Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

f 1 2 • PETŐFI NEPE 1976. március 2. A Szovjetunió népgazdasága 1976-1980. évi fejlesztésének fő irányai (Folytatás az 1. oldalról.) A IX. ötéves terv az intenzív lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975- ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk á lakások elosztásában az „egy családnak egy lakást” elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alap- területe meghaladja a kétmilli­árd négyzetmétert. Ilyen mér. tékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tar­talmaz, amelyek a munNt és életkörülmények, az oktatás? or­vosi ellátás és környezetvédelem javítására irányulnak. A kilen­cedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében át­tértünk a fiatalok általános kö­zépiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvaló­sítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütem­ben emelkedett. Az ipari termelés egész meny- nyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva —, 43 százalék­kal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányel­veinek. A nehézipari termelés volu­mene tekintetében túlteljesítet­tük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy megbízhatóan, el van látva tü­zelő-, nyers- és alapvető szer­kezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 mil­liárd köbméter földgázt, 701 mil­lió tonna szenet, 1038 milli- liárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energe­tikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégí­teni a szovjet népgazdaság szük­ségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag­szállításokkal kapcsolatos szer­ződéses kötelezettségeket. 1975- ben 14 millió acélt olvasztot­tak, műtrágyából 90 millió ton­nát, cementből 122 millió ton­nát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 73 százalékkal növelte teljes termelé­sét. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyártása 78 százalékkal, az automatikai műszerek és eszkö-, zök gyártása 1,9-szeresére, a*szá-' mítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növekedett. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari léte­sítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási, kulturális,* jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6- szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben következe­tesen dolgoztak a párt által ki­dolgozott a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszútávú komplex program megvalósítá­sán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes be­ruházásainak több mint egyne­gyedét. A' kilencedik ötéves terv­időszakban |H a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort^ 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer te­herautót és sok más gépet ka­pott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájá­val párosulva, az elmúlt öt esz­tendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére is, lehetővé tette, hogy, a mezőgazdasági ter­melés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal nö-" véljük. Átlagosan 14 millió ton­nával növekedett az évi gabona­hozam és 26 százalékkal a nyers­gyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészé­ben véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatko­zott az élelmiszer- és a köny- nyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocialista átszervezésében legfontosabb az „anyagi bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása, a. tömeges méretű villamosítás”. ­Milyen képet mutat a szocia­lista falunk e követelmények fé­nyében? Íme néhány adat: A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőiképessége a mezőgazda­ságban az utóbbi tíz esztendő so- . rán körülbelül 80 százalékkal nö­vekedett, a mezőgazdasági mun­ka egy dolgozóm jutó elektro­mos ellátottsága pedig több, mint kétszeresére. A falusi 'lakosság élete gyöke­resen megváltozott. A kolhozta­gok, valamint az állami gazda­ságok munkásai és alkalmazottai házalnak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgáz-. vezetéke. Gyors ütemben növek­szik a falusi dolgozók jövedel­me. Körülményeik és életfelté­teleik sok mindenben közeledj nek a városlakókéihoz. A falviak, ban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk — rádió, televízió, hűtőgép stb. A falu életében végbement gyökeres változások lényegében új szakaszt jelentenek a szocia­lista társadalmi termelés fejlő­désében, amelynek alapját a le­nini szövetkezeti terv vetette meg, iaz átalakulást a párt jól átgondolt agirárpolitikája ered­ményezte. A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek vég­rehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az or­szág termelési potenciáljának je­lentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beru­házásokra. A kiléncedik ötéves tervben meggyorsult a tudományos-mű­szaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi mun­ka termelékenysége, s ez 20 mil­lió dolgozó munkája megtakarí­tásának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a ki- ■ lencedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szolgáltatási faj­tákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen ér­vényes ez a beruházásokra. A gazdasági kérdések megol­dásában gyakran tapasztalható szűk látókörű, bürokratikus ma.-' gatartás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére- sem kielégítő a tudományos és a technikai vív­mányok bevezetésének jelenlegi üteme. Számos tudományos in­tézmény teljesítménye nem a megfelelő. Éppen ezért az űj ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogya­tékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését cél­zó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szov­jetunió előbbre lépett a fejlett tőkésoszágokkal folytatott gaz­dasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, mi­közben például az Egyesült Álla­mokban és a Közös Piac orszá­gaiban 1,2 százalékkal. Ez az ~ irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb •‘‘időszak Matt is — 1950 és 1975 között — a Szovjet­unióban és más szocialista or­szágokban — a KGST tagorszá­gaiban —, az ipari termelés nö­vekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkésországokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 száza­lékkal szemben. Ennek eredményeként már a kilencedik ötéves terv előtt bár­mely más országnál több 'nyers­vasat, vasércet, mangánércet és krómércet, szenet és kokszot, ce­mentet, kálisót és foszfátot, trak­tort, motoros és villamosmoz­donyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az el- ' múlt ötéves tervidőszakban pe­dig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve i termeltünk. . A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkés országokban magasra szökött a munkanélküliség, fo­kozódik a dolgozóknak jogaikért vívótt harca. Jellemző, hogy a jelenlegi ne­hézségek még a burzsoá közgaz­dászokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkés­rendszer hibáin, azon, -hogy az nem képes megbirkózni a - fo­lyamatos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a Az ötéves terv előirányozza az áruforgalom növekedésének magas ütemét: volumene 27—29 százalékkal emelkedik. Különö­sen gyorsan emelkedik a lakos­ság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása, noha napjainkban mind a városi, mind a falusi la­kosság hétköznapjaiba széles kör­ben bevonult a televízió; a hűtő­gép és sok más háztartási gép és eszköz. A jövedelmek érték-állandósá­gát .az alapvető fogyasztási cik­kek szilárd állami kiskereske­delmi árának fenntartása esetle­ges csökkentése szavatolja, egyik vívmánya ez tervgazdálkodá­sunknak, amely védve van az összes kapitalista országra kiter­jedő infláció hatásától. Az új ötéves terv időszakában folytatódik az országban a • nagy­arányú lakásépítés! Ezek­ben az években összesen 545— 550 millió négyzetméternyi lakó­terület épül fel. Javul a lakások minősége, kényelmesebbek, job­• Tájékoztató a XXV. kongresszus sajtóközpontjában, a moszkvai Inturiszt Szállóban. (APN felvétel — KS) társadalmi-gazdasági haladásnak a XX. század utolsó negyedében a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi fejlődés alap­vető kérdéseire a szocialista vi­lág ad választ. A szocialista or­szágok testvérpártjainak legutób. bi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint a számos más oszágban folyó kong- ■^éáSzüsi előkészületek ‘ meggyőző­en bizonyítják, hogy a,szocialis­ta közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, ame­lyek a gazdaság állandó, terv­szerű növekedésén alapszanak. Problémáinkat, akármilyen na­gyok is, mindig az egész társa­dalom érdekeinek megfelelően oldottuk .és oldjuk meg, s bizto­sak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv félada­tait meghatározta „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósít­sa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát; a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztéséhez szükséges hatékonyság növelése, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés meggyor­sítása, a munka termelékenysé- - gének növelése és a népgazda­ság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden esz­közzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új sza­kasz a pártnak a társadalmi­gazdasági fejlesztés, a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszú­távú irányvonala megvalósítá­sában, amelyre a kibontakozó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben kü­lönös nyomatékot kap a terme­lés intenzitásának a tudományos­műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján történő elmélyítése. Ez az ötéves terv 'nagy erőfe­szítéseket irányoz élő a mező- gazdasági termelés fellendítését szolgáló program megvalösításá- • ra. A népgazdasági tervek előirá­nyozzák a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta előnyök teljesebb kiaknázá­sát. A hatalmas termelési és tudo­mányos-műszaki potenciálú fej­lett szocialista társadalom gazda, sága módot adott arra is, hogy a kongresszusi irányelvtervezet­ben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszín­vonala emelésének átfogó prog­ramját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folytatandó po­litikája -T- mint eddig is — ab­ból indul ki. hogy a lakosság jö­vedelemnövelésének legfőbb út­ban tervezettek lesznek. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg az óvodai és a bölcső­dei hálózat kitérj esztése. Megfe­lelő összegeket irányozunk elő gyermekintézmények építésére. Rendszerünk, szocialista társa_ dalműnk ljumánizmusa minden- ,,kor, még a legnehezebb, időkben is szembeötlően megnyilvánul a munkakörülményekről, az egész­ségvédelemről, a szovjet embe­rek műveltsége és kulturális színvonala emeléséről való gon­doskodásban. A tizedik ötéves terv is nagyszabású szociális in­tézkedéseket irányoz elő e téren. ■'Az új ötéves terv időszakában jelentősen növekszik a társadal­mi tényezők szerepe a termelés fejlesztésében és hatékonyságá­nak növelésében, a káderek szakképzettségének színvonala, a kollektívák gyakorlatias, alkotó szelleme és az. egészséges szo­ciális-pszichológiai légkör, a dol­gozók megfelelő életkörülményei­ről való gondoskodás, a vállala­toknál a kulturális intézmények és sportkomplexumok létrehozá­sa — mindez érdekesebbé és tartalmasabbá teszi az ember életét, kedvezően hat a termelés eredményeire. A lakosság egészségvédelme te. rületén az új ötéves terv lehe­tővé teszi a lakosság szakorvosi szükségleteinek teljesebb kielé­gítését, a dolgozók üdülési fel­tételeinek megjavítását és az or­vosi megelőző tevékenységet. Az ötéves terv időszakában to­vább fejlődik az általános iskola intézménye. A tanintézetek min­den kategóriájában javulni fog az anyagi bázis, tökéletesedik az oktatási folyamat, hogy a fiatal nemzedék mind mélyebb és szi­lárdabb ismereteket szerezzen, s a kommunista öntudat és er­kölcs szellemében nevelkedjék. A X. ötéves terv éveiben to­vább fejlődik majd a művészet minden ágazata és az irodalom, erősödni fog a kulturális intéz­mények anyagi bázisa. A fő irányok tervezete előirá­nyozza a termelés méreteinek további növelését és a kellő ki­egyensúlyozottságot a népgaz­daság fejlesztésében. , Az új ötéves tervidőszakban az ipari termelés növekedésének 1 százaléka a volumen több mint 5 milliárd rubeles emelkedését jelenti, vagyis 1,4-szer többet, mint a IX., és 2,1-szer többet, mint a VIII. ötéves tervben. Ahhoz, hogy megoldjuk a tár­sadalmi termelés, műszáki szín­vonalának emelésére kitűzőit feladatokat, és gondoskodjunk az egész gazdaság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhalmozás és a termelés gyors növekedése szükséges a termeié- ' si eszközök: a munkaeszközök, a i vegyi anyagok, a fűtőanyagok, a férnék előállításában. Ennek meg. felelően a nehézipari termelés növekedési előirányzata 38—42 százalék. A nehézipar gyorsabb ütemű növelése nem jelenti azt — mint Leonyid Iljics Brezsnyev a de­jas- a munkabéremelés, amely a jövedelmek egész növekedésének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának tervsze­rű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabér ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mértékben függjön a termelés végső eredményeitől, hatékony­ságának növekedésétől. A munkások és alkalmazottak átlagos keresete öt év alatt 16— 18 százalékkal emelkedik és Í980- ban eléri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejeződik a munka­bér, valamint a nem-termelői szférában foglalkoztatott, köze­pes fizetésű kategóriákhoz tar­tozó dolgozók bér-, fizetés- és ke­resetminimumának felemelése, s megkezdődik a munkások és al­kalmazottak minimális bér-, fi­zetés- és keresetemelésének új szakasza A párt politikája előirányoz­za a város és a falu között meg­levő szociális-gazdasági és kul­turális különbségek következetes megszüntetését, a jelenlegi öt­éves terv időszakában a kolhoz­parasztoknak a közös gazdaság­ból származó jövedelmei 24—27 százalékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban növekszenek, mint a munkások és alkalma­zottak átlagos keresete. A kolr hozókban a munka díjazása á termelékenység növelése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a társa­dalmi fogyasztási alapokból tör-, ténő kifizetések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emel­kednek és értékük 1980-ban el­éri a 115 milliárd rubelt. Egész sor új szociális intézkedés való­sul majd meg ezeknek az ala­poknak terhére. Ezek közül az egyik legfon­tosabbnak tartjuk, hogy a nők gyermekük egyéves koráig rész­legesen fizetett szülési szabadsá. got kapjanak. Az egyéb intéz­kedések között meg kell említeni a munkások és alkalmazottak, valamint a kolhozparasztok mi­nimális öregségi nyugdíjának emelését ta —, hogy csökken a figyelem a közfogyasztási cikkek termelé­sének lehető legnagyobb bővíté­se iránt A fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmében gyorsabban nő majd a felhal­mozási alaknál, és 1980-ra 27—29 százalékkal emelkedik, vagyis 71—78 milliárd rubellel 1975-höz képest.­A fogyasztási alap részarányá­nak növekedése a társadalmi termelés végső eredményei nőve. kedésének és hatékonysága fo­kozódásának egyik mutatója. Ugyanakkor ez meggyőzően bi­zonyítja szocialista államunk bé­kepolitikáját. A népgazdaságot az intenzifi- kálás útján fejlesztve különösen szigorúan ügyelnünk kell a he­lyes nép gazdasági és ágazati ará­nyokra. Ezt a feladatot szolgálja annak az irányvonalnak a foly­tatása, amelynek célja a felhal­mozás lényeges mértékű átcso­portosítása a mezőgazdaság javá­ra. A mezőgazdaságnak a nép- gazdasági beruházások egész összegéből való részesedése 18- rói 23 százalékra nő. A népgazdaság kiegyensúlyo­zott fejlődését jelentős mérték­ben alá kell támasztani az ész­szerű beruházási politikával is, az építkezés egész gyakorlatá­nak lényeges megjavításával. Az új építkezést általában ak­kor kell megkezdeni, amikor az biztosítja az elvileg új tudomá­nyos-műszaki megoldások alkal­mazását. A ' gazdaság kiegyensúlyozott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó öt- ' éves tervben, mind pedig hosz- szabb távlatban az ország nyers­anyagkinccsel való megnyugtató ellátottsága. A Szovjetunió igen nagy, gyakran páratlanul érté­kes nyersanyag-lelőhelyekkel rendelkezik. A népgazdaság di­namikus növekedése azonban a különböző ásványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő. Terveinkben elő fog­juk irányozni az ásványvagyon-, feltárásnak a kitermeléshez ké­pest gyorsabb emelkedését. A szovjet gazdaság arányos fejlesztésének egyik, legfőbb fel­tétele a X. és a következő öt­éves tervek éveiben a munka­erőtartalékok ésszerű felhaszná­lása. Ily módon az ország mai, va­lamint hosszú távú fejlődésének édekei megkövetelik a termelés _sokoldalú - intenzifikálását, a tu- dömá>nyösiműszükí''hálddá5 meg- i aSJVW'sífcíJjét, >a jnunkatsü termelé­kenységének növelését, amelyek a termelés hatékonysága és a la- • kosság életszínvonal-emelésének döntő tényezőit. A. párt gazdaságpolitikája ab­ból indul ki, hogy a népgazda­ság intenzív fejlesztésének meg­oldásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés inten- zifikálásának meggyorsítása - ér­dekében tervgazdálkodási rend­szerünk lehetővé teszi az egysé­ges műszaki politika alkalmazá­sát, amellyel el kell érni a tu­domány és a technika összes fej- i lesztési irányainak, egybehango­lását. A tudományos-műszaki hala­dás olyan irányai közűi, amelyek különleges szerepet töltenek be a X. ötéves tervben és megha­tározzák a gazdaság fejlődésé­nek hosszú távú perspektíváit, ki lehet emelni: A munkaeszközök termelésé­ben — munkaigényes termelési folyamatok gépesítését és auto­matizálását, mindenekelőtt olyan ágazatokban, ahol a munkások nagy számban nehéz fizikai munkát végeznek, valamint a föld alatti és az egészségre ár­talmas egyéb termelési körül­mények között végzétt munkák­ban: A technológiai folyamatok tö­kéletesítésében — a kevés műve- letű, progresszív technológia fej­lesztését (például a nagyolvász- tó nélküli kohászat, az orsó nél­küli fonás és a vetélő nélküli szövés), valamint olyan techno­lógia kifejlesztését, amely a le­hető legnagyobb mértékben megtakarítja az elsődleges nyers­anyagot, a fűtőanyagot és egyéb anyagokat és biztosítja a kör­nyezet védelmét; Az energetikában — a villa­mos atomenergetika gyorsított fejlesztését, vízierőművek és ol­csó szenet használó hőerőművek építését; Az anyagok termelésében — a minőségi acélok termelésének növelését, az alumínium, a ti­tán, a polimerek részarányának' növelését a szerkezeti anyagok termelésében; az előre megha­tározott sajátosságokkal rendel­kező szintetikus anyagok terme­lését. A már alkalmazott technoló­giai folyamatok tökéletesítésé­vel együtt lerakjuk az elvileg új technika és technológia alapjait. Tudósaink erőfeszítései arra irá­nyulnak majd, hogy meggyorsít­sák olyan problémák megoldását is, mint az irányított termonuk­leáris reakció és a szupervezetés. A társadalmi termelés haté­konysága nemcsak tudománybs- műszaki, vagy termelési-gazda­sági probléma, hanem hatalmas társadalmi feladat is. A lehető . legnagyobb méi'tékű takarékos­kodás a népgazdaság minden dolgozójának ügye. A jelenlegi körülmények között különleges hangsúlyt kap az a lenini gon­dolat, hogy a kommunizmus ak­kor kezdődik, amikor a dolgo­zók nap mint nap óvnak min­den egyes púd fémet és gabonpt, gondoskodnak a munka terrne- lékenységének növeléséről. A X. ötéves tervben megvaló­sítandó műszaki politika megte­remti a feltételeket ahhoz, hogy emelkedjék az állóalapok érté­kének minden egyes . rubeljére jutó termelés, másszóval: emel­kedjék az alapok hozama. Ha’a , most meglevő állóalapokból származó termelés csupán egy százalékkal növekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótló­lagos nemzeti jövedelmet ered­ményezne, amelyből két-két és fél millió család számára lehet- rie lakást építeni. S természetesen különös fi­gyelmet kell fordítani á munka termelékenységének növelésére. Az egész népgazdaságtóin a tér-' melékenységet az 1971f—75-ös '23 százalékhoz képest mintegy 27 szá­zalékkal ’ tervezzük növelni. Ez 26 millió dolgozó munkájának megtakarításával egyenértékű. Nem kevésbé fontos, hogy lé­nyegesen megjavítsuk a munka- szervezést, kiküszöböljük a mun­kaidő-veszteségeket, növeljük a termelési fegyelmet. A fő irányok tervezete meg­határozza a tervezés és irányí­tás, az egész gazdasági mecha­nizmus további tökéletesítésének módjait. Az új ötéves tervben a terve­zési szervek, minisztériumok és főhatóságok, a gazdaságtudo­mány feladaté az, hogy a tár­sadalmi termelés hatékonyságá­nak növelésére törekedve lénye­gesen fokozzák a terv minőségi mutatóinak szerepét. Kitartóan kell keresni az olyan mutatókat, amelyek fokozzák a tervnek a termelés műszaki szín­vonala és a termékminőség eme. lésére, a munkatermelékenység növekedési ütemének meggyor­sítására, az állóalapok, az anya­gi és pénzügyi erőforrások gaz­daságosabb .kihasználására való hatását. Szükséges, hogy az egész terv­ben vörös fonalként húzódjék végig minden egyes fejezetnek, az. anyagi terpielés mindég ága­zatának, az élenjáró tudomány­nyal való szerves kapcsolata, . Az új Ötéves tervhez nálunk első ízben készítettek a legfon­tosabb tudományos-műszáki prob­lémák megoldására vonatkozó konkrét programokat. A tudomá­nyos és műszaki állami bizott­ságnak biztosítania kell e prog­ramok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. A tervezés fejlesztésében fon­tos iránnyá kell válnia a leg­fontosabb tudományos-műszaki, gazdásági és társadalmi problé­mákra vonatkozó komplex prog­ramok kidolgozásának. A Szovjetunió Állami Tervbi­zottságának a X. ötéves tervben a komplex programok kidolgo­zását a népgazdasági terv ága­zati és területi megoszlásával összhangban kell megvalósítani. Az elsők között kell kidolgozni az atomenergetikai termelési bá-- zis fejlesztésének programját, a nagy területi-termelési komple­xumok kialakítására vonatkozó programokat. Már jelentős részben elvégez­tük az új ötéves terv összeállítá­sának előkészítését, jóváhagytuk az 1976-ra, a X. ötéves terv első évére vonatkozó tervet. A terv­hatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy rövidebb. idő alatt ál­lítsák össze az évekre lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejlesztési tervét. Ez elvi jelentőségű,-mivel, lehetővé teszi, hogy kiküszöböl­jük tervezésünk egyik legnagyobb hiányosságát, a népgazdasági tervek tervezetei hosszadalmas összeállításának gyakorlatát. A X. ötéves tervben folytatódik a párt által az irányítás szerve­zeti rendszerének. javítására ki­dolgozott irányvonal megvalósí­tása. Már^ jóváhagytuk egyes ipar­ágak általános irányítási sémáit. Ezekben az ágazatokban megkez­dődött a termelői és ipari egye­sülések létrehozása, kiiktatták a főigagatóságokat, lerövidült az irányítási láncolat. ^ Az egyesülések minőségileg új jelenséget képviselnek az ipari termelés irányításában. Nem a vállalatok mechanikus egyesülé­séről, hanem egységes termelési gazdálkodási komplexumról van szó, amelyben szerves egységbe fonódik a tudomány és a terme­lés, magas színvonalú a szakoso­dás és a kooperáció. A mezőgaz­daságban széles körben fejlesz­tik a gazdaságközi kooperációt és az agrár-ipari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesüléseket hoznak létre. Tevékenységük sza­bályozására megfelelő javaslato­kat kell kidolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesülések ( létrehozása, az építési-szerelési szervezetek növelése, a mezőgaz­4 4

Next

/
Thumbnails
Contents