Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-08 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP RÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 33. szám Ára: 90 fillér 1976. február 8. vasárnap „Fiatal és dinamikus kongresszus” Ma választják meg az FKP új központi bizottságát Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Az FKP kongresszusán —mint Claude Poperetl, a ~ politikai bizottság tagja, a mandátumvizsgáló bizottság jelentésének előterjesztésekor közölte — 1522 delegátus vesz részt. A delegá. tusok 46,5 százaléka munkás és az alkalmazottakkal együtt a delegátusok 68,2 százalékát képviselik. A kongresszusi küldötteit átlagos életkora 32 és fél év. „Fiatal és dinamikus kongresz- szus tehát ez — mondotta Pope- ren —, de nem tapasztalatlan fiatalokról van szó, hiszen 1411 delegátus különböző pártfunkciókat tölt be”. A kongresszuson Henri Kra- sucki, a politikai bizottság tagja, (Folytatás a 2. oldalon.) Kecskeméten a Gépipart és Automatizálási Műszaki Főiskolán decemberben adták át az új R—10-es 1 számítógépet. A 16 millió forint értékű berendezés teljesítménye bússzorosa a réginek. Az oktatás 1 szempont- I jából az is döntő, hogy | egy időben 1 B négy baliga- Kj Jgifl tő dolgozhat S négy program megoldásán. 1 A számító- fl gép . kapacitása I lehetővé 1 teszi, hogy 8 külső meg- fl bízóknak is fl vállaljanak munkát fl Elsőnek a bajai fl K Finomposztő B részére - I kezűit el B egy számítás I a jobb fl termék. struktúra H kialaki. fl fásának I megköny- nyÜésóa fl ZÁRSZÁMADÁS 61 SZÖVETKEZETBEN Fejlődött a gazdálkodás Ismét véget ért egy hét, amelyen 13 mezőgazdasági szövetkezet és társulás zárta az 1975-ös esztendőt. A szövetkezetek mérlege hűen tükrözi a gazdálkodásuk színvonalát. Legfőképpen azt az eredményt, amelyet a kalászos gabona, valamint a kukorica termesztésének a korszerűsítésében elértek. A kertészeti ágazatokra ugyanis elég kedvezőtlen volt az.1975-ös esztendő. A kecskeméti járás 35 szövetkezete közül — a mérlegek előzetes adatai szerint — egy sem lesz mérleghiányos. Más években ilyen eset ritkán fordult elő. A kecskeméti járásban is a szántóföldi növénytermesztés fejlesztésére áldoztak jelentős összeget. Iparszerű termelési rendszerekbe társultak. Ezzel magyarázható, hogy 9352 hektáron többek között 53 mázsa lett a kukorica átlagtermése. A kalászos ^gabona termésátlaga ennél szerényebb, de így is elérte a negyedik-ötéves terv időszakára előirányzott mértéket a járás. Népgazdasági és üzemi érdek a gabonatermesztés további fejlesztése. A következő években — a hazai ellátás mellett — a jó külkereskedelmi lehetőség is a gabonatermesztés eddiginél magasabb színvonalát indokolja. A gépesítés, a korszerűbb tápanyaggazdálkodás mellett elsősorban a magtárak, tárolóhelyek befogadóképességét keli növelni. Ezzel nemcsak a termény vagy más termék megóvását segítik elő a mezőgazdasági üzemek és a kereskedelmi vállalatok, hanem az előnyösebb értékesítést is. A Duna mentén, a Bácskában, a kiskunhalasi járás déli felének gabonatermesztő körzetében alig van már' olyan szövetkezet, amelyik az utóbbi három esztendőben ne költött volna- nagy összeget terményraktár. takarmánykeverő vagy szárító építésére. A táptakarmány előállítása a mezőgazdasági üzemben azért gazdaságos, mert jelentős szállítási vonalú tápanyagpótlással többet termeljenek. A zárszámadást megelőző mezei leltár készítése alkalmával ezt számottevő előrehaladásnak tekintették a szövetkezeti bizottságok. A következő héten már 61 téesz és szakszövetkezet mérleg- eredményéről számolhat majd be a vezetőség. A legtöbb zárszámadás a Bácskában lesz, ahol a körzet húsz szövetkezete közül tizenkettő február 12-én. 13-án és 14-én tartja meg a közgyűlését. A katymári Egyetértés Tsz gazdái szombaton délelőtt tanácskoznak majd a szövetkezet jelenéről és jövőjéről.' A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz-ben szerdán, a tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben pedig pénteken délelőttre hívták össze a mérleg- zéró közgyűlést. K. A. 9 Ezekben a napokban is szállítják a friss árnt a MEZŐ. TERMÉK-nek és a kecskeméti AGROKON. ZUM-nak a Magyar- Szovjet Barátság Tsz kertészetéből. Idős Golovich Gyula tsz-tag szedi a fejessalátát. költségtől mentesíti a szövetkezeteket. Emellett egyenletesebbé teszi a közös, valamint a háztáji állat- állomány ellátását. A kiskőrösi járás szövetkezetei főként azért léptek előbbre az állattenyésztésben, mert a gabonatermesztés fejlesztésével növelték a takarmányalapot. A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz tehenészetének a megyei átlagnál magasabb tejtermelése, szarvasmarha-hizlalása, a császártöltési Kossuth Tsz baromfitenyésztésének fellendülése többek között ezt bizonyítja. Soha annyi búzát nem vetettek a kiskőrösi járás mezőgazda- sági szövetkezetei, mint 1975-ben. Égy év .alatt 31,5 százalékkal nőtt a vetésterület. Még a szak- szövetkezetek is igyekeztek minél nagyobb gabonatáblákat kialakítani, hogy a gépeket jobban kihasználhassák, a magasabb színPályaválasztás előtt Mi legyen a gyerekből?... Ezt a könnyűnek nem nevezhető kérdést számtalan szülő felteszi magának mostanában. Mérlegelik csemetéjük iskolai előmenetelét, képességeit és latolgatják az egyes szakmák nyújtotta előnyöket. Lényeges és lényegtelen dolgokat is számításba vesznek, természetesen gyermekük „saját” kívánságát sem hagyják figyelmen kívül. Csupán arra nem gondolnak, hogy választásuk bizony szűk körre korlátozódik. Az átlagembernek nincs és nem is lehet áttekintése valamennyi lehetséges szakma felett. Tíz-húsz, jó esetben 40 —50 foglalkozásnál többet kevesen ismernek. Magyarországon azonban a fiatalok több mint száznyolcvan szakmát sajátíthatnak el intézményesen. A szülők ezenkívül még egy jelentős dolgot nem tudnak mérlegelni. A népgazdaság szakember-szükségletét... A foglalkozások számokkal jellemezhető „tulajdonságait”, amelyek az „élet nyelvére” lefordítva arról tudósítanak, hogy melyik ágazatokban helyezkednek el friss oklevelükkel a fiatalok könnyen, s hol van szakemberfelesleg, ahol a végzettség ellenére is csak nehezen találják meg a helyüket. Az elhelyezkedés gondjai természetesen a fizetésben is megmutatkoznak. Nyilvánvaló, hogy az úgynevezett hiányszakmákban, ahol vállalatok és intézmények keresik a szakembereket, köny- nyebb az előrejutás, az érvényesülés is. Harmadsorban igen sok szülő hajlamos arra, hogy saját elgondolásainak szemüvegén keresztül szemlélje gyermeke sorsát és olyan életpályára szánja, amire maga szeretett volna kerülni, vagy amelyiket — sokszor csak külső, felületes jegyek alapján — maga is rokonszenvesnek talál. Megfeledkezik arról, hogy minden szakma sajátos képességeket, emberi tulajdonságokat igényel. A műszerészeknek például türelemre, a juhászoknak a magány szeretettre, a bányászoknak nagy fizikai erőre, a gépkezelőknek pedig jó figyelemre van szükségük és így tovább. Ezek a tulajdonságok nem helyettesíthetik egymást. Azok a felnőttek viszont, akik nem győződlek meg gyermekük természetes adottságairól, könnyen tévútra kormányozhatják a fiatalokat. Az általános pályaalkalmassági vizsgálatok feltárják ugyan a kizáró . okokat, — elsősorban egészségügyi szempontból — de nem térképezhetik fel a tanulók minden tulajdonságát. Nem deríthetik ki például egy állattenyésztő szakmára jelentkezőről azt, hogy bár megfelel a követelményeknek, de egyben a tanulónak olyan kitűnő műszaki érzéke van, hogy célszerűbb lenne ha gépszerelőnek jelentkeznek. Erről a „rejtett” képességről csak a gyakorlati foglakozásokat irányító pedagógus tud számot adni. A szülök ezért csakis a tanárokkal való véleménycsere során alakíthatják ki a reális elképzeléseket gyermekeik életpályájára vonatkozóan. Az osztály főnökök, szaktanárok ugyanis elfogultság nélkül Ítélik meg tanítványaik' képességeit, érdeklődését. Az iskolák megbízott pedagógusai ugyanakkor szoros kapcsolatban állnak a megyei pálya- választási tanácsadó intézetekkel is. Ezek az intézmények a pályaválasztás két fő „érdekeltje”, a gyerek és a társadalom A következő öt ev lakásépítési programja A lakásellátottság egy ország, egy terület életszínvonalának, az ott élők életkörülményeinek egyik meghatározója. Megyénkben a tizenöt éves program alatl felépült ötvenezer lakás. A hosszútávú program utolsó öt esztendejében épült huszonkétezer lakás az építési ütem igen jelentős — az országos átlagnál magasabb —- növekedésről tanúskodik. Az előző tervidőszak végén me- gyeszerte száztíz család jutott 100 lakásra. Ez év január í-én még mindig 105,5 család, a városokban és két kiemelt nagyközségben pedig 113,3. Van tehát még bőven tennivaló a lakáshiány felszámolásában. A következő öt év feladatai — közismerten — huszonötezer lakás felépítése. Egy hónappal ezelőtt a megyei pártbizottság kibővített ülése, a héten pedig a megyei tanácsülés tárgyalta meg részletesen és fogadta el az új programot. Adottságaink ismeretében a fő célkitűzés elsősorban városainkban fennálló lakáshiány enyhítése, ezért épül a tervek szerint mintegy 13 500 lakás ezeken a településeken. Ide koncentrálódnak a központi lakásépítési források, a’ csaknem öt és fél ezer állami lakás kilencven százaléka a városok állományát gyarapítja. Közöttük is kiemelten fejlesztik Kecskemétet, ahol több mint hatezer lakás épül, megközelítően egyharmad részben állami, tanácsi fejlesztési alapokból. Baja lakásállománya mintegy másfél ezerrel növekszik majd. A községekben a hiány kevesebb gondot okoz, a lakások minőségének, komfortjának javítása azonban elengedhetetlen feladat. Ezért ezeken a településeken 11 400 lakás épül, közülük csaknem 10 000 különböző magánerős építési formák révén. A következő öt év munkája ismét hozzájárul majd, hogy megyénk megközelítse az országos, szintet, elsősorban a mennyiségi ellátottság terén. E jelentős fejlődés érdekében törekedni kell arra, hogy a már ismert pénzügyi (Folytatás a 2. oldalon.) Heti világhíradó 2. oldal Célok és tervek 3. oldal A legfontosabb feladatuk a termelés segítése 3. oldal Minden nap adott valamit 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport, keresztrejtvény 7. oldal Csávoly környékén javul a kép minősége 8. oldal érdekeit egyeztetik.' Ha kell pszichológusok és más szakemberek bevonásával keresik meg és alakítják ki a közös nevezőt; a választandó foglalkozást. Hiszen az egyén és a közösség érdeke a lényeget tekintve azonos: a fiatalok tehetségük és képességük legjavát nyújthassák, örömet és boldogulást találjanak munkájukban. Az általános iskolák nyolcadikosainak február utolsó napjaiban kell kitölteniök a tovább tanulási jelentkezési lapokat. Túlnyomó többségüknek ez egyben pályaválasztást is jelent, hiszen a tanulók több mint fele — megyénkben is —- szakmunkásképző intézetekbe kerül, egynegyedük pedig szakközépiskolák diákja lesz. Döntésük tehát egész életükre kihat. Elhatározásukban a családi elképzelések játsszák a legnagyobb szerepet. A szülök közül viszont azok cselekszenek helyesén, akik nem saját, egyéni elgondolásaikat erőltetik gyermekükre, hanem azok, akik az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és az iskolai pályaválasztási felelősökkel közösen alakítják ki a tanuló választott életpályáját, hivatását. P. M. I „A szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdaság nehézipara” Dr. Romány Pál látogatása Tiszaalpáron • Badacsonyi Péter téesz-elnök tájékoztatta a vendégeket a tehenészeti telep működéséről. Tavaly nyáron készült el Tiszaalpáron a Tiszatáj Termelő- szövetkezetben csaknem ezer tehén részére az egyedi tervezésű tehenészeti telep tejházzal, bor- júneveiővel és egyéb kiszolgáló épületekkel együtt. A megye szarvasmarha-programjában jelentős az új beruházás, amelynek költsége jóval az országos alatt van, ugyanis összesen 42 millió forintba került, s az egy tehénre, jutó álló- és forgóeszköz költsége 62 ezer forint. A három éven belül elkészült telep betelepítése folyamatosan történik. Jelenleg több, mint ötszáz tehenet tartanak az istállókban, az átlagos tejhozam 2860 liter volt az elmúlt évben. A megye második legnagyobb tehenészeti telepét tegnap meglátogatta dr. Romány Pál, az MSZMP KB tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Horváth István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöké és Horváth Ignác, a kecskeméti járási párt- bizottság első titkára. Badacsonyt Péter tsz-elnök bemutatta a vendégeknek a telepet, végignézték a tehénistállókat, tejtovábbitó és -kezelő berendezéseket. Dr. Romány Pál érdeklődött a telepen (Tóth Sándor felvétele) dolgozóktól munkájukról és véleményüket is kérte az új technológiáról. Barna János brigádvezető válaszolt a miniszternek. Elmondta, hogy örülnek és elégedettek az új teleppel, de , hozzátette: „sok tennivalónk van még, hogy elérjük a tehenenkén. ■ ti 3000 literes átlagos tejtermelést, s kisebb technológiai módosításra is szükség van.” A telep megtekintése után- beszélgetésre került sor a tsz központjában, sehol dr. Romány Pálé válaszolt a jelenlevők kérdéseire. Többek között a következőket mondotta: . — A szarvasmarha-tenyésztés I a mezőgazdaság nehézipara, vagyis az egyik tartópillére, amelynek fejlesztésére most és a jövőben is minden erőt összpontosítani- kell. Ezen belül a tehenészetek korszerűsítése, fejlesztése, a tejtermelés növelése a legnagyobb feladat A megye hasznos kezdeményezéseket tett, hogy a szarvasmarha-állomány tovább ne csökkenjen. Példa erre a Tiszatáj Tsz-ben elkészült tehenészeti, valamint növendék- és marhahizlaló telep. Külön figyelemre méltó,- hogy rövid idő alatt nem nagy költséggel valósult meg a beruházás. Cs. I. h
