Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
\ 1976. január 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Munkaprogram öt esztendőre Szolgálat a vásárlókért 4. Hogyan élünk 1980-ban? Az ötödik ötéves terv válaszol erre a mindenkit foglalkoztató kérdésre] Az egy lakosra jutó reáljövedelem 18—20, az egy keresőre jutó reálbér 14—16 százalékkal növekszik az öt esztendő alatt. Igényeink szerint lehetne a növekedési ütem gyorsabb is.. Lehetőségeink azonban korlátozottak. Gazdaságilag már az 1974—1975-ben elért viszonylag magas életszint sem teljesen megalapozott. Köztudott, hogy az ugrásszerűen növekvő külgazdasági követelményekkel, az import drágulásával nem tartott lépést a belső tartalékok hasznosítása, a gazdálkodás hatékonyságának fokozása. így az életszínvonal emelésének szerényebb üteme is az elérhető legkedvezőbbnek számít, elérése és a jövő megalapozása a szokásosnál nagyobb erőfeszítést igényel a következő öt esztendőben. Az új ötéves tervidőszak első felében kell határozott lépéseket tennünk a gazdasági egyensúly javítása, a külföldi eladósodás mértékének csökkentése végett. S ekkor 1976—1977-ben lesz érzékelhetőbb az életszínvonal-emelés mérséklődése is. Az 1976. évi népgazdasági terv előirányzatai közt a reáljövedelem 3, a reálbér 1,5 százalékos növekedése szerepel. (Ezek megvalósulása — a fogyasztói árszínvonal 1976-ra tervezett 4,5 százalékos növekedését is figyelembe- véve — az egy keresőre jutó nominálbér (névlegesbér) 6,3, az egy lakosra jutó nomi- náljövedelem csaknem í) százalékos növekedését feltételezi.) Ez a szokatlanul alacsony fejlődési ütgm a lakosság túlnyomó többsége számára nem is hozhat érzékelhető életszínvonalemelkedést. Részben azért, mert a nominálbérek -és jövedelmek csak szűk körben emelkedhetnek a fogyasztói árszínvonal viszonylag magas ■ növekedési üteménél számottevően nagyobb mértékben. Másrészt azért, mert a közvéleménykutatás adataiból ismerjük, hogy a lakosság csak 5—6 százalékos reáljövedelem növekedésénél érzékeli az élet- színvonal emelkedését, az ■ ennél kisebb növekedés stagnálásnak, sőt visszaesésnek tűnik számára. S a látszattal szemben nem lehetnek elég hatásosak és meggyőzőek a 'tények. Statisztikai megfigyelések "alapján valószínűsíthető, hogy a viszonylag alacsony átlagos reálbér-növekedés esetén elkerülhetetlen bizonyos körben az élet- színvonal átmeneti visszaesése. Az intézkedések erőfeszítések ugyan arra irányulnak, hogy minél szűkebb legyén ez a kör. Így például a fogyasztói árszintet emelő legnagyobb tételt a hús-hentesáru drágulását bér- és jövedelemnöveléssel ellensúlyozzák. A tervek szerint fix összeggel emelik a béreket, a nyugdíjakat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. Vagy: hatszázalékos béremelésre és hatnapi nyereségrészesedés képzésére a legtöbb vállalatnak és szövetkezetnek lehetősége nyílik. Így is néhol, elsősorban a magasabb jövedelmű rétegeknél elkerülhetetlen lesz az átmeneti Visszaesés. Az ötödik ötéves terv második felében felgyorsul majd a reálbérek és jövedelmek emelkedése. Az öt esztendő végeredményeképpen tehát a társadalom minden rétegének érzékelhető módon emelkedik majd az életszínvonala. Azoké is, amelyeknél a nominál jövedelmek emelkedése az . első években a fogyasztói árszintnövekedés hátasat sem ellensúlyozza. Amíg a személyes fogyasztás növekedési üteme / átmenetileg mérséklődik elsősorban a magasabb jövedelmű rétegeknél, addig az életszínvonal alakulását szintén lényegesen befolyásoló össztársadalmi fogyasztás töretlenül növekszik. Így mindenekelőtt több lakás épül 1976-1980- ban mint az előző öt esztendőben.. Gyarapodik az .állami eigj- forrásokból épülő lakások’- fezáma életszínvonal 18-207.-167. A lakosság fogyasztása Egy főre jutó fogyasztás 98-100 kg 93.95 kg 76-78 kg és aránya is. Növekednek a közművesítésre fordított kiadások. Töretlenül folytatódnak az óvo- daépítkezésék, s több kórházi ágy és általános iskolai tanterem létesül, mint a megelőző öt évben. Ezek az invesztációk hosz- szú távon alapozzák meg a szociális gondoskodást, a növekvő társadalmi szükségletek magas fokú jövőbeni kielégítését. Az új ötéves terv nem vágyakat, az óhajokat összegezi, hanem a reális lehetőségekre épít. Kénytelen számolni azokkal a tartós, a jövőben is ható világ- gazdasági változásokkal, amelyek két év óta jelentős veszteségeket okoznak népgazdaságunknak. S az elmúlt két évben mi lényegében úgy dolgoztunk és éltünk, mintha nem is lennének e változások és veszteségek. Az új ötéves terv megváltozott feltételekhez igazodva lényegesen jobb, eredményesebb munkát igényel és némileg szerényebb életvitelt ígér. Mert csak így kerülhetnek az ország bevételei és kiadáséi egyensúlyba, így kerülhető el a mindenkit érzékenyen érintő visszaesés. K. J. (Befejező, rész; Ezért a pénzért!) NÉPRAJZ, HELYTÖRTÉNET ÉS SZÉPIRODALOM A nemzetiségi könyvkiadás ötéves terve Az ötödik ötéves tervben új szervezeti keretek között folyik majd a nemzetiségi irodalmi mű. vek megjelentélése. A Kulturális Minisztérium lepte egyaránt nagy figyelmet fordít a hazai délszláv, német, román és szlovák szerzők munkáinak publikálására. Több mint száz mű megközelítőleg 180 ezres, példány, számú kiadását határozták el, s döntöttek arról is, hogy a jövőben egyedül a Tankönyvkiadó fogja megjelentetni a legkülönbözőbb néprajzi jellegű, helytör. téneti és szépirodalmi — könyveket. ■ Az 1976—80-ig (erjedő időszak, ban sok nemzetiségi néprajzfeldolgozás és szépirodalmi antológia lát napvilágot, s fokozott figyelmet fordítanak a nemzetiségi könyvek választékának bővítésére is. Hazánkban 340 könyvtárban gazdagítják az állományt a nem.’ zetiségek nyelvein megjelent könyvek. Szerb-horvát és szlovén nyelven lát napvilágot A magyarországi délszlávok néprajza című kötet, amely a különböző népcsoportokra vonatkozó tanulmányokat tartalmazza, s ugyancsak e népcsoport kultúrkincseit gazdagítja Gulyás József válogatott verseinek és irodalmi munkásságának kritikai bemutatása. A tervek szerint megjelenik Vujicsics Tihamér: A magyarországi délszlávok népzenei hagyományaiból című posztumusz müve, amely minden hazai délszláv csoport népzenéjéből tartalmaz anyagot egy és több szólamra, énekkarra hangszerelve és témák szerint csoportosítva. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kiadványtervében helyet kapott a ,,Fogj tollat” című válogatás, amely az 1975-ös irodalmi pályázat legjobb munkáit gyűjti csokorba. Wiltmann György elbeszélései,' Fath György versei képviselik a kortársi szépirodalmat, s nagy érdeklődésre tarthat számot A magyarországi németek néprajza, valamint Bellái- Béla történeti munkája, amely eligazítást nyújt a magyarországi németség históriájában. Az igen gazdag és terjedelmes hazai román népdalkultúra hagyományait megörökítő, hangjegyes leírást tartalmazó kiadvány lesz a román nemzetiségi nép- dalgyűjtemény: a népköltészeti antológia pedig a hazai román nemzetiségi népköltészet gazdag gyűjtéséből nyújt, válogatást. Az itteni román irodalom legjobb írásait kínálja az a szépirodalmi antológia, amely a -nagysikerű Rügyek című irodalmi antológia példájára készül. ; Bemegyünk a húsboltba, ABC-be, KÖZÉRT-be — és étvágyunk, valamint pénztárcánk egyensúlyára ösztönösen ügyelve megvesszük az ínyünkre való húst, felvágottat, töltelékárut. Élvezettel legeltetjük szemünket a sokféle húson, -készítményen, s csupán azon morfondírozunk magunkban, hogy lehetne időnként nagyobb a választék. Néha ez is csak olyan értelemben „gondunk”, hogy valamiből éppen olyat nem találunk, amilyet előre elképzeltünk. Ilja, amit mi vásárolunk, arra „nemzetközi színvonalon” igényesek vagyunk. Pláne, ami hasunk szeretetével függ össze. S a kedvünkre való portékát hazavisszük, főzéskor, sütéskor külön belakunk már az illatával is. Amikor pedig feltálalták