Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

1976. február 25. • PETŐFI NEPE • 9 AZ ALAPSZERVEZETI PÁRTVEZETÖSÉGEK FELADATAI napközben A párttagsági könyvek cseréjének végrehajtásában A párttagkönyvcsere politikai előkészítésének jelentős szaka­sza zárult le decemberben. Az irányító pártszervek kidolgozták a végrehajtást' szolgáló intézke­dési terveket, s azokat a testületi ülések elfogadták. Mindenül! megtartották az alapszervezeti őssztitkári értekezleteket. A jelen­legi időszak feladata az alap­szervezetek vezetőségi tagjainak a felkészítése a tagkönyvcsere végrehajtására. Jelentős és felelősségteljes te­hát a szerepe az alapszervezeti vezetőségnek. Különösen fontos, hogy értsék és egységesen értel­mezzék a tagkönyvcsere célját, jellegét és a rájuk háruló fel­adatokat. A tagkönyvcsere poli­tikai céljainak megvalósulása alapvetően az alapszervezetek ve­zetőségein múlik, a politikai cé­lokat ott kell realizálni. Olyan bizalómtoli légkört kell terem­teniük a tagkönyvcsere előké­szítése és lebonyolítása során hogy minden kommunista őszin­tén, kritikusan és önkritikusan vegyen részt az eszmecserében. ig fejeződnek be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy előbb nem lehet befejezni. Azonban az egyé­ni beszélgetéseket semmiképp sem szabad elsietni. 'Ezek akkor lesznek igazán eredményesek, ha körültekintően, egyénekre szabva, a helyi körülményeket figyelembe véve tervezik meg a vezetőségek. Valószínű, hogy egy 10 tagú alapszervezetben az egyéni beszélgetések lefolytatá­sához egy hónap is sok és egy 80—90 tagú pártszervezetben pe­dig két hónap is kevés. A pártalapszervezetek vezető­ségeinek az intézkedési terv el­készítésénél figyelembe kell ven­ni a Központi Bizottság határo­zatát,' a Titkárság állásfoglalá­sát, a helyi körülményeket és az irányító pártszerv javaslatait. A Központi Bizottság határozata előírja, hogy a párttagokkal tör­ténő elbeszélgetésre a vezetőségi tagokból és pártcsoportbizalmiak- ból létre kell hozni a beszélgető csoportot, vagy csoportokat. (A Központi Bizottság határozata nem hiszi lehetővé beszélgető csoport létrehozását az Irányító pártszorveh tagjaiból.) A kéttagú vezetőségek eseteben a titkár és helyettese végzi a beszélgetése­ket. Az alapszervezetékben úgy keli az egyéni beszélgetések ütemét megszabni, az idővel gazdálkod­ni, hogy a vezetőség eleget tud­jon ' tenni másirányú feladatai­nak is. A beszélgetések március I-ével kezdődnek és július végé­A tagkön'yvcsere végrehajtá­sának egyik legfelelősségtelje. sebb. aktusa, az egyéni beszélge­tések leoonyolítása két szakasz-, bán történik. Az első szakaszban a vezető­ségi tagokból alkotott beszélgető csoportok .vezetőségi ülésen fel­készülnek a beszélgetésre. Meg­beszélik egyénileg az alapszer- vezelhez tartozó párttagok fel­adatait. Merítsenek az eddig le­zajlott beszámoló taggyűlések ta­pasztalataiból, kérjék ki a párt- csoportbizalmiak véleményét. Ha a vezetőség szükségesnek ítéli, kérjen információt onnan, ahol a párttag a párímegbízatásál végzi. (Pl.: KISZ . szakszervezet). Az alapszer vezet vezetőségé­nek mindén előítélet, személyes elfogultság, nélkül, nagy körül­tekintéssel kell kialakítania vé. leménvét. Az előzetesen kialakí­tott vélemény a beszélgetés so­rán változhat, tehát ahhoz nem szabad mereven ragaszkodni, ön­kritikusan kell vizsgálni azt is. hogy pl. mennyiben ' hibás a pártvezetőség abban, hogy egye­sek nem rendelkeznek pártmég- bízatással, nem vonták be őket a pártoktatásba stb. A beszélgetésekre, vélemény- nyilvánításra a párttagoknak is '"készülniük kell, erre a beszámoló taggyűlésen, pártcsoporlülesen fél kell hívni figyelmüket. A második szakaszban az alap­szervezetek' valamennyi tagjával Kisüzem ’76 Ha a magyar mezőgazdaság ■egy hektárra, egy állatra stb. ve­tített hozamait vizsgáljuk, akkor az országok rangsorában jó köze. pés helyet foglalunk el. Ha azon­ban a mezőgazdaság összes ho­zamát az ország egész lakossá­gához viszonyítjuk, akkor he­lyezésünk igen előkelő,_ Hogy lehetséges ez? Ügy, hogy a mi mezőgazdaságunk két lábon áll, . Vannak eredményesen gaz­dálkodj, jól működő' nagyüze­mek. És vannak tapasztalt, szor­galmas embereink, akik odahaza ilyen, vagy olyan mértékben me­zőgazdasági termeléssel is foglal­koznak. Mégpedig korszerű szín­vonalon. Az ólban ^önetető és önitató, a ■ kertben fóliaágy, a gyümölcsösben a . legmodernebb' metszés, sőt. esetleg levéltrágyá­zás; Ez a két rész együtt adja erőnket. A most induló ötödik ötéves terv rendkívül nagy feladatok elé, állítja ■ az országot, így a mezőgazdaságot is. A lakosság zavartalan ellátása, az / export árualapok biztosítása akkora ter- ménytömeget igényel, hogy nem­csak a nagyüzemeknek, de még a | kisüzemeknek is növelniük kell termelésüket. Ez az igény már eleve és vitathatatlanul el­dönti el a közelmúltban nemegy­szer és különböző indulatoktól fűtött vitát, hogy szükségünk* van-e a kisüzemi termelésre, vagy nincs. Szükségünk van rá és támogatnunk kell. Mégpedig a kisüzemet most már tágan és egészében értel­mezve. Tehát nem csupán a ter­melőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságát, de minden magyar állampolgár mezőgazdasági te­vékenységét. Ez a kifejezés ko­rántsem nagvképü, mert körül­belül minden második magyar felnőtt állampolgáról szó van. Ügy mint tsz-tagról, falusi kert­tulajdonosról, sőt, hobbybói ker­tészkedő telekgazdáról. Mind­egyikőjük szorgalmára, hozzáér­tésére szükség van ahhoz, hogy ötödik ötéves tervünk mezőgaz­dasági előirányzatait teljesíthes­sük. Félreérthetetlen ma már a po­litikai, vagy ha úgy letszik a ha­tósági magatartás is. Az állam nyomatékosan buzdítja a terme­lőszövetkezeteket, sőt az állami gazdaságokat is, hogy működési területükön — az egész falúban, vagy a falvakban — támogas­sák, sőt integrálják a kisüzemi termelést. Megjelent már az a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a nagyüzemek — a köz­ponti árualap javára —| bárkitől átvehessenek szerződéses alapon hizlalt sertést és a hizlaláshoz segítséget nyújtsanak. Tisztázódott az úgynevezett „elvonás”, magyarán a kister­melők adóztatása is. Nem vál­lalkozói formában, tehát saját munkájával bármely /magyar ál­lampolgár folytathat mezőgazda­sági jellegű tevékenységet. Á termelőszövetkezetit tagok háztáji gazdasága évi 85 e>ser forint ár­bevételig adómentes. Ha segítő családtagok vannak, akkor ez a határ még följebb emelkedik. Sőt, ha a tsz-tagnak csak sertés- hizlalásból van árbevétele, ak­kor adómentesen meghi/.Ialhat évenként 90—100 darab sertést. Nem mezőgazdasági főfoglalko/á súaknál ez a határ persze nem ily magas, de évi 30 disznót az is meghizlalhat és eladhat, aki nem mezőgazdaságban dolgozik, sőt még földecskéje sincs.. A vál­lalkozó jellegű tevékenységek — mint. például a virágkertészet —, persze más megítélés