Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-03 / 2. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. január 3. Egy év tanulságai | a Ganz bajai gyárában $ Fejlődése első szakaszában egy vállalat elsősorban termelését növeli. Egészen addig, amíg nem ütközik a környezete és a saját maga korlátaiba. Ha végigjárta már ezt'az utat, kitöltötte saját termelési kereteit, akkor új célokat kell maga elé tűznie: gazdasági és műszaki intézkedésekkel javítani a munkát, s ezáltal az eredményt. . Az' út első szakaszát a Ganz Villamossági Művek Éajai Készülékgyára már megtette, az 1975-ös évben léptek a másodikra. Ez az év — melyet az „útkeresés” évének is nevezhetnénk — nem kevés tanulsággal szolgált. S nemcsak a Ganz-beliek számára. Szervezetebben A régi termékek korszerű, magasabb műszaki színvonalú elektronikus gyártmányoknak adják át a helyüket. Ezek meghonosítása hosszú folyamat, lezártnak ezért még nem tekinthető. Kibontakozott azonban a jövő három fő gyártmánycsoportja: a vasúti biztosító berendezések, a lift vezérlőművek és az elektromos mozdonyok berendezései. Ezek távlatilag is biztosítják a gyár jövőjét. — Éveken keresztül teljesen le_ kötötték a műszakiak és az egész vezetés energiáit az új termékek átvételével járó nehézségek. — kezdi a beszélgetést Szabó Lajos igazgató. — Elsődleges feladatunk a termelés növelése, illetve az új gyártmányok előállításának megszervezése. felfuttatása volt. A profil ilyen nagymértékű átalakítása. „igényesebbé” tétele nem volt kis feladat és nem az még ma sem. Elért eredményeink és a változó gazdálkodási feltételek azonban tavaly már elengedhetetlenné tették, hogy ne csak a műszaki problémák felé forduljunk. Kooperációs kapcsolatainkban jelentős eredményromlás állt be. Éreztük, hogy kapacitásainkat szétforgácsoltán hasznosítjuk. A termelést ezért feltétlenül szervezettebbé akartuk tenni. Felmértük a belső arányokat, s ez kimutatta, hogy 720 termékünkből az összes termelési érték felét 42 gyártmány adja. Tehát elég kis hányad. Ezeknek a gyár_ tásában tettünk először rendet, mert itt tudtunk a legtöbbet nyerni vele. Legfontosabb célunk a munkaidő-ráfordítások csökkentése volt. A lift . vezérlőállványok egész gyártási folyamatát átalakítottuk — ennek eredményeként 40 százalékos munkaidő-csökkenést értünk el. A gyártási programot egyes termékeknél átdolgoztuk és egy negyedév alatt gyártottuk le az egész évi mennyiséget. így jóval kevesebb előkészítésre volt szükség. A technológiát adott esetekben további elemekre bontva, szalagszerű termelést állítottunk be. Ezzel gazdaságos — maga. sabb értéket termelő — módon foglalkoztathattuk a szakképzet- len dolgozókat is. Felelősséggel A termelés változásai természetesen együtt jártak a vezetési módszerek változásával. A feladatok nemcsak a gyár, az egyes vezetők elé is nagyobb követelményeket állítanak. A régi szervezet nem láthatja el az új feladatokat. — Egyes vezetőknél — elsősorban a középmezőnybelieknél a felelősség még nem megnyugtatóan rendezett. — folytatja Szabó Lajos. — Ezért rövidesen sort kerítünk a teljes ügyrend és szervezeti szabályzat átvizsgálására. Ahol ma még hiányzik a felelősség. ott ki kell mondani. Hatáskörben is több lehetőségre van szükség a középszinteken. Főleg azokon a területeken, ahol a meglevő lehetőségekkel nem éltek a vezetők. A következőkben feltétlenül több hárul majd rájuk. Növekszik a viszonylagos önállóságuk is. Demokratikusan A gyár vezetésének másik területéről, az üzemi- demokráciáról Bohner Zoltán szakszervezeti titkárral beszélgetünk. — A munkásokban megerősödött a felelősségérzet — mondjá. Ennek jele, hogy igénylik a részvételt a felső vezetésben. A mií- helykollektívák hat munkást választottak meg — akik ma tagjai a gyári vezetőségnek. Az 6 jelenlétük nagyban segíti, hogy az információk közvetlenül, életszerűen jussanak el a szakmai vezetőkhöz. s természetesen vissza is a dolgozókhoz. Gyakran hangzanak el segítő szándékú kritkai észrevételek a megfelelő fórumokon A céltábla elsősorban a szervezettség. Nem egyszer tettek már a munkások javaslatot arra, hogyan lehetne az előkészítés javításával elkerülni a túlórázást. A dolgozók növekvőn íeialősségéróí'tét az ebből fakadó aktív kezdeményezéseket nem szabad nem észrevenni. Zsembery Agnes (Folytatjuk.) 0 Az üzem- és munkaszervezés eredményeként szalagszerű termelésre is van lehetőség a nagycsarnokban. (Szilágyi Mihály felvétele) Az új vitamin: „U“ „U” nevezetű új vitamint próbáltak ki a Szovjetunióban. Ä készítmény gyomorhurutban, valamint gyomor- és nyombélfe- kélyben szenvedők gyógyítása során fejt ki jótékony hatást. A vizsgálatok során kimutatták, hogy az új vitamin norma- lizálja a gyomor és a bélutak nyálkahártyájának állapotát, megszünteti a fekélyeket és más rendellenességeket is. A vitamin kipróbálása során kiderült, hogy alkalmazásával kétszer több beteg gyógyítható ki gyomor- és bélúti betegségekből. Az új vitamin kiindulási anyaga az ismert aminósav — a me- tionin — amely számos élelmiszerben megtalálható. Különösen sokat tartalmaz ebből az anyag-' bői a túró. Bánya por nélkül Űj bányalevegő-.tisztító készüléket szerkesztettek Jakutszkban, ' az Észak problémáival foglalkozó kutatóintézetben. A könnyű konstrukció a pneumatikus fejtőkalapácsra erősíthető. Fúrás közben forró levegőt fúvat a vágatba, így a fagyott föld köny- nyebben enged, a- nedves szemcsék összetapadnak -és leülepednek. így a vágatban a por meny. nyisége ötször csökken. *4 Változik az eső kémhatása? Az eső normális körülmények között gyengén savas kémhatású. Amerikai kutatók több éves megfigyelései szerint azonban ez Földünk északi féltekéjén erősen savas irányban kezd ■ eltolódni. Ez az eltolódás a szétüzeiésről az olajtüzelésre való áttéréssel magyarázható. Ennek hatására ugyanis jóval nagyobb mennyiségű kéndioxid kerül a légkörbe, a magas kéményeken keresztül egyre magasabb rétegekben nagy területekre oszlik szét és kénsavvá alakul át. Svédországban, Norvégiában és Kanadában is hasonló megfigyelésekről adtak hírt. Számolnunk kell tehát az eső savasodásánáfc következményeivel is. Emiatt a talaj sótartalma csökken, a növényeknek sok fontos ásványi sót nélkülözni kell. A kísérletek során a nagyobb savtartalmú vízzel megöntözött tűlevelű fák levelei csak fele akkorára nőttek, mint a kezeletleneké. A lomblevelű fák csemetéit savas oldattal kezelve, levelük elfonnyadt: a zöldségfélék is károsodtak. a terméshozam csökkent A savas eső a vizek élővilágát is befolyásolja. Sok norvég tóban a víz kémhatása 1960 óta erősen süllyed, ez pedig veszélyt jelent a halakra: a pisztráng és lazac az ilyen vízben már nem tud megélni, az ilyen, egyébként tiszta norvég vizekben ezek már nem ívnak. Készül a „Szláva” A moszkvai 2. számú óragyár „Szláva” elnevezésű öt különböző férfi- és női karórát, elektronikus és mechanikus ébresztőórát bocsát' ki 144 féle külső alakban. Az órákat a világ 50 országában, közöttük a szocialista országokban, Angliában, Olaszországban, az Egyesült • Államokban, Japánban, Franciaországban és Svájcban is vásárolják. 1975-ben a moszkvai 2. számú óragyár kollektívája 7 millió 780 ezer órát készít. Az egész szovjet óraipar a kilencedik ötéves terv befejező évében 55,2 millió órát gyárt, vagyis 37 százalékkal többet, mint 1970-ben. (APN--KS.) 0 Különleges, félautomata berendezés segítségével ellenőrzik a Szláva típusú férfikarórák automatikus felhűzószerkezetét. (APN-fotó: . B. Kovaskin felvétele—KS) A FESZTIVÁL SZÍNES PILLANATAI Fé’nyképkiállítás a megyei művelődési központban A megyei művelődési központ előcsarnokában megrendezett színes fényképkiállítás a nyár hangulatait, az V. Duna menti folklórfesztivál forgatagát varázsolja a téli zimankóból belépő látogatók elé. Karáth Imre csaknem száz kinagyított felvétele, a színes fényképtechnika a valóság hű visszaadásának képességét van hivatva bizonyítani. Míg napjainkban egyre ele- nyészőbb azoknak a mozifilmeknek a száma, amelyeket fekete- fehér negatívra készítenek, és már a televíziós adásban is tért hódított a színes technika, addig a fotóművészek többsége, úgy tűnik, még mindig tartózkodik a színek kifejező eszközeinek alkalmazásától! A fordítós filmre készített diafelvételek vetítései és fesztiváljai ugyan szaporodnak országszerte, népszerűek a diapo- rámák is, de a színes papírképek és nagyítások még meglehetősen ritkák a kiállításokon. Ebben nagymértékben közrejátszik az a t_ény,_ hogy egyáltalán néni olcsó rmrlatáá'g szírté^Tilmíer fényképezni, illetve képe^et^n'a^' gyítanl: Egy-egy kidolgozott felvétel előállítási költsége csaknem tízszerese a fekete—fehér fotók- kénak — a belefektetett laboratóriumi többletmunkáról nem is beszélve. A másik tényező, amely közrejátszik a művészi értékű színes fényképfelvételek viszonylagos hiányában, a komponálás nehézségéből adódik. Hiszen a valóság igen ritkán rendeződik el a formákat, a fény-árnyék viszonyokat kiegészítő színek harmóniájában, [gy azok a témák, amelyek fekete—fehér filmen eselteg érdekesek, kifejezőek — színes felvételeken igen gyakran érdektelenné válnak, naturalizmusuk, vagy Éppen kedvezőtlen, disszonáns színeloszlásuk következtében. A nagy képes magazinok fotósai V Alkalmi szépítkezés. 0 Táncosok — Siöagárdról. ezért is készítik el felvételeik többségét műteremben. A kívánt hatás elérésére itt ugyanis a látvány minden részletét, alkotó elemét előre összeállíthatják; Karáth Imre az elmúlt nyáron a folklórfesztivál rendezvényeit követte a fényképezőgépével. Témája a népviseletek sokszínű játéka, a tánc forgataga. A baráti országokból érkezett vendégek, a felvonulásik,, éSi-iti s,?£reR-aa lések ellopott piliánatai'"vaióbanp .színes filifire kívánkoztak.- •••<••— A kecskeméti kiállítás azonban nemcsak felidézi Kalocsa és Baja rendezvényének nyári napjait, hanem hasznos tanulságul is szolgál. Azt bizonyítja, hogy a különböző (például alkonyi, esti) fényviszonyok között is lehet ma már a hangulatokat jól visszaadó képeket készíteni. Ha egy-két felvétel esetében néha érződik is, hogy alkotójuk nem eléggé szigorúan komponált és felesleges részeket is hagyott a képben, a kiállítás egésze mégis rokonszenves benyomást kelt. Jó „reklámot” csinál a fesztivál ügyének, s egyben hasznos tanulságokkal “Szolgái a színes fényképezés iránt érdeklődők számára Pávlovits Miklós Életkora: 18 (36.) Mire Tamás lefékezett mellettem, már nem sok hiányzott, hogy elbőgjem magam. De még késleltettem a dilit. Amíg odaértünk a Hemád utcába és felmentünk a nagybátja lakására. Csak ott borítottam ki a szövegláda tartalmát. — Kit fuvaroztál, igenis tudom, hogy valami csajt fuvaroztál haza az egyetemről, valamelyik szegény kis évfolyamtársnődet, akinek villamosra sincs pénze, Én meg stricheltem miattad mint egy sarki kurva. /V É Motyogott, hogy elhúzódott a laboratóriumi gyakorlat, de én nem akartam meghallani, nekem akkor hisztériásán kellett a balhé, be kellett bizonyítanom, hogy hazudik. Fújtam rá az ideges dühömet. Megölelt, szorosan, lefogta a két karomat, hogy ne ellenkezhessek. A fél keze elég volt, hogy lefogjon, a másik kezével vetkőztetni kezdett. Már kívántam, de a dühöm erősebb volt, kitéptem magam a szorításából, ellöktem magamtól. — Kit fuvaroztál? — Senkit. — Hazudsz. Ott álltam előtte kombinéban, a bőr miniszoknyám a padlón a bokám körül, ahogy lekapcsolta rólam, az ujjatlan blúzom se volt már rajtam, és tudtam, hiszen ő tudatosította bennem, hogy kombinéban olyan izgalmas vagyok, mint Salóme az utolsó fátyolban, tudtam, hogy kínlódik, annyira kíván ő is. Sajnáltam Is, de kegyetlen akartam lenni. — Mire vársz? Jaj, ne kínozd már magad tovább! Karjába vett, .úgy vitt oda a rekamiéra. Akkor megint nem kívántam. — Ml van veled? — Alig hallottam a hangját, elfulladt izgalmában. — Mi van veled? — Semmi. — Mint egy darab fa... Néztem a szemében a csillogást, hallgattam, ahogy kapkodva lélegzett kínjában, és már megint kívántam, de nem akartam kívánni. — Mintha nem tudnád, hogy mindig megbénulok, amikor hazudsz. - . — Mit hazudtam? — Ne játszd meg magad. Lecsúszott a rekamiéról. Mindig tártott egy üveg whiskyt a nagybátyjánál. Kivette a szekrényből. Ivott, csak úgy az üvegből. Alig bírta lenyelni, — Mit hazudtam volna? — Késtél. Valaki miatt. Nem igaz, hogy a labor... — De igaz. — Oké. — Lenyúltam a rekamiéról, felvettem a padlóról a szoknyám. — Én most kiválók a csapatból. Odaugrott hozzám. Bevallott valamit, ami engem tartalmilag totál nem érdekelt. Tényleg valami kis csajt vitt át a Vízivárosba, el ne késsen a kollegina, mert minden délután gyerekmegőrző volt valahol, hogy kiegészíthesse az ösztöndíját. Nem érdekelt a konkrétum. Tamás ott térdelt a rekamié mellett, lefogott, pedig már nem is akartam eltűnni. Kiszabadítottam a fél kezem, megsimogattam a fejét. — Mindig csak egyet kértem tőled: igazat mondj. Akár jó nekem, akár rossz, de az igazat. Rámborult, úgy csókolt, a kombinémon át, aztán már a meztelen bőrömet, a térdemet, a combomat)) a hasamat. Aztán ott éreztem magam mellett az egész testét, a szája megérintette a mellemet, amitől mindig megvadult. De olyan téboly sohase tombolt belőle, mint akkor. Én is elfelejtettem mindent, magamat is, sokáig nem ott voltam abban a kopott agglegénylakásban, hanem valahol messze, ahol a táj csupa sűrű fű és vadnövény, fű- szerszagú a levegő, kevés az oxigén, hagytam, hogy simogassanak és legyezzenek a füvek, hagytam magam csúszni lefelé a hegyoldalon, amit nem is láttam, kábultan csúsztam lefelé és a bozontos fű alig érintette a bőrömet, siklattam lefelé meztelenül, hideglelős volt a bőröm, és nem akartam, hogy vége legyen, összeszorítottam a szemem, hogy védjem attól az erős fénytől, ami megvakítana. Később, amikor magamhoz tértem én is, akkor kezdtem' csak érezni a nyelvemmel, hogy köröskörül dagadt a szájam. Fájt, amikor klmondtam: — Mit csináltál a szájammal, nem véres? • Jóvá akarta tenni, amit őrjöngésében csinált, simogatta a szájával, aztán hidegvizes zsebkendővel borogattuk, a harapások nyomát, de amikor késő este hazavitt, az ajkam még mindig dupla volt, mint egy bantu szépségideáié. Az apu már itthon ült, hogyne lett volna itthon este fél tizenegykor, a televízió előtt pipázott, de látszott rajta, hogy fogalma sincs, mi mozog a képernyőn, a pipájával piszmogott, amikor megjelentem az ajtóban. Csak az állólámpa égett a sarokban. Árnyékban maradhattam az összes mart számmal. — Csókolom. — Égett, húzódott e bőr a számon. — Megjöttem. — Látom — mondta az apu. Nem barátságtalanul. Talán megkönnyebbülten. — Elég későn. Már nem tudtam elképzelni, hol lehetsz ennyi ideig. Legalább telefonáltál volna... Összeszorult a torkom. Csak nem sejti mégis... — Hossz pénz nem vész el. — Állatian kellett volna, hogy odabújhassak hozzá, mert nem hitelesen mosolygott. — Hát akkor tessék legorombítani. Csak ingatta a fejét. — Nem, Bogár. Én csak óvni szeretnélek... — Mitől, apu? Mitől kellene óvni engem? — Mindenkit óvni kellene, miért éppen téged ne, kölyök? — Hát akkor mondd meg... Megint ingatta a fejét és úgy tett, mintha már érdekelné a képernyő. — Nem tudok mit mondani. Különben is, te az a fajta vagy, aki csak saját magának hisz.., Vonogattam a vállam az árnyékban, hülyén, de bizonyos megkönnyebbüléssel, hogy az apu nem rendelkezik konkrét gyanúval ellenem. És nem fogtam fel, hogy akkor mondta ki először és utoljára a szabályt,, amit saját magánad szövegezett meg az én nevelésemről: hogy mivel én csak a saját tapasztalatomnak vagyok képes hinni, tehát értelmetlen pedagógiai torna lenne részemről, ha engem kényszeríteni próbálna... Imre indul valahová. Gálában! Nyakkendővel a nyakán... © — Még ném is reggeliztél. Irány a konyha. Mit eszel? — Semmit. Dolgom van. — Reggeli nélkül nem engedlek el. Rosszul vagy? Mint a barna éjfél, szeme pillantása. — Leszel szíves elhanyagolni engem. — Tájékozódni szeretnék, hová készülsz ilyen feldúltam Hallod?!... És ha már' nem köszönsz, legalább az ajtót ne csapkodd!:.. Mint a vadnyugaton. Ballábbal kelt fel... — Mit dohogsz, Bogár? — A fiad... Elrohant, de az ajtó is csaknem vele ment. Nem is reggelizett. Mint aki csatába rohan. — Nem, valószínű. Három vagy négy munkát vállalt mára. — Akkor pedig nőügy. Vagy most kezdi, vagy most fejezi be. Ebben a két esetben íelfokozot- tan ideges az ember a nők miatt, amíg fiatal. — Igen. Szarintem is. Bala Juli legutóbbi fiúja úgy rágta a körmét, mint egy hatéves. Dadogott is. Alig tudtam megállni, hogy ne nevessem ki szegény krapekot. Te? — Engem kért fel, hogy tolmácsoljam a szakítási szándékát. K-k-közöld vele k-k-kérlek, hogy én n-n-nem akarok k-k-kinyíród_ ni miatta az érettségin, J-j-juli miatt. — Közölted^ (Folytatjuk.)
