Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
4 • PETŐK! XÉPF. n 1075. december 14. Mennyi vizet „isznak” a növények? Látogatás az agrometeorológiai obszervatóriumban Köztudott, hogy Bács-Kiskun megye az ország egyik legszárazabb területe. Egyes növények fejlődésük, növekedésük során nem kapnak megfelelő mennyiségű csapadékot. A termés meny- nyisége és minősége szempontjából döntő jelentőségű, hogy a mezőgazdasági szakemberek az öntözés céljából pontosan ismerjék az egyes növényfajták vízigényét. A gabonafélék optimális vízfogyasztásának kutatásával az 1955-ben Martonvásáron létrejött Agrometeorológiai Obszervatórium foglalkozik. A kutatások sikeres eredményei arra ösztönözték a szakembereket. hogy emellett még egy intézetet alakítsanak, amely majd a kertészetnek nyújt segítséget. Az ország második agrometeorológiai obszervatóriumát 1959-ben Bács- Kiskun megve székhelyén állították fel. Kecskemét határában fákkal, gondozott parkkal övezett emeletes ház. bejárati ajtaján tábla: Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervátórium. Az épület mögötti parcellákban különféle kertészeti növényeket termesztenek. — Nem véletlen, hogy éppen ide, az akkori Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti • Intézet szomszédságába építették az obszervatóriumot — magyarázza dr. Szilágyi Tibor, az intézet vezetője. — Mindennapi munkánk elengedhetetlen feltétele a mező- gazdasági szakemberekkel, kutatókkal való együttműködés, s a szoros munkakapcsolatot, természetesen akkor sem hagytuk abba. amikor a melletünk levő intézmény zöldségkutatói intézet lett. Nyilvánvaló, hogyi mi is zöldség, és szőlőkutatássali helyesebben a növények vízigényének pontos megállapításával^ foglalkozunk. A későbbiek során a kutatási terület némiképp módosult, s jó néhány éve már paradicsommal, csemegeszőlővel, barackkal és almával kíséretezik az obszervatórium három kuatója. akik közül ketten jelenleg Budapesten dolgoznak. Az évtizedek óta tartó kutatómunka lényege.. hogy a Kecskemét környékén termő növények 0 Uoronkai Józsefné, az intézet munkatársa telefonon jelenti Pestre az időjárási adatokat. (Szilágyi Mihály felvétele) hány milliméternyi természetes csapadékot kapnak, s mennyire lenne szükségük. 1901-től rendelkezésükre állnak olyan adatok, amelyek az e környéken lehullott évi csapadékmennyiséget napi pontossággal jelzik. Innen tudni azt is, hogy volt olyan év. amikor Bács-Kiskun megye északi részén közel száz napig nem esett eső. A több mint hetven év alatt összegyűjtött adatokból ki lehet számolni azt is, hogy melyik évben, illetve az év melyik szakában várható jelentősebb csapadékmennyiség . illetve körülbelül mikor számolhatunk szárazságra. A mezőgazdaság szempontjából nagyon jelentős annak megállapítása. hogy a fejlődő növényeknek mennyi vízre van szükségük. ugyanis a vízhiány a ter- méis< mennyiségét, a napfényt, illet, ve a hőmérséklet minőségét befolyásolja. Bács-Kiskun megye nagyüzemi gazdaságaiban hamarosan bevezetik az öntözéses gazdálkodást. Ekkorta a kecskeméti obszervatórium pontos adatokat ad, hogy az egyes növényeknek, elsősorban a paradicsomnak, szőlőnek, almának és baracknak mikor mennyi csapadékra van szüksége. Ezt jelenleg az. úgynevezett evapotranspirációs berendezéssel vizsgálják. Ennek lényege, hogv a kísérleti parcellák alatt egy méter mélyen úgynevezett U- nyészedényeket helyeztek el. s ezekben víz van. A növények tehát annyi vizet fogyaszthatnak