Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

A megyei tanács tegnap, székházának nagytermében, dr. Gajdócsi István elnökle­tével megtartotta idei első ülését. A tanács­ülésen részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság titkára, Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Bíró Dénes, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyet­tese. A testület — Tohai László általános ta­nácselnök-helyettes előterjesztése alapján — megvitatta és jóváhagyta a megye tanácsai­nak az V. ötéves terv időszakára, valamint az 1976. évre szóló költségvetését és fejlesz- tésialap-előirányzatát. Tohai László a terv- javaslat vitája előtt szóbeli kiegészítőjében vázolta az állandó bizottságok által megtár­gyalt és a végrehajtó bizottság részéről is jóváhagyott részletes írásos anyag lényegét, a tervek társadalmi vonatkozásait és a leg­főbb feladatokat. Megyénk eredeti IV. ötéves fej­lesztési terve 2,3 milliárd forint fejlesztési beruházási lehetőséget tartalmazott. Ezt az összeget taná­csaink jó szervező munkával, bevételi többletek, keretátvételek biztosításával 60 százalékkal,. 3,7 milliárd forintra túlteljesítették. Ezt nagyon nagy eredménynek könyvelhetjük el, éppen úgy, mint a 839 millió forintot kite­vő társadalmi munkát, amellyel megyénk lakossága alkotó módon járult hozzá a tervek sikeres va- lóraváltásához. A megnövekedett és a tény­legesen felhasznált pénzügyi for­rások 39,6 százalékát lakásépítés­re, 13,8 százalékát az egészség- ügyi és szociális ellátásra fordí­tották a tanácsok, 15,7 százalék jutott az oktatás és közművelő­désre, 14,3 siázalék pedig a víz-, csatorna és közmű-szolgáItatá9 fejlesztésére. E négy fontos ága­zatra használtuk fel az összes fejlesztési lehetőség 83,4 száza­lékát, i úgy hiszem, megállapít­hatjuk, hogy ez az ágazati el­osztás megfelel a reális társa­dalmi igényeknek. A vázolt pénzügyi helyzet le­hetővé tette, hogy a IV. ötéves terv fő célkitűzéseit megvalósít­suk, s egyes fontos területeken túlteljesítsük. Erre csak néhány példát kívánok felsorolni. Ez időszakban 21700 lakás épült meg a tervezett 20 ezerrel szem­ben. Igaz az is, hogy eredeti ter­vünkhöz képest több családi ház és kevesebb többszintes lakóte­lepi lakás létesült, s a városok­ban a megépült jelentős lakás­szám ellenére sem enyhült a la­káshiány. A lakótelepi lakások száma 7300, azonban így is csak­nem kétszerese a megelőző IIT. ötéves tervidőszakban megvalő- sultaknak. Nem teljesítettük a célcsopor­tos állami lakásszámot. Részben azért, mert a tervben biztosított pénzügyi keret eleve nem fedez­te a tervbe vett lakásszám meg­építését a kialakult árak mellett. Másrészt pedig a célcsoportos la­káskeret egy részét olyan lakó­telepi terület előkészítésére kel­lett fordítanunk, amely lehetővé tette az V. ötéves terv lakásépíté­si feladatainak időbeni megkez­dését. Továbbá lehetőséget adott 5150 OTP beruházású és lakás­építő szövetkezeti többszintes épület megvalósítására, s ezzel végső fokon a megyei lakásépí­tési terv túlteljesítésére. Kapa­citáshiány miatt 350 célcsoportos lakás befejezése tervszerűtlenül áthúzódott erre az évre. Az állami erőből létesült la­kások aránya nagyon alacsony (mintegy tíz százalék), jóval az országos átlag (40 százalék) alatt van. Persze az is igaz, hogy ál­(Folytatás a 3, oldalon.) Hazánkba érkezett Pedro Pires, a Zöldfoki Köztársaság miniszterelnöke • Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán hivatalában (04 gadta Pedro Pirest, a Zöldfoki Köztársaság miniszterelnökét, (MTI-foíó, Szebellédl Gésa felvétele — K3) Szerdán a fellobogózott Ferihe­gyi repülőtéren katonai tisztelet- adással fogadták Pedro Pirest, a Zöldfoki Köztársaság miniszterel­nökét, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására hivatalos látogatásra érke­zett hazánkba. A kormányfő kísé­retében érkezett Eduardo Santos, a második katonai körzet pa­rancsnoka. Leonildo Montéira, az energiaügyek és a természeti for­rások, országos igazgatója, és dr.' Manuel Duarte, a köztársaság fő­ügyésze. Pedro Pires és kísérete fogadására megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Keserű Jánosné könnyűipari mi­niszter. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter. Marja] Jó­zsef külügyi államtitkár, politikai és társadalmi életünk más ismert személyiségei. Megérkezése után Pedro Pirés látogatást tett a Parlamentben Lázár Györgynél. A két kormány­fő közötti kötetlen, baráti eszme­csere után a küldöttségek tárgya­lásával folytatódott Pedro Pires magyarországi programja. (MTI) Két nagy jelentőségű, egymás­sal lfapcsolódó ötéves tervidőszak mezsgyéjéhez érkeztünk. A mö­göttünk hagyott IV. ötéves terv teljesítéséről, eredményeiről már meglehetősen pontos képünk van. Ahhoz mindenesetre elegendő, .hogy belőle okulva, rá alapozva meghatározzuk az előttünk álló V. ötéves terv célkitűzéseit, és a szerzett tapasztalatok alapján folytassuk tovább töretlenül, de magasabb szinten népgazdaság gunk. ezen belül megyénk, a vá­rosok és községek fejlesztését. A mai tanácsülésen nagy hord­erejű kérdésben kérjük a tisz­telt tanácstagok véleményét, a testület jóváhagyását. Több mint 15 milliárd forint sorsáról, hova- f ordításáról kell felelősséggel döntenünk. Ennek az-igen jelen­tős összegnek közel kétharmada a már meglevő és a következő öt­éves tervben megépülő tanácsi intézményhálózat működtetésére, fenntartására, felújítására, rész­ben ezek ellátási színvonalá­nak javítására szolgál, s több mint 5 milliárd forintot költhe- tünk beruházásokra, további fej­lesztésekre. Ez utóbbi összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy az V. ötéves tervben a termelő ága­zatok fejlesztéseit is figyelembe véve a megye szocialista-szekto­raiban összesen 28 milliárd fo­rint beruházást tervezünk. Eb­ből a tanácsok beruházásában valósul meg csaknem 20 százalék. Ha viszont a lakosság ellátását legközvetlenebbül érintő lakás, közmű, egészségügyi, oktatási és közművelődési célú fejlesztéseket vesszük alapul, akkor kitűnik, hogy e terv keretében döntünk az ilyen jellegű beruházások mintegy 80 százalékáról. A IV. ötéves terv teljesítésének végleges, adatai rövidesen rendel­kezésünkre állnak. Ennek alap­ján a következő negyedévi ta­nácsülésen részletesen számot adunk arról, hogy az öt éve meg­határozott tervcélokat hogyan teljesítettük:, miként sáfárkodtunk- a rendelkezésünkre álló alapok­kal. Most csak röviden szeretnék szólni az előzetes adatok alapján a IV. ötéves terv eredményeiről, legfőbb jellemzőiről. Az előző tervidőszak néhány jellemzője Megkezdődött a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusa Párizsban . F I f fPgpsÉ­1 j-ssá A Párizs melletti Saint-Ouen- ban szerdán délelőtt megkezdő­dött az FKP XXII. kongresszu­sa. A tanácskozás február 8-án fejeződik be a La Bourget-ben rendezendő nagyszabású ünnep­séggel, amelyre a rendezők mintegy százezer résztvevőt vár­nak. A kongresszus első napjának fő eseménye Georges Marchais főtitkár referátuma volt, majd a delegátusok megkezdték an­nak az okmánytervezetnek a megvitatását, melyet a központi bizottság által kiküldött bizott­ság dolgozott ki. A központi bi­zottság novemberi ülésszakán elfogadta ezt az okmányterve* vezetet, majd azt a kongresszus előkészítése során széles jrörű vitára bocsátották. A kongresszusi okmány rész­letesen elemzi Franciaország jelenlegi helyzetét, azt a mély válságot, amely a társadalom minden területén megnyilvánul, s rámutat arra, hogy a tőkés rendszernek ebből a válságából •a kivezető utat csak a monopó­liumok egyeduralmának meg­szüntetése, azoknak a mélyre­ható gazdasági, társadalmi és politikai reformoknak a megva­lósítása nyithatja meg, amelye­ket a baloldali pártok közös kormányprogramja tartalmaz. A • Képünkön: Georges Marchais, az FKP főtitkára a szónoki emelvényen. (Telefoto — 4P—MTI—KS) kongresszusi okmány részletesen vázolja azt a demokratikus utat is, amelyen a francia nép el­juthat majd a szocialista társa­dalom felépítéséig, s nyomatéko­san kiemeli, hogy eközben mi­lyen döntő jelentősége van a széles néptömegek harcának, 1 a munkásosztály vezető szerepé­nek, s a kommunisták vezető befolyásának. A kongresszuson részt vesz­nek a testvérpártok küldöttségei is. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÁDÁR JÁNOS LÁTOGATÁSA A MÁJUS 1. RUHAGYÁRBAN Pártaktíva a VIII. kerületben AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 30. szám Ára: 90 fillér 1076. február 5. csütörtök Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán ellátogatott az MSZMP Budapesti Bizott­ságára, a Május 1. Ruhagyár­ba,. majd a Vili. kerületi pártbizottság székházában pártaktíván találkozott a fő­város, s a kerületek párt-, ál­lami és társadalmi vezetői­vel. A Központi Bizottság első tit­kárát a budapesti pártbizottság székházában Katona Imre, a Központi Bizottság tagja, a bu­dapesti pártbizottság első titká­ra fogadta, s tájékoztatta a fő­város gazdaságának fejlődéséről, a pártszervezetek tevékenységé­iül. Kádár János szót váltott a ^pártbizottság titkáraival, a vég­rehajtó bizottság tagjaival, s el­ismeréssel szólt azokról az ered­A megyei tanács ülése Elfogadták a megye tanácsainak ötéves tervét és az 1976. évi költségvetést ményekről, amelyeket Budapest dolgozói a IV. ötéves terv telje­sítésében, az V. ötéves terv si­keres végrehajtásának előkészí­tésében elértek. Kádár János ezután —> Katona Imre társaságában — a Május 1. Ruhagyárba, a Józsefváros egyik legnagyobb üzemébe lá­togatott el. A Központi Bizott­ság első titkárát Szabó István, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára, Horák Pálné, az MSZMP KB tagja, az üzemi pártbizott­ság titkára, Kovács József ve­zérigazgató és Laczkó János igazgató, valamint az üzem szakszervezeti és KISZ-vezetői köszöntötték. A program tájé­koztatóval kezdődött, a gyári vezetők beszámoltak az elmúlt esztendők számottevő eredmé- nyeiről. A fejlődés nem csekély: a túlnyomórészt nőket foglal­koztató üzem termékeit a Szov­jetuniótól Kanadáig ma már 30 országban ismerik. S hogy ked­velik is a vásárlók a ruhagyár kabátjait, sportruházati cikkeit, arra csak egyetlen adat: 0 IV. ötéves terv esztendeiben a gyár tiszta nyeresége elérte a 670 millió forintot. y • A Központi Bizottság «US titkára a Május 1. Ruhagyárban beírja nevét az egyik szocialista brigád naplójába. A Központi Bizottság első titkára megtekintette az üzem néhány részlegét, köztük a tex­tilszabászatot, a szőrme, és bőr- feldolgozót, s járt több gépte­remben. Elidőzött a munkapa­doknál, szalagoknál, kezet szorí­tott az üdvözlésére összegyűlt munkásnőkkel, művezetőkkel. A látogatás alkalmával Kádár Já­nos találkozott a gyár szocialis­ta brigádjainak vezetőivel, akik részletesebben is beszámoltak életükről, 3 — gondjaikról sem hallgatva —eredményeikről. Hogyan töltik meg tartalommal a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavát, erről beszélt Pálmai Lajosné, az Allaml-dí- jas „Alkotmány” szocialista bri­gád vezetője, s a többiek Kigler Lajosné, Hostyánszky Istvánnár Sipos Ferencné, Kovács József- né, Ágoston Ferenc, Mohlni Benke Agnes, Rajkay Mlklósné, Fehér Cáborné, Fábián János­né, Székely Andor és LaskóiJó- zsefné. . A több mint négyórás gyári- programot követően Kádár Já­nos a VIII. kerületi pártbizott­ság székházába ment, ahol Ba­lázs József és dr. Pásztor László, a pártbizottság titkárai és dr. Suhajda József kerületi tanács­elnök fogadta. A székházban tartott pártaktívát Szabó István elnöki szavai nyitották meg, majd Katona Imre szólt a fő­város dolgozói előtt álló felada­tokról. Ezután Kádár János mon­dott beszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents