Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-10 / 289. szám
19*5. december 10. • PETŐFI NÉPE 0 5 Baja A Duna és a Kamarás-Duna — más szóval a Sugovica — partján épült városnak fejlődését, egész történelmét meghatározza fekvése. Már az 1700-as évek második felében kézműipara és kereskedelme olyan je-' lentős, hogy az 1788-ban Pozsonyban megjelent közgazdasági lexikon kis Pestnek nevezi. Utcái, terei történelmi korokat idéznek. Itt született Tóth Kálmán író és politikus, Türr István, Garibaldi tábornoka, Mészáros Lázár, a szabadságharc hadügyminisztere, Kliegl József, a világ első belűszedógépenek feltalálója. A helyi gimnázium adott katedrát Babits Mihály költőnek és- tSzarvas Gábor nyelvtudósnak. .4 város szülötte Teles Ede szobrászművész is, itt tevékenykedett Nagy István és Rudnay Gyula festőművész, akiről alkotóházat neveztek el. Innen indult világjáró útjára Jel- ky András szabólegény. WMíliliü r 1I 1 ll r a íl 1 * » £ 3lÉ • A bajai tanársháza. (Görbe Ferenc felv.) VÁROSOK A TERVIDŐSZAK VÉGÉN 0 A Magyar Híitöipar bajai gyárában a Zrínyi szocialista brigád mélyhűtött csemegekukoricát csomagol exportra. 0 A József, városi új lakótelep. 0 Ilccken- berger Istvánná szövőnő a nemrég kapott gép mellett a Bajai Finomposztó új műhelycsarnokában. A város vezető testületéi kiemelt figyelmet fordítanak a lakásépítési program teljesítésére. A központi párt- és kormányhatározatok kedvező hatást váltottak ki, különösen jelentős a munkáslakás-építés támogatása. Tizenötezer ipari munkás Az ipar jelenleg is meghatározó szerepet tölt be a 30 ezer lakosú város gazdaságának fejlődésében. Csaknem 15 ezren dolgoznak az ipari üzemekben. A fejlődést jól érzékelteti, hogy 1960-ban csak hatezer munkást foglalkoztattak az üzemek, 1970- hez képest pedig 15 százalékos a létszámemelkedés. A foglalkoztatottság szerkezete jól illeszkedik a munkaképes lakosság ösz- szetételéhez- Legjelentősebb , a ‘'■vasú 'és : textilipar, ezt követi, a 'fá-, élelmiszer»,' építőipar , és szolgáltatás. Az előbbi számok is utalnak arra, hogy a város iparának fejlődése meghaladja az országos és a megyei átlagot. A munkások 70—80 százaléka a tárcaiparban dolgozik, itt a leggyorsabb az előrehaladás. A gyártmányfejlesztés a népgazdasági programokhoz csatlakozik. Ez egyúttal növeli az üzemek munkásainak felelősségét, hiszen termékeik bel- és külföldön egyaránt keresettek. A GANZ Villamossági Müvek bajai készülékgyára, valamint a Kismotor és Gépgyár 5. sz. gyára, a KGST járműprogramjához kapcsolódik. Villamos mozdonyok vezérlő berendezéseit gyártják, ezenkívül vonatbiztosító berendezéseket, járműalkatrészeket, felszereléseket készítenek. A Finomposztó Vállalat 800 millió forint beruházást igénylő rekonstrukciója is a nemzetközi kapcsolatok fejlődésével függ össze és arra épül. A IV. ötéves terv időszakában az építésre és gépi beruházásokra költött ösz- szeg eléri a 470 millió forintot. A Férfifehémemű Gyár bajai gyáregysége a géppark fejlesztésére 15 millió forintot költött az utóbbi években. Az élelmiszer- ipar jelentős bázisa a Magyar Hűtőipar bajai gyára, amely nemcsak az itthoni igényeket elégíti ki, hanem jelentős értékű exportot bonyolít le. Megjegyzendő, hogy a tanácsi és a szövetkezeti iparban nem ennyire kedvező a kép, a fejlődés kisebb mértékű. Mind a két szektorban sok a tennivaló a technikai színvonal növeléséért, heterogén a termékszerkezet, az igényektől elmaradt a termelés szervezése. A tanácsi vállalatok mérsékelt fejlődési üteme indokolja a továbblépést. A Fémipari Vállalatot összevonták az Egyesült Villamos Gépgyárral. Több ipari szövetkezet tagsága is elhatározta az egyesítést. Tavaly — többek között — a Csökkent Munkaképességűek Vegyesipari Szövetkezete és a Ruházati Szövetkezet tagsága döntött az összevonásról. Egyik gondja a város vezetésének, hogy az építőipar a IV. ötéves terv időszaka alatt fiém . tűdig, kielégíteni a beruházási ijgenv'ekét, ami elsősorban az egészségügy és a közoktatás fejlesztését hátráltatta. Az iparágra a szétszórtság és az alacsony technikai színvonal jellemző.' Az idén sikerült létrehozni a Bajai Építőipari Vállalatot, amelytől a termelés növekedését várják. Legjelentősebb állami építőipari vállalat a Bács-Kiskun megyei. Bár technikai felkészültsége ennek sem kielégítő, de vállalásait többségében határidőre teljesíti, ezért elismerően szólnak munkájáról. A Lakberendező Szövetkezet, valamint a városgazdálkodási vállalat és különböző más szövetkezetek erejükhöz mérten sokat tettek a lakásépítési, tatarozási, felújítási feladatok végrehajtásáért, közreműködtek a kisebb beruházások megvalósításában. A decemberi határozat ösztö--. nözte az üzemeket a belső tartalékok feltárására. Javult az üzem- és munkaszervezés. Ennek egyik eredménye, hogy a többlet termelés 88 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. Az edigiekből is látszik, hogy a IV. ötéves terv időszaka alatt jelentős ipari beruházások valósultak meg, amelyek 15—20 százalékkal haladják meg az, előirányzatot. Jónak ítélhető, hogy a rendelkezésre álló ösz- szegek 60 százalékát gépekre, 40 százalékát épületre költötték, és az is kedvező a fejlődésre, hogy az összes beruházás 80 százaléka a tárcaiparban valósult meg. Mindezek eredménye az is, hogy a termelés fejlődése a négy év alatt 210 százalékot ért el, amely szinte egyedülálló. A város iparának ez évi termelési értéke mintegy 3,7 milliárd forint, melynek zömét a vasipar és a textil-ruházati ipar adja. A város fekvése indokolja, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi hajóforgalomba. A csepeli és a győri kikötő mentesítésére Baján szabadkikötő létesül, amely szintén egy fontos beruházása ennek a tervidőszaknak, és áthúzódik a következő esztendőkre is. Épül az Állami Termékraktározási és Forgalmi Vállalat tranzitraktára a Duna mellett. Közlekedési tanulmányterv Ezzel át is térhetünk a közlekedés gondjaira. A kiskunhalas—dombóvári vasútvonal korszerűsítése sokat jelentett a városnak. Elkészült az 5l-es út Budapest felé eső szakasza. Üj műszaki telephelyet kapott a Volán, rakodó pályaudvar épült. Ha lassan is, de készül a busz- pályaudvar. Az említettek ellenére a város közúthálózata korszerűtlen, szűk az áteresztő képessége. Lassítja a forgalmat az elavult Duna-híd és a szegedi úti vasúti sorompó. A teher- és személyforgalom növekedése messze meghaladja a gépparkét. Ez utóbbi pedig nehezíti az anyagmozgatást, az áru szállítását. Mindez befolyásolja a termelést is, a város és a járás ipari üzemeiben, hiszen sok eset. ben a szállítás nehézségei miatt késik a nyersanyag. A város vezetősége keresi a fejlődés lehetőségeit. A tömeg- közlekedés fejlesztésére tanulmánytervet készítettek. Ennek végrehajtása legalább annyira sürgető, mint a vasútállomás rekonstrukciója és az új Duna-híd építése. Az elején utaltunk arra, hogy Bajának kereskedelmi tradíciói vannak. Ezek a régi hagyományok jelenleg is hatnak. Három nagykereskedelmi vállalatnak 0 Csend van a vízen. Ősz elejei felvétel a Sugovicáról. van lerakata, amelyek forgalma egymilíliárd forintot tesz ki. Hasonlóképp meghaladja az. egy- milliárd forintot a kiskereskedelmi forgalom. Az utóbbi években az esetenként jelentkező hiánycikkek ellenére bővült a választék. A kereskedelmi forgalom számottevően emelkedett, a kiskereskedelemé évente 8— 10 százalékkal. Segítette a kereskedelem kulturáltabbá tételét