el. amennyire szükségük van. s ezt a mennyiséget egy pincelaboratóriumban naponta többször . mérik. Érdekes adat: tavaly például a kísérleti területen a paradicsom 560 milljméternyi természetes csapadékot kapott, de a megfelelő növekedéshez 400 milliméternyi vízre volt szüksége. Nyilvánvaló, hogy a nagyüzemek, ben az öntözéses gazdálkodás során ez. is rendkívül jelentős adat lesz — Kutatómunkánk talán egyszerűnek tűnik, de a legegyszerűbb vizsgálathoz is több kötetnyi adatot kell gyűjteni — jegyezte meg dr. Szilágyi. Tibor.— Áhhoz, hogy a mezőgazdaságnak valóban segítséget nyújtsunk, magas matematikai műveletek elvégzésére van szükség. így tudjuk "csak' átádnl>-tapnsztálatainkat a gyakorlatnak. Jelenleg a Budapesti Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti karával közösen azt vizsgáljuk, hogy a kuko ricamoly rajzásának milyen ág rometeorológiai feltételei vannak A kecskeméti obszervatóriumon kívül Szarvason nemrég ad ták át rendeltetésének az ország harmadik agrometeorológiai kutatóintézetét. S mivel Pécs környékén igen sok kárt tesz a mezőgazdaságban a jégeső, a meteorológiai szolgálat hamarosan a pécsi Tenkes hegyen jégeső-ciháid tó központot létesít. A jégeső-elhárítással egyébként a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban már régóta foglalkoznak a szakemberek.. Tárnái László 57 MILLIÓS TERMELÉS ÍNYCSIKLANDOZÓ ÚJDONSÁGOK Konzervüzem Kiskőrösön 0 Készül az almabefőtt, a hámozást még kézzel végzik. — Gyümölcstartósítás és pálinkafőzés a fő feladatunk — tájékoztatott Csizmái- József, a Kalocsai Paprikafeldolgozó és Konzervipari Vállalat kiskőrösi telepének vezetője. — Üzemünkben 331-en dolgoznak. a nyári szezonban pedig még hatvan-hetven diákot is foglalkoztattunk. Év közben sok nehézséggel kellett megküzdenünk, mégis sikerül elérnünk az előirányzott 57 millió forintos termelési értéket. A fő gondol az okozta, hogy nagyon gyenge volt az idei gyümölcstermés. Egyedül a körtefák hálálták meg a gondozást. Így azután menet közben más mun• Végvári I’álne targoncájával a feldolgozóba szállítja a ribiz- fcével telt üvegeket. (Opauszky László felvételei) káról is kellett gondoskodnunk. Elvállaltuk hetven vagon csemegeuborka készítését. Egy és 5 kilogrammos üvegekben szállítják a Szovjetunióba és az. NDK- ba. Ugyancsak az. idén először a meggymárka üdítő ital alapanyagának előállításával is foglalkoztunk. Ez bevált, s az idei 25 vagonnal szemben jövőre valószínűleg még többet készítünk. A pálinkafőzésre sem fizettünk rá. A tervezett 2 ezer hektoliter helyett 3,5 ezer hektoliterrel főztünk, illetve értékesítettünk. A nálunk készült pálinka már országos hírre tett szert, minőségével elégedettek, a fogyasztók. — Mivel foglalkoznak most a telep dolgozói? Az almabefőtt és almaié gvár- tósa a legfőbb feladat. Az alma különbén a vegyesbefőtt egyik alkotója, amihez még cseresz- nvet körtét, őszibarackot és szilvát adagolunk. Ebből ötven. sárga barackdzsemből pedig 40 vagonnal szállítunk a Szovjetunióba. Újdonságnak számít a ribisz- kodzsem, amelyet 150 mázsa gyümölcsből most készítünk először. Ez iránt máris nagy az érdeklődés. s úgv igyekszünk a gyártással, hogy karácsony előtt az üzletekbe kerülhessen. — Korszerűsítették-e az idén az üzemet? — Elkészült a telep belső \szennyvízhálózata 1,7 millió f orintos beruházással. A napokban megkezdődött a műszaki átadás és hamarosan rákötik a városi hálózatra, ami újabb 2.6 millió forintba kerül. Dolgozóink legnagyobb örömére elkészült a saját üzemi óvodánk. Két szolgálati lakást alakítottunk át erre a célra félmillió forintos költséggel. Nagyon sokat segítettek a szocialista brigádok, s a telep szinte minden dolgozója kivette részét a társadalmi munkából. A közeljövőben tartjuk az. ünnepélyes avatást. A negyven gyermek elhelyezésére alkalmas óvodában már húsz apróság tölti napjait két óvónő és négy dadus felügyelete mellett. A szocialista brigádokkal kapcsolatban még el kell mondanom azt, hogy élen járnak a termelésben, a takarékossági terv végrehajtásában. mindamellett jut idejük munkatársaik segítésére is. Egyik dolgozónknak, akinek- öt iskolásgyermeke van és a felesége beteg, igen rossz állapotban volt a háza. Segítséget kért és kapott a November 7 és a Fel- szabadulás brigádtól. A városi tanács rendelkezésükre bocsátott egy bontásra kijelelt házát, amelynek anyagából szépen rendbe hozták Budi Géza házát* akinek így kétszobás, szép ittho- na lett O. L. Olcsó, gyors, biztonságos: újítással gépesítették a rakodást Az Alföldi Tüzép Vállalat szállítási osztályának két munkatársa, Zinger Nándor és Apró Lajos éveken keresztül rettegve várta a tetőfedő cserép megérkezését. Ezek kirakása ugyanis nemcsak jelentős munkaerőt igényelt, de sokáig is tartott, s általában kocsiálláspénzt kellett fizetniük a MÁV-nak. Az. ömlesztve szállított cserép eléggé törékeny is volt, s a rakodáskor.,is jelentős mennyiség ű ?, i seje ,j t/.; kelet kőzett. Addig-íáddig IjöSszankodtak.-iirti« végül nagy fába vágták a fejszéjüket, ázaz elkészítettek egy raklapkiemelő segédeszközt. A berendezés tulajdonképpen olyan egyszerű, mint Kolumbusz, tojása. A gyártó vállalattól. a Békés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalattól ugyanis a cserepet sík rakodólapon kapják, amelyre 240 darab cserepet helyeznek el. Ezt az egységrakományt, amelyet műanyag pántokkal fognak össze, villás kiemelő szerkezettel a vagonból daruskocsival kiemelik, s egyenesen a gépkocsira helyezik. Ezt nemcsak a szabályosan érkezett rakodólapokkal képesek elvégezni, de azokkal is, amelyek a szállítás, tolatás közben összecsúsznak. Ezek a rakodólapok védik a cserepet a töréstől, s nagyon meggyorsítják a kirakodást. Az eszköz ára a munkadíját és az anyagot is beleszámítva mindössze 1500 forint, ám az ilyen módszerrel történő vagonkirakás két embernek — fizikai megerőltetés nélkül — mindössze egy órát vesz igénybe. Illusztrációképpen elmondanánk, hogy egy vagon cserép kézi kirakása két ember 8— 10 órai erős fizikai munkáját igényli, s mázsájáért 80 fillért fizetnek. Az újítással tulajdonképpen egy vagonnál 1300 forintot, időt és vagonálláspénzt, fizikai erőt takarítottak meg. Arról talán érdemes említést tenni, hogy ezzel a módszerrel történő szállítás, kirakás során a törés minimális, s egy-egy cseréprakat könnyen átvehető, átadható, tovább szállítható» rv^t sasi tuíiT inra üvrtK Az újítást nemcsak elfogadta, de már be is vezette az Alföldi Tüzép, a Kelet-magyarországi Tüzép, a budapesti Tüzép Vállalat, a 9. és a 10. Volán Vállalat. December 1-től a MÁV az ilyen módon szállított cserepet bevonta az úgynevezett csereraklapos forgalomba, vagyis a raklapokért csak egyszer kell fizetnie a Tüzép Vállalatnak használati díjat, •átAz újítók azonbim'Túlléplek a Icserépszállításon, kipróbálták, ha ■BUgyanez a raklap ás kiemelő szerkezet alkalmazható a B—30- as téglánál is. A nagykanizsai téglagyár már ezeken szállítja termékeit a megyébe. A rakodólapok és a berendezés még ezt az ezer kilogrammos terhét is köny- nyen elbírja, csökkentve ezzel a vagonki rakás és a gépkocsi ba rakás idejét, költségeit. Az Alföldi Tüzép Vállalat két munkatársának újítása önmagáért beszél. A takarékosság, a fizikai munka gépesítése késztette Zigner Nándort és Apró Lajost, hogy tegyenek valamit a vállalat, a népgazdaság, de önmaguk érdekében is. Az ilyenfajta újítások, ésszerűsítések segítik elő a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtását. • Munkában a raklapkiemclö segédeszköz. Gémes Gábor (23.) — Hol hagyták? — Kelemen hazahozza. — Elfordultam tőle. Ránéztem Artúrra, Annára. — Feljöttök? Feljöttek. Anna egyenesen a konyhába ment. Kávét főzött. Behozta, letette elénk a tálcát. — Igyátok meg. kérlek. — Már újra határozott volt, s ettől megfiatalodott. — Tessék, ne hagyjátok kihűlni. Villanyt gyújtott. Kivitte a hamutartót. Tisztára mosva hozta vissza. Ablakot nyitott. — Ennetek is kell. A frizsiderben látok húst. Megsülöm. Katit pedig nem lett volna szabad otthagyni. Felébred, egyikőtök sincs mellette, meg fog rémülni. Hol hívhatom fel azt a Kelement? Artur szólt rá: — Csillapodj, kérlek. Jóska nem hagyta volna ott a kislányt, ha nem lenne jó kezekben. Anna végigmérte Artúrt: — Mit tudod te... — De nem folytatta. Kifordult a szobából. Később sercegő zsír szagát éreztük a konyhából. Artur feltápász- kodott a fotelból. Becsukta a szobaajtót. Valamelyik zsebéből papírzacskót keresett elő. A zacskóban ezüstpapírba csomagolt bonbonok voltak. Megkínált. Nem vettem belőle. Előbb a kávét is nehezen nyeltem le. Artur kibontott egy bonbont. Megnézte, betette a szájába és látszott, hogy a nyelve élvezettel nyomja szét a szájpadlásán a töltött csokoládét. A bonbonok ... Tíz éve kapott rá az. édességre? Tgon. Nagyjából tíz éve. Azóta hízik. Kelemen fél kilenckor telefonált : — Hazahoztuk Katit, ide hozzánk. Jobb lesz. ha itt alszik. Orsikával egy szobában Hidd el, itt jobb helyen van. Orsika tud bánni vele. Anna felpattant, ki akarta venni a kezemből a kagylót. — Hát én beszélek ezzel az emberrel... Nem adtam oda a kagylót. — Rendben van. Bandi. Később. ha lehet, hívj fel még egyszer. Anna sértetten viharzott ki a konyhába. Később behozta a sültet. Gyors mozdulatokkal tálalt. húst, savanyúságot, még majo- nézes krumplit is, amit közben Tamással hozatott fel a bisztróból. A sült illatos volt ínycsiklandozó is bizonyára. Nem éreztem az ízét. Imre helye üres volt az asztalnál. Katié is. Matildé is. Imre nem jött elő a szobájából. Kati Kelemenéknél volt. Matild meghalt. Ültem az asztalnál és ettem. Artúr szemben ült velem, ő is evett. Rágtunk és nyeltünk, mert a gvomrunk így diktálta. Csak a koszos katonaruha hiányzott rólunk. meg a borosta a képünkről, és huszonnégy évvel öregebbek voltunk, mint annakidején, amikor negyvenöt tavaszán megismertük Annát... o i r — Miért nem akartál beszélni Kelemennel.. Bogár? 4 — Nem akartam. Még nem tudom, elmegyek-e Orsiékhoz. Bandi bácsi ideges, ha nem kap határozott választ. — Én még sose láttam idegesnek. Az a gyanúm, hogy te se. — Hát akkor csak magam.miatt nem akartam beszélni vele. — Te látszol idegesnek. Bogár. Feküdj le. — Mindjárt, Zavar a jelenlétem? — Nem zavar. Rendben van, aludj el itt állva, majd összeszedlek és beraklak az ágyadba. — Úgyis régen vittél ágyba. — Hány kiló vagy? — ötvennégy. Elbírnál? A nyakadba kapaszkodnék, úgy köny- nyebb. La vie sportive, ce mé- tier déja... Teniszezni se jársz újabban. Az idén tavasszal egyszer se mentél. Kár volt dobni azt a tavalyi nőt. az legalább a teniszre rákényszerített. Miért koptattad le? — O szakított velem, én csak arra szorítkoztam, hogy ne tartsam vissza. Ésszerűtlennek ítélte, hogv perspektivátlan kapcsolatra fecsérelje az idejét az ő korában. — Világos. Te csak szimplán megértő voltál iránta. Hány évet vallott be a hölgy? — Harminchatot. Ne nézz rám ilyen kételkedő szemmel, igazat mondott. Egyébként ahogy hallottam márciusban férjhez is ment így jó. ahogy történt. Harminchat éves korban már takarékoskodni kell az idővel Fiatalabb fejjel is tanácsos, de harmincon felül egyenesen kötelező — Ai fiatalabb korra tett célzásod nekem szólt? — Igen. Nevezetesen arra vonatkozott. hogv elballagsz a szobádba és magadra húzod a takarót. Hóinak is nap lesz. holnap is gyötörni fogad az agyadat. — Oké. magadra hagylak. Amíg a fiad haza nem ér. nem vagy hajlandó kibújni a papírjaid közül? — Nem hiszem, hogy megvárom. Úgyse végzek ezzel a töménytelen betűvel. Ha a dolgozók egyszer rászoknának, hogy tíz sorban írják le. ami tíz sorban leírható... Rámegy a vasárnapom fele is. Irigyellek. Bogár. én a te helyedben kapva- kapnék az alkalmon, hogy elmeneküljek a Balatonra. Vagy netán van valami fontos, ami itt maraszt? — Nincs. Legfeljebb az, hogy ki fog főzni rátok. — Ismerhetsz bennünket, érted minden áldozatra készek vagyunk. Most is vállaljuk a legényéletet. — Valid be, hogy meg akartok szabadulni a felügyeletemtől. — Igen, el kell ismernem. De hát ez. nálunk családi vonás. A Kozári név viselői ösztönös tilta- kozásssal hárítanak el maguktól minden kísérletet, ha valaki felügyeletet próbál gyakorolni felettük. De ezzel nem mondtam újat neked... — Nem mondtál újat. önismereti téren különben is egyre csekélyebben a hiányok nálam. Vannak pillanataim, amikor úgy érzem. hogy már tudom, ki va^ gyök. — Részleteznéd? — Mit? — Ezt az ünnepélyes, de meglehetősen szűkszavú nyilatkozatot. amit. másodpercekkel előbb intéztél hozzám. Tehát? — Most nem részletezem. Almos vagyok, ilyen állapotban a pontos fogalmazás meghaladja erőimet.. Bocsánat, hogy ekkorát ásítottam. Adok egy puszit az okos homlokodra... Ez is klassz nálad. apu. hogv nem vagy hajlandó megkopaszodni. — Az én hajam is ritkul már. Bogár. Régen volt az. amikor olyan sűrű volt. mint a tiéd. De azért remélem, kitart, amíg én kitartok. Nem bánnám, ha majd csak attól ritkulna gyorsabb ütemben, hogy az unokáim ci- bálják... Mi bajod? Bogár . . . — Semmi. Mit nézel rajtam? .:. Mondom, hogy semmi. Vagy az, hogy Géza mindenféle hülyeséggel etetett... Borzasztó azzal a béna lábával. Eltűnők, apu. Szia. — Szervusz, Bogár. Reggel pedig ne kelj korán. Én majd megcsinálom a reggelit. Mozgás, betakarlak. Q Kitartott. Nem sírta el magát, nem csuklóit el a hangja. Hősiesen kipréselt magából egy kedves hazugságot is a béna barátjáról. Betakartam. Behunyta a szemét, mintha abban a pillanatban el is aludt volna. Valamikor régen figyeltem fel először, és azóta jónéhányszor ismételten észrevettem, hogy egyes emberek, főleg nők szép arca egyszerre veszít a hatásából, rosszabb esetben meg is csúnyul vagy csak jellegtelenné válik, ha az illető lehunyja a szemét, sőt egészen érdektelenné fakul az arca, ha a gazdája elalszik. Adél is ilyen volt. Ha elaludt és ettől eltűnt a fürge szeme, elernyedtek a vonásai, néha kifejezetten csúnyának láttam. (folytatjuk.)
