Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

a karácsonyi ünnepi asztalt körül üli a család.' Régi hagyomány ez, amikor szülők, gyermekeik és unokáik,, az egymást váltó nemzedékei: képviseletében ülnek a szülői ház asztala köré. Itt vannak azok, akik átélték e század két pusztító világháborújának viszontagságait, a társadalmi igazságtalanság nyomorúságát; azok, akiknek küzdelmes pályakezdése felszabadulásunk harminc évvel ezelőtti napjain indult; az ifjabbak, akik egyidősek a szabadsággal és azok is, akik számára a béke és a szocializmus már természetes életközeg. Mindenkinek van bőségesen, amit felidézhet emlékezetében, olyan is, amire nem szívesen gondol, de egyre több olyan, ami örömteli hangulatot áraszt.

A múlt, a történelem életre kel a jelenben. Az emlékek különbözőek, mégis sok bennük a rokonvonás, és egymásra rakódnak, mint a készülő ház építőkövei. Nemcsak az emlékeket gyűjtjük össze, hanem a mában a valóság is tovább épül, folyton kiegészül, s éppen ezért nincs két egyforma esztendő és karácsonyi ünnep sem. Mindig más és más tapasztalatok összegeződnek, s amikor emlékezünk, ez a napjainkhoz kötődő időszak tükre, amelyből előre is tekintünk, mert a legnagyobb figyelmünkét arra fordítjuk, ami új és a továbbiakban hasznos lehet a számunkra.

Ilyenkor, karácsonykor már azt is számon tartjuk, hogy közeleg az év vége, s ha még nem is végezzük el a szokásos számvetést, és nem készítünk még teljesen pontos leltárt, de azt a kérdést már feltesszük magunknak, hogy meddig jutottunk el céljaink és terveink megvalósításában. Olyanok is vannak, akik nem töprengenek ilyesmiről, de egyre inkább az egész nép sajátja a társadalmi és közösségi síkon való gondolkodás, mely párosul az egyéni fe. lelősséggel. Egyre többen várnak feleletet ilyenkor és máskor is arra a kérdésükre, hogy milyen a világ képe, helyzete napjainkban, hogy az ország dolgaiban hol tartunk, meddig jutottunk előre. Keresik erre a feleletet annál is inkább, mert végül is az egyéni életük, családi boldogulásuk, a békés alkotó munka és felemelkedés zálogát is — joggal — ezekben az összefüggésekben tudják és akarják megtalálni.-mórágyon fontos, hogy e kérjél dcsekre reális és őszinte L válaszok szülessenek. Ehhez pedig az kell, hogy mi magunk is olyannak lássuk az élet jelenségeit, mint amilyenek a valóságban. Vegyük figyelembe a tények és összefüggések sokaságát, a kedvező és kedvezőtlen körűimé■* nyékét, hogy elkerüljük a túlzott optimizmust és az indokolatlan borúlátást egyaránt.

Helyzetünk megítélésében szilárd és biztos támpontot jelentenek számunkra pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatai és állásfoglalásai, amelyek egyértelműen azt fejezik ki, hogy fejlődésünk és haladásunk töretlen, miként töretlen az d politikai irányvonal, amely vezet bennünket csaknem két évtizede. Ezért e bevált politikát — a nézetek, a megközelítések különbözősége után egységet teremtve — a XI. kongresszuson megerősítettük. Folytonosságát, töretlenségét pedig úgy értelmezzük és érvényesítjük, hogy alapvető elemeit megőrizzük — ideértve a gazdaság irányításának rendszerét, a szövetkezetpolitikát is, amelyek vívmányait gyarapítjuk, a keletkező negatívumokkal pedig szem. beszállunk — és egyidejűleg megújítjuk, továbfejlesztjük minden olyan területen, ami megérett a változtatásra.

E politika, megvalósítva a társadalmi, nemzeti céljainkat, számunkra anyagiakban és szellemiekben előbbre haladást eredményezett az 1975-ös esztendőben is. A fejlődés nem minden területen volt egyenletes, de halárainkon belül, s ha tovább tekintünk: a határainkon kívülre, ott is azt látjuk, hogy azok a po. ziciók erősödtek és lettek szilárdabbak, amelyekért nemzeti és nemzetközi méretekben egyaránt küzdünk.

M

eggyőződéssel valljuk, hogy a világ minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ez a kívánsága és érdeke a mi népünknek, a magyar népnek is, amely több mint egy ezredéve a Duna—Tisza táján, Európa közepén számtalan küzdelem, megpróbáltatás és áldozat árán őrizte, védte államunkat, nemzeti függetlenségünket.

Az idén ünnepeltük 30. évfordulóját történelmünk sorsot fordító eseményének, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól és megnyitotta előttünk a társadalmi fel- emelkedés litját. Azóta békében él a magyar nép.

Ami a most végetérö esztendő, ben a xnlágban és a számunkra különösen létfontosságú Európában végbement folyamatokat illeti. alapvetőnek tartjuk, hogy immáron három évtizede békében élünk, háborúk nem gyújtották lángra a világot és kontinensünket. Ilyen tartósan békés időszaka már régen volt az emberiségnek, ,s ezt akkor is így fogalmazhatjuk, ha a helyi háborúkat és, konfliktusokat még nem sikerült száműzni földünk egyes térségéiről.

Az idei esztendő érlelte meg a szocialista országok közös erőfeszítéseinek és kezdeményezésé, nek gyümölcseként az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejező szakaszának létrejöttét és a záróokmány aláírását ez év nyarán Helsinkiben. Az együttműködés irányába mutató intézkedéseket azonban ezután kell majd a kölcsönösség szellemében kidolgozni és megvalósítani. Ez elválaszthatatlan mindenek előtt a katonai feszültség csökkentésétől, a fegyveres erők olyan csökkentésétől, amely egyik állam biztonságát sem csorbítja: Tényleges és igazi erőfeszítések szükségesek a „helyi” feszültségek felszámolására is. A válsággócok keletkezésének veszélye ugyanis — s ezek hatása az adott térség határainál tovább terjed — még ma sem szűnt meg. Tükrözik ezt a Közel-Keletről, az arab országok elleni izraeli

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

PETŐFI

NÉPE

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 302. szára Ára: 1,20 Ft 1975. december 25. csütörtök

Béke, munka, előrehaladás

írta: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára

agresszió következményeiről és bonyodalmairól érkezett hírek éppúgy, mint az angolai szabadságharcosok ellen modern fegyvereket és zsoldosokat felvonultató neokolonista körök törekvései. Látjuk, milyen vad hajszát folytat a szabadságjogokért harcolók ellen az elnyomó államgépezet Spanyolországban, vagy a véres kezű katonai rezsim Chilé. ben.-rf mégis, minden bonyolultéi. sága és ellentmondásossága ellenére, a mai világ- helyzet meghatározó vonása az államok közötti egyenjogúságon alapuló békés kapcsolatok fejlődése, a kölcsönösen előnyös együttműködés kiszélesítése, a feszültség csökkentésének és az enyhülés folyamatának megszilárdulása. Ez jelentős mértékben a Szovjetunió és-a többi szocialista ország következetes békepo. litikájának eredménye, mely mind szélesebb visszhangra és támogatásra talál a világ haladó és békeszeretö erőinél.

Nem volt tehát meddő a remény és nem volt hiábavaló az évtizedekig tartó küzdelem, melyet e célok eléréséért folytattunk. A béke pozícióinak erősödése, az európai biztonság rendszerének kiépítése új helyzet kialakulását teszi lehetővé, olyan körülmények megteremtését, amelyben háborúk nélküli békés versengés folyik, melynek a népek lesznek a haszonélvezői.

Helyünket, szerepünket, szavunk súlyát a nemzetközi kapcsolatok szélesítésében, erősítésében alapvetően az határozza meg, hogy miképpen végezzük munkánkat idehaza. Népünk jogosan büszke arra, hogy az alkotó mun. kával történelmi eredményeket értünk el. Társadalmunk a maga teremtette szilárd szocialista alapokon fejlődik — s hazánkban a fejlett szocialista társadalmat építjük. A szocializmus építéséhez kapcsolódó nemzeti és nemzetközi érdekeink egybe esnek, kölcsönhatásban vannak egymás, sál. Miközben ezt a feladatot megoldjuk, teljesítjük internacionalista kötelezettségünket is. A szocializmus sikeres felépítése hozzájárul a szocializmus vonzóerejének növeléséhez és a békéért, a társadalmi haladásért folyó világméretű harc általános feltételeinek javításához.

Most olyan időszakhoz érkeztünk el, amikor szinte ’természetszerűen kötelességünk a hazánkban és megyénkben elért eredmények mérlegre tétele és a kő- vetkező öt esztendő feladatainak meghatározása. A negyedik ötéves terv utolsó esztendejének végéhez értünk, s új tervidőszakot készítünk elő. A párt Központi Bizottságának novemberi ülése után a napokban végezte el ezt a feladatot az országgyűlés ülésszaka és rövidesen sor kerül a megyei összegezésre, feladatmeghatározásra is. Amiről az országban manapság leggyakrabban szó esik, s ami mindannyiunkat közvetlenül érint: a gazdasági épitömunka. , Nyíltan, őszintén szóltak erről a közelmúltban az országos fórumokon is, pontosan felmérve azt. hogy hol tartunk, összegezve eredményeinket és nehézségeinket. Hiba volna, ha eltúloznánk vagy elhallgatnánk, lebecsülnénk bármelyiket.

O

lyan időszakot zárunk a mostani ötéves terv befejezésével, mely ugyancsak igénybe vette mind az irányító szervek, mind a termelő munkában részvevők erejét és képessé, geit. Népgazdaságunk életerősnek bizonyult, dinamikusan fejlődött,

kiállta a próbát. A Szovjetunió sokirányú segítségével és a többoldalú szocialista összefogásban rejlő előnyökre is támaszkodva gazdaságunkat nem tudták megingatni a tőkés, nyugati válság jelenségek és szélsőséges piaci helyzetek. Mindez gazdaságpolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáját igazolja.

A termelés jelentős növekedése, az életkörülmények javulásának eredményei mellett ebben az esztendőben még világosabbá vált, hogy . szocialista gazdaságunk sok tartaléka kihasználatlanul maradt. A világpiacon vég. bemenő változásokra a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban történt reagálás. Számottevő tartalékaink vannak mindenekelőtt a munka- és üzemszervezésben, az állóeszközök hatékony működtetésében, a minőség javításában, és a termelési szerkezet gyorsabb ütemű korszerűsítésében.

É megállapítások a mi megyénkre, Bács-Kiskunra is vonatkoznak, ahol a múltból örökölt, fejletlen, egyoldalú gazdaság a felszabadulás után hosszú ideig visszahúzó erőt jelentett. Ma már elmondhatjuk, hogy a megye társadalmi, gazdasági helyzetében olyan alapvető változások történtek, olyan új vonások rajzolódtak ki a szocialista fejlődés következtében, amelyek figyelmet érdemelnek, és a februárban tar. tott megyei■ pártértekezleten ezek figyelembevételével dolgoztuk ki a továbbfejlődés irányelveit.

ß

dcs-Kiskun megye területéről a lakosságnak az évtizedek óta tartó elvándorlása fokozatosan lelassult ’ az elmúlt esztendők során. A megye népességének csökkenése megállt, sőt a születések számának orvén, detes gyarapodása és az elvándorlás csökkenése miatt — hosz- szú évtizedek után először — a népesség növekedése is megkezdődött. A megyében, a szövetkezeti parasztság továbbra is jelentős súlya mellett, a munkás- ság létszámában is jelentősen megnövekedett. A fejlődésnek olyan folyamatai zajlottak le, amelyek hatására megváltozott és átalakult a megye gazdaságának szerkezete is. A számszerű adatok azt mutatják, hogy Bács-Kiskun megyében, amely hagyományosan agrárjellegű volt eddigi története során, a gazdaság ágazatait ösz- szehasonlitva, az ipar termelési értéke először haladta meg kimutathatóan a mezőgazdaság tér. mélési értékét. Ezekre a változásokra alapozva az ötödik ötéves terv során a megye általános, arányos és dinamikus fejlesztése szükségessé teszi, hogy az az ipar, amely itt a Duna—Ti. sza közi homokon és a Duna mentén ugyanúgy gyökeret eresztett, mint a szőlő és a gyümölcs, az országos ütemnél gyorsabban növekedjen. Ezzel egyidejűleg arra törekszünk, hogy mezőgazdaságunk évszázados kultúráját megőrizzük és adottságaink jobb kihasználásával továbbfejlesz- szűk, mert ez jelentős hányadot képvisel az ország lakosságának ellátásában és exportjában. Mind. ezek alapot adnak továbbra is a megye lakossága életkörülményeinek kedvező alakításához, fejlesztéséhez.

Gondjaink, amelyekkel szembenézünk a megyében, nagyrészt összefüggenek azokkal a nehézsé. gekkel, amelyek ellen népgazdasági méretekben is hadakozunk. Miként országos viszonylatban, úgy nálunk is nehézségeink nem kizárólag a külső körülményekből. hanem — nincs okunk, hogy hallgassunk erről — saját gyengeségeinkből is adódnak. Mivel központilag minden részkérdésre és kételyre nem tudnak választ adni, nyilvánvaló, hogy a bajokat nekünk kell orvosolni, a megoldást nekünk kell megtalálni, a feladatokat kimunkálni. Ebből következik, hogy a hibákat nem elég felismerni, hanem ki is kell küszöbölni, fel kell számolni azokat.

_unkánk megjavításának fel. tételei a megyében is adottak, s ezek kihasználása, a megoldás jórészt rajtunk múlik. Részletesen szóltunk ezekről a feladatokról a közelmúltban megtartott megyei gazdasági aktívaülésen. Legfőbb feladatunkat a gazdálkodás, a termelés hatékonyságának növelésében jelöltük meg, de az ipari és mezőgazdasági üzemek belső tartalékainak feltárása, a munkafe- ^ gyelem megszilárdítása, a létszámmal való okosabb gazdálkodás is változtatásokat követel az eddigi gyakorlaton.

Konkrét döntésekkel meg kell gyorsítani a gyártmányszerkezet korszerűsítését, megújítását, a hazai és exportigényekhez való rugalmas igazítását. Elsősorban a minőségi követelmények előtérbe állításáról van szó, s arról, hogy az anyagi érdekeltség érvényesítése mellett fokozódjon az öntudatos felelősség, az erkölcsi tényezők szerepe is minden területen. /

A gondok, gyengeségek tehát a helyi erők jobb megszervezésével, öntevékenységgel, az új kezdeményezések felkarolásával, az eddig is tapasztalható lelkes és odaadó munkával leküzdhetők.

Az új ötödik ötéves tervben — melynek főbb céljait az ország- gyűlés törvénybe foglalta — nem a reményeink és vágyaink testesülnek meg,' hanem a jelenlegi helyzetünket kiindulópontnak tekintő társadalmi realitás. Az új ötéves terv az előrehaladás és felemelkedés terve lesz a mi megyénkben is, összhangban az országos célokkal és számolva a népgazdaság egésze állal támasztott növekvő követelmények, kel.

Ilyen, és ehhez hasonló összefüggéseket látunk magunk előtt két ötéves terv mezsgyéjén, visz- szatekintve az elmúlt esztendőkre, s gondolva a jövőre is. mely elválaszthatatlan a jelentől, hiszen a jövő a jelenre épül ét ezen nyugszik.

Így függ össze az egyén, a család boldogulása is a nagyobb közösség sorsával, az ország helyzetével, a nemzetközi kapcsolatok alakulásával. Ha az egyéni célok nem is valósulhattak meg minden esetben — hiszen ezek között akadnak realitást nélkülözők is —, bízvást elmondható, hogy az emberek nagy többségének életkörülményei javultak, évről évre kedvezőbbé váltak. Nagyobbak voltak a személyi jövedelmek, sokan költöztek új lakásba, a kultúra, a műveltség gyarapodásával, személyileg is tartalmasabbá vált az émberek élete. Azoknak jutott több öröm és boldogság, akik az egyéni boldogulásukat is a helyes úton. keresik, akik az emberi értékek■ gyarapítását, az aktív munkát ét társadalmi tevékenységet örömeik forrásának érzik, s ezt elválaszthatatlannak tartják az egyéni, családi boldogságuktól.

K

arácsony ünnepén, amikor a családok asztalhoz ülnek, jóleső érzéssel gondolhatunk arra, hogy az előrehaladást a tartóssá váló békének, az alkotó munkának, a szocializmust építő társadalmunk egységének, összefogásának köszönhetjük. Annak a józan és előrelátó politikának, amely lehetővé teszi, hogy párttagok és pártonkívü- liek, ateisták és vallásos meg- győződésüek, munkások, szövetkezeti parasztok és értelmiségiek. a szocializmus minden híve együttműködjön a szocialista építés nemzeti programjának való- raváltásáért.

Az ünnepi fények ragyogása is köszöntse velünk együtt az újat teremtő dolgozó embert, megyénk minden lakóját Békés ünnepeket és hétköznapokat, és eredményes új esztendőt is kívánunk mindnyájuknak.