Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI Megkezdődött a beszámolók feletti vita az SZKP XXV. kongresszusán Világszerte nagy visszhangot keltett» a Központi Bizottság beszámolója AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 48. szám Ára: 90 fillér 1976. február 26. csütörtök Az SZKP XXV. kongresszusé- ' naík szerda délelőtti ülésén And­rej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Ki­rilenko pontosan 10 órakor nyi­totta meg az ülést, s Gennagyij Szizovnak, a Központi Revíziós Bizottság elnökének adott szót. Szizov bevezetőben a kongresz- szusi küldöttek teljes és őszinte támogatósáról biztosította az SZKp Központi Bizottságának kedden elhangzott beszámolóját. A Központi Revíziós Bizottság — közölte Szizov — a beszámolá­si időszakban minden figyelmét a párt anyagi eszközeinek gaz­daságos, takarékos felhasználásá­ra fordította. Az SZKP költség- vetésének bevételi része mintegy kétharmad részben a tagdíjak­Gazdaságossá lehet tenni a paradicsomtermesztést I A kongresszus elnökségé­ben: Kádár János, am MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára (jobbról az első) és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára (balról a második). (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) ból, egyharmadában pedig a párt lap- és könykiadói tevékenységé­ből származik. A beszámolási időszakban a bevételek a taglét­szám gyarapodásával és a bér- színvonal emelkedése révén lé­nyegesen nőttek. Az előadó közölte, hogy a párt kiadói 386 napilapot bocsátanak ki, összesen 86 millió példányban. A folyóiratok száma 273, pél­dányszámuk pedig 81 millió. A napilapok példányszáma öt év alatt 29 százalékkal, a folyóira­toké pedig 17,5 százalékkal nö­vekedett. A Központi Revíziós Bizottság elnöke igen részletesen elemezte azt a tevékenységet, amelyet a Központi Bizottsághoz érkező le­velek ezreinek feldolgozásával végeznek. Nyomatékosan aláhúz­ta, hogy a Központi Revíziós Bi­zottság egyik legfontosabb fel­adatának tekinti a párttagoktól és a pártonkívüliektől érkező jelzések, javaslatok és panaszok gondos elbírálását. Szizov mintegy félórás beszá­molója után Kirilenko megnyi­totta a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság be­számolója feletti vitát. A vitában elsőként Viktor Gri. sin, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja szólalt feL Gristn után Vlagyimir Scserbicklj. az SZKP KB tagja, az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára mondott be­szédet. Huszonötezer lánykaruha szovjet exportra a Habselyem kerekegyházi telepéről Az ország összes paradicsom-vetésterüle­tének mintegy 10 százaléka van a megyében. Bács-Kiskunban hagyományai vannak e fon­tos növény termesztésének. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet jelentősé­gének megfelelően foglalkozik a paradicsom­mal. Tegnap a paradicsom nemesí­tésével, termesztésével, és feldol­gozásával foglalkozó országos bi­zottság kibővített ülést tartott Kecskeméten. Az intézet tanács­kozótermében történt eszmecse­rén megvitatták az elmúlt öt esz­tendő alatt elért eredményeket és a további tennivalókat. Báldi Béla, az intézet nemesítési osztá­lyának vezetője áttekintést adott a népgazdaság számára fontos növény termesztésének helyzeté­ről. • Folyamatosan állítanak elő új hibrideket az intézet üvegházában. (Szilágyi Mihály felvétele) A nemesítésnek az a feladata, hogy a hagyományos és gépi sze­désre alkalmai; ' konzervipari, to­vábbá nyersfogyasztásra szánt fajtákat állítson elő. Olyanokat, melyeknek az eddigieknél jobb a minősége, nagyobb a termő- képessége és ellenáll a betegsé­geknek. Az elmúlt esztendőkben jobb fajták kerültek a termesztésbe, nőttek a hozamok. A tavalyi év sajnos, nem sikerült a paradi­csommal foglalkozó gazdaságok­nak. A természeti csapások miatt e megyében az előző évinél mintegy 80 mázsával lett keve­sebb az átlagtermés hektáron­ként, alig haladta meg a 150 mázsát. A soroksári paradicsom­termesztési rendszerhez csatlako­zott gazdaságokban viszont en­nek csaknem kétszeresét takarí­tották be. Ez bizonyítja, hogy a termesztéstechnológia korszerűsí­tésével számottevően növelni le­het a hozamokat. A soroksári termelési társulás mellett műkö­dik az állami gázdaságok közös vállalkozása is, amely szintén a paradicsomtermesztés rendszer­ben történő megvalósítását tűzte ki célul. Mind a két társuláshoz megyéi gazdaságok is csatlakoz­tak. Az utóbbi években jeléntősen nőttek a termelési költségek, amivel nem tartott lépést az ér­tékesítési árak emelkedése. Ez szinte- kényszeríti a mezőgazda- sági üzemeket arra. hogy korsze­rűsítsék a termesztési technoló­giát. Hektáronkénti 300—400 má­zsa termés szükséges ahhoz, hogy az ágazat gazdaságos legyen. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ennél magasabb terméseredmé­nyeket is el lehet érni% A gond rendszerint a betakarításnál je­lentkezik. A mezőgazdasági üze­mekben nincs elegendő kézi munkaerő a szedéshez, emiatt a termés egy része tönkremegy. Ahol géppel szedik a paradicso­mot, nagy a veszteség, ha nem egyszerre érik a bogyó. A tanácskozáson — amelyen részt vettek' a kutatóintézeteken -kívül a felvásárló, feldolgozó üzemek és a termelő gazdaságok képviselői is — sok szó esett ar­ról, hogy megvan a lehetőség a terméseredmények • növelésére A jövő útja a termelési rendszerek további fejlesztése, az eddiginél jobb fajták előállítása. A paradicsomtermesztést gazda­ságossá lehet tenni —• hangoz­tatták a tanácskozáson —, amely egyúttal elősegíti a termelési kedv fellendülését is. Erre nagy szükség van, hiszen a Kecske­méti Konzervgyár kapacitása az előzetes jelzések szerint az idén sem lesz kihasználva. Hatezer vagon paradicsom helyett — az eddigi szerződések, alapján — legjobb esetben csak négyezer vagon árut kap. Az intézet nemesítői szakta­nácsadással járulnak hozzá a jobb terméseredmények elérésé­hez. ' Sajnos, eddigi munkájuk nem elég széles körű. Ez az egyik oka annak, hogy egyes termő­tájakon jobb eredményeket értek el a paradicsomtermesztésben, mint. Bács-Kiskúnban. K. S. Egymillió magnófej Hogyan minősítik a vágósertéseket «. óidat Ä Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának kerekegyházi telepén kétszáz asz- szony és leány dolgozik két műszakban, ked­vező körülmények között. A munkakörülmé­nyeket nemcsak a városival azonos kereseti lehetőségek, a kielégítő szociális ellátás, a szülés előtti hónapokban csökkenő teljesít­ményű kismamáknak nyújtott fizetésbeli tá­mogatás teszi kedvezővé. Szerepet játszik abban az is, hogy a munkásnőknek nem kell naponta ingázniuk. Az így meg- maradó időt — legalább negyed műszakot tesz ki naponta — a lányok és asszonyok többsége a háztájiban, konyhakertben hasz­nosítja. . A telep munkásnői közül je­lenleg nyolcvanan gyermekgon­dozási szabadságukat töltik. A termelő munkába való visszaté­résüket nehezíti, hogy az óvodai helyek korlátozott száma miatt többeknek nincs hol elhelyezni kicsinyüket. A telep kollektívája segít a községi tanácsnak a kö­zös probléma megoldásában: kommunista műszakok munkabé­rét ajánlották fel tavaly is, az idén is az óvoda fejlesztésére. 1975-ben 46 ezer forintot adtak erre a célra. Mint Erdősi Józsefné telepve­zető elmondta, megpróbálkoztak a kismamák otthoni foglalkozta­tásával is, de a kísérlet nem a úárt eredményt hozta. Ugyanis a telepen végzett textilfeldolgo­zás speciális gépeket igényel, a háztartásokban meglevő hagyo­mányos varrógépek ehhez a mun­kához nem felelnek meg. A kismamák hároméves szabadsá­gát ősszel azzal próbálják majd kihasználni, hogy számukra fel­nőtt szakmunkásképző tanfolya­mot szerveznek. A kerekegyházi Habselyem-te­lep első negyedévi termékeinek 50 százaléka szovjet exportra ke­rül: március 10-i határidővel 25 ezer lánykaruhát készítenek a baráti országnak. Az üzem jelen­legi tőkés exportja férfi-atléta­trikó. amiből februárban 12 600- at állítanak elő. Atlétatrikót belföldi értékesítésre is gyárta­• Kollár Imréné aa exportra készülő férfi atlétatrikókat varr ja. 9 A Hámán Kató szocialista brigád tagjai bébi-dollokat készítenek, a szivárvány minden színében. nak. müselyemből, az első ne­gyedévben 60 ezer darabot. Ugyancsak hazai üzletekbe ke­rülnek a telepen vartott bébi­dollok és köntös-garnitúrák, amelyekből egy-egy modellt kis sorozatban készítenek a válasz­ték gazdagítására. A. T. S. 1976-ban A Rádiótech­nikai Gyár kecskeméti üzemében ta­valy 600 ezer különböző magnófejet készítettek. Ezt a ■ - precíziós / gyártmányt egyre több or­szágban .kere­sik. Az idén egyedül a Szovjetunióba szállítanak annyit, mint a tavaly gyártott teljes mennyi­ség. A kereslet is egyre váltó- zik, évről évre több sztereo magnófejet kérnek a vá­sárlók. Borsos Zsu. zsa műszakon­ként 4—500 darabot készít a magnófej legfontosabb alkatrészéből, a miniatűr teker­csekből'. P. Z. Öntözőgépek, csövek, szórófejek A Bács-Kiskun megyei AGRO- KER Vállalat felkészült a ta­vaszi igények kielégítésére. Bár a régi öntözőgépekhez nem tud­nak minden alkatrészt biztosíta­ni. de a kopásnak legjobban ki­tett komplett szivattyú-egységet tudnak szállítani. Ezenkívül jó az ellátás a gyors kapcsolású öntö­zőcsövekből. Újdonság a szovjet gyártmányú önjáró motoros ön­tözőberendezés. Ezzel a szerke­zettel főképp a lucernatáblákat leliet jól és hatásosan öntözni a méretei miatt. Kaphatók elektromos szivaty- tyúk. A Szekszárdon gyártott ALVSZ—87 vontatható, öntöző­gépből 30, az ALVSZ—130-ból 37 garnitúra van az AGROKER rak­táraiban, valamint a Cibakházán készített körforgós esőztető be­rendezésből is. A dunavecsei Bé­ke Termelőszövetkezet például két MAB—350-es öntözőgépet rendelt az idén. A Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság még a múlt év végén megvásárolt 6 kilométer hosszú, gyorskapcsolású öntöző­csövet. A kiskerttulajdonosokra ' gon­dolva csaknem 5 ezer Tisza II. szórófejet tart raktáron az AG­ROKER, ezenkívül kisméretű vil­lanymotoros szivattyúkat. Az ön­tözőgépek és berendezések rak­tárkészlete megközelíti a 20 mil­lió forintot. B. Z. A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése Szerdán, Kállai Gyula elnök­letével- ülést, tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Dr. Szentistványi Gyuláné or­szágos titkár beszámolt a községi népfrontbizottságoík február 15- vel megkezdődött újjáválasztásá- nak tapasztalatairóL Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter értékelte a jogszabá­lyok előkészítésével kapcsolatos társadalmi vitákat és — a gya­korlatban szerzett tapasztalatok figyelembevételével — ismer­tette a továbbfejlesztésükre vo­natkozó javaslatokat. S. Hegedűs László országos tit­kár beszámolt a népfrontmozga­lom közreműködéséről a képvi­selők munkásságának támogatá­sában, valamint a tanácsok és a népfrontbizottságoík együttműkö­désének tapasztalatairól. Az országos elnökség megál­lapította: a mozgalom és az ál­lamhatalmi, igazgatási szervek jő együttműködésének legfontosabb eredménye, hogy hozzájárult • lakosság közéleti részvételének növekedéséhez. Az állampolgárok mindinkább közreműködnék a döntések előkészítésében, a meg« valósításban és a végrehajtás el­lenőrzésében. E részvétel növeli az állampolgári felelősséget, a közösségi gondolkodást: hozzájá­rul a társadalom szocialista fej­lődéséhez. Az országos elnökség az együtt­működés fokozására vonatkozó, a szocialista demokrácia elmélyí­tését szolgáló javaslatokat elfo­gadta. Dr. Molnár Béla országos tit­kár ismertette a Hazafias Nép­front nemzetközi kapcsolatainak 1976-os évi tervét, amelyet az or­szágos elnökség jóváhagyólag tu- domásul vett (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents