Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
A fejlett szocialista társadalom felépítésének szolgálatában (Folytatás az J. oldalról) 30 esztendőben páratlan arányú fejlődés következett be. Ez a dinamikus fejlődés jellemezte az elmúlt éveket, és ma is ez jellemzi népgazdaságunkat. A IV. ötéves tervet teljesítettük. Természetes, hogy a fejlődés során ellentmondások jelentkeznek, s váratlan események is bekövetkezhetnek. Így történt ez az utóbbi években is. A kapitalista világban gazdasági válság, infláció és nagymértékű nyersanyagáremelkedés következett be. Miközben e külső hatás sok gondot okozott és okoz nekünk, még jobban láthatóvá tette a saját munkánkból adódó belső hiányosságokat is. Célunk ma a népgazdaságnak a korábbinál szerényebb, de egyenletes, dinamikus fejlődése. Ennek útjait és módjait a népgazdaság új ötéves terve tartalmazza. Kimunkálásában a szak- szervezetek is részt vettek. Az V. ötéves tervet, amely ma még csak tervezet, de hamarosan törvényerőre emelkedik, reá. lisnak tartjuk, elsősorban azért, mert választ ad népgazdaságunk továbbfejlődésének legfontosabb kérdéseire. Ugyanakkor lehető, séget teremt a gazdálkodásunkat fékező belső fogyatékosságok csökkentésére, megszüntetésére is. Reálisnak tartjuk az V. ötéves tervet azért is mert a gazdasági fejlődéssel összhangban kijelöli az életszínvonal, az életkörülmények további javulásának céljait és útjait is. Az V. ötéves terv olyan célokat tartalmaz, amelyekért a szocializmus minden hívének, minden tisztessé, ges és becsületes állampolgárnak még fegyelmezettebben, még nagyobb odaadással kell és érdemes dolgoznia, mint eddig. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók. akárcsak az elmúlt években, évtizedekben, ezután is megteszik a magukét. Éppen ezért joggal várják el, hogy mindazok, akiktől munkájuk zavartalansága függ, megtegyék amit kell. Kulcskérdés: a munkaerő ésszerű felhasználása Gazdasági építőmunkánk egyik kulcskérdése a rendelkezésre álló munkaerő ésszerű, okos felhaszna. lása. Tudjuk, hogy gazdaságunkban gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság. Nincs számottevő munkaerötartalék. Ez a múlthoz képest nagy eredmény, ugyanakkor sok gondot, zavart is okoz. Az országos munkaerő- hiány ugyanis nem jelent mindenütt, valóban hiányt. . A kép változó. Nagyon sok. vállalatnál, üzemben, hivatalba« a szükséges, nél több a munkaerő, másutt viszont a hiány szinte megbénítja a termelést. A megváltozott munkaerőhelyzetből tehát le kell vonni a kellő következtetéséket. Határozott intézkedésre van szükség. Meg kell teremteni a hatékony központi és helyi mun. kaerő-gazdálkodás feltételeit. Az alkalmazottak és az adminisztratív dolgozók létszáma túl nagy, arányuk állandóan növekszik. Indokolatlanul szaporodnak a munkaterületek és bonyolódik a vállalati szervezet. Ezért szükséges * munkaerő-takarékosság átfogó, ösztönző rendszerének kialakítása. Számba kell vennünk, hogy hol, milyen munkahelyeket lehet megszüntetni. Valószínűleg ez is sokat segít majd a munkaerőhiány csökkentésében. Ma minden vezetőnek szinte naponta kell vizsgáznia politikai érettségből, megggyőzödésböl, szakmai tudásból, vezetői rátermettségből. És ami a legfontosabb: mindezt nem az elhangzott szavak, hanem a cselekedetek alapjan kell megítélnünk Minden vezetőtől megköveteljük, hogy eljen a lehetőségekkel, akar. jón es tudjon együtt dolgozni a tömegekkel, legyen képes a mai feladatokhoz felemelkedni, a mai igényeknek megfelelően vezetni. A szocialista gazdálkodásnak fontos erőforrása a népgazdasá- gi terv a gazdaság központi, terv- szeiu irányítása. Ha ezzel együtt- iar ~ a közérdekkel összhang, ban levő — vállalati önállóság. aKKor hatékonyan folytathatjuk erőforrásaink felhasználását és a termelő erők fejlesztését. A magyar népgazdaság lényegében jól el ezekkel az eszközökkel. de jócskán vannak még kellően ki nem használt lehetőségeink is. Ezek egyike a határozottabb Központi irányítás, amely nagyobb biztonsagot adhat minden ágazatnak. vállalatnak, kollektívának. Ahol tahát centralizálni Kell, ott azt mielőbb meg kell tennünk. Ugyanakkor az eddiginél jobban kell számolnunk a vállalatok, gazdálkodási cgysúf- gek önállóságával, kezdeményező készségével. A gazdasági vezetők ma túlórákkal a szabad idő mértékte- len igénybevételével igyekeznek áthidalni a munkaerő hiányából adódó zavarokat. Pedig ez csak pillanatnyi megoldás, és károkkal Jár, ezért ezt a törekvést erősen korlátok közé kell szorítani. A küldött elvtársak jól tudják, hogy a dolgozók többsége mindig szóvá tette a rossz munkaszervezést, a pazarlást, a gépek nem kellő kihasználását, mindazt, ami zavarja a termelést, a munkát. A dolgozó embertől mindig idegen volt a pazarlás, mindig idegen volt a bürokrácia a túlbonyolítás. Nemcsak azért, mert a legtöbb dolgozó józanul gondolkodik, és észreveszi a legapróbb fogyatékosságot is, hanem azért is mert a rossz munkaszervezés egyénileg is kárt okoz számára. A termelési kultúrának fegyelmező hatása van. Ahol korszerű gépeken, folyamatosan, jól szervezetten megy a munka, ott a dolgozók fegyel, me, munkájuk összhangja is jó. Az elmúlt évek egyik vívmánya — amelty ma már a dolgozók többségét érinti — a munkaidő-csökkentés, a 44 órás valójában nem is 44 órás. Sok helyen részben szervezési hiányosságok, részben a fegyelem lazasága miatt ezt a 41 és fél órát sem végig töltik el munkával. A gazdasági vezetők e tekintet, ben is teremtsenek rendet. Ebben teljes mértékben támogatják őket a szakszervezetek és a szak. szervezeti tagok, a tisztességesen, becsületesen dolgozó emberék milliói. Közös gondolkodásra, fejlett üzemi demokráciára van szükség Társadalmi és termelési feladataink megoldásában kulcsszerepe van a dolgozók termelési és közéleti aktivitásának. Legutóbbi kongresszusunk óta megnövekedett a szocialista munkaverseny hatékonysága, tár. sadalomformáló ereje. Különösen érezhető volt ez a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny során amely napjainkban is foly'_ tatődik a IV. ötéves terv eredményes befejezéséért. Elismeré, sünket és köszönetünket fejezzük ki a versenyben részt vevő minden dolgozónak, munkahelyi kollektívának, szocialista brigádnak. Meggyőződésünk azonban, hogy a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban és minden munkamozgalomban még számottevő tartalékok rejlenek. Ezek közül talán a legfon_ tosabb az emberben rejlő képességek, lehetőségek kiteljesedése. Ennek érdekében még jobban ki kell bontakoztatni a szocialista munkaverseny emberformáló, ne. velő erejét. A dolgozók aktivitásának feltételei közé tartozik általában a munka, különösen a fizikai munka fokozottabb megbecsülése. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a mi társadalmunk! ban csak az boldogulhat, aki tisztességesen és becsületesen dolgozik. A szocialista demokrácia fejlesztésében az üzemi, a munka, helyi demokrácia tartalmára kell a fő figyelmet fordítani. Ez fejezi ki ezerszínűen a dolgozók aktivitását, mindennapos részvételüket a hatalomban. Ez segíti hozzá a dolgozó embert ahhoz, hogy magáénak érezze a szocialista tulajdont. A munkahelyi demokrácia tartalmának megértésében azonban még num sikerült elérni a döntő fordulatot. Most érkezett el az ide. je annak, hogy a munkahelyéken az irányítást tovább erősítsük, gazdagítsuk a közvetlen demokrá. cia széles körű alkalmazásával Ez a vezetőt is segíti. Erejét megsokszorozza, csökkenti tévedések és hibák lehetőségét mun. kajában. Támogatni kell az új formai kezdeményezésöket is. De meg kell akadályozni, hogy csak a formákkal kísérletezzenek. Az üzemi demokrácia elmélyítése első sorban nem a fórumok száma nak a növelését, hanem a hatékonyság a tartalom javítását igényli. Csakis azoknak az új formáknak a meghonosítását támogatjuk, melyek valóban a munkások közvetlenebb bevonását szolgál, jak a munkahelyek ügyeinek intézésében. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy az üzemi demokráciának nemcsak egy-egy fórumon, nemcsak egy-egy alkalommal, hanem a vezetés és a dolgozók mindennapi kapcsolatában kell érvényesülnie. Magától értetődően kell figyelni a dolgozók véleményére. Közös; gondolkodásra és cselek vés. re van szükség. Arra kell törekedni, hogy a vezetés elgondolásait a dolgozók tapasztalatai egészítsék ki. Az ígv született elhatározásokat azután fegyelmezetten kell végrehajtani, mert e nélkül a döntést megelőző vitáknak. javaslatoknak nincs sok értelme. De a végrehajtásból sem lehet száműzni a demokratikus elemeket. Ellenkezőleg! Ösztönözni, bátorítani kell a dolgozókat arra. hogy keressék. javasolják a végrehajtás legjobb módszereit. A szocialista demokratizmusnak át kell hatnia a dolgozók ügyeinek intézését is. Sem az üzemek, sem a tanácsok és más hatóságok ügyintézése nem halad még kellőképpen abba az irányba, hogy a dolgozók problémáit társadalmi rendszerünkhöz méltóan kezeljék, s a fő cél a gyors, egyszerű megoldás keresése legyen. Sok hivatalnok az állampol. górok fölött állónak képzeli magát amit a munkások, a dolgozók joggal és okkal tesznek szóvá. Támogatjuk a kormány életszínvonal-politikáját A következő kérdés, amellyel foglalkozni kívánok: életszinvo- rai-politikánk. A szakszervezetek mindig nagy figyelemmel foglalkoztak az élet- színvonal alakulásával, ez hivatá_ suk és rendeltetésük. Az élet- színvonal fejlődése az elmúlt évtizedekben rendszeres volt. De a fejlődés módjai, útjai és főleg az ütern időről időre változott. Hiszen az életszínvonal alakulása mindenkor a gazdasági helyzetnek, gazdasági feladataink sikeres végrehajtásának a függvénye, A mostani időszak jellemzője a rendszeres bérfejlesztés, a rovi- debb munkaidő, a társadalmi juttatások növekvő színvonala, s a termelői és a fogyasztói árak egy ítészének bizonyos, összességében előre meghatározott arányban történő emelkedése. Ez az áreme_ lés a mostani helyzetbe^ szükségszerű. De beilleszkedik az életszínvonal-politikába, hiszen ennek megfelelően alakulnak a reálbérek. Ez megnyugtató dolgozó népünk és a szakszervezetek számára. Nálunk nincs és nem is lesz gazdasági válság. Gondjaink vannak vde rendszerünk életerejét az is bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére is biztosítani tudjuk az életszínvonal dinamikus fejlődését és erősítését. A szakszervezetek támogatják a kormány életszínvonal-politikáját, egyetértenek azzal. Arra törekszenek, hogy az életszínvonal emelését szolgáló eszközök jobb felhasználásával szocialista elosztási elveink a korábbinál is árnyaltabban, hatékonyabban ór_ vényesüljem<k. Ebben látjuk az életszínvonal emelésének belső tartalékait és igazságos vonásának erősítését. A dolgozók, a munkások nagyobb igényt támasztanak irántunk. Nagyobb figyelemmel és kritikusabban szemlélik elosztási politikánkat a legkisebb munkahelyeken is, A dolgozók megértik, hogy a reálbérek a reáljövedelem alakulása döntő mértékben a gazdasági helyzettől függ. Mindent meg is tesznek azért, hogy a gazdasági feltételek jobbak legyenek. Megértik, hogy <pz elemi érdeke a társadalomnak és minden dolgozónak. De ugyanilyen elemi fontosságúnak tartják, hogy a rendelkezésre álló bér. és jövedelemfejlesztési összegeket a lehető legmegfontoltabban használjuk fel. A dolgozók gyakran szóvá teszik, hogy ezt nem mindig tapasztalják. Igénylik, hogy a gazdasági és állami szervek döntései mögött e tekintetben is nagyobb felelősségérzet, mélyebb helyzet- és következményismeret legyen. Tökéletesítenünk kell a jövedelemelosztás módszereit. Minél jobban meg kell valósítanunk a szocialista elosztás elvét. Tömegméretekben az alapigényeket kielégítettük. De még jórészt előttünk áll. hogy megfelelően differenciáljuk a jövedelmeket. Az kapjon többet a társadalomtól, aki valóban többet is ad a társadalomnak. Ehhez a feltételek ma már megérettek. Nagyobb bért kell kapniuk a több műszakban, a nehezebb körülmények közölt, a folyamatos üzemi munkarendben foglalkoztatottaknak és azoknak is, akik kifogástalan minőségű munkál végeznek, akik nagyobb szakmai tudással, hozzáértéssel dolgoznak. Ma az indokoltnál nagyobb eltérések vannak az üzemek, ágazatok között. Az üzemek között különbség van a vállalati munka hatékonysága, még inkább nép- gazdasági fontosság szempontjából. Ez a keresetekben és jövedelmekben is visszatükröződik. Ma azonban ezek a eltérések még nem ott jelentkeznek, ahol a népgazdaság számára a legnagyobb szükség volna rájuk. Ezért helyeseljük és támogatjuk, hogy a népgazdasági- lag jelentősebb létesítményeknél, vállalatoknál a keresetek és a személyi jövedelmek az átlagosnál jobban emelkedjenek, ugyanazt a teljesítményt jobban fizessék meg. Az egyes dolgozók bérének emelésére vonatkozó döntést 1968. óta kizárólag a gazdasági vezetőkre bíztuk. A szakszervezeti bizalmiak jogait e területen csökkentettük. A tapasztalat azt mutatja. hogy a végrehajtásnál sok a szubjektivitás. A gazdasági vezetők nem eléggé támaszkodnak a kollektíva véleményére és a szakszervezetek tapasztalataira. Ezért vissza kell állítanunk a szakszervezetek jogait az egyéni bérek alakításával kapcsolatban. Több alkalommal szóvá tettük a szocialista elosztással ellentétes jövedelmek képződését. Intézkedések is születtek ezek korlátozására. El kell érnünk, hogy a személyi jövedelem alapvető forrása minden foglalkozási csoportban a munkahelyről származó bér legyen. Lényegesen csók- leenteni lehet a mellékjövedelmeket, azokat a másodállásokat, amelyek a népgazdaság számára nem, vagy alig járnak haszonnal. Ennek részben az az útja,, hogy korlátozzuk a vállalatok, intézmények erre szolgáló anyagi alapjait. Másfelől rendezni kell a megszerezhető személyi jövedelmek módját és mértékét. Az életszínvonal alakulásának fontos tényezői a fogyasztói árak. A szakszervezetek ezért szükségesnek tartják, hogy az áremelkedések ne haladják meg a tervekben számba vett mértéket, mert ez nehezítené reálbér- növekedési előirányzataink elérését. Szükséges tehát, hogy az állami és a szakszervezeti szervek az eddiginél szigorúbban ellenőrizzék az árszínvonalat, egyes cikkek árának változását. Az életszínvonal tényezőinek rangsorában mar hosszú idő óta fontos helyen áll a lakáskérdés. Társadalmunk igazságérzetével találkoztak azok az intézkedések, amelyek előnyt adtak a lakáselosztásban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak, mérsékelték a lakáshoz jutás egyszeri és folyamatos anyagi terheit. Ezt az utat kell járni a jövőben is. A lakáshoz jutás és különösen a lakásfenntartás költségei magasak. A terhek részbeni könnyítésére megfontolásba ajánljuk, hogy a fiatalok kedvezményes csaladalapítási kölcsönben része, sülhessenek. Kívánatos lenne a lakáskiutalások időpontját több évre előre meghatározni. Eirre már r£gen törekszünk. A családok így hosszabb távra reális terveket készíthetnének, nem is beszélve arról a kedvező politikai hatásról, amelyet ez az intézkedés kiváltana. A nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében ebben az évben ismét hoztunk intézkedést. Arra törekszünk, hogy a nyugdijak reálértékét megóvjuk, az áremelkedéseket ellensúlyozzuk. A nyugdíjasok helyzetének javítását a párt, az állam, a szak- szervezetek kiemelten kezelik. De vajon a munkában, a családjuk felneveléséljen elfáradt öregekről csak az államnak kell gondoskodni? Elismerés jár a szocialista brigádoknak, akik ápolnak, pártfogolnak időseket. Elismerés jár a vállalatoknak, tanácsoknak, amelyek intézményeket biztosítanak az idős emberek számára. Am milyen szavak illetik meg a magukra hagyott szülők felnőtt gyermekeit? A szakszervezetek egyik fontos feladata, hogy az eddig alkalmazott formákon túl újabbakkal is járuljanak hozzá az idősebbekről való gondoskodáshoz. Teendőnk a szocialista értékrend általánossá válásáért Mindannyian jól tudjuk, hogy a szocialista társadalom nemcsak az anyagi jólét megteremtését tűzte célként maga elé. A szocialista életmód tartalmában, jellegében messze több, mint a fogyasztási javak magas színvonala. Jól tudjuk, hogy az emberek gondolkodásának, magatartásának, egymáshoz való viszonyának formálásában az életnek az anyagiakon kívüli területein is akad tennivalónk bőven. Jól tudjuk, hogy a társadatom bizonyos rétegeiben megerősödött a mának élés. Sokan csak önmagukkal törődnek, és ez alól egyik-másik munkás sem kivétel. Amikor a szocialista emberre jellemző magatartásról és életmódról beszélünk, akkor nem valami elvont eszményről szólunk. Gondoljunk azoknak a százezreknek a mindennapos termelési es kezességi aktivitására, akik — őszintébben, mint bármikor — nemcsak a saját egyéni érdeküket tartják szem előtt, hanem a közösségét is. Akik a termelésben, a múnka minőségében, a lakóhely szépítésében, iskolák rendbehozásában, gyermekotthonokkal, és nyugdíjasokkal való törődésben — és ki tudná felsorolni még hányféle módon •— kötelességükön túl is cselekszenek. Azt akarjuk, hogy mindenki tovább lásson saját szűk egyéni érdekeinél. Lássa céljainkat é3 aktívan cselekedjen értük a termelésben és a közéletben egyaránt. Erezze a felelősséget saját munkájáért és a szűkebb és tá. gabb közösségért. Szüntelenül növekedjék részvétele a munkahely életében, a demokráciában, a jogok és kötelességei? gyakorlásában. Ezek a szocialista emberi értékek, amelyeknek a mi társadalmunkban elsőbbségük van. A szocialista értékrend általánossá tétele összehangoltságot kíván. Ez a munka akkor a leghatékonyabb, ha olyan légkör, olyan közszellem uralkodik, amely társadalmilag elveti az önzést. a kivagyiságot, a megalkuvást, és szembeállítja vele a munka, a társadalomért végzett tevékenység elismerését. A szak- szervezetek eddig is sokat tettek, de ezután még többet kell tenniük azért, hogy e folyamat szélesedjen és mélyüljön. Társadalmi viszonyaink fejlődésében jelentős állomáshoz érkeztünk. Hazánkban célul tűztük ki a fejlett szocialista társadalom felépítését. A dolgozók számára e cél azt jelenti, hogy tovább erősödik a munkáshatalom minden jellemzője. Tovább erősödik hazánk gazdasági ereje, magas fokot ér el a termelőerők fejlettsége. A szocialista elosztási rendszer tökéletesebb lesz és közelebb kerülünk a szükségleteknek a mainál lényegesen színvonalasabb kielégítéséhez. Megkezdődött a társadalmi önkormányzat kialakulásának folyamata Az MSZMP programnyilatkozata megfogalmazta a kommunista társadalmi önkormányzat gondolatát. Meggyőződésünk, hogy nagy feladat ez, amelynek megvalósításához a feltételek már érlelődnek. E program szellemében a kommunista társadalmi önkormányzat mindenekelőtt a munkahelyeken és a lakóhelyeken fog erőteljesen fejlődni, szocialista elveink és a szocialista jellemvonások erősödése, elterjedése útján. Távlatokban — az állam erősödésével együtt — társadalmi fejlődés eredményeként fog kialakulni a kommunista társadalmi önkormányzat. Mit jelent a kommunista társadalmi önkormányzat? Azt, hogy a mainál magasabb szinten válik közüggyé minden kis és nagy kérdés. Az üzemekben, a lakóhelyeken a dolgozók maguk döntenek egyre több kérdésben. Mindez azt jelenti, hogy az országos kérdések eldöntése előtt a dolgozók egyre mélyebben kapcsolódnak be tömegméretekben a tennivalók kidolgozásába. Ez a folyamat már megkezdődött. De további tennivalóinkat részletesen ki kell dolgozni, mert a kommunista társadalmi önkormányzat kialakítása fejlődésünket jelentősen befolyásoló, nagy horderejű kérdés. Megvalósításából a lakóhelyeken a tanácsokra, a munkahelyeken pedig a szakszervezetekre hárul nagyon sok feladat. A szocialista demokrácia, az üzemi demokrácia a kommunista társadalmi önkormányzat megteremtésének egyik kiemelkedő eszköze. Fontos követelménye, hogy érvényesüljön minden olyan vélemény, amely hasznos a társadalomnak és segít bennünket céljaink megvalósításában. Törvényeink és rendeletéink ugyan ma már intézményesen biztosítják, hogy ne vesszen kárba ügyünket szolgáló egyetlen hasznos gondolat sem. Mégsem lehetünk nyugodtak, mert ez még nem mindenütt van így. Az igazság mindig konkrét, nem a beosztáshoz kötődik. Jól tudjuk, hogy ma még ez nem mindenütt van így. De nem szabad tűrnünk, hogy bárkit is méltánytalanul sérelem érjen. Nem lehet megbékélni azzal, hogy 1974-ben a munkaügyi döntőbizottságok mintegy százezer ügyet tárgyaltak, amelyek nagyobb részében kiderült, hogy a dolgozóknak volt igazuk. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy a dolgozók ügyeinek intézésében helyenként felelőtlenül járnak el még a szak- szervezeti szervek is. A szakszervezeti jogsegélyszolgálat lehetőséget ad arra, hogy a már megtörtént jogsérelmet or_ vosolják. Dé célunk ennél több. Okulnunk kell a megtörtént esetekből. Javaslatokat kell tennünk korszerűbb és közérthetőbb jogszabályok kidolgozására, a bürök, ratikus ügyintézés megszüntetésére. A fejlett szocialista társadalom építése a szákszervezetektől is többet követel. Ennek kapcsán szeretnék néhány szót szólni a szocialista társadalmi viszonyok között tevékenykedő szakszervezetek munkájának jellegéről. A szakszervezetek szerepe a szocialista társadalomban Amióta létezik szocialista társadalom, gyakran vitatott kérdés, hogy a szocialista társadalomban, ahol elveink az állami politika hivatalos rangjára emelkednek, mi a szakszervezetek feladata? Mire vállalkoznak, mire vállalkozhatnak? A magyar szakszervezetek büszkék arra, hogy a XI. pártkongresszus megállapította: ,,A szak- szervezetek tekintélye és befolyása nőtt, hozzáértőbben gyakorolják funkcióikat. Támogatják és védik a munkásmozgalmat.^kép- Ife\fzetésSagvalami^a^nyugml^lí^^akorUtában ég; mé: SSwök iránt, a megvalósításáért. Ugyanilyen í - lelösségtudat hajtja at a nem- SS* munkásosztály egyetemes érdekeihez fűződő szolidaritusunkaTiszteletünk és megbecsülésünk megbonthatatlan szalai luzneit bennünket a harcokban meged- zett szovjet szakszervezetekhez, valamint a többi wocial.sta ör- szágban tevékenykedő testvtr- szervezeteinkhez. Mivel céljaink azonosak tapasztalataink kimeríthetetlen együttműködési lehetőséget biztosítanak a szocializmus építésének szolgálatában. A munkások, a dolgozok is szervezeteik nemzetközi osszelo- gása sok ragyogó eredményt szült. Az egyseg hiány a P«1*« sok keserű tanulsággal szolgait a történelem során. Most a szolidaritásnak és összefogásnak uj, kedvezőbb feltételei bontakoznak ki világméretekben és kontinentális keretekben egyaránt. A magyar munkásosztály, magyar szakszervezeti mozgalom üdvözli a nemzetközi és az európai szakszervezeti mozgalom fejlődésében bekövetkezett változásokat Továbbra is kivesszük részünket az együttműködés fejlesztéséből, a szolidaritási C°Nern támogatjuk viszont semmilyen formájában sem a náció- nalízmust. és ssembéloriálunl. mindenfajta szovjet- es kom- munistaellenesseggel. A Szovjetunió múltjában es jelenében azt az országot, azt a dolgozó népet tiszteljük es be csűljük, amely mindenkor a leg többet tette a társadalmi halaA szóbeli beszámolónak a végéhez értem. Az elmondottakból fs látható, hogy van feladatunk bőven, és aki dolgozni akar, az következő években is dolgozgat mert lesz miért. De nemcsak a feladatok mennyisege no. Nagyobb az igény munkánk mi- rőségé iránt is. Ez a sok feladat,, ez a növekvő igény megtisztelő számunkra. Megtisztelő mindazok számára, akik a munkaosztály ügyét kívánják szolgain . akik a szocialista rendszerért szívükkel és lelkiismeretűkkel mind többet kivannak tei.ni. Szocialista jelenünk nem gond nélküli De tele van tervekkel, lelkesítő, reális tervekkel. Valóra váltjuk e terveket, mint ahogyan eddig is megvalósítottuk minden fő célkitűzésünket. Van enebiz tositék. Munkásosztályunk, p. rasztságunk. értelmiségünk * dolgozók tömegméretű akti vita sa és alkotóereje, hite és bizalma a szocialista építés ugye iránt. Gáspár Sándor beszéde után a kongresszus Méhes Lajosnak, a Vasas Szakszervezet főtitkárának elnökletével folytatta munkáját. Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a bizottság írásos jelentéséhez, majd Gál László SZOT-tilkár, az alapszabály-szövegező bizottság elnöke indokolást terjesztett elő a magyar szakszervezetek alapszabályának módosított tervezetéről. Mint mondotta, a módosításokat az MSZMP XI. kong resszusának határozatából, a fejlett szocialista társadalom építéséből következő magasabb követelmények, valamint a dolgozóit és szervezeteik növekvő igé nyei indokolják. A módosítások között szerepel, hogy törvényesíteni kell a beszámolási kötelezettség megvalósításában eddig kialakult gyakorlatot, vagyis az évenkénti beszámolót. Ezzel függ össze az a javaslat is, fiogy a bizalmiak és a vezető szervek választási ciklusát öt évre hosszabbítsák. Gál László felhívta a ügyeimet a bizalmiak és a főbizalmiak tanácskozására, mint új szervezeti formára. A szaktanács elfogadta a szakszervezeti tagdíjtáblázatra vonatkozó módosítási javaslatokat, s ennek megerősítését kérte Gál László a kongresszustól is. A javaslat szerint az eddigi tagdíj- osztályokon belül néhány kategória kisebb módosításával kívánják igazságosabbá tenni a tagdíj-rendszert. Gál László beszéde után az elnök bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levelet küldött a magyar szakszervezetek XXIII, kongresszusának, majd felolvasta a levelet, amelyet Kádár János írt alá. A tanácskozás résztvevői nagy tapssal fogadták a párt Központi Bizottságának levelét, amelyet a kongresszus valamennyi résztvevője nevében az elnök megköszönt.