alá esnek. De, aki az előbb idézett kerete­ken belül marad, arra külön adót nem vethetnek ki. Olyan eset is előfordult már, hogy ta­valy túlbuzgalomból, mértéken felül kivetett adót visszafizetlek. A helyzet tehát , tisztázódott, sőt, további kedvezmények is várhatók. Most már -a cselekvé­sen van a ' sor. A nagyüzemek népgazdasági feladata, hogy se­gítsék a kicsiket. Vegyenek le annyi terhet a mezőgazdálkodó kisemberek válláról, amennyit csak tudnak. Segítsék őket ko­cával és palántával, takarmány­nyal, és legelővel, mindazzal, amire módjuk van, vagy aminek a lehetőségeit meg tudják terem, teni. Mert hiába ad például az állam ezer forintokat annak a kisembernek, aki megtartja te­henét. vagy. egy tehén helyett kettőt állít be. ha közben a nagyüzem elveszi a legelőt, vagy nem gondoskodik arról, hogy a tehéninrtólc télen is iömeglakar- tnányokhoz jussanak. Ha | faluban kihasználják a kisüzem adta lehetőségeket, ak­kor" a nagyüzem koncentrálhat arra a néhány fő célra, amelyet igen korszerűen, kevés emberrel, gépekkel, magas" színvonalon tud szolgálni. Ha azonban a „csip- csup” tételek előállítása is $ a nagyüzemre hárul, akkor ereje sl étrorgácsolódik, és a legjobban korszerűsíthető területeken sem tud nagy eredményeket felmu­tatni. . F. B. egyéni eszmecserét kell folytat­ni. Az egyéni beszélgetések mó­dot adnak arra, hogy a vezető­ségek jobban megismerkedjenek az alapszervezéthez tartozó va­lamennyi párttaggal, kikérjék véleményüket, javaslataikat az alapszervezet munkájára vonat­kozóan, megállapítsák, hogy van-e mindenkinek érdemi párt­munkája, kinek van gondja, problémája és ezek megoldásá­hoz milyen segítséget tud adni az alapszervezet. A tagkönyvcsere előkészítése, az egyéni beszélgetések tapasz­talatainak értékelése a taggyű­lés feladat, amit augusztus vé­géig minden alapszervezetben meg kell tartani. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak ebben az időben lehet értékelő taggyű­lést összehívni. Azokban a párt- szervezetekben, ahol befejezték a beszélgetéseket — és a vezető­ség a tapasztalatokat összegezte — a taggyűléseket folyamatosan meg keli tartani. A taggyűlése­ken a" párttagokról nem kell egyéni értékelést adni. Egyéni in. doklással viszont — ha ilyen lesz — elő kell terjeszteni a tör­lési javaslatokat, be kell jelen­teni a kilépési kérelmeket. . a pártbüntetés törlésére tett javas­latokat. A pártszervezetekben a párt­tagokkal folytatott beszélgeté­sekkel egyidőben el kell végezni a párttagok összeírását. A veze­tőség feladata, hogy az összeíró lapok alapján a változásokat át­vezessék az alapszervezet párt- tagnyilvántartó-lapján. Ezzel az aktussal a pártszervezetekben a tagkönyvcsere előkészítése befe­jeződik. Az űj párttagsági köny­veket november-decemberben ünnepélyes taggyűlésen kell ki­osztani a párttagoknak. F. J. Szolgáltatókról, dicsérően Capri rádióm URH-étintkezője sorozatos recsegéssel tudatta: el­járt felette az idő. A kecskeméti leninvárosi Gelka-szervizben á - hibafelíró ezzel fogadott: — Ki kellene cse. rélni benne ezt a kis alkatrészt, de sajnos, nem tudjuk, mivel már jó ideje nem kapunk ilyen érintkezőt. A rádió különben is NDK-gyártmány, 67-ben került nálunk forgalomba, s ennek a ■ típusnak az alkatrész-utánpótlá­sával gyatrán állunk. Tudomására jutott a dugába dőlt javítási kérelmem a Gelka- kirendeltség vezetőjének, aki nem hagyta ennyiben a dolgot. Felkereste a BRG kecskeméti gyárát, és saját' kezűleg készí­tette el az alig fél arasznyi, ám annál nélkülözhetetlenebb alkat­részt. Az érintkező pénzben népi so­kat ér. De a Gelka helyi vezető­jének példás magatartása, segí­tőkészsége e szolgáltatási ág becsületének, a bizalmat illetően,. búsás nyereséget hozott — ne­kem. pedig az URH-állomások to.' vábbi kiváló vételét jelentette. Ébresztőóránkat a minap gyer­mekünk lerántotta a rádióról. Az óra megszűnt ketyegni. Hajszál- rugó,- kis kerék, miegyéb..; Va­jon, mikorra lesz megjavítva? Ha még ma elviszem a javítóba, a jövő hét végére talán meglesz. Eképp latolgattam esélyemet. Az órások szövetkezetében, a , Móricz Zsigmond utcában, a fia­tal órásnak, aki az ébresztőnket kézbe vette, első dolga volt le­venni az óra hátlapját. — Kiugrott a hajszálrugós ke­rék. De sebaj, rögtön visszate­szem. így ni... Már jó is. Tes­sék! :— Mennyivel tartozom? — kérdeztem. — Ö, kérem, semmivel. Iga­zán nem nagy munka volt. Hadd írjam most ide: Köszö­nöm! Mindazok nevében is, akik­nek a szolgáltatás különféle mű­helyeiben megfordulva derék, se. gítőkész emberekkel van dol­guk. Akik nemcsak egy csa­vart tudnak jól a helyére illesz­teni, hanem magatartásukkal szűkebb kollektívájának is képe­sek megbecsülést szerezni. Kohl Antal A csodaszerek nyomában Az NDK-beli Stralsund hajó­gyárának sólyáin tizenkét napon­ként készül el egy tengeri ha- - lászhajó. A hajók hossza 102 mé­ter, vizkiszorításuk mintegy 3 ezer tonna, sebességük, még vi­haros időjárás esetén is 14.6 cso­mó, vagyis 27 kilométer ódán­ként. A hajók tulajdonképpen úszó üzemek, amelyeken na­ponta 30 tonna halat lehet fel­dolgozni. A hűtőegység kapacitá­sa 650 tonna. A Stralsundban épített hajó­kon . a halászok eljuthatnak a Vizcayai-öbölbe, Nyugat-Afrika partjaihoz, s ha szükség van rá, akkor még tovább is. sok ezer mérföldre a hazai partoktól. A % Tizenkét naponként egy halászhajó hajók hetven napig tartózkod­hatnak kikötés nélkül a tenge- Tép. A gyár a második világháború után szinte a nulláról indult. Az üzemben csupán hét hajóépítő dolgozott. A munkások száma ma már eléri a hét és fél ezret. Valamennyien jól képzett szak­emberek. Hajóiból olyan, fejlett hajógyártással rendelkező orszá­gok is vásárolnak, mint Norvé­gia, Svédország és Hollandia. A legnagyobb megrendelő azonban a Szovjetunió. 1950 óta összesen 3756 hajót gyártottak az NDK üzemeiben, s ebből 2851 a Szovjetunió megrendelésére ké­szült. (BUDAPRESS—APN) Régi könyvek és iratok között kutatva a megyei Patikamúze­umban többek között találni egy 1730-ból való csodagyógyszert is­mertető hirdetményt, amely Az Elet Essentiának Le-írása címet viseli és bevezető mondata így szól: „Az egész- Esztendőnek minden részeiben, az Télnek leg­hidegebb és a Nyár-nak leg-me- legebb létében, mivel a Hold­nak Fertállyára, se más Planétá­ra vagyis Aspectusra vigyázni -nem szükséges, lehet ebbül az Élet Essentiából "minden féle ba­jok ellen be venni...” Pontosabban tehát ez azt je­lenti, hogy a csillagok állá­sát ennél a gyógyszernél ' nem kellett fi­gyelembe Ven­ni, ami pedig abban az idő­ben igen fontos feltétel volt. A szöveg további részében erre a körülményre ismét történik utalás, mond­ván: „.. .ezen Essentzia nem bágyítja az erőt, elkergeti a Vénus béli Betegségeket, ki űz minden tisztátalan ned­vességet ...” Látjuk tehát, hogy ismét a csillagok misz­tikus hatása kerül előtérbe a „Vénus béli betegségek” emlegetésé­vel. A nyelv­történészek • és néprajzkuta­tók - tanúsága szerint az ősi | hagyomá­nyok, babonák nyomai közmon­dásokban, szólásokban, szálló, igékben évszázadokon át meg­maradtak a népek nyelvében. A planéták és azok „hatásai­nak” ismerete, vagy ahogyan né­piesen nevezték, a „csíziónak” tudása igen fontos volt a. régi gyógyítók számára és a horosz­kóp mellett szinte nélkülözhe­tetlen volt a berkeikben való alapos jártasság. Emellett a sok­féle varázsfű és csodaszer kö­zött nagy hagyományai voltak az „örök élet füvének”, mely­nek azonossága felől azonban megoszlanak a vélemények, mi­vel több különböző növényt is — vagy ezek kivonatát — az „élet elixirt” ruházták fel cso­datevő varázserővel. Ezek között a legnagyobb népszerűsége a ginseng, vagy zsen-sen gyökér­nek volt. Ez a másként mand- ragóra néven ismert úgyneve­zett „embergyökér”, vagy „élet­gyökér” őrségi népi gyógyszer. Nem csak a Kelet népei hasz­nálták elterjedten a gyógyító nö­vényeket. Hazánk különböző vi­dékeinek gyógynövényei is már évszázadokkal ezelőtt ismertek, sőt híresek is voltak kiváló ha­tásukról. Ennek egyik természe­tes oka hazánk kedvező földraj- tó hatása. Jóllehet a modern gyógyszeriparban szinte naponta zi és éghajlati adottságaiban rej- ük. Megyénkben évenként mint­egy 100 vagon gyógynövényt gyűjtenek, illetve termeltetnek. Napjainkban az orvostudo­mány fokozott érdeklődéssel és különös gonddal foglalkozik új­ból a gyógynövényekkel és azok hatásával, a fitotherápiávaL Nem azért, mintha ezzel most új gyógyítási módot akarna fel­fedezni, hiszen amint láttuk, már évezredek óta ismeretesek a kü­lönböző szabadon vagy vadon termő, sőt céltudatosan termesz­tett növények jó részének gyógyír A Z ÉLET ESSENTIÁNAK LE-iRÁSA, ' M E L L Y A' Doktor GelhauPen, ét Doktor Ebeni által 17^0-dik E«zterd6ban az cgéiz Nemzetet l'iigti Orvo'ló Gyülekezetnek cl-iégtzé»c tier cat meg vizigiitatott. A / M'í egész Esztendőnek minden rérzpiben, az Télnek leg-hi- degpbb, es a* nyárnak legmelegebb létében (mivel se a* Holdnak Fertállyára, se más Planétára vagy -is As pertura vígvázni nem f*zük-ég) írbet ebbül az Elet Essentiából min- deniéle Gyomor Betek'égrkbrn, és Hideglelésekben, azaz: ha az É»el nem tetszik, vttgv az Gyomor meg*van dagadva, rdgv ptdigh* valarnellv égetést* szúrá -t, vagy-inökleiéit, Rá- pi»t, és rzoro ngatá?t érezni: nem l.ülömben ha a* Gyomor a* mód felett való fc all'll cl vagyon rontva, és Savanyút ággal, > vállal, Epével, é- Szelekkel terhelve mindenkoron Est ve le-f^k\é- előtt pgv közein égesRalánnal,ügy a’mind magában vág von, venni, és addig folytatni: migíen az Ember ollva- téri Fogyatkozásoktól meg-nem szabadul. ErősTermé.-ze- fü-k elemien egy néhányszor 2 vagy-ís 3 Kalánnal vehetnek: Az 2. 3 /». 5. egé-z to esztendőig való Gyeimekeknek egy ( á\é kólánkéval, és 10 E-z*encK »ul f.;gvást i5 Eszlendóbé- iieknt-k lél közön? é^es K<*1 nnal lebet adni. Hasonlóképpen az igaz öszve Vi.nás, azaz Contra&ura? azTagoknak száraz fájdaln.i, a szelek, és Fövény miar. való betegség, Sárgásság, Sciálica, Podagra. Eiö*». és süi u\ ér, F.üb- Himlő,é- má^Fakadóitok ellen, mind addig minden Est­ve folytatni,é9 bé-vepni V-elletik,rpéglen azt gé-ség Nem külőmben a’ Gyomor Gőita, Colica, azaz Rágás, núndrn félő Fej*lú jdalmhk, fehér Betegség, az Férjnél lévők- x.cl, vagy-ió Szüzeknek hi-maradando, vagy-is nem jól magat 9 Az 1730-ből való, csodagyógyszert ismertető hir­detmény első oldala. születnek új és egyre hatásosabb szintetikus gyógyszerek, a gyógy­növények jelentősége ennek éllé. nére korántsem csökken, sőt ha­tározottan fokozódik. A Gyógyszerészet című szak- folyóirat néhány évvel * ezelőtti számában arról olvashatunk, hogy a már említett ginseng nö­vény tanulmányozása is előtérbe került és a Szovjet Tudományos Akadémia Össz-szövetségi nő. vénykutató bizottságának egy kü­lön erre beállított csoportja sóik érdekes és eredményes kísérlet elvégzése után — melyek egy ré­szét a lap is közli —■ megállapí­totta, és egyúttal meg is adta a reális magyarázatot az eddig misztikusnak tartott „életgyőz kér” hatóanyagával kapcsolat­ban. Eszerint a ginseng gyökér valóban élettanilag fontos és ha­tásos gyógyszer-anyagokat tar-; tál máz. Ezért jelenleg nagy táb­lákon termesztik is a Szovjet­unióban. A 'központi idegrendszer fontos befolyásolószere készül belőle. A pontosan kielemezett ginseng alkaloidák kémiai * fel­építésének ismeretében lehetővé vált mesterséges előállításuk is. Így lesznek a régi ' csodasze­rekből tudományosan előállított és ellenőrzött és hatékony új gyógyszeréig Kuba a KGST-ben Kuba a KGST legfiatalabb tagja; aktívan részt vesz a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának megvaló­sításában. A KGST-be történt belépés óta eltelt három és fél év alatt je­lentős mértékben megerősítette sokoldalú kapcsolatait a Szovjet­unióval és a többi szocialista or­szággal, s a tagországok testvéri együttműködésére támaszkodva sikeresen fejleszti népgazdaságá­nak legfontosabb ágazatait: a cu­kor- és nikkelipart. Kubai és szovjet szakemberek együttes munkájával hozták létre például a cukornádarató kombájnt, amelynek gyártása hamarosan Kubában is megkezdődik. . "Oriente tartományban a tag­országok segítségével rekonst­ruálják a kohászati vállalatokat, illetve új üzemeket létesítenek. Ez lehetővé teszi, hogy Kuba hamarosan a világ legnagyobb nikkeltermelőjévé váljon. A Ku­bai Köztársaság már ma is je­lentős mértékben kielí%iti a KGST-tagországok cukor- és nikkelSzükségíetét. Tavaly decemberben, a Kubai Kommunista Párt I. kongresszu­sa elé terjesztették az ország 1976—1980-ra szőlő ötéves nép­gazdaság-fejlesztési tervét, ame­lyet az előkészítés során minden részletében egyeztettek a Szov­jetunió, valamint más szocialis­ta országok ötéves terveivel. (BUDAPRESS—PRENSA LATINA) Irodagép-javítás 10 millió forintért “'Madarason és Katymáron az Irodagéptechnikai Vállalat tele­pein az elmúlt évben 7200 író­gépet, 8500 számológépet javítot­tak meg és ezer darab Kalkurex számológépet gyártottak. Ebben az évben mintegy 30 százalék­kal több javítást kívánnak el­végezni, fejlesztik a gépgyártást is. Katymáron egy újabb mű­hely építését kezdték meg. Itt negyven új dolgozó talál jól fi­zetett munkát. Megvalósult a környékbeli fiatalok régi vágya, megkezdték az iparitanuló-kép- zést. Tavaly tíz, az idén újabb tíz fiatal tanulhatja meg ezt a korszerű, ezen a környéken alig ismert szakmát 9 A dolgozók 70 százaléka nő, közöttük az egyik legügyesebb Hegyes Józsefné műszerész. (Pásztor Zoltán felvételei) 9 Ábrahám Sándor egyike a ma még kevés szak­munkásoknak. örömmel adja át tudását a fia­taloknak, Nagy Éva és Podoba Tünde elsőéves tanulók figyelemmel hallgatják magyarázatát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents