Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. februf 25. Megkezdődött azSZKP XXV. kongresszusa (Folytatás a, 3. oldalról.) tivitás légkörében, tárgyszerűen vitatták meg. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága által létrehozott küElsőrendű feladat marad a tudományos-műszaki fejlődés meg- - gyorsítása. A párt Központi Bizottsága és ő kormány utasítására az akadémiai intézetek, a minisztériumok-’ kai és irányító szervekkel közösen elkészítették a tudományos- műszaki fejlődés és unnak lár- sada Imi-gazdasági következményei 1976—1990-re szőlő komplex programtervezetét. Ezt a munkai feltétlenül folytatni .kell. mivel szerves részét képezi a most folyó és a távlati tervezésnek, olyan támpontokat ad. amelvek ’ismerete nélkül elképzelhetetlen a sikeres gazdasá gi rá ny ít ás. A tudományos és műszaki forradalom alapvető változásokat követel a gazdasági tevékenység stílusában és módszereiben, határozott harcot igényel a vaskaln- possággal és rutinnal szemben, igényli a tudomány valódi tiszte letét, azt, hogy támaszkodjunk rá, számoljunk vele. Követeli a tervezés és a gazdasági ösztönzés tökéletesítését, annak érdekében, hogy olyan viszonyokat hozzunk létre, amelvek teljes mértékben előmozdítják az egész 'láncolat minél gyorsabb végigjárását — a találmánytól a tömegtermelésig. Mindez a legteljesebb méri ékben pártfeladat, és talán egész gazdasági épitőmunkánkban nincs ma aktuálisabb és felelősségteljesebb feladat. A mezőgazdaság további fejlesztése össznépi feladat. Ezen a területen a párt két egymással összefüggő célt tűz ki. Az első: az országot megbízhatóan el kell látni élelmiszerrel és mezőgazdasági nyersanyaggal, és ehhez mindig elegendő tartalékkal kell rendelkezni. A második: tovább kell haladnunk a városi és falusi élet anyagi és kulturális viszonyainak, közelítése útján, ami programunk követelményeiben szerepel. Realisták vagyunk. Jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés minőségi átalakítása--időt. munkát).’ hatalmas, befektetéseket •igényeli*. Mi többVi'íztíWWJktn elsife sorban objektív történelmi okok-, ból csak áz utóbbi időben kezdtünk nagy anyagi eszközöket fordítani ennek az ágazatnak a fejlesztésére. A szovjet hatalom évei alatt a mezőgazdaságra fordított 320 milliárd rubel beruházásból 213 milliárd az elmúlt két ötéves terv időszakára esett. A mezőgazdasági beruházások alapvető területre összpontosultak: Gépesítés: A kolhozok és szovhozok az elmúlt tíz év alatt több mint 3 millió traktort és 900 000 betakarító kombájnt, egymillió 600 ezer teherautót és különleges gépkocsit, sok millárd rubel értékű más mezőgazdasági gépi berendezést kaptak: a mezőgazdasági munka energia-ellátottsága megkétszereződött. Talajjavító^: 6,4 millió hektár öntözött és több mint 8 millió hektár lecsapolt területet állítpttak a mező- gazdasági termelés szolgálatába. Kemizálás: 1966-tól 1975-ig a műtrágyák felhasználása 2,8-szeresére, a kémiai növényvédő szerek felhasználása kétszeresére* nőtt. Mindez szilárd, megbízható alapot teremtett, amelyen a mezőgazdaság a gazdaság magasan fejlett szektorává válik. Ezen a téren már érzékelhető eredményeket értünk el. Az új ötéves tervben a mező- gazdaság fejlesztésére a tervek szerint 172 milliárd rubelt fordítunk, vagyis 4b millióiddal többet, mint az elmúlt ötéves tervben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumenét a tervek szerint 14—17 százalékkal kell emelni az elmúlt ötéves tervhez képest. Az .évi gabonatermést átlagban minimálisan 35—40 millió tonnával kell növelni. Sok a tennivalónk az állat- tenyésztés területén is. Meg kell gyorsítani az intenzív módsze. rek bevezetését, növelni kell a termelékenységet és növelni a szarvasmarha- és szárnyasállo- mónyt. Űjból hangsúlyozni szeretném, hogy az állattenyésztés fellendülésének alapja továbbra is a takarmányozás. Nekünk, a kommunizmus építőinek a mezőgazdaságot még egy szempont alapján kell vizsgálnunk — ez pedig a környezet-* .védelem. Ez a probléma nemcsak az ipart foglalkoztatja. A földművelő és állattenyésztő munka lényegében az élő természet, a bennünket körülvevő természetes környezet felhasználása az ember szükségleteinek kielégítésére. 'Az emberiség története számos példát ismer arra hogy a termé. lönbizottság a dolgozók qltal előterjesztett javaslatokat megvizs-- gálja. azzal a céllal, hogy azokat figyelembe vegye az ötéves tér-' ven folyó munka során — mondotta az előadó. széfét terméketlen, élettelen, az ember számára ellenséges, környezetté lehet változtatni. A természetet azonban lehet neme. sítuni is. Nekünk ezt kell tennünk elvlársak, segítenünk kell a természetnek, hogy még teljesebben feltarja életerőit. „Virágzó táj" — ez az egyszerű kifejezés mindenki előtt ismert. Így emlegetik azokat a földeket, ahol az emberek ismerete és tapasztalata; a természethez való í agaszkodasa és szeretete valóban csodákat hozott létre. Ez a mi szocialista utunk, a mezo- gazdasagra tehát úgy kell tekintenünk. mint a környezet hatalmas. állandóan működő me- chanizmosara. amely alkalmas az elő termeszeii' gazdaság feltárására. ,Es a termoszét mindezt visszafizeti. A párt a mezőgazdaság további fellendítését az eg.viK legfontosabb altatni, országos feladatnak tt-Uinti. K leiadat megoldásához a gazdaság összes- ágazatának incgleloioen hozza keil- járulnia. A dolgo/.nk julélonoU fokozása elongedhetiéílenül megköveteli a lakosság anivasarlasi és szók gallaiasi igényeinek még teljesebb kielégítéséi. íA penzjövedel- mek növekedésé ugyanis önmagában meg nem jeleni! az életszínvonal reads emelését. Ráadásul egyes árucikki U hiánya, a szolgáltatások mennyiségi korlátozottsága csökkenti a' munka anyagi ösztönzésének lehetőségei!. Éppen e/.cr^ ii párt a mezőgazdaság gvors iilemíi fellendítésével együtt rendkívül nagv jelentőségei tulajdonú' az úgynevezett ’ B szektorba tartózó iparágak fejlos’/.le.scncK. Az eredmények ebenere a Központi Bizottság azon a véleményen van. hogy a B-szektor ágazatainak helyzeti iiein elégíthet ki bennünket, Nemcsak arról van szó.' hogy a mezőgazdasági nyersanyagoknak rossz termés okozta hiánya miatt a küny- n.vű- és • élelmiszeripar több területén nem sikerűit megvalósítani a kitűz® célokat. Sókkal átfogóbban és határozottabban kell felvetnünk a kérdést. Önök emlékeznek arra. hugv a XXIV. kongresszus megállapította: gyökeresen meg kell változtatnunk hozzáállásunkat mindahhoz, ami az emberek mindennapi szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos, mind mennyiségileg, mind minőségileg lényegesen növelnünk kell az árutermelést és a szolgáltatásokat. Meg kell mondani, hogy ezt a feladatot nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Még most sem -tanultuk tneg, hogy a nehézipar fejlesztésének gyors ütemével egvidőben, fokozzuk a B-szeklor. valamint a szolgáltatások szférájának fejlesztését. Folytatva a B-szektorba. valamint az azt kiszolgáló termelési ágazatokba a kereskedelembe és a szolgáltatások szféráiéba irányuló beruházások növelését, fokoznunk kell a követelményeket mindazokkal szemben, akik a gazdaság e területének fejlődését tervezik és irányítják. A kulcsfontosságú gazdasági problémák között — mondotta Brezsnyev a továbbiakban — egyre nagyobb jelentősége van a külgazdasági kapcsolatok fejlődésének. Mindez egyenes következ- ménve népgazdaságunk gyors növekedésének és azoknak a hatalmas változásoknak, amelyek szerte a világon, mennek végbe, s a béke és az enyhülés politikájának eredményei. A külgazdasági kapcsolatokban hatékony eszközt látunk mind a politikai, mind a gazdasági feladatok megoldásának előmozdításához. A gazdasási integráció útján növekszik a szocialista közösség ereje és összeforrott- sága. A fejlődő országokkal való együttműködés megkönnyíti ezeknek az országoknak gazdasági és társadalmi életük haladó irányban történő átalakítását.- Végül a tőkés országokkal való gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok megszilárdítják és kiszélesítik a békés egymás mellett élés politikájának anyagi alapját. A többi országhoz hasonlóan mi is arra törekszünk, hogy a .külgazdasági kapcsolatokból származó előnyöket felhasználjuk a gazdasági feladatok sikeres megoldását célzó pótlólagos lehetőségek mozgósítására, időmégtaka-. rításra, .a termelési hatékonyságának fokozására, a tudományos és technikai haladás meggyorsítására. Á kilencedik ötéves tervben az előirányzottnál lényegesen nagyobb sikereket értünk el ezen a téren. A - külkereskedelmi forgalom volumene az . 1970-es 22 milliárd rubelről 1975-ben 51 milliárd rubelre nőtt. Gyors ütemben fejlődött exportunk is, és nemcsak h nyersanyagók terén, hanem a gépek és berendezések különböző fajtáinak vonatkozásában is, beleértve az atomreaktorokat, áramfejlesztőket, a repülőgépeket és szerszámgépeket is. A Szovjetunió részt vett több száz külföldi ipari objektum építésében, A X. ötéves tervben előirányoztuk a külkereskedelmi forgalom jelentős növelését. Fontos kérdés a külgazdasági kapcsolatok úi formáinak fejlesztése. amelyek túllépnek a szokásos kereskedelem keretein, kiszélesítik lehetőségeinket és általában a legnagyobb hatékonyságot biztosítják. Itt többek között,azokra a kompenzációs megállapodásokra gondolok. amelyek során teljes mértékben a mi államunk tulajdonában levő úi üzemek jönnek létre külföldi cégekkel való együttműködésben. Hileleke* berendezéseket. licenceket nyújtaA szervezés a döntő láncszem, vagyis a gazdaságirányítás további tökéletesítése' a szó legszélesebb értelmében. Most. amikor niár komoly tapasztalni gyűli üszsze. amikoi johhail kirajzolódlak' a haladási irányok, meggyorsíthatjuk és meg is kell gyorsítanunk a gazdasági mechanizmus átszervezését. Mindenekelőtt biztosítani kell a tervezés tökéletesítését. Az a feladat áll előttünk, hogy emeljük a tervezőmunka színvonalát. összhangba hozzuk azt az új méretekkel, gazdaságunk arculatával. a kor .ű.i követelményeivel. A/T irányitó. mindenekelőtt pedig a tervezői tevékenységei a végső népgazdasági eredméngek'- re kell összpontosítani. Nem elég csak szem előtt tartani. hogy I termelés végső céljai a különböző társadalmi szükségletek kielégítése, hanem le is kell vonni ebből a gyakorlati következtetéseket. Az egyik ilven következtetés pedig kétségtelenül az. hogy a fogyasztok nagyobb lehetőségei kapjanak a termelés beto.lyáspli^i^nu^ikár^a nyers’* jrilvjágokriíl^SMSiaűlMl. «gépek-i tó&és bejx'njtífa^^.RfagjífH1 r f tomegfíigyasztasi ciKl<e^(>T' van i-s szó. Ebben a vonatkozásban • lényeges javításra szorul a gazdásági mechanizmus: számos láncszeme. A munka másik iránya: - á .gazdasági ösztönzők és emelők — az önálló gazdasági elszámolás, a nyereség, az. ár és a premium — helyesebb kihasználása. Az elmúlt ötéves terv eredményei meggyőzően tanúsítják, hogy a Szovjetunió j4.ommuni.stu Pártja a lenini úton haladt. Méltóképpen teljesíti a munkásosztály. minden dolgozó, az egész nép politikai vezetőjének szelepét. Ismét megmutatkozott, a tudományos előrelátás ereje, a párt politikájának realizmusa; az a képességé, hogy a kommunisA XXIV. kongresszus- óla csaknem 2.6 millió ember lépett az. SZKP ’soraiba. Jelenleg l.i millió 694 ezer kommunista van a párt-; ban. Közülük 41,6 százalék műn-’ kás, 13.9 százalék kolhozparaszt, körülbelül ,20 - százalék, műszaki értelmiségi, több mint 24 száza; lék a tudomány, az. irodalom, a művészet művelője: a közoktálás, az egészségügy, az irányító apparátus dolgozója, katona. A párt növekedésére, a minőségi összetételének javítására irányuló munkát jellemezve, foglalkozni szerelnék a következő elvi mozzanatokkal: A fejlett szocializmus viszonyai között, a kommunista párt, noha az egész nép pártjává vált. egyáltalán nem veszíti el osztályjellegét. Az SZKP természeténél fogva a munkásosztály pártja volt és az is marad. Mély megelégedésünkre szolgál, hogy jelenleg a párt soraiba belépők 58 százaléka munkások közül kerül ki. Ez törvényszerű, tükrözi a munkás- osztálynak a társadalom életében betöltött vezető szerepét. A beszámolási időszakban a pártba felvettek több mint 11 százaléka kolhoztag volt. Ily módon egészében, az SZKP- ba belépők körülbelül 80 százaléka az, anyagi termelés szférájában — a társadalmi élet döntő szférájában — tevékenykedik. Lényegesen megnőtt a párttagok száma a népgazdaság szakemberei. a pedagógusok és az orvosok, a tudomány, az. irodalom nak számunkra, és mi olyan termékekkel fizetünk, amelyeket ezekben vagy más üzemekben állítanak elő. Ilyen jellegű megállapodások eddig főleg a nyersanyagot és félkésztermékeket termelő ágazatokban jöttek létre. De itt az idéje szélesíteni ezek hatókörét, bevonni a feldolgozó- ipart iS, felkutatni a termélési kooperáció új módjait. Külgazdasági politikánkat ösz- szehangoljuk a testvéri országokkal. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumának szellemében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a tagországok kormányainak nevében hivatalos kapcsolatok létesítését javasolta az Európai Gazdasági Közösségnek. Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának átnyújtottuk I kölcsönös kapcsolatok- alapjairól szóló megállapodás-tervezetet, amely kedvező feltételek kialakítását irányozza elő a két szervezet és a hozzájuk tartozó országok közötti egyenjogú együttműködéshez. Mi készek vagyunk erre. Más szóval, tökéletesíteni kell az olyan mulatók egész rendszerét. amelyek a minisztériumok, egyesülések és vállalatok tevékenysége, s mindenekelőtt munkájuk hatékonysága es minősége él t ékelésének alapjául szolgálnak. Ezek a mutatók arra hivatottak. hogy egyesítsék a dolgozok érdekeit a vállalat érdekeivel-,, a vállalat érdekeit az állam érdekeivel, arra ösztönözzenek, hogy feszített terveket fogadjanak el (és természetesen teljesítsenek), erőforrásokat takarítsanak meg. csökkentsék az .önköltséget és gyorsabban .vezessék be az új termékfajták gyártását, megfelelő valn'-zl ókban kitűnő minőségű termékeket állítsanak elő. Figyelembe véve az ország elöli álló gázdasági és társadalmi feladatokat. níeg kell javítani a bérezés és a normázás rendszerét. És van még a gazdasági vezetés megjavításának eav igen fontos láncszeme: az irányítás;szervezeti struktúráiénak és módszereinek > tökéletesítése. Egyidejűleg yrösileni . kell . a . demokratikus centralizmus mindkét elvét. Egyrészt fejleszteni, kell,a centralizmust! útját állva ozzer.t hivatali és * a helyi irányzatoknak. Másrészt, -.fejleszteni, kell a demokratikus elvekéi, a helyi kezdeményező készséget., mentesíteni kell a vezetés felső lépcsőit a kis ügyek alól, a döntések meghozatalában. biztosítani- keli az operativitást és a rugalmasságot. ta építés, feladatainak megoldására irányítsa a tömegek' energiáit. * Pártunk .magasra tartja a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus zászlaját, becsülettel teljesíti történelmi küldetését. lankadatlanul harcol a kommunista eszmények győzelméért. és a művészet művelői körében. Jelenleg minden negyedik-ötödik szakember kommunista. Es ez jó dolog. Hiszen rendkívül jelentős az a szerep, amelyet a szovjet értelmiség betölt a tudományos- műszaki forradalom megvalósításában, a nép kultúrájának fellendítésében, a kommunista építés adta valamennyi feladat megoldásában. A párt új tagjainak döntő, többsége, vagyis több mint kétharmada komszomolista. Az! ifjúságnak az SZKP-ba történő fokozódó beáramlása szemléletesen mutatja, hogy a párt életerői ki menthetetlenek, s hogy fiatal nemzedékünk mély odaadással viseltetik a kommunizmus eszméi iránt. Harminc esztendő alatt az SZKP taglétszáma csaknem megháromszorozódott. Teljesen nyilvánvaló, hogy sorai tovább növekednek majd. Ez objektív tendencia, amely a szocializmusban végbemenő társadalmi fejlődés egész menetéből, a párt vezető szerepének, tekintélyének növekedéséből származik. Az SZKP azonban nem erőlteti létszámának növekedését. Csupán azokat . veszi fel soraiba, akik tetteikkel bizonyították, hogy a lenini szavakkal szólva nem valamiféle előnyök szerzéséért lépnek a pártba, hanem azért, hogy önféláldózó munkát végezzenek a kommunizmus javára. Lenin útmutatásait -követve, az SZKP mindent megtesz! hogy foltozza- a párttagság rangját. Ebben nagy szerepet, töltött’.''- be a XXIV, kongresszus hatnruza- la alapján végrehajtott a páritag- könyvcsere. Teljes joggal elmondható,’ hogy elértük < azokat a célokat, amelyeket á lagkünyv- cserével akartunk megvalpsita.- ni. A tagköny vesére időszakában körülbelül 347 ezer ember nein kapott új párttagsági könyvel. Ezek azok, akik eltérték a partéiét normáltól, megsértetlek a legyednél, elvesztenék a kapcsolatot a pártszervezetekkel. Elképzelhetik, .mennyire fon- tos, hogy a párt minden láncszeme összehangoltan, aktívan és céltudatosan tevékenykedjék. Ez csupán a pártélet lenini normáinak, a pártvezetés elveinek, a demokratikus centralizmus elvének maradéktalan alkalmazásával érhető el. A párt mindenkor magas fokú el/szerűséget tanúsított, amikor védelmezte ezeket az elveket, harcolt megsértésük ellen. Nagy jelentősege volt ebben a vonatkozásban a XX. pártkongresszus határozatainak, amely' kongresszusnak most van a huszadik évlordulo- ja. A pártélet lenini nomuiiliak és elveinek megerősítésében és fejlesztésében fontos szerepel töltöttek be a Központi Bizottság októberi (1964.) plénumának, a XXIII. • és XXIV, párlkongresz- szusnak határozatai. A párton belüli demokrácia következetes fejlesztése* a követelmények emelése a párt minden tágjával" szemben — ezek elévülhetetlen lenini elvek. Ezek napjainkban is a part fejlődésének alapjául szolgálnak. A XXIII. és XXIV. kongresz- szuson a pártépítés kérdéseiről elfogadott irányelvek végrehajtása elősegítette a‘ párton betűn demokráciának a vezetés kollektivitásának további elmélyítését, a párt munka szervezési formáinak és módszereinek fejlesztését. Mindez különös ereivel nuital- kozolt meg a kongresszust megelőző beszámolási-választási kampányban. A szovjet társadalom dinamikus fejlődése, a kommunizmus építéseitek növekvő méretei, a nemzetközi porondon kifejteit tevékenységünk megköveteli, hogy állandóan tökéletesítsük a pártiranyítas színvonalát a gazdaság és a kultúra fejlesztésében a.. tömegeú£aneneles'ebe4i. ■ javítsuk a tömegek közölt végzett szervező és ])olitikai munkál. • A párt vezető szervei tevékenységének áttekintése után Brezsnyév hangsúlyozta: A’ partiránvítás szintje közvetlenül függ attól, hogy mennyire harcosan és kezdeményezőn tevékenykednek a pártunk ' gerincet képező pártalapszervezetek. A párta lapszer vezetek a gazdaságig és kulturális építés első vonalában állnak, a tömegek sűrűjében tevékenykednek. Munkájuk nagy mértékben teszi lehetővé, hogy a párt politikája egyesüljön a néptömegek élő, alkotó tevékenységével, hogy sikeresen oldják meg a gazdasági-politikai és az eszmei-nevelő feladatokat. A pártvezetés sikerének legfontosabb Teltétele — folytatta *— a lenini munkastílusban rejlik. A lenini stílus — alkotó, szubjektivizmustól mentes, amylyet a társadalmi jelenségekhezvaló tudományos hozzállás hat át. Ez a stílus nagyfokú" igényességet követel meg a kommunistáktól, igényességét maguk és mások iránt, kizárja az önelégültséget, ellentmond a bürokratizmus és a formalizmus bármiféle megnyilvánulásának. Ezzel kapcsolatban a kritika és az önkritika kérdéséről szólva Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az emberek iránti bizalomnak és tiszteletnek a kitűzött feladat iránti magasíokú igényességgel kell párosulnia. Ez a pártmunka — és egész munkánk — törvénye. És természetes az, elvlársak, hogy a kritikára való helytelen reagálásra a pártszerveknek mindig határozottan operatívan kell válaszolniok. A határozott válaszon természetesen nem a nyers kifejezéseket, . hanem a dolog lényegét értjük, A kritika értéke igazságosságában, a felvetett kérdések tartalmi jelentőségében van. Ami pedig áz önkritika értékét illeti, azt őszinte volta, a hibák és a hiányosságok gyors kijavítására való készség határozza meg. A bírálat és az önbírálát kérdése mellett a Központi Bizottság áttekintett egy másik témakört is — a párthatározatok végrehajtása felügyeletének és ellenőrzésének problémáját. Az elfogadott határozatok teljesítésének felügyelete és ellenőrzése a szervéző munka legfontosabb részé. Minden pártvezető, minden tanácsi és gazdasági vezető. minden pártszerv, minden pártalapszervezet feladata. Minderről mögt nem azért beszélek, mintha pártunkban áz elfogadott határozatok teljesítésével, vágy a bírájal és Kin bírálat helyzetevei kapcsolatnál) valami féle aggaszt/’ helyzet átakűli .volna Ki. 'Másról van szó. A ' lenini munkás! ilushoz való re in lílh elei- len ragaszkodás miftilen párt szer, rezei, minden .tanácsi és, gazdasági szét V tevékenysége sikerének. valamennyi tervünk realizálásának előfeltétele. ' A párt káderpolitikájának jelentőségétől szólva meeállápí- l.otki: A korszerű vezetőnek egyesítenie kell magában a pártosságot a hatásköri .ilIdegességgel, a !fegyelmezettséget a kezdeményező készséggel és a dolgokhoz Való a I kotó ho/.zaáll í ssa t. Úgy .ina khor a vezetőnek bármely helyen tiszteiéiben kell tartán la :i társadalmi. politikai:-:’nevelési, szempontokat, érzékenynek kell lennie az emberek szükségletei és igényei iránt, példát kell mutatnia munkájában és életmódjában egyaráiV. A partban — folytatta | . tartósan megszilárdult a káderekről való gondoskodás. Veget veteltijnk a pártmunkások indokolatlan. gyakori áthelyezése gyakorlatának, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a köderstabililás jelszavával \vez.el6 posztokon .maradhatnák olyanok. akik mint mondják, nem húzzák a terheket, nem birkóznak meg kötelezettségeikkel Még kevésbé lehet vezető műn*, kakölben hagyni olyan emberekéi. akik felelőtlenek, nem tudnak megszabadulni a múlt terheitől. és feltételezik, hogy munkakörük egymagában biztosítja .számukra - a tekintélyt és a tiszteletet. Az SZKP Központi Bizottsága it beszámolási időszakban azt Mf álláspontot képviselte, hogy nem lehet pártvezető az. aki elveszíti saját tevékenysége kritikus értékelésének készségét, elszakad a tömegektől, hízelgőket és lalp- nyalókal „termel ki" maga Körül, aki elvesztette a kommunisták bizalmát. Gondolom, hogy a kongresszus támogatja a kérdés ilyen módon való felvetését, ' A párt nagyra értékeli a káderekét.- bízik alkotói képességeikben. gondoskodással fejleszti és neveli őket. Nem lehet kétség afelől, hogy kádereink a nép iránti felelősségük tudatában továbbra is minden erejüket, tudásukat és tapasztalatukat .a kom- •monizmus érdekében kamatoztat- ’ ' lyrdnio»»; fí «V >'• v• -o.r'/rú*-;/ A párt eszmei nevelő munkája Társadalmi rendünk ereje a tömegek tudatosságában rejlik. S a párt, állandó feladatának tartja a kommunista tudatosság, a kommunizmus építésére való készség, akarat és képesség nevelését. A beszámolási időszak; ban az emberek eszmei nevelésének kérdéséi, az új ember, a kommunizmus méltó építője kialakításának problémái nagy helyet foglaltak el egész munkánkban. Az SZKP a kommunista nevelést. mint egész forradalmi átalakító tevékenységét a marxista—leninista elmélet szilárd alapján folytatja. A marxizmus —leninizmus a helyes stratégia és taktika kidolgozásának egyetlen megbízható -alapja. Lehetővé leszi, hogy megértsük a történelmi távlatokat, segít meghatározni sok évre előre a társadalmi-gazdasági és politikai fejlődés irányát, helyesen tájékozódni a nemzetközi eseményékben. A; marxizmus—leninizmus ereje az állandó alkotó fejlődésben van. Erre tanított Marx. erre tanított Lenin. Útmutatásaikhoz pártunk mindig hű marad! Ismeretes, hogy minden elmélet valóságértékének ismérve a gyakorlat. A munkásosztály és az összes dolgozó forradalmi harca, a kommunisták egész gyakorlati tevékenysége teljes bizonyossággal megmutatták a marxizmus*-* leninizmus lényegét kifejező elméleti tételek és elvek megingat- hatatlanságát. A párt és az állam olyan problémák kutatását igényli, nmét lyek mindenekelőtt a termelés és a termelésirányítás sokoldalú fejlesztésével kapcsolatosak, olyan ajánlásokat, amelyek lehetővé teszik a termelés hatékonyságának lényeges emelését. Lényegbevágóan forttosnak tűnik olyan kérdések mélyreható kutatása, amelyek társadalmunk, annak termelőerői fejlődési tendenciáival kapcsolatosak. Ide tartozik például a munka jelle-: ge és tartalma á fejlett szocializmus feltételei között, a társadalmi szerkezet változásai. A különböző tudományok kép« viselőinek egyesített erőfeszítéseit követeli az olyan problémák áttekintése, mint a munka szerinti elosztás tökéletesítése, az erkölcsi és anyagi ösztönzés ösz-: szekapcsolása, a szocialista min-- dennapi élet és sokoldalú kultúránk fejlesztése. Tovább kell tanulmányozni ezenkívül államiságunk, a nevelő, Ideológiai munka formáinak és módszereinek A gazdaság fejlesztésének súlyponti kérdései a jelenlegi szakaszban A gazdaságirányítás, a gazdasági mechanizmus — az új követelmények színvonalán m A párt a fejlett szocializmus viszonyai között A párt további fejlődése. A káderpolitika kérdései /
