Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. decemßer 29. VÁROSOK A TERVIDŐSZAK VÉGÉN Az elmúlt hetekben egy.egy újságoldalon megyénk városai mutatkoztak be olvasóinknak. Szándékunk az volt, hogy a ne­gyedik ötéves terv során be­következett változásokat érzékeltessük. Ennél egyrészt többet, más­részt kevesebbet sikerült teljesíteni. Töb­bet adtak a beszámolók, mert óhatatlanul is tükrözték a cikkírók egyéni érdeklődését, látását, szubjektív hevü­letét és tárgyilagosságát. Kevesebbet adhattunk, mint szerettünk volna, mert óriási anyagból kellett válogatni. A bőség zavara érző­dött az írásokon, s ettől senki' sem tudott szabadulni. Az elmúlt öt esztendő — az összegezés ezt mutatta — különösen megyénk váro­sait lendítette ki a megszokott fejlődési ritmusból, s késztette sok területen a korábbinál gyorsabb haladásra. Ugyanakkor — éppen azért, mert újabb igények jelentkeztek — a feszültségek egy része továbbra is megmaradt, s feladatként vár a következő időszakra. • Anélkül, hogy a számok és ténybeli adatok bővebb ismétlé­sébe bocsátkoznánk, megállapít­hatjuk, hogy Bács-Kiskun Aiegye városai szerepkörüknek, a tele­pülési rendszerben elfoglalt he­lyüknek megfelelően sokat léptek előre. Az urbanizációs folyamat­ban, a termelést és a lakosság el- látásátát segítő városi „háttér” az úgynevezett infrastruktúra meg­teremtésében minden eddiginél többet fejlődtek. Különösen szem betünő volt a népesedési politika céljainak eléréséhez nyújtott se­gítség a létesítmények megvaló­sításában tapasztalható ugrássze - rű fejlődés. Főleg az óvodaépítési akciókban való részvétel, a ta­nácsok anyagi erejét jóval meg­növelő vállalati támogatás és együttműködés érdemel figyelme;, mert ez tette lehetővé a tervek sokszoros túlteljesítését. így si­került például elérni Kiskunfél­egyházán. hogv az óvodáskorúak 70 százaléka felvételt nyerhet 's elhelyezhető az óvodákban. Kis­kunhalason 42(l-ról 076-ra növel­ték az óvodai helyek számát. Ba ján pedig 435 gyermekkel több járhat óvodába, mint öt évvel korábban. Kalocsán lényegében minden óvodai igényt ki tudnak elégíteni. Kecskeméten a dinami­kus fejlődés ellenére is nagy az igényektől való elmaradás, s a gondok továbbra is feszítenek. A helyzet tehát elég változó és az elért színvonal is tarka képet mutat annak ellenére hogy az előrehaladás igen nagy volt min­denütt, Ez a helyzet arra figyel­meztet, hogy ha nagyjából azo­nos szintet akarnak elérni a me­gyében, az eddiginél is jobban kel! segíteni központilag a ki­egyenlítődést. • A városok gondja mindenüti továbbra is a korábbi elmara­dottság felszámolása — utak, csa. tornák építése, a vízhálózat bőví­tése —. kevés az iskolai tanterem, sok helyen hiányzik a tornate­rem. korszerűtlenek a gyakorló­műhelyek, Baján és másutt is nagy gond a diákok kollégiumi elhelyezése, nagyobb figyelmet, kell fordítani az általános isko­lák anyagi ellátására. A lakáshelyzet javítására nag • erőfeszítéseket tettek az elmúlt ötéves tervben a városok. Baján ebben az időszakban mintegv 1900 lakás épült fel, több mint az előző tervciklusok bármelyikében. Kiskunfélegyházán csaknem más­fél ezer. Kiskunhalason az ezer- százat meghaladja, ami átadásra került. Mindkét városban elma­radtak a tervezettől, illetve a tervszámok teljesítése különböző okok miatt áthúzódik a követke. ző évre. A várossá előlépett Kis. kőrösön mintegy nyolcszázzal gyarapodott a lakásállomány, ezek nagyobbik fele családi ház. A következő ötéves tervben már mw iából fele-fele arányban épülnek több szintes és családi házak. A városok számára egyre ne­hezebb a megfelelő építési terü­letek előkészítése, időben és meg­felelő színvonalon való átadása, a lakásátadásokkal egv időben a kapcsolódó beruházások, kereske­delmi. kulturális és szolgáltató egységek létrehozása. Az új la­kótelepek rendszerint kintebb es­nek a városközponttól, s a mun­kahelyek megközelítése miatt is szükség volna a helyi közlekedés fejlesztésére, mely sok helyen el­marad az igényektől. • Mint új jelenségre fel kell figyelni az úgynevezett „alvó” városok problémájára. Ez külö­nösen a megyeszékhelyen jelent­kezik elsősorban, ahol az iparne. gyed a város túlsó felén van. s helyben — például a nagyközsé­get kitevő Széchenvivárosban — nincs a csökkent munkaképessé­gűeknek. vagy a négyórai elfog­laltságot szívesen vállalóknak munkaalkalom. Arról nem is szól­va. hogy este már semmiféle szó­rakozási. művelődési lehetőséget nem talál a lakosság. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a megye városaiban az el­múlt öt esztendőben sokat fejlő­dött a kereskedelem, javult a la­kosság élelmiszerrel és iparcik­kel való ellátása. Itt is megfigyel­hető azonban az egyenlőtlenség, a korábbi elmaradottságot csak nehezen tudják legyűrni a váro­sok. A peremkerületek és tanyás körzetek ellátása még mindig las­san halad előre, sőt néhol vissza­fejlődés is tapasztalható. A szol­gáltatás általában elmarad az igényektől, mivel a környező fal­vak. települések igényeit is jó­részt a városi szolgáltatók elé­gítik ki. (Elektromos cikkek, rá­diók. televíziók, stb. javítása.) Sorolhatnánk tovább a sorozat anyagának összegyűjtésekor szer­zett tapasztalaitokat, melvek egv része — terjedelmi okokból — kimaradt az újságoldalakból. s későbbi cikl-.ekhez ad majd té­mát. őszintén meg kéll mondani, hogy eddig még észrevétel — he­lyeslő vágy elmarasztaló szó — nem érkezett az egyes városok­ról elmondottakra. Nem ismer­jük a visszhangokat, az olvasók véleményét, s örülnénk, ha kide­rülne mi az. amire még feleletet vár a lakosság Szívesen részt vennénk a városokban rendezett ankétokon is. ahol az. újságcik­kek nyomán megvitatják, hogyan látják az ottlakók saját helysé­gük további fejlődésének útját és módját. 9 Sorozatunkat a következő év elején a járásokkal folytatjuk, majd pedig a nagyközségeket ke­ressük fel. Abban a reményben, hogv vállalkozásunkra felfigyel­nek nemcsak az érintett hely­ségekben. de a megyében má­sutt is. F. Tóth Pál 116 esztendős korában fiatalodik Fazekas István igazgatót ke­ressük a lélegynázi Kiskun Mú­zeumban. A földszinti ioiyosók mindkét szárnyon zárva. Koco­gunk erte a Börtönműzeumba. Az sincs nyitva. Csak úgy — kis- kabátosan. ha.iadonfőtt ugrottunk ki az autóból, érthető hát, hogy egyre jobban tiszteljük az eles hideget. Deresek az ódon vas­kilincsek, a fenyő, diszbokrok ... Milyen rideg lehet most a deres odabent a Börtönmúzeumban! Nyissunk be a hátsó udvar ka­puján, ahol a szélmalom van. A kilincs enged. Aha, biztosan lá­togatókat kalauzol az igazgató. A küszöbön nagyot nézünk. Hát ez mi? Körülállványozva a szél­malom — tetőtől talpig. Odafent a kúpos süveget karimázza kör­be két fiatal munkás. Mintha műanyagsimlédert kapna a si­sak. Ahol ni, a malomtető fordító rúdja meg egészen ú.i. Szinte érezni véli az ember a forgács­illatot. Emiatt egy harmadik munkás, lakatos meg hegesztő szerszámok közt állva vág éppen egy plexi lapot... .Tó eljátszani a gondolattal: nicsak, újból üzembe helyezik a műemlék szél­malmot. Nem kell más, csak néhány te­vékenykedő ember, anyagok, szerszámok, és lám, a műemlék is azonnal „élővé" változik. — Az igazgató utat nem lát­ták? Nincs bent a malomban? — Nincs... Ott a másik udva­ron a gondnok, ö tudni fogja hol van. Hozzá már igen szaporázzuk, kezd gorombáskodm a fagyos ájer. — Igazgató elvtárs? Ahol van ni, odafent a szobájában, az eme­leten — igazit el az asszonyka, s nyakát behúzva kísér köze- lébb bennünket. El ne tévesszük már a feljáratot, amely addig is nyitva állt, csak „nem láttuk a szemünktől". Fazekas István meghallgatja körbetutásunk meséjét. Kiderül, —■ ő meg azt nem tudta elkép­zelni, mi járatban vagyunk oda­lent, hogy hozzá be se dugjuk az orrunkat. Mert attól kezdve, hogy kocsink megállt a kapuban, s kiszálltunk, várt minket. No, de ha nincs ez a keresés, nem „találkozunk” a szélmalom­mal, s nem tudjuk meg, hogy fordul sora. Mert hiszen nem miatta tértünk be. De ha már... — Csak nem vámőrlésre akar­játok beállítani a szélmalmot, hogy így nekifogtatok a tataro­zásának? — Kívánkozik számra a tréfás kérdés. A múzeumigaz­gató mosolyogva közli a valót. — Alapos felújításra szorul az öreg szélmalom. tetőszerke­zet több faalkatrésze annyira el­korhadt, hogv ki kellett cserél­ni. A fordítórudat teljesen. A vitorlatartó gerincnel volt olyan üreg, ahová verebek fészkelte!;. még eredeti helyén, a „szabad­ban” örökítette meg. Majd hogy a múlt század végén működött közel öt ven szélmalomnak ezt az utolsó maradékát megmentsék az utókor számára, 1962-ben minde­nestől beköltöztették a Kiskun Múzeum udvarára. Szétbontották a falazatát, sok száz darabba szét szedték az őrlőjáratot, hajtószer- kezetet, s a szúette faanyagot, megfelelő tartósítás után, rakták ismét össze. Az ácsmunkákat az egykori szélmalomjavító dinasz­tia utolsó tagja, a 60 esztendős Mogyoró Sándor végezte, az épí­tést pedig a malom egykori tu­lajdonosa, Pajkos-Szabó István irányította. Látjuk, az öreg „csontok” gon dós tartósítása csupán átmeneti megoldás volt. Nemcsak a fa­szerkezeteket kezdte ki az idő. — Menjünk csak be a malom­ba, — invitál beljebb az igazga­tó, s mutatja a falazaton támadt repedést, nem nagy magasság­ban a tőidtől. — Ügy látszik, süllyed. A külső lapasztást is újítani kellett. — A plexi gallér ágért kell odafönt, hogv fölfogja a csapa dékcsurgást. A fiatalítás több mint száz­ezer forintba kerül. A munkát a nyáron kezdték, s befejezés felé közelednek vele az építő ipari ktsz emberei. Hiába, ilyen idős korban szép összeget felemészt az idült bajok kűrálási. De az a fontos, hogy sokáig bírja még erővel a ked­ves műemlék. Tóth István 9 Mikor még a Kismindszenti út mentén állt. Azt hiszem, találnánk még ilyet a negysugaras vitorlaslapáton máshol is. Javítás közben buk­kannak elő rejtett bajok. Lentről csak a legfeltűnőbbeket lehetett észrevenni. Hát ha így áll a dolog, látogas­suk meg nagykabátban is az „öreget”. Nem csoda, ha beteg, hi­szen rá aztán igazán passzol a nóta: „Száztizenhat éves...” — csak nem éppen „barna kislány”. Egy jó muzeológus minél többet el akar mesélni pártfogoltjairol. Fa­zekas István is — ripsz-ropsz — irományokat szed elő. Csak győz­ném jegyzetelni. Hiszen csak a félegyházi szélmalmok történe­tének is egész irodalma van már olyan lelkes kutatók, mint Sza lay Gyula. Mezőssy Károly, Lükő Gábor kutatásai nyomán. Ezt a mi — gyógyítás alatt álló vén alkotmányunkat pél­dául 18C()-ban építtette, s mű­ködtette bizonyos Csánvi Lajos Tucatnyi gazdát cserélt —, leg­többjüket az rémítette el, hogy „mikor aztán nagy viharok jöt­tek", tetemes kár esett a behe- mót építmény tekintélyes méretű hajtószerkezetében. S olyankor bizonyára megsínylette az idő viszontagságait az őrlöjarat is. így lett aztán a Pajkós-Szabó- szélmolnár dinasztiáé, amelytől a harmincas években megvásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum. Hogy el ne felejtsék azok a kiskunfélegyháziak sem. akik netán még emlékeznek rá, ott állott ez a szélmalom a Kis­mindszenti út mentén. Gyorsan reprodukáltuk a Petőfi Népe szá­mára is a Kiskun Múzeumban meglevő fényképfelvételt, amely 9 A múzeum udvarán nem éri úgy a szél, vihar az öreg malmot, a régi faszerkezetek csak korhadnak már. 9 Fazekas István: — A külső tapasztást is újítani kellett. (Szilágyi Mihály felvételei) Se sokat, se keveset A Szojuz—Apollo 'űrrepülés nyomán: újabb ismeretek Földünkről A Szojuz—Apolló közös űrre­pülés során szerzett adatok elem­zése tovább gazdagítja ismere­teinket Földünkről. Az amerikai asztronauták által készített szíties felvételek elem­zése például megmutatja, hogy az Arab-félsziget lassan — évi 5 centiméteres „sebesseggel" — keleti irányban elmozdul a Co- lan-jennsik közelében levő „ten­gely" körül. Ennek a mozgás­nak eredményeképpen körülbelül tízmillió év múlva a Perzsa-öböl torkolata feltöltödik, megszakad kapcsolata az Arab-tengerre! és minden oldalról zárt beltengert jog képezni. Erre a következte­tésre a Föld felszínén található hasadékok tanulmányozása alap­ján jutottak: a mélyedések tisz­tán láthatók a felvételeken. Más felvételek arról is tanús­kodnak, hogy hosszú, több kilo méter kiterjedésű, jelentős mély­ségben található áramlások fi­gyelhetők meg Spanyolország, Thaiföld, Ausztrália partjainál, valamint az Egyesüli Államok keleti partvidékénél. Ezek az áramlások eddig ismeretlenek voltak a tudósok számára, mivel azok csak a világűrből figyelhe­tők meg és onnan is csak az űr­hajó és a Nap bizonyos állásá­nál. valamint az óceán felszíné­nek meghatározott állapotában. Ilyen áramlások, amelyeket a különböző hőmérsékletű és sótar­talma vizrétegek mozgása vált ki, valamennyi óceánban megta­lálható jelenség. (TASZSZ—MTI) A túlságosan sok zsír egészség­telen és hizlal. Zsír nélkül azon­ban nem lehet élni. Az. étkezési zsírok energiaszolgáltatók, hőszi­getelők és kipárnázzák az érző kenj’ szerveket. Hordozói a zsír­ban oldódó A- és E-vitaminok- nak. léttontosságú zsírsavaknak, ásványi anyagoknak és enzimek­nek. A testnek szüksége van egy minimális mennyiségű zsírra. 2400 kalória felvételében 75—90 gramm zsírnak kell lennie, en nek jelentős hanvada legyen no vén.vi zsiradék. A legfontosabb feladatokra... Napjainkban a termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti KISZ- szervezetek is mind jelentősebb politikai tényezővé válnak. Segítésük a gazdaságok vezetőinek mindennapi feladata, mert csak így vállalhatnak részt a XI. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtásából, a szövetkezetek szocialista jellegének erősítéséből. A KISZ-alapszervezetek hely­zetének, feladatainak megítélésé­nél azonban nem téveszthetjük szém elől azokat a sajátosságokat, amelyek között megalakultak és működnek. A termelőszövetkeze­tekben az iskolákhoz vagy az ipa­ri munkahelyekhez viszonyítva az objektív körülmények miatt csak később alakultak alapszervezetek és még ma sem működik mind­egyik mezőgazdasági üzemben. Bács-Kiskun megyében tíznél több azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol nincs KlSZ-alaps/er- vezet vagy -csoport. Ez főképp a kis termelő- és szakszövetkeze­tekre jellemző, ahol kevés a fia­tal. A helyzet talán a kiskőrösi járásban a legkedvezőtlenebb. Alig több, mint kétszáz KISZ- fiatal tevékenykedik önálló alap­szervezetben, pedig a lehetőségek ennél jóval nagyobbak. A mun­kát, a szervezeti élet kibontako­zását olykor nehezítik a téesz- fegyesítések is. A közgyűlések nem mindenhol tűzik napirendre a fiatalok sorsát, akik így nem látják tisztán jövőjüket. Ebből eredően a szövetkezeti KISZ-ta- goknak mintegy 2 százaléka le­morzsolódott a megyében, ami több törődéssel elkerülhető lett volna. Ettől függetlenül aggoda­lomra nincs ok. Ha lassan is. de a KISZ Központi Bizottságának 1974 áprilisi határozata óta ismét emelkedik a KISZ-tagok létszá­ma és ami a fő, minőségileg ja­vult munkájuk. A szervezettség erősödése együtt járt a tartalom fejlődésével. Egyre többi fiatal ta­lálja meg az utat a szocialista eszmékhez. Jelenleg a téesz-fia- talok 30—35 százaléka tagja a KISZ-nek. Az apró településeken a helyi sajátosságoknak megfelelően ala­kulnak a. KISZ-szervezetek. Mű­ködésük ugyanis elválaszthatatlan azoktól a társadalmi körülmé­nyektől, amelyek között tevékeny­kednek. így a feladatok kijelö­lésénél ezt figyelembe kell venni. Az apró falvaknak, az ipari ok­tatási központokhoz való közelsé­ge erős hatást gyakorol a fiata­lokra, növeli az eljárók számát és arányát. A mezőgazdaság fejlődé­sével még napjainkban is bizo­nyos munkaerő szabadul fel. Ezért a falusi ifjúság egy része a lakóhelyétől távolabb keres munkát. Politikai szemléletük fej­lesztése azonban halaszthatatla­nul fontos társadalmi kérdés. Eredményt akkor érhetünk el ezen a területen, ha az ingázást mint életformát számításba vesz- szük. Ezért a megyei ifjúsági szö­vetség olyan megbízásokat kez­deményez, amelyekben az eljáró fiatalok is részt tudnak venni. Jó példa ern; a kiskunhalasi járás­ban működő 11 KISZ-csoport, amelynek más településekre el­járó tagjait sikerült az aktív munkába bekapcsolni. A KISZ-szervezetek a párt XI. kongresszusa után feladatul kap­ták a munkahelyi és szövetkezeti demokrácia fejlesztését. Hogy en­nek eleget tehessenek, a KISZ- vezetőségnek és -tagságnak is meg kell ismerni a közös gaz­daság terveit, kialakítani állás­pontjukat a szövetkezeti közgyű­lés elé kerülő témákban, és meg­határozni a feladatokat. Ugyán- akkör a gazdaság vezetői se ma­radjanak távol a KlSZ-taggyűlé- sekről. Az utóbbi időben mind több, az ifjúságot képviselő fiatal kerül a szövetkezetek vezetőségé­be, bizottságaiba. Különösen sok a fiatal a szakvezetők körében. A KISZ képviselőinek a szövet­kezetek munkájába való bekap­csolódást a párt ifjúságpolitikai határozata, az ifjúsági törvény is sürgeti. Éneikül ugyanis a szö­vetkezeti törvény sem hajtható végre maradéktalanul. Az utóbbi időben tehát nőtt a KISZ-tiatulok aránya a mezőgaz­dasági üzemekben. Szakmunkás­bizonyítványt mégis mindössze egyharmada szerzett. Ez. elgon­dolkoztató. Ennek megváltozta­tására növelni kell a munka mel­lett tanulók számát, amelyet a KISZ Központi Bizottságának 1974-es áprilisi határozatában külön kihangsúlyoztak. A fiatalok aktivitásának kibon­takoztatására a megyei KISZ- szervezetek gazdag akcióprogra­mot állítottak össze. Különösen szép eredményt értek el a Jcong- resszüsi és felszabadulási munka­versenyben, a szocialista brigá­dokban. A hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszteletére hirdetett alkotó ifjúság pályázat szervezésében Külön említést érdemel a hús­program és a környezetvédelem felett vállalt KISZ-védnökség. Ez munka-technológiai összefüggései mellett, főleg a társadalmi voná­sokat erősítik, javítják az üzemek közötti kooperációs kapcsolatokat. Figyelemreméltó a kiskunfélegy­házi Egyesült Lenin Termelőszö­vetkezet fiataljainak tevékenysé­ge, akik segítik egymás szakmai képzését, szocialista öntudatra nevelését. A fásításban, az. em­lékparkok építésében a kunfehér­tói Előre és a hal tai Lenin Tsz KISZ-esei járnak az élen, de itt lehet megemlíteni a bátyai és a borótai fiatalok munkáját is. A különféle politikai és szakmai to­vábbképzést segítik. Ebben nagy feladat vár az. agrárértelmiségre is. Ezt támasztotta alá a „falun éló fiatalok tanácskozássorozata" amelynek első vitafórumát Bács­almáson tartották meg. A mér­leg pozitív, az eredmény kézzel­fogható. Az ország különböző ag­ráregyetemein és főiskoláin ta­nuló Bács-Kiskun megyei fiata­loknak mind nagyobb hányada kerül vissza a megye gazdaságib­ba. Ezt segíti a Gödöllői és a Keszthelyi Agrártudományi Egye­temen működő Bács-Kiskun me­gyei fiatalok ldubjá is. A mezőgazdaságban dolgozó if­júság egyre aktívabb és erre sz.ükség van. A párt XI. kongres­szusa ismételten kimondta, hogy a párt irányításával tovább kell erősíteni a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek politikai eltö­kéltségét. szándékát. Fontos, hogy a szövetkezeti fiatalok energiáju­kat mindig a legfontosabb fel­adatokra irányítsák. Bonn Zoltán i ü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents