Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ;,JÖÖa.v'4yI. 32. szám Árat 90 fillér 1976. február 7, szombat Folytatta a beszámoló vitáját az FKP XXII. kongresszusa Fock Jenő barátsági esten vett részt Pénteken délelőtt folytatta tanácskozását a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusa. További felszólalók fejtették ki véleményüket a központi beszámolóban foglalt kérdésekről. A kongresszus alkalmából pénteken tizenkét nagy francia vidéki városban nemzetközi találkozókat rendeztek a külföldi küldöttségek részvételével. Az MSZMP küldöttsége a toulouse-i sportcsarnokban megtartott nagygyűlésen vett részt. A gyűlésen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar delegáció vezetője beszédet mondott. Ebben hangsúlyozta: — Más testvérpártok küldöttségeivel együtt kifejezzük elismerésünket a francia kommunisták által elért kiemelkedő sikerekért és kifejezzük cselekvő szolidaritásunkat a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcukkal. — Sok szó esik mostanában világszerte a szocializmusról, annak sokféle értelmezésével találkozunk — mondotta. Számunkra, magyar kommunisták számára a szocializmus, egyik legfontosabb kritériuma, követelménye a nép életszín vonálának folyamatos 'emelése. Ezt a tőkés világnak gazdasági helyzetünkre is kiható válsága ellenére — ha az eddigieknél mérsékeltebb ütemben is — most induló V. ötéves tervünk irányszámainak megfelelően mindenképpen biztosítani akarjuk. Nálunk a stabilitás, a biztos fejlődés, a teljes foglalkoztatottság a jellemző. — A szocializmus térhódítása, a további fejlődés biztosítása közös érdekünk — hangsúlyozta Fock Jenő —, ehhez pedig szükséges. hogy továbbra is határozottan elutasítsuk az európai biztonsági konferencia szellemével és az enyhüléssel ellentétes kampányokat. Fock Jenő befejezésül sok sikert kívánt a szocializmusért vívott harcban az FKP-nak, a francia munkásosztálynak. (MTI) A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1975-ben folytatódott a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése, bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A népgazdaság 1975. évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a IV. ötéves terv főbb előirányzatai megvalósultak. A nemzeti jövedelem a tervezett mértékben emelkedett. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése meghaladta az előirányzottat, a tervbe vett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra és készletfelhalmozásra a tervben számítottnál többet fordítottak. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás együttvéve — nagyobb volt, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kisebb mértékben javult. Ebben, a belföldi felhasználás előirányzottnál gyorsabb növekedése mellett, külső tényezőknek is szerepük volt. Így: a tőkés világgazdaság válságának, az egyes tőkés országokban bevezetett importkorlátozó rendszabályoknak, a tőkés világpiaci árváltozásoknak. Ezek kedvezőtlen hatása ellenére is a népgazdaság töretlenül fejlődött. A Szovjetunióval és a többi KGST -országgal gazdasági együttműködésünk tovább bővült. Az év folyamán sor került a KGST- országok közötti szerződéses árak kölcsönös módosítására is. A külkereskedelmi mérleg, a kivitelt meghaladó behozatal és az árveszteség miatt passzívummal zárult. Az állami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb volt: a bevételek az előirányzatnak megfelelően alakultak, a kiadások — az állami támogatások mérsékeltebb növekedése folytán a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek. Nemzeti jövedelem A terv a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növelését irányozta elő, a tényleges növekedés — összehasonlítható árakon —• 5 százalék volt. A nemzeti jövedelem az iparban — 5—6 százalékkal, az építőiparban kb. 8 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban kismértékben csökkent. A megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó árakon kb. 400 milliárd forint, egy lakosra számítva 38 000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jövedelem mintegy 46 százalékát, az építőipar 13 százalékát és a mezőgazdaság kb. 16 százalékát. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest lényegében nem változott, a nemzeti jövedelem növekedése- csaknem teljesen a termelékenység emelkedéséből származott. A terv a gazdasági egyensúly javítására a belföldi felhasználásnak — a fogyasztásnak és felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évinél kisebb, 3—3,5 százalékos növekedésével számolt A belföldi felhasználás az előző évinél mérsékeltebben, de a tervezettnél nagyobb mértékben 4—5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakosság összes fogyasztása a tervezett 4 százalék helyett 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, a felhalmozás pedig, amelynek a terv szerint az előző évi színvonalon kellett volna maradnia, mintegy 4—5 százalékkal nőtt. Ipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezett 6 százalékkal szemben mintegy 5 százalékkal nőtt. Élelmiszeripar nélkül számítva a növekedés csaknem 6 százalék volt. A Budapesten kívüli területek részesedése az ipari termelésből tovább emelkedett. Az ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több, mint 1974- ben. A belföldi célú értékesítés — a terv előirányzatának "megfelelően — az 1974. évinél kisebb ütemben emelkedett. Ezen belül a beruházási javak értékesítése jelentősen fokozódott. A szociális, ta országokba irányuló ipari export nőtt, a nem szocialista országokba irányuló — az étékesí- tési nehézségek miatt — lényegében nem változott. 1975-ben az iparban foglalkoztatottak száma, a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 0. 2 százalékkal csökkent, az átlagos állományi létszám 1 745 200 fő volt. A termelés növekedése tehát teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből adódott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés kb. 5 százalékkal haladta meg az 1974. évit. Egyes ágazatokban előfordult munkaerőhiány, ami nehezítette a kedvezőbb gazdasági eredmények elérését. A munkaerő-gazdálkodás sem javult kielégítő mértékben. Az ipar állóeszköz-állománya bővült és korszerűsödött. Az 1975. évi befejezésre kijelölt nagyberuházások többségét az év végéig átadták. Közülük néhány a tervezettnél kisebb kapacitással, illetve az eredeti határidőnél később készült el. A villamos- energia-kapacitás 750 mW-tal bővült. Elkészült a „Testvériség” szovjet—magyar földgázvezeték országhatár—Leninváros közötti 1. szakasza, 400 kV-os távvezeték épült Győr és Litér között. Megnyitották a rákhegyi Bauxitbánya második részét 125 000 tonna kapacitással. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát olefinműve. amely évi 250 000 tonna etilén és 125 000 tonna propilén gyártására alkalmas. Üzembe lépett a Hejőcsa- bai Cementgyár, amely évi 1,6 millió tonna portlandcement- gyártó kapacitással rendelkezik. A Cement- és Mészművek nyergesújfalui gyáránál évi 22 millió négyzetméter tetőfedőanyaggyártó kapacitást hoztak létre. Ózdon határidő előtt üzembe helyezték a rúd- és dróthengermű rúdsorát. Megkezdte üzemszerű termelését a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerműve. Az év véaén felavatták a Péti Nitrogénművek 428 000 tonna kapacitású új műtrágyagyárát. Folytatódtak. a számítástechnikai program megvalósítását célzó beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. Befejeződött a Szeren, esi Csokoládégyár, valamint a Százados úti kenyérgyár rekonstrukciója. Üzembe helyezték a Miskolci Húskombinátot. A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben és a tervezettnél is gyorsabban, 10 százalékkal nőtt a gépipar termelése. A tervet meghaladó növekedésben mind az export, mind a beruházások bővülésének szerepe volt. A vegyipar termelése több mint 8 százalékkal, a tervhez közel eső ütemben emelkedett. A bányászat, a villamosenergia-ipar és az építőanyag-ipar termelése 4—5 százalékkal, a köny- nyűiparé és az élelmiszeriparé 3. ill. 2 százalékkal, a tervezett nél kisebb mértékben haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A