Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-07 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • Téli nagyjavítás a sükösdi Május 1. Termelő- szövetkezetben. • Az AGROKEK kecskeméti raktárában előkészítik az alkatrészt. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 287. szám Ára: 90 fillér 1975. december 7. vasárnap Országszerte növekszik a mezőgazdaság iparieszköz- és anyagfelhasználása. Ebben az évben már minden ötödik tehergépkocsi az állami gazdaságoké és a szövetkezeteké. Bács-Kiskun megyében többek között 4500 traktor, 6000 szállító pótkocsi, 1400 teherautó, 890 gabonakombájn, 700 vetőgép, 15 szőlőszüretelő-kombájn, összesen 20 ezer különféle eszköz, termelőberendezés van a mezőgazdasági üzemek tulajdonában. Ezek túlnyomó része a Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat közreműködésével került a gazdaságokba. Kétmilliárd forinttal magasai Ünnepségek a magyar sajtó napján A magyar sajtó napján tegnap a megyei pártbizottságon ünnepi megemlékezést tartottak. Részt vettek ezen a megyei pártsajtó, a Petőfi Népe politikai munkatársai, az időszaki lapok, a Magyar Távirati Iroda szerkesztői a nyomda és a posta vezetői. Az ünnepi beszédet Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára mondotta, aki köszöntötte az újságírókat, lapkészítőket és terjesztőket. Megemlékezett az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Űjság megalakulásának 57. évfordulójáról, a magyar forradalmi újságírás és a munkásosztály sorsával közösséget vállaló mártír újságírókról. Mint mondotta: — A tisztelgés egyúttal fogadalom. elkötelezettség a kommunista újságírás, a ma feladatainak vállalása mellett. Minden újságíró nemes feladata a szocialista életmód és életfelfogás mind nagyobb mértékű elterjesztése, a munkás, a paraszt, a dolgozó ember életének és munkájának hiteles ábrázolása. Horváth elvtárs a továbbiakban a XI. pártkongresszus határozataiból adódó feladatokról szólott, melyből a maga sajátos eszközeivel a megyei sajtó is kiveszi részét. — A sajtó munkásaitól azt kérjük, hogy munkaterületükön tegyenek meg mindent azért, hogy céljaink megvalósuljanak. Ügy alakítsák, formálják a közvéleményt, hogy mind több dolgozó világosan lássa politikai célkitűzéseinket a problémákat is, s a nagy célok mellett napi feladatunkkal is mind nagyobb tömegek azonosuljanak. Mutassák be, propagálják a gazdaság és társadalom fejlesztésében elért eredményeket, de küzdjenek minden olyan nézet, szemlélet és magatartásforma ellen, ami társadalmunktól. a szocialista életformától és moráltól idegen, minden olyan jelenség ellen, ami fejlődésünket hátráltatja. Szólott a helyi' kiadások szerepéről és jelentőségéről, az irányító pártbizottságok és társadalmi szerkesztő bizottságok feladatáról. — Most, amikor a megyében élő újságokat köszöntjük, engedjék meg. hogy kifejezzem elismerésünket és köszönetünket velük együtt azoknak a dolgozóknak, vezetőknek, kommunista aktivistáknak. akik azon dolgoznak nap mint nap. hogy megyénkben a sajtótermékek időben és minőségi kivitelben megjelenjenek, eljussanak az egyre jobban érdeklődő lakossághoz. Ügy gondolom, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a sajtó munkásai az elmúlt évben is eredményesen dolgoztak, jó politikát szolgáltak, s azt jól szolgálták. Hozzájárultak ahhoz, hogy pártunk, szocialista rendszerünk iránti bizalom és megbecsülés növekedjen Bács- Kiskun megye lakosságában — fejezte be az ünnepi köszöntést Horváth István a megyei pártbizottság első titkára. Az üdvözlésre dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője válaszolt. Köszönetét mondott az üdvözlő szavakért., s egyúttal ígéretet tett arra. hogy a sajtó munkásai ezután is felelősségteljes hűséggel végzik a párt által rájuk bízott feladatokat. Az ünnepi megemlékezés kötetlen beszélgetéssel ért véget. • A magyar sajtó napja alkalmából a szerkesztőségek dolgozói a kegyelet koszorúit helyezték el a megyei' sajtó mártírjainak és nagy halottainak — Simon Istvánnak. Hajnal Józsefnek és Tóth Lászlónak — az emléktábláján és sírján. (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei AGROKER tevékenysége ily módon fontos láncszeme a mezőgazdasági üzemek megfelelő működésének. Ha az ellátó vállalat szolgáltatásaiban valami zavar áll be, az nyomban visz- szahat az állami gazdaságok és a szövetkezetek, bizonyos tekintetben még a háztáji és kisgazdaságok termelésére is. A közelmúltban a megyei pártbizottság által összehívott gazdasági aktívaülésen került szóba a mezőgazdaság gép- és alkatrész-, valamint vegyszerellátása. Pálfi Pál igazgató felvilágosítása szerint az AGROKER ez évi forgalma a tervezettnél 10—12 százalékkal magasabb, összegében megközelíti a kétmilliárd forintot. Mégsem tudott minden megrendelőt kívánsága szerint és megfelelő időben kiszolgálni. A mezőgazdasági üzemekben igen keresett MTZ-traktort. amelynek az alkatrészellátása is megfelelő, évente legfeljebb hárorcwiéay- százat kap a megyei vállalat. Ez igen kevés, hiszen temérdek az elhasználódott, a régen pótlásra szorult erőgép. A helyzet azért nehéz, mert az MTZ-hez hasonló teljesítményű és a kereskedelemben beszerezhető, más típusú traktorhoz a gyártó vállalat alig vagy egyáltalán nem küld pótalkatrészt. A Kiskunság homoktalajaira alkalmas, összkerékhajtású, legalább száz lóerős traktorok pedig sehol^sem vásárolhatók az országban, amióta Kispesten a D 4 KB erőgépek gyártását megszüntették. Még ebben az esztendőben is rendeltek száz DUTRÁ-t a megye közös gazdaságai, de mindhiába, mert a kereskedelem nem tudja kiszolgálni. Hangzott el arra ígéret, hogy az AGROMAS- EXPO—75-ön bemutatott, 120 lóerős csehszlovák traktorokból szerez majd be a külkereskedelem. ígérettel azonban egyetlen hektár szőlőt vagy gyümölcsöst sem lehet megművelni. Ebben az esztendőben a Győrött készített RÁBA-Steiger traktorokból kilencet adott el a megyei AGROKER. 1976-ban huszonhat ilyen gépre ígérkezik, vásárló. Elégedettek a mezőgazdasági üzemek az új típusú traktorral. Sajnos. ennél az erőgépnél is megismétlődik a DUTRA-traktorok sorsa. Nem kapható hozzá megfelelő munkagép. A hazai mező- gazdasági gépgyártó ipart végre össze kellene hangolniok az érdekelt szakminisztériumoknak. A sorozatban gyártott 240 lóerős gépekhez kapcsolható munkaeszközök idejében nem készültek el. Ami kapható, az sem felel meg a magasabb követelménynek. A RABA-Steiger traktor másfél millió forintba kerül a szövetkezetnek. A korszerű erőgéppel csak akkor tud gazdaságosan termelni. ha van hozzá alkalmas munkagép, és az eke gerendelye a dugóhúzó módiára nem csavarodik össze, amikor a 240 lóerős traktor szántani kezd. Silány acélból még Mosonmagyar- óvárott sem lehet erős ekét készíteni. Ezt kellene megszívlelniük azoknak a vállalatoknak, amelyek a nagy múltú mezőgazdasági gépgyárat az alapanyaggal ellátják. Az alkatrészhiány már évek óta végigkísérte a mezőgazdasági üzemek munkáját, összességében az idén általában megfelelő volt a pótalkatrész-beszerzési lehetőség. A legnagyobb mezőgazdasági munka idején a gépek, eszközök ■többsége üzemképes állapotban volt. Egyes szövetkezetekben azonban elég kedvezőtlen helyzet alakult ki, különösen régebbi típusú erő- és munkagépeket üzemben tartóknál. Az U—650-es, E—280-as és 301-es, valamint az E—512-es típusú traktorok, kombájnok, szálastakarmány-gyűjtő gépek alkatrészellátása 1976-ban sem lesz jobb. A szükséges pót- alkatrészek hazai gyártását ezért ajánlatos még idejében megszervezni. hogy a nagy munka időszakában a traktorok, arató-cséplő gépek és járvasilózók működésében ne legyen fennakadás. A hazai mezőgazdasági gépgyáraknál az utóbbi időben számos változás következett be a gyártmányok és a gyártás szerkezetében. Az átadás és átvétel nem volt folyamatos. Az egyik üzem már nem. a másik még nem gyártja a különböző berendezéseket, gépeket és alkatrészeket. Ezen a téren is mielőbb rendet kellene teremteni, mert később majd kárát látja a mezőgazda- sági termelés, az egész- népgazdaság. K. A. Hétfőn ül össze a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa Hétfő délután 2 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában kezdi meg tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A kongresszus napirendje: — a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatai. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, — a számvizsgáló bizottság jelentése, — a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása, — a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. (MTI) Épül a kecskeméti számítóközpont t Sikeres tanácskozást, lengyel elvtársak! A varsói Kultúra és Tudomány Palotájában hétfőn, december 8-án összeül a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa, ötnapos tanácskozásán mintegy 2,5 millió LEMP-lag képviseletében több mint 1800 küldött vesz részt. Ott lesznek a testvérpártok küldöttségei, a központi bizottságok első titkárainak vezetésével. A kongresszus a számvetés és feladatmeghatározás legmagasabb fóruma lesz; Lengyelország szocialista építése szempontjából különösen fontos évtized közepén kerül sorra. Az ország 1971-től napjainkig fejlődésének igen bonyolult, de kétségkívül egyik legeredményesebb időszakát élte. Közismert, hogy a hatvanas évek második felében csökkent a gazdasági fejlődés üteme, a dolgozók élet- és szociális körülményei nem javultak kielégítően, gyengültek a párt tömegkapcsolatai. Mindez komoly társadalmi feszültségeket okozott, amelyek 1970 decemberében különösen kiéleződtek. A LEMP Edward Gierek KB első titkár vezetésével kivezette az országot a proble■WMi matikus helyzetből. 1971-ben a központi bizottság, majd pedig a VI. pártkongresszus kidolgozta a dinamikus társadalmi és gazdasági fejlesztés stratégiáját: a nép életkörülményei megjavításának, a szocialista társadalmi viszonyok elmélyítésének, a népi állam és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, a Szovjetunióval, az egész szocialista közösséggel megvalósított égyüttműködés fokozásának, Lengyelország európai és nemzetközi helyzete megszilárdításának programját. A VI. kongresszuson elfogadott programot a párt- és az állami vezetés, a munkásosztály és az egész nép következetesen megvalósította. Így jelentős előrehaladást értek el a szocializmus építése útján. A múlt öt esztendő mérlege meggyőzően kedvező. Bel- és külföldön egyaránt általános elismerést keltett az a tény, hogy 1971 óta Lengyelország társadalma és gazdasága jóval gyorsabban fejlődött, lakóinak életszínvonala lényegesen komolyabb mértékben javult, mint az előző ötéves tervek bármelyikében. Ebben az időszakban az ipar csaknem 70 százalékkal, a mezőgazdaság pedig 27 százalékkal növelte termelését, míg a külkereskedelmi forgalom két és félszeresére bővült. A nemzeti jövedelem az előirányzott 38 százalék helyett 62 százalékkal emelkedett. A népgazdaságba 1900 milliárd zlotyt ruháztak be — 450 milliárddal többet, mint tervezték és 900 milliárddal többet, mint 1966 —1970 között. Tucatnyi nagy létesítmény épült. A többi között előnyös hitel- és kooperációs szerződések megkötésével hozzákezdtek egész sor iparág korszerűsítéséhez. Az átlagos reálbér-emelkedés mértéke kétszeresen felülmúlta az előirányzott ütemet. A szocialista szektorban az idén az egy főre jutó havi átlagkereset elérte a 3500 zlotyt, vagyis 40 százalékkal magasabb volt az 1970. év 2235 zlotys átlagánál. Eközben minden dolgozó kapott bér-, illetve fizetésemelést. Főként a felvásárlási árak növelése útján számottevően javultak a parasztság anyagi körülményei. Nagy társadalmi jelentősége volt annak, hogy ebben az ötéves tervidőszakban 1 millió 850 ezer új munkahelyet létesítettek. Ez a nyugdíjba menők megüresedett helyével együtt 3 millió lengyel állampolgár számára teremtett új munkaalkalmat. A küszöbönálló kongresszus tézisei nemcsak az eredményekről, hanem a problémákról is szólnak. Megállapítják, hogy még sok a tennivaló. így pl. továbbra is gondot okoznak a lakáskörülmények. Meg kell oldani a vasúti szállításban, külkereskedelemben, takarmány- és építőanyag-ellátásban jelentkező feszültségeket. Javítani kell a piaci áruellátást, hisz egyes cikkekből még nem tudták maradéktalanul kielégíteni a keresletet. Az összkép azonban kedvező. A LEMP a legutóbbi évek gyors ütemű fejlesztési politikáját szándékozik folytatni a jövőben is: 1976—1980 között az ipari termelés 48—50, a mezőgazdasági termelés 15—16, a nemzeti jövedelem 43—45, a kiskereskedelmi forgalom 42— 45, a reálbérek 16—18 százalékos növekedését tervezik, egymillió 525 ezer új lakást építenek. Ez a program a VII. kongresszus téziseinek vitájában az egész társadalom helyeslésével találkozott. A mi népünk is örül lengyel barátaink eddigi eredményeinek és őszintén kívánja új terveik sikeres megvalósítását. M. Gy. Másfél évvel ezelőtt jött létre a Számítástechnikai Ügyvitel- szervező Vállalat (SZÜV) és a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága között a megállapodás, miszerint Kecskeméten számítóközpontot létesítenek. A több, mint 100 millió forintba kerülő létesítmény építésére a megyei és a városi tanács • 12 millió forint természetbeni (telek stb.) és anyagi hozzájárulást nyújt, hasonló összeggel társul be a Központi Statisztikai Hivatal, a mintegy 70—80 millió forintba kerülő berendezéseket pedig a SZÜV szállítja. Az eddig eltelt idő alatt kijelölték a számítóközpont helyét, elkészültek a tervdokumentációk, sőt, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat meg is kezdte a létesítmény kivitelezését. Mint arról Leitner László, a leendő intézmény igazgatója tájékoztatott, az alapozást már be is fejezték. A nagy géptermek építő- mesteri munkáinak műszaki átadására — a kivitelezési szerződés szerint — 1976 augusztusában, az irodaépület átadásárá pedig december 1-én kerül sor. — Határidő-eltolódás nem lehet. 1977. január 2-án meg kell kezdeni a munkát az új létesítményben. Január közepén, esetleg februárban vagy márciusban ilyesmiről már szó sem lehet. Ez esetben már csak 1978-as munkakezdés lenne lehetséges, tehát egy teljes év kiesés következne be. Azok a vállalatok, gazdaságok. intézmények ugyanis, amelyek számítógépes adatfeldolgozásra állnak át. azt csak egv új gazdasági év első napjától tehetik. év közben új ügyviteli rendszert megszervezni már nem lehet. (A haíáridők betartása tehát ez esetben rendkívül fontos. A HAMV vezetői bizonyára számoltak i,s ezzel, amikor aláírták a kivitelezési szerződést. Mégis engedtessék meg egy javaslat. A KISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt a párt és a kormány számítástechnikai programja felett. Vajon nem lenne-e helyes, ha a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat KlSZ-szerve- zete a kecskeméti számítóközpont építésénél vállalna védnökséget? A Szerk.) — Milyen számítógéppark kerül Kecskemétre? — Mint arról már szó esett — mondotta Leitner László, — kb. 80 millió forintba kerül a berendezés. Ezen belül egy R—20-as és egy ehhez hasonló teljesítményű, más típusú gépet telepítenek megyénk székhelyére. — Kik dolgoznak majd a bonyolult berendezésekkel? — November 1-én kezdődött meg egy tanfolyam, amelyen hatvanötén vesznek részt. Kilenc hónapon át gyors ütemben folyik elméleti kiképzésük, naponta 8 órás oktatásban részesülnek. Ezután pedig négy hónapra a SZÜV már működő számítóközpontjaiban részesülnek gyakorlati képzésben. Ily módon 1977. január 1-én már teljesen kiképzett számítóközpontos gárda áll majd rendelkezésünkre. Ezen kívül a jövő év júliusában újabb hatvan, augusztusában pedig 50 hallgatóval kezdünk ismét tanfolyamokat A megyiében egyébként már jónéhány vállalat, gazdaság, intézmény kezdte meg a felkészülést a számítógépes adatfeldolgozásra — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Leitner László. N. O. Képünkön a kecskeméti számítóközpont makettje láthatód \ <
