Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

gye vezetői között tervegyeztető tárgyalá­sokra kerül sor. Tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal zajlott le tanácskozás Kecskeméten, a me­gyei pártbizottság székházában. Megvitatták Bács-Kiskun mezőgazdaságában és élelmiszeriparában eddig elért eredmé­nyeket, az idei tennivalókat, valamint az V. ötéves terv so­rán megvalósítandó elképzeléseket A* MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 43. szám Ara 90 fillér' 1878. február M» Gyárlátogatáson a KGST delegációja Tegnap délelőtt a pénztárgép­gyártási, szakosítási egyezmény aláírása céljából Kecskeméten tartózkodó _ KGST-delegáció az IGV vezető szakembereinek tár­saságában meglátogatta a vál­lalat kecskeméti gyárát. A vendégek rövid tájékozta­tást kaptak az IGV termelési te­vékenységéről, majd Fehér Bé­la, a gyár igazgatója ismertette a kecskeméti pénztárgépgyártás alakulását, a termelési profil változását. Szólt a következő öt év helyi feladatairól, a vállalat gyáraival való együttműködésé­ről és a közeljövőben kezdődő újabb beruházásokról. Ezután a küldöttségek végigjárták a mű­helyeket és a szereidét, ahol megtekintették a termelés vala­mennyi fázisát és részletes in­formációkat kaptak a látottak­ról. (Tóth Sándor felvétele.) A tárgyalást a minisztérium ré­széről dr. Romany Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter vezette. Jelen voltak a tárca ve­zető munkatársai. Bács-Kiskun megyét Horváth Istvánnak, a megyei pártbizottság első titká­rának elnökletével a mezőgazda­sággal és élelmiszeriparral fog­lalkozó párt- és állami vezetők képviselték. Dr: Glied Károly, a megyei ta­nács élnökhelyettese összefoglaló értékelésében rámutatott, hogy a mezőgazdaság jó eredményeket ért el az elmúlt öt esztendőben. A A jövő az új lucernafajtáké A világon 32 millió hektáron termelnek lucernát, ami ma­tatja, hogy milyen nagy jelentőségű az állatok takarmányo­zásában ez a növény. Magyarországon is a főbb mezőgazda- sági növények közé sorolják, de sajnos nem mindenhol fog­lalkoznak vele ennek megfelelően. Bács-Kiskun megyében ahol csak alig valamivel több mint 7 százalék a lucerna ve­tésterülete, az ossz szántóterülethez viszonyítva, 10 százalék fölé kellene emelni, mert csak ez biztosítaná az álfátok jó takarmányellátását és a drága pénzen megépített lucerna- szárító üzemek kihasználását. Ennek azonban egyelőre még nagyon sok akadálya van. Ez volt a témája annak a tanács­kozásnak is, amelyet tegnap tartottak a kecskeméti .Tudo­mány és Technika Házának kongresszusi termében, a MAE Bács-Kiskun megyei szervezetének növénytermesztési szak­osztályának rendezésében. Dr. Bauer Ferenc, a Zöldség­termesztési Kutató Intézet tudo­mányos osztályvezetőjének meg­nyitója után dr. Kovács Gábor az' öntözési kutatóintézet igazgatója tartott előadást. A Lucernater­mesztésünk helyzete és fejleszté­se címmel. Elmondta, hogy az utóbbi években sokasodtak a gondok e fontos takarmánynö­vény termesztésével. A fehérje­biztosítás érdekében azonban az elkövetkező időszakban még na­gyobb szükség lesz a lucernára úgy liszt, mint szenázs, vagy szé­na formában. Jelenleg a gazdaságok a takar­mány 10 százalékát zölden etetik fel a jószágokkal, 25 százalékát forró, 25 százalékát pedig hideg­levegős berendezéseken szárítják. A renden maradó 30 százalék le­kaszált lucernának azonban a kedvezőtlen időjárás, a géphiány miatt elvész a tápanyag-tartalma. Ezért gond jelenleg is az állatok téli takarmányozása a megye egyes gazdaságaiban. Így hiába érte el az átlagtermés a hektá­ronkénti 70 mázsát, az értékes tápanyag a késedelmes betaka­rítás miatt elveszett. A jövő útja olyan új fajfák­nak a megválasztása, melyek el­IV. ötéves tervidőszak alatt ösz- szességében 22 százalékkal töb­bet termelt, mint az előző öt esztendő átlagában. A tervelő­irányzatot csaknem 5 százalékkal meghaladta. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek nagy többsége eredményesen zárta az elmúlt esztendőt. A halmozott termelési érték 8—10 százalékkal haladja meg az 1974. évit. A kiemelt ágazatokról szólva elmondotta, hogy búzából a IV. ötéves terv időszakában az elő­irányzattal szemben több, mánt 7 mázsával volt magasabb a hek­táronkénti átlag. Tavaly a kedve­zőtlen időjárás miatt kevesebbet takarítottak be. Kukoricából 32,1 mázsa helyett 40,6 mázsa volt a hektáronkénti átlag az elmúlt fél évtizedben. Ezen belül az ál­lami gazdaságok több, mint 60 mázsát termeltek egy-egy hektá­ron. A. magasabb hozamok első­sorban a termelési rendszereknek köszönhetőek. E két legfontosabb növényen kívül a többinél is emelkedtek a termésátlagok. A kertészeti ága­zatoknál viszont sokféle gond je­lentkezik. Ugyancsak sok problémával ta­lálkozunk a szarvasmarha-te­nyésztésben is. A közelmúltban tartott vizsgálatok alapján meg­állapítható, hogy van még tenni­való bőven. Főként a tenyésztői munka javításában. Az országo­san kezdeményezett és a megyé­ben is végrehajtott intézkedések hatására jövőre erőteljes tejho- zam-növekedéssel számolhatunk. A sertésállomány jelenleg mint­egy 770 ezer körül van, melynek csaknem tíz százaléka koca. Ör­vendetes, hogy a háztáji állomány csökkenése megállt. A tanácskozáson sorra vették mindazokat a gondokat, amelyek megoldása elősegítheti a további tervek megvalósítását. Kiemelten kezelik többek között a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés fej­lesztését. Az élelmiszeriparban is számos probléma jelentkezik. Korszerűsíteni és növelni kell a feldogozó kapacitást, kevés a tárolótér. A továbbiakban is számítani kell a nagyüzemek mellett a ház­táji gazdaságok árutermelésére. A megyében a kisüzemi gazda­ságok száma csaknem 140 ezer, amelyek termeléséhez közvetle­nül vagy közvetve kapcsolódik lakosság kétharmada. A mező­gazdaság bruttó termelési értéké­nek több, mint 40 százalékát ezek a gazdaságok adják. Itt találha­tó az összes számosállat-állomány több, mint fele. A tanácskozás során több fon­tos megállapodás történt, ame­lyek elősegítik az országos elkép­zelések és a megyei tervek össze­hangolását, a megye és a tárca vezetői közötti kapcsolatok erősí­tését. Végső soron segítik és meg­gyorsítják Bács-Kiskun mezőgaz­daságának és élelmiszeriparának fejlődését. K. S. A MEZŐTERMÉK mérlege és íervei lenállnak a betegségeknek, ma­gas a termőképességük és jól bírják az öntözési viszonyokat is. Az új szarvasi fajták jól megfe­lelnek ezeknek a követelmények­nek. Mivel a lucerna jól beilleszt­hető a vetésforgóba, a bajai ku- koricatermesztésT rendszer is ki­dolgozta fejlesztési elképzeléseit A növény rendszerszerű termelé­se viszont még nagyon sok tech­nikai felkészültséget igényel a Bajai Állami Gazdaságtól. Azt azonban már az eddigi munka is bizonyítja, hogy a termésátlago­kat az iparszerű termelés beveze­tésével növelni lehet. A szárítás a lucernaliszt-készítés már elérte a nagyüzemi szintet, ugyanakkor a szénakészités még nem megol­dott a bajai rendszerben sem. Ennek főképp a gépek hiánya az oka. Ezért a BKR az NDK-bóI szállítja a lucernatermesztéshez szükséges gépeket, s célja, hogy a partnergazdaságok a lucernave- tőmag-szükségletét a rendszeren belül termeljék meg. Ugyanak­kor a Bács-Kiskun megyei Vető-* magtermeltető Vállalat is min-' dent megtesz annak érdekében,1 hogy az elkövetkező időszakban növekedjen a mezőgazdasági üze­mek lucernamag-termesztési ked­ve. B. Z. Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György fogadta Max van der Stoel külügyminisztert • Kádár János, az MSZMP Központ) Bizottságának első titkára fo­gadta Max van der Stoelt, a Holland Királyság külügyminiszterét. (MTI-fotó — Szebettédy Géza felv. — Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön | Központi Bizottság székházában fogadta Max van der Stoelt, a Holland Királyság külügyminiszterét. Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke az Országházban, Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalá­ban szintén csütörtökön fogadta a holland külügyminisztert. A szívélyes' légkörű találkozón jelen volt Púja Frigyes külügy­miniszter, Bebrits Anna, a Ma­gyar Népköztársaság hágai nagy­követe, valamint Jan Kneppel- hout, a Holland Királyság buda­pesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon.) Nyolcvan zöldség­gyümölcs szaküzlet a megyében Burgonyatároló Jánoshalmán Száztizenöt mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezet 1971-ben alpította meg a Bács- Kiskun megyei MEZÖTERMÉK-et. Az éven­te átlagosan 11—12 ezer vagon zöldségfélét, burgonyát és gyümölcsöt forgalmazó válla­lat igazgató tanácsa csütörtökön tartotta mér­legbeszámoló ülését Kecskeméten. Dr. Deák István lakiteleki tsz-elnök, a Mezőgazdasági Tér- . mékértékesítő Szövetkezeti Kö­zös Vállalat igazgató tanácsának elnök ismertette a vállalat ta­valyi gazdálkodásának eredmé­nyét és idei tervét. Az előadó hangsúlyozta, hogy az öt évvel ezelőtt alapított vállalat lénye­gében beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Jelentős anyagi be­fektetéssel támogatta a zöldség­gyümölcs termesztést, fejlesztette a lakosság közvetlen ellátását szolgáló MEZŐTERMÉK-boltok hálózatát. 1975. év végén már 80 zöldség-gyümölcs üzlete, el­árusító helye működött a szövet­kezeti közös vállalatnak a me­gyében, hússzal több, mint az előző terv időszakában. A vállalat 1971. és 1975. év között összesen 62 ezer vagon mezőgazdasági terméket forgal­mazott, ötezerrel többet, mint a harmadik ötéves terv idején. A HUNGAROFRUCT külkereske­delmi vállalat közvetítésével öt év alatt 20 ezer vagon zöldséget és gyümölcsöt küldött expói íra. A lakosság jobb ellátására úgy növelte aá árualapot, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeken kí­vül a háztáji és kisgazdaságok­kal is kötött értékesítési szerző­dést. A termesztést műanyag fó­lia beszerzésével, szaporítóanyag • A szövetke­zeti közös vállalatnak évről évre nagy mennyi­ségű para­dicsomot, gom. bát szállít a Zöldség­termesztési Kutató Intézet. Képünkön: Hajagos Lászlóné kertész szakmunkás a paradicsompalántákat I«u dozza, (Szilágyi Mihály felvétel«) juttatásával, szaktanáccsal se­gítette. Mindez korántsem tud­ta áthidalni azokat a gondokat, amelyek a megye zöldség- és gyümölcstermesztésében megso­kasodtak. A MEZŐTERMEK burgonyatermesztő társulásának szövetkezetei 1975-ben már olyan színvonalon termesztették a bur­gonyát, hogy a bő termésből nemcsak a megye, hanem a fő­város és az ipari körzetek lakos­ságának az ellátására is jutott. Az elmúlt évben 10,2 ezer vagon mezőgazdasági terméket vett át a gazdaságoktól a szövetkezeti vállalat, ez évben pedig 12 ezer vagon felvásárlására szerződött. Fejlesztési alapjából és állami támogatással 1975-ben tovább bővítette raktárainak befogadó képességét. 1975-ben elkészült a kecskeméti burgonyatároló, ame­lyet ez évben rakodást könnyítő gépekkel szereltek fel. Jánoshal­mán az új termés fogadására, ősszel üzembe helyezik a megye második 300 vagonos burgonya­tárolóját, és megkezdik a duna- vecsei burgonyatárolő építését. A MEZŐTERMÉK bajai kiren­deltségének területén almaosztá­lyozó gépsort állítanák fel, Kecs­keméten a hazai fogyasztásra és exportra átvett kajszi- és őszi­barack válogatására két új gépet szereznek be. K. A. TÁJMÚZEUMOK, HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYEK, EMLÉKHELYEK A megyei múzeumok munkájúnak értékelése Kecskeméten, a megyei tanács művelődésügyi osztálya által ren­dezett munkaértekezleten Bács- Kiskun megye múzeumainak el­múlt évi tevékenységét és az ötö­dik ötéves tervre vonatkozó el­képzeléseit vitatták meg kedden délelőtt. A megbeszélésen meg­jelentek az intézmények vezetői, a Kulturális Minisztériumot dr. Kovács Tibor főelőadó képviselte. Kiss Márta, a művelődési osz­tály főelőadója ismertette azokat a párt- és állami határozatokat, irányelveket és jogszabályokat, amelyek meghatározták az elmúlt tervidőszak múzeumi munkáját és elemezte a megyei szervezet sokrétű és változatos tevékenysé­gét. Mint köztudott, Bács-Kiskun megyében különböző típusú és fel­adatkörű intézmények találhatók. A megyei múzeum Kecskeméten működik. Tájmúzeumot Kiskun­halason, Kiskunfélegyházán, Ka­locsán és Baján látogathatnak az érdeklődők. Igen sokan keresik fel az úgynevezett muzeális em­lékhelyeket — ezek sorában Ka­tona József, Móra Ferenc és Pe­tőfi szülőházai a legnevezeteseb­bek. Helytörténeti gyűjtemények­kel Dunapataj, Szalkszentmárton és Lajosmizse büszkélkedhetnek. A felsoroltakon kívül szép szá­mú. | szervezet keretein kívül működő, különböző céllal alapí­tott nyilvános gyűjtemény is is­meretes Bács-Kiskunban. A csen­gődi Dankó Pista-, az apostagi Nagy Lajos-, a szabdszállási Jó­zsef Attila-emlékház vagy a miklóstelepi borászati gyűjte­mény több más, állandó jellegű kiállítással együtt a szakemberek gondozására vár. A múzeumok munkatársai a feldolgozás, a rendszerezés, és a megőrzés mun­kálataiban adhatnak hathatós se­gítséget a fenntartó szerveknek. Az elmúlt ötéves tervben jelen­tősen megnövekedett a múzeumok költségvetése. Míg 1972-ben ősz- szesen 2,5 millió forintot fordít­hattak tevékenységükre, addig 1976-ban már több mint négy és fél millió forintot költhetnek el a gyűjtés, a rendszerezés, a feldol­gozás és az intézményhálózat fejlesztésének feladatira. Az intézmények a közművelő­dési párthatározatoknak megfele­lően alakították ki tevékenységü­ket. A múzeumok kapcsolatai bő­vültek a gazdasági és társadalmi szervekkel, s az iskolákkal. A tudományos munka mellett egy­re nagyobb súlyt kapott a kuta­tás eredményeinek népszerűsítése. A létesítmények, helyiségek több célú kihasználására is sok jó kezdeményezés történt. A na­gyobb kiállítások közül kiemelke­dett a honfoglaló magyarság mű­vészete, a halászat a magyar. Dunán és a nemzetiségek nép- művészeti anyagának igényes és változatos sorozata. A rendezvé­nyeken nőtt a tárlatvezetesek szá­ma. Országos jelentőségűnek bi­zonyult a zománcművészeti alko­tótelep megszervezése Kecskemé­ten. A múzeum központi kiadvá­nya, az évente megjelenő Cumá- nia pedig rangos fórumot és mű­helyt teremtett a megye legjobb- kutatói számára. A megyei múzeum 1976-os, il­letve a következő öt évre vonat­kozó terveit a művelődésügyi osz­tály képviselője jónak, alaposnak és sokrétűnek ítélte meg, de egyben utalt arra is, hQgy az ed­digi gyakorlattal szemben na­gyobb figyelmet kell fordítani az intézmények közművelődést tevékenységének, a propagandá­nak és a kapcsolatok fejlesztésé­hek tudatos tervezésére is. Az előadást követő hozzászólók között dr. Kovács Tibor a Kul­turális Minisztérium múzeumi fő­osztályának képviseletében az irányító és ellenőrző feladatok ellátásának fontosságáról szólt Komáromi Attila, a megyei párt- bizottság munkatársa a tudomá­nyos tevékenység és a tömegkap­csolatok az intézmények munká­jában betöltött fontos szerepét hangsúlyozta. A munkaértekezleten Sajtot Géza, a megyei tanács közműve­lődési csoportvezetőjének össze­foglalója zárta. P. M. IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estist általá­ban erősen felhős Idő elszórtan Id- ... , 1 ■ m . . sebb eső. Mérsékelt, több helyen Időnként megélénkülő keleti, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz í, mínusz 1, legmagasabb nappali hőmér­séklet 0—plusz s fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről tanácskoztak Az évek óta kialakult gyakorlat szerint az esztendő elején a minisztériumok és a me-

Next

/
Thumbnails
Contents