az új Bácska- és a Bútoráruház bekapcsolódása. A fogyasztási igények jelzik az életszínvonal emelkedését, hiszen a kereslet az értékesebb termékek irányába tolódott el. Baja elsők között van az országban az egy lakosra jutó ruházati forgalomban. A párt Politikai Bizottságának 1973 júliusában hozott határozata alapján a városi és a járási pártbizottság közösen városellátási bizottságot hozott lét. re, amely elősegítette a mező- gazdasági üzemek aktívabb részvételét az árukínálatban. A Bajai Állami Gazdaságnak mintaboltja van, ezenkívül négy állami gazdaság hozott létre közös elárusítóhelyet, a város egyetlen termelőszövetkezete, az Augusztus 20. zöldségkertészete számottevően segíti az ellátást. Itt szükséges megjegyezni, hogy alapos megfontolás után egyesült a város három közös gazdasága, a Micsurin, a Lenin, és a Vörös Fény. így jött létre az említett Augusztus 20. Termelő- szövetkezet. Tavaly pedig a város másik szövetkezete, a Duna a vaskúti Bácskával egyesült. Ennek eredményeképpen nőtt a gazdálkodás hatékonysága, javult a munkaszervezés, szakosodott a gazdálkodás. E kis kitérő után térjünk ismét vissza a kereskedelemre. Égető gond a növekvő forgalom mellett az állandó szakemberhiány. Okai közismertek. A_ város kedvező adottságai lehetővé teszi az idegenforgalom fejlesztését. Az igazság az. hogy csak az utóbbi időben kezdtek kialakulni a vendégfogadás feltételei. Idegenforgalmi irodát hoztak létre, átadták a kempinget a Petőfi-szigeten. A további fejlesztés a következő esztendők feladata lesz, különösen a vendéglátóipar vonatkozásában. Ugyancsak sokat kell még ten. ni a szolgáltatások bővítéséért. A minőség javult ugyan, de elmaradt a növekvő igényektől. Befejeződött egy korszerű textiltisztító üzem építése. Gyorsan— egy év alatt megépült az autószerviz, de az igényeket már nem tudja kielégíteni. A szolgáltatásban legtöbbet a Vas- és Fémipari Szövetkezet vállal. Kevés a lakáskarbantartást és a kisebb javításokat végző szakemberek száma. Hiányzik a városban egy szolgáltató központ. A lakosság összefogásával A vállalatok, üzemek, a tervidőszak alatt 20 millió forintot fordítottak új otthonok építésének segítésére. Az elmúlt év végéig hatszáz munkás vette igénybe a kedvezményeket. Az említettek mellett a dolgozók lakásépítéséhez nyújtott szociálpolitikai kedvezmények összege meghaladja a 40 millió forintot, az állami támogatás 12 millió forint, az OTP-kölcsön 150 millió forint felett van. Eoben az időszakban mintegy 1900 lakás épült fel, több, mint az előző, tervciklusok bármelyikében. Sajnos, a közművesítés eléggé elmaradt, a lakásépítéshez szükséges járulékos beruházások hiánya sok feszültséget okoz. Még a belvárosban is nagy számú a komfort nélküli lakás. A fejlődés ellenére továbbra is magas a lakásigénylők száma, pedig jelentős a magánerőből történő építkezés is. Nagy eredmény, hogy társadalmi munkával és összefogással létrejött a vízműtársulat, hiszen a város közismerten elmaradt a vízellátásban. A hálózat bővítésére több, mint 30 millió forint áll rendelkezésre. Az elmúlt év végéig három városrészben 42 kilométer vízvezeték épült. Az idén az egész városban létrejön az elosztó hálózat. A tervidőszakban 2 ezerrel nő a vízvezetékbe kapcsolt lakások száma. Továbbra is súlyos gond a vastalanító berendezés hiánya, a szennyvíz- és csapadékcsatornahálózat bővítésének elmaradása. A gyógyítás szolgálatában Nem kis feladat volt az elmúlt években a város egészségügyi helyzetének javítása. Felépült a 90 ágyas belgyógyászati pavilon és az ideggondozó. Megkezdődött a 180 ágyas sebészeti és egy újabb 90 ágyas belgyógyászati pavilon építése. Javult a műszerpark és a gyógyszerellátás. Bővültek a körzeti, az üzemorvosi rendelők és a bölcsődék. Mindezek ellenére a peremkerületek, a munkáslakta körzetek orvosi ellátása továbbra is gond. Baján elismert orvosi gárda működik. Az elmúlt esztendőkben is nőtt a kórházi orvosok száma. Az üzemorvosi hálózat bővítésével megoldották a vasipari munkások egészségügyi- ellátását. Kevés viszont a szakorvos a rendelőintézetekben. Az ápolónőhiány csökkentésére nyolcvan személy részvételével tanfolyamot indítottak. Ha már erről van szó, rátérhetünk a közoktatásra. Baja iskolaváros, amit két szám érzékletesen bizonyít: 8 ezer diák tanul, a tanintézményekben 500 pedagógus tevékenykedik. Nemcsak a járásban, hanem az ország távolabbi vidékeiről is járnak ide diákok. Képesítés nélküli nevelő nem tanít. Sokan tettek az oktatási intézmények a fizikai dolgozók gyermekei és a hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében. Jó a kapcsolat az üzemekkel. Terjed az Egy iskola egy üzem mozgalom. Ide tartozik: az üzemek összefogásával, konkrét segítségével sikerült élérni, hogy a tervidőszak alatt 435-tel nőtt az óvodai helyek száma. Az viszont nagy gond, hogy keveset fejlődött az általános iskolák anyagi ellátása, kevés a tanterem, elenyésző a szertárak felszerelése, a tornatermek száma kevés, korszerűtlenek a gyakorló műhelyek. A négy év során hat tanteremmel gyarapodott az alsófokú iskolai oktatás. A középiskolák oktató-nevelő munkája is sokat javult, egyre kedvezőbb az egyetemre, főiskolákra felvettek aránya. Egy hat tantermes középiskola bővítése kezdődött meg, befejezése elhúzódik a következő tervciklusba. Nagy gondja a városnak a diákok kollégiumi elhelyezése. A tervezett 180 személyes kollégium .nejin épült fel., Létrejött azonban az új szakmunkásképző intézet, ahol évente 1700 fiatal és felnőtt tanul. A városban két felsőfokú intézmény is működik. Színvonalas rendezvényeket tartanak, amelyek sokok általános képzését, tájékoztatását, oktatását szolgálják. Ilyen: a tanítók nyári akadémiája, a vígazdálkodási nyári egyetem, pedagógiai tudományos ülések. A délvidék kulturális központja A közművelődésben is mindinkább érvényesül a tervszerűség, a folyamatosság és a tudatosság. Javult az üzemek, vállalatok közművelődési munkája, emelkedett a műveltség színvonala. Formálódik a város kulturális karaktere, sajátos arculata. Mindennek számos bizonyítéka van. A Liszt Ferenc Énekkar, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekara, a Duna Fotóklub sikerei, a Duna menti folklórfesztivál, a Bajai Nyár rendezvényei nemcsak hazánkban, hanem a környező országokban is ismeretesek és egyre több vendéget vonzanak. Sokat fejlődött az ifjúsági szervezetek közművelődési tevékenysége. Huszonhét ifjúsági klub működik a városban. Mindezt segítette a művelődési központ jó munkája, amely a mostoha körülmények ellenére kétszer nyerte el a kiváló címet. A városban élő nemzetiségek résztvevői a művelődési munkának. A bajai német nyelvű gimnázium is közreműködik a rendezvényeken. Az alsóvárosi Népfrontkor a délszláv kultúra ápolására vállalkozott. A legnagyobb gondok: a korszerű művelődési ház hiánya, a zsúfolt könyvtár. Kicsi a múzeum is. Anyagainak nagy része rakárakban hever. Mindez jelzi a tennivalókat is. Baja, mint ebből a rövid összefoglalóból s kiderül, sokat fejlődött az elmúlt tervidőszak évei alatt. Méginkább a megye déli részének ipari, kereskedelmi és kulturális központjává vált. További előrehaladása befolyásolja nemcsak a város, hanem az egész észak-bácskai terület arculatát. Az eredmények mellett számos gond feszít, amelyek megoldása egyúttal meghatározza a következő ötéves terv időszakának teendőit is. Kereskedő Sándor (Szilágyi Mihály felvételei)
