Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

TELEPÍTENEK ÉS FELÚJÍTJÁK A SZŐLŐÜLTETVÉNYT • A megye legnagyobb szakszövet­kezeti szőlőjében Hereien télen is van tennivaló. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP IIÁCS-KISKUN' MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 299. szám Ára: 90 fillér 1975. december 81. vasárnap Folytatja munkáját a Kubai KP kongresszusa .Szombaton plenáris ülést tartottak HAVANNA Mint már jelentettük, a Kubai Kommunista Párt I. kongresszu­sa harmadik napján, pénteken különböző bizottságokban meg­kezdődött a tézisek tanulmányo­zása. A bizottságoknak kell ki­dolgozni a párt programterveze­tével kapcsolatos határozatokat, valamint az új szocialista alkot­mány tervezetét. A bizottságok a főváros több szállodájában tar­tották tanácskozásaikat. A negyedik napon (magyar idő szerint szombat délután) a kong. resszus plenáris üléssel folytatta munkáját. A meghívott, küldöttségek a havannai és mantanzasi tarto­mányokban gyárakat, mezőgaz­dasági központokat es iskolákat látogattak meg. Az ország köz­véleménye. .a kubai munkások, parasztok és diákok közben foly­tatják a Kidéi Castro által elő­• Fidel Castro megköszönte a Icstvérl kommunista pártok küldöttség, vezetőinek. — köztük Kádár János — üdvözlő beszédét. Képünkön: Fidel Castro a szónoki emelvényen. (Tclcíotó— AP—MTI— KS) adott jelentés tartalmának meg­vitatását. A kongresszus hétfőn a Forra­dalom terén rendezendő hatal­mas tömeggyűléssel zárul Küldöttségünk havannai látogatásai Magyar és kubai zászlókkal integető fiatalok, munkások és munkásnők sorfala között érke­zett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára a Kubai—Magyar Barátság Uvegkombinátba, ahova a kubai testvérpárt első kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség élén pénteken ellátogatott. Láto­gatására elkísérte Armando Hart Davalos, a Kubai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja. Oriente tartomány pártbizottsá­gának első titkára. A bensőséges fogadtatás után a kombinát párttitkúra és igaz­gatója mutatta be a magyar ven­dégeknek a kubai üvegipar kor­szerű, fiatal létesítményét. A gyáriak nagy szeretettel vet­ték körül pártunk vezetőjét, aki Hercegszántón 50 hektár szőlő- ültetés előkészületeihez fogtak a Lenin Tsz gazdái. A tabdi Sző­lőskert Tsz-ben és a soltszenlim- rei Ezerjó Szakszövetkezetben a téli időszakot kihasználva foly­tatják a múlt évben megkezdett telepítést. A kiskunmajsai Jo- nathán Szakszövetkezet gazdái 53 hektár szőlő szaporítóanya­gának elültetésével fejezik be az 1975-ös esztendőt. A közös gazdaságok többsége azonban 197(>-ban szándékozik nagyohb arányú telepítést végez­ni. A soitvadkerti Jóreménység 60. a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz 140 hektár, a balotaszállási Aranyhomok Tsz-közi vállalko­zás 80 hektár szőlő telepítését kezdi meg az új esztendőben. A soitvadkerti Szőlőskert Szakszö­vet kez.et pedig 40 hektár szőlő te­lepítésére kapta meg az enge­délyt. Az izsáki Kossuth, a kis­kunhalasi Vörös Október, vala­mint a bajai Augusztus 20. Tsz- ben, a kiskőrösi Petőfi Szakszö­vetkezetben is telepítenek szőlőt a következő esztendőben. A negyedik ötéves . terv idő­szakában Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemei 1055 hek­tár szőlő telepítésére adtak De pályázatot. Mivel a hagyományos művelésű, kisüzemi szőlő terüle­te a kivágás, elhagyás következ­tében csökken, az ülletvényíel- ú.iífás üteme alacsony. Ahhoz, hogy a jelenlegi 5(i ezer hektár szőlő megmaradjon, évente 11)00 —2000. hektárt kellene telepíteni. A negyedik ötéves terv idősza­kában ennek egynegyede való­sult meg. Sokkal biztatóbb a nagyüzemi ültetvények korszerű­sítésének helyzete. Az állami gaz­daságok és a szövetkezetek 1973 és 1975 között 6,5 ezer hektár szőlő korszerűsítésére adtak be pályázatot. A fülöpszállás! Vörös Csillag Tsz 60, a kiskőrösi Petőfi és a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet' 233 hektár, a balotaszállási tsz- közi vállalkozás pedig 290 hektár 9 Metszik a szőlőt a soitvadkerti határban a Jóreménység Szakszövet­kezet tagjai. • Téli munka a soltszcnt- imrel Ezerjó Szakszövet­kezetben. szőlőt, korszerűsít. Az állami gaz­daságok három esztendő alatt több mint 4 ezer hektár szőlőül­tetvényt alakítanak át gépi szü­retelésre alkalmassá. A Kunbajai Állami Gazdaság 609, az izsáki 432, a szikrai 567, a hosszúhegy: 640, a kiskunhalasi 660 hektár ültetvényt korszerűsít 1976 végéig. A legnagyobb mun­kára a Helvéciái Állami Gazda­ság vállalkozott. 740 hektár szőlőt alakítanak át ebben a nagyüzem­ben három esztendő alatt. A Ba­jai Állami Gazdaságban 260, a kiskőrösi gazdaságban pedig 510 hektár korszerűsítésével fejezik be az 1973-ban megkezdett mun­kát. A második és harmadik öt­éves terv időszakában végrehaj­tott telepítésekhez képest kisebb’ ütemű termőfelület-növelés elle­nére, Bács-Kiskun megyében a szőlőtermés mennyisége nem csökken. A korszerűsllelt nagy­üzemi ültetvények ugyanis sok­kal magasabb termést adnak a régi. hagyományos művelésű saö- lönél. K. A. szót váltott munkásnőkkel és munkásokkal, kiváló dolgozókkal, •s hosszasan beszélgetett a gyári, munkahelyi vezetőkkel, majd for­ró hangulatú barátsági nagygyű­lésen vett részt és ott beszédet mondott. Délután a magyar küldöttség, élén Kádár Jánossal, a kubai fő­város közelében levő „Jósé Marti" úttörőtábort kereste fel. A delegációt elkísérte Belarmino Castilla miniszterelnök-helyettes, a KB tagja. A magyar vendégek körutat tettek a nagy kiterjedésű tábor­ban, ahol javában folyt a játék és a sportvetélkedés, majd meg­hallgatták a gyerekek műsorát. Űj tervidőszak küszöbén A fejlesztési célok összehangolása a kecskeméti járásban A járás állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetői vettek részt a hét végén Kecskeméten azon az értekezleten, amelyet az MSZMP Kecskemét Járási Végrehajtó Bizottsága és a járási hivatal hívott össze a járás V. ötéves fejlesztési terve előkészítésének ismertetésére, illetve összehangolására. A küszöbön álló tervidőszakra előirányzott törekvésekről Hor­váth József, a járási hivatal el­nökhelyettese tájékoztatta a koor­dinációs értekezlet résztvevőit. Bevezetőül tömör áttekintést adott a IV. ötéves fejlesztési terv megvalósításáról. Kiemelte, hogy a gazdasági fejlődés igen jóüte­mű volt a járásbán, minden vo­natkozásban meghaladta a me­gyeit, s az országos fejlődés üte­mét is. A termelési érték ez év­ben u járás iparában és mezőgaz­daságában együtt jelentősen meg­haladja a 4 milliárd forintot. A helyi tanácsok az öt év alatt mintegy 300 millió forintos be­ruházást valósítottak meg. Kü- (Folytatás a 2. oldalon) ’ * ■/V-í . .. ", • ' Szigorúbb mércével Nagy a sürgés-forgás most a házunk táján. A családén, meg az országén egyaránt. Nem csoda; év vége ran, ma­holnap új esztendőt kezdünk. Ráadásul az évtizednek is a második felébe lépünk, ami országos gazdálkodásunkban egy hosszabb tervidőszak be­fejezésének és egy újabbnak a kezdetét jelenti. Érthető, ha minden fórumon ez van napi­renden. Erről tárgyalt most az országgyűlés is: mérleget ké­szítve a végzett munkáról, megvitatta, s elfogadta az or­szág új ötéves tervét és a jö­vő évi költségvetést. Hatalmas téma. Érthető, ha alapos előkészítő tárgyalások, bizottsági ülések után. két és fél napig foglalkoztatta a plé- numol. Most egyébként meg­jelent a terv ismertető szöve­ge is. A tájékozottság pedig a legjobb alap a tárgyilagos véleményformáláshoz. Ennek lehettünk tanúi az országgyű­lés tanácskozásán is. Az eredmények — nézzük az ipart, a mezőgazdaságot, a külkereskedelmet vagy az életkörülmények, a szociális helyzet alakulását — szembe- szökőek. De az is világos szó­val és sokoldalú .bizonyítékok­kal elhangzott az ülésen, hogy miközben ilyen szépen fejlő­dött a gazdaság és a népjólét, a népgazdaság egyes területe­in egyensúlyzavarok kelet­keztek. Elsősorban külső, világgaz­dasági okokból, de saját mun­kánk ismert hiányosságai mi­att is. És ha eddig ezt alig- alig érezte meg ténylegesen a, lakosság, az az állami költség- vetésnek köszönhető, amely „saját kárán" felfogta a bajo­kat, azaz mindent fizetett. Nem különös tehát, ha egyen­súlyi problémákról panaszko­dik. Ezeket, azonban orvosolni kell. Mindezek alapján érthető, hogy a következő évekre kitű­zött fejlődés sok vonatkozás­ban némileg lassúbb, szeré­nyebb az eddigieknél, de — fejlődés! Termelésben és gaz­dálkodásban is az egyik ol­dalon, életünk anyagi vonat­kozásaiban és minősegében a másikon. Ám ez a szolidabb fejlődés is jobb, következete­sebb munkát feltételez. Sok okos szó hangzott el minderről a Duna-parli palo­tában. De a legbölcsebb meg­állapítások is némileg isme­rősek voltak. bizonyságául annak, hogy a miniszteri elő­terjesztések és képviselői hoz­zászólások egyaránt az élet gyakorlati tényeire támasz­kodtak. azokra a tényekre, amelyeket többé-kevésbé min­denki ismer. Rengeteg ilyen ismeret hal­mozódott fel. Ám legtöbbjü­ket elsősorban önmagunknak mondhatjuk föl. Növelnünk kell a termelést, és összetéte­lében. minőségében lényegesen javítani. A külföldi piacokon és a belső fogyasztásban csak­is igy tudunk helytállni. Tö­rekednünk kell a beruházások gyorsabb megvalósítására. Ha­tározott intézkedések szüksé­gesek a gazdaságtalan terme­lés megszüntetésére, iparszer­kezetünk korszerűsítésére, a jobb munkaszervezésre, a gé­pek ésszerűbb kihasználására, a takarékos anyag- és ener­giagazdálkodásra. Ez csak puszta felsorolás, de annyi kiviláglik belőle, hogy jelentős részben emberi tényezőktől függ. tehát, a vezetés, a szer­vezés. a munkaerkölcs és-fe­gyelem alakulásától. Vannak bonyolultabb fel­adataink is. Bizonyos területe­ken immár krónikus az em­berhiány. a kereskedelemben és egyes szolgáltatásokban ezt a lakősság közvetlenül érzi, más területeken pedig paza­rolják a munkaerőt. Ott tehát túl sok van belőle, vagy gaz­daságtalan termékeket gyárta­nak. Nyilvánvaló, és erre szá­mosán rámutattak: bizonyos átcsoportosítás elkerülhetetlen. A gépipari miniszter budapes­ti viszonylatban tízezer em­berre becsülte ennek lehetősé­gét. A munkaerkölcs és a munkaerő-gazdálkodás azon­ban kényes ügy, kötődik az emberekhez. Igaza van annak a képviselőnek, aki azt mon­dotta: megszokott, beidegző­dön magatartásokat kell bi­zonyos fokig átalakítanunk! Miközben azonban minden tervünk, minden feladatunk többet, jobbat kíván az em­bertől és — a pénzügyminisz­ter szavaival — szigorúbb mércével mér, egyszersmind igyekszik továbbra is annyit nyújtani neki, amennyit csak lehetséges. A lakosság jöve­delme. a fogyasztás, a nehe­zebbé vált gazdasági feltételek mellett is, jelentősen növek- szik — hangsúlyozta az ülésen Németh Károly. Fokozódik a tartós fogyasztási cikkek tér­hódítása, egészségesebb lesz a táplálkozás. Mindezt a bel­kereskedelmi miniszter felszó­lalása is alátámasztotta. A gyermeknevelés költségeinek fokozott átvállalása és a nyug­díjasok helyzetének javítása sem került le a napirendről. Az elkerülhetetlen árváltozá­sokat pedig figyelembe veszik a reálbérek és a reáljövedel­mek megszabásánál. Ide tar­tozik, hogy a lakásépítés üte­me gyakorlatilag változatlan marad.* tehát a szűke bb nyúj- tózkodási lehetőségek ellenére, igen dinamikus lesz. A jövő évi költségvetés egy­idejű megvitatása azonban elég gyakorlati utalás volt arra, hogy a teendőket senki ne he­lyezze még az öt év távlatai­ba se. .1 hangsúly a jó kezdet­re került. Ezért is említette Huszár István miniszterelnök­helyettes nagy nyomatékkai: az ötéves terv végrehajtása szempontjából kiemelt jelen­tősége van annak, hogy már az első évben — tehát jövő­re — határozott eredményeket érjünk el. És ezt minden bi­zonnyal a munkafegyelem és munkaerkölcs megszilárdításá­ra is értette, amire előterjesz­tése befejezéseként újólag visszatért. Olyan társadalmi légkört kell teremtenünk — mondotta —, amely nem tűri a hanyagságot, a nemtörődöm­séget, vagy a taktikázó kö­zönyt. A terv számai, tényei ilyen feltételeