Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

® PKTÖFI NEPE t 1975. december 30. Ilyen ez a brigád föld. amely értékben nincs kife­jezve. A termőföld minél na­gyobb mértékű kihasználására a mezőgazdasági üzemeket a köz­vetlen anyagi érdekeltség ser­kentheti A népgazdaságnak szüksége van az ipari nyersanyagnövények termesztésére, hozamának a foko­zására, a tejellátás érdekében a szarvasmarha-tenyésztés fejlesz, tésére. A mezőgazdasági üzemek­nek ez gyakran gondot, kockáza­tot jelent, hiszen az ipari növé­nyek termesztése többletmunká­val jár. Ezzel szemben, ha kü­lönleges ösztönző rendszert vezet­nek be, ami a vezetőket anyagi­lag érdekeltté tes2[. a kényesebb ipari növények termesztésére is szívesebben vállalkoznak. A legjobb ösztönző a mezőgaz­daság termelésének bővítésénél az a díjazás, amely az üzem halmo- zatlan termelési értékén alapul. Ez esetben nem a területhez, ha­nem a gazdálkodás adottságait jobban kifejező aranykorona-ér­tékhez kell viszonyítani a halma- zatlan termelési értéket. Ennek megfelelően lehet csoportosítani a gazdaságokat és a fizetési foko­zat szerint megállapítani a szö­vetkezeti vezetők keresetét. E módszerrel a nagy területű, de viszonylag kis termelési érté­kű, kedvezőtlen adottságú gazda, ságok sem kerülnek hátrányos helyzetbe. Az aranykorona érté­kéhez viszonyított halmozatlan termelési érték, mint a csoporto­sítás alapja, a gyengébben gaz­dálkodók számára sem méltány­talan. hiszen ezeknek a szövet­kezeteknek a vezetői képesek vál­toztatni a helyzeten. A javadal­mazási rendszer megegyezik a szocializmus gazdasági alaptör­vényével. Kifejezi azt az elvet, hogy aki többet ad a népgazda­ságnak, az annak megfelelően ré­szesedjék a javakból is. A mezőgazdaságban szükség van ilyen fizetési módszer alkal­mazására, mert akadnak ott olya­nok. akiknek az állandó foglal­koztatása nincs megoldva. Akik a lakás vagy más ok miatt el­járni nem akarnak, és a mező­gazdasági üzemen kívül még nem kerestek munkát. Ez a javadal­mazási rendszer nincs ellentét­ben a jövedelmezőség szerinti dí­jazás elvével, mert csak az alap- munkadíjra vonatkozik. Azzal ösztönöz a jobb gazdálkodásra, hogy a magasabb alapmunkadíj­hoz ugyanolyan százalékará­nyú nyereségrész is járul. Horváth József A Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban száz brigád küzdött az ifién a szocialista címért, csak­nem 1450 taggal, az üzem dolgo­zóinak háromnegyed része. A gaz­daság vezetősége nemrég értékel­te a szocialista munkaverseny eredményeit. Még nincs véglege­sen összesítve az idei gazdálko­dásban elért, számokban mérhető teljes mérleg, de annyit máris megállapíthattak, hogy a verseny sokat segített. Az esztendő ugyan­is nem a legkedvezőbb volt. a/ időjárás beleszólt a vállalásokba, az eredmények alakulásába. Az értékelés alapján három brigád vállalati kiváló lett, 24 pedig elnyerté az aranykoszorús jelvényt. A tajói borászati üzemben dol­gozó Kossuth szocialista brigád szintén aranykoszorús lett. Já­nosi Sándor, a palackozó üzem ve­zetője, aki a borászati kerület pártalapszervezetének titkára is. már előzőleg elismeréssel szólt a brigád tagjairól. Elmondta, hogy náluk igen nagy jelentősége van az időben történő szállításnak, az anyagmozgatásnak. A Kossuth brigád áldozatkészségén, tagjai­nak munkaszeretetén sok múlik. Azelőtt például előfordult, hogy egy hónap alatt 40 ezer forintot fizettek a késedelmes szállításért, rakodásért. A brigád — amely egyelőre még nagyrészt fizikai munkával végzi a rakodást — igyekezett időben eleget tenni minden kívánalomnak. — Sokszor, ha sürgős szállítás akadt, este vagy éjszaka is dol­goztak — hangoztatja a palackozó üzem vezetője. — Talán nem is helyes, ha múlt időben beszélek ezekről, hiszen a brigád állandó tevékenységét ez jellemzi. Az anyagmozgatás annál is in­kább fontos, hiszen évente több millió palackot szállítanak innen a homok értékes levéből az NDK-ba, a Szovjetunióba és Len­• Az anyagmozgatás egy része még fizikai munkával történik. Képünkön Csík Mihály vés Molnár János gyelországba. A ' kiskunhalasi Veltelini a legutóbbi őszi lipcsei vásáron aranyérmet nyert. Csík Mihály brigádvezetővel és Molnár Jánossal, a helyettesével munkájukról beszélgetünk. — Kis közösségünk három év­vel ezelőtt alakult — kezdi a brigádvezető. — Jól összeszok­tunk, szinte egymás gondolatát is ismerjük. A gyors anyagmoz­gatás, szállítás létkérdés a bo­rászati üzemben. Sikerült elér­nünk, hogy késedelmes rakodá­sért vagy szállításért szinte égy- általán nem vonták felelősségre a gazdaságot. Molnár János: — Vállaltuk azt is, hogy mini­málisra csökkentjük az üvegtö­rést. Ez azért sem kis dolog, mert évente 9 millió palack hagy­ja el a borászati üzemet és ugyanennyi jön vissza. Egy üveg árát 1 forint 70 fillérért számol­ják el. Csík Mihály: — A vállalt 80 óra társadalmi munkát is teljesítettük. Rendbe­hoztuk az udvart, elkészítettük a kerítést. Jánosi Sándor: — Azt is szükségesnek tartom elmondani, hogy a szüret idején a brigád szinte éjjel-nappal dol­gozott, nemcsak a saját munkáját végezte, hanem segített a szőlő- szállításnál, feldolgozásnál is. Többször a palackozásnál Is segí­tettek egy-egy munkafolyamat­ban. Egyszóval, ha sürget a mun­ka, nem nézik, hogy hány óra van. Nemegyszer olyan feladato­kat is megoldanak, ami nem tar­tozik a munkakörükhöz. Ilyen ez a brigád. K. S. • Búzát termeszt, a gabonát saját malmában őrli a lisztet péksé­gében kisüti, a kenyeret az élelmiszerüzletében értékesíti a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz. Képünkön Varga Ferenc szövetkezeti pék kiszedi a frissen sült kenyeret. Az ipari üzemek vezetőit az eszközlekötési járulék ösztönzi arra. hogy jó hatásfokú legyen a termelés. Ez növeli a vállalati eredményt, ami emeli a vezető személyes jövedelmét. vagyis anyagilag is érdekelt a vállalati eszközkihasználásban. A mező­gazdasági üzemek legfőbb terme­lőeszköze a földterület, amelynek a kihasználására nem eléggé ösz­tönöznek a gazdasági szabály­zók. Magas fizetést kaphat pél­dául annak a szövetkezetnek a vezetője is, amely az egyéb félté, telek teljesítésétől messze elma­radt. de a meghatározott földte­rület folytán egv bizonyos kate­góriába került. Nem helyes, ha csupán a brut­tó jövedelem és a termelési ér­ték alapján történik a besorolás, hiszen a nagyobb gazdaság irá­nyítása több gonddal jár A ked­vezőtlen adottságú szövetkezet­nek a terület nagyságához. viszo­nyítva a gazdasági mutatói is alacsonyabbak. Az ilyen gazda­ság általában olyan termelésszer­kezetet honosított meg. amely egyszerűségénél fogva viszonylag kevesebb költséggel is jobban jö- vedemez. A termelési szerkezet egysze­rűsítésére irányuló törekvés a jobb adottságú mezőgazdasági üzemekben sem ritka, mert a gaz­dasági szabályozók erre ösztönöz­tek. Ezzel magyarázható többek között a juhászat elsorvasztása a Kiskunságban és másutt, vagy az • Tízezerszámra neveli a pe­csenyebaromfit a jánoshalmi Petőfi • Termelőszövetkezet. Nem vásárolja a naposcsibét, hanem saját üzemében kelteti ki a tenyésztojást. Képünkön Vancsura Vincéné a keltetés előtt vizsgálja a tojást. a tény. hogy Bács-Kiskun megyé­ben a négy esztendeje még csak­nem 300 hektáron termesztett nagyüzemi vöröshagyma-terület 100 hektár alá csökkent. A me­gye állami gazdaságai pedig leg­feljebb az üzemi konyhájuk el­látására termesztenek burgonyái és — a szikrai — valamint a ka­locsai gazdaságot kivéve — más zöldségfélét. A mezőgazdaságban pusztán csak a költségráfordítás hatásfo­kának vizsgálata sem elegendő, hiszen a termelésben legnagyobb arányban részt vevő eszköz a SERKENT A JOBB GAZDÁLKODÁSRA Javaslat a termelési érték szerinti munkadíjazásra a szövetkezetekben SZILVESZTER VOLT, VAN ÉS LESZ IS... Dolgozó nők szilvesztere Ismét eltelt egy esztendő, vége van az év­nek s hogy mi történt 75-ben, jó lesz majd emléknek. Az eredmények mellett még akadt hiba bőven, kijavítjuk ezeket a jövő esztendő­ben? Mérlegeljük, most, év végén, mi jót s rosszat tettünk... de egy biztos: hogy egy évvel öregebbek lettünk. Voltak kik a nyug­díjasok táborába léptek, s átadták a helyüket az ifjabb nemzedéknek. Mindenkinek van em­léke, tervezi előre, hogy s mit tesz majd oko­sabban, bölcsebben jövőre. Szilveszterkor le­gyen jókedv mindenki vendége, a gondol, bajt ez estére tegyük félre. Vidám kedvvel együnk, igyunk, fogyasszuk a pezsgőt és kí­vánjunk most egymásnak boldog új esztendőt , íme, hat nő, lány és asszony, hadd mondja el végül: Év végére, szilveszterre, s új évre. hogy készül.. . Kurucsai Gizella, a kiskunfélegyházi MÁV-állomás forgalmi szolgálattevője — A hatodik szilvesztert töl­töm vasutas egyenruhában és az elsőt a munkahelyemen. Az elő­ző években „szerencsém-’ volt, úgy jött ki a szolgálati beosztás, hogy az év utolsó estéjét szóra­kozással tölthettem. Igaz, jegy­vizsgáló koromban volt olyan eset, hogy hajnali három órakor indultam egy szerelvénnyel Szol­nokra, szinte egyenesen a Kis­kunság étteremből. Egy kicsit ál­mos voltam, de a kellemes este emléke segített „elviselni” a munkát. Most házibuli lesz ná­lunk, sajnos, nélkülem. Udvarlóm megígérte, hogy éjféltájt felhív telefonon, ő szeretne először bol­dog új évet kívánni... Dongó Orbánné, . a Városföldi Sertéskombinát dolgozója — Nagyon emlékezetes volt a múlt évi szilveszter. Előtte alig másfél hónappal mentem férj­hez, s bizony az év utolsó nap­jának estéjén már férjem zsebé­ben volt a január másodikára szóló katonai behívó. Édesanyám­nál töltöttük $/, estét a tv mel­lett, s bizony sokat gondoltunk arra, hogy mi lesz jövő ilyenkor? Néhány napja kaptam a levelet, férjem szabadságot kap és ismét együtt köszönthetjük az új esz­tendőt. Negyven koca és három­száz kismalac gondját viselem, s szilveszter napján is köztük le­szek estig. Akkor azután sietek, haza az én „kiskatonámhöz" .. . Káplár Béláné, a kecskeméti Kossuth Tsz húsüzemének dolgozója V — Hetény egy házán lakom, ott szilveszterezünk a sógoréknál. öt gyermekem van, s remélem, mindnyájan együtt tudjuk tölteni ezt az estét. Örülök ennek a csa­ládi összejövetelnek, de annál jobban várom a következőt. A jövő év szilveszterére remélhető­leg elkészül saját házunk. A tsz 20 ezer forinttal segíti az épí­tést ... Mi lesz a szilveszteri me­nü ? Természetesen disznótoros. Finom kolbász kerül a tányérok­ba, meg hurka, vesepecsenye és koccintani is lesz mivel. .. Fejszés Lászlóné, az Izsáki Állami Gazdaság pezsgőüzemének címkézője — Általában családi társaság­ban szoktunk búcsúzni az eszten­dőtől, s üdvözöljük az újat. A fiam és a lányom már „kirepült” a családi fészekből, lehet, hogy most szilveszterre hazajönnek. Tavaly a közeli Biczó csárdában szilvesztereztünk, most is oda készülünk. Sógoraimmal, sógor­nőimmel és természetesen a fér­jemmel — már nagyon várjuk a kellemesnek ígérkező estét. Ez­zel a pezsgővel — Pompadour félédes — szeretnénk koccintani éjfélkor. Mit várok az új évtől? Nagyon örülnék, ha sikerülne a fiamnak hazajönni Pestről. Itt akar házat építeni, s akkor együtt lesz majd az egész család ... Kármán Pálné, a lajosmizsei Kefe-, Seprű- és Vasipari Szövetkezet tagja — A tizedik esztendőt töltöm a szövetkezetben. Ez az első munkahelyem, s mondhatom, na­gyon elégedett vagyok. Nem egy­szer köszöntöttük már az új esz­tendőt munkatársaimmal a Ka­kukk étteremben, de újabban csak otthon vagyunk. Pali fiam 11 éves, Attila hét, ők sem ven­nék jó néven, ha otthon hagy­nánk őket. Igaz, néha elmegyünk valamelyik rokonhoz mindnyájan, lehet, hogy az idén meg hozzánk jönnek. Készülünk a disznóvágás­ra, s finom disznótoros vacsorát szeretnénk készíteni. A koccintás­hoz már megvettem a pezsgőt. Ez a szilveszter, illetve év vége azért is nevezetes számomra, mert számításaim szerint addig­ra készítem el, illetve állítom össze a 150 ezredik fregolit . . . Mucha Zoltánná, a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárának esztergályosa — Nevezetes lesz ez a szilvesz­ter, az első, amit asszonyként ün­nepelek. A férjem szüleinél tölt­jük az estét, s már jókor elme­gyek segíteni. Bízunk abban, hogy nagyon kellemes lesz az este, jó lesz a tv műsora, s vidám hangu­latban köszönthetjük az új évet. A jövő évtől különben sokat vá­rok. Életemben először eljuthatok külföldre, egymás után kétszer. Március elején a nőnapi külön- vonattal öt napra Prágába uta­zom — sajnos, férjem nélkül. Kellemesnek ígérkezik az a tar- sasutazás, melynek során nyáron, most már férjemmel együtt, meg­ismerkedhetünk Berlin nevezetes­ségeivel, s megláthatjuk a ten­gert is. Irta és fényképezte: Opauszky László Üj határozat a szovjet lakásépítésről A közelmúltban az SZKP KB új hatái'ozatot hozott a lakásépí­tésről. Ez a határozat a technoló­giai fegyelem megsértése, a mun­ka rendszertelen üteme — a la­kások nagy része rendszerint az év végére készül el —, a nagy­üzemi lakásépítés bázisának el­maradása, a felesleges eszköz- és anyagpocsékolás ellen irányul. A konstruktív jellegű dokumentum pontosan meghatározza a lakás­építést javító teendőket. A határozat egyben tanúbizony­sága azoknak az újabb erőfeszí­téseknek, amelyek a nehéz lakás­kérdés megoldására irányulnak, bár a szovjet lakásépítés mind volumenét, mind ezer lakosra jutó mértékét tekintve a legnagyobb a világon. Hetente annyi ház épül, amennyi egy 160 ezer lakosú vá­ros létesítéséhez szükséges. Az utóbbi évtizedben a szovjet csa­ládok közel fele ünnepelhette az új lakásba költözést. De ugyan­ekkor a városi lakosság száma 30 millióval nőtt. Évente 11 millió négyzetkilométernyi városi lakást bontanak le. Következésképpen a lakások számának gyors növelé­sével egyidejűleg a lakásokat gya­korlatilag teljesen lecserélik. A legutóbbi öt évben a Szovjetunió 253 millió lakosa közül 56 millió költözött új lakásba. A tervek szerint 10—15 év alatt el kell érni, hogy minden családnak megfelelő számú szo­ba álljon rendelkezésére, majd a plusz egy szoba és végül minden egyes családtagra 20—25 négy­zetméter lakóterület jusson. Fontos szervezeti újítás az egyetlen megrendelő rendszerére való áttérés. A különböző igazga­tóságok és vállalatok lakásépítés­re szánt anyagi eszközei egyetlen kézben, a városi tanácsnál össz­pontosulnak. A csoportérdek kö­töttségein túllépve, a városi ta­nács a város szempontjait veszi figyelembe, ütemesebb munkára késztetheti az építőipari vállala­tokat, elkerülheti az anyagi esz­közök szétforgácsolódását, a kü­lönböző építékezések között az erők megosztását. Mindezzel lé­nyegesen meggyorsulhat a lakó­házak átadása. (APN — KS) . Ez aztán citrom A Szovjetunió Tudományos Akadémiája botanikus kertjének gyűjteményében található az a citromfa, mely mindenkit bámu­latba ejt termésének hatalmat méreteivel. A fán termő citromok a szokásosnál ötször nagyobbak. (APN - KS)

Next

/
Thumbnails
Contents