Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-16 / 13. szám
1976. január 16. • PETŐFI NEPE 0 3 Munkaprogram öt esztendőre 3. Fejlődésünk megalapozása Aki diófát ültet, az a gyerekeire gondol, a beruházás a jövő megelőlegezése. Az új ötéves terv időszakában összesen 870 milliárd forintot szánunk termelő és nem termelő beruházásokra. Ez az összeg 25 százalékkal több, mint az előző öt esztendőben. A növekedés ütemét mérsékeljük: az előző öt évben 50 százalék volt. De a személyes fogyasztáshoz hasonlóan, a termelő és kommunális befektetések növelését is korlátozzák a világgazdasági változások okozta veszteségek, így tehát nincs más választás,' minthogy a rendelkezésre álló összegekkel éljünk jobban, okosabban. A/, igények szigorú és racionális rangsorolása a legtontosabb. A népgazdasági terv ebben példát mutat. A-z idén csupán három nagyberuházás kivitelezését kezdik meg (a dunaújvárosi konver- teres acélmű, a leninvárosi po- lipröpiléngyár és a zalaegerszegi hűtőház építését) miközben üzembe helyeznek több, nagy létesítményt, s idei feladat az 1977-ben induló nagyberuházások (dunaújvárosi kokszolómű, szekszárdi húskombinát, Szikra-lapnyomda, fővárosi szemétégető, új szénbánya, illetve gáz- és olajmezőfel- tárás) jó előkészítése. S az 1978- as kezdésre még nincs konkrét döntés, csupán a feladatokat jelzi a terv. Megkezdik például egy új nagy széntüzelésű erőmű építését, gondoskodva már a VI. ötéves tervidőszak növekvő villa- mosenergia-igényének kielégítéséről. (A kazánok szénfűtése — a bányanyitással együtt 3—4-szer több beruházást igényel, mint az olajtüzelés, de üzemeltetésük ä magas kőolajárak miatt mégis kifizetődőbb.) A beruházások határozott rangsorolása szemlélet- és módszerbeli változásokat feltételez mindenütt. Hányszor hallottuk korábban, hogy „éppen a leggazdaságosabb befektetésre nem jut pénz”. Legyen ez a megiegyzés 1976-tól az ágazati, a vállalati rangsorolás önkritikája. \ fejlesztési alapok igaz 1976-ban még a régi szabályozás, az 1973-ös eredmények alapján képződnek. Mégsem szabad úgy költekezni, mint eddig. Ahol a jövő szűk esztendőire is gondolnak „újra gombolják a mellényt”. Ügy, hogy meggyorsítják például a folyamatban levő invesztáció befejezését, és úgy, hogy megérett fejlesztések elkezdését későbbre halasztják. Esetenként a már megkezdett beruházások leállítása is elkerülhetetlenné válhat. Az új gazdasági szabályozás, a termelői árak emelése, a devizaszorzók változása, a munkabér- terhek növelése ugyanis a vállalatok fejlesztési forrásait érintik leginkább. Amíg a részesedési és szociális alapok képződésére a nivellálódás, addig a fejlesz- . tési alapokra az erőteljes differenciálódás lesz jellemző. De az igen eredményesen dolgozó vállalatok is csak hosszabb idő elteltével érhetik el saját fejlesztési források korábbi szintjét. A saját eszközöket kiegészítő bankhitelek ugyancsak az élenjáró üzemeknek kedveznek és a differenciálás irányába hatnak. A bank a legjobb fejlesztési javaslatok közül választja ki azokat, amelyek megvalósításuk után gyorsan megtérülnek, s növelik a jól eladható árualapokat. Az öt évre előirányzott 100 milliárd forintos hitelkeretből 43 milliárdot a fizetési mérleget javító fejlesztésekre kölcsönzik azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek saját fejlesztési alapjaikat is az adott feladatra összpontosítják. A beruházások jó előkészítése, gyors üzembe helyezése jelentős mértékben javíthatja a meglevő eszközök hatékony hasznosítását. BERUHÁZÁS 870 (milliárd Ft) Ipar: 340-350 Mezőgazdaság: 105-107 Szállítás és hírközlés: 105-107 Közúthálózat: 43-45 Belkereskedelem: 33-34 Egyéb: 227-244 TERRA-KS A gyermekgondozási segélyrendszer tapasztalatai és a további intézkedések HOZZÁSZÓLÁS A „KÖZÖS SIKEREK LÉPCSŐIN” CÍMŰ CIKKHEZ Lajosmizsei tapasztalatok Meglátszik egy \ településen, hogy lakói, üzemei, vállalatai, szövetkezetei, intézményei menynyire érzik magukénak. Szoros összefüggés van a közérzet és a község fejlettsége között. Ha a településen nincs víz, sáros ~út vezet a munkahelyekre, gondot okoz a gyermekek óvodai elhe- . lyezése. a dolgozók joggal hiányolják a korszerű életkörülményeket. Ezeken a gondokon egy- egy jól. dolgozó vállalat, szövetkezet önmagában nem segíthet. A 13 ezer lakosú Lajosmizse pártbizottsága ezért fogalmazta meg így a tanács fő feladatát: „A lakosság igényeinek kielégít tése legalább nagyközségi színvonalon.” Egyetértek Miskó István tiszakécslcei tanácselnök kollégámmal abban, hogy a tanács legyen az együttműködés kezdeményezője és ösztönzője. Állítom^ hogy a települések közötti különbségek egyik fő oka a társadalmi munka, a koordinátáé hatékonysága közötti eltérés. Az egyik helyen felismerik, kihasználják paz összefogásban rejlő hatalmas lehetőségeket, a másikban kevésbé. Ezzel nem tagadom, hogy a lemaradás elsősorban a kommunális szolgáltatásokban nem egyforma, de az biztos, hogy valamennyi község nagyon mélyről indult. Noha erőteljes a fejlődés, még- sincs arányban azokkal a várakozásokkal, amelyeket a lakosság támaszt a tanácsokkal szemben. Mivel, hogyan gyorsítható ez a folyamat? Lajosmizsén a negyedévenként tartott vezetői értekezleteken beszéljük meg az együttműködés lehetséges formáit. 1975-ben 3 millió forinttal növelték a jól szervezett, összehangolt társadalmi munka segítségével alapjainkat. A legnagyobb eredménynek azt tartjuk, hogy az utóbbi öt esztendőben a koordináció révén A Minisztertanács határozatot hozott a gyermekgondozási segélyrendszer tapasztalatairól és a további intézkedésekről. A kormány megállapította; hogy a gyermekgondozási segély rendszere társadalompolitikai szempontból a gyakorlatban kedvezően bevált. Így a rendszer lényeges változtatására nincs szükség. Indokolt azonban — figye- lemrrtel egyes ágazatok tényleges munkaerőhiányára — olyan kisebb módosításokat bevezetni, amelyek elősegítik ezéken a te- . rületeken a munkaerőhiány enyhítését. A Minisztertanács ennek érdekében felhatalmazta a munkaügyi minisztert, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetér. tésben a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeit 1976-ban módosítsa. A módosítás értelmében a gyermekgondozási segély időtartamát — az érvényes rendelkezésekben eddig szabályozott eseteken kívül — a dől. gozó nő munkába állás céljából naptári évenként egy ízben meg- szakíthátja. Ebben az esetben a megszakítás lejártát követően a gyermekgondozási segély a hátralevő időtartamra továbbra is megilleti. Lehetővé kell tenni, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő anya megfelelő díjazás ellenében vállalhassa további, legfeljebb két-három éven aluli, de egy évnél idősebb — gyermek gondozását; Az ilyen tevékenység nem minősül olyan .kereső foglalkozásnak, amely kizárná a gyermeket gondozó anya számára a gyermekgondozási segély folyósítását. A gondozással járó költségeket és díjazást a gondozásba adó szülő viseli. A kisgyermekes anyák egészségügyi körülményeinek vizsgálatát a jelenleg rendszeresített keretek és formák között el kell végezni a gondozásba adott gyermek tekintetében is. A gyermekgondozás vállalását nyugdíjasok részére is lehetővé kell tenni. A gyermek gondozásáért fizetett díjazás a nyugdíj folyósítását nem korlátozhatja, és ennek összegét nem lehet figyelembe venni a házastársi pót. lék folyósításánál' meghatározott kereseti összeghatár tekintetében. Ezért mind a központi, mind a helyi fejlesztéseknél növekszik a beruházók érdekeltsége és felelőssége. Megszűnnek az ingyenes költségvetési támogatások, a hitelek visszafizetését pedig a beruházások eredetileg tervezett üzembehelyezésétől, előre meghatározott mértékben el kell kezdeni. Ha a tervekhez képest késik az üzembehelyezés, illetve csökken az új vállalkozás jövedelmezősége, az adós akkor is fizet egyéb nyeresége terhére. A tervezett határidők, a jövedelmezőségi szint túlteljesítése viszont a vállalkozók hasznát növeli. Az eredményes beruházási tevékenységtől sokban függ a következő, a VI. ötéves terv megalapozása. A ma embere értelmes áldozatokat hoz a holnapért. A mesebeli ember diófákat ültetett, hogy termése gyermekeit, nemes faanyaga unokáit gyarapítsa. Előrelátását a jó tündérek jutalmazták, s a csemeték olyan gyorsan terebélyesedtek, mint az erdei tölgyek. Korunk embere ismeri már az oltott diófát, amelv versenyre kel az erdei tölggvel. K. J. (Következik: Hogyan élünk 1980-ban?) Pénztárosok iskolája A korszerűbb kereskedelem nemcsak a technikai feltételeket követeli meg, hanem — különös; tekintettel az önkiszolgáló boltok elterjedésére, s azzal párhuzamosan — a képzettebb dolgozókat sem nélkülözheti. Ezt az aranyszabályt az elsők közt ismerte fel a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat, amelynek vezetői már négy évvel ezelőtt létrehozták a szakmai továbbképzés egyik jó módját, a pénztárosok tanfolyamát. Eleinte a Kereskedelmi Továbbképző Módszertani Központ által rendelkezésre bocsátott pénztárgépekkel folyt az oktatás, majd később — súlyos százezrekért — saját maguk vásároltak gépeket a folyamatos továbbképzéshez. A tanfolyam életre hívásával az volt a céljuk, hogy akik előzetes képzettség nélkül dolgoznak a pénztárban, alapos szakmai ismereteket sajátíthassanak el a jobb, gyorsabb munkavégzés érdekében. Kecskeméten heti három alkamintegy 800 tanyában gyulladt ki a villany. Az összefogásnak köszönhető egy új, korszerű, 100 személyes óvoda, központi rendelő és egészségház, 3 kilométeres vízhálózat stb. A művelődési ház fenntartásához a községben levő üzemek 200—250 ezer forint támogatást adnak. Enélkül nem működhetne két citerazenekar, egy úttörő-fúvószenekar, a táncegyüttes. Valamennyi intézményt egy- egy üzem, vagy szövetkezet patronál. A Vízgépészeti Vállalat például 120 ezer forint értékű központi fűtőberendezéssel látta el az egyik óvodát. A Petőfi Nyomda lajosmizsei üzemének tjődolgozói rendszeresen felkeresik az öregek otthonát. Ezért olvastam érdeklődéssel a Petőfi Népe szerkesztőségi ankétjárói, ezért írtam le, hogy milyen tapasztalatokat szereztünk Lajosmizsén. Dr. Havasi László tanácselnök Egy-egy tétel beblokkolását „vakon” gyakorolják a hallgatók. t Berkes Lászlóné oktató vetített képekkel magyarázza a Katus N—20 pénztárgépre vonatkozó tudnivalókat. 0 Gál Márta és Nagy Jenőné, a Széchenyi téri 1168. sz. ABC-áruház dolgozói ellenőrző- és blokkszalag- cserét végeznek, (Tóth S. felv.) lommal jönnek össze délútánon- ként a tanfolyam hallgatói, akik esetenként ötórás elméleti és gyakorlati képzést- kapnak. Az oktatásnak mintegy a . háromnegyed részét a pénztárgép ismeretével és használatával kapcsolatos tudnivalók teszik ki, míg a fennmaradó időben a résztvevők a bolti adminisztráció tudnivalóit sajátítják el. Jelenleg a BÉK, a BIK és az ÁFÉSZ-ek pénztárosai közül három csoportban hatvanan bővítik ismereteiket. Nagy figyelemmel és szorgalmasan vesznek részt a foglalkozásokon, hiszen február utolsó napjaiban már a vizsgákon kérik majd számon tudásukat. Mondanunk sem kell. hogy számos haszna van a pénztárosképző tanfolyamnak. A hallgatók tájé- kozottabbakká válnak az áruk ismeretében, s ami a vevő oldaláról sem közömbös: többlet-tudásuk. a jól beidegzett szakmai gyakorlat a kiszolgálást is meggyorsítja: eredményesebbé, hatékonyabbá válik a bolti munka. Az eddigi tanfolyamokat elvégzők az országos pénztárosversenyeken is nem egy ízben sikeresen helytálltak. Egyébként az említett négy év alatt már mintegy 30ft pénztárost képeztek ki. A közeledő vizsgákhoz — úgy is mint vevők — mind a hatvan résztvevőnek sók sikert kívánunk. J. T. A HATODIK 0 Szombathelyen, a Derkovits'-lakótclcpen épült fel az ország hatodik Domus lakberendezési áruháza. A 20 millió forintos beruházási költséggel épült, 2500 négyzetméter alapterületű Savaria Domus január 13-án nyitotta meg kapuit, 18 millió forintos árukészlettel ' fogadva vevőit a bútor, a lakástextil, a lakásvilágítási, a kerámia és díszműáruk osztályán. (MTI-fotó—Rózsás Sándor—KS) Miniszteri utasítás a felsőoktatási intézmények közművelődési tevékenységéről Az oktatási miniszter — a kulturális miniszterrel, továbbá az egyetemek és főiskolák felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökével, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével, valamint a' Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel egyetértésben — utasításban szabályozta a felsőoktatási intézmények közművelődési tevékenységét. A rendelet értelmében a felső- oktatási intézményekben a közművelődési tevékenységet az utasítással egyidejűleg közölt irányelvek alapján kell szervezni. A közművelődési tevékenység irányítását és ellenőrzését az intézmény vezetője — az intézmény székhelyén kívül működő karon a kar j vezetője — a közművelődési bizottság útján látja el. A felsőoktatási intézmények köz- művelődési bizottságának elnökét és titkárát az intézmény, az intézmény székhelyén kívül működő kar bizottságának elnökét és titkárát pedig a kar vezetője, a bizottság diák-alelnökét az illetékes KlSZ-blzottság bízza meg. A bizottság tagjait az • intézmény (kar) vezetője az intézmény oktatóinak, a könyvtár és a kollégium munkatársainak köréből bízza meg. és felkéri az intézményi párt-, KISZ- és szakszervezet vezetőségét a bizottság munkájában való részvételre. A bizottságban a hallgatók megfelelő képviseletéről gondoskodni kell. A bizottsági tagságra közművelődési intézmények képviselői is felkérhetők. A közművelődés operatív feladatainak elvégzésére — az irányelvekben meghatározott esetekben — közművelődési titkárságot kell létrehozni. A közművelődés elvi irányítását az oktatási miniszter az országos felső- oktatási nevelési munkaközösség szekciójaként működő felsőoktatási közművelődési bizottság útján látja el. 1977. szeptember 1-ig a közművelődési ismeretek fakultatív oktatását a felsőoktatási intézményekben be kell vezetni. Az utasítás hatályba lépett. Az Oktatási Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága közzétette a felsőoktatási intézmények közművelődési tevékenységének irányelveit is. Ebben külön feje-, zet foglalkozik a felsőoktatási közművelődési tevékenység irányításával, személyi és tárgyi feltételeivel. Eszerint a felsőoktatási közművelődési tevékenység elsősorban a hallgatók, oktatók és dolgozók önművelési szándékaira, közösségi ^öntevékenységére épül. Irányításáért — a társadalmi szervekkel, a KlSZ-szer- vezettel együttműködvej — az egyetemek, és főiskolák állami vezetői felelősek. Az elvi iránví- tás és ellenőrzés feladatainak elvégzésére, a tényleges igények megfogalmazására az intézmény vezetője tanácsadó testületet (köz- művelődési bizottságot) hoz létre a jelenlegi kulturális bizottság helyett. A bizottságokat 1976. február 29-ig kell megszervezni. Az úgynevezett operatív feladatok végzésére, a mindennapos irányító munka teendőire az egyetemeken és a nagyobb főiskolákon közművelődési titkárságot kell létrehozni, amelynek a közművelődési bizottság elvi irányításával, a KISZ-szervezet kulturális felelőseivel együttműködve kell végeznie munkáját. A titkárság vezetője — a lehetőségek figyelembe vételével — főállású közművelődési szakember legyen, aki egyúttal az intézmény közművelődési bizottságának titkára is. A kisebb főiskolákon és intézetekben a titkárság feladatkörét elláthatják fő-, vai’v részfoglalkoztatású közművelődési szakemberek. A titkárságok szervezéséről és a közművelődési szakemberek munkába állításáról 1977. szeptember l-ig kell gondoskodni. A titkárság feladata a közművelődési programok összehangolása, ‘ a munkatervi feladatok megvalósítása, a rendelkezésre álló anyagi eszközök értelemszerű felhasználása, a kulturális öntevékenység szorgalmazása, az intézmény állami, párt- és társadalmi vezetőivel, valamint bizottságaival, a közművelődési intézményekkel, továbbá más felsőoktatási intézményekkel való kulturális kapcsolat kialakítása és fejlesztése; (MTI>
