Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

1976. január 31. • PETŐFI NEPE • 3 A cím kötelez Nemrég egy levél került a kezembe, ame­lyet a Bács-Kiskun megyei Tanács kórhá­zának igazgatósága írt az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyá­rának kollektívájához. Ebben—köszönetét fe­jezi ki azokért a társadalmi munkában elké­szített Endcr szegekért, csontcsavarokért és csontlemezekért, amelyekkel felbecsülhetet­len segítséget nyújtottak a baleseti sebésze­ten kezelt sérültek gyógyításához. Levele végén a kórház igazgatósága arra kéri a gyári kollektívát, hogy a jövőben is nyújt­son segítséget az intézet gyógyító munkájá­hoz. t A Lenin szocialista brigád egyik tagja a csontcsavarok megmunkálásá­val foglalkozik. • A baleseti sebészet műtőjében dr. Dömötör Endro főorvos az ipari tv­készülék mellett a Félegyházáit készült Endcr. szegeket rendezi. • A nagy értékű csontcsavar- „ gyűjtemény". (Tóth Sándor felvételei.) Vajon mi minden rejlik e so­rok mögött? Először a baleseti sebészeten kerestem erre választ, ahol egy számomra eddig isme­retlen világba jutottam. Ám mindenkinek azt kívánom, hogy ide legfeljebb csak kíváncsiskod­ni jusson el. — Sajnos — mondotta dr. Dö­mötör Endre főorvos, amint vé­gigkalauzolt osztályán — sok a baleset, főleg a közutakon, Ezután saját szememmel győ­ződhettem meg arról, hogy a kecskeméti megyei kórházban áz ország egyik legkorszerűbben felszerelt baleseti sebészetét ren­dezték be. Dömötör doktornak szívügye, hogy a legmodernebb eszközöket állíthassa a gyógyítás szolgálatába, és ezért semmitek; fáradságot nem sajnál. Törekvé­seit segítették a kórház vezetői és a megyei tanács is. A műtőben ipari tévékészülék segíti az operációkat. A sebészek a képernyőn nézik a röntgen­szemen átvilágított sérült, tö­rött csontokat, s vezetik át raj­tuk a / rögzítőszegecseket, csava­rokat. Ez azért is jó, mert az operatőr pontosan látja, mit csi­nál, és nem kell feleslegesen a sebészkéshez sem nyúlnia, műtét közben felvágni az izmokat ah­hoz, hogy a töréseket összeil­lesszék. Az ipari tévékészülék azonban csak egy a modern eszközök kö­zül a műtőben, hiszen az elektro­mos távvezérlésű műtőasztaltól az elektromos lélegeztető, vala­mint altató berendezésig sok minden van még itt. keletkeztek a műtéteknél. Egy be­tegünk, aki combcsonttöréssel került hozzánk, hívta fel a figyel­münket a félegyházi üzemre, amelynek már hallottunk jó hír­nevéről, szakmai tekintélyéről. Levélben fordultunk hozzájuk kéréssel, s a finom anyagokkal dolgozó gyár kollektívájától gyors segítséget kaptunk. Utam következő állomása az Április 4. Gépipari Müvek Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gépgyá­ra volt. A ielkes gárda nem késleke­dett, gyorsan munkához látott. Nem' sajnálták az időt, fűtötte őket a segíteni akarás. Két hónap alatf több, mint ezer óra társa, dalmi munkát végezve elégítették ki a megyei kórház traumatoló­giai osztályának igényét. Amikor beszélgettem a nagyszerű vállal­kozásban részt vevő munkások­kal, valamennyien úgy nyilatkoz­tak, hogy tudásuk legjavát adták az Ender szegek, csontcsavarok, csontlemezek elkészítésénél. Lajos Ferenc, a laborműhely csoportvezetője szerényen hang­súlyozta: — Mi a munkának csak egy részét végeztük el. Ilyen felada­tot csak összefogással lehet végre, hajtani, s ehhez a kollektív aka­rat megvolt. Lantos László, a Lenin szocia­lista brigád tagja így , fogalma­zott: — Mindannyiunk nevében csak azt mondhatom, természe­tesnek vettük, hogy ilyen kérés­sel hozzánk fordultak, hiázen szo­cialista’ brigád vagyunk. És ez a cím kötelez. ,Nem lennénk méltók rá, ha nem vállaljuk a munkát, ha újra kérik, újra csi­náljuk. Nagy Ottó — Egy központi szívóberende­zés még nagyon kellene a belső 'vérzések miatt — jegyzi meg a főorvos, mialatt átmegyünk egy másik terembe, ahol sterilizálók •zaja tölti be a helyiséget. — Állandó nálunk a készenlét, hi­szen sohasem tudni, mikor hoz­nak súlyos balesetest vagy éppen ha úgy adódik, nagyobb számban is sérülteket, öt perc alatt fel kell tudni készülni a legkompli­káltabb műtétek elvégzésére is — magyarázza Dömötör doktor. Ez nálunk nagyon fontos, hiszen ilyenkor emberéletek múlnak a gyors beavatkozáson. — És most .mutatok még va­lamit — mondotta a főorvos, mi­közben egy szekrényhez lépett. Vigyázva emelt ki egy tálcát a sok közül. — A mi ékszerdobo­zaink egyike — magyarázta, s valóban, a rozsdamentes szegek, csavarok úgy csillogtak, mint a drágakövek. Ezek háromszázféle méretben állnak rendelkezésünk­re. Szükség is van erre, hiszen mindig rhás és más esettel állunk szemben. Ennek a tálcának a tar­talma 280 ezer forintot ér. Drága, de az emberélet még drágább. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár kollektíváiánnW «v.erepe lényegében itt kezdődik. Ezeket a rozsdamentes anyagokból készült szegekét, csavarokat, csontleme- zeket külföldről szerezzük be. Az utóbbi időben azonban mái- nem tudták szállítani a kért mennyi­ségben. Emiatt nagy gondjaink — Tavaly júniusban érkezett a megyei kórháztól a levél Hajba Ottó igazgatóhoz — meséli Mé­száros Mihály munkaverseny- íelelös —, hogy a traumatológia részére csontszegekre, csavarokra, csőn tlemezekre lenne sürgősen Szükség. Az igazgató Besze Mi­hály műszaki igazgatót bízta meg a munka megszervezésével- Élt tőié kaptam a feladatot, hogy hívjam össze azokat a brigádta­gokat és brigádon kívüli szak­munkásokat, akik szakmai felké-. szükségüknél fogva alkalmasak a munka elvégzésére. Dolgozóink nagy megértéssel fogadták a megyei kórház kére-' sét. Látni lehetett rajtuk, meny­nyire átérzik a feladat fontossá­gát, azt, hogy sok balesetet szen­vedett felépülése most rajtuk is múlik. Munkaidőn kívül, társa­dalmi munkában vállalták, hogy saválló, rozsdamentes acélötvö­zetekből elkészítik a rendkívül finom, pontos, technológiailag tö. kéletes munkát igénylő eszközö­ket. Huszonkét szakmunkásból álló kollektíva állt össze. Bekapcsoló­dott a munkába a kísérleti mű­hely Bornemisszái szocialista bri­gádja, a kovácsmühely Május 1. szocialista brigádja, a laborató­rium Lenin aranykoszorűs szo­cialista brigádja, a Il-es csarnok Zalka Máté lakatos szocialista brigádja, a forgácsoló üzem egyik legképzettebb esztergályosa, Ra­dies Béla, valamint a tanműhely­ből több ipari tanuló. HOZZÁSZÓLÁS A KÖZÖS SIKEREK LÉPCSŐIN CÍMŰ CIKKHEZ Kölcsönös előnyök Kaskantyún Szövetkezetünk vezetősége leg­alább olyan fontosnak tekinti a kölcsönös., előnyökön alapuló kommunális fejlesztéseket, mint szövetkezetünk gyarapítását. Ezért gondosan egyeztettük és egyeztetjük terveinket —| különö­sen ía hosszabb távúakat — a helyi tanáccsal. A IV. ötéves tervben a községi óvodát 25 hellyel bővítettük és hozzájárulunk aj fenntartásához is. 325 ezer forintót engedtünk át a kaskantyúi Homokgyöngye Mezőgazdasági Szakszövetkezet fejlesztési alapjaiból' a tanyavil­lamosításhoz. A megyei, a', köz­ségi tanács és szövetkezetünk, valamint az érdekeltek összefogá­sával sikerült a fényt eljuttatni a külterületre. 72 tagunk házában gyulladt ki a koordináció ered­ményeként a lámpa. öt különböző szerv, testület fogott össze a községi művelődé­si ház korszerűsítésére. Az új ötéves tervben 50 sze­mélyes- óvodát és 100 fős üzemi étkezdét létesítünk, természete­sen közösen. Szövetkezetünk mintegy 2 millió forinttal járul az építkezéshez. Dolgozóink és a la­kosság a tavaly már megkezdett munkához 380 munkanapot óján. lóit lel. Miért? Szövetkezetünk 200 fős "létszámában -sok a fiatal házas. Az asszonyok csak úgy ve­hetnek részt a közös munkában, ha jó helyen tudják gyermekei­ket. Összegezve a tanulságok: egy- egy település tervszerű és haté­kony fejleisztése koordináció és ennek, figyelembe vételével kiala­kított fejlesztési alapók nélkül elképzelhetetlen. A kölcsönös elő­nyök az összefogás legfőbb von­zóerői. A kommunális beruhá­zások ugyan forintban nem min­dig mérhetők, de ezek nélkül a gazdálkodás fejlesztése szinte el­képzelhetetlen. Kívánatos lenne, ha .a gazdasá. gi szervek gazdasági tartalmú egyesülései, együttműködései is a kölcsönös előnyök tiszteletben tartásával jönnének létre.. A ta­náccsal kialakított koordináció ilyen vonatkozásban is példasze­rű. Kiss Tibor elnök i Világ jár ás - felvevőgéppel Bemutatjuk Várszegi Károlyt, a Hét operatőrét A tévériportok főszereplője az élet; szerzője a riporter, akit személyesen is láthatunk, valamint az operatőr, akit nyugodtan nevezhetnénk képriporternek, hiszen egyenrangú alkotótársak. Csak az operatőr szavak helyett kamerával fogalmaz, képekben fejezi ki magát, láthatóvá komponálja a szavakkal sokszor megközelíthetetlen élményt, miközben saját személye láthatatlanul, a háttérben marad. Mi a véleménye erről Várszegi Károlynak, aki már annyi emlékezetes percet szerzett a Hét nézőinek, hogy láthatatla­nul is barátságukba fogadták, sokan megjegyezték a nevét. — Ügy hiszem, ?.z embereket nem az érdekli elsősorban, hogy kinek a kezében van a felvevő­gép. hanem, mit mutat meg nekik az egész műsor abból, amire kí­váncsiak? Régen rossz, ha csak azt veszik észre a filmben, hogy jól volt fotograíálva. Az operatőr akkor lehet elégedett a munká­jával. ha, az anyag úgy sikerült, hogy sodorja magával a nézőkéi. Ez több, mint jó operatőri telje­sítmény, ez már valamennyi köz­reműködő érdeme.­A példás együttműködés emel­te a kimagaslóan jó riportok közé a libanonit is. Külön tanulmányt érdemelne, ahogy az interjúk szó­beli izgalmát tovább sűrítette az operatőr. „ráigazíiva" felvevőgé­pét egyregy jellemző gesztusra, sokatmondó arckifejezésre. így kantunk teljes képet Pierre Ge- mavelröl. a fálangisták vezéré­ről, így lett színesebb, meggyő­zőbb Aral'atnak. a Palesztin Fel­szabadító Mozgalom vezetőjének emberi potréja is. Hogyan lehetett ilyen alapos, elemző munkát végezni golyó­záporban. életveszélyben? — Lehel, hogy hihetetlennek hangzik, de munka közben az em­ber sohasem a veszélyre, hanem a feladatra összpontosít. Az. is so­kat jelent, hogy Chrudinák Ala­jossal iydnte állandó partnerek vagyunk, én ismerem és szeretem az ő stílusát, ö az enyémet, tehát szavak nélkül is értjük egymást Ch rúd inakkal azért is jó együtt dolgozni, mert alaposan felké­szül, pontosan tudja mii akar. sokat segít a tájékozódásban és nagyon hasznos kapcsolatokkal rendelkezik az aráb világban. Gondolom, ez a vállalkozás, en­nek ellenére sem lehetett ve­szélytelen? — Valóban kockázatos volt. hi­szen az utcai gerillaharcokban so. ha sem lehet tudni, hogy honnét lőnek. Miután az egész városban harc . folvik. valah'onnét mindig számíthat egv golyóra az, aki át­szalad az utca egyik oldaláról a másikra. Ezeknél az utcai átkelé­seknél mindig én maradtam leg­utoljára. Miután riporter kollé­gám és palesztin kísérőink sze­rencsésen átkellek, megvártam a sorozatot, jött is.' háromig szá­moltam és iisgvi. Mit mondjak ? Nagy, kő esett le a szívemről, amikór átértem: , Eredetileg nem arra készült, hogy felvcvögcppet járja a vi­lágot. Nem sajnálja, hogy ope­ratőri pályafutása más irányt vett? — Véletlenül adódott, hogy a Héthez kerültem, de nem bán­tam meg. Nem azért, mert így sokfelé eljuthatok, ez engem so­hasem vonzott túlságosan. A kül­politikát viszont nagyon megsze­rettem. Rájöttem, ahhoz, hogy egy távoli, számomra is ismeretlen országról, népről jól informáljam a hazai közvéleményt, nekem is érteni kell azt a világot. Nem me­hetek oda készületlenül, nem cso- dálkozhatom rá minden furcsa­ságra. Pontosan tudnom kell. mit keressek, mit építsek be az anyag­ba és mit hagyjak ki; nehogy a nézők figyelmét hamis irányba tereljem. Váratlan, előre nem látott hely-, zetek is adódhatnak? — Erre is fel" kell készülni. Ezért a gépet soha sem adom ki a kezemből. Akkor is viszem ma­gammal. ha nem dolgozunk. Egy operatőrnek mindig precíznek kell lenni, ha emellett még gyors is vagyok, nyert ügyem van. Ebben a szakmában nincs lazítás, sem­mit sem lehet kihagyni, mert a pillanat elmegy és soha többé Vissza nem hozható. Volt rá példa, hogy ennek az állandó „riadókészültségnek" külön is hasznát vette? — Sokszor. Három éve Szíriá­ban jártunk és egyik- este vacso­rára voltunk hivatalosak. Ott ta­láltuk azt a neves politikust, akit napok óta hajszoltunk, vállalta is az interjút, de kijelentette: most vagy soha. Még szerencse, hogy az előszobában ott volt a felve- vőgép. Sokfelé ipegfordúlt Európában, hosszú ideig volt a Szovjetunió­ban készített tévéprodukciók ál­landó operatőre, majd az arab vi­lág kövctkezctl: Egyiptom. Szíria,. Irak, Libanon. Líbia,' Marokkó, KVivuit és az arab emirátusok. A híres interjúalanyok közül sokan. cmlékeznek críéii Heikalra, az AI Ah’ram volt főszerkesztőjére. En­nél ■ a beszélgetésnél, is. feltűnt, milyen sokat tudott .megmutatni, „kihozni" az arcból. Bólint. „Az arc annyit tud rátenni egy inter­júra: Van amikor nem szabad m.g sem mozdítani a kamerát, csak szép türelmesen kivárni azt -i pillanatot, (amikor ..lehull az ál­arc." A nézők hétről hétre várják az Izgalmas külföldi anyagokat,- ugvanakkor égy kicsit talán irigykedve is gondolnak azokra, akik ennyit látnak, utazhatnak? — A mi utazásaink nem turis­tautak. Először is felülünk a re­pülőre 80 kilós túlsúllyal. Ha netn. is mi cipeljük, állandóan rajta kell lenni a szemünknek. És sok­szor azt sem tudjuk, hogyan ju­tunk el úti célunkhoz, mennyit kell Vesztegelni a különböző repülőte­reken — mint most legutóbb An­golába menet és jövet —, mert vagv a csomag nem jött meg, vagy a gép nem indult. Angolá­ban órákat töltöttünk a vámnál. Végre kiléptünk a repülőtérről, mintegy 38 fokos hőségbe, a leg- relckenőbb nyárba. Egyszer azt is be kellene mu­tatni a nézőknek, hogy milyen körülmények között készülnek a látványos felvétetek? — Jó mulatság lenné.- Angolá­ban elvittek bennünket egv tóu képzőtáborba. 200 kilométernyire Luandától. Napokon át rohantam a rettenetesen nehéz felvevőgép­pel. tűző napon, hegyre fel. völgy­be le, ahogy a katonai kiképzés menete diktálta. Kemény volt. Közben majd elpusztultunk a szomjúságtól, mert a csapvíz nem iható, ásványvíz nincs, sör is rit­kán. Teát forraltunk és! megvár­tuk. amíg lehűl egy kicsit. Nap­pal a nyelvem duplájára dagadt a számban, éjjel majd megfagy­tunk. Soha sem hittem volna, hogy az egyenlítő alatt, nyáron,, így lehet fázni!... Mindez, sze­rencsére kívülről nem látszik a riporton. Az angolai riport első részét múlt vasárnap láthatták a Hét nézői. A most vasárnap sorra ke-, rülő második részben interjút hallanak a tájékoztatási minisz­terrel. bepillanthatnak, egyebek között a luandai kikötő és a már- említett kiképzőtábor életébe. Ri­porter: Baló György. Operatőr: Várszegi Károly. Vadas Zsuzsa A bajai baromfikeltetőben 4 A bajai Augusztus 20. Tsz keltető állomásán az elmúlt esztendőben három és fél millió csibe látott napvilágot. Kétszázezer kacsát is keltettek. Jelenleg a rémi Dózsa Tsz számára történik bérkeltciés. ) Az idén 4 millió baromfit keltetnek. (Szabó F. felv.) Antibiotikum a gyapotnak Az Üzbegisztáni Kísérleti Bio­lógiai Intézet és a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Biokémiai In­tézetének kutatói felfedeztek éa kémiailag azonosítottak egy új fitoalexint, amely védettségét nyújt a gyapot egyik veszedelmes, betegsége, a baktériumos foltos­sággal szemben. A különböző fitoalexinék akkor képződnek a növényi szövetek­ben, ha azokat baktériumok tá­madják még. A növény csak ak­kor képes megbirkózni a kór­okozókkal, ha elégséges mennyi­ségű fitoalexín képződik. A felfedezésnek , jelentős sze­repe lesz a baktériumos foltos­sággal fertőzött gyapotfajták vé­delmében. (BUDAPRESS—APN.) Életbe lépett az új állatátvételi rendszer Áj húsipari vállalatok január 1-e óta az eddigitől eltérő, áj minősítési eljárással veszik át a nagyüzemi - gazdaságoktól a hí­zott sertéseket. Az új módszer, ■amely az eddigi élősúly szerinti átvétel helyett lépett életbe, lé­nyegében a sertéshústermelés fej­lesztésére, korszerűsítésére hó­zott újabb intézkedésnek tekint­hető, amely főként a minőség to­vábbi javítását segíti elő. Arról van szó, hogy a vágóhidakon a sertéseket nem élő, hanem hasí­tott súly szerint minősítik, tehát minden eddiginél jobban az álla­tok tényleges vágóértékét veszik alapul. Azokat a tulajdonságokat értékelik, amelyek az ipar és természetesen a fogyasztók szem. pontjából a legfontosabbak. Az új minősítés lehetővé teszi, hogy azok a, gazdaságok járjanak jól, ■amelyek a több húst és kevesebb zsírt adó sertéselvet tenyésztik. Az új átvételi rendszer zökke- nőmentes bevezetése érdekében a vállalatok egész sor intézke­dést tettek: az állatokat gondo­san elkülönítik, nehogy az átvé­telnél vagy a vágás előtt a kü­lönféle gazdaságoktól érkező ser­tések összekeveredése miatt a korrekt értékelés lehetetlenné váljon. A vágóvonalakon mérle­geket szereltek fel, s az így nyert adatokat pontosan rögzítik. Az állatok tényleges értékét azonban nem a húsipar számítja ki, hanem a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat. Szá­mítógépén .tíz napon belül ké­szítik el az áru ellenértékét tar­talmazó bizonylatot, amelynek alapján a termelőüzem megkapja a sertések ellenértékét. . Az átadásnál a* termelőszövet­kezeteket, állami gazdaságokat jól képzett szakemberek képviselik. /Tevékenységük nemcsak az el­lenőrzésre irányul, hanem meg­bízóiknak információt adnak ar­ról, hogyan termelhetnének az eddiginél értékesebb sertéseket, s milyen intézkedéseket tehetnek a gazdaságosság fokozására. A hús-' ipari vállalatok megszigorították a belső ellenőrzést, miután a tröszt nyomatékosan felhívta a vállalatvezetők figyelmét arra, hogy az esetleges szabálysértés esetén a' legszigorúbban járjanak él a vétőkkel szemben. Amennyi­ben az átadással kapcsolatban a, nézeteltéréseket a partnerek nem tudják rendezni, úgy a vitás kér­désekben a MÉM élelmiszer-hi­giéniai ellenőrző szogálaiának ál­latorvosa dönt (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents