Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

1976. január 8. PETŐFI NEPE • TÖMEGSPORT A munkahelyi testnevelés: aktív pihenés A szakszer­vezetek alapve­tő feladatai, kö­zé tartozik a dolgozó ember­ről való sokré­tű gondosko­dás. Az- egyre koncentráltabb és specializáló­dó 1 munkafo-. lyamatok ked­vezőtlen hatásának ellensú­lyozásáról sokoldalúan kell gon­doskodni. A legjobb módszer ter­mészetesen a rendszeres sporto­lást de erre — az életkor, és egyéb körülmények miatt — nincs mindenkinek egyforma lé-' hetősége. Ilyen vonatkozásban került elő­térbe a munkahelyi testnevelés. A kérdés sokkah. nagyobb je­lentőségű, mint ahogyan ezt ed­dig nálunk általában kezelték, de hogy nem minden szinten gon­dolkoznak így, arra a legjobb pél­da, hogy a munkahelyi testneve­lés kérdése a magyar szakszer­vezetek XXIII. kongresszusán is felvetődött. A mozgás: életszükséglet Az közismert tény, hogy az ember munkája közben nemcsak termel, természetet alakít át, ha­nem a munkafolyamat visszaha­tásaként önmaga is változik. K.ü-*' lönösen szembetűnő. most, a tii- dományes-technika Tónjadalmá- nak korában, ahol a modern technika nemcsak a termelőmun­kában jelentkezik, hanem min­dennapi életünket át- és átszövi. Van telefonunk, porszívónk, mo­sógépünk. tévénk, liftünk, sze­mélygépkocsink. Ez mind a ké­nyelmünket szolgálja, de általuk az életünk — mind a munkahe­lyen, mind pedig a magánélet­ben — mozgásszegényebbé válik. Tudósok számították ki, hogy A fizikai munka mennyisége ma. a századfordulóhoz viszonyítva Alig egy tizedére csökkent, s még további rohamos csökkenés várha­tó ezen a téren. Az egyre jobban hiányzó fizikai mozgás pótlását elsősorban a sportolástól várhatjuk, s ezért _a, ödajJH 3® o^í*Jíode^1&Öi'3j zazadrorauló után indult ta már senki sem vitatja az &Ä IP még 1959-ben kiadott tézisét:- „A co nmunista társada­lom felsőfokán a testneve „.ős és sport általános társadalmi szük­ségletté válik, s kiterjed az egész lakosságra”. A szocialista társadalom tehát felismerte az urbanizáció, az ember egészségét már veszélyez­tető mozgásszegénységet. Ezért lett például központi probléma a munka és a pihenés, viszonya, s egyre inkább bizonyossá vált az is, hogy a passzív pihenésnél sok­kal hatásosabb annak aktív for­mája. Ennek egyik vállfája a munkahelyi testnevelés, amikor a dolgpzók a munkaszüriétben tét­len üjdö'gólés helyett, a szakmá­tól, és a'munkahely sajátosságai­tól függően néhány perces test­gyakorlást végeznek. Nem új dolog... Nem akarunk, felfedezők lenni. A munkahelyi téstnevélés nem új dolog, Á gondolat már az «első világháború előtt felvetődött az Egyesült Államokban és Japán­ban is/sőt Németországban . és. Angliában is végzetek munkahe­lyi' testnevelést; , főleg a., textil­iparban.' A felszabadulás után hazánk­ban elsősorban a Szovjetunióból érkező hírek, szakcikkek és sze­mélyes tapasztalatok alapján me­rült fél a munkahelyi testnevelés bevezetésének gondolata. A Szov­jetunióban már a húszas években foglalkoztak e problémákkal, és a második világháború után újabb széles körű kutatómunka kezdődött. A szovjet tapasztalato­kat egymás után vették át a szo­cialista országok. Az ötvenes években az NDK-ban. Csehszío-' vákiában is meghonosították, sőt Lengyelországban. Bulgáriában és Romániában is sok üzemben be­vezették. Nálunk — bár 1945 után néhány helyen történt pró­bálkozás •— lényegében 1958 után figyeltek fel a munkahelyi test­nevelésre a szakszervezeti sport­szervek. Az első komoly kezde­ményezés 1959-ben a Villamos Kismotorgyárban történt, s óz volt az eKő eset.' hogy nálunk, gyárméretben és hosszabb időn át segítette a munkahelyi testne­velés a dolgozók egészségvédel­mét. A fejlesztés távlatai A munkahelyi testnevelésben az elmúlt 10 év alatt széles körű tapasztalatcsere’ alakult ki, s egyre több szakmában keresték a legmegfelelőbb formát. Lassan kialakultak a megfelelő szerveze­ti kéretek, ,a legeredményesebb módszerek. Jóllehet az igények széles körben jelentkeznek, még síntflös" bkam'öyv igföctl übyio.zna-st vátösTtás-“ útjába'.1 Sóit«helyen: 'kefe kétiéssréi“ Ifőgücij äyj'siTfäs sw padié* gyelem lazulásától félnek, vagy nevetségesnek tartják. Akadtak olyanok is, akik a termelésből ki­esett időt kezdték számolgatni. A SZOT elnöksége még 1970. év április 13-i határozatában mond* i„ ki, hogy a munkahelyi testne­velés szakszervezeti érdekvédel­mi feladat, hogy a szakmai és mozgalmi tennivalókat- rendszer­be kell foglalni, s annak irányí­tását, szervezését a szakszerveze­ti mozgalomnak kell ' ellátnia,. Ezzel nyíltak meg a munkahelyi testnevelés fejlesztésének f \vla- tai. Szabó Zoltán Muhammad Ali legközelebbi ellenfele • Jean-Pierre Coopman belga ökölvívó lesz Muhammad All ellenfele február 20-án, egyelőre ismeretlen helyen. (Telefoto — AP—MTI—KS) SPORTOLÓ KATONÁK Közelebbi és távolabbi célok ötven nem­zetközi díj bir­tokosai lettek 1975-ben a kis­kunhalasi ha­tárőr lovasok. Versenyeztek Vilniuszban, Dakovóban, Pozserevác- ban, Bácska- Topolcán, Var­sóban, Kiskun­halason és a Hortobágyon. A nemzetközi versenyeken elérte nagysze­rű eredménysikereik jelentősé­gét növeli, hogy többségében el­ső és második, díjakat nyertek: A területi versenyeken, tavaly három számban, lettek bajno­kok. Ök 1 nyerték a felnőtt csa­pat- és egyéni bajnokságot, va­lamint az ifjúsági csapatbajnok­ságot, Az országos bajnokság há­rom fordulóján ötvenegy I—IV. helyezést • értek el, tízzel többet, mint 1974-ben. A határőr lova­sok magas szintű leikészültségét jelzi, hogy az országos bajnok­ságok versenyszámainak 25 szá­zalékát nyerték meg. Az elmúlt esztendőben a fel­nőtt lovasok közül Varró József és Horváth ^Józsiéi első osztályú, Mezei Miklós harmadik osztályú minősítést kapott. Az ifjúsági lovasok közül pedig Tuska Pál, Ambrus Imre aranyjelvényes. Fodor Tibor. Tanács Géza. Papp Máté ezüstjelvényes. Rácz Ala- din bronzjelvényes, ifjúsági spor­tolói címet nyert. A minősített és' ifjúsági sportolói címet nyert lo­vasok a versenyek során össze­sen 24 olimpiai pontot is sze­reztek. Hirling József alezredes, lovas- iskola-parancsnok tájékoztatója szerint a Kiskunhalasi Határőr Dózsa Sportegyesület közeli köz­gyűlésén elsődleges feladat lesz á sportkör négyéves munkájá­nak értékelése, mivel az elnök­ség mandátuma lejárt.-i- Négy év alatt a, klub ver­senyzői — mondta — húsz nem­zetközi versenyen, tizenkét or­szágos bajnokságon és ugvaneny- nvi területi bajnökságon vettek részt, összesen 167 első. 139 má­sodik és 101 harmadik helye­zést értek el. 1971 óta a magyar bajnokságon különböző verseny- számokban. hatszor első. kétszer második. Ötször harmadik helyen végeztek. A sporteredménvék ér­téket őr ; TtnjíSt afes^ra'"Vé?í ^ senyzest a: katonái’ 'rBBflfefc*. "$0! vetelmények szerinti ’ ellátása mellett végzik eredményesen. Ka_- tonai beosztásuk szerint a hiva­tásos lovasok egy év alatt a ha­tárőrizethez. szükséges több száz lovászt -cs hajtőt képeztek ki az’ iskolán, ami égyáitalárt ,áem könnyű feladat. A kiképzők munkáját -bonyolítja, hogy a^.lor- vasiskolára irányított határai} fiatalok 90 százaléka, bevonulás^ előtt soha nem foglalkozott lú- vak • idómításávaL ’ hajfasáyály vagy ápolásával. Az, iskoláraf .többségében ipari munkáapk. -keö telnek’,? akik katonai idejűk áiafj,’ a határőrizetben' .alkalmazott :/lq£, vak hajtásával, ápolásával: nyeri gelésével vannak megbízva. — A Dózsa versenyzői évente 59—60 fiatal ló nevelésével ís .’foglalkoznak. Mert a kiskunhat- l.asi lovasiskola feladata az is* hogy az. állami .gazdaságoktól Termelőszövetkezetektől - a határ­őrség részére megvásárolt figla? „nvéijs” lovakat felkészítsék a határszdlgálal i feladat« ikra és-Ja-’ lyamatosan biztosítsák a szolgá­imhoz szükséges kiképzett lóallo- íhánvt. ’• A -felnőtt versenyzők közűi Varró József, Horváth JózseL Hriazik Pál? Krizsán, János, Bajkai’ Sándor. Mézei. Miklós :fó^ Talkoznak a fiatal Versenyzők. ég verseny pari pák tanításával. Á kporl egyes üjéUiek ^jelenleg-, . hú- ' szeműt’ fiatal lovasa vari. Közü­lük Ambrus Imre, Narancstk Imre gimnazista, Andrást,Zoltán kórházi dolgozó, Rácz Aladin. Tanács Géza technikus képezik ebben ,«az évben a klub ifjúsági csapatát*., . ’ •. A spórtégvesület - «sdzqje-el­mondta azt is, hogy az'elkövet­kező négy évben minci a ,magyar lb\úiss portban/* mind áv nemzet- közi Versenyeken .szei'etnpk. a po­zíciójukat •• megerősítem. legalább1 egy. magyar bájnoksagot $’stecetneu'ek''; üvgrjű- A sportoló határőrük;, legfontp- sab’ távolabbi feladatoknak ” az aziiíest,) 'S«1» fáSznr----JjelewíitüUeukiiiBfZ ,rleíu'a­d es —, hogy a kiutazó magyar csapatnak ; legalább estv -tagja/ a kiskunhalasi Határőr" "Dózsából kerüljön ki. Gazsó Béla ERŐS MAGYAROK? Egy kis birkózótörténelem Az Ural menti őshazától, nap­jainkig nehéz Tenne nyomon kö­vetni:-. népünk birkózóhagyomá- ’ nyüinák kialakulását, fejlődését. ’'■‘Csak ,-aszajhágyományra szorit- ;; kyzhatunk, nu meg a korabeli i mondákra, majd később á latin ■'nyglvű gésákra, a királyi udva- u>k’.di|zé5 krónikáiban megjelenő- "r ^Ibeszelgsekre. Ezekben tallózva «bukkantunk rá Kézai Simon „Be-, “esi --‘Képes Krónikájában” a Bo- 'topd-fegendáirá, amikor a bizánci várfalon hetvenkedő görög óri­ást Botond, a, legkisebb, de leg­erősebb magyar a földhöz terem­tette. Az „St. Galleni kaland -ban is magyarok birkózásáról tudósít a krónikás, amit később Arany János is felhasznált -hasonló cí­mű elbeszélő költeményében, ,,Je­nő vitézei már egymást gyomróz­* A óT-huróczy Krónika" 1488. évii, augaburgi kiadásának egyik fametSxetén- -jól látható I- Lász­ló kjrályunk birkózása a leány- viilSícj kunnál.. •■llosyai»"; Selymes, Péter és ' más löntenétir -források ' említést tesz­nek „Sz? hites T-hury György vég­vári kapitány" BajvívásáifóL ahol a- kardforgatás, közben nemegy- szeK- í/ölrementV- avárkapitány a me.tvgnkédő törökkel. ‘Arany Tol­dijának .lapjain is’. tál áíkűzh a t un k Miklós baj vívásai között birkó­zással. ’,- *I Ziínyí. -Miklós- a költő és had­vezér. nagyapjáról, a szigeti hős­ről fTrott . eposzában szintén leír égy, birkózó viadalt Radován vaj­da ;és a’ szefécséa Dem irhám kör ziitt. .Magyarország végvári éle- téHéü-ijeJéntős szerepet. töltött. be a !--ba jvívás;; c.seívetés mellett a I wrkózás iá. Balassi Bólint „A vé­tetek dicsérete'” 'című versében így 1r .-erről-:-, söl. Jog, vitézkedik. Ijhothlokjárfivér lecsordul...” Zs^jakSldi király 1434. évi dí- fe-A-V.-Tmígndágf’umának lapszéli, itj-ajzaiíc si«Jnlén;' találkozhatunk, fá bir^ds^ssal. | Mikes.'rKelemén, II. Rákóczi |Ferenc hűséges" kísérője „rodos- Ijtói leveleiben” ugyancsak . emli- •tést lesz 'a „török porta” nagy .‘mulatságairól, s leírja a szultáni helytartó, és Mátyás király bohó­cai között zajlott le. A tét nem kevesebb, mint a cséh huszitiz­mus, illetve az óhitűség elsőbb­ségének eldöntése volt. Ez a kü­lönös „istenítélet” a két bohóc óriási tusájában majdnem hábo-. rút robbantott ki — emlékezik Vissza a krónikás. „A hét lovagi művészet” okta­tási rendszerében a kardforgatás, íjászat, lovaglás, kockajátékok, lantpengetés tanítása mellett je-, len lös szerepet kapott a birkózás is „cerlibus certare” néven. A jobbágyság, a városi céhlegények körében különféle népi vetélke­dők alakultak ki, amelyeknek je­lentős részét birkózó-mérkőzések tették, ki. E hagyományokat de­monstrálják még ma is, a tiroli „népi olimpiák", a svájci „swin-' gén” (népbrrkóző) ■ versenyek, amelyekkel méltán rokoníthatjuki a magyar pásztorbirkózás, Deb­recen, Karcag, Jászberény, Kun- szentmíklós, Kiskunhalas, Kecs­kemét környéki népünnepélyek: vetélkedőit. A versenybirkózás a múlt száa. zad elején, az olasz, francia' cir­kuszok porondjairól indult el Európán keresztül a_ pétervári cári udvarig világhódító útjára. Híres erőművészek trupokba ve-, rődve járták EurÓDa nagyvárosait és hatalmas, fogadásokat kötve mutatták be produkcióikat. Az 1830-as években a francia szár-, mazású. magát .lenn Diinuimak nevező professzionista bajnoie,- We«selényí Miklós ajánlótévelével járja az országot. A budai ..Horr váth-kert" színpadán is fellépett, amit a „Honművész” 1835. évi száma nagy szenzációval haran­gozott be. A pesti „Beleznásr kertben’" Toldi János, az első ma­gyar profi birkózó aratta győzel­meit, amit még Jókai is versbe szedett. A gunyoros vers miatt bajno­kunk annyira megorrolt, hogy Itá­liába vándorolt, majd hazatérve békésebb kenyérkeresetre adta a fejét — kocsmát nyitott. Az - első birkózó versenyeket még a Nemzeti Tornaegylet a Magyar Atlétikai Club és más ^tív’arában'Téjátszódó" nngyszabá-4 %ú birkózó viadalokat is. ’. A reneszánsz kor Magyaror- ikzágán olasz hatásra terjedt ét a ,birkózás. Galeotti Mai-zió. Má­tyás király humanistája az esz­tergomi palota udvarán, nagyszá­múi közönség előtt mérkőzött meg Hegy : ü'ártdoi’kcimécHással.. A via­.a? .másik híres? WíJvári humanista ’ a "cseh háborúk“- korából. örökített -meg egv „nemzetközi birkóz.ó- ■ mérkőzést”, - amely Podjebrád egyesületek keretein belül torna- ünnepélyeken rendezték meg. Eri. tői tudósít as akkori hivatalos sportláp.- á „Herkules” 1886. évi száma is. A Kolozsvári Athletikai Club .első bajnoka címet Borbély IGyörgy székely atléta nyerte el; Maga a Herkules szemfüles ri­portere Vermes Lajos is megpró- -jíípWWjüL.^a -\}irkózássál.^!,. néni “égy n ladntt “uratott. Kivőrir birf nftoá!K1"e51“T^eeénások váltak Szé­chenyi István, Eszterházy Miksa, Wesselényi Miklós, akiknek sokat köszönhet a magyar birkózósport szerveződése. Kovács Sándor MONTREAL NINCS MESSZE ..'. '' • Gedó, Badari és még tíz ükölyívó az olimpiai keretben ökölvívó Sz. ■- vétség vezető! I a szabadsághe­gyi edzőtábor­ba híyták meg" a sportsajté képviselőit Schiller János elnök, Szemes László főtit­kár, Papp László vezetőedző i s <0 ■ .lakó Péter, a válogatott orvosa volt a házigazda. — Tizenkét versenyző tagja az. olimpiai keretnek — mondotta Szemes László. — ök ; kilenc súlycsoportból kerülnek ki, vál­tó-, és középsúlyban jelenleg nem réndelkezünk megfelelő ökölvívóval. Ebbe a keretbe ápri­lis 6-ig be lehet kerülni, előfel­tétel a munka, a közösségi nor­mák betartása, a nemzetközi Hon­véd Kupán mutatott teljesítmény, és a megfelelő egészségi állapot. A jelenlegi tizenkettes keret­iben Gedó György -és Badari Ti­bor á legrangosabb, aranyérmek­kel büszkélkedő ökölvívó. Mind­ketten kétszeres Eurp.pa-.bajno- líok, Gedó ezenkívül .papírsúíybán .az olimpiai bajnoki cím védője A keret tagjai: ... -. Lre, ­■ Papírsúly: Gedó György (Va- • sas). . Légsúly : Orbán Sándoré . (Bp. Honvéd). Harmatsúly: .Németh ’ Rezső (Bp. Honvéd) és Jakab Jqzséf ÍŰ. Dózsa) "" . Pehelysúly: Badari Tibor (Bp. Honvéd). Könnyűsúly: Botos ’ András (Salgótarján). Benczik Árpád (Bp. Honvéd). Kisváltósúly: Nagy József (Bp Honvéd), Borbély István (Kun Béla SE). Nagyváltósúly: Rapcsák Mihály (Bp. Honvéd)., . , Félnehézsúly: (Jakab 'Viltrtós' (Ű. Dózsa). Nehézsúly: Pákozdi László (Bp. Honvéd). Az olimpiára készülő váloga- ,’tott vezetőedzője Papp' László. ,’Munftáját- Adler •' Zsigrrtond szak- tanáősadó, továbbá Kajdi János l’és Szakács II. Béla edző segíti. -Kajdit a Bp: Honvéd a válogatott « rendelkezésére bocsátotta. ; Az Idei versenyek február 26- “gn ;5ajószentpéteren kezdődnek. Ttt rajthoz állnak a válogatott íjkeret tagjai is. Március közepén ‘‘Magyarországon — A’alószinűleg ! vidéken — országok közötti via- ;!dal lesz. A hagyományos Honvéd '(«Kupát, amelynek a MÖSZ és a „Bp. Honvéd közösen a rendezője, : március 30. és .április 4, között (bonyolítják le á Sportes;«rí: 1 >kban. (Április végén nagyszabású nem- ; zetköji torna következik Ilollan- ’ diában, május 20. és 28. között *pedigk Írországban . és. Skóciában ' szerepel’ országok közötti mérkő­zésen a magyar válogatott. A so- „rozatos nemzetközi. találkozók . alapján május '3Ó-án jelölik Rí az olimpiai Válogatottat. Nem bíznak semmit az időjárásra INNSBRUCK Négy (héttel a téli olimjpíai játékok nyitánya előtt váratlan akadályt ok02 a rendezőknek a hóhiány, mint aho­gyan erről már korábban is megje­lentek hírek. „Hogy ne légyen semmi baj, idejé­ben kell mindenről gondoskodni'* — ez az osztrák rendezők véleménye, ezért szerdán az Innsbruckhoz közeli ,,hőtárolóból” megkezdődött' a pályák feltűnése. Mintegy 5000 köbméter ha­vat szállítanak az autópályán a he­gyekben levő verseny színhelyekre. A kézilabda Aranyhomok Kupa állása NŐK 1. Tisza/ Cipő. SC 3 3------ 49-34 6 2 . Szolnoki MTE 3 2 — 1 41-38 4 3. Dunaújvárosi V. 4 12 — 2 46-44 4 4. Váci FORTE 4 2 — 2 56-59 4 5. KTE 3 1 — 1 42-28 2 6. Soltvadkert 4 1. — 3 50-55 2 7. Jánoshalma 3 1 — 2 32-35 2 8. Kiskun majsa« 4 1 — 3 42-69 1 FÉRFIAK i. Dunaújv. Kohász 4 3 1 115-84 I 2. Kecsk. Építők 2 1 1 — 50-44 9 3. Szarvas 3 1­- 2 65-72 % 4. Ceglédi Építők 3 •- 3 57-83 — TELEVÍZIÓ S.55; Tévétorna (ism.) 9.00: Iskolatévé. Énekeljünk együtt! 9.05: Környezetismeret (ált. isk* 4.; oszt.) A szén bányászata és felhasználása. 11.55: Földrajz (ált. Jsk. ?• oszt.) A déli földrész: Ausztrália. 14.00: Iskolatévé. Énekeljünk együtt! (ism.) 14.05: Környezetismeret (ism.) 16.50: Földrajz (ism.) 17.23: Hírek. 17.30: Kapitányok lesznek • •. ? Szovjet rövidfüm. 17.45: Válogatás 30 év úttörő­dalaiból. 18.00: Postafiók 250. is.15: Telesport. Az év Ifjúsági sportolója vándordíj eredményhirde­tése. 18.40: Program öt esztendőre. Gazdaságpolitikai sorozat. II. rész. 19.10: Reklámműsor. • 19.15: Esti, mese. 19.30: TV-hirajdó, 20.00: Tévétorna. 20.05: A tenger titkai. VI. (bef.) rész: Hadihajók sírja. 1 ,20.55: Kezdőkör. A műsor vendégel: MÁSODIK MOSOK: 20.00: „Ürálom’V Beszélgetés a tudományos- fantasztikus irodalomról. 20.40: Riga. Bolgár rövidfilm« 21.03: TV-hiradó 2. 21.25: Hegyek tenyerén. KOSSUTH 8.27: Mesterségünk címere. A Gyermekrádió műsora. 9.17: Zenekari muzsika. 10.05: Iskblarádió. 10.30: Kölcsön kenyér A zenekari .tatása, 11.28: Tizenkét szék. Iff és Pet­rov regényé rádióra 14.30: Lengyel művészek opera­felvételeiből. 15.10: Wieniawski hegedűművei­ből. 15.30: Ezeregy délután (isin.). 16.0$: Népi zene. 16.41: A Párizsi Polifon együttes Jannequin felvételeiből. 17.05: Egy hazában. 17.25: Offenbach: Orfeusz az al­világban — Közzene és együttes. 17.35: Mindenki zeneiskolája I. 18.15: Kritikusok fóruma. 19.15: Kathleen Ferrier énekel. 20.03: Kultúra füzértánccal. Amb* rus Zoltán elbeszélésének visszajár. r&dióváltozata. muzsika («ly- 21.05: Operettdalok, Hizy Erzsé­bet és Simdndy József fel­vételeiből, 21,10: Adottsicok, lehetőségek. Kiss imréné, a Komirom já 3#. megyei KlSZ-bizottsig Mt- kira és Nyitási Tibor, az FTC válogatott futballistája. Sl.tS: Zenés utifilm a Magyar >2.35. Melódiakoktél. Állami Hangversenyzene- Kitzbenr kaj ausztrállal kőrútjáról. 13.15: Házunk tája. 22.25: TV-hiradó ‘ 3. lt.00: Szabadpolc, '!■ <v.- : ■ ré 22.20: A dzsessz világa, < 23.20: Csajkovszkij műveiből. 0.10: Cherbourg!, esernyők. Részletek v PETŐFI 8.05: Wedekin-dalok. Ernst f ' Busch énekel. 8;20: Tíz perc külpolitika (Ism.). 8.33: Verbunkosok, népdalok* 9.23: Délelőtti torna. . 9.33: Megjelenés előtt. 10.00: A zene hullámhosszáéi. 11.55: Gyermekek könyvespolca« 12.00: Slágerek az NDK-ból. 12.33: Nyíregyházi stúdiónk je­lentkezik: 12.55: Takács Paula és Szalma Ferenc énekel. " 13.33: Indulók. 14.00: csütörtökön — kettőtőt -,V‘: Ötig . .. ; . 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Népzenelcedvelóknek. 18^33: Ablak. Hétvégi ajánlóm!!- sorsokmuzsikávaj. 20.33: Munkásakadémia. 2Í.Ö3: Zenekari muzsikád ; 21.33: Nótacsokor. .22^33: A „Wihdsori. víg nők. Rész­letek Nicolai operájából. 23.20: Tánczene. 3. MŰSOR .14*0£: Bach-müvek. 14^47: Nílus parti kaland. II. rész. Kendi Mária fantáxiajátéka 15.26: Szimfonikus zene.: ,17.00.: Ötórai tea. 18.03-1 Gj magyar zene' a Rádió- ..ban a. közönség és a kriti­kusok 1975. évi dijáért. 18.58: XIX. századi operákból. . 19*33: Ránki : Dezső zongoraestje . a. Zeneakadémia nagjrter- méből. Közben: kb. 20.30: Bemutatjuk ... Portré, kb. 21.30: Ha köztünk vagy. Hol­man Endre. Mándy ‘Iván hangjátéka, kb. '-22.H: Operaáriák. 52.32: Haydn: B-dur szimfónia No. 102. * A kézilabda Hírős Kupa állása NOk A-csoport 1. Kiskőrös 3 3 — 59-28 l 2. Szeged 3 1 1 1 48-44 t 3. Jás/.bóldogh. 3 1 1 1 38-45 3 4. Kmcti Habselyem 3 — — 3 26-54 —; B-csoport 1. Bp. Húsos 3 3 60-23 • 2. Cs. töltés 3 2 — 1 51-37 « 3. Kossuth Tsz SK 3 1 — n 34-58 2 4. Soltvadkert 3 — — 3 19-46 — FÉRFIAK A-csoport 1. Kiskunmajsa 3 3 — — 60-54 6 2. Soltvadkert 3 2 1 71-55 4 3. Kertészeti F. 4 2 — 2 78-67 4 4. Tiszakécske 2 — — 2 37-62 — 5, K. Építők 2 — — 2 27-55 — B-csoport 1. H. Radnóti SE 2 2 — —­63-46 A 2. Bp. Húsos v 1 1 — — 20-18 1 3. Lajosmizse 2 1 —­1 54-53 a 4. Kiskőrös. 2 — — 2 41-47 5. Piarista Gimn. 1 — — 1 17-31 —* i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents