Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

Cp IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időn­ként felszakadozó felhőzet, főként a hajnali és a reggeli órákban több helyen köd, helyenként zúzmara-lerakódással. Mérsékelt, változó irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 2, mí­nusz 7, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 0, plusz S Cel- slus-fok. (MTI) _____________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AS MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 31, szám Ára 90 fOIér 1976. február 6, péntek Púja Frigyes Indiába érkezett ÚJ-DELHI zik Indira Gandhi miniszterel­Puja Frigyes, a Magyar Nép- nőkkel és tárgyalásokat folytat köztársaság külügyminisztere csii- Jesvantrao Balvantrao Csáván törtökön háromnapos hivatalos külügyminiszterrel, valamint Ton- Játogatásra Üj-Delhibe érkezett, sze Anath Pai iparfejlesztési mi- Indiai tartózkodása során találko- niszterrel. (MTI) Folytatta munkáját az FKP kongresszusa (Telefoto — AP—MTI—KS) Saint-Ouen-ben, Párizs előváro- a mély válságnak a konkrét fiában folytatta munkáját a Fran- megnyilvánulásaira, amely kiter­cia Kommunista Párt XXII. jed immár Franciaország életé­kongresszusa. A küldöttek meg- nek különbözőbb vonatkozásaira, vitatták Georges Marchais fótit- A kommunisták — hangsúlyoz­kár kongresszusi beszámolóját, zök a delegátusok — állást fog­valamint a központi bizottság lalnak az olyan demokratikus át­dokumentumtervezetét arról, alakítások mellett, amelyek hi­hogy „Mit akarnak a kommunis- vatottak kivezetni Franciaorszá­ták Franciaország számára”. got ebből a válságból, feltárni a A kongresszus résztvevői fel- francia nép előtt a szocializmus­azólalásaikban rámutatnak annak hoz vezető utat. (MTI) SOK MÉG A KIAKNÁZATLAN TARTALÉK A MÉSZÖV i küldöttközgyűlése • , A megye fogyasztási szövetkezetei minden eddiginél ered­ményesebb tervidőszakot zártak. Mozgalmi és gazdasági fej­lődésük szinte minden területen dinamikus volt. Az eredmé­nyek jól megalapozták a következő esztendők tennivalóit. A MÉSZÖV székházában tegnap tartott megyei küldöttközgyű­lés döntő feladata az V. Ötéves terv céljainak megvitatása volt. A megye mintegy 190 ezer fogyasztási, takarék- és la­kásszövetkezeti tagját képviselő küldöttek nagy figyelemmel hallgaták Hrebik Ferencnek, a MÉSZÖV elnökhelyettesének kiegészítő referátumát. A IV. ötéves tervidőszak eredményei­ről, valamint a főbb célkitűzésekről már előzőleg kaptak írásban tájékoztatást a résztvevők. • Hrebik Ferenc az elnökség kiegészítő referátumát ismertette. (Pásztor Zoltán felvételei) K. S. lakásszövetkezetek továbbfejlesz­tésére is az elképzelések. Mint­egy 2 ezer szövetkezeti lakás felépítését tervezik. Az V. öt­éves terv végén a lakásfenntar­tó szövetkezetekben lakók szá­ma várhatóan meghaladja a 10 ezret. A beruházásokról szólva meg­állapította, hogy az V. ötéves tervidőszakban mintegy 35 ezer négyzetméternyi kereskedelmi és vendéglátó hálózat-bővítést akar. nak megvalósítani a megyében. A korábbinál nagyobb összeget fordítanak a mezőgazdaságiter- mék-értékesítésre, az élelmiszer- feldolgozásra, egyes szövetkeze­ti ipari és szolgáltató tevékeny­ségek fejlesztésére, valamint a szállítási, rakodási és más tech­nikai feltételek javítására. A továbbiakban az új szabá­lyozórendszer várható hatásairól szólt. Utalt a kiaknázatlan tar­talékokra. Rámutatott: — Az egyedi vizsgálatok ta­pasztalatai arról tanúskodnak; hogy a szövetkezeti áruházak, vendéglők és más egységek mű­ködési eredményében, kapacitá­sának kihasználásában még azo­mind a zöld. ség- és gyü­mölcsterme, lésben mind pedig az állat- tenyésztés­ben és más termékek elő­állításában lé­nyeges javu­lást érjünk el. A későbbiek­ben foglalko­zott a takarék- szövetkeze­tek helyzeté­vel. Rámuta­tott, hogy ezek­nek is egyik feladata a ház­táji és egyéb kisgazdasá­gok termelésé­nek segítése, a fiatal házasok kölcsönnel tör­ténő támogatá­sa. Sokoldalú elő­készítés és egyeztetés után kialakultak a • A küldöttközgyűlés résztvevői. A MÉSZÖV elnökhelyettese kiegészítő beszámolójában dön­tően az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó feladatokról szólt. Rá­mutatott, hogy a népgazdasági terv az áruellátás javítását, a kereskedelem fejlesztését — a lakosság jobb életkörülményei, nek feltételeiként — kiemelten hangsúlyozza. Sokat kell tenni a folyamatos, választékos, állan­dóan javuló színvonalú áruellá­tásért. Tartsuk szem előtt, hogy egyes területken, különösen a kisebb településeken, valamint a tanyai körzetekben még az alap­ellátásban is indokolatlan elma­radottság tapasztalható. Gyak­ran itt nem is beruházásra, ha­nem több figyelemre, jobb szer­vezőmunkára, rendszeresebb el­lenőrzésre volna szükség. A következő időszakban az ed­diginél még inkább kell foglal­kozniuk az ÁFÉSZ-eknek a ház­táji és más kisgazdaságok ter­melésének szervezésével, tartalé­kaik kihasználásával. A szövet, kezetek új szaküzletek létreho­zásával is segítsék elő, hogy ja­vuljon a kisgazdaságok termelé­sének segítéséhez szükséges anyagok, eszközök, technikai fel­szerelések forgalmazása, ezáltal nos. településviszonyok, forgal­mazási lehetőségek mellett is rendkívül nagyok az eltérések. A hatékonyabb munka felté­teleit teremthetik meg a föl gyász tás i, a takarék- és a la­kásszövetkezeteknél egyaránt az alaposan előkészített és végre­hajtott egyesülések. Fontos köve. telmény, hogy ezek ne csupán mennyiségi, hanem elsősorban minőségi változásokat, hatéko­nyabb szervezetet, jobb gazda­sági és mozgalmi munkát ered­ményezzenek. A vitában több észrevétel hangzott el. Dr. Matos László, az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője a megyei pártbizottság és a ta­nács nevében elismerését fejez­te ki a fogyasztási szövetkezetek- IV. ötéves tervidőszak alatt el­ért eredményeiről szólva, s több' időszerű tennivalóra hívta fel a figyelmet. A fogyasztási szövet­kezeteknek fontos feladata a ke­reskedelmi ellátás további javí­tása. Jelentős sikereket értek el a szakcsoportok szervezésében.. Ez változatlanul feladatuk, ösz- szefüggésben azzal, hogy a ház­táji termelést is még nagyobb- mértékben kell támogatni. A kisgazdaságok termelésének szer­vezésében, az áru értékesítésé­ben nagy szerepük van a fo­gyasztási szövetkezeteknek. Se­gítsék elő a sertéstenyésztés, va­lamint ~a zöldségtermesztés fej­lesztését. A lakossági szolgálta­tásokra az eddigieknél nagyobb- gondot kell fordítaniok. Felhívta a figyelmet a tartalé­kok kihasználására, a takaréko­sabb gazdálkodásra, a szerve­zettebb, fegyelmezettebb munká­ra. A jobb eredmények, a haté. konyább gazdálkodás érdekében. a szövetkezetek törődjenek töb­bet a vezetőképzéssel. A hozzászólók az eredmények elismerése mellett számos ten­nivalóra is felhívták a figyel­met. Szó esett a háztáji kocaál­lomány csökkenéséről. Ennék to­vábbi megakadálypzására intéz­kedések várhatók. Az áruellá­tásról megemlítették, hogy gond' van a minőséggel, sürgették az üdülőkörzetek jobb ellátását. Végezetül a megyei szövetség küldöttközgyűlése elfogadta a fogyasztási szövetkezeti mozga­lom Vili. kongresszusára való* felkészülésre való felhívást Nemzeti ügy 3. oldal Negyven szakma várományosai 4. oldal Sajtóposta 4. oldal A mi otthonunk 7. oldal Tájékoztatás az utakról • Éjjel-nappal szolgálatot tarta­nak a KPM közúti informá­ciós központjában. Havazások idején munkájukat három te­lexgép, telefonhálózat és URH rádió segíti, miközben állandó kapcsolatot tartanak a megyei közúti igazgatóságokkal. Ilyen-» kor naponta megközelítően ezer érdeklődőt tájékoztatnak telefonon az utak minőségéről. (MTI-fotó — Balaton József — KS) A vállalati törvény Az elmúlt hetekben értékel­ték üzemeinkben, vállalata­inknál az elmúlt öt évre kö­tött kollektív szerződések vég­rehajtását — előkészítve már ezzel is az új, tehát 1976— 1980-ra szóló szerződést. A vállalati beszámolók tapaszta­lataival — jószerivel még menetközben — az SZMT el­nöksége is foglalkozott január közepén. A legfontosabb meg­állapításokról lapunkban is hírt adtunk. Ezek summázata az volt, hogy e beszámolók tartalmasabbak voltak az évenkénti számadásoknál, s a kollektív szerződésekhez való alkalmazkodás színvonala mind a gazdasági vezetők, mind a szakszervezeti szer­vek oldaláról javult. S miként Laczy Endre, az Építők me­gyebizottságának titkára is utalt rá. a szerződés, a helyi „kis alkotmány” kétoldalú megtartásán, a dolgozók javas­latainak, észrevételeinek, igé­nyeinek figyelembevételén a pártalapszervezetek, párttitká­rok is következetesen rajta tartják a szemüket. Erről az intenzivebb odafi­gyelésről úgy is beszélhetünk, hogy a szocialista, az üzemi demokrácia fejlődését tükrözi. Am kifejez ez a folyamat mást is. Azt tudniillik, hogy növekszik a kollektív szerző­dések rangja. Megnyilvánult ez abban, amikor a szerződés végrehaj­tásáról készülő beszámoló ösz­szeállításához i s több válla­latnál megkeresték az embe­reket, hogy véleményüket már abba is belefoglalhassák. Te­hát, hogy az írásba fektetett számadás a másik „szerződő fél” — a dolgozó kollektíva — minősítő megállapításait is tartalmazza. A vállalati „alkotmányos megállapodás” tekintélyere utal, hogy az igazgatói beszá­molókat a szakszervezeti szer­vek általában kiegészítésekkel fogadták el, sót akadt hely, ahol a beszámolót visszaadták átdolgozásra. Mindinkább „törvényerejű súlya” van tehát annak, hogy az öt esztendőre ítészült meg­állapodás kölcsönös, és mindkét félre érvényes köte­lességet. jogot tartalmaz. Azt mondtuk „növekszik”, „mindinkább súlya, tekintélye” van a kollektív szerződések­nek. Mert azért még nem minden olyan felhőtlen a vál­lalati törvény rangja körül. Mert vajon igazán jelentősé­gének megfelelően kezelték-e a kétoldalú vállalati törvényt olyan helyen, ahol törvényes kötelezettsége ellenére „albér­letbe” — úgymond harmadik vagy ötödik ■ vezetőembernek adta ki az igazgató, az első ember, a végrehajtásról készí­tett beszámolási feladatát. Nemde inkorrekt az ilyen ma­gatartás? Hiszen a kölcsönös­ség is diktálja, hogy amikor a kollektív szerződésbe foglalt kötelezettségek betartására, annak elfogadásakor az egész gyári, vállalati közösség a sza­vát adta — a beszámoláskor a gazdasági vezetés első em­bere, vagy elháríthatatlan aka­dályoztatása esetén helyettese, álljon a dolgozók elé szám­adásra. Számadás .., Szakszervezeti tisztségviselők, üzemi munká­sok részéről egyaránt felvető­dött mostanában az a gondo­lat, hogy a kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámo­ló — ha tartalmában nem. is hasonló, hiszen itt az emberi oldal elsődlegessége dominál a gazdasági összefüggésekkel szemben — fontosságát, hatá­sát tekintve olyan jelentős szerepet tölt be, mint a ter­melőszövetkezetek zárszám­adása. Ezért is vetődött fel az SZMT elnökséni ülésén, hogy az új kollektív szerződések megkötése, kihirdetése alkal­mával, egy-egy rangos üze­münkbe megyei szintű veze­tőket is hívjanak meg. Rész­vételük, ha úgy tetszik ta- n ú ságuk. mint a téeszek zár- számadó közgyűlésén — itt, az ipari üzemekben is reprezen­tálja az esemény jelentőségét. Azt, hogy a vállalati törvény­nek olyan rangja van, amely nem csupán az adott gyár, vál­lalat számára nagy fontosságú, hanem hatása — a szerződés teljesítésének milyensége — a nagyközség, város, a megye társadalmi, gazdasági életére is kisugárzik. Hogy ez most már így fel. merült, szintén a kollektív szerződések növekvő súlya mellett szól. —fi —n Izlandi szövetkezeti vezető látogatása • Az izlandi vendégek dr. Molnár Frigyes társaságában a MÉSZÖV elnökének tájékoztatóját hallgatják. A Szövetkezetek Országos Szö­vetségének vendégeként néhány napja Magyarországon tartózko­dik az izlandi fogyasztási 'szövet­kezetek szövetségének az elnöke E. Einarsson és felesége. Látogatá­suk célja ismerkedés a magyar szövetkezetekkel, és megfelelő kapcsolat teremtése a két ország fogyasztási szövetkezetei között. Dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖ- VOSZ elnökének kíséretében csü­törtökön Bács-Kiskun megyébe érkezett az izlandi szövetkezeti vezető. A vendégeket tegnap dél­előtt Kecskeméten a szövetkezetek megyei székházában Ispánovi ts Márton, a MÉSZÖV elnöke tájé­koztatta Bács-Kiskun megye fo­gyasztási, takarék- és lakásszövet­kezeteinek tevékenységéről, gaz­dálkodásuk eredményeiről. A vendégek ezután a városi ta­nácsházát keresték fel. ahol Gö­dör József tanácselnök a megye- székhely múltjával, jelenével,, gazdasági, társadalmi és kulturá­lis fejlődésének eredményeivel is­mertette meg őket. A látogatók, ezután Kecskemét nevezetességeit tekintették meg, többek között fel­keresték a Kodály-intézetet, a Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Általános- Iskolát. A vendégeket délután fo­gadta Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára is. E. Einarsson végűi dr. Molnár Frigyes társaságában a kecskémé, ti Alföld Szövetkezeti Áruházát^ majd a Szikrai Állami Gazdasá­got kereste fel. K- A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents