Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
I 1976. február 19. 0 PETŐFI NEPB • 6 • RÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ C'J ÖTÉVES TERV KEZDETÉN • BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ŰJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN Javult a kereskedelmi és egészségügyi ellátás % ■ A megtermelt javaikra alapozódó életszínvonal-politika hatékonyságát tükrözi, hogy tovább növekedett a lakosság igénye az áruk iránt. Évente csaknem 12 százalékkal emelkedett a kereskedelmi forgalom, ami jóval magasabb a tervezettnél. Tavaly már kétszer annyi élelmiszer- és vegyes iparcikk talált vásárlóra, mint 1970-ben. A kulturáltabb kiszolgálás köii'lményeit teremtette meg, hogy új ABC-áru- ház nyílt Császártöltésen, Imrehegyen, Kaskantyún, Soltvadkerten és Fülöpszálláson. Kecelen korszerű szövetkezeti áruházát és húsboltot adtak át rendeltetésének. A gázcseretelepek hálózata Akasztón és Csengődön bővült. Az általános fogyasztási, és értékesítési szövetkezetek összesen 27 tanyai üzletet működtetnek, amelyek közül többet felújítottak. Gyakran hallani különböző beszélgetéseken, hogy a „legnagyobb ugrás” az egészségügyi gondoskodásban következett be. de még ez sem elegendő. Az elmúlt tervidőszak indulásakor fő feladatként határozták meg á szakorvosi ellátás fejlesztését, a tanyai lakosság helyzeténeit javítását, öt év alatt — az elképzelésekben szereplő eggyel szemben — kilenc orvosi rendelő készült el, amelyek mellől nem hiányoznak a szolgálati lakások sem. , A helybeliek büszkén mutatnak például a fülöpszállási és akasztói egészségügyi kombinátra, vagy a keceli központ körzeti orvosi rendelőjére. A bölcsődei helyek számának növelése főleg a két iparosodó nagyközségben, Kecelen és Soltvadkerten vált indokolttá. • Az idősekről való szociális gondoskodást pedig egyebek között az öregek napközi otthonainak megnyitása jelezte Kecelen, Fülöpszál- íáson, Soltvadkerten és Császártöltésen. Ugyanakkor továbbra is feszítő gond. hogy elmarad a követelményektől, a szakorvosi ellátás. A mentőszolgálat sem képes megfelelni a hivatásának, és korszerűtlen a gyógyszertári hálózat egy része is. Régi község - új beruházásokkal A Felső-Kiskunság legrégibb településén, a nyolcszázötven éves Fülöpszálláson hárommillió forintos költséggel készült el az új ABC-áruház. A létesítményt tavaly áprilisban vették birtokba. A havi 1 millió forintos forgalom magáért beszél. Szintén a sajátos hangulatú községi centrumban emelkedik az egészségügyi kombinát, amely a szolgálati lakásokkal, berendezésekkel együtt négymillió forintba került. Két körzeti orvosi és egy fogorvosi rendelőben gyógyítják a betegeket,'helyet kapott az anya- és gyermekvédelmi tanácsadó szolgálat, az alkalmanként ismétlődő nőgyógyászati szakrendelés, A földszinten napközi otthon fogadja az öregeket. A klubszerű helyiségbe 20—22 idős embört.jár r,f.tf,d^ze.resen. Nemcsak beszélgetnek, szóra-, koznak, hanem dolgozgatnak is. Ügyesen feldolgozzák az üzemektől kért bőr- és textilhulladékot, s az értékesítésből származó pénzen ajándékot vesznek egymásnak a jelesebb ünnepekre, s olykor kirándulnak oda, ahová fiatalabb korukban nem juthattak el. Legutóbb azt vették programba, hogy felkeresik a Nagykörös melletti Cserkeszölö-fúrdőt. — Ez még korántsem minden — jegyzi meg Papp Antal, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára. — Igazán modern, összesen 20 millió forint értékű vasútállomás váltotta fel a régi, ütött-kopott „fakalyibát". Nagyon elkelt ez a beruházás, hiszen a Budapest—Kelebia közötti vonal forgalmas pontján vagyunk, Kecskemét__ felé elágazás vezet, -s naponta körülbelül kétezren fordulnak meg a „pályaudvarunkon". Főleg a hét utolsó napjain gyorsul fel a forgalom. A negyedik ötéves tervben emellett szélesedtek és számottevően hosszabbodtak a belterületen átvezető közutak, A járdaépítéssel együtt tovább folytatjuk ezt a munkát. Az első „inasévek’’ letelte után biztosan áll a lábán a Fővárosi Vasipari Vállalat helyi, 10. számú üzeme is, ahol százhatvanan — főleg lányok és asszonyok — dolgoznak. Tavaly már 70 millió forintos bevételről adtak számot a termelési tanácskozáson. Június 1-től december végéig aztán a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari ^Vállalat is munka- lehetőséget kínál a nőknek, akik almát, barackot, körtét hámoznak és szeletelnek a telephelyen . — A jelenlegi középtávú tervidőszakban főképp a vízhálózat bővítésére fordítjuk az erőt folytatja. — Csaknem kétszeresére szeretnénk növelni a kilenc kilométeres hosszúságú vezetéket, hiszen egyre több a fürdőszobás lakás. S bár a fejlesztés nem ígér olyan látványos eredményeket, mint amelyeket 1970-től mutathattunk fel, feltétlenül érdemes szólni az új postáról. Az idén elkészülnek a tervek, s tárgyalások szerint még 1980 előtt korszerű épületbe költözhet a hivatal. És még valamit. A volt Kiskunság Tsz központjában két csoportra méretezett. óvodáti rendezünk be. s tanyai óvoda nyitja meg kapuját Balázspusztán is — felhasználva ■ az Izsáki Állami Gczdaság támogatását. Az átadást minél előbbre, az idei őszre szeretnénk időzíteni mindkét esetben. 0 Tiilüpszállás egyik új büszkesége az egeszségház. Nemzedékek művelődése Alighanem minél előbb vissza kellene adni eredeti értelmét annak a szállóigének — Voltaire híres mondása —, amely így hangzik: Műveljük meg kertünket. Vagyis ki-ki tegyen eleget kötelezettségének, törődjön a kertjével, de ne csak a magáéval. Mi nevelhetne erre jobban, mint az iskolai és a művelődés sok-sok műhelye? A jövő nemzedék formálásában az iskolák egyre többet törődnek á fizikai dolgozók gyermekeivel. A hátrányos helyzet következményeit szakkörök és korrepetálások, nj ári táborozások, középiskolai előkészítő tanfolyamok igyekeznek eltüntetni. A körzetesítés eredményeként a felső tagozatos tanulók zöme korszerű szaktantermi oktatásban részesül. A bócsai hétközi diákotthon felavatásával 168-ra emelkedett a, tanyai diákokat befogadó kollégiumi helyek száma, ami G4-gyel meghaladja az eredetileg tervezettet. Üj iskola épült Páhin, Csengődön és Soltszenti mrén. A külterületről bejárók . számára tanulószobás órákat rendszeresítettek. Nem kevesebb, mint 14 csoportban 327 fiatallal foglalkoznak ily módon, szervezett keretek között Az alsó tagozatos tanyai iskolákban meghonosodtak az audio-vizuális eszközök, s a „magnós tanító néni” is bekapcsolódott a tananyag feldolgozásába. Az, eredmények közé tartozik, hogy míg 1970-ben ismeretlen volt a járásban a menzai étkeztetés, ma már több száz gyereknek főznek ebédet. Az óvodai helyek gyarapodása Bócsán, Imrehegyen, Fülöpszálláson és Kecelen ugyancsak felülmúlta, a várakozást. A közművelődési feltételeket javította: hogy Császártöltésen és Akasztón bővült a könyvtári hálózat. A korábbihoz képest 27 ezerrel több, 8ti ezer kölcsönözhető kötetet .tartanak nyilván. A közösségi kulturálódási formák iránti igényt jelzi, hogv Soltszentimrén és Akasztón „Röpülj Páv.V-körök alakultak, amelyek műsort adnak a hely rendezvényeken. Kaskantyún a bábjáték. Császártöltésen a kézimunka kedvelői találkoznak- rendszeresen, Tázláron pedig a furulya megszolaltatói és a színjátszás hívei, léptek szövetségre. A soltvadkerti iskola KRESZ-parkjában a közlekedési szabályokkal ismerkednek a tanulók. kólába. Néhány esztendeje impozáns hétközi diákotthon várja a lányokat és fiúkat, a szülőknél lakó kisdiákokat pedig saját busz- szal utaztatja az, intézmény. A türelmes pedagógiai munka hatására előmenetelük elérte a többiek szintjét. A tantestület tagjai arra törekszenek, hogy minél ésszerűbben használják 7ci a meglevő audio-vizuális eszközöket, egyebek között újabb írásvetítö-pro- ramokat alkalmaznak. A járás mezőgazdasági adottságainak megfelelően almás-szőlős és veteményeskertet hoztak létre, ahol a korszerű művelési módokkal ismerkednek meg a fiatalok. Tavasszal a legkorszerűbb szőlőtelepítést mutatják be a tanulóknak, s rövidesen fűthető üvegházat és fóliasátrakat állítanak fel. Az iskola falain túli életre készülnek fel a KRESZ-pályán fs, amelynek hamarosan befejeződik a teljes felújítása. Az együttműködés távlatai A községek és intézmények — mint a beszélgetésekből kiderül — jó előre kialakították elképzeléseiket a jelenlegi középtávú tervidőszakra. A sok részből összeáll a nagyobb egész, a járási terület- fejlesztés arculata, amelynek főbb vonásait a januári pártbizottsági ülés rajzolta fel. Ivanics Lajos, az MSZMP Kiskőrösi Járási Bizottságának első titkára és dr. Papp Géza, a Bács- Kiskun megyei Tanács járási hivatalának elnöke nem kis gonddal birkózik, miközben rangsorba állítja a feladatokat. Érthető, hiszen minden nagyon- nagyon fontos. A hivatalos beszámolókba talán bele sem fér, de tudnak róla, hogy Pirtóra utazva alig lehet felférni a buszra. Javítani kell a közlekedési viszonyokon, tárgyalásokat kezdeményeznek a Volánnál. Más. További javításra szorul a betegek szakorvosi ellátása, segítőképesebbé kell tenni a mentőszolgálatot. A négyezres lélekszámú Akasztón nincs ' egyetlen ipari munkahely sem, több százan Dunaújvárosra, Soltra és máshova járnak el dolgozni. Az iparfejlesztésnek ezután sem szabad lemondani arról, hogy foglalkoztatási alkalmakat teremtsen — főleg a nőknek. A járás sajátos helyzete még szorosabb együttműködést indokol Kiskőrössel. Nevezetesen az a helyzet, hogy a környező községekben mindeddig keveset érzékelhettek az igazán városias kereskedelemből, egészségügyi gondoskodásból, kulturális-szellemi életből, mivel ezek a hagyományok csak rhesf formálódnak. A tartalékok feltárása előtérbe helyezte a háztáji, kisegítő, valamint a szakszövetkezeti tagsági gazdaságokat, amelyeket ötezer család munkája éltet. A szőlővel való foglalkozás mellett tág lehetőségek kínálkoznak az állattenyésztésre és a zöldségtermesztésre. Az adózási kedvezmények is az ilyen irányú kisüzemi termelés kibontakozását •ösztönzik. A különféle szerződéses akciók egyszerre növelhetik a szövetkezeti-társadalmi hasznosságot' és az egyéni érdekeknek megfelelő jövedelmeket. Emellett folytatódik a nagyüzemi gazdálkodáshoz legmegfelelőbb méretű területek kialakítása. Az a lényeg, hogy gépesített, termelékenyebb művelés alá vonják az elhanyagolt, parlagon fekvő földeket is, erősödjenek a szocialista termelési viszonyok. Az úgynevezett táblás gazdálkodás bevezetésére elegendő időnek látszik a most következő öt év. Igen fontos, hogy megtalálja összehangoló formáját a járás szőlő- és bortermelése. Önmagában a sok ezer hektoliternyi bor mennyisége is szükségessé teszi a termesztés, feldolgozás, tárolás, palackozás és értékesítés egységesebb rendszerét. A tavalyi járási pártértekezlet úgy ítélte meg a helyzetet, hogy ennek megszervezésére a Kiskőrösi Állami Gazdaság tett szert a legtöbb tapasztalatra. A külső és elfogulatlan szemlélőnek úgy tűnik, hogy mindenekelőtt kölcsönösen előzékeny gazdasági magatartásra, kapcsolatteremtő és -fenntartó érzékre van szükség, a szőlőtermesztési rendszergazda szerepét vállaló nagyüzem és az érdekelt szövetkezetek részéről egyaránt. Hiszen a cél közök és meggyőző: mindenki számára előnyösebb lenne, hogy a termények helyben, minél kevesebb ráfordítási költséggel érjenek el minél magasabb feldolgozási szintet. A termelésbővítő beruházásoknál gyümölcsözőnek bizonyul az összefogás. A társuló szövetkezetek együtt hatékonyabban kamatoztathatják a befektetett értéket, mint külön-külön. Ez természetesen megfontolt előkészítést és érdekegyeztetést tételez fel — mind a palackozók létesítésénél, mind a nagyüzemi ültetvények megvalósításánál. 0 A negyedik ötéves tervben épült fel a soltvadkerti szakszövetkezetek közös borászati üzeme. Az együttműködés folytatódik. (Fotó: Pásztor Zoltán, Tóth Sándor, Szilágyi Mihály) Külön utak helyett Ugrin Andrásnak, a soltvadkerti Szölőskert Szakszövetkezet fiatal főborászának munkahelye a Jóreménység Szakszövetkezettel együtt létesített borkombinátban van. Elmondja, hogy a kél gazdaság közösen vállalta a szőlőfeldolgozó és a pince beruházásának 14 millió forintos költségét, s közösen építik a 18 milliós borpalackozót is. Az év végére már működni feg az NDK-ból származó gépsor, amely esztendőnként 90 ezer hektoliternyi bort képes palackozni. , Az együttműködés kiterjed majd az értékesítésre is, s a külön utakon elérhető eredményeknek várhatóan a többszörösét hozza meg. Kecelen éppúgy, mint másutt 0 Magnós oktatás segíti az alsótagozatos lányokat és fiúkat Kis. páhin', a tanyai iskolában, hogy minél gyorsabban és könnyebben elsajátíthassák a tananyagot. Oktatás - soltvadkerti módra A Soltvadkerti Kossuth Lajos Általános Iskolh bejáratánál a napos tisztét^ betöltő fiú közli, hogy az igazgató éppen értekezleten van. Ignácz István valóban tárgyal, de nem pedagógusokkal, hanem műszaki szakemberekkel, illetx'c a község párt- és tanácsi vezetőivel tart megbeszélést. Ügy látszik, hogy ismét szép elképzeléseknek vágnak neki. Hét tanteremmel, könyvtárral és olvasószobával javulnak az oktatás tárgyi feltételei Sotti'adkerten, az ötödik ötéves tervben. Ügy szánkóinak, hogy újab óvodai helyeket is kialakítanak az időközben megszűnő külső iskolákban. Fehér László igazgatóhelyettes legalább ilyen értékes hírekkel szolgál. Először is: 3—10 kilométeres körzetben becsukhatták kapuikat a tanyai iskolák. Egy évtizede még 380-an jártak a fel- söcsábori, szarvuskút-dűlői, selymest, kővágói, és a többi kis isSok mindennel szembe kell nézni a kiskőrösi járásban, amíg a legutóbbi pártbizottsági ülés szóbeli beszámolójában elhangzott a következő megállapítás: „A körzet 45 ezer lakosa a maga módján, szorgalmas munkával járul hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. A saját jövedelme mellett jelentős hányaddal gyarapítja az ország, a vállalatok, a szövetkezetek alapjait, bővíti a termelést. Olyan ötéves tervet zártunk le, amely minden eddiginél jobb eredményeket hozott és olyan ötéves tervet kezdtünk el. amelyik — különösebb optimizmus nélkül is —- jobb lesz. mint az előző volt. A gazdasági és közvetlenebbül emberi vonatkozású célkitűzések minduntalan át- meg átszövik egymást. A járásban egyik oldalról" — a kisgazdaságok tartalékainak kihasználása mellett —, arra törekszenek, hogy a föld termését minél magasabb feldolgozási fokra juttassák el. Ezáltal újabb munkalehetőségek adódnak, és fokozódik a bevétel. Az eddigiek során már csökkent azoknak a száma, akik más vidékre kényszerültek, hogy megtalálják a boldogulásukat. Ügy tűnik, hogy az elvándorlás megáll, és a népesség gyarapodása várható. A fiatalok letelepedését, a közérzet állandó javulását nem utolsósorban a szociális és kulturális körülmények fejlesztésével szeretnék elérni. A program egy vészét alkotja az iskolai batikmun- káiról világhírűvé lett Kecel komplex nevelési központja. Laták Ede nagyközségi tanácselnök a dédelgetett elképzelés érdekében szót kért a megyei pártbizottság oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó ülésén, is. Részlet a felszólalásból: A komplex nevelési központ nemcsak Kecel magánügye, hanem igen fontos közoktatási-közművelődési törekvést fémjelez. Az elképzelések szerint az épület egyszerre felel meg az óvoda, iskola, napközi otthonos ellátás, művelődési ház, könyvtár és a klubfoglalkozások követelményeinek. Minden napszakban hivatva lesz szolgálni a különböző korosztályok — gyerekek és felnőttek — oktatási, közművelődési, sportolási és szórakozási igényeit. A bővíthető és osztható termek több célú rendezvényeknek adhatnak helyet. S a legfontosabb, hogy megézünik az oktatási-nevelési intézmények zárt világa. A könyv- és adattár például az iskola szerves részévé válik, és fordítva. A hozzászólás óta a kivitelezésben 'érintett szakerrtberek bejárták a helyszínt, a nagyközség központjában üresen álló, szanált területen tájékozódtak az építési feltételekről, az energia- és vízellátásról. Azóta kimondták, hogy első lépcsőként az olyannyira szükséges óvoda készül el. S azóta Kecelen és másutt már az ötödik ötéves terv megvalósításáért dolgoznak. Halász Ferenc
