Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-12 / 36. szám
4 9 PETŐFI NÉPE © 3976. február 13. A politikai munkában is hatékonyan „Talpra állt" a gazdaság ; Egy párttaggyűlés tapasztalatai ' A hivatalos munkaidő lejárta után kezdődött el a Bács- Kiskun megyei Állattenyésztési Felügyelőség kommunistái* nak nemrég megtartott beszámoló párttaggyülése. A harminckét személyes közösség mintegy 90 százaléka foglalt helyet a tanácskozóteremmé átalakított irodahelyiségben, hogy meghallgassa Bense Ferenc párttitkár összefoglaló jelentését mindarról, amit az elmúlt évben végeztek. Felelősséggel, eredményesen Az eredmények egyáltalán nem rosszak, kétségtelenül látszik az előrelépés. A vezetőségi beszámoló is kiemel néhány . vitathatatlan tényt. Például a munkahelyi demokrácia fejlődését. a gazdaságpolitikai kérdésekkel való igényes foglalkozást, a munkafegyelem szilárdulását, vagy a hivatali ügyintézés javulását összegészében az jellemző a felügyelőség kommunistáira, és valamennyi dolgozójára, hogy az eddigieknél még nagyobb feladatokat és természetesen ezzel együtt fokozottabb felelősséget is mertek vállalni a megye állattenyésztési helyzetének javításában, e fontos ágazat hozamainak növelésében. A párt belső életének, szervezeti helyzetének javítása terén talán valamivel szerényebbek az eredmények, mint a gazdasági területen, de azért a helyes irányú törekvések itt is látszanak. Az egyik: tavaly két KISZ- koFosztályú fiatal került a párttagok sorába. Felülvizsgálták az alapszervezeti véleményezési listát és a felsőbb pártszervek határozatai szerint a szükséges módosításokat elvégezték. Ami ugyancsak az eredmények közé sorolható — az év elején jóváhagyott munkaterv szerint dolgoztak és így sikerült folyamatossá tenni a helyi pártéletet. A beszámoló után Rozinka Istvánná, a taggyűlés elnöke felolvasta a megyei tanács apparátusi párt-végrehajtóbizottsága által összeállított minősítést, amely az alapszervezeti vezetőség elmúlt évi munkájáról kialakított álláspontot tartalmazta. Az elismerő kitételek között hallhatta a párttaggyűlés például azt, hogy Bense Ferenc elvtárs, az, alap-( szervezet párttitkóra.,, bár Ver* szonylag rövid iaeje látja el felelősségteljes tisztségét — ennek ellenére kellő következetességgel, eredményesen végzi feladatát. A kritikai megjegyzések közül a legfontosabb alighanem az, hogy a jövőben több olyan kérdést is a taggyűlés napirendjére kell tűzni, amelyek a politikai nevelő munkával, az agitációval, általában a tömegpolitikával foglalkoznak. Pártmegbízatás, szakszervezeti munka Következett a vita, amelyben nyolcán mondták el véleményüket. javaslataikat. Elsőként Cseh János kapott szót. A pártmegbíMEGJEGYZÉSEK EGY TÉMÁRÓL zatásokról neki az a véleménye, hogy nem eléggé „testreszabot- tak”. Van akinek gyerekjáték végrehajtani, másoknak meg alig- alig sikerül. Azt, hogy ki mit csináljon az alapszervezetben, nagyon körültekintően keli megtervezni. Besze Sándor is hasonló gondokról beszélt. Vajon pártmun- ka-e az, ha szakmai kérdések megértetésekor, elfogadtatásakor arról is szó esik, hogy a párt és a kormány miért éppen így vagy úgy ajánlja, vagy rendeli el a feladatokat? A kérdésként elhangzott véleményre önmaga adott igenlő választ. Ha meggondoljuk, hogy az állattenyésztési felügyelőség dolgozóinak rendszeres kapcsolatuk van a' megye szinte valamennyi mezőgazdasági egységével, sőt a háztáji gazdaságokkal is, akkor látszik igazán, hogy mennyire hasznos Besze Sándor felvetése: ezt a tevékenységet is el kell ismerni teljes értékű pártmunkának, megbízatásnak. Jó volt a beszámoló, mert mindenről számot adott — így kezdte hozzászólását Gráczia József, majd hozzátette, hogy egy kicsit élesebb, kritikusabb hangvételű is lehetett volna. Két dologról tett említést. Az egyik: a taggyűléseken kevés a hozzászóló, legtöbbször ugyanazok beszélnek, a vezetőség tagjai, a szakszervezetis, a személyzetis és az igazgató. Persze nem az a baj, hogy ők rendszeresen részesei a vitának, hanem, hogy a többiek hallgatnak. A másik dolog, amire nagyobb figyelmet kért Gráczia József, ugyancsak fontos: vigyázzanak egymásra, figyelmeztessék időben azokat a társaikat, akik esetleg rossz hatások alatt hibát vétenek, vagy legalábbis megindultak abba az irányba. Ilyen esetekben nem szabad szemér- mesnek lenni,, v.agyálhurnánurn^ •ba burkolózni-..,™, +„ji, . A szakszervezfifLmunkáról, a, szakszervezetben dolgozó kommunisták eredményeiről beszélt Kurucz István szb-titkár. Még tartalmasabb, igényesebb munkát szeretnének végezni a jövőben, főként a politikai nevelő tevékenységet igyekeznek javítani. Ehhez továbbra is várják a párt ellenőrző, segítő és irányító munkáját. A következő felszólaló Sánta Lajos volt, a felügyelőség igazgatója. 0 is alátámasztotta a már korábban elhangzott igényt — azt, hogy a kommunisták munkájuk közben tegyék szóvá a lazaságokat, mondjanak véleményt a vezetés tevékenységéről Is. Csak így lehet még reálisabban megítélni a közös eredményeket és a problémákat. Köszönetét mondott a pártszervezetnek, a vezetőségnek az eredményes együttműködésért, azért, hogy a nehezebb feladatok előtt a kommunisták segítettek a tennivalók jobb megértésében, az egységes értelmezés kialakításában. Glied Zoltán, a . pártszervezet legfiatalabb tagjai nevében mondta el hozzászólását. Egyetértenek a vezetőség beszámolójának azzal a kitételével, hogy a fiataloktól többet várnak. Az is igaz, hogy a taggyűléseken talán a kívánatosnál jóval kevesebbszer hallhatják szavukat. Ennek okát abban látják, hogy a taggyűléseken, mintha egy kicsit túlsúlyban lennének a szakmai, gazdasági témák. Ha felszólal a hivatali vezető, vagy más, a szóban forgó fiataloknál nagyobb elméleti vagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakember, akkor már nem sok újat lehet mondani... Változatosabb munkatervet Dukai Mihály is megerősítette Glied Zoltán észrevételét, sőt, egy konkrét' javaslattal ki is egészítette: a jövőben változatosabb legyen a munkaterv, szerepeljenek olyan témák is a közösség előtt, amelyekhez a fiatalok is bátrabban hozzátehetik a maguk álláspontját. Rozinka Istvánná is szót kért a fiatalokkal kapcsolatos témáról. Kérdését valameny- nyi résztvevő felé fogalmazta: vajon adnak-e elegendő megbízatást a fiataloknak? Szerinte nem. ezen változtatni kell a jövőben. A fiataloknak szóló megbízatások nem lehetnek kisebb értékűek, vagy alacsonyabb nehézségi fokúak, mint amit az idősebb párttagok részére szab meg a közösség. A párt valamennyi tagjának ugyanis egyenlő jogai és egyenlő kötelességei vannak. Bense Ferenc rövidre fogta a vita tanulságainak összegezését, mert a javaslatokat, észrevételeket, dicsérő és elmarasztaló megjegyzéseket igaznak, helyénvalónak tartotta. A továbbiakban felolvasták a Központi Bizottság levelét, amelyet a tagkönyvcse- rével kapcsolatban intézett a párttagsághoz, majd jóváhagyták a tagkönyvcsere lebonyolítására '’i/cKätkOio "Saját intézkedési' tér- ' S vakét. í^.yöií EöbUWí ódüöIsM '■ farkas GyöfgynefCek, Cseh Jánosnak, Berberovics Istvánnénak, Gráczia Józsefnek és Rozinka Istvánnénak az elmúlt évi eredményes pártmunkáért könyvjutalmat adott át Bense Ferenc. Rozinkáné ezúttal vette át a 25 éves párttagságért járó központi bizottsági emléklapot is. A beszámoló feletti eszmecseréből, sőt nyugodtan kimondható, hogy a taggyűlés valamennyi mozzanatából félreérthetetlenül kitűnt, hogy a tagság egyetért a vezetőség értékelésével és kész arra, hogy a tapasztalatokat hasznosítva a jövőben még eredményesebben teljesítsék legfőbb tennivalójukat, a párt politikájának hatékonyabb, célravezetőbb helyi érvényesítését. Szabó Attila Egy melléküzemági tevékenység hozhat nyereséget, de veszteséget is a mezőgazdasági üzemnek. Ez utóbbi történt a bócsai Petőfi Termelőszövetkezettel, ahol ezért felszámolták a kecskeméti építőrészleget, amely mintegy 8 milliós veszteséget okozott a közösnek. A tartozást azóta kifizették és helyreállt a gazdaság pénzügyi egyensúlya, ami részben az állattenyésztésnek köszönhető. — Az elmúlt esztendőben 40 ezer pecsenyelibát, több mint 400 ezer csibét értékesítettünk a baromfiiparnak — mondja Wein- hardt József tsz-elnök. — A kétezres New Hampsire tyúk törzsállományunk ut4n pedig több ezer tenyésztojást szállítottunk a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet keltetőjébe. Ezt a csibefajtát főképp a háztáji gazdaságokban kedvelik. Nagyüzemi tartásra alkalmatlan. — Melyik alkalmas? —- Mi hybro-csibéket vásárolunk a rémi Dózsa Tsz-től. Az idén 50 ezerrel többet, mint az elmúlt esztendőben. Dolgozóink felkészültek, van gyakorlatuk. Jó munkájuknak köszönhető, hogy a csibék 52 nap alatt érik el az átvételhez szükséges ' másfél kilogrammos átlagsúlyt. A feletetett takarmányt azonban soknak tartom. Egy kiló baromfihúst 2,50—2,60 kilogramm táppal tudunk előállítani, ami függ a takarmány minőségétől. Ugyanakkor a tartástechnológián is lehetne javítani, sok a szóródásból, a kaparásból származó veszteség. — Ezek szerint korszerűtlen...? — Van két, egyenként 1000 négyzetméteres, korszerű, zárt rendszerű ólunk, amelyekben az etetés és itatás felsőpályás. Ezekben jó eredményeket értünk el, de a három, juhhodályból és gépszínből átalakított épületekben rosszabbak az eredmények. — És a juhászaiban? — Ott is van még javítanivaló. Jelenleg 400 anyajuhunk van, de még ebben a hónapban leellik az ötszáz jerke, akkor már kilencszáz lesz. Az év végére pedig 1500-ra szedetnénk növel-. ni az anyajuhállományunkat, amit főképp saját nevelésből 1978-ra megduplázunk. A hodá- lyok szinte megvannak, csak a régi tanyákat kell átalakítani erre a célra. Ez nem igényel nagyobb beruházást. Igyekszünk megteremteni az olcsó takarmányozás lehetőségét is. A 400 hektáros legelőnket megjavítjuk,, és áttérünk az intenzív gyepgazdálkodásra. A tervek szerint erre, öt év alatt mintegy 4 és fél millió forintot költünk, amiben szerepel a betakarítógépek vásárlása is. A gyepgazdálkodási tervet a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel készítettük el. — Az idén mennyi bárányt értékesítenek? — Mintegy hatszázat, főképpen exportra a harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet juhtár- sulásán keresztül. Később többet. Az intenzív állattenyésztésünknek köszönhetjük ugyanis, hogy az 1973-as nyolc és fél milliós veszteséggel szemben a múlt évben már nyereséggel zártunk. B. Z. A Kaukázosontúl első atomerőmüve Az' Ararat festői völgyében,, nem messzire Jerevántól, szovjet Örményország fővárosától, szerelik a Kaukázusontúl első atomerőművét. A köztársaság iparának és mezőgazdaságának dinamikus fejlődésével megnőtt a villamos- energia-igény is. Ugyanakkor a köztársaság vízierőtartalékai nagyon korlátozottak, jelentősebb ásványi fűtőanyagkészletei pedig nincsenek. A megoldás — az atomenergetika fejlesztése. Az örmény atomerőmű fokozott szeizmikus veszélyességű körzetben épül. Ezért a tervezők és építők figyelembe vették a létesítmény földrengésbiztos kivitelezéséhez szükséges rendszabályokat: áz atomerőmű még a kilences erősségű földrengések sem veszélyesek. (APN—KS.) 1 Az örmény atomerőmű szerelői. (FoFó: APN—KS.) Több mint másfél évtized óta bérlettulajdonos napi utasként a helyközi, illetve távolsági autóbuszon a közlekedési dolgozók nagy családjához igazán közelállónak érzem magam. Szinte személyes barátként tisztelem a buszvezetőket, kalauzokat. S talán éppen nekik köszönhetően az utazás bosszúságait is több megértéssel viselem el, mint az alkalmi utazó. Jobban ismerem ugyanis az előforduló bosszúságok okát, eredőjét, többet tudok a közlekedési vállalat belső életéről, így a gondjairól is. Megérti az ember, hogy pél- ául a kimustrálásra érett busz űrűbben lerobban útközben, s miatt késik. (Tisztelet a veze- inek, aki gyorsan szerelővé vál- >zik és megjavítja. És megnyug- itó, hogy az önmagukat lefutott ocsikat mind ütemesebben újak áltják fel.) A rossz útviszonyok, agy a köd miatti késést is megyéssel vesszük tudomásul. Van- ak azonban bosszúságok, ame- rekbe nemigen lehet beletörődHiányzik a tájékoztatás Maradjunk a késéseknél. Megesik ez a vasúti közlekedésben is. Csakhogy Qtttnintha jobban tisztelnék | az utast; az állomáson hangosbemondón tájékoztatják a vonatkésés idejéről. Nem így a buszpályaudvaron. S hogv ez milyen sok bosszúság forrása! Íme, a legutóbbi példa: a Baja—Jászberény távolsági járatnak a kecskeméti buszállomásról 16.40 órakor kell kigördülnie. A minap azonban még 17.50-kor sem volt híre a busznak. Az információs szolgálat pedig egyéni érdeklődésre is mindössze annyi felvilágosítással szolgált, hogy Bajáról kellő Időben elindult az autóbusz, majd csak megérkezik ... Kínos várakozás Mit tehet az utas? Vár. És topog. Mert türelmetlen és mert majd megfagy a szabadba« Váróterem van ugyan, de oda behúzódni. nem tanácsos. Két ok miatt Egyrészt tájékoztatás híján észrevétlenül befuthat, s anélkül; hogy az utas észrevenné. ki is gördülhet a várt busz. Tehát könnyen hoppon maradhat. (Gondolom, szép szómmal vagyunk, akik ennek bosszúságát tapasztalásból ismerjük.) Másrészt pedig a várótermet így emlegetik: büdösen meleg, a légfüs- tösebb kocsma is elbújhat mellette ! Sajnos, így igaz. A váróterem füstös-bűzös levégője büntetés, hogy ne mondjam: merénylet a nemdohányzók, így a kisgyermekek ellen. Ha valahol szükséges a dohányzás megtiltása, nos, én a MAVAUT-pályaudvar várótermében kezdeném. Aki rágyújtani kíván, ám tegye, de odakint. A legnagyobb hidegben is kibírja azt a néhány percet. Jegyvisszaváltás... Egyik baj szüli a másikat. A késés miatt várakozni kell. Az utas, aki a több mint egyórás várakozás közben csontjáig átfázott, inkább lemond az utazásról. És a pénztárhoz megy, hocn" a másnap már érvénytelen menetjegyét visszaváltsa. (Konkrétan egy idős, betegés jászárokszállási asszonyról van sző, aki úgy döntött, hogy a kecskeméti rokonánál tölti az éjszakát.) Mire a pénztárnál: visszaváltásról szó 6em lehet! Erre szabály van ... Az információs „üvegkalitkából” pedig ilyen felvilágosítást kap: a vállalat Csáktornyái utcai központjában visszaváltják, de majd csak holnap, mert este már nincs hivatal... (Nesze neked, szegény jászárokszállási utas!) Elkelne a forgalomirányítás S' még valami. Bármennyire megértő is a közlekedési' vállalattal szemben a napi : utazó, sehogy nem tud beletörődni, hogy a kecskeméti buszpályaudvaron hiányzik a forgalomirányítás. A beérkező buszok gyakran ötletszerűen, a pálya közepén horgonyoznak le. elállva a mögöttük befutók, vagy kiindulni szándékozók elől az utat. Ezért nem egyszer már a kiindulás is idő- veszteséggel jár. Nem szólva arról, hogy az állomáson keresztbe leálló busz miatt ólyán torlódás támad, hogy a Bethlen körútra „lógnak ki” a behajtani szándékozó járművek, akadályozva a körút nagy forgalmát. Bizonyos, hogy elsősorban a buszvezetőket kímélnék meg a bosszúságtól, ha az arra illetékesek gondoskodnának a kereteit különben is kinőtt állomás forgalmának irányításáról; gördülé- kenységéről. Mindehnápi utasként, s így egy kicsit a „bennfentes” jogán eny- nyit kívántam elmondani. Talán nem is csak az utasok érdekében. Wfny Irén Négyszemközt Benke Lajosnéval • Az első monológ: — Nézze, én asszony vagyok, hát ne is csodálkozzon, ha most túlságosan is női szemszögből nézem azt. ami itt Halason az elmúlt tíz-tizenöt évben történt. Ne értsen félre, nem valamiféle „téves szemlélet” ez. de az itt élő lányok, asszonyok tudják csak igazán, hogy az a sokat emlegetett „iparosítás” mekkorát változtatott az életükön. Talán a nők részéről — akik a baromfifeldolgozón kívül másutt nem is igen találtak munkát akkoriban — ez sokkal többet jelentett. Nem kell munkáért sehol sorban állni, nem kell protekció. hogy egy nő dolgozhasson, s ha olyan tervei vannak, akkor szakmát tanulhaisson — egyáltalán; hogy a szó valódi értelmiében a ..passzív” háziasszonyból -munkássá, szakmunkássá fejlőd-« hessen. Nem tudom, járt itt tíz Higgve-el afrtepr nekem, hogy ez itt óriási változást jelentett minden vonatkozásban .,. • A második monológ: — Halason is megindult mindazon folyamat, ami másutt, ahol szintén nem volt számottevő ipar, s jöttek a tanyákról, a városszélekről, meg mindenhonnan az emberek megismerni, ha mást nem is, hát a havifizetés biztonságát. Igen. ez sok olyan élménnyel, de küzdelemmel is járt, ami már nem hasonlított ahhoz, hogy lesz eső a kukoricára vagy sem. De ezzel együtt az is igaz. hogy az új viszonyok között nem alakult és nem alakulhatott ki azonnal más magatartás, más viszonyulás az emberekben a munkához, meg mindahhoz» ami a városban van. Mindegy, hogy egyénileg milyen korúak voltak, akik máról-holnapra kerültek az iparba dolgozni. azért csak fiatal munkások lettek az üzemekben; azt akarom mondani, hogy még nem igazi munkások. Talán érti, mire gondolok? Ez az itteni munkásosztály nagyon fiatal, tapasztalatlan, és megítélésem szerint emiatt sem nőhetett fel tudatilag odáig, hogy az új lehetőségekkel igazán tudna élni. Az még a jövő, az még nagyon komoly erőfészitésekbe telik, s nemcsak munkahelyen, hanem mindenhol másutt Is. • A harmadik monológ: — Ne vegye öndicséretnek, de nekem még soha nem jutott az eszembe, hogy csak úgy, máról, holnapra kivegyem a munkakönyvem és elmenjek máshova dolgozni, akárhogy is megbántottak. Ezt nem tudom megérteni. A munkaerő-vándorlás egyik üzemből a másikba mindenféle lényeges indok: nélkül, számomra érthetetlen; igen erős a gyanúm, hogy ennek Is a tudati elmaradottság az oka, az, hogy még nem igazi munkások dolgoznak a gépek mellett, ném igazi a kötődésük a munkához, az üzemhez, meg mindenhez. Pedig itt. a mi gyárunkban is sok-sok lehetőség adott, a felemelkedésre, A munkafegyelem lazulását, felhígulását jelenti talán az is — szerintem —, hogy valaki még délelőtt dolgozik, délután már fogja a munkakönyvét és kilép. Valamiként meg kellene állapodni az itteni üzemeknek. Én nem azt mon- "dom. hogy kössük meg a dolgozót, de érvényt kellene szerezni olyan normáknak, hogy a Vándormadárkodást fogjuk fel úgy, hogy az illető a munkaerkölcs szempontjából nem áll magas szinten, s természetesen ezt konkrét dolgokban is érzékeltessük vele. Persze, nemcsak a fizikai állományban, hanem a középvezetők soraiban is gyakori az ilyesmi: sokszor nem is anyagi indokai vannak. Szóval, a felelősségérzetet, >még nem alakította ki sok ember magában. pedig csak mindenben akkor léphetünk előre, ha a feltételeket megteremtettük a munkapad mellett;- a termelésben és a tudatban is természetesen. Sok gondunk megszűnt azzal, hogy van munkalehetőség, de ezzel együtt megszaporodtak azok a gondok is, amelyek régebben nem voltak. Én csak ■ úgy foglalnám össze, hogy ezek mind erkölcsi-tudati kérdések, de a megoldásuk éppen olyan fontos feladat a jelenben és a jövőben, mint volt az, hogy üzemet, gyáregységet . kell építeni Kiskunhalason. • Lábjegyzet: Benke Lajosáé született Gusztos Etelkának, Papíripari Vállalat párttitkárának monológja a halasi valóságot tükrözi, . s amennyiben azt, hát úgy nem más az utókor számira, mint kordókumentum. Csaló Károly Minden „második” — új lakásban Kazahsztán fővárosának -- Alma-Atának 800 ezer lakosa közül, az elmúlt 10 évben, minden második új otthonba költözött. Alma-Mában csak, a földrengésnek ellenálló lakásokat építhetnek, mivel a város a gyakori földrengések zónájában helyezkedik el. Az ilyen típusú .épületek felépítése ..természete- • Sem drágább á f\ágyómányosnál. A lakásbérlemény díja azonban az országos,: átlagnak felel meg, s ez évtizedek" ‘ ótá* ‘ változatlan. A Szovjetunióban a, XI. ötéves terv során — 197lV-;-l975 között — több mint 75 milliárd rubelt fordítottak lakásépítésre. S