könnyűipar termelésének alakulására hatással volt a< tőkés országokba irányuló exportlehetőségek mérséklődése. Az élelmiszeripar tervtől való elmaradása jelentős részben a mezőgazdasági termelés alakulásával függött össze. A kohászat termelése 1974-hez képest valamelyest csökkent, ezen belül a vaskohászaté kismértékben, nőtt. A központi fejlesztési programok — a földgázprogram, a közúti járműprogram, az olefinprogram, a számítástechnikai program — megvalósítása tervszerűen haladt. A központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók, a vállalati beruházások hozzájárultak a gyártmányösszetétel javításához. A termelés szerkezete tovább korszerűsödött, -azonban ennek üteme nem volt kielégítő. Az energia- és anyagellátás — néhány építőanyagtól, kohászati és vegyipari terméktől eltekintve — általában megfelelő volt. A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összhangban nagymértékben fokozódott. Különösen a híradástechnikai és műszeripari termékek, komplett (Folytatás a 2. oldalon.) ŰJ VÍZMÜVEK ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓK A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat tervei I A kiskuhalasi szennyvíztisztító mű. (Szilágyi Mihály felvétele) A megye településeinek víz- és csatornaközmű-ellátottsága az elmúlt öt évben jelentősen javult. Vízmű épült 19 községben, a vízvezeték 500, a csatornahálózat pedig 70 kilométerrel bővült. A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat körzetében a 84 településen a meglevő 67 vízműből 17 léte-* sült 1970 után. Ezzel már 80 százalékosra tehető a települések vízellátottsága. A húsz évvel ezelőtt kezdődött munka — a teljes ellátottság megteremtésé — 1980-ra fejeződik be. A vállalat munkájáról, a következő öt év feladatairól Szalai Béla igazgató adott tájékoztatást. — A víztermelő kapacitás kétszeresére, a vízfogyasztók száma csaknem két és félszeresére nőtt az előző tervidőszak alatt. A négy városban és. egy nagyközségben szennyvíztisztítómű és 31 kilométer csatorna épült. Áz alapvető vizszolgáltatási és szennyvízelvezetési feladatok már részben megoldódtak, és további jelentős előrelépést hoznak az 1976—80 közötti közműberuházások. A meglevő és a közeljövőben jelentkező igények kiszolgálása érdekében a vállalat a mostani tervidőszak alatt újabb 13 vízmű és öt szennyvíz- tisztítómű építését tervezi. Ezzel összhangban mintegy 30 százalékkal nő a víz. és 60 százalékkal a csatornahálózat hossza. A vízművek kihasználtsági foka. hasonlóan az öt évvel ezelőttihez, még ma is alatta marad valamivel a 40 százaléknak. Az új létesítmények ugyanis előtte járnak a pillanatnyi igényeknek, ezért az első években még viszonylag kevés fogyasztót szolgál a termelésük. A kihasználás mindenütt fokozatosan növekszik és ér el magasabb szintet, 1980-ra már megközelíti az 50 százalékot. Ebben nagy része lesz a hálózat további 350 kilométeres bővítésének. A szennyvíztisztító kapacitása kétharmad részben kihasznált. Ebben további 9 százalékos javulást tervezünk. Ezeknek a mutatóknak az alakulása azért lényeges a vállalat szempontjából, mert igen szoros az összefüggés a kihasználtság és a szolgáltatások önköltsége között. A létesítmények és a hálózat gazdaságos bővítésével milliós nagyságrendű költségmegtakarítás érhető el. A tanácsokkal közösen törekszünk erre. A vállalat szolgáltatási és építési körzetének nagy, széttagolt területe miatt a szervezeti felépítés alakításával is igyekeztünk javítani munkánk színvonalát. Az elmúlt években a városokban három önálló üzemmérnökséget hoztunk létre, ez év végére pedig Kiskőrösön is létrejön a megfelelő üzemeltető és kivitelező szervezet. Ezek az egységek rugalmasan. a helyi adottságok ismeretében tudnak intézkedni a hibák elhárításában. A közműberuházásokban kivitelezőként veszünk részt. Tavaly több, mint 140 millió forint volt az építőipari termelés értéke. Ezt 1980-ig 125 millió forintra növeljük, annak érdekében, hogy a tanácsok közműépítési tervei határidőre megvalósuljanak. Fontos feladat, hogy szolgáltatásaink. színvonala javuljon. Ne legyen vízhiány a nyári időszakban sem, és a vízhálózatban előforduló hibákat egy nap alatt kijavítsuk. Az üzemmérnökségeken mozgó karbantartó brigádokat alakítottunk ki.. Tavaly felszereltük őket URH-adó-vevő készülékekkel is. Ezzel meggyorsultak a javítások, átlagosan 24 óránál rö- videbb jdő is elegendő a hiba elhárítására. szemben a korábbi 2—3 nappal. KORSZERŰBB FAJI AK KELLENEK Kutatási feladatok a zöldségtermesztésben • Zöldségféle és gyümölcs tartósításával összefüggő kísérleteket is végeznek az intézetben. Iraki megrendelésre a datolyacukor előállításának módszerét dolgozták ki a kutatók. Képünkön: megkezdődött az újtermésü iraki datolya feldolgozása a Zöldségtermesztési Kutató Intézet kísérleti gépsorán. (Pásztor Zoltán felvétele) A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben 1971 előtt főképp csak a paradicsom nemesítésével foglalkoztak, azóta viszont megváltozott a helyzet. A zöldségkutatást, most már országosan is, az intézet fogja össze. A fűszerpaprika nemesítésében a mihálytelki Üj Élet és a fajszi Kék Duna Tsz is részt vesz, mint gcsztorgazdaság. A köztermesztésben levő fűszerpaprikafajtákat a kecskeméti intézet kalocsai kutatóállomásán állítottak elő. Az elsőt 1959-ben. A gépi betakarításra alkalmas fajták előállításával pedig 1971-től foglalkoznak a kutatók. Legtöbbet a kalocsai 504-es és a kalocsai 601-es fajtákból igényelnek a gazdaságok. Az ösz- szes fűszerpaprika-termő terület 70 százalékán kalocsai, 30 százalékán pedig szegedi paprikafajtákat termelnek a gazdaságok, de gondot jelent, hogy e fontos növény betakarításához még mindig nincs megfelelő gép. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet munkatársai elhatározták, hogy az idén továbbfejlesztik a pritaminparika múlt évben megkezdett nemesítését, amiben már szép eredményt értek el. A paradicsom alakú paprika egyik nagy hibája ugyanis, hogy már kevés csapadék esetén is könnyen bepe- nészedett a magháza, ami csökkentette az exportképességét. Az új fajtajelöltnél ezt megszüntették. Az intézet az úgynevezett szuper-elit és az elit paprikavetőmag előállításával js foglalkozik. A paradicsom-vetőmagot, amiből országosan 40—60 mázsára van szükség évente, teljes egészében megtermeli. A kutatóintézet tagja a soroksári paradicsomtermesztési rendszernek is. E fontos konzerv- növény betakarításának gépesítését áz Állami Gazdaságok Országos Központjával közösen fejlesztik, amelyben részt vesz a Kecs- kemét-szikrai és a Csányi Állami Gazdaság. Keresett paradicsomfajták a kecskeméti törpe és a kecskeméti konzerv. Céljuk, hogy a már köztermesztésben is elfogadott jól bevált paradicsomfajtáknak növeljék a színanyagát. Az idén bejelentettek két olyan új típust a fajtanemesítő tanácsnak, amely már több színanyagot tartalmaz. A kutatás iránya ugyanakkor kiterjed a növények ellenállóképességének fokozására js. A jó munkát mi sem bizonyítja jobban, hogy a kecskeméti merevszárú, a K—3-as heterózis és a Jubileum paradicsomfajták iránt világviszonylatban is nagy az érdeklődés. Ezek a fajták idehaza is terjednek. Az országosan termelt, mintegy 15 ezer hektár paradicsomból 2 ezer hektár van Bács-Kiskun megyében. Lehetne jóval több is. A hagymatermesztéssel gondok vannak. A magról vetett egyéves vöröshagymának hátránya, hogy kevéssé alkalmas hosszabb tárolásra. a dughagymáról nevelt kétéves pedig a peronoszpórafertő- zésre hajlamosabb. Ezeknek a hibáknak a megszüntetése a nemesitők feladata. Az új zöldségfajtákhoz kidolgozott termesztéstechnológiát az intézet térítés nélkül bocsátja a vele kapcsolatban levő gazdaságok részére. A Kecskeméti Konzervgyárral kötött megállapodás szerint növényvédelmi előrejelzéssel segítik a termelőket. Az intézet munkájában újnak számít a csemegekukorica nemesítése. A kutatók vállalták, hogy ebből a konzervként jól exportét ható növényből 1978-ra már elegendő vetőmagot termelnek. Kecskeméti fehér néven egy csemegekukorica-fajtát már előállítottak és most két sárgaszínű hibridet terjesztettek fel a fajtaminősítő tanácsnak. B. Z.