elébünk, nekiveselkedünk bekebelezésének. Nem is gondolunk olyasmire, hogy — hátha romlott. vagy fertőzött volt a hús, csak ezt az elkészítéskor nem látta a háziasszony, mert szabadszemmel nem is vehette észre. Eszünkbe sem jut ilyesmi miatt aggódni. Természetes, hogy amit az üzletben eladnak nekünk, az garantáltan egészséges. Természetesen — ez így is van. S természetesen azért, mert a vágóhídon, a húsipari vállalatnál erről intézményesen gondoskodnak. Csak mi, fogyasztók nem mindannyian vagyunk tájékozódva arról, hogy evégből külön kiréndeltség működik ilyen helyeken. Például a Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalatnál. Szép hosszú neve van ennek az önálló költség- vetési intézménynek: MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat. (Rövidítésekhez szokott szemünk könnyen kész / a képzettársításra — ÉHESZ. Ami — miért .ne tréfálkozzunk egv kicsit — majdnem étvágyunkra utal.) De féli;e a kedélyeskedéssel. Igen komoly szolgálat ez. Az ellenőrzés ki- terjed minden egyes jószágra — élő és levágott állapotban —, ami a vágóhídra kerül. S végigkíséri ez az egészségügyi szolgálat a feldolgozás, készítménygyártás teljes folyamatát. A kaputól az ugyancsak önállő laboratóriumig, tehát az élőállattól — annak zsígerein át a húsa. zsírja sejtjeiig, — éber szakemberek vigyáznák arra. hogy az egészségre ártalmatlan termékek kerüljenek ki az üzletekbe. S végül a fogyasztók asztalára. Dr. Szabó Tibor állatorvos tájékoztatott a kirendeltség szerepéről, munkájáról. Négy főállású és két kisegítő — nyugdíjas — állatorvos, két laboráns, két trichinella' vizsgálós hat — állategészségügyi szaksegéd látja-el az ellenőrző szolgálatot — két műszakban. Reggel 5 órától éjszaka fél 11-ig tart a munkájuk. Ennek méreteit a tavalyi IV. negyedév néhány adata jól szemlélteti. Ebben az időszakban 26 500 sertést, 4623 vágómarhát, 150 borjút, 330,juhot s 1 lovat vizsgáltak át „utolsó porcikájukig”. No és 271 — kényszervágásból származott különböző, fajú állatot. Ezekből fogyasztásra alkalmatlannak 1 db, feltételesen — azaz pl. hőkezelés után — forgal- mazhatónak 13 sertés bizonyult. Csekélyebb értékűnek pedig 18 — hogy csak ezt az állatot hozzuk fel példának. Ami fogyasztásra, forgalmazásra alkalmatlan, elkobozzák. s annak útja a szolnoki állatifehérje-fel- dolgozó üzembe vezet. A laboratórium vezetője dr. Teleki József. Nemcsak húst, hanem bármely állati eredetű élelmiszert vizsgálnak bakleorológiai lag. szerológiailag, fiziko-kémiailag. Évente 100 000 körüli vizsgálatot végeznek — innen a megye többi területéről, állatorvosoktól, magánosoktól bejövő anyagon. Fennállásuk — 15 év — óta 17 célfeladat! dolgozatot írtak meg. amiből 3-at az Akadémia fogadott el. 1 pedig országos újításként szerepelt. Ezenkívül cikkek, tanulmányok, szakpublikációk is.jelzik tudományos munkásságuk sokrétűségét Tóth István A könnyűszerkezetek térhódítása, előnyei Hazánkban mintegy fél évtizede kiemelt fejlesztési irányzattá lett a könnyűszerkezoles építési mód, amely egyébként része a KGST komplex programjának is. A különféle célt szolgáló szerkezetek könnyítése elsősorban a műszaki-tudományos ipari fejlődés adta lehetőségeken alapul. Alapvető a könnyűszerkezetes építésnél, hogy a szerkezeti erve- zés és a kivitelezés egységest egésznek tekintendő, nem pedig különálló folyamatoknak. A könnyűszerkezelés építési módot gyakran vádolják azzal, hogy drága. Ez azonban nézőpont kérdése. Ha ugyanis a legdrágább könnyűszerkezetes épületet vetjük össze -a legolcsóbb hagyományossal — s ez gyakori eset! — torz képet kapunk. Ám számításba kell venni, hogy ennek az építési módnak nagy előnye a gyorsaság, továbbá, hogy az épü_ letek karbantartása . rendkívül egyszerű. Nem szabad elfelejteni,, hogy az igények fokozódásával egyre kedvezőbben alakulnak majd a .költségek is, jobban el fog osztóm a licencvásárlásra, a honosításra és a sorozatgyártásra való felkészülésre fordított jelentős összeg. A negyedik ötéves terv időszakában a vártnál kisebb volt a hazai beruházók igénye a köny- rvyűszerkezetes épületek iránt. Az építkezések' fokozódó üteme, az élet azonban megköveteli, hogy a következő években nagyobb mértékben terjedjen a korszerű, modern építési mód. Túlteljesítette tervét az építőipar Népgazdaságunk múlt évi terve az ország építési-szerelési feladatainak 5—6 százalékos, s ezen belül az állami építőipar termelésének 6—7 százalékos növelését irányozta elő. A vállalatok gazdálkodási mérlegének lezárására ezután kerül sor. de az eddigi adatokból már kitűnik, hogy a tervezetet meghaladó ütemben bővítette termelését az építőipar. Az állami építőipari vállalatok 6—7 százalék helyett 8,7 százalékkal több munkát végeztek tavaly, mint az előző évben, s e növekedést elsősorban a termelékenység javításával alapozták meg. A KPM építési vállalatok érték el I legdinamikusabb fejlődést, s a termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásaitól eltekintve a kivitelező szervezetek valameny- nyi szektora túlteljesítette előirányzatát. A legnagyobb volumenű építési munkálatokat vég- zp ÉVM-vállalatok is a tervezetnél jobban, 7,3 százalékkal bővítették termelésüket, s a korábbinál nagyobb ütemben növelték a termelékenységet. A tanácsi vállalatoknak és az. építőipari szövetkezeteknek a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlődése jó alapot nyújtott a lakosság részére végzett építési munkák kiterjesztésére. növelésére is. Az építőipar kivitelező szervezetei — állami vállalatok, szövetkezetek. tsz közös építőipari vállalkozások — 1 1975-ben csaknem 51400 új otthont adtak át. ami több mint 2100-zal haladja meg az előző évit, de a tervben előírtnál mintegy 700-zaI kevesebb. Az állami építőipari vállalatok viszont az előirányzottnál majdnem ezerrel. az előző évinéli pedig csaknem 1900-zal több új lakást adtak át 1975-ben. Ennek túlnyomó részét, 40 000-nél js többet építettek az ÉVM-vállalatok dolgozói. Ez a munka megfelelő alapot nyújt arra., hogy az 1976. évi tervükben átadásra előirányzott 34 500 lakást á korábbinál egyenletesebb ütemben építsék fel, annál is inkább, mert ez < a. feladat mérsékeltebb. A kivitelező építőipar idei terve 6—6.5 százalékkal, ezen belül az ÉVM-vállalatoknak 6—7 százalékkal nagyobb építési feladat elvégzését irányozta elő, mint a múlt évben. • Az épitőanvagiparban az élénk kereslet kedvezően befolyásolta, ösztönözte a termelés bővítését. Fontos új beruházások üzembe helyezésével jelentősen növekedett az azbesztcement-lemezek, a kerámia padlóburkoló lapok, és a- húzott síküveg termelése. A mész- és cementipar. a kő- és kavicsipar, valamint a betónelemgyartás a tervezettnél mérsékeltebben növelte termelését, és így végeredményben az épitőanvagipar az előirányzott 7 helyett 6.5 százalékkal szállított' több terméket az építőknek, mint az előző évben. A szocialista import terven felüli növekedésének eredményekéfit összességében tovább javult, megfelelően bővült az építőanyag- ellátás. Az idei feladatok szerint az~ építöanyagiparnak a termelés 6 százalékos bővítésével kell gondoskodnia az építők mennyiségi, minőségi és választéki igényeinek rugalmas, zavartalan kielégítéséről. Az átlagosnál dinamikusabb fejlődést kell eléírni a mész-, a cement-, az üveg- és az szigetelőanyag-iparnak. A termelés hatékonyságúnak növelésével pedig lehetővé' tenni, hogy a termelés bővítésének 88 százalékát fedezzék a termelékenység emelésével. (MTI) 9 I)r. Teleki József laborvezető és Győri Illésné laboráns a mikroszkópok mellett. • Dr. Teleki Józsefné laboráns az autoklárot csukja le. (Tóth Sándor felvételei) 9 Dr. Szabó Tibor fejvjzsgá- latot végez, s mintát vesz a nyirokcsomókból. Pintér László figyeli a fogásokat. 9 Kövcsdi Dezsőné állategészségügyi szaksegéd minden szervet átvizsgál, szemmel, fogással, tapintással s darabolással.
