzét. N.' O. VÍZTORONY ’76 9 Kunszent- miklós ivóvíz­ellátását szolgálja az az új 500 köbméteres víztorony, amelyet hamarosan átadnak rendelte­tésének. Az építmény betonozási és cső­szerelési munkái már befejeződtek és rövidesen elkészítik a belső víztároló műanyag bélését is. (MTI-fotó — Karáth Imre felv. — KS) Beszámoló a kereskedelmi szakmunkásképzés és a diákétkeztetés helyzetéről • • Ülést tartott a megyei tanács oktatási bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Szakniunkásképző Intézet közelmúltban használatba vett új épületében tartotta meg ülését a megyei tanács oktatási bizottsá­ga. Az értekezleten elsőként a házigazda, az intézmény vezetője számolt be a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkáskép­zés megyei helyzetéről. Hazag László igazgató ismer­tette a szakmai oktatás utóbbi évtizedeiben végbement nagy­arányú fejlődését és tájékoztatta a bizottság tagjait a párt okta­táspolitikai I határozatait követő meggyorsult változásokról. Elmondotta, hogy a szakiskolá­kat kedvelik a 8. osztályt vég­zett tanulók, elsősorban azért, mert sok lány talál elhelyezke­dési alkalmat, tiszta és kulturált munkahelyet szakmunkás-bizo­nyítványának megszerzése után. A megyében kétszeres a túlje- lentkezők aránya, bár egy-két évben nem mutatkozott elég ér­deklődés egyik másik szakma iránt Az iskoláknak az is nehéz­séget okoz, hogy a fiatalok nem ismerik eléggé választott életpá­lyájukat, s a kezdeti kisebb csa­lódások némelyiküket elkedvet­leníti, míg másokat'matematikai ismereteik alacsony színvonala késztet lemorzsolódásra. A beszámoló részletesen ele­mezte a képzés tárgyi és szemé­lyi feltételeit Az intézmények épületei Kecskemét kivételével alig kielégitőek, sőt Kiskunhala­son immár égető probléma lett az állandósult tanteremhiány. Az utóbbi években megerősödtek és szervezettebbé váltak a tantes­tületek és csak a szakismereti tárgyak előadóiban mutatkozik erős „kereslet”. Az alkalmazott szakoktatók megtalálták helyüket a számukra új munkahelyi kör­nyezetben és a jó oktató-nevelői munka eredményeként növeke­dett az iskolák tanulmányi szín­vonala, csökkent a lemorzsolódók száma és egyre magasabb elmé­leti és szakmai tudás birtokában állnak munkába a fiatalok. A jelentés nem hallgatta el a hiányosságokat sem. Nem meg­nyugtató az intézetek szemléltető eszközökkel való ellátottsága és igen kevés az iskolák könyvtá­rainak állománya. Á tanulók tan­órán kívüli szabad idejének meg­szervezésében, illetve kitöltésé­ben is van még kívánnivaló. A bizottsági ülés második na­pirendi pontjának előadója Tövis Ferenc, a megyei tanács művelő­désügyi osztályvezető-helyettese volt, aki beszámolójában a gyer­mekélelmezés megyei helyzetét elemezte. Elmondotta, hogy 1960 óta dinamikusan fejlődik az óvo­dák, az _ alsó- és középfokú in­tézmények tanulóinak étkezte­tése és a tapasztalt ellentmondá­sok jó része is elsősorban a szün­telenül növekvő igényekből fa­kad. Bács-Kiskun megye tanulóinak száma meghaladja a kilencvenez- ret és a diákok egyharmada közét­keztetésben részesül. Az intéz­mények konyháinak teherbíró képességét azonban csaknem mindenütt felülmúlja a tanulók igénye. A szakmunkásképző inté­zetekben minden tanuló étkezés­hez jut Az óvodákban a gyer­mekek nyolcvan, a középfokú in­tézményekben 34, az általános is­kolákban viszont csak a tanulók 27 százaléka vehet igénybe men­zát A jelentés részletesen elemezte a konyhák általános túlterhelt­ségét az ebédlők zsúfoltságát az épületek sokfelé tapasztalható el­avultságát Az étkeztetés minő­sége — miként ezt a Megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság vizsgá­lata is .megállapította '— kielégí­tő. Csupán a kisebb települése­ken mutatkozik a választék ke­vésnek, másutt pedig az étren­dek összeállításában nem- tudják kellő mértékben figyelembe ven­ni a fiatalok életkori igényeinek megfelelő változatosságot. Mindkét beszámoló javaslato­kat* is ismertetett a megállapított hiányosságok megszüntetésére. A jelentéseket — a hozzászólásokat követően — a megyei oktatási bizottság elfogadta. P. M. A FŰSZERPAPRIKA REPÜLŐGÉPES NÖVÉNYVÉDELME Már tizenöt tagja van a társulásnak Már tizenöt termelőszövetkezet tagja a kalocsai járásban megala­kult növényvédelmi társulásnak. A 16. közös gazdaság rövidesen csatlakozik az egyszerű gazdasági együttműködéshez, amelynek cél­ja több mint ötvenezer hektár mezőgazdasági terület repülőgé­pes növényvédelme. A szövetkezetek közös erőből vásárolják meg a növényvédelmi munkákhoz szükséges szovjet gyártmányú helikoptert és merev szárnyú repülőgépet, amelynek beszerzésénél az állam 40 száza­lékos árkedvezményt ad a társu­lásnak. A közös gazdaságok tulajdoná­ba kerülő repülőgépet és heli­koptert a MÉM repülőgépes nö­vényvédelmi szolgálata üzemelte­ti. A társulás legutóbbi tanácsko­zásán a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat segítséget ajánlott fel az anyagi alapok elő­teremtéséhez mivel a légi nö­vényvédelmet a vállalattal szer­ződéses kapcsolatban levő Kalo­csa környéki szövetkezetek a fű­szerpaprika termesztésében is al­kalmazzák. NÖVELNI A HATÉKONYSÁGOT Az ISV segítséget nyújt a gazdaságoknak Népgazdasági érdek, hogy mi­nél több sertést hizlaljanak a mezőgazdasági üzemek és a ház­táji gazdaságok. Az állattartók törekvése az, hogy gazdaságosan, vagyis olcsón neveljék fel az állatokat. Az elmúlt időszakban e két érdek nem mindig talál­kozott, amit többek között az is mutat, hogy a megyében tavaly mintegy 30 százalékkal kevesebb sertést neveltek fel, mint 1974- ben. Az iparszerű sertéstelepek mind ez ideig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a megyében megépült 23 korszerű telep közül csak néhány műkö­dik gazdaságosan. A gondok sok eredőből adód­nak, melyek közül számottevő, hogy legtöbb telep nem alkalmas az eredeti tervekben meghatáro­zott termelésre és eredmény el­érésére. A komplex sertéstelepek korszerűsítése egyre inkább fog­lalkoztatja az üzemeket. Hogy erre milyen lehetőségek vannak, erről tanácskoztak tegnap Kecs­keméten. Dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitójában többek között el­mondotta, hogy legfontosabb fel­adat a telepek kapacitásának ki­használása, oly módon való kor­szerűsítése, hogy az megfeleljen az állatok biológiai igényének, az egészségügyi követelmények­nek. A telepeken megvizsgálták az elmúlt évben, hogy mennyi az egy négyzetméterre jutó sertés- (Folytatás a 2. oldalon.) Úttörő példa Kalocsán 4. oldal Történetek a várakozásról 4. oldal Heti rádió­és televízióműsor 5. oldal Egyre több a primőr a piacon 8. oldal A bajai óvodások fogászati szűrővizsgálatainak tapasztalatai S. oldal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents