Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. március 18. A kisüzemi állattartás alakulása a megyében Bács-Kiskun megyében tavaly, korábban pedig négy évvel ezelőtt volt általános állat­összeírás. A legutóbbi adatfelvétel szerint a múlt esztendő végén a háztáji és kisgazdasá­A tavalyi állatszámlálás ada­taiból az is kitűnik, hogy a kis­gazdaságokban kevesebb . szar­vasmarhát, sertést és juhot nevel­nek, mint négy évvel korábban. A tenyésztői kedv mérséklődése csak részben vezethető vissza társadalompolitikai okokra. 1972 és J975 között ugyanis a, megye mezőgazdaságában az aktié kere­sők száma 7 százalékkal lett ke­vesebb. A tejtermelés csökkenését más okok mellett, az is előidézte, hogy a megye kisgazdaságaiban 1975- ben 5 ezerrel kevesebb tehenet tartottak, mint 1972-ben. Ugyan­csak kedvezőtlen jelenség a kis­gazdaságok sertésállományának visszaesése. Mindkét folyamat las­sítható a szarvasmarha- és a ser­tésállomány zökkenőmén tps ta­karmányellátásával, a munkát könnyítő kisgépek beszerzési le- ihetőségének 'a megteremtésével, az értékesítési körülmények megjavításával, az anyagi érde­keltség fokozásával. A nagyüzemi állattartás állan­dó fejlesztése, a szakosított tele­pek teljes kihasználása mellett változatlanul szükség van a kis­gazdaságok megfelelő színvonalú % gokban tartották a szarvasmarha-állománynak 31, a sertésnek 56, a baromfinak 48 százalé­kát. Számottevő ez a mennyiség, és jelzi a megye mezőgazdaságában a kisgazdaságok árutermelésének a szerepét. termelésére. A kisüzemi állatte­nyésztés alapja a mezőgazdasági szövetkezetek háztáji gazdaságai­nak állattartása. A szövetkezetek sokat tehetnek a kisüzemek ter­melési kedvének fenntartására, fokozására. Ezt a folyamatot se­gíti elő a kormány legutóbbi intézkedése is, a háztáji és kis­gazdaságok termelésének növelé­sére vonatkozó határozatával. Dr. Nagy Lajosné Környezetvédelem a világűrből ABBAN' a küzdelemben, ame­lyet az fember napjainkban- a környezetszennyezéssel vív, vé­dendő térséget .képez a- világ­óceán és az atmoszféra. Az óceá­nok és az atmoszféra szennye-- zési fokának' meghatározásában,. a szennyadagok helyének, kitér- - jedésének felderítésében, és nyo- monkövetésében a mesterséges holdak és az űrlaboratóriumok már, ma is. jelentős szerepet ját­szanak. . Olyan ökológiai holdak fejlesz­tése . van folyamatban, amelyek­nek fő feladatuk lesz a jövőben az óceánok és az atmoszféra szennyezésének felderítése. Ilyen jellegű kutatásokat ed­dig a szovjet Kozmosz és Me­teor holdak, az amerikai Nimbus meteorológiai holdak és az ÉRTS mesterséges hold végzett, vala­mint a Skylab-űrlabóratórium. Az amerikaiak most készítik elő • a földi erőforrásokat felmérő Lpndsat 3. mesterséges holdju­kat. Az 1977-ben fellövésre ke­rülő Landsat 3. holdat a foto- kamerák mellett, hőérzékelőkkel is ellátják. A hold műszeréi al­kalmasak lesznek az óceánba ke­rült különféle szennyanyagok be­mérésére. Napjainkban a mesterséges holdak a tengerekbe került szennyanyagokat, az olajat, fé­meket stb. különféle érzékeny­ségű filmek, hőérzékelők, spekt­rométerek és speciális radarbe­rendezések segítségévéi mérik be. Természetesen nemcsak a tenge­rek, de a folyók és tavak szeny- nyezését is ki lehet mutatni fen­ti műszerek és módszerek segít­ségével. A Skylab felvételei jól kimu­tatták a Loire folyó hőszennye- .zését, amelyet a folyó mellé te­lepített atomerőművek okoznak. Ugyancsak a Skylab-felvételeken lehetett nyomon követni az At­lanti-óceánban az Amazonas fo­lyamból beömlött vízmennyisé­get, mintegy .1500 km hosszú ten­gerszakaszon. A tengerbe jelentős mennyisé­gű olaj kerül mint szennyeződés. Ez lehet gondatlanság következ­ménye (víz alatti olajfúrás, tank­hajó tartályának kimosása stb.), de a tankhajó-katasztrófák so­rán is előfordul a nagyarányú olajszennyeződés. Az olajat a tenger színén elég könnyű ki­mutatni. NEHEZEBB FELADAT elé ál­lítja az embert a tengerbe ke­rült fémszennyeződés kimutatása a világűrből. A fémek nem le­begnek a víz felszínén, hanem mélyebb régiókba süllyednek le. A fotokamerák és az elektro­mágneses hullámok segítségével nem lehet *,lelátni” a tenger mé­lyére. A fémszennyezés nem okoz mindig olyan „színes” el­változást, mint 1972-ben az olasz vörösiszapbotrány. Ennek ‘során a Montedison cég hanyagságából nagy mennyiségű titánbioxid ke­rült Korzika partjainál a tenger­ije. A ' vegyszer a tengervízzel érintkezve vörösre festette a vi­zet. A színes tengerrészt könnyű volt felderíteni a világűrből kö­zönséges fényképészeti módsze­rekkel is.. A legtöbb esetben ■ azonban a fémszennyezés nem okoz- színváltozást a ■ tengervíz­ben. Ilyenkor a vízre telepített mérőbólyák segítenek. Ezek automatikusan analizálják időn­ként a tengervizet. Mérési ered­ményeiket a keringő műholdak gyűjtik össze és továbbítják a földi kiértékelő állomásokhoz. Sajnos, nemcsak a tengerek, de az atmoszféra is szennyeződik az ember tevékenysége következté­ben. A légköri szennyanyagokat is meg lehet határozni a világ­űrből. A szovjet Meteor és az amerikai Nimbus holdak fel van­nak szerelve olyan érzékelőkkel,- amelyeknek segítségével meg le­het határozni az atmoszféra szennyezettségét mennyiségi és minőségi szempontból minden irányban. AZ: IPARI TEVÉKENYSÉG so­rán I különféle gázok és gőzök kerülnek az atmoszférába. A tu­dósokat azonban talán ennél is jobban nyugtalanítja az atmosz­férában lebegő finom porszem­csék jelenléte és az ózonréteg változása. A finom porszemcséket a fizikusok aeroszoloknak neve­zek. Ezek részben elnyelik, más­részről megtörik a Nap suga­rait. Mindez természetesen ki­hat Földünk időjárásának alaku­lására. Az aeroszol-problémánál a kutatók veszélyesebbnek tart­ják azt. hogy a mérések szerint az elmúlt 15 évben az atmosz­féra ózontartalma megcsökkent. Az ozonoszféra a légkör 15—40 km magasságban elhelyezkedő ózontartalmú része. Ennek az ózonrétegnek az a feladata, hogy a Napból a Földre érkező és az élő szervezetre káros utraibolva- sugarakat elnyelje. Ugyanakkor az infravörös sugárzást is sza­bályozza az ózonréteg. Az ózon- egvensúly felborulása hatással lehet Földünk élővilágára is. Néhány éve vitáznak arról, hogy mi lehet az oka az ózon­ritkulásnak? Egyesek a szuper­szonikus repülést teszik felelős­sé. Más vélemények szerint ter­mészetes jelenség, amely időn­ként előjíll a földi légkörben, csak eddig az ember nem mér­te ezt. Az amerikaiak most módosít­ják az OAO 3. csillagászati hold műszereit, és programját. (Ko- pernikusz-program). Ez a hold többek között ózonmeghatározási feladatokat kap. A, hírek szerint szovjet űrkutatók is mesterséges­holdas és űrlaboratóriumos mé­réseket szándékoznak végezni az ózonréteggel kapcsolatban. A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN tehát a világűr a jövőben foko­zottabban veszi ki részét, az itt keringő mesterséges holdak és űííáboratóriumok segítségével. Sivatagi homokból építőanyag Üzbég tudósok hosszas kutató­munkával eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével a sivatagi homok felhasználható előregyár­tott betonelemek készítésére. Ez ideig , sok száz kilométer távol­ságból szállították ide a szüksé­ges anyagot. Mivel az előregyár­tott beton elemeknek igen nagy jelentőségük Van Üzbegisztán vá­rosainak fejlesztésében, .^komoly anyagi előnyt jelent," mögy az eddig használt adalékanyagok 30 százaléka sivatai homokkal he­lyettesíthető. Tallózás üzemi lapokban A Férfi Fehérneműgyár Fékon Hírlapja március elsejei számá­ban köszönti. a vállalat új, ka­locsai és szabadszállási üzemé- . nek dolgozóit. Az első oldalas cikk foglalkozik azzal, hogy 1976. január 1-vel — a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának és a Könnyűipari Minisztériumnak a megállapodá­sa alapján — a Bács-Kiskun me­gyei Textilfeldolgozó Vállalat tárcairányítás alá került, s be­olvasztották a Férfi Fehérnemű­gyárba. A Férfi Fehérneműgyár — tű­nik ki az írásból — az átvett egységeket fejleszteni akarja. Az V. ötéves tervidőszakban Kalo­csán korszerű telephely kialakí­tását kezdik meg. Szabadszállá­son, ahol a beolvasztott tanácsi vál­lalatnak telepe volt, folytatják a már megkezdett üzembővítést. A cikk leszögezi azt is, hogy az üzemekkel együtt átvett dolgo­zókat a változás miatt semmi­féle károsodás nem éri. Á Bács-Kis'kun megyei Állami Építőipari Vállalat üzemi újság­jának legújabb kiadása vezető helyen közli a vállalati pártbi­zottság titkárának cikkét, „1976: a kezdés és alapozás éve” cím­mel. A publikáció egyik pártbi­zottsági ülés kapcsán a BÁCSÉP IV. ötéves tervben elért eredmé­nyeit összegzi, s elemzi az új tervidőszak feladatait, kitérve a pártalapszervezeteknek a meg­valósításban betöltendő szerepé­re. A Bács megyei Építők ír még többek közt az üzemi lélektan problémáiról és a társadalmi munkáról is. Az utóbbi témát feldolgozó írás hangsúlyozza: „Vállalatunknál nem volt, és a jövőben sem lesz cél, hogy a társadalmi munkaakciókkal ter­melési lemaradást pótoljunk.” A Lampart Zománcipari Mű­vek „Zománc” címet viselő új­ságjának március 2-i. számában a vállalat kecskeméti gyáráról azt olvasni, hogy az Egy üzem egy iskola mozgalom keretében megújították a leninvárosi isko­lával 1973-ban kötött szocialista szerződésüket. A kecskeméti gyár kollektívája az iskola berende­zéseinek, szemléltetőeszközei­nek karbantartására, illetve gya­rapítására vállalkozott. A brigá­dok körülbelül 600 órányi társa­dalmi munkát teljesítenek az idén. A megújított megállapo­dásban üzemlátogatás, az úttö- rőcsapat és a szakkörök munká­jának segítése, valamint közös rendezvények is szerepelnek. Az iskola többek közt azzal „egyen­lít”, hogy tornatermét kölcsönad- já a munkahelyi sport céljaira. TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS A sejtet vizsgálják Egyre szélesíti tudományos együttműködését a baráti álla­mok kutatóival a Magyar Tudo­mányos Akadémia Tihanyi Bio­lógiai Kutatóintézete. Legutóbb a román Pindaretti Biológiai Intézettel kötött meg­állapodást a közös kutatómun­kára. Ezzel a megállapodással már hatra nőtt a KGST-n belüli együttműködő partnereinek szá­ma. Az intézet tevékenységében egyébként rendkívül nagy jelen­tősége van a tudományos együtt­működésnek, hiszen olyan sajá­tos témákban kutatnak, ame­lyekre egy országban általában csak egyetlen intézet rendezke­dik be. így az országon be­lüli konzultációra alig van lehe­tőség. A Magyar Tudományos Aka­démia Tihanyi Biológiai Kutató- intézete a hazai neurobiológiai alapkutatások központja. Egyet­len sejt szintjén vizsgálják, elem­zik a sejt működésének mecha­nizmusát, annak érzékenységét és a befolyásolhatóságát. A kagylók és a csigák óriás sejt­jeit használják modellnek, s a biofizika, biokémia mellett az elektrokémia és a kibernetika módszereivel kutatják az inger­lékeny ideg- és izomsejtek tit­kait. Mindez hozzájárul az élő szer­vezetek teljesebb megismerésé­hez, s többszörös áttételen ke­resztül az egyes megbetegedések eredményesebb gyógyításához. ■E témakörben a legrégibb és leggyümölcsözőbb a tihanyi és a kijevi kutatók együttműködése. Az együttes tevékenységnek kö­szönhető például, hogy módosí­tottak egy korábbi megállapítást, amely az ingerület keletkezésé­nek biokémiájára vonatkozik. Kedvezmény a nyugdíjasoknak Bercsényi Pál kecskeméti ol­vasónktól értesültünk arról, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és az Állami Biztosító közötti megállapodás eredményeként a jövő hónaptól kezdődően jelen­tős kedvezményt élvezhetnek a nyugállományban levők. Ponto­sabban azok, akik felhatalmaz­zák a budapesti központú pénz­folyósító intézményt a különfé­le biztosításuk összegeinek a nyugdíjból való levonására és a megjelölt ÁB-fiókhoz történő át­utalására. Ezzel kapcsolatban további részleteket tudtunk meg az ille­tékesektől. A megyében levő és biztosí­tással rendelkező nyugdíjasok — számuk mintegy 35 ezer —, kézhez kaptak - az elmúlt hetek­ben egy speciális nyomtatványt. Akik ezt kitöltötték és a közölt címre eljuttatták, már lényegé­ben igénybe is vették e kedvez­ményt. Amely megkíméli az ér­dekelteket a fáradságtól, hogy bizonyos időnként felkeressék a biztosító hivatalát, s ott rendez­zék a fizetési kötelezettségüket. Ugyanis a nyugdíjból levont pénzüket rendszeresen továbbít­ja az igazgatóság a lakhelyek szerinti ÁB-fiókokhoz. Nem, azt még nem tudjuk, mennyien éltek e lehetőséggel. Hallottunk azonban esetekről, amikor a nyugdíjasok megfeled- teztek az ilyesféle pénzügyek in­tézéséről, s a határidőre történő fizetés elmulasztása miatt töröl­ték őket a CSÉB-, a lakás- a ház. tartási stb., biztosítottak listájá­ról. Hogy ilyen kellemetlenség a jövőben közülük senkit se ér­hessen, garancia rá ez a ked­vezmény, melyet bizonyára min­den érintett nyugdíjas örömmel fogad! Mi történt a Meggymárkával ? Fiatalok és idősek egyaránt kedvelik a gazdag vitamintartal­mú, alkoholmentes üdítő italo­kat. A megye élelmiszer-keres­kedelmi és vendéglátó egységei­ben jelenleg is legalább húszféle ilyen készítmény kapható. E sort tavaly nyáron tovább gyarapí­totta a Közép-magyarországi Pincegazdaság, amely meggyből előállított szénsavas Márkát ho­zott piacra. Bár a legdrágább üdítőről van szó — ebből 1 liternyi mennyisé­get üveggel együtt 14 forintért árusítanak —, mégis hamar ke­resetté vált. Néhány hét eltelté­vel pedig eltűnt a forgalomból. Csak idén januártól vásárolható ismét} ám a fogyasztása nem vált, ki osztatlan elégedettséget. A panaszokból kiderül, az új­ból gyártott meggymárkának vál­tozatlan ugyan az ára, de nem a minősége. Mert az gyengébb, mint volt. Dr. Rátvay József bajai főor­vos így ír erről a szerkesztősé­günkhöz küldött levelében: „Az ital édeskés íze . kevésbé emlé­keztet a meggyre. E termék any- nyiban hasonlít a régire, ,hogy szénsavas és vörös színű." Való igaz, az üdítők milyen­ségének meghatározása lehet egyéni ízlés dolga is. De hát ma- gyarázhatók-e mindezzel a meggymárka minőségromlásával kapcsolatos gyakori vásárlói ki­fogások? Szerkesztői üzenetek Agócs Vendel, Kecskemét: Az idén januártól érvényes közúti jogszabály érteimében a járművel közlekedők csak fokozott -óvatossággal és mérsé­kelt sebességgel közelíthetik meg a vasúti átjárót, amelyen át körültekin­tően, de késedelem nélkül kell átha­ladniuk. Amennyiben e vágányt^rü- let nincs biztosítva jelzőberendezés- sei, úgy ráhajtani akkor szabad, ha a vezető — esetleg a gépjármüvét is megállítva — meggyőződött arról, hogy nem közeledik vasúti szerel­vény, vagy más szállítóeszköz. Azon kérdésére, hogy mi történjék az át­járóban elromlott járművel, egyértel­műen felel a KRESZ. Eszerint az ilyen járművet haladéktalanul kell eltávo­lítani a vágányok közvetlen térségé­ből. Ha ez akadályba ütközik, a so­főrnek megfelelő módon kell figyel­meztetnie a veszélyről a közeledő vo­nat szmélyzetét, illetve a MÁV bár­melyik alkalmazottját. Burai Ferenc;, Baja: Állami lakás­ban albérleti jogviszony csak úgy lé­tesíthető, hogy az ott lakók mind­egyikére legalább hat négyzetméter lakószoba-terület jusson. Szolgálati lakás esetében akkor érvényes az ilyen szerződés, ha annak megkötéséhez előzetesen hozzájárult a lakással ren­delkező szerv. A vonatkozó rendelet azt is tartalmazza,- hogy az albérlő az igénybe vett helyiségét kizárólagosan, a lakás többi részét pedig a bérbe­adóval történt megállapodás alapján használhatja. Az albérlő a maga szá­mára fenntartott helyiségbe mást — kivétel a saját gyermeke — csupán a bérbeadó beleegyezésével fogadhat be hosszabb időre. Érdeklődésére befe­jezésül közöljük, hogy az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik, vagy utolsó napjára mondhatja fel. Min­denkor két hét a felmondási idő. „Édesanya** jelige, Lajosmizse: Mi­nisztertanácsi rendelet írja elő,'- hogy a gyermektartásdíjat — az érdekelt felek megegyezésének hiányában — a területileg illetékes járásbíróság ál­lapítja meg a tartásra kötelezett sze- - mély munkabére és vagyoni helyzete alapján. Fontos tudni, hogy az ilyen célból alapul vett munkabérhez szá­mítandó minden bérjellegű juttatás és rendszeres jövedelem, például a nye­reségrészesedés, prémium, jutalom stb. A tartásdíj összege nem hatód­hatja meg a kötelezett havi átlagjö­vedelmének az ötven százalékát. Ha e pénzt valamilyen okból nem kap­hatja a gyermekeket gondozó szülő, aki maga is nehéz szociális helyzet­ben van, kérelmére elrendelhető a tartásdíj állam által való ideiglenes­folyósítása. Ez ügyben peres eljárás nélkül és soron kívül határoz a bíró­ság. Dobos Józsefné, Kecskemét: Pana­szát — miszerint a megyeszékhely piaci ABC-áruházában nem fogadták el aprópénzét, s ezáltal meghiúsult tervezett vásárlása — az UNiVER Szö­vetkezet Igazgatóságának elnöke fog­ja kivizsgáltatni, s szükség esetén in­tézkedik, hogy hasonló eset ne for­duljon elő. K. L.-né, Kiskunmajsa: Árvaellátás­ra jogosult annak vérszerinti és mos­toha gyermeke, aki halála előtt meg­szerezte a nyugdíjhoz szükséges szol­gálati időt, vagy nyugdíjasként hunyt el. Ilyen ellátásban a 16. életévének betöltéséig kell részesülnie az árvá­nak. Ha azonban továbbtanul bármi­lyen oktatási intézmény nappali ta­gozatán, akkor legfeljebb huszonötö­dik életévéig kell kapnia ezt a pénzt, mely a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár. Az ár­vaellátás legkisebb összege havi 510 forint. „Lakatos** jelige, Kiskunfélegyháza: Ha a dolgozó a munkaviszonyából eredő kötelességének megszegésével kárt okoz,. azért felelősséggel tartozik a vállalatnak. Amennyiben a kivizs­gálás során bebizonyosodik a szán­dékosság, a kárt teljes egészében kö­teles megtéríteni. Egyéb esetben mér­sékelhető a kártérítési összeg. „Szeretek utazni** jelige. Kiskunha­las: A hazánkból kiutazó a vámvizs­gálat során önként köteles felmutat­ni az utazásra jogosító okmányokat, a nála levő bel- és külföldi pénzt, ha gépkocsival van,' annak iratait is. A pénzügyöl- kívánságára pedig be kell jelenteni a magával vitt tárgyakat és megmutatni az úti csomagokat, eset­leg azok tartalmát. Lényeges tudni­való, hogy az utasnak meg kell őriz­nie a kiviteli ellenőrzés alkalmával a vámhivataltól kapott vámárunyilatko­zatot, hogy a visszautazáskor eleget tehessen a nyilatkozat-átadási kötele­zettségének. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516. ‘ A Szovjetunió Kommunis- ta Pártjának XXV. kongresz- szusán több előadó és felszó­laló fejtette ki véleményét a környezetvédelem fontossá­gáról, nagy jelentőséget tu­lajdonítva a környezetvédel­mi kutatásoknak. A Volga vizének állapotát a folyó szinte egész hosszán ta­nulmányozó komplex kutatóex­pedíció tudósai például úgy nyi­latkoztak, hogy a víz minősége jelentősen javult. 1972-ben nyil­vánosságra hozták a Volga és az Urál-medence elszennyeződése elleni védelemre vonatkozó kö­zös párt- és kormányrendeletet, és ezt követően a folyó mentén több tisztítóberendezés létesült. Ezek a létesítmények sikeresen birkóztak meg a folyóba ömlő ipari viZek tisztításával. Olyan vízcirkulációs és bio­lógiai tisztítóberendezések léte­sültek, amelyekben az elszeny­nyeződütt vizet szűrőrendszeren engedik át, s így megtisztulva kerül vissza a termelésbe. A Szovjetunióban | környezet- delmét szolgáló intézkedésekre Védelem társadalmi fontosságú 1,8 milliárd rubelt fordítottak, kérdés. 1975-ben a természet vé- (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents