Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BOag. évi. 16. szám Ára: 90 fillér 1976. Január 20. kedd Szolidaritás Angolával, akcióprogram HELSINKI Helsinkiben vasárnap este. befejezte munkáját a Béke-világ- tanács elnökségi irodájának háromnapos rendkívüli ülése. A tanácskozáson 3 ország, köztük az Angolai Népi Köztársaság küldöttei vettek részt. Az ülés résztvevői nagy figyelmet szenteltek az angolai helyzetnek és az imperialista ag1976-77-re resszió ellen harcoló angolai néppel való világméretű szolidaritási kampány megszervezésének. Az értekezleten felszólalt Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság külügyminisztere. Az angolai politikus beszámolt az országában kialakult (Folytatás a 2. oldalon.) A VIDEOTON-nak készül 4 A VIDEOTON számítástechnikai kísérleti üzemébe szállítják azt a 43 részből álló homlokzati üvegfalvázat, melynek utolsó óriási darabján dolgozik a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában a 11 tagú S. Tóth szocialista brigád. (Tóth Sándor felvétele) Átadás előtt A Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet képen látható háromszáz személyes kollégiumába február 1-én költözhetnek be a hallgatók. A kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalat az épület műszaki átadását december 4-én kezdte meg, a beruházóval közösen összeállították a hiányzó munkák jegyzékét Ezek pótlásának határideje január 23. Az ezt követő héten benépesül az új koL- légium. Az intézet hallgatói tehát már itt kezdik meg a tanév második félévét. Az illetékes szervek engedélye alapján az épületet egyelőre csak ideiglenesen üzemeltetik. A 49 millió forintos költséggel épült kollégium végleges üzembe helyezésének időpontja április 3. Addigra készítik el a földszinti és a 7. emeleti helyiségek faburkolatát a Fővárosi Faipari és Kiállításkivitelező Vállalat keceli üzeme. Tavaszra maradt a földszint külső vakolása és a parkosítás is. . ' A lakószobák és a kiszolgáló helyiségek azonban már február I-én kényelmesen berendezve és tisztán várják a leendő óvónőket. A kívül-belül reprezentatív kollégium a tervek szerint nyaranta a város „pótszállodája” lesz Az óvónőképző intézet dolgozói már hozzákezdtek a berendezéshez. (Pásztor Zoltán felvétele) A mezőgazdaság feladatai az V. ötéves tervben Ülésezett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Idegenforgalmi fejlesztések a megyében A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfői ülésén megtárgyalta a IV. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait és az V. ötéves tervben előirányzott legfontosabb feladatok megvalósításának teendőit. A Gellért Szállóban rendezett ülésen részt vett Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes és Borbély Sándor, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője. Szabó István, a TOT elnöke beszámolójában elmondotta, hogy a szövetkezetek az elmúlt tervidőszakban általában egyenletesen és dinamikusan fejlődtek. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelése évente átlagosan 4,5 százalékkal növekedett. A termelés legtöbb ágában lényegében javultak az anyagi-műszaki feltételek öt év alatt csaknem 53 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a mezőgazdasági szövetkezetekben, s jó alapul szolgál a növénytermesztés és az állattenyésztés további fejlődéséhez. A szövetkezeti közös vagyon értéke 78 milliárd forintról mintegy 130 milliárd forintra emelkedett A termelési előirányzatokat azonban minden részletében nem sikerült teljesíteni. Amíg a növénytermesztésben — különösen a gabonatermelésben — figyelemreméltó sikereket értek el a közös gazdaságok, a zöldség- és gyümölcs- termesztésben és az állattenyésztés több fontos ágában lemaradás tapasztalható Nem növekedtek kielégítően az állatállomány és az állattenyésztés hozamai — elsősorban a tejtermelés maradt el a tervezettől Figyelemre méltó azonban — hangsúlyozta a TOT elnöke —, hogy a IV. ötéves tervidőszakban bontakoztak ki az iparszerű termelési rendszerek, tehát a termelőmunka szervezettsége, jellege mindinkább iparszerűvé válj. Ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a szövetkezetekben is megszilárdult a szocialista brigádmozgalom. Az ötödik ötéves terv a mező- gazdasági szövetkezetek gazdálkodásában is magasabb szintre emeli a mércét, a követelményeket, előírja a termelés hatékonyságának növelését, a tervszerűbb munkát. Mint Szabó István a továbbiakban elmondotta: a terv a közös gazdaságok mezőgazdasági termelésének évi 4,7 százalékos emelését irányozza elő. ezen belül az állattenyésztés fejlődésében évi 5.3 százalékos növekedést kell elérni. Az egyik legfontosabb feladat a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése, ami minden eddiginél nagyobb erőfeszítést, átgondoltabb és szervezettebb fejlesztő munkát igényel a szövetkezet dolgozóitól. Az 1976—80-as tervidőszakban a tehénállomány 24 százalékos növelése mellett az egy tehénre jutó évi hozamot 3000 liter fölé kell emelni. A vágósertéstermelés tervezett 31 százalékos bővítése érdekében lényegesen javítani kell a tenyésztői munka színvonalát. A termelés növelését ugyanis alapvetően a meglevő férőhelyek jobb kihasználásával és a hizlalási idő csökkentésével kell elérni. A növénytermelésben több figyelmet kell fordítani a cukorrépa. az olajos növények és a zöldségfélék termelésére. Mint a TOT elnöke rámutatott: a gazdálkodás közgazdasági felté(Folytatás a 2. oldalon.) Az elmúlt év májusának közepén tartott ülésén a Duna—Tisza közi Intéző Bizottság állást foglalt az 1975-re rendelkezésre álló pénzügyi támogatás felosztása tekintetében. Nem nagy összegről, mindössze 1 millió 800 ezer forintról volt szó, s az elosztásban elsősorban azt vette figyelembe a DUTIB elnöksége, majd a plenáris ülés, hogy melyek az idegenforgalom szempontjából leginkább látogatott helyek a megyében. Ennek megfelelően kaptak támogatást Kecskemét, Lakitelek (Tiszakécskével és Tiszaal- párral együtt), Baja, Kiskunfélegyháza, Dunapataj. Kalocsa, Kunfehértó. Bugac és Dunavecse helyi tanácsai. Hogyan használták fel az ösz- szegeket. milyen fejlesztési célokat sikerült megvalósítani az elmúlt esztendőben és melyek azok, amelyek áthúzódnak erre az esztendőre? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ, amikor a DUTIB titkárságán érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy az összkép kedvező. A fejlesztési támogatásból Kunfehértón, az üdülőtelepen 100 ezer Ft-os költséggel autóparkírozó helyet építettek. A Tisza melletti — tőserdei — kiránduló és üdülőterület részére pedig szemétgyűjtő autót és kukákat vásároltak összesen 400 ezer forintért. A parkerdő közművesítésére és villanyvilágítására 150 ezer forintot juttatott a DUTIB. s ebből a villanyhálózat már elkészült, a többi munka folyamatban van. A Kiskunsági Nemzeti Park 100 ezer forintot kapott az intéző bizottságtól arra a célra. ho<"' Bugacon a pásztormúzeum berendezéseit elkészíttesse. A különböző berendezési tárgyak előreláthatóan a tavasszal kerülnek a múzeumba. Baján egy úgynevezett kikötőblokk építését rendelték meg, amihez a DUTIB 250 ezer forint támogatást adott. A létesítményt ugyancsak tavasz- szal adják át rendeltetésének. A kikötő a tervezett dunai sétahajózást szolgálja majd. Kalocsán ötvenezer forintért idegenforgalmi fogadószobát alakítottak ki a népművészeti házban. Dunave- csén, a Duna-parton levő park rendezése folyamatban van. Nem szóltunk még Kecskemétről. A város a DUTIB döntése alapján 400 ezer forint támogatást kapott 1975-ben arra a célra, hogy a vasútkertben tervezett planetárium költségeihez hozzájárulhasson. Az összeget — a planetárium elhelyezése és tervezése körül kialakult vita miatt — a városi tanács a Kodály-intézet környékének rendezésére használta, de 1976-ban az eredeti célra költi. El kell még mondanunk. hof* az említett idegenforgalmi fejlesztésekhez az adott települések lakossága sok társadalmi munkával járult hozzá. Ha ennek az értékét is figyelembe vennénk, az összeg jóval meghaladná a kétmillió forintot. Talán azt sem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogv nem csupán a DU- TIB-támogatásokból fejlődtek az idegenforgalmi szempontból látogatott helyeink. Az azonban kétségtelen. hogy a Duna—Tisza közi Intéző Bizottság működésének több, mint három esztendeje alatt bizonyította: nagy szükség van az idegenforgalmi helyek fejlesztésének. újabb hasonló lehetőségeink feltárásának szervezésére anyagi és erkölcsi támogatására. A bizottság munkája szerves részét'képezi annak a településhálózat fejlesztési koncepciónak, amelyet a megyei tanács még" 1971-ben kialakított. G. S. Művelődés a munkahelyen GYORSÍTJÁK A BERUHÁZÁSOK KIVITELEZÉSÉT Tavaly a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat minden eddiginél nagyobb mennyiségben vásárolt fel mezőgazdasági terményeket. A búzából ugyan terméskiesés volt a kedvezőtlen időjárás miatt, de a kukorica szépen, a vártnál többet hozott. Ősz- szesen 40 ezer vagon árut vett át a vállalat. Az idén hasonló mennyiség felvásárlását tervezi. Egyúttal megpróbálnak némileg enyhíteni a krónikus raktárgondokon. A gabonaipar megyei tervei 9 A vállalat hatszáz vagonos kecskeméti tárháza A MEDOSZ Bács-Kiskun megyei Bizottságához tartozó 68 munkahelyen csaknem 24 ezren dolgoznak, többségük fizikai munkakörökben. így nem közömbös, hogy az etn- berek miképpen találják meg a továbbtanulás és a művelődés lehetőségeit vállalatuknál. Azt is figyelembe kell venni, hogy a dolgozóknak 20 százaléka még ma is tanyán él. A tanyai iskolák 1971-ben megkezdődött felszámolása még nem fejeződött be. Jelenleg is sok az olyan intézmény, ahol a tanulók részére nem biztosíthatók maradéktalanul a tananyag elsajátításához szükséges feltételek. A hátrányt a városi és nagyközségi iskolákban is érezni lehet. Az alapképzést jelentő alsó tagozat után a fiatalok, bekerülve va. lamelyik magasabb szintű iskolába, nem tudnak lépést tartani a követelményekkel. Ezért vagy abbahagyják tanulmányaikat, vagy csak többszöri osztályismétlés után fejezik be. Valamit könnyít, hogy a mezőgazdasági üzemeit és vállalatok többsége is látja a gondot. Így anyagi lehetőségeikhez mérten vállalják a tanyai gyerekek nagyközségi és városi általános iskolába szállítását. A Városföldi Álla- mi Gazdaság központjában és Bugacon tanulószobát is kialakítottak, ahol szakfelügyelet mellett tanulhatnak és kedvezményesen étkezhetnek a dolgozók gyereket. A hátrányos helyzetű tanulók részére rendszeres korrepetálásokat szerveztek. Sok még a tennivaló a felnőttoktatásban is. A ME- DOSZ-hoz tartozó gazdaságoknál és vállalatoknál több mint ötezer dolgozó nem végezteti a nyolc általánost. Az 'idén csak 10 százalékuk kezdte meg tanulmányait, ami így is három, és félszerese az 1969— 1970-es oktatási évben beiskolázott létszámnak. A felnőttoktatásban különösen a bajai, a hosszúhegyi, a kiskunhalasi, a helvéciai, valamint a Városföldi Állami Gazdaság és a VÍZIG végzett jó munkát. Nem kielégítő viszont az erdőgazdaság és a MEZŐGÉP tanulásra ösztönző munkája, pedig ez utóbbinál a szervezett dolgozók többsége 30 éven aluli fiatal. A világnézeti nevelést segítik a munkahelyeken meg. rendezett jubileumi ünnepségek, vetélkedők, az üzem fejlődését bemutató állandó kiállítások. A dolgozók igénylik és sok helyen már általánossá váltak a színházlátogatások, a szellemi vetélkedők és országjárások. Pozitívan értékelhető a MEZÖGÉP-nél és a VlZIG.nél a szociallstabri- gád-vezetők képzése. Kezdeményezni kell viszont, hogy az üzemekben megvalósuljon az egyes munkamódszerekhez jobban igazodó oktató és nevelő tevékenység, ami a szakszervezeti munkával is szorosan összekapcsolódik. Az is- kola-rendszerű oktatásban és a közművelődésben sokat segíthetnek a szocialista bri. gádok. A dolgozók többségére ösztönzően hat a munkaidőkedvezmény, tanulmányi szabadság. illetve a 'jutalom. Ezért, ha nem is kellő mértékben, de egyre többen fon- tongatják a tanulás lehetőségét. A látókör szélesítését segítik a szakszervezeti könyvtárak, amelyek felkeltik a dolgozók érdeklődését az irodalom és a politika iránt. A művészeti nevelés területén az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekara tett sokat. Ezért, és sikeres szerepléseikért a megyei és országos elismerésben részesült. A felnőttoktatásban megindult fejlődést tovább kell erősíteni a munkahelyi szerveknek. Egyes helyeken még előfordul, hogy többet áldoznak országjáró kirándulásokra, szórakoztató rendezvényekre, mint a felnőttoktatásra, az ismeretterjesztésre vagy az oU vasómozgalomra. Nem alkalmaznak függetlenített népművelőt. Ezt a feladatot jelenleg kétszáz társadalmi aktivista látja el a MEDOSZ- hoz tartozó vállalatoknál. Helyes lenne az ötszáz főt meghaladó üzemeknél tiszteletűi, jas népművelőket alkalmazni, a kétezer főt meghaladó vállalatoknál pedig 1980-ig függetlenített népművelőkre bízni az irányítást. A közművelődésben továbbra is számita. ni kell a szocialista brigádokra. A munkásművelődés gazda, sági és társadalmi kérdés. Ettől függ ugyanis, hogy a dolgozó ember mennyire ismeri saját munkahelyét, szerepét és felelősségét, valamint Jogait a társadalomban, és mennyire él vele. B. Z.» Ismert, hogy a mezőgazdasági termelés gyors fejlődésével nem tartott lépést a tárolóhelyek bővítése, az átvétel gépesítése, korszerűsítése. A vállalat például tavaly csúcstárolás idején 16 600 vagonos raktárhiánnyal küzdött. A IV. ötéves terv időszaka alatt befejezték a bajai 2 ezer vagonos betontároló, a bácsalmási és a soltvadkerti 600 vagonos, valamint a kalocsai fémsilók építését. Ezzel a vállalat tárolási lehetősége 3500 vagonnal nőtt. Az egyéb beruházások között említést érdemel a bácsbokodi keverőüzem rekonstrukciója, amely 20 millió forintba került. Raktárbővítésre, korszerűsítésre, a keveréktakarmány gyártásának növelésére összesen 213 millió forintot költöttek a IV. ötéves terv Időszaka alatt. Hozzákezdtek tavaly olyan nagy beruházáshoz, mint a 2230 vagonos kecskeméti betontároló, a kalocsai 1125 vagonos fémsiló, valamint előkészítették a bácsalmási 600 vagonos íémtároló építését. Ezeket'a beruházásokat az idén gyorsított ütemben kívánják tovább folytatni. Elkészül és ez év második felében már használható les^ a kecskeméti új vasbetontároló. A kalocsai fémsiló befejezését jövőre tervezték, de szeretnék még* ez év végére elkészíteni. Megkezdik a bácsalmási fémtároló építését is. Az V. ötéves terv egyik legnagyobb beruházása a megyei gabonaiparban a kecskeméti kombinát létrehozása. Megkezdik a takarmánykeverő üzem tervezését. Az említett törekvések ellenére a következő években sem oldódik meg a felvásárolt termények tárolása. A vállalatnak változatlanul szerződést kell kötnie bértárolásra a mezőgazdasági üzemekkel. Ugyanez a helyzet a keveréktakarmány gyártásánál is. A terv szerint az idén 14 200 vagonnal készítenek a vállalat saját üzemeiben. Jelentős mennyiséget, 8400 vagont pedig a gazdaságokkal kötött bérkeverési szerződés alapján szereznek be. K. &
