Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ' A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK KÉRDÉSEIRŐL Gromiko tokiói tárgyalásai AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1 l 1 XXXI. évi. 10. szám Ara: 90 fillér 1976. Január 13. kedd Budapestre érkezett a portugál külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos lá­togatásra Magyarországra érke­zett Ernesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság külügymi­nisztere. Kíséretében van többek között Magalhaes Cruz, a portu­gál külügyminisztérium politikai főigazgatója. A külügyminisztert a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, továb­bá Szarka Károly külügyminisz- ter-helyettés és a Külügyminisz­térium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatás­nál Csaba Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság • lisszaboni nagyköve­te és Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykö­vete. Antunes az MTI lisszaboni tu­dósítójának elutazása előtt adott nyilatkozatában kijelentette: az­zal a szándékkal utazik Magyar- országra, hogy megerősítse a két ország együttműködését a politi­kai, gazdasági és a kulturális életben. Elmondta, hogy látoga­tásával hozzá kíván járulni azok­nak a baráti kapcsolatoknak és együttműködésnek a megerősíté­séhez, amelyek a két ország kö­zött a portugál fasiszta diktatúra megdöntése óta alakultak ki. Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a két nép baráti kapcsola­tainak fejlesztését, hiszen „túlsá­gosan hosszú időn át nem ismer­ték egymást”. Portugália és Magyarország so­kat tehet Európa és a világ béké­jéért, egy igazságosabb társada­lom építéséért nemzetközi szinten — mondta. Annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a két kor­mány képviselőinek számos kér­désben azonos, illetve hasonló.áz álláspontjuk. Utalt azokra a vé­leménycserékre, amelyeket ko­rábban folytatott a magyar veze­tőkkel. Nagy fontosságot tulajdo­nított a gazdasági és a kulturális együttműködésnek. „Gyümölcsöző együttműködés­re. egymás megismerésére, barát­ságra törekszünk, és a magam részéről kész vagyok minél hosz-' szabb időn át fejleszteni ezt a vi­szonyt” — mondta befejezésül Meló Antunes; (MTI) Az ötödik ötéves terv kezdetén | a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat A lajosmizsei Vízgépészeti Vál­lalat négy gyárában — Kunhe­gyesen. Gyulán, Lajosmizsén és Budaörsön, valamint a budaörsi fővállalkozó irodában — mintegy 1200-an dolgoznak. A múlt év no­vember 15-én rövid ünnepséget tartottak a vállalat központjában, s megemlékeztek arról, hogy si­keresen befejezték a IV. ötéves tervet, valamint az 1975-ös esz­tendő feladatait Várnagy Józseffel, a vállalat igazgatóhelyettes főmérnökével arról beszélgettünk a napokban, hogy milyen elképzelésekkel kezd­ték az V. ötéves terv végrehajtá­sát. — Feladatainkat elég nehéz a naptári év dátumaihoz igazítani — mondta Várnagy József. — Vállalásaink többsége áthúzódik egyik évről a másikra. Ilyen volt például a dunaújvárosi hullám­papírgyárban végzett 120 millió forint értékű munkánk is. Az ál­talunk készített berendezések tel­jesítménye igen, nagy. Ivóvízből naponta 3 ezer, ipari vízből pedig 10—80 ezer köbméternyit szolgál­tat a gyáraknak, az ipari szenny­víztisztító berendezés kapacitása oedig eléri a 30 ezer köbmétert. A gyorsított nagyberuházások fözül a Dunai Kőolajipari Válla­lat részére'olajos szennyvizek ke­selésére alkalmas berendezéseket készítettünk 14 millió forintért. Januárban lesz az üzempróba, bí­zunk abban, hogy a megrendelő elégedett lesz a munkánkkal. A Nagyalföldi Kőolajipari Vállalat­nak végzett munkánk értéke is eléri a 14 millió forintot. I A nagykőrösi új 700 köbméte­res víztorony A Borsodi Vegyikombinát PVC- gvárának 150 millió forint érté­kű szennyvíztisztító berendezést építünk. Az első negyedévben kezdjük meg a helyszíni szerelé­seket. s reméljük, hogy 1977 har­madik negyedévében befejezzük. A nyergesújfalui Viscosa Gyár re­konstrukciójánál az ipari vízel­látás megoldása a feladatunk. A 120 millió forintos munkából, amelyet 1977 első félévében feje­zünk be. már 20 millió forint ér­tékűt elvégeztünk. Jelentős részt vállalunk a la­kosság vízellátásának fejlesztésé­ből is. A múlt évben mintegy 40 hidroglóbuszt gyártottunk, az or­szág különböző községeinek és vá­rosainak. Ezek közül a legna­gyobb volt a nagykőrösi 700 köb­méteres glóbusz, amelyet február­ban adunk át rendeltetésének. Az idén Túra községben ugyancsak 700 köbméteres glóbuszt szere­lünk fel. Ebben az évben Soltvadkerten 50. Kelebián 50. Állampusztán 100, és Lajosmizsén 100 köbmé­teres. előregyártott víztornyot ál­lítunk fel. A múlt évben kezdtük meg a közös kísérleteket, a Dél-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat­tal Baja vízellátásának megoldá­sára. A mostani vasas és gázos víz helyett a jövő év végére na­ponta 10 ezer köbméter jó ivóvi­zet kell adnunk a város lakóinak. Az exportunk ebben az évben tovább növekszik. Irak, Cseh­szlovákia, az NDK. Jugoszlávia sok terméket vár tőlünk, s a múlt évi 25 millió forinttal szemben ebben az évben legalább hatvan- millió forint értékű árut szállí­tunk külföldre. O. L. • Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter (jobboldalt) tlsz. teletére Miki Takeo japán mi­niszterelnök a kormányelnöki rezidencián fogadást adott. (Teleíotó—AP—MTI—KS) A hivatalos látogatáson Tokió­ban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn egy órán át tárgyalt Miki Takeo japán kormányfővel és 30 perces eszmecserét folytatott Fukuda Takeo miniszterelnök-helyettes­sel. A tárgyalásokon a nemzetközi enyhülési folyamat és a két or­szág kapcsolatainak időszerű kérdéseiről volt szó. Andrej Gromikót hétfőn, helyi idő szerint délután fogadta Hiro- hito császár. Ezt követően Gro­miko megtartotta Mijazava Kiicsi japán külügyminiszterrel folyta­tott tárgyalásainak harmadik, zá­ró szakaszát. A szovjet külügyminiszter ma utazik el Tokióból. (MTI) • Hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Ernesto Meló Antu- nest, a Portugál Köztársaság külügyminiszterét a Ferifiegyi repü­lőtéren Púja Frigyes (jobbról) fogadja. (MTI Fotó—Tormai Andor felvétele—KS) Dr. Szekér Gyula Moszkvába utazott Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője hét­főn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának 74. ülésén. Kísé­retében van Rödönyi Károly köz­lekedés- és pöstaügyi miniszter. Búcsúztatásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent de. Korom Mihály igazságügyi jniniszter, dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtit­kár és dr. Gál Tivadar, a Mi­nisztertanács titkárságának ve­zetője. (MTI) A nagy családok lakáshelyzetéről 3. Oldal Iskola a ypg régén 5. oldal Sport I. oldal Együttműködés a termelőkkel Az ifjúsági szövetségben fo­lyó politikai képzés tartalmi célkitűzéseiről és a legcélsze­rűbb szervezeti formákról 1974. október 30-án határozatot fogadott el a KISZ Központi Bizottsága. E határozattal ki­munkált, korszerű politikai képzési rendszert oz elmúlt év őszén vezették be és — várha­tóan — több éven át ezekben a formákban oldják meg a KISZ- tagok és KISZ-en kívüliek, va­lamint az aktivisták, vezetők oktatását, képzését. Az említett határozat szerint a politikai képzés legtömegesebb fórumai az ifjúsági vitakörök. Az új rendszernek, de különösen az ifjúsági vitaköröknek igen fon­tos célja, hogy a társadalmi gyakorlat jelenségein, esemé­nyein, folyamatain keresztül magyarázza a marxista—leni­nista elméletet. A napi politikai és társadalmi élet bemutatása lehetőséget kínál az agitativ propagandára, arra, hogy a tananyag elsajátítása ne csak ismeretszerzés legyen, de esz­mei, politikán és erkölcsi ma­gatartást is formáljon. Köztu­dott dolog, hogy a felnőttek is, a fiatalok pedig különösképpen szívesen vitatkoznak a napi politikai kérdésekről, minde­nekelőtt olyanokról, amelyek közvetve vagy közvetlenül sze­mélyes sorsukkal, jövőjükkel összefüggésben állnak. A vitakörök választott témái messzemenően figyelembe ve­szik ezt az édeklödést és a po­litikai, társadalmi élet igen széles skáláját ölelik fel. A~ nemzetközi és hazai politikai élet, valamint az ifjúsági moz­galom területeiről válogatott legizgalmasabb témákat 41 fü­zetben jelentette meg az Ifjú­sági Lapkiadó Vállalat, ame­lyek elsősorban-a propagandis­ták számára íródtak. A hallga­tók részére tartalmában és ki- vitelébén igen érdekes munka­füzet készült. A KlSZ-szerve- zeteknek az a dolga, hogy az érdeklődésnek megfelelően, legalább 10 témát válasszanak a bőséges kínálatból és az ok­tatási év során ezt dolgozzák fel. Az ifjúsági vitakörökre KISZ-esek és KISZ-en kívüli­ek egyaránt jelentkezhetnek, sőt a körökön résztvevők lét­száma foglalkozásonként vál­tozhat, aszerint, hogy többen vagy kevesebben érdeklődnek az adott téma iránt. Nagy figyelmet és felelőssé­get igényel a pártalapszerve- zetekj vezetőségétől és a pro­pagandistáktól a vitakörök po­litikai irányítása és közvetlen vezetése. A pártszervezeteknek már van gyakorlatuk az ehhez hasonló képzési forma veze­tésében, hiszen a politikai vi­takör, mint tömeges agitációs és propagandisztikus forma, jól bevált és igen népszerű. Az if­júsági vitakör mégsem azonos ezzel, hiszen résztvevői többsé­gükben tizenéves lányok és fi­úk, akik most kóstolgatják a politika izét,'és hogy igazán kedvet kapnak-e a politizálás­hoz ezen keresztül, az főként a propagandistákon múlik! Ügy kell tehát kiválasztani a körök és egyes témák propa­gandistáit, hogy minden szem­pontból megfeleljenek a fel­adatnak. Jól kell ismerniük az adott témát és ezen túl tájéko­zottnak kell lenniük a kérdés­körrel összefüggő napi politikai helyzetről, hiszen ezekkel a friss infomációkkal tehetik valóban maivá, egyben érde­kessé a foglalkozásokat. Legye­nek fiatalosak hangvételükben, módszereikben, de mindenek­előtt abban, hogy bátran enged­jenek teret a vitának, a néze­tek megfogalmazásának és ösz- szecsapásának, a kérdésekre adott válaszaik pedig egyértel­műek, nyíltak legyenek. A vi­takörök, a politikai ismeretek terjesztésén túl azt a célt is szolgálják, hogy politizálásra, az önálló véleményalkotásra és vitakészségre is neveljük a fia­talokat, ezt pedig csak az előb­biek figyelembevételével lehet megtenni. Akkor járnak tehát el he­lyesen a pártszervezetek, ha nem sajnálják a legképzettebb propagandistákat ettől a poli­tikai fórumtól. Egyben arra is használják fel ezt a várhatóan népszerűvé váló képzési for­mát, hogy az üzem, intézmény vagy lakóterület illetékes veze­tői találkozzanak a fiatalok­kal, informálják és hallgassák meg őket a munkahely , vagy lakóterület terveiről, problé­máiról. Időt és fáradságot igényéi ez a munka, de bőven megtérül a fiatalok politikai elkötelezett­ségének és cselekvő aktivitásá­nak eredményeiben. • November végén kezdődött a Kecskeméti Konzervgyárban a nyers- káposzta-szárítás, amelyből ötven tonnát szállítanak nyugati ex­portra. A Kecskeméti Konzervgyár a múlt évben csak hiányosan tel­jesítette feldolgozási tervét. A 115 ezer tonna szerződött gyü­mölcs és zöldség helyett alig 55 ezret tudtak felvásárolni. Borsó­ból a tervezettnek csak 38 szá­zalékát dolgozták fel, de paradi­csomból is csak 1 százalékkal többet. A zöldbabból ezer tonna volt a kiesés, a sárgarépából, zellerből és egyéb gyökérzöld­ségből pedig 1700. Nem tudták teljesíteni a paradicsom alakú paprika- és a vöröshagyma-fel­vásárlási tervet sem. A gyü­mölcsnél is kedvezőtlenül ala­kult a helyzet. A legnagyobb hi­ány cseresznyéből, meggyből, sárga- és őszibarackból, vala­mint szilvából mutatkozott, Valamit enyhített a gondon, hogy fehérpaprikából a tervezett 2280 tonnával szemben több mint 3500 tonnát dolgozott fel a gyár, és uborkából, málnából, körtéből is több került az üzembe, mint amire számítottak. A termelési­ért ék-ki esés mégis eléri a 180 millió forintot. Az ok már köz­tudott Lapunk hasábjain is töhbször tudósítottuk olvasóin­kat, mennyi kárt okozott a ked­vezőtlen időjárás. A belvizek­kel együtt pusztított a jégverés és az utóbbi években nem ta­pasztalt mértékben a gombabe­tegségek és egyéb íkártevők. A kertészeti termeléssel fog­lalkozó gazdaságok igen jelentős bevételtől estek el, a konzerv­gyár nem tudta teljesíteni tervét és jelentős kár érte a népgazda­ságot. A legnagyobb gondot mé­gis az ebből következő termelési kedv visszaesése jelenti. A me­zőgazdasági üzemek inkább a kevesebb kockázattal járó me­zőgazdasági növények termelését helyezik előtérbe. A kedvezőtlen helyzet megváltoztatására a Kecskeméti Konzervgyár emeli a felvásárlási árakat. A borsóért 5 százalékkal fizetnek többet, mint a múlt évben, a paradi­csomért 11, a babérért 10, a pap­rikáért 20, a gyümölcsökért pe­dig átlagban 8—9 százalékkal. Ezenkívül gépekkel és növény­vedőszer-hozzájárulással -is tá­mogatja ' a gyár a gazdaságokat. A nagy területen paradicso­mot termelő üzemeknek 2 ezer forint növényvédőszer-Hozzájá- rulást adnak hektáronként. A múlt évben 3 millió forintot fi­zettek ki erre a célra, várhatóan ebben az évben még többet. Ha a babbetakaritó és a borsócséplő gépeket a mezőgazdasági üze­mek vásárolják meg, akkor az áru kilójáért 50 fillérrel maga­sabb árat fizetnek. Az idén Ko_ cséron és Tiszakécskén egy pa- radicsom-elöfeldolgozó építését tervezik. A múlt évben a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaság­ban adtak át ugyanilyet. Vannak jó kezdeményezések az együttműködésre is. A Hosszú­hegyi és a Kalocsai Állami Gaz­daságban közösen oldják meg ezer hektáron a jól exportálható csemegekukorica termesztését. A konzervgyár terveiben szerepel egy helikopter beszerzése és egy, növényvédő szakember alkalma­zása. A Kertészeti Egyetemmel a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézettel, valamint a kecskeméti kertészeti főiskolá­val történt megállapodás szerint / ezek az intézmények szakta­nácsadással segítik' a termelést, aminek költségeit szintén magá­ra vállalta a gyár. A babvető-, mag-vásárlás 4 ezer forinton fe­lüli összegét megtérítik a ter­melőnek. Mégis, az eddig megkötött ter­melési szerződések szerint hiány­zik a borsó 10, és a paradicsom 30—35 százaléka. Gyümölcsfel­dolgozásban talán sikerül telje­síteni a tervet. Csemegekukori­cából pedig a két állami gazda-* sággal létrejött megállapodás alapján a -múlt évi 580 tonnával szemben az idén 7 ezer tonna feldolgozását tervezik. B. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents