Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. február 28. A sajátosságoknak megfelelően A lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezet 1750 hektár közös területen gazdálkodik. A tagság kezelésében 1100 hektár van. Az utóbbi öt esztendő alatt a közös terület mintegy 500 hektárral növekedett. 1970-ben 14 millió forint volt a termelési értéke a szakszövetkezetnek. Amikor elkészítették a IV. ötéves tervet — figyelembe véve az akkori lehetőségeket — úgy irányozták elő, hogy a tervidőszak végére elérjék az 58 millió forintot. Ezzel szemben meghaladták a 87 millió forint termelési értéket. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy kedvezőtlen adottságú szakszövetkezetről van szó, akkor különösen értékesnek tekinthetők ezek az eredmények. 9 A Kossuth mellék, üzemága a fólia, feldolgozás. Tavaly az árbevételi tervet több mint £ millió forinttal túlteljesitette az üzent. Az itt dolgozók csúcsúi unkák idején a mezőgazdaságban segítenek. A' sajátosságoknak megfelelően szervezték a gazdálkodást. Sikál’ (József, a szakszövetkezet elnöke felmondja: — Igyekeztünk jó összhangot teremteni a közös és a tagi) gazdaságok között. A munkát úgy terveztük és irányítottuk, hogy a kettő szerves egységet alkosson. Segítettük a tagok saját gazdaságait többek között műtrágyával, vetőmagvakkal, takarmánnyal, legelővel és egyéb eszközökkel, több mint négy és fél millió forint értékben. Az elmúlt évben csaknem 11 millió forint értékű árut értékesítettünk a tagi gazdaságokból. Többek között ezer sertést. 135 hízómarhát, 5 ezer hektoliter tejet, 300 ezer forint értékű vegyeszöldséget, csaknem háromnegyed millió forint értékű gyümölcsöt. Ezenkívül vetőmagot, mustot és így tovább, összesítve 355 tagunk csaknem 15 ezer munkanap-jóváírásban részesült, ez a fennálló rendelkezések értelmében beleszámít a nyugdíj- évekbe. A közgyűlés éá a vezetőség korábbi határozatának megfelelően a háztáji árutermelést és érlé-J kesítést külön ágazatként kezel-H jük. Szakembereink tanácsukkal segítik tagjainkat. A tagsági gazdaságokkal, a háztájival még szorosabb termelési kapcsolatot akarnak a jövőben kialakítani. Segítik például a zöldségtermesztés fejlesztését. Már tavaly' több, mint 3 ezer négyzetméter területen volt fólia alatti termesztés^ Az idén a fogyasztási szövetkezettel együttműködve tervezik a háztáji zöldségtermesztést, elsősei;-,,..,.szempontjából,...Anyagi erőnkhöz, ban a község ellátására, de segi- mérten több intézkedést hoztunk tenek a városi lakosság részére történő szállításban Is. Természetesen továbbfejlesztik a közös területen a termelést. Többek között a homokterületek hasznosítása jegyében újabb száz hektáron telepítenek szőlőt, 150 hektáron pedig vegyesgyümölcsöst. Tavaly már létesítettek 30 hektár őszibaráckost is. Azt tervezik, hogy. az elkövetkezendő öl évben a termelési értéket esztendőnként 7 százalékkal növelik. — Az idén új beruházást nem kezdünk — hangoztatja az elnök. — Befejezzük a terményszárító építését. A következő években tárolót, gyümölcsválogatói, szociális létesítményeket építünk. Nagy gondot fordítanak a tagság munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítására. — A közösben, dolgozó tagoknak mintegy 40 százaléka nő. Munkájuk tehát rendkívül jelentős a szövetkezet előrehaladása munkakörülményeik javítására. A ■ rendelkezések értelmében, sajnos, a közös területen dolgozó kismamákat nem illeti meg a gyermekgondozási segély. Szövetkezetünk 700 forint támogatásban részesíti a gyermekgondozáson levő anyákat. Tavaly 200 ezer forint gyermekgondozási segélyt fizettünk ki. A közösben dolgozó tagok részére betegségi segély címén tavaly csaknem 300 ezes forintot juttattunk, 40 százalékkal többet, mint 1974-ben. Ez a növekedés nem áll arányban a közösben végzett munkanapok számának emelkedésével. Néhány esetben ellenőriztük a betegállományban levő tagokat, és tapasztaltunk olyat, hogy betegszabadságon levő tagt őrsünk éppen kukoricát kapált vagy nagymosást végzett. Ilyen esetben kénytelenek voltunk megvonni a betegségi segélyt. Félreértés ne essék, nem arról van szó,, hogy., ha valaki megbetegszik. ne maradjon otthon, illetve ne menjen betegállományba. Számunkra az a fontos, hogy minél előbb gyógyultan tudjon visszatérni a termelésbe. Azt azonban minden tagtársunknak tudni kell, hogy a jogtalanul felvett betegségi1 segély végsősoron a részesedési alap rovására megy, ezzel csökken, a többi tag jövedelme. Mindezeket a nemrég tartott zárszámadási közgyűlésen is Elmondtam —- tájékoztat Sikár József. Az új pénzügyi szabályozók jobb üzem- és munkaszervezésre .ösztönöznek. Mint az elnök elmondja, a támogatósok összege átlag 10 százalékkal csökkent. Most dolgoznaki az V. ötéves terv részletes összeállításán, amelyet majd a tagsággal megvitatnak. Már most bizonyosnak látszik, hogy szerényebb fejlesztési lehetőségeik vannak, mint az elmúlt tervidőszakban. A gazdálkodásban azonban még sok a tartalék, ezek. feltárásával a fejlődés ütemét meg lehet gyorsítani. K. S. ■f Népművelés Kiskunfélegyházán a dualizmus korában A magyar népművelés mintegy két évszázados történetének megírása jószerivel mind a mai napig csupán óhaj maradt. Napjaink szocialista közművelődése pedig megkövetelné, hogy a népművelés tekintse át saját fejlődését és állapítsa meg a fejlődés törvényszerűségeit. A kutatásokat és feldolgozásokat nehezítik az új tudományágak indulásával együttjáró szokásos kezdeti nehézségek. S az is. hogy nincs pontosan meghatározva a népművelés fogalma; következésképpen nem kellően tisztázott a kutatás tárgyköre, módszertana. Az átfogó magyar népműveléstörténeti munka megírásához hiányoznak a helyi alapkutatások; a helyi kutatások viszont szintézis munka hiányában. annak átfogó, általánosító eligazításai nélkül nehezen végezhetők el. Annál inkább figyelemre és elismerésre méltó a félegyházi honismereti klub tevékenysége. Bánki Hori'át Mihályné levéltárvezető feldolgozta Kiskunfélegyháza 1867—1918 közötti népművelését. Levéltári kutatásokra támaszkodva képet rajzolt arról, milyen művelődési, . művészeti, kulturális élet volt Félegyházán a dualizmus korában. □ o □ Népművelődés-történéti vizsgád lódást csak a társadalmi, gazdasági helyzet és az oktatásügy ösz- szefüggésében érdemes végezni. Ezek nemcsak hatással vannak, de meghatározó erővel bírnak a népművelésre. Kiskunfélegyháza ebben az időben 24 ezer lakosú város volt. A lélekszám évtizedeken keresztül alig változott. 1869 és 1879 közötti tíz évben a növekedés mindössze 48 fő, miközben 15 ezer volt az elhalt csecsemők száma. Gazdasági helyzetét egyfajta kettősség jellemezte. A kapitali-. zálódással együttjáró iparfejlesztés elkerülte Félegyházát. A kisipar ugyan valamelyest növekedett és a vasútvonalak építésé-' vei bekapcsolódott a város az ország kereskedelmi vérkeringésébe is, ez azonban korántsem biztosította | több ezer nincstelen- családnak a megélhetést. Érthető tehát a. társadalmi ellentétek fokozódása. Ez először a szegényparaszti pusztakereső mozgalomban (amelynek Drozdik István béreslegény lett a halálos áldó-: zata). majd a „negyvennyolcas- ságban” jutott kifejezésre. A- század vége felé pedig itt is megindult a szervezett munkásmozgalom. □ □ □ Az oktatásügy terén sem volt kedvezőbb a kép. A XVIII. szá-. zadi iskolaügy fejlődésének már híre-hamva sem volt. Ebben az időszakban helyezték ugyan át a tanítóképzőt Csongrádról, fejlesztették ki az * algimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá építették fel-.a mai Móra Ferenc Gimnázium és a tanítóképző épületét. Mindez azonban alig változtatott a lakosság iskolázottsági helyzetén. Egy 1870. évi statisztika szerint a férfiak 22 százaléka és a nők TI százaléka tudott csak írni-olvasni. Az uralkodó osztálynak nem állt érdekében, hogy mindenkire kiterjessze, aI elemi oktatást. „A kor szava: a népművelődés” — írta akkor a Néptanítók Lapja. Kiváltképp igazolja ezt a különböző egyesületek története. 1867 és 1918 között 22 olyan egyesület működött Félegyházán, amely népművelési tevékenységet végzett. Egy részük mint a társalgó egylet, a népoktatási egylet (a mai dolgozók iskolájának őse) és főként az 1906-ban- megalakult közművelődési ■ egye- sülét (amelynek 700 tagja volt) kizárólagosan népműveléssel foglakozott. Más részük egyben politikai szervezetet is (jelentett, így a haladó polgárok alkotta 48-as kör és a függetlenségi olvasókör. amelyet 1885-ben a belügyminiszter rendeletére — „politikai kérdések megvitatásával is foglalkozták” indoklással — bezártak. A munkásmozgalom erősödését jelzi, hogy 1899-beri megalakult a Szocialista Munkásegylet, majd 1903-ban a munkásönképzőkör. Az egyesületek munkájában jelentős segítő szerepet vállalt a főgimnázium és a tanítóképző intézet tanári kara. Ez utóbbiban a múlt század végén már Szabad Lyceum működött, ahol felvilágosító tudományos előadásokat tartottak, népszerű irodalmi, művészeti estéket szerveztek. 1890-ben létrejött az első köl- csönkönyvtár, majd 1911-ben a népkönyvtár. Nélkülük aligha lehetne ma ilyen gazdag gyűjte- ményű múzeuma a városnak. Hisz sok esetben ezek a társaságok, egyesületek nyújtottak támogatást saját alapítványukból szegény gyermekek továbbtanulásához, adtak lehetőséget kibontakozásukhoz. Szellemi erjesztő, termékenyítő erejük nélkül nem születhettek volna meg a „Félegyháza monográfiája” vagy a „Félegyháza nyelvjárása” című munkák sem. © I □. Tanulságos az egyesületek története. A legtöbb esetben minden hivatalos támogatás nélkül, öntevékeny mozgalom útján érték el eredményeket. Másfelől pedig akadtak olyan lelkes és haladó gondolkodású férfiak, akik élére álltak a mozgalomnak. Nem kisebb személyiségekről van szó. mint dr. Holló Lajos, Miletz János, Szalay Gyula, Pásztor Ferenc, Szerelemhegyi Tivadar, Dongó Orbán. A név- *V)rt hosszan lehetne folytatni. A téma egyik legérdekesebb része a félegyházi színházi élet. Mert bármennyire furcsa: ilyen is volt. Évente több társulat is felkereste a várost, 1 2—3 hétig itt vendégszerepeit. Mindennap tartottak előadást, és naponta mást játszottak. Az előadások színhelye kezdetben | Duttyán. majd '1886-tól a Korona Szálló nagyterme; nyáron pedig a Hattyú vendéglő kertje volt. Azt gondolhatnánk, hogy a korabeli igényeknek és vándortái-sii- • latoknak ez teljességgel megfelelt. Alig múlt el azonban előadás anélkül, hogy a helyi újságok kritikái ne kifogásolták volna a megfelelő színházterem hiányát. A színházi előadások kísérő- jelensége a közönség érdektelensége volt.- Bizony előfordult, hogy az idejövő társulatok a tervezett két-három hét helyett négy-öt nap után, anyagi csődbe jutva, hagyták el n várost. Pedig Blaha Lujzától a félegyházi születésű Molnár Lászlóig sok kiváló színész, megfordult itt. Jászai Mari — a .kor leghíresebb művésznője — is csak egy előadást tudott tartani. Három darabban lépett volna fel, de — mint a helybeli újságból kiderül — ...... az ifjúság olym ódon nyilvánította , tetszését, hogy sértődötten hagyta el a várost”. □ Ű i Aligha van Félegyházának olyan lakosa, aki ne hallott volna mar az új művelődési ház építésének' tervéről. Azt azonban bizonyára kevesen tudják, hogy ez a gondolat sem sokkal fiatalabb százévesnél. Csak akkor n)ég a jegyzőkönyvek, tervezetek, újságcikkek palotát ' emlegettek, „kultúrpalotát”; vagy .^közművelődési palotát”. Az ügynek,, harcosai és szószólói mindig akadtak FéL -egyházán. A tárgyalt időszakban épp az egyesületek és azok képviselői. Ennek kapcsán volt olyan év is, amelyet | tanácsi jegyzőkönyv is úgy summázott, hogy az „1909-es esztendő a kultúrpalota körüli harc és vita jegyében zajlott". Hogy a lakosság igénye " megvolt. azt mi sem bizonyítja jobban, mint 'az, hogy ugyancsak az 1909-es évben több hangversenyt is rendeztek az építendő közművelődési palota javára. Jól bevált módszer volt ez már akkor Félegyházán. Egy hangversenyen muzsikálták össze a Petőfi-em- léktábla, és egy másikon n Pe- tőfi-szobor költségeit is. A közadakozásban tehát nem volt hiány. Talán a „Tekintetes Tanáls” követte el a mulasztást? Erre is következtethetünk a polgármester közgyűlésen elhangzott nyilatkozatából. mely így. szólt; .......szégyenkezve kell megállapítanunk, hogy ez évben sem épüjt fel a kultúrpalota...” Sajtos Géza Építésügyi tudnivalók AZ F.PÍTTETÖK részéről gyakran hangzik el az a megállapítás, hogy bonyolultak a jogszabályok. Ezt a megállapítást tényként lehet elfogadni. De tény az. is, hogy a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. építési, közlekedési, és víz.ügyi osztálya or- sz.ágos viszonylatban is jelentős eredményeket ért el az építtetők tájékoztatása terén. Ezt bizonyítja többek között a magánlakásépítés szervezett állami, társadalmi támogatására, tervezési és kivitelezési színvonalának emelésére szervezett akcióprogram különböző rendezvénye: Helyes kezdeményezés volt a magánlakás-építési kiállítások rendezése, vagy a családiháztervek kiadása, amelyékről Csizmás Ferenc csoportvezető a Magyar Nemzet hasábjain is beszámolt. A nagy jelentőségű és az állampolgárok széles körét érintő tájékoztatód mellett azonban nem hanyagolhatok el) az olyan tudnivalók sem. amelyekről az alábbiakban lesz szó/ 1974. október 1-én új Országos Építésügyi Szabályzat lépett hatályba, melynek alkalmazását az 5 1974. (V. 24.) ÉVM. számú rendelet tfctte kötelezővé. A szabályzat 1961-ben kiadott elődje tükrözte az akkori gazdasági, termelési helyzetet és részletesen szabályozta az építési tevékenység minden elemét, fázisát. Az azóta el tej t idő alatt az építési tevékenység színvonalát illetően lényeges változások következtek be, és ez. tette szükségessé a részletes előírások felülvizsgálatát, hogy azok ne válhassanak a műszaki fejlődés akadályaivá. At új szabályzat nem a megoldások konkrét módját írja elő, hanem azt a követelményszintet határozza meg, amelyet az adott anyagnak, szerkezetnek vagy helyiségnek képviselnie kell. Tehát nemcsak egyszerűbb, egységesebb a réginél, hanem terjedelme is. kisebb: a korábbi 1100 oldallal szemben mindössze 230 oldal. A három fő részre osztott szabályzat foglalkozik a város- és községrendezési előírásokkal, valamint az építményekre vonatkozó sajátos építési előírásokkal. Ezen- ■ kívül négy melléklete van, amelyek ugyancsak fontos rendelkezéseket tartalmaznak. így. például az t. sz, melléklet áz't tartalmazza, hogy az egyes épületek között tűzvédelmi szempontból milyen távolságok lehetnek. Függelékében a szabályzat egyes fontosabb fogalmak meghatározását adja és ezekből megtudhatják a^ építtetők, hogy mi tekint- tendő építménynek, vagy épületnek, továbbá mit kell tömegtartózkodásra szolgáló helyiségnek tekinteni. Hatályát illetően a szabályzat az. állami szervekre, a társadalmi szervezetekre, a szövetkezetekre és más jogi személyekre, valamint az állampolgárokra egyaránt kiterjed. AZ ÜJ SZABÁLYZAT a korábbihoz képest a mezőgazdasági rendeltetésű területeken történő építkezések vonatkozásában is jelentős változásokat hozott. Korábban ugyanis az'állami, a termelőszövetkezeti és a személyi tulajdonban levő ingatlanokra más és más előírások vonatkoztak. Az 1974. október 1-én hatályba lépett szabályzai ilyen különbségeket nem ismer és az ingatlan, tulajdonjogi formájától független, egységes ’’előírásokat tartalmaz. Zártkertben j— a tulajdonos- társak számára tekintet nélkül — csak 720 négyzetméternél (200 négyszögölnél) nagyobb, földrészleten lehet építkezni. A létesíthető gazdasági épület a műveléshez szükséges 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű és a tájba illő lehet. A gazdasági épülettel (szerszámkamra; présház, gyümölcstároló) egybe lehet építeni árnyékszékel vagy pincét, különállóan azonban csak előtér nélküli pincét lehel létesíteni. Zártkerten kívül csak 2000 négyzetméternél (556 négyszögölnél) nagyobb ingatlanon létesíthető gazdasági épület. Ilyen épületet szőlőben és gyümölcsösben mezőgazdasági műveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyek alapterületi korlátozás nélkül létesíthetnek. Egyéb foglalkozásúak által létesített gazdasági épület alapterülete a 30 négyzetmétert nem haladhatja meg. A gazdasági épületben foglalkozásra tekintet nélkül csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmás helyiséget és azzal egybeépített árnyékszéket lehet elhelyezni a gazdasági épület elhelyezésének módját és létesítésének feltételeit (telekhatártól mért távolság, típus, külső kialakítás, az alkalmazható építési anyagok) a tájvédelem követelményeire figyelemmel, az építésügyi hatóság határozza meg. Ennek során a közvetlenül szomszédos telkeken a gazdasági épületek tömbösített kialakítását is engedélyezheti, illetve előírhatja. A SZABÁLYZAT rendelkezései értelmében a városok és községek területét építési övezetekre kell osztani. Az egyes építési övezetekben rpás és más. feltételek mellett lehet építkezni. Az üdülőövezetekben a szabályzat az üdülőtelkek legkisebb méreteit is megállapítja, arra figyelemmel, hogy helyenként a telkeket annyira elaprózták, hogy azok pihenésre és üdülésre már nem alkalmasak. A már kialakított telkek méreteinek megváltoztatását azonban a szabályzat nem írja elő. Olyan rendelkezést is tartalmaz a szabályzat, amely szerint külterületen lakó-, illetve üdülőépületet — a külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével — nem létesíthet. Külön jogszabály a 6 1975. (IV. 23.) ÉVM. számú rendelet, a tanya« területeken végezhető egyes építési munkákról. E jogszabály szerint a tartósan fennmaradó tanyás területeken a tulajdonos, illetőleg gyermeke a tanyát felújíthatja és korszerűsítheti. Létesíthet továbbá rendeltetésszerű használathoz szükséges mellék- épületeket. A lakóépület alapterületét az állampolgárok által építhető lakások nagyságáról szóló külön jogszabályokban megállapított mértékig bővítheti, ha ezáltal .önálló új i lakás. nem«.áön létre. • A mezőgazdasági műveléssel élethivatásszerűen foglalkozó tulajdonos a lebontásra kerülő elavult lakóépülete helyett másik lakóépületet is építhet. Ugyancsak építhet másik lakóépületet hasonló foglalkozású gyermeke is. Építkezésre azonban mindkét esetben csak akkor kerülhet sor. ha az nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, vagy a korlátozás alól az építtető felmentést kapott. Az ismertetetteknél szűkebb körben a tartósan fenn nem maradó tanyás területeken is van építkezésre lehetőség. A tanya tulajdonosa, illetőleg gyermeke a tanyát felújíthatja, korszerűsítheti, a rendeltetésszerű használathoz szükséges melléképületeket létesíthet. A lakóépület alapterületét legfeljebb 25 négyzet- méterrel bővítheti akkor, ha ezáltal új lakás nem jön létre. A lakóépület alapterülete azonban az állampolgárok ájtal építhető’ lakások nagyságáról szóló külön jogszabályokban megállapított mértéket nem haladhatja meg. VÁROSOKBAN és községekben építési tilalom alatt álló területen csak meghatározott építési munkák végezhetők. Ennek következtében csak az állékonyságot, egészséget, élet- vagy köz- biztonságot veszélyeztelő, illetőleg a városképet rontó állapot megelőzéséhez, megszüntetéséhez szükséges építési munkákat lehet elvégezni. A felsoroltakon kívül elvégezhetők még a műemlékvédelem érdekeit szolgáló, valamint a bérbeadót terhelő építési és szerelési munkák. Dr. Varga Emil ÁGYAK A FALON 9 A váci Szőnyi Tibor Kórház gyermek, osztályán koraszülött- részleget alakítottak ki. A falra függesztették a kosárágyakat, hogy gazdaságosan kihasználják a rendelkezésre álló helyet.
