Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

3 I 9 313* i a ... , 4 9 PETŐFI NÉPE • 1976. január 9. CSÁRDÁK NYOMÁBAN A KISKUNSÁGON (II.) 9 Kétszáz évig szolgálta az embereket. Tévhitek, mendemondák r * % Faszegek, csapok tartották össze a gerendákat. .Kétszer gondolja meg .valaki, amíg elindul Görbemajorba. A fpldút Helvéciától akádálypályá- jjak is beillene. Gyalog se taná­csos, mert a jogkörüket messze túllépő házőrzők megfuttatják a kíváncsi idegent. Mondtuk is Ágoston László is­kolaigazgatónak, szíves kalau­zunknak, hogy miért maradnak távol a megye legrosszabb útja versenytől? Csúnyán nézett ránk, fűhöz-fához fordultak már a gödrök eltüntetéséért. Görbemajorba érve feledtük a fáradtságot. Gyönyörű romokat találtunk. Görbemajori titkok . A kiskőrösi úttól balra, partor sabb részen szomorkodik a haj­dan jobb napokat látott épület. Kiváló mesterek dolgozhattak rajta. A ház alapját a közeli Kő­vágóérben kitermelt homoki mészkőből készítették. A szilárd építőanyagban oly szegény Alföl­dön nagy kincs volt a köncsögi ,Vbánya”. Innen fuvarozták a kecskeméti Nagytemplom építésé- hez is a szivacsszerű réti mész- Bövefe»-'.''" i?Uk|ö Mi fiój.liiv UiBegíín,.ellepte aJMőceánjaziiódáé vezető utakat, mert a XVIII. szá­zad utolsó harmadában volt itt nagy forgalom. A görbemajori kú­riánál három évvel előbb tartot­ták a bokréta-ünnepélyt a nagy­templom alapkőletételénél. Az egyik gerendán szépen cifrázott számok mutatják a tanyai palo­ta építésének pontos idejét. Lehetséges, Jiogy egy hajdani pusztatemplom omladékáiból szál­lították ide a köveket. Az épít­mény mindenképpen megérne egy alapos szakértői vizsgálatot. A környék legjobb ismerői — így a Pólyák testvérek is — so­káig csárdának hitték az idővel még egy évtizede is sikerrel da­coló házat. Idősebbek tudni vél­ték, hogy a téglázott (!) pincé­ből betyárszöktető alagút vezet a kiskőrösi úthoz. A logika és az írás mást mond, cáfolja a hiedelmet Módos gazda bírta a szabadkéményés épület legszebb lakását: Az „udvári” szárnyban cselédek laktak. . Katona László és felesége a második világháború során köl- tözötti :ldßb;23i névig' ákeknitt. El­költözésük után összecsuklott a. tetőszerkezet;' 'nőtt a gaz és dud- va. Tíz éve néhány tízezer fo­rinttal megmenthették volna a »XVIII. századi népi építészet szép emlékét. A Nixbrot és a Csiribiri Orgoványon az ifjak okosítá- sára használják föl az .egykori csárda mégmaradt helyiségeit. Somogyi András, az ismert hely- történeti kutató újságolta, hogy ő még látta a régi faragott bú­torokat, hallotta a vígságos hely­hez fűződő történeteket. Az átala­kított csárdában alig utal valami egykori rendeltetésére. A Nixbrot csárda létét ellenben szigorú vizsgálódás sem vonhatja kétségbe. A Kecskemétet ^Kiskő­rössel összekötő madzagvasút mentén áll még a napjainkban más célra hasznosított ház. ' A közeli Nyakvágó utal a kurucok és labancok összecsapására. A néphit szerint természetesen a mieink győzlek, hulltak a német fejek,’műit'ősszel a falevél, eé1 á áiiéfvéiífc ftiáradék pedig 'kényé­re rt koldult. „Nincs kenyér”, így fejezték ki ellenszenvüket elő­deink. Kiskunhalas környékén szolgál­ta a tisztelt vendégeket a Falka- fogyasztó, a Pipagyújtogató, a Lengeti. A Csiribiri végezte a legrosszabbul. A népdal is tanú­sítja, hogy a nagyobb kelendőség végett a csaplárosné, meg két lánya kígyót-békát tett a borba. A turpisságot kinyomozó pászto­rok csóvát vetettek a vendégfo­gadóra. „Leégett a Csiribiri csár­da, benne égett három híres dá­ma”. Ha repül a fokos ; Igaz betyárok, kapcabetyárok, futóbetyárok, jámbor utasok, kó­borló szegények adták szájról szájra a takaros fehérnépek .szo­morú históriáját. A Zöldhalmí csárda a Tolvajos közelében védelmezte eső, hideg s kíváncsi pandúrok elől a- pusz­taiakat, míg cseh fegyveresek föl nem égették a búvóhelyet. Hely és idő birtokában majd visszatérünk alkalomadtán nyo­mozásaink további eredményei­nek az ismertetésére. . Jókai egy füzetre valót írt ró­luk. Bemutatta a zöldhalmit — amely szerintem a fehértói csár­da rémek portréja — és „hízás­nak indult magas némber kocs- márosát”. Ha villogott a balta, repült a fokos csúpán azt kérlel­te, hogy az üvegekre vigyázzanak. A m'agyar nábobban megörökí­tett csárda' mintáját is a mi vidé­künkön kell keresni. Feltehetően a rabvallató boráról hírős Szik­ra csárda orökítődött meg ily módon. A Lélekidomár csalányo- si csárdáját csak a história miatt teszi az ecsedi láp környékére; még a neve is itteni illetőségét híreli. Szó se esett a Kőkúti mulatozó helyről, az orgoványi Nyírottán- gyú is megérne egy misét, a Dühöngő kettőt is. A fogyó idő fölfalja omladé­ka ikat, leteszik a kanalat, akik nagyapjuk nagyapjától hitelesen értesültek az egykori dolgokról. Az életformaváltozás már a XIX. század húszas éveiben kihúzta a csárdák alól a gyékényt. A be­tyárvilág föltámadása, a múlt század ötvenes-hatvanas éveinek zűrzavara még egyszer életre kel­tette a vendéglátás eme ősi in­tézményeit. Az autóscsárdákről Is ilyen csöndes beletörődéssel ír maj­dan egy kcöci Kollegáin? Heltai Nándor A szocialista brigádmozgalom sikerei A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság vezetősége nemrég ér­tékelte a szocialista munkaver­seny helyzetét, eredményeit. A gazdaság éppen tíz évvel ezelőtt jött létre, a Helvéciái Állami Gaz­daságból szakadt le az átszerve­zés során. Csaknem egy évtize­de alakult ki a szocialista bri­gádverseny is, amely évről évre nagyobb sikereket mutat fel. Kü­lönösen az IV. ötéves terv idő­szaka alatt terebélyesedett a mozgalom. 1971-ben 13, > tavaly már 28 brigád nyerte el a meg­tisztelő címet. A versenyben részt yevők száma csaknem megkétsze­reződött. 400-ról 750-re emelke­dett. A mozgalomnak köszönhető, hogy 1975-ben a gazdaság három és negyedmillió . forinttal jobb eredményt ért el, Az értékelés során azt is meg­állapították, hogy az időjárás rendkívül befolyásolta az eredmé­nyeket, pedig a versenyben részt vevő brigádok igyekeztek min­dent megtenni a hiányok pótlá- lására. A paradicsomlermesztés- ben, illetve a gyümölcsösökben dolgozó kollektívák azonban nem minden területen tudták teljesí­teni a termelés növelésével kap­csolatos vállalásaikat. Kiemelke­dő eredményeket, fértek el vi­szont a szőlőtermesztésben dol­gozó brigádok, mert a tervezett 487 vagonnál 2271 mázsával töb­bet termeltek és az ebből kép­zett termelési érték meghaladta az 1 millió 200 ezer forintot. A költséggazdálkodásban ki­magasló eredményt ért el a központi javítóműhely Bánki Do- nát brigádja, amely — a javítá­si feladatok elvégzése mellett — több, mint félmillió forint megta­karítást mutathat fel. A brigád­vállalásban rögzített összeget többszörösére teljesíteté. jimlítés- re méltó a borászati üzem Soós István brigádja, amely mintegy másfél millió forint értékű,anya­got takarított meg. A központi szállítók Csonka János nevű bri­gádja az üzemanyaggal való ész­„Űrrepülő” planetárium Jénában A jénai Zeiss Művekben gyár­tott csillagászati műszerek vá­lasztéka az iskolai távcsövektől a méteres tükrös teleszkópig terjed. A 120 tonna sú­lyú óriások közül eddig három hagyta el a Zeiss Műve­ket. i A Zeiss-szem látóereje túl­terjed a csillagos ég határain. A tudósok a modern technika segít­ségével az anyag titkait kutathat­ják és mélyen behatolhatnak az űrbe. Az ezzel kapcsolatos tá­volságok a szó valódi értelmében csillagászatiak. A csillagászat hosszmértéke a fényév. A fény ez idő alatt csaknem 9,5 billió kilo­méter utat tesz meg: Míg a Tej- úl-rendszer központja a Földtől „csak”' 30 000 fényév távolságra van, addig a 2 méteres tükrös te­leszkóp több millió fényév távol­ságban levő kozmikus testeket is észlel. A jénai üzem gyártmányai kö­zül a planetáriumok a legsikere­sebbek. A Zeiss-kisplanetáriumok a világ minden részén megtalál­hatók. Különösen nagy most az érdeklődés az új, úgynevezett űr­repülő-planetáriumok. iráni. Ezek lényege: a világmindenségben tör­ténő eseményekét a vetítőgép természetimen varázsolja a kupo­la falára. így a látogató — ha­sonlóan az űrhajó utasához — gyönyörködhet a Holdban, var a csillagokban. A Zeiss Művek szakemberei most kezdik a 13. űrrepülő-planetárium építését. Ezt Párizsban, a Tudományok Házában helyezik majd el. Tárolás a szabadban A gépjárművek fém részeinek korróziója határt szab annak az élettartamnak, amit az álváz. a karosszéria, a futómű megélhet. Régebben az volt a konstrukciós tendencia, hogy egy-egy kocsi- szekrény több motort is kiszol­gáljon ..pályafutása” során. Ma­napság a. motor rendszerint túléli a karosszériát, amely- meglehető­sen vékony lemezből készül (a motorok élettartama pedig több­szöröse a korábbiakénál). Mindez nem vonatkozik a keréktárcsákra, amelyeknél — a gépjármű stabi­litása. a biztonságos közlekedés érdekében sem az anyaggal, sem a korrózióvédő bevonattal nem lehet takarékoskodni. Gépjár­műveknek ez a legmostohább kö­rülményeknek kitett alkateleme ma is megfelelően vastag acélle­mezből készül és többszörös vé­dőbevonatot kap. így a gyáriás után nincs szükség a keréktár- gyák zárttéri raktározására, ha­nem a szabadban tárolva várhat­nak elszállításukra A képen lát­ható esetben rakodólapokra fel­tornyozva 100 ezer behajózásra kerülő keréktárcsából emeltek félelmetes falat a gyártóüzem udvarán. szérű gazdálkodásban jeleskedett. Mintegy 5 ezer liter megtakarítást ért el 23 ezer forint értékben. Az értékelés alapján két kollek­tíva nyerte el a vállalat kiváló brigádja címet. Az egyik a szik­rai Szürkebarát szőlőtermelő bri­gád. Megközelítően 400 ezer fo­rinttal növelték a gazdaság által előállított termelési értéket. A gazdaság más üzemeinek is sok esetben segítséget nyújtottak. A másik vállalati kiváló brigád a már említett Bánki Dónál nevű. A gazdaság kollektívái ^ezekben a napokban arról tanácskoznak, hogy mikéát tudnak eleget tenni az 1976. évi nagyobb feladatok­nak. A termelési és a költségter­vek teljes ismerelé után véglege­sítik vállalásaikat. Változatlanul a legfontosabb feladatok között, szerepel a takarékos gazdálkodás, a költségek csökkentése; a jobb üzem- és rrtunkaszei vezés, a mi­nőség javítása, a termelési ered­mények növelése. K. S. Szakosítás a bútorgyártásban A bútorok gyártásával kapcso­latos gondok megoldására jó le­hetőséget nyújt a KGST-tagálla- mok gyártásszakosítása és . terme­lési kooperációja Ennek keretén belül, Magyarország főleg egész­ségügyi bútorok gyártására sza­kosodik. Csehszlovákia és az NDK az iskolabútorok, laborató­riumi és gvermekbútor bizonyos típusait szállítja majd partne­reinek. A Szovjetunió irodabúto­rokat. Lengyelország és Románia pedig szállodai és szanatóriumi berendezéseket fog készíteni. A- szóban forgó országokban bőví­tik — az egész KGST szükségle­teinek fedezésére — a termelő- kapacitást Ezen belül természe­tesen a lakásbútorok gyártáska- paeitásának a fokozása is elsőren­dű cél. A tagállamok összehangolják bútoripari fejlesztő tevékenysé­güket. kidolgozzák a bútorgyár­táshoz szükséges anyagok és be­rendezések egységes műszaki nor­máit. Nagy súlyt helyeznek a hul­ladékanyagokból készülő bútor­elemek S gyárlásáMgMamitafcjljjztisIa lengyel- ipar is' tfeszi.‘.púiély-tháítíK' más. évi 120 ezer köbméter kapa­citású üzemet létesítőit faforgács- lapok előállítására 9 A kép c gyár technológiai fo­lyamatának azon momentumát mutatja, amikor 'a forgácsla­pok a hütőegységröl lejutva mérlegelésre kerülnek. A Dzsizaki sztyeppe „égszínkék fája” Az „égszínkék fa”, elnevezést, annak a hatalmas öntözőrend­szernek a terve kapta, melynek * építéséhez most kezdenek hozzá Üzbegisztánban. a Dzsizaki sztyeppén. A nagy kiterjedésű félsivatag öntözési teryrajza egy terebélyes platánfára1 emlékeztet, melynek törzse Közép-Ázsia egyik legnagyobb öntözőcsatornája lesz. A csatorna a Szir-Darja folyó vi­zét juttatja majd el a szomjazó földekre.. Az ...égszínkék fa” övezetében 200 00Ó hektár szűzföldet vonnak művelés alá. Tervek szerint gya­potültetvényeket létesítenek, sző­lőskerteket és gyümölcsösöket te­lepítenek az öntözött területen. A szovjethatalom évei alatt Üzbegisztánban 1,7 millió hektár földet vettek , művelés* alá. Az újabb öntözőrendszerek tervének megvalósítása a következő évti­zedben az öntözött földek terüle­tét újabb egymillió hektárral nö­veli. (BÚD APRüibS—FJN) Sarkkutatók tanfolyama Moszkvától nem messze, Zselez- nodorözsnij városban a Szovjet­unió Meteorológiai Szolgálatának sakkutatq tanfolyamán negyven — 20 és 30 év közötti fiatal — sa­játítja el a hidrometeorológus, elektromos szerelő, és rádiós szakmát. Az Északi-sarkvidéken működő állomások munkatársait képezik ki .itt, ahol a vízáramlá­sokat, az időjárás változásait ta­nulmányozzák majd, illetve rá- dióösszeköttetést tartanak a szál­lító járművekkel. A tanfolyamon csak középisko­lai végzettségű hallgatók vehet­nek részt. A kiképzés ingyenes. A tanfolyam ideje alatt 'ösztön­díjat kapnak. Nyolc hónap alatt nemcsak leendő szakmájuk fogá­sait sajátítják el, de megszerzik a szükséges fizikai edzettséget, megtanulják az iránytűvel való tájékozódást, elsősegélynyújtást, fényképezést, főzést, egyszóval előkészülnek mindarra, ami a zord időjárási viszonyok között előfordulhat. 9 A Tul.fból származó Vlagyimir Gyerevesznyikov rádiós lesz az Északi-sarkkörön. A tanfolyamot végzett és a távoli északon dolgozó Hallgatók, többsége levelező úton, főiskolá­kon folytatja tanulmányait. Az elmúlt 30 évben a tanfoyamokon közel 3000 embert képeztek lei. ® Szabad- - kémény. (Pásztor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents