Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • Téli nagyjavítás a sükösdi Május 1. Termelő- szövetkezetben. • Az AGROKEK kecskeméti raktárában előkészítik az alkatrészt. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 287. szám Ára: 90 fillér 1975. december 7. vasárnap Országszerte növekszik a mezőgazdaság iparieszköz- és anyagfelhasználása. Ebben az évben már minden ötödik tehergépkocsi az állami gazdaságoké és a szövetkezeteké. Bács-Kiskun megyében többek között 4500 traktor, 6000 szállító pótkocsi, 1400 teherautó, 890 gabonakombájn, 700 vetőgép, 15 szőlőszüretelő-kombájn, összesen 20 ezer külön­féle eszköz, termelőberendezés van a mezőgazdasági üzemek tulajdonában. Ezek túlnyomó része a Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat közreműködésével került a gazdaságokba. Kétmilliárd forinttal magasai Ünnepségek a magyar sajtó napján A magyar sajtó napján tegnap a megyei pártbizottságon ünnepi megemlékezést tartottak. Részt vettek ezen a megyei pártsajtó, a Petőfi Népe politikai munka­társai, az időszaki lapok, a Ma­gyar Távirati Iroda szerkesztői a nyomda és a posta vezetői. Az ünnepi beszédet Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára mondotta, aki köszöntötte az új­ságírókat, lapkészítőket és terjesz­tőket. Megemlékezett az első ma­gyar legális kommunista lap, a Vörös Űjság megalakulásának 57. évfordulójáról, a magyar forra­dalmi újságírás és a munkásosz­tály sorsával közösséget vállaló mártír újságírókról. Mint mondot­ta: — A tisztelgés egyúttal foga­dalom. elkötelezettség a kommu­nista újságírás, a ma feladatai­nak vállalása mellett. Minden új­ságíró nemes feladata a szocialis­ta életmód és életfelfogás mind nagyobb mértékű elterjesztése, a munkás, a paraszt, a dolgozó em­ber életének és munkájának hi­teles ábrázolása. Horváth elvtárs a továbbiakban a XI. pártkongresszus határoza­taiból adódó feladatokról szólott, melyből a maga sajátos eszközei­vel a megyei sajtó is kiveszi ré­szét. — A sajtó munkásaitól azt kérjük, hogy munkaterületükön tegyenek meg mindent azért, hogy céljaink megvalósuljanak. Ügy alakítsák, formálják a közvéle­ményt, hogy mind több dolgozó világosan lássa politikai célkitű­zéseinket a problémákat is, s a nagy célok mellett napi felada­tunkkal is mind nagyobb tömegek azonosuljanak. Mutassák be, pro­pagálják a gazdaság és társada­lom fejlesztésében elért eredmé­nyeket, de küzdjenek minden olyan nézet, szemlélet és maga­tartásforma ellen, ami társadal­munktól. a szocialista életformá­tól és moráltól idegen, minden olyan jelenség ellen, ami fejlődé­sünket hátráltatja. Szólott a helyi' kiadások szere­péről és jelentőségéről, az irá­nyító pártbizottságok és társadal­mi szerkesztő bizottságok felada­táról. — Most, amikor a megyében élő újságokat köszöntjük, enged­jék meg. hogy kifejezzem elis­merésünket és köszönetünket ve­lük együtt azoknak a dolgozók­nak, vezetőknek, kommunista akti­vistáknak. akik azon dolgoznak nap mint nap. hogy megyénk­ben a sajtótermékek időben és minőségi kivitelben megjelenje­nek, eljussanak az egyre jobban érdeklődő lakossághoz. Ügy gon­dolom, nyugodt szívvel kijelent­hetjük, hogy a sajtó munkásai az elmúlt évben is eredményesen dolgoztak, jó politikát szolgáltak, s azt jól szolgálták. Hozzájárul­tak ahhoz, hogy pártunk, szocia­lista rendszerünk iránti bizalom és megbecsülés növekedjen Bács- Kiskun megye lakosságában — fejezte be az ünnepi köszöntést Horváth István a megyei pártbi­zottság első titkára. Az üdvözlésre dr. Weither Dá­niel, a Petőfi Népe főszerkesztő­je válaszolt. Köszönetét mondott az üdvözlő szavakért., s egyúttal ígéretet tett arra. hogy a sajtó munkásai ezután is felelősségtel­jes hűséggel végzik a párt által rájuk bízott feladatokat. Az ün­nepi megemlékezés kötetlen be­szélgetéssel ért véget. • A magyar sajtó napja alkal­mából a szerkesztőségek dolgozói a kegyelet koszorúit helyezték el a megyei' sajtó mártírjainak és nagy halottainak — Simon Ist­vánnak. Hajnal Józsefnek és Tóth Lászlónak — az emléktábláján és sírján. (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei AGROKER tevékeny­sége ily módon fontos láncszeme a mezőgazdasági üzemek megfe­lelő működésének. Ha az ellátó vállalat szolgáltatásaiban valami zavar áll be, az nyomban visz- szahat az állami gazdaságok és a szövetkezetek, bizonyos tekintet­ben még a háztáji és kisgazdasá­gok termelésére is. A közelmúlt­ban a megyei pártbizottság által összehívott gazdasági aktívaülé­sen került szóba a mezőgazdaság gép- és alkatrész-, valamint vegy­szerellátása. Pálfi Pál igazgató felvilágosítá­sa szerint az AGROKER ez évi forgalma a tervezettnél 10—12 százalékkal magasabb, összegé­ben megközelíti a kétmilliárd fo­rintot. Mégsem tudott minden megrendelőt kívánsága szerint és megfelelő időben kiszolgálni. A mezőgazdasági üzemekben igen keresett MTZ-traktort. amelynek az alkatrészellátása is megfelelő, évente legfeljebb hárorcwiéay- százat kap a megyei vállalat. Ez igen kevés, hiszen temérdek az elhasználódott, a régen pótlásra szorult erőgép. A helyzet azért nehéz, mert az MTZ-hez hasonló teljesítményű és a kereskedelem­ben beszerezhető, más típusú traktorhoz a gyártó vállalat alig vagy egyáltalán nem küld pótal­katrészt. A Kiskunság homoktalajaira alkalmas, összkerékhajtású, leg­alább száz lóerős traktorok pedig sehol^sem vásárolhatók az ország­ban, amióta Kispesten a D 4 KB erőgépek gyártását megszüntet­ték. Még ebben az esztendőben is rendeltek száz DUTRÁ-t a me­gye közös gazdaságai, de mind­hiába, mert a kereskedelem nem tudja kiszolgálni. Hangzott el arra ígéret, hogy az AGROMAS- EXPO—75-ön bemutatott, 120 lóerős csehszlovák traktorokból szerez majd be a külkereskede­lem. ígérettel azonban egyetlen hektár szőlőt vagy gyümölcsöst sem lehet megművelni. Ebben az esztendőben a Győrött készített RÁBA-Steiger trakto­rokból kilencet adott el a megyei AGROKER. 1976-ban huszonhat ilyen gépre ígérkezik, vásárló. Elégedettek a mezőgazdasági üze­mek az új típusú traktorral. Saj­nos. ennél az erőgépnél is megis­métlődik a DUTRA-traktorok sorsa. Nem kapható hozzá meg­felelő munkagép. A hazai mező- gazdasági gépgyártó ipart végre össze kellene hangolniok az ér­dekelt szakminisztériumoknak. A sorozatban gyártott 240 lóerős gé­pekhez kapcsolható munkaeszkö­zök idejében nem készültek el. Ami kapható, az sem felel meg a magasabb követelménynek. A RABA-Steiger traktor más­fél millió forintba kerül a szövet­kezetnek. A korszerű erőgéppel csak akkor tud gazdaságosan ter­melni. ha van hozzá alkalmas munkagép, és az eke gerendelye a dugóhúzó módiára nem csa­varodik össze, amikor a 240 ló­erős traktor szántani kezd. Si­lány acélból még Mosonmagyar- óvárott sem lehet erős ekét ké­szíteni. Ezt kellene megszívlel­niük azoknak a vállalatoknak, amelyek a nagy múltú mezőgaz­dasági gépgyárat az alapanyag­gal ellátják. Az alkatrészhiány már évek óta végigkísérte a mezőgazdasági üzemek munkáját, összességében az idén általában megfelelő volt a pótalkatrész-beszerzési lehető­ség. A legnagyobb mezőgazdasági munka idején a gépek, eszközök ■többsége üzemképes állapotban volt. Egyes szövetkezetekben azonban elég kedvezőtlen helyzet alakult ki, különösen régebbi tí­pusú erő- és munkagépeket üzemben tartóknál. Az U—650-es, E—280-as és 301-es, valamint az E—512-es típusú traktorok, kom­bájnok, szálastakarmány-gyűjtő gépek alkatrészellátása 1976-ban sem lesz jobb. A szükséges pót- alkatrészek hazai gyártását ezért ajánlatos még idejében megszer­vezni. hogy a nagy munka idő­szakában a traktorok, arató-csép­lő gépek és járvasilózók műkö­désében ne legyen fennakadás. A hazai mezőgazdasági gépgyá­raknál az utóbbi időben számos változás következett be a gyárt­mányok és a gyártás szerkezeté­ben. Az átadás és átvétel nem volt folyamatos. Az egyik üzem már nem. a másik még nem gyártja a különböző berendezé­seket, gépeket és alkatrészeket. Ezen a téren is mielőbb rendet kellene teremteni, mert később majd kárát látja a mezőgazda- sági termelés, az egész- népgazda­ság. K. A. Hétfőn ül össze a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa Hétfő délután 2 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában kezdi meg tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A kongresszus napirendje: — a Szakszervezetek Országos Tanácsának be­számolója a XXII. kongresszus óta végzett mun­káról és a magyar szakszervezetek soron követ­kező feladatai. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, — a számvizsgáló bizottság jelentése, — a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása, — a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. (MTI) Épül a kecskeméti számítóközpont t Sikeres tanácskozást, lengyel elvtársak! A varsói Kultúra és Tudo­mány Palotájában hétfőn, de­cember 8-án összeül a Len­gyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa, ötnapos tanács­kozásán mintegy 2,5 millió LEMP-lag képviseletében több mint 1800 küldött vesz részt. Ott lesznek a testvérpártok küldöttségei, a központi bi­zottságok első titkárainak ve­zetésével. A kongresszus a számvetés és feladatmeghatározás leg­magasabb fóruma lesz; Len­gyelország szocialista építése szempontjából különösen fon­tos évtized közepén kerül sor­ra. Az ország 1971-től napja­inkig fejlődésének igen bonyo­lult, de kétségkívül egyik leg­eredményesebb időszakát élte. Közismert, hogy a hatvanas évek második felében csök­kent a gazdasági fejlődés üte­me, a dolgozók élet- és szociá­lis körülményei nem javultak kielégítően, gyengültek a párt tömegkapcsolatai. Mindez ko­moly társadalmi feszültségeket okozott, amelyek 1970 decem­berében különösen kiéleződ­tek. A LEMP Edward Gierek KB első titkár vezetésével kivezette az országot a proble­■WMi matikus helyzetből. 1971-ben a központi bizottság, majd pedig a VI. pártkongresszus kidol­gozta a dinamikus társadalmi és gazdasági fejlesztés straté­giáját: a nép életkörülmé­nyei megjavításának, a szocia­lista társadalmi viszonyok el­mélyítésének, a népi állam és a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésének, a Szovjet­unióval, az egész szocialista közösséggel megvalósított égyüttműködés fokozásának, Lengyelország európai és nemzetközi helyzete megszi­lárdításának programját. A VI. kongresszuson elfoga­dott programot a párt- és az állami vezetés, a munkásosz­tály és az egész nép követke­zetesen megvalósította. Így je­lentős előrehaladást értek el a szocializmus építése útján. A múlt öt esztendő mérlege meggyőzően kedvező. Bel- és külföldön egyaránt általános elismerést keltett az a tény, hogy 1971 óta Lengyelország társadalma és gazdasága jóval gyorsabban fejlődött, lakóinak életszínvonala lényegesen ko­molyabb mértékben javult, mint az előző ötéves tervek bármelyikében. Ebben az idő­szakban az ipar csaknem 70 százalékkal, a mezőgazdaság pedig 27 százalékkal növelte termelését, míg a külkeres­kedelmi forgalom két és fél­szeresére bővült. A nemzeti jövedelem az előirányzott 38 százalék helyett 62 százalék­kal emelkedett. A népgazda­ságba 1900 milliárd zlotyt ru­háztak be — 450 milliárddal többet, mint tervezték és 900 milliárddal többet, mint 1966 —1970 között. Tucatnyi nagy létesítmény épült. A többi kö­zött előnyös hitel- és koope­rációs szerződések megkötésé­vel hozzákezdtek egész sor iparág korszerűsítéséhez. Az átlagos reálbér-emelke­dés mértéke kétszeresen felül­múlta az előirányzott ütemet. A szocialista szektorban az idén az egy főre jutó havi át­lagkereset elérte a 3500 zlotyt, vagyis 40 százalékkal maga­sabb volt az 1970. év 2235 zlotys átlagánál. Eközben min­den dolgozó kapott bér-, illet­ve fizetésemelést. Főként a felvásárlási árak növelése út­ján számottevően javultak a parasztság anyagi körülmé­nyei. Nagy társadalmi jelen­tősége volt annak, hogy eb­ben az ötéves tervidőszakban 1 millió 850 ezer új munka­helyet létesítettek. Ez a nyug­díjba menők megüresedett helyével együtt 3 millió len­gyel állampolgár számára teremtett új munkaalkalmat. A küszöbönálló kongresszus tézisei nemcsak az eredmé­nyekről, hanem a problémák­ról is szólnak. Megállapítják, hogy még sok a tennivaló. így pl. továbbra is gondot okoz­nak a lakáskörülmények. Meg kell oldani a vasúti szállítás­ban, külkereskedelemben, ta­karmány- és építőanyag-el­látásban jelentkező feszültsé­geket. Javítani kell a piaci áruellátást, hisz egyes cikkek­ből még nem tudták maradék­talanul kielégíteni a keresle­tet. Az összkép azonban ked­vező. A LEMP a legutóbbi évek gyors ütemű fejlesztési politi­káját szándékozik folytatni a jövőben is: 1976—1980 között az ipari termelés 48—50, a me­zőgazdasági termelés 15—16, a nemzeti jövedelem 43—45, a kiskereskedelmi forgalom 42— 45, a reálbérek 16—18 száza­lékos növekedését tervezik, egymillió 525 ezer új lakást építenek. Ez a program a VII. kong­resszus téziseinek vitájában az egész társadalom helyeslé­sével találkozott. A mi né­pünk is örül lengyel baráta­ink eddigi eredményeinek és őszintén kívánja új terveik sikeres megvalósítását. M. Gy. Másfél évvel ezelőtt jött létre a Számítástechnikai Ügyvitel- szervező Vállalat (SZÜV) és a Bács-Kiskun megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága között a meg­állapodás, miszerint Kecskemé­ten számítóközpontot létesítenek. A több, mint 100 millió forintba kerülő létesítmény építésére a megyei és a városi tanács • 12 millió forint természetbeni (te­lek stb.) és anyagi hozzájárulást nyújt, hasonló összeggel társul be a Központi Statisztikai Hiva­tal, a mintegy 70—80 millió fo­rintba kerülő berendezéseket pe­dig a SZÜV szállítja. Az eddig eltelt idő alatt kije­lölték a számítóközpont helyét, elkészültek a tervdokumentációk, sőt, a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat meg is kezdte a létesítmény kivitelezését. Mint arról Leitner László, a leendő intézmény igazgatója tájékozta­tott, az alapozást már be is fe­jezték. A nagy géptermek építő- mesteri munkáinak műszaki át­adására — a kivitelezési szerző­dés szerint — 1976 augusztusá­ban, az irodaépület átadásárá pedig december 1-én kerül sor. — Határidő-eltolódás nem le­het. 1977. január 2-án meg kell kezdeni a munkát az új létesít­ményben. Január közepén, eset­leg februárban vagy márciusban ilyesmiről már szó sem lehet. Ez esetben már csak 1978-as mun­kakezdés lenne lehetséges, tehát egy teljes év kiesés következne be. Azok a vállalatok, gazdasá­gok. intézmények ugyanis, ame­lyek számítógépes adatfeldolgo­zásra állnak át. azt csak egv új gazdasági év első napjától tehe­tik. év közben új ügyviteli rend­szert megszervezni már nem le­het. (A haíáridők betartása tehát ez esetben rendkívül fontos. A HAMV vezetői bizonyára számol­tak i,s ezzel, amikor aláírták a kivitelezési szerződést. Mégis en­gedtessék meg egy javaslat. A KISZ Központi Bizottsága véd­nökséget vállalt a párt és a kor­mány számítástechnikai prog­ramja felett. Vajon nem lenne-e helyes, ha a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat KlSZ-szerve- zete a kecskeméti számítóköz­pont építésénél vállalna védnök­séget? A Szerk.) — Milyen számítógéppark ke­rül Kecskemétre? — Mint arról már szó esett — mondotta Leitner László, — kb. 80 millió forintba kerül a beren­dezés. Ezen belül egy R—20-as és egy ehhez hasonló teljesítményű, más típusú gépet telepítenek me­gyénk székhelyére. — Kik dolgoznak majd a bo­nyolult berendezésekkel? — November 1-én kezdődött meg egy tanfolyam, amelyen hatvanötén vesznek részt. Kilenc hónapon át gyors ütemben fo­lyik elméleti kiképzésük, napon­ta 8 órás oktatásban részesülnek. Ezután pedig négy hónapra a SZÜV már működő számítóköz­pontjaiban részesülnek gyakorlati képzésben. Ily módon 1977. ja­nuár 1-én már teljesen kiképzett számítóközpontos gárda áll majd rendelkezésünkre. Ezen kívül a jövő év júliusában újabb hat­van, augusztusában pedig 50 hallgatóval kezdünk ismét tan­folyamokat A megyiében egyébként már jónéhány vállalat, gazdaság, in­tézmény kezdte meg a felkészü­lést a számítógépes adatfeldol­gozásra — fejezte be kérdéseink­re adott válaszát Leitner László. N. O. Képünkön a kecskeméti szá­mítóközpont makettje láthatód \ <

Next

/
Thumbnails
Contents