Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

6 9 PETŐFI NEPE • 1976. február 25. Az SZKP kongresszusa tiszteletére • A szovjet' unióbeli Huszton épül az Orenburg! Gázvezeték egyik nyomásfokozó állomása. Ugyanitt az állomás személyzete részére a Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a Hajdú megyei Állami Epítővállalat 141 lakást épít. Az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére az építők vállalták, hogy az első 30 lakást már április 4-re átadják. (MTP-fotó— Balogh P. László felvétele—KS) Ármegállapítás a műhelyben Ha persze képletesen, s mű­hely alatt a gyár, a vállalat min­den részlegét értve is, de igaz, hogy a termékre már előállítá­sa közben ráakaszthatnák az ár- cédulát. A termelői, s még in­kább' á fogyasztói árak sűrűn nem fejezik ki ugyan a tényle­ges ráfordításokat, de tény: nép- gazdasági Összességben a költsé­gek és a bevételek aránya döntő eleme annak, mennyi jut felhal­mozásra, fogyasztásra. Joggal mutatott rá a párt XI. kongresz- szusán a Központi Bizottság be­számolója: „Gazdasági terveink teljesítésében fontos szerepük van a termelői áraknak. ... Sem. mifélé hatékony ^ gazdasági, épí­tésről nem beszélhetnénk. ha nem valódi, hanem képzelt árak­kal dolgoznánk a termelésben.” Fordított sorrend Gondolkodásmódunk bizonyos esetekben mechanikus, elválaszt­ja egymástól azt, ami összetar­tozik. Fogyasztóként „drágának” tartjuk a termékek, szolgáltatá­sok többségét, (termelőként vi­szont berzenkedünk, mert költ­ségcsökkentésre, takarékosságra, az anyagokat, eszközöket jobban hasznosító, termékek előállításá­ra ösztökél a társadalom bennün­ket. öt~esztendő alatt több, mint nyolcvan százalékkal növekedtek az állami költségvetésnek a fo- gyasztóiár-támogatásokra fordí­tott kiadásai. E forinttömeg — és a másféle támogatások —egy része tudatos életszínvonal-poli­tikai döntések következménye­ként áramlik ki, a másik része ugyanakkor terhes kériyszerűség ásta mederben .folyik el, holott kerülhetne jobb helyre is. Egyet­len példát az utóbbira: tizenöt év alatt megháromszorozódott a cementfelhasználás. Különböző vizsgálatok és elemzések megál­lapították, hqgy az egyre növek. vő anyagmennyiség 15—20 szá­zaléka elpazarlódik a gondatlan szállítás, a laza technológiai fe­gyelem. a korszerűtlen betonké- szítési eljárások miatt. Ha á ki­sebb értéknél, a 15 százaléknál maradunk, ez akkor is 750 ezer tonna áru! Ki kezdje? A megtermelt nemzeti jövede­lem 75 százalékát elfogyasztjuk. Az idei népgazdasági terv a ter­melői árszínvonal 6,4 százalékos, a fogyasztói árszint 4,5. százalé­kos emelkedésével számol. Az ilyen és hasonló lények különö­sebben nem foglalkoztatják az átlagembert, ő csupán annyit je­gyez meg azokból, amennyit mindennapi élete közvetlenül ér­zékeltet vele. Rendben van, fo­gadjuk el, hogy így van ez. Elkerülhetetlen azonban a de szócskával folytatódó eszmefut. tatás. Mert hiszen afelett csak örvendezhetünk, hogy ma há­romszor annyi villamos energiát használnak fel az iparban vilá­gításra, mint tizeríöt esztendővel ezelőtt. Ez a mérleg egyik ser­penyőjébe kerül. A másikba meg az; hogy kihalt műhelycsarno­kokban órákig égnek a lám­pák ... Folytathatjuk. Van olyan nagyüzeme az országnak, s nem is egy, ahol pusztán az évi energiaköltség meghaladj a két­milliárd fprintot! Egyszázalékos megtakarítás — húszmillió fo­rint! | kezdje? Többek között a gyártmánylervező. energiakí­mélő technológiák felkutatásán val és alkalmazásával. Az anyag- beszerző, elvan félkészáruk vá­sárlásával, melyek nem igényel­nek további megmunkálást. A munkás aki nem hagyja bekap­csolva üresen mormogó gépét. Rossz rosták Kehi szabad ugyanis elfeledni, hogy a termekben — az árujel- legű szolgáltatásban — végső soron mindenfajta költség össze- geződik. Az is, ami indokolt, s az szintén, ami fölös volt. A negyedik ötéves tervben 70 mil­liárd forinttal bővültek az ipar -'termelő*- állóeszközéh' ' A gépek, berendezések egységnyi értékére jutó bruttó termelés viszont ki­sebb, mint öt esztendővel koráb­ban. Némely iparterületen — így a textiliparban, a műszeripar­ban — három, négy százalékkal. Közrejátszik ez a költségek, s végső soron a termékek jövédel- mezőségének, árának alakulásá­ban? Szónoki kérdés. Minden ha­tással van erre. Az is, hogy gyor­san és indokolatlan ménékben nőtt az' alkalmazotti létszám, s hogy míg 1965-ben minden száz munkaórából hatvanat, ma csak ötvenötöt számolnak el teljesít­ménybérben. öreg, rossz rostá­kon hullik át mindaz, ami alko­tóeleme a teljes termelési költ­ségnek, s így a kelleténél .ritkáb­ban akad fenn az, ami elkerül­hető, megtakarítható, ami fölös­leges. Makacs tévhitek A fogyasztói árszínvonal moz­gása nem azonosítható azzal, hogy „nő” vagy „csökken" ■ az életszínvonal: az ár a fogyasztás növekedését és szerkezetét befo­lyásolja, de csupán része az életszínvonalnak. Mégis, makacs tévhit!, hogy „drágul az élet", mert emelkedik,, az árszínvonal. Mintha a jövedelmek nem gya­rapodnának! Hasonló tévhitek az üzemi, termelői közgondolkozás­ban is jelen vannak. Szívesen alkalmazott érv például, hogy a szocialista iparban a teljes ter­melési költségek 66 százalékát az anyagköltségek alkotják —az iparcsoportok egy részében ennél is magasabb az arány, így az élelmiszeriparban 80 százaiéit —, ha tehát drágulnak az anyagok, márpedig ennek vagyunk tanúi, akkor a termelési ráfordítások is „automatikusan” nagyobbak lesz. nek. Csakhogy: mi és mennyi ké­szül a felhasznált anyagból, az már nem fontos?! Hiszen — egyetlen tényt kiragadva — az acéllemezek 36 százaléka a fel­dolgozás |Során hulladékba jut. S aligha egyedül az acéllemezek­nél fedezhetünk fel ily’ meg­hökkentő pazarlást! Nem mindig kifejezője az ár annak, hogy a termék — vagy szolgáltatás — a társadalomnak ténylegesen mennyibe 'került. Et­től még a költségek — a ráfor­dítások •— költségek maradnak. S ha ez nagyobb az indokoltnál, ha több, mint amennyit a meg­teremtett érték jogossá tenne, akkor megrövidítettük magunkat. Sokszor csináljuk ma ezt, mivel lassan, következetlenül, kénysze­rűen látjuk csak be: az ármeg­állapítás a — kitágított — mű- helvfalak között kezdődik el. M. O. W „Autónyi” görgőscsapágy A gyártási technológia fejlő­désének köszönhető, hogy ma már hatalmas méretű konstruk­ciókba — exkavátorokba, présgé. pekbe, úszódarukba stb. is görgösesapágyakat szerelhetnek be a gyártómúvek. A nagymé­retű csapágyak a forgó szerke- zetekben a kisebb energiafel­használás mellett pontosabb mű­ködést tesznek lehetővé. Talán kevesen tudják, hogy az óriás csapágyakat jóval nehezebb előállítani, mint a kisméretűeket, hiszen a megmunkálásnak rend­kívül pontosnak kell lennie, hogy a hőingadozások ellenére is ki­fogástalanul működjön a hatal­mas acétcsapágy. A képen látható görgösesapágy 2,3 méter átmérőjű, 6 tonna sú­lyú, a kujbisevi csapágygyár ké­szítménye. „Világrekordot” nem tartanak ugyan nyilván a csa­págygyártásban, de valószínű, hogy erre a címre egy, az NSZK-ban gyártott 100 tonna sú­lyú görgösesapágy tarthatna igényt. A technika £ mindmáig legnagyobb méretű gépeibe, a lé­pegető exkavátorokba építenek be ilyen nagy csapágyakat. % A KISKUNMAJSAI JÓN A THÁN SZAKSZÓ VETKEZETTEN Nőtt a tagsági termelés Bács megye egyik legnagyobb szakszövetkezete, a kiskun- majsai Jonathán. A közös gazdasághoz csaknem kétezer tag tartozik, s közülük ezerkétszázan vesznek részt rendszeresen a mezőgazdasági munkákban. Az összes földterület 6163 hektár, amelyből csaknem 2 ezer hektár a közösen művelt. Ez utóbbi adat igen jelentős, s egyben megkülönböztető a többi szakszövetkezettel szemben, ugyanis a közösen művelt föld, a tagok saját művelésű területével szemben itt a leg­nagyobb. Az utóbbi öt év alatt nőtt ek­korára a közös terület, 1871 évi adatokhoz képest megduplázódott. A gazdálkodás is nagy léptekkel fejlődött ez alatt az idő alatt, így többek közölt a halmozott terme­lési érték megnégyszereződött, az árbevétel .háromszorta több, mint 1971-ben, a tiszta vagyon, a\brut- tó jövedelem és a nyereség is há­romszorosa az öl évvel ezelőtti­nek. Évről évre javulnak a terme­lésit eredmények, így a legjélentő- sebb ágazatban, a szőlőtermesz­tésben a múlt évi hektáronkénti' átlagtermés elérte a 94 mázsát, tíz mázsával több temjeit, mint egy évvel korábban. Jelentős be­ruházások valósultak meg: szőlő- és gyümölcstelepítés, bortároló- és feldogozó-építés, emellett a gépvásárlásokra is több tízmillió forintot, költöttek. A közösen művelt földterület növekedése — ezzel párhuzamo­san a tagi terület csökkentése — a tagsági termelésre nem volt kedvezőtlen, ugyanis a kisebb földterületen is lényegesen több zöldségfélét és egyéb növényt ter­mesztettek tavaly, mint öt évvel ezelőtt, az állattartási kedv is fel­lendüli. Különösen kedvező, hogy a szakszövetkezet tagjai a ház­táji gazdaságokban egyre több szarvasmarhát tartanak. Elsősor­ban a tehénállomány növekedett, ami megmutatkozik a szakszövet­kezetnek átadott tej menp.viségé­a 896 ezer litert. Ez egyben any- nyit jeleni, hogy 17 ezer literrel több tejet adtak át a gazdák, minti 1974-ben. Hízómarhából százzal többet értékesítettek az elmúlt esztendőben, mint az azt megelőző évben. Az állattartók 333 hízó­marháért 4,5 millió forintot kap­tak. Valamelyest csökkent a ser­téshizlalási kedv, ugyanakkor csaknem hétszeresére nőtt a süldő- eladás. Az okok az alacsony felvá­sárlási árral, valamint — a már lapunkban is többször szóvátett — adózási rendelet helytelen al­kalmazásával magyarázhatók. A tagok az elmúlt esztendőben sok száz libát, tyúkot tartottak, és há­romszor több tojást adtak át, mint 1974-ben. A tavaly az állatok és állati termékek értéke meghaladta a 34 millió forintot. A Jonathán Szakszövetkezet vállalkozott arra, hogy gondosko­dik Kfiskunrrrajsán a zöldségellá­tásról. Korábban még a helyi ÁFÉSZ is részt vett ebben a mun­kában, azonban tavaly a kötött szerződés szerint ezt csak a szak- szövetkezet végzi. Több. előnye van ennek, így az árufelvásárlás, valamint az üzletekbe történő ki. szállítás egy „kézben" összponlo-» sül. és ez egyebek között fuvar­költség-megtakarítással is jár. A szakszövetkezetnek a községben három saját elárusítóhelye van, ahol zöldséget, gyümölcsöt kínál­nak eladásra. Ezekben, valamint az ÁFÉSZ üzletekben is az elmúlt esztendőben folyamatos volt az áruellátás, részuen a szakszövet­kezeti gazdáktól' felvásárol! ter- meftokljöl. Ótsza/. rnn/.saval ifibb paKiuUcsomoi. és 'paprikái termelt a tagság tavaly, mini 1974-líen, az értékesített mennyiség meghalad­ta a 7300 mázsát. Nőn a burgo­nyatermelés a gyümölcs mennyi­sége özön ban kevesebb voll a kedvezőtlen időjárás miatt. Első alkalommal termesztettek 197.5- benj fűszerpaprikát. A kitűnő ter­méseredmények hatására ,az idén több tag is vállalkozik e növény lerrfieszlésére, összesen 140 hektá­ron. Sók adattal lehetne még bizo- nyUiani. hogy a kiskunmajsai Jo­nathan Szakszövetkezet tagsága a. háztáji területeken növelte a ter­melési,, s egyre nagyobb kedvvel, hozzáértéssel tartja az állatokat, aminek következtében évről évre jelentősebb mennyiségű állati ter­méket ad át a közös gazdaságnak. A tagi gazdálkodás eredményességé­hez'; nagyban hozzájárult a velük Való megkülönböztetett törődés. A rhásodik éve már, hogy tagsági biv.öttság működik. Szakemberek irányítják egy-egy ágazat, felvá­sárlás munkáját. Szerződéseket kötnek a tagokkal, s az ebben vállalt kötelezettségek teljesítésé- hezf;Sok segítséget nyújtanak. Nö­vényvédő szert, műtrágyát és szerves trágyát haszon nélkül, a beszerzési áron adják ál, megvá­sárolják. a vetőmagot és gépekkel segítenek a föld megművelésében. Nem véletlen, hogy a szarvasmar­ha-tartási kedv nőtt, ugyanis a 700-i—ff()() állattartó kedvezményes áron veheti igénybe a községhez tartózó mintegy 600 hektár rétet és legelőt, ahol az állatok felü­gyelőiéről is gondoskodtak. | Ugyancsak kedvezményes áron kapnak-az állattartók abraktakar­mányt. s mindemellett szaktaná­csokkal segítik munkájukat. CS. I. Közös gondolkodás, alkotó felelősség A kongresszusi levél vitája Befejeződtek a KISZ-alapszervezetekben a mozgalmi évet értékelő és az új vezetőséget választó taggyűlések. Most a kollektív önismeret birtokában a vezetőségek tagjai, az ak­tívagárda és az instruktorok négyszemközt, kisebb és na­gyobb csoportokban arról beszélnek, érvelnek, vitatkoznak egymással és a KISZ-tagokkal: milyen reális mozgalmi fel­adatokat tűzzenek maguk elé? Választ most kell adni, még­pedig úgy, hogy minden ifjú­kommunista megméri önmagát is, és az objektív lehetőségekkel összeveti vágyait, azután jelenti ki, hogy a következő mozgalmi évben ezt és ezt vállalom, ezért és ezért. Önmagában ez az ak­tus az 1974. áprilisi határozat óta immár másodízben alkalom a két-, több- és sokoldalú esz­mecserére is, mert az egyén el­képzelései az ifjúkommunista kollektíván belül valósulnak’ és valósulhatnak meg. A KISZ Központi Bizottságá­nak kongresszusi levele, amit csak egyszerűen „levélnek” em­legetnek egymás közt a fiata- , lók, á közös munka eredményeit és gondjait, a további feladato­kat körvonalazza. Mindenkit al­kotó /vitára, az egyes munkate­rületek sajátosságaihoz tártál-) milag jól kapcsolódó álláspont I kialakítására,; az .azon alapuló j reális tervek kidolgozásúra ösz- 4 tönöz. Az alapszervézetek 1976—77-es mozgalmi évre szóló akcióprog­ramjai most, ezekben a napok­ban és hetekben fogalmazódnak meg. Éppen ezért íontós, hogy a programok a közös gondolko­dás, az alkotó felelősség doku­mentumai legyenek, amelyek egyetlen KISZ-tag számára sem közömbösek. A kongresszusi le­vél megállapításai, gondolatéb­resztő kérdései mindenütt új fel­ismeréseket, de újabb kérdése­ket is a felszínre hoztak a vi­tákban, amelyekről összességé­ben azt mondhatjuk el, hogy jó’ politikai, érzelmi és akarati biz­tosítékai is annak, hogy értel­mes és mindenki számára érde­mes, valós feladatokat jelöljenek meg a kollektívák. A kongresszusi levélnek első szinten ez a célja. Az alapszerve­zetek valóságos, közösen kitűzött ' és közösen megvalósítható célja, amely az akcióprogramban meg­fogalmazódik az alap ahhoz, hogy a IX. kongresszuson is j majd valós, igazi társadalomal- í kötő feladatokat jelöljenek ki, amelyek minden ifjúkommunista érdekeivel és cselekvő elhatá­rozásával találkoznak. „... hogyan mozgósíthatná a KISZ eredményesebben a fia­talokat az V. ötéves terv céljai­nak megvalósítására, a termé­kei? minőségének javítására, a korszerű termelési ‘eljárások al­kalmazására, a munkaszervezés és a munkafegyelem javítására, a termelő berendezések jobb ki­használására. a takarékosságra és a tartalékok feltárására?” — Íme, a levél egyik legsarkalato- sabb kérdése, amelyre természe­tesen az egyéni feladatvállalá­sokat megelőző beszélgetéseken valamilyen formában választ kell adnia annak, aki ifjúkom- nuiriistaként kivan dolgozni az elkövetkezendő mozgalmi évben. Az erre adott válaszok összege­zéséből kell megfogalmazni a. KlSZ-vezetőségelcnek például azokat a termelést segítő fel­adatokat, amelyek az akcióprog­ram szerves részét alkotják, s amelyeket ha a, taggyűlés elfo­gad határozatként, minden KISZ-tag . kötelességévé válna; megvalósításukért kinek-kinek a legjobb tudása és képessége sze­rint kell dolgoznia': A kongresszusi levélben felve­tett gondolatok, megfogalmazott kérdések a mozgalmi élet egész területéről szólnak, s minden alapszervezet megtalálhatja, hogy neki melyikre kell választ adnia, mii kell megvitatnia. A válaszok természetesen csak ak­kor lehetnek jók. ha egyénen­ként, de a, kollektíva szintjén is jól értelmezik a kérdéseket. Az értelmezéshez, persze, nélkülöz­hetetlen az alapszervezetek adottságainak és lehetőségeinek mély, alkotó .ismerete. Ha a kongresszusi levél vitá­jában ez a valóságismeret erősö­dik. akkor olyan akcióprogra­mok kerülnek majd a KISZ-tag- gyűlések elé, amelyek a közös gondolkodás után a fiatalokat közös cselekvésre is inspirálják. Csató Károly Kis község - nagy előrelépés 9 A balotaszállási napközis óvoda boldog kis lakói. (Szilágyi Mihály felvétele) sításához. S ne feledkezzünk ' Népessége ' számát tekint­ve Balotaszúl- lás a kiskunha­lasi járás ki 7 sebb községei közé tartozik. A nagyjából 2300 lakos és a társadalmi ősz. szefogás azon­ban ha nem is művel éppen csodákat, a na. gyobb települé­sekkel vetélke­dő szép ered­ményekre ké­pes. Ez derült ki Varga Sán­dorral a közsé­gi tanács elnö­kévéi a napok. " ban folytatott beszélgetésünkből, amelynek során összegeztük az elmúlt tervszakasznak a kom-' munális vonatkozásban elért fejlődését, s ’nagyjából felvázo- lódtak a közeljövő tervei is. Már a IV. ötéves terv kezdő esztendeje is megelégedésre ad­hat okot, hiszen a központi is­kola három tanteremmel bővült, I a Kossuth utcában víz-, a Jó­zsef Attila utcában pedig vil­lanyhálózat épült. együttvéve több mint 200 ezer forint érték­ben. A következő évben jelentősen gyarapodott a járdahálózat. s 350 ezer forint ráfordítással pe- dagóguslakásl építettek, hogy csalt a legfontosabbakat említ­sük. Azután megépült az állomáshoz vezető kövesút — félmillió fo­rintból —, s tovább bővült a vízhálózat. Egy évre j rá újabb pedagógus ikerlakás került tető alá, és to­vábbi száz ’méterekkel egészült ki a víz. és a járdahálózat. Az elhatározásokra a koronát a tavalyi, tervszakaszt záró év tette fel. Ennek a legnagyobb községi eseménye a napközis óvoda nagyarányú bővítése volt. Korábban ugyan 30 gyerek ré­szére már. rendelkezésre állt egy fóglakoztató terem, de — és ezt számos tanácstagi beszámolón Is sérelmezték —, ez csak az igé­nyek mintegy felét volt képes kielégíteni. A tanács vezetői a gazdasár gokhoz fordultak támogatásért.’ A Kiskunhalasi Állami Gazdaság, a helybeli Kossuth és Aranyhö- mok Termelőszövetkezet, vala­mint a tsz-közi vállalkozás anya­gi segítsége összesen 140 ezer forintot tett ki. De jelentkeztek ingyenes munkavégzésre a kis­iparosok. s megmozdult a lakos­ság is, akik ténylegesen nem dolgozhattak, azok forintjaikat ajánlották föl a célok megvaló­mag ;:a szocialista brigádok tag­jairól! sem, akik az alapozástól egészen a kúpcserép felrakásáig derekasan kivették részüket a munkából. A 340 ezer forintos összegnek így csupán a csekély hányadát kellett tanácsi tartan lékokból kiegészíteni. Ig.Vi I ilyen példamutató össze­fogással jött létre a korszerű, szociális létesítményekkel is jól ellátott napközis óvoda, amelyet 150 személyes konyha és étkezde tesz' teljessé. — jAlig akad község a járás­ban: -amely az utóbbi öt évben 1 ekkorit fejlődött volna — így nyilatkoztak a járási hivatal ve­zetők!;; S nézzük, végezetül, mit terveznek Balotaszállús előbbre- vitele; érdekéber. 1980-ig, s mind­ez milyen anyagi ráfordítást fel­tételez. .Még 'ebben az évben tovább akárjíjk fejleszteni a vízhálóza­tot, sfj 70 ezer forintból bővítik az iskola melléképületeit. "Szere­pel a; tervekben —- az átadás a tervidőszak . közepére várható —í egy új körzeti orvosi és fogorvosi rendelő, valamint házi gyógy­szertár rnégépíiése. Ezekre csak­nem, líáromnegyedmilliót szánnak. Folvamatosan szerepel még a- szándékok közt az utcák jó ivó­vízzel és villannyal való ellátása (350 ezer. illetve 430 ezer forint), járdák: építése (800 ezer forint», vaiamjnt faluszepílés, parkosí­tás. A távlati elképzelések közt egy autóbuszváró építése is he­lyet kúpot t. Azt i az összeget, ami „hivata­los” .erőforrásokból a megvalósí­táshoz! rendelkezésre áll. bizo­nyára.! megfelelő mértékben egé­szíti majd ki a sokszor és hasz­nosan /megtapasztalt lakossági tá­mogatás, amely csupáá az utóbbi öt- esztedőben 6 és ' fél millió forint értékű társadalmi munká­ban testesült rntg. J T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents