Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kuba népe igennel szavazott az új Szocialista alkotmányra AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxi. évi. io, szám Ara: 90 fillér 1976. február 11., kedd Vasárnap délután, pontosan hat órakor (magyar idő szerint éjiéikor), Kuba 17 ezer szava* zási irodájában lezárták az ur­nákat, I megkezdődött a szava­zatok összeszámlálása. A Sierra Maestra-hegyvidék szétszórt ta- ■nyavilágából postagalambok vitték .az eredményeket a járási központokba. Az új szocialista alkotmány elfogadásáról döntő népszavazás a kubai nép nagy politikai de­monstrációja volt a forradalom mellett. Annak ellenere, hogy a régi rendszerben kötelező volt a szavazásokon és választásokon való részvétel, az ország törté­netének egyétlen ' szavazásán sem érte el a részvételi arány a 70 százalékot. Most. amikor miindenki szabad akaratából dönthetett, hogy él-a vagy, sem jogával, az előzetes jelentések szerint csak elenyésző kévésén voltak azok, akik nem járultak az urnákhoz. A havannai 25-ös körzetben, a jegyzékben 540-es sorszám alatt szereplő Fidel Castro, a párt első titkára, miniszterelnök déli egy órakor szavazott. Az aktus után az őt körülvevő új- ságiróknak azt hangsúlyozta, bogy „a szocialista alkotmány szimbolizálja azokat a jogokat, amelyeket a kubai nép az el­múlt 17 év alatt kivívott magá­nak. Ez a nap — mondotta — nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a forradalom intézményesítés: fo­lyamatában megszüntessük az átmeneti állapotot.” A kormány elnöke rámutatott a beszélgetés során, hogy „a tö­megek aktív részvétefe, vélemé­nyének, tapasztalatának figye­lembevétele nélkül nem tud­tuk volna megalkotni az ország alaptörvényét. Az alkotmány hosszú távú programot ad ne­künk. Egyben egy politikai, for­radalmi eszköz ahhoz, hogy el­érjük céljainkat.” A helyi idő szerint hétfőn haj­nal fél négykor nyilvánosságra hozott adatok szerint a népsza­vazás eredménye így alakult: szavazott 5 602 337 lakos, érvé­nyes szavazat: 5 554 933 igennel szavazott: 5 472 867, nemmel sza­vazott 54 066. (MTI) • • Ünnepi tanácsülés Soltvadkerten- Soltvadkert történetének leg­régibb írásos emléke egy 1376. február 16-án kell peres okmá­nyon található. A település ily módon hatszáz éves múltra te­kint vissza. A nevezetes évfor­duló alkalmából tegnap délelőtt ünnepi tanácsülést tartottak a soltvadkerti Ady Endre Művelő­dési Ház nagytermében, amelyen a meghívottak között megjelent ár. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Posváncz László, az MSZMp megyei bi­zottságának osztályvezetője is. Hirsch Imrének, a nagyközsé­gi pártbizottság titkárának üd­vözlő szavait követően Nagy Ká­roly, a. nagyközségi tanács elnö­ke mondott ünnepi beszédet. Elő. adásában áttekintette a környék lakóinak hat évszázados küzdel­mét a megélhetésért, és szólt a dolgozó emberek mocsárral, fu­tóhomokkal és a történelem vi­haraival vívott mindennapi küz­delméről. Történelmi visszapil­lantásának alapjául a település helytörténeti kutatójának. Na,gy- Pál Istvánnak „Soltvadkert 1376—1976” című, a közelmúlt­ban megjelent monográfiája szol­gált, A tanácselnök ez alkalom­ból mondott köszönetét a szer­zőnek több mint tízéves, áldozat­kész, önzetlen munkájáért. Az előadó napjaink történel­mének változásairól is számot adott. Elmondotta, hogy az el- ■ múlt öt év alatt 25 millió fo­rintot fordítottak a településfej­lesztésére. Ezt a jelentős össze­get a lakosság több mint 6 mil­lió forint értékű társadalmi munkával.egészítette ki. A nagy­község az V. ötéves tervben vál­tozatlan lendülettel fejlődik to­vább. szolgáltatóház és vágóhíd ' építése, ipari beruházások, n kereskedelmi hálózat bővítése és egy hét tantermes iskola létesí­tése szerepel a soltvadkertiek fejlesztési elképzelései között. P. M. Családalapítás - alapműveltség . ; 3, oldal A minőségellenőrzés egyéves tapasztalataiból oldal­Kegény *• ^ . **" VS; oldal Sport 1. oldal Tervek a baromfitenyésztés fejlesztésére t A rémi Dózsa Termelőszövetkezet baromfitelepe. Megyénkben az állattenyésztési ágazaton belül jelentős szerepe van a baromfitenyésztésnek. A csibeállomány döntő hányada a háztáji és kisegítő gazdaságokban található, így a tojás többsége is innen származik. Ezzel szemben a Iádnak 70, a kacsának 50, a pulykának 80 százaléka van a nagy­üzemekben. A baromfikeltetés az elmúlt években növekedett, fölég a ter­melőszövetkezetekben. Ez azon­ban a saját és az általuk létre­hozott társulások igényeit elégíti ki. elsősorban. Ennek egyenes következményeként nőtt a ma­gánkeltetők száma es hatása. Ez mindenképpen helyes, mert a baromfihúsra a táplálkozási szó, kasok változása miatt az elkövet­kező időszakban nagyobb szük­ség lesz, mint eddig. Bizonyítja ezt az utóbbi években megnöve­kedett húsbaromfi-felvásárlás is. A felfutást az ágazat jövedelme­zősége csak növelte. A közös gazdaságok közül egyre több fog­lalkozik csibetartással, mert a szabályzók változása után is több jövedelmet biztosít, mint a tojástermelés. Ez így természete­sen nincs rendjén, mert a tojásra is szükség van. A csökkent nagy­üzemi tojóállomány és a sok he­lyen felszámolt háztáji tojóhib­rid tartása nélkül oda juthatunk, hogy nem lesz elegendő tojás a piacon. A lúdtenyésztés fejlődése a ko­rábbi évek erőteljes növekedésé­vel szemben az utóbbi három évben szintén hanyatlott. Több helyen rontotta a termelési ked­vet az állatok influenzás megbe­tegedése, a terméketlenség, amely egyes állományoknál elér­te a 40—50 százalékot. A gondot csak növeli, hogy még napjaink­ra sem oldódott meg teljesen a régóta vajúdó fajtakérdés. A kacsatörzsállomány-csökke- nés az elmúlt évi kedvezőtlen ér­tékesítési lehetőség következmé­nye. A korábbi évekhez viszo­nyítva megtorpanás tapasztalha­tó n pulykatenyésztésben is, aminek oka a nem megfelelő tartási és takarmányozási techno­lógia. A baromfitenyésztésben vál­toztatni kell az eddigi gyakorla­ton, szemléleten. Hogy a fej­lesztési célkitűzések megvalósul­hassanak, növelni kell a baromfi­törzsállományt. Igaz, a tyúkfé­léknél ez csak kismértékben in­dokolt, mert a jelenlegi fajták optimális takarmányozási és tar­tási - körülmények között gyor­sabb fejlődésre is képesek a je­lenleginél. Az új tervidőszakban a Bács-Kiskun megyei gazdaságok többsége áttér a ketreces tartás­ra, ami növeli a tojóhibridek ter­melőképességét. Ezt indokolja a kedvezőbb férőhely-kihasználás, a jobb takarmányozási lehetőség és munkaerő-gazdálkodás. Az új tervidőszak célkitűzései közé tar­tozik az is, hogy a több csibefaj­ta helyett egyet, de a legjobbat tar tsák a gazdaságok. A megyében a baromfitenyésztéséről is közis­mert rémi Dózsa Termelőszövet­kezet tagja a Hunniahibrid társu­lásnak és nemrégiben úgy dön­tött a vezetőség, bogy szakosítják a baromfitenyésztést. Ez azt je­lenti, hogy a gazdaságnál meg­szüntetik a pecsenyecsirkével va­ló foglalkozást és csak tojó törzs­állományt. tartanak. amelynek tojásait saját keltetőjükben kelte­tik ki. A naposcsibéket a part­nergazdaságoknak adják tovább.. A jánoshalmi Petőfi Termelőszö­vetkezetnek is legjelentősebb ál­lattenyésztési ágazata a baromfi, amely az elmúlt időszakban ug­rásszerűen fejlődött. Tavaly 2 millió 600 ezer naposbaromfi került ki a tsz-ből 1 millió 500 ezer persenyecsibét értékesítettek. Az idei keltetési terv meghaladja a 3 milliót, ennek megfelelően nö­velik keltetőállomásuk kapacitá­sát. Az igények szerint a tervidő­szak végére a tyúkfélék törzsál­lománya jóval meghaladja a 2 milliót, a kacsatörzsállomány pe­dig a 30 ezret. Ez utóbbi állat­fajta gyorsabb növelését a nem­zetközi kereslet hiánya is aka- dályozzá. Ezért a kacsatenyész­tésben'főként a minőségi fejlesz­tésre kell törekedni. Az elkövet­kező időszakban a bátmonostori Kossuth, a kerekegyházi Kossuth, a kiskunhalasi Vörös Szikra és a kelebiai Rákóczi Csillaga Ter­melőszövetkezet fejleszti kacsa­tenyészetét. A libatenyésztésnél a fajtavál­tás megvalósítását tervezik a gazdaságok. Az új hibridek elter­jesztését a baromfifeldolgozó vállalat már az elmúlt esztendő­ben megkezdte és mintegy 2500 fehér. landesi és rajnai lúd ke­resztezéséből származó kislibát szállított a partnergazdaságok­nak. Ebben az évben pedig már 120 ezret. A hagyományosan li­batenyésztő körzetben, Kiskunfél­egyházán a Vörös Csillag, az Egyesült Lenin és a Rákóczi Tsz is növeli lúdállományát, de a ke­lebiai Rákóczi Csillaga, a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet, valamint a kiskunmajsai ÁFÉSZ-szakcso- porl is. Az export-lehetőségeket figye­lembe véve, indokolt a pulyka­hizlalás növelése is. A távlati el­képzelések szerint pulyka törzs­állomány tartásával nem foglal­koznak a megye gazdaságai, mert a baromfifeldolgozó vállalat csat­lakozik a nádudvari Vörös Csil-r lag Termelőszövetkezet pulykate- nyésztési társulásához. így a pulykahizlalással foglalkozó me­zőgazdasági üzemek Nádudvarról kapják a naposállatokat. A tervek készen állnak, most már csak a megvalósításon a sor. Így remélhető, hogy az V. ötéves terv végére még több- baromfi­húst fogyaszthatunk. B. Z. Téli munka az erdőben gjOf $ Fül 0 Ezek az akácrönkök ipari feldolgozásra kerülnek. A IV. ötéves terv időszaka alatt csaknem 13 ezer 4. hektár új vegyes erdőt és ceilulőznyár-ültetvényt te­lepítettek a megye mezőgazdasági nagyüzemet A. te­rület több, mint felét a termelőszövetkezetek fásították. Az erdősítési program fontos része a homok hasznos!? fásának. A megye közös gazdaságai ebben országosan í* ’ *5 figyelemreméltó eredményeket értek et A borotai Mezőgazda- sági Termelő- szövetkezet­ben is igen fontos feladat­nak tartják a hasznavehe­tetlen homok­területek ily módon történő hasznosítását Ezt az ered­mények is jól bizonyítják. 1968-ban csak 30 hektár, je­lenleg már mintegy ‘ 300 hektár új te­lepítésünk van. Nagyobbrészt feketefenyőt ezenkívül aká­cot és cellulóz­nyárt ültettek. Jelenleg az új telepítésekkel együtt mintegy félezer hektár erdővel ren­delkeznek. Ez év januárjá­ban megkezd­ték a régebbi telepítések ki­termelését, február végéig, több, mint 800 köbméter akácfát vág­nak ki. Ebből mintegy 250 köbméter kerül ipari felhasználásra. A kitermelést héttagú erdősí­tési brigád végzi két motoros­• Palotai István, a termelőszövetkezet főagronó- musa: — Íme, már ekkorák az először telepi* tett feketefenyők. Nagyobb részük eléri a kél* méteres magasságot. fűrésszel. A fuskókat tavasszal — ha a föld fagya felenged — erre alkalmas szerkezettel húz­zák ki a földből. 9 A törzseket is motorfűrésszel tisztítják meg a nagyobb ágaktól. (Pásztor Zoltán felvételét) Budapestre érkezett a csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttsége Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, az országgyűlés elnökének meghívására hétfőn hivatalos batáti látogatásra Budapestre érkezett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlésének küldöttsége. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnök­ségének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: , Vaclav David, a szövetségi gyűlés aleln^- ke. a népi kamara elnöke, Lőrincz Gyula, a szövetségi gyűlés elnök­ségének tágja, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének elnöke és Zdenek Vomastek képviselő. Fogadásukra a Ferihegyi repü­lőtérén megjelent Apró Antal, to­vábbá Péter János és Inokai Já­nos, az országgyűlés alelnökei, Roska István külügyminiszter­helyettes, az országgyűlés tiszti­karának több tagja, számos or-, szággyűlési képviselő,. Jelen, volt Március 11-én összeül a XL VIT nemzetközi előkészítő bizottsága dr. Vaclav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A csehszlovák küldöttség hét­főn a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Az ünnepélyes tiszteletadásnál megjelent Roska István külügy­miniszter-helyettes, Glltner An­dor, a Fővárosi Tanács elnök- helyettese és Farkas Mihály ez­redes, a budapesti helyőrség pa­rancsnoka. Ott volt dr. Vaclav Moravec nagykövet is. A delegáció ezután a szovjet hősök Szabadság téri emlékmű­vénél helyezett el koszorút. Vasárnap záróközlemény ki­adásával véget ért Budapesten az a tanácskozás, amelyet a DÍVSZ székhazában tartottak 15 nemzet­közi és regionális ifjúsági és diák- szervezet részvételével. A ta­nácskozás résztvevői elfogadták a kubai kommunista ifjúság javas­latát, hogy a XI. VIT nemzetközi előkészítő bizottságának ülése 1976. március 11—15. között vi­tassa meg Havannában az 1978- ban sorra kerülő XI. világifjúsági és diáktalálkozó jelszavát, válassza meg a bizottság koordinációs tit­kárát. határozza meg a VIT-et előkészítő szolidaritási akciőtémá­ját, hozza létre a nemzetközi szolidaritási pénzalapot, és intéz­zen felhívást a világ ifjúságához a nemzeti VlT-előkésztő bizott­ságok megalakítására, és a nagy nemzetközi seregszemle előkészí­tésére. A küldöttek hangsúlyoz­ták a XL VIT egyetemes jellegét, és annak jelentőségét, hogy szín­helye, Kuba a nyugati földrész első szocialista állama. '— A következő VIT azoknak a fiataloknak és diákoknak a világméretű széles és egységes se­regszemléje lesz, akik az impe­rializmus, a kolonializmus, a neo- kolonializmus, a fajgyűlölet és a kizsákmányolás minden forffiáj» ellen a békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a demokráciáért és a népek haladásáért harcolnak. A tanácskozás résztvevői egyet­értenek abban, hogy elő kell se­gíteni valamennyi ifjúsági és diákszervezet lehető legszélesebb részvételét nemcsak a XI. VTT-re utazó nemzeti küldöttségekben, hanem a VIT előkészítését szol­gáló valamennyi további tanács­kozáson is — szögezi le a vasár­nap befejeződött nemzetközi if­júsági és diákkonzultáció záró­közleménye. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents