Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

/ ♦ 1976. február XL 9 PETŐFI NEPE • S Hatvanezer vásárló érdekében Tények és teendők Kalocsa kereskedelmében . Ezek a hónapok: a népgazdasági ágak mindegyikében a számvetés és az előretekintés évadja. Mit tettünk, mire ké­szülünk? Mi is erre kerestünk választ, amikor Kalocsa fo­gyasztói kiskereskedelmének egy évtizedét tettük nagyító alá: az eltelt öt év fejlődését, s a következő öt esztendő ma még csak körvonalakban kibontakozó szándékait. A kiskereskedelem ebben a vá­rosban a közvetlen lakosság el­látásán túl a meglehetősen né­pes vonzáskörzetben élok igényei­nek a kielégítéséből is jelentős részt vállal. Az ágazatok közül különösen az iparcikk- és a ru­házati kiskereskedelem teendői bokrosak, mivel mintegy 60 ezer vevő keresletével kell számolniok. A város • jelenlegi kereskedelmi hálózata lényegében negyedszáza­da — az 50-es években — ala­kult ki. Akkor elégségesnek bi­zonyult a feladatok ellátására, sőt még később is jól betöltötte sze­repét. Elég csupán annyit emlí­teni, hogy az 196Ó-as év kiske­reskedelmi és vendéglátói forgal­mát tíz év leforgása alatt, és csaknem változatlan feltételek között már 200 millió forinttal sikerült túlteljesíteni. Ez a nö­vekedés nemcsak a megyei át­lagnál, de az országos aránynál is nagyobb. Párhuzamosan ezzel azonban a hálózat úgynevezett „áteresztő képessége” csaknem a felső ha­tárhoz jutott el. ' Az elmondottak a város keres­kedelmi és vendéglátó hálóza­tának intenzív fejlesztését az V. ötéves tervszakaszban szinte pa- rancsolólag írják elő. Az ezzel kap­csolatos reális elképzelések és tervek már jóval előbb kialakul­tak. A fő cél ez. idő alatt a há­lózatnak a megkétszerezése. Az ellátás szempontjából igen nagy szükség lenne egy 2300 négyzet- méteres, vegyes profilú ruházati és iparcikk-áruháznak a felépíté­sére. Áthúzódó beruházás — várha­tóan ez évben átadásra is kerül­het — a 630 négyzetméter alap- területű, Széchenyi-telepi szövet­kezeti ABC-áruház. Ez az üzlet hosszabb távon is alkalmas lesz a lakótelep megfelelő ellátására. Kialakításával egyidejűleg két másik — gazdaságtalan, nem fej­leszthető — régi boltot meg­szüntetnek. Már épül a Felszabadítók útja és a Bátyai út sarkán a BIK 1400 négyzetméteres bútorraktára és bemutatóterme. Így felszabadul az I. István utcai bútorbolt föld­szintje, s ott jármű- és alkat­részbolt kialakítását tervezik. Még az év elején — 100 négy­zetméter alapterületen, amely a követelményekhez elegendő — virág- és ajáhdékpavilon épül a Marx téren. A most megkezdett ötéves idő­szak tervei közt helyet kapott egy több; lakónegyed ellátását lehető­vé tevő BIK ABC-áruház felépí­tése, a sporttelep közelében. Ha­sonló boltot kap majd a város új része is, a Vén József általá­nos iskola környékén. Nem kielégítő a lakosságnak vágott baromfival való ellátása. Rövidesen tárgyalások indulnak majd a baromfiipar vezetőivel egy szakbolt létesítésére, arra al­kalmas helyen. A közeljövőben megnyíló, Kossuth Lajos utcai ifjúsági klub mellett sütőipari szakbolt nyílik. AJ jelenlegi ilyen jellegű szakboltot és rétesboltot pedig teljesen átépítik és bőví­tik, sőt — a reggelenként vidék­ről a városba érkező dolgozók százaira gondolva — újabb szak­bolt megnyitásának tervével is foglalkoznak az illetékesek. A vendéglátó hálózat fejleszté­sére sajnos közel sincsenek ilyen feltételek, lehetőségek. Több ok­ból js vajúdik a Széchenyi-telep lakói által régóta hiányolt^ me­legkonyhás egység, megfelelő mé­retű étterem és presszó kialakí­tása. Annál is inkább fontos len­ne ez, mivel a környéken most még nagyon oda nem illő italbolt és büfé rontja a városképet. Bő­víteni kell a Kristály étterem konyháját, s maga az étterem is felújításra szorul. Több változ­tatást igényel a Kalocsai csárda is. Ki kell mondanunk, s az ille­tékeseknek is ez a véleménye, hogy a város jelenlegi vendéglá­tó hálózata végképp nem felel meg a rohamosan növekvő ide­genforgalmi követelményeknek. J. T. A ZÖLDSÉGPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Szervezés és meggyőzés Mindennapjaink feladatai mellett már készülünk a tavaszi munkákra. Sok a tennivaló. Ezt bizonyítják a pártalapszer- vezetek beszámoló taggyűlései is, hiszen mindenütt szóba kerül, a kommunisták felelőssége a gazdasági feladatok jobb elvégzéséért. Januárban minden pártszerv és alapszervezet elkészítette cse­lekvési programját. A mezőgaz­dasági nagyüzemekben ennek fontos része a zöldségtermelési program megvalósítása, ezzel kapcsolatosan a ázerződések megkötése és a munkákra való felkészülés. Azért szükséges fog­lalkozni ezzel a fontos témával, mert sokféle gond együttes ha­tásaként az utóbbi években csök­kent a zöldségtermesztés a kecskeméti járás gazdaságaiban. A lászlófalvi Egyetértés Terme­lőszövetkezet pártvezetőségének ülésén például megkérdezték az elnököt, hogy mennyi paradicso­mot termel a gazdaság a terv szerint. A válasz: — ötven-hat- van hektáron, mivel többet nem vállalnak a tagok. Mennyit termeltek itt, ebben a szétszórt tanyavilágú község­ben tíz évvel ezelőtt? Legalább 1 tízszeresét a mostaninak. Ha ennyire nem is, de másutt hasonlóképpen visszaesett a zöldségfélék termelése. Hiába van zöldségprogram, ha az érde­keltséget nem találták meg a mezőgazdasági nagyüzemek. Na­gyon időszerű volna újra átgon­dolni az ösztönzőket, és hatéko­nyabb intézkedéseket tenni. Tudjuk, hogy a gondokat csak agitációval megoldani nem lehet, de mégis azon igyekeznek párt- szervezeteink, hogy legalább az elmúlt évihez hasonló mennyi­séget termeljenek a gazdaságok. A szervező munkának már lát­szanak az eredményei. László- falván is szerződtek már annyi területen paradicsomra, mint ta­valy, étkezési borsóból pedig tíz vagonnal többet adnak a kon­zervgyárnak. A tiszkécskei Ti- szagyöngye Termelőszövetkezet is vállalt 200 hektáron borsóter­mesztést. A bugaci Petőfi Szak- szövetkezet kommunista vezetői él akarják érni, hogy legalább ötven hektáron termeljenek pri- taminpaprikát. Már csak tíz hektár hiányzik. Tíz vagon korai retek termelésére is kötöttek szerződést a bugaci szakszövet­kezet gazdái. Legtöbb gondot a konzervgyá­ri paradicsom termeltetése okoz­za, hiszen az elmúlt évi 12 ezer tonnával szemben csak 8 ezerre kötöttek szerződést. Az elmúlt évi termelők közül hiányzik a kunadacsi Barátság Termelőszö­vetkezet 46, a városföldi Dózsa 20 hektárja, valamint több ter­melőszövetkezet termőterülete. Ezzel szemben a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság a na­pokban kötött szerződést 500 va­gon paradicsom termesztésé­re és vállalt húsz hektáron vá­rosellátásra vegyes zöldséget is. A tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet is megkét­szerezi a paradicsom termőterü­letét, és 100 vagon. árut ad a konzervgyárnak. Szólni kell arról is, hogy töb­bet tehetnének a termesztés fej­lesztéséért a járás ÁFÉSZ-ei is. Hiszen, ha Tiszakécskén tudnak szerződni 140 vagon zöldségféle termesztésére, akkor másutt is lehetne hasonló eredményeket elérni. A tiszakécskei ÁFÉSZ kommunistáinak dicséretéhez hozzátartozik az is, hogy négy vagon zöldborsóra, egy vagon zöldpaprikára és az elmúlt évi­nél hat vagonnal több prita- minpaprika termesztésére kötöt­tek szerződést, Természetesen a háztáji és. más kistermelőkkel jöttek létre ezek a megállapo­dások. A járás szövetkezeti gazdasá­gai és a kistermelők az idén mintegy 2 ezer vagon zötdséget termelnek előreláthatóan. Erre mutatnak azok a vállalások, amelyeket a napokban összegez­tünk a járási pártbizottságon. Ebből a mennyiségből több, mint ezer vagonra kötöttek megálla­podást a MEZOTERMÉK Szövet­kezeti Vállalattal. Szükséges megemlíteni, hogy a . hajtatott kertészetek területe örvendetesen növekszik az idén is. Jelenlegi ismereteink alapján csaknem 100 ezer négyzetméter fólia alatt termelnek primőröket a mezőgazdasági szövetkezetek, és a kisgazdaságok. Növelte fó­liatelepét a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet. Jelenleg már 33 ezer négyzetmé­ter műanyagtető alatt folytat termesztést, amit a jövőben csaknam megkétszereznek. A la- josmizsei ÁFÉSZ kommunista vezetőinek szervezőmunkája elő­segíti, hogy a múlt évinek há­romszorosára, 6 ezer négyzetmé­terre növeljék a fólia alatti ter­mesztést a kistermelők. A lehetőségek még nincsenek kihasználva. Az állami gazdasá­goktól többet várunk. Városföl­dön és Helvécián csupán az üze­mi konyhák zöldségszükségletét termelik meg. Munkásaikkal köthetnének megállapodásokat néhány száz négyzetméter zöld­ségeskert létesítésére, amelyhez területet, trágyát és gépi mun­kát biztosítanának. A háztartási szükségleten felül jelentkező mennyiség értékesítését pedig meg lehetne szervezni. A fogyasztási szövetkezetek nagyobb mértékben tervezhetné­nek zöldségtermesztő szakcso-» portokat és gondoskodhatnának jobban a házikertek, a hobby- földek saját szükségleten felüli termékeinek felvásárlásáról is. Az elmúlt esztendőben egyéb­ként számos panasz volt, e tekin­tetben és sok zöldség ment ve­szendőbe' a • nemtörődömség miatt. Az elkövetkezendő napok és hetek lehetőséget adnak a kom­munistáknak, hogy még jobb szervező és meggyőző munkával segítsék a zöldségprogram meg­valósítását. Növelni kell az anyagi érdekeltséget is, hogy ne legyen a zöldségtermesztés olyan ágazat, amelyre csak rá ' lehet fizetni. ’ Horváth Ignác, a kecskeméti járást pártbizottság első titkára. \ Kárusfesztivál a rádió mikrofonja elő ft A Megyei Művelődési Központ, b KÓTA Bács-Kiskun megyei szervezete és a KISZ megyei bi­zottságának közös szervezésében ma délután 16 órai kezdettel ren­dezik meg az éneklő ifjúság mozgalomban részt vevő kórusok hangversenyét. Kecskeméten, a művelődési központ színházter­mében fellépő énekkarok kon­certjének műsorszámait a Ma­gyar Rádió is felveszi. Az ifjúsági kórusok hangverse­nyére meghívást kapott az izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola kamara- és nagykórusa, a kis­kunfélegyházi Batthyány Általá­nos Iskola énekkara és a Móra Ferenc Gimnázium leánykara. Kecskemétről a Berkes Ferenc Kollégium, a Közgazdasági Szak- középiskola és a Katona József Gimnázium leánykara, a Piarista Gimnázium férfikara és a Ko­dály Zoltán Gimnázium énekkara lép fel. Baját a III. Béla Gimná­zium kamarakórusa, Kalocsa vá­rosát plédig az I. István Gimná­zium Kamarakórusa képviseli a koncerten. BE MUT A TJÜK A KONGRESSZUSI P ALÓ TÁ T Itt ülésezik a XXV. Moszkva, Kreml, Kongresszusi Palota... Ez a hatalmas üveg-íém-márvány csarnok a Poszohin vezette építészcsoport tervei alap­ján készült. Elkápráztat tökéletes formájá­val. Jól illeszkedik a Kreml építészeti együt­tesébe, majdnem tizenöt éve szomszédja az ősi toronynak, fehér kőből épített paloták­nak, arany kupolás székesegyházaknak. A Kongresszusi Palota 1961, az SZKP XXII. kongresszusa óta a pártfórumok állandó színhelye. Hamarosan itt kezdi meg munká­ját az SZKP XXV. kongresszusa. Vjacseszlav Kosztilev. a Szov­jetunió Állami Akadémiai Nagy Színháza és a Kongresszusi Pa­lota igazgatóhelyettese mondja: — Befejeződött az épület ta­tarozása. A helyiségeket új, tö­kéletesebb berendezésekkel sze­relték föl. A légkondicionáló pél­dául a nézőtéren a levegőt órán­ként nyolcszor cseréli. Ez 390 ezer köbméter. — A Kreml Kongresszusi Pa­lotája hétköznapokon a Szovjet­unió Állami Akadémiai .Nagy Színházának második színpada. Havonta (nem számolva a kon­certeket) 20 opera- és balettelő­adásra kerül sor ott. A palota nézőtere olyan hatalmas, hogy az énekes hangja erősítés nélkül nem hallatszana mindenütt. Hála az ülések hátába és a fa­lakba beépített 7 ezer dinamikus hangszórónak, a terem minden pontján egyforma a hangerősség. A nézőtéren 6000 puha, ké­nyelmes, vörös gyapjúkárpittal bevont ülés van. Mindegyiket kapcsolóval szerelték fel: a be­szédek egyidőben 29 nyelven, szinkronfordításban hallgathatók. Míg a tágas előcsarnokot a ha- talfnas ablakokon betűző nappali fény árasztja el, a nézőteret erős fényű lámpák világítják meg. A színpad különböző helyein 100 mikrofon működik, melyek lehetővé teszik az .emberi. hang tökéletes, térhatású felvételét. Nem hiába mondta a kiváló olasz énekesnő, Renata Tibaldi, hogy bár neki volt lehetősége a világ sok színpadán énekelni, jobb teremmel, mint a Kreml Kongresszusi Palotája, soha nem találkozott. J. Baranov (APN—KS) a szakszervezetben Űj tagok Az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a SZOT határozatának megfelelően az idén a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekben, szakszövetkezetekben és a szö­vetkezeti társulásokban foglalkoz­tatott bérből és fizetésből élő al­kalmazottak önálló szakszerveze­ti alapszervei is megalakulnak. Létrehozásukat részben az ér­dekképviselet, de főként az egy­re szélesedő üzemi demokrácia indokolja. Eddig ugyanis a me­zőgazdasági szövetkezetekben dol­gozó alkalmazottaknak nem volt lehetőségük, hogy szakszervezeti tagok lehessenek. A helyzet meg­változtatásával az alapszerveze­tek megszervezésével a ME- DOSZ-t bízta meg a párt és a SZOT. A MEDOSZ Bács-Kiskun me­gyei elnöksége is elkészítette in­tézkedési tervét, kidolgozta a vá­lasztásra kerülő szakszervezeti alapszervek működési feltételeit. Ennek lényege, hogy a szervezeti felépítés, az irányítás, a működési jog és hatáskör, a belső szerve­zeti élet megfeleljen a szövetke­zetekre vonatkozó jogszabályok­nak és a magyar szakszervezetek alapszabályának. Tegye lehetővé továbbá a szakszervezeti tagság demokratikus jogainak gyakorlá­sát, legyen összhangban a szö­vetkezetek és társulásaik szerve­zeti felépítésével, vezetőik intéz­kedési hatáskörével: önálló a’ap- szervezetet csak azoknál a me­zőgazdasági szövetkezeteknél és társulásoknál - lehet kialakítani. ahol az állandó jelleggel foglal­koztatott alkamazottak összlét- Váma legalább 25. A termelőszövetkezeti és szak­szövetkezeti alapszervezetekben nem működhet szákszervezeti ta­nács. A kollektív szerződésre kö­telezett több telep és munkahely- lyel rendelkező társulásoknál in­dokolt esetben azonban szak- szervezeti tanács is választható. Jelenleg több, mint 8500 al­kalmazott dolgozik a megye ter­melőszövetkezeteiben és csaknem 3 ezer a szakszövetkezetekben, így több, mint 10 ezer új szer­vezett dolgozóra számíthatunk az intézkedési tervek megvalósítása után. .. . . . B. 2. Régészeti munkák a Tisza mentén A Tisza mentén folyó termé­szetátalakítás, a vízlépcsők, víz­tározók építése nagy munkát há­rít a régészekre is. Feladatuk, hogy a megbolygatott ősi alföldi területeken feltárják, megmentsék az utókor számára a föld mélyé­ben konzerválódott, értékes régé­szeti kincseket, a történelmi ko­rok maradványait. A kiskörei Tisza II. vízlépcső feltáró munká­ja az elmúlt évtized legnagyobb szabású hazai- régészeti vállalko­zása volt. A munka során 100 ezer köbméter föld megforgatá- sával 60 ezer négyzetméter te­rületet tártak fel. Több mint öt­ezer esztendőt magában foglaló időszak páratlan értékű emléke­it mentették meg. Többek között 3300 sir került napvilágra, szá­mos teljes, illetve résztelepülét feltárásával. Az előkerült anya­gok restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba és a Szolno­ki Damjanich János Múzeumban kaptak helyet. (MTI) Százados kincsek Az Iparművészeti Múzeum restaurátor műhelyei­ben igen nagy értékű, régi tárgyakat mentenek meg a jövő számára a restaurátorok. Képünk az elkövetkezendő évek talán legnagyobb ilyen ter­mészetű feladatát, Szvetnik Joachim főrestaurá­tor munkáját mutatja, az 1548-ban készült, Lo- sonczi Antal és Báthory Klára címerével ékített hatalmas ’ méretű tálat és korsót. Helyreállítása mintegy öt .évig tart majd. Európa nagy múzeumai­ban is csak ritkán fordul elő hasonló méretű és fő­leg ebből a korból származó műtárgy. (MTI-fotó — Tóth István — KS) Az aranyeső kihajt Pacskerné egy csokor művirággal lepte meg lr- muska szalagtársát nevenapján. Történt ez abban az időben, amikor még nagy keletje volt a mű­szirmoknak — vették, mint a cukrot. — Olcsók és tartósak, egész éven ál nem kémek vizet! — lelkendezett Pacskerné, amikor odaadta az ajándékát. — Nézd, milyen gyönyörűek, Irmus- kám, nézd csak, hogy virítanak! Isteni, mi? örök életre elég egy ilyen csokor... Irmuska csak mosolygott. Nem is ttidott hamar­jában mit szólni a megtiszteltetéshez, ezért hát in» kább egy nyelet itókával apasztotta bele a szót Pacskernéba. Ne ve nap ja persze mindenkinek van. Elkerülni azt senki nem tudja. így esett bele a csávába idő­sebb- Pálné is, aki szállásadója volt Irmuskának egy sokablakos házban, és akinek névünnepére Irma hogy, hogy nem: a kissé már beporosodott filctulipánokat nyújtotta át sebtében és megköny- nyebbült szívvel. Mivel pedig Pálné is, Pacskeméhoz hasonlóan, - örök szépségűnek könyvelte el a vizet és kapát soha nem látott „növényeket”, a legközelebbi Má- ria-napon a vándorcsokorral nem késlekedett Ma­rika szomszédnőjét meglátogatni. — Istenke éltesse, Marikám! Fogadja szeretet­tel... f Marikának a kóbor, mindenünnen egérutat nyert ajándék ugyan nem csalt örömkönnyet a szemébe, de azért azt mondta — jó, jó, tegye csak le Pálné valahová azt a csokrot, majd talál neki helyet... No, de az igazi jó szomszédok egyébkor is betér­nek egymás hajlékába, nemcsak névnapokon. Már jócskán telet lapoztak a naptárban, amikor Mariká­hoz újra beállít Pálné. Lopva lesi a szobaasztalra állított virágvázát, ét sehogy se tud rájönni, miféle szürkésbama ágak hajolnak ki belőle, egyszerű vesszők gyanánt. Né­gyet számolt meg. — Mik ezek a csudabogarak? Mostanában vázá­ban tartják a téli tűzrevalót? — évődik kedélyes­kedve a háziakkal. Lassan az asztal felé indul. — Arany eső-ágak! Jöjjön, nézze meg közelebb­ről/ — biztatja Marika. — Itt... meg itt is. .. látja, mennyi rügy van rajtuk? Tavaszra kipattan mind^ Szép sárga hajtásokat hoznak. Adok majd magának is. Jó? \ Kohl Antal F >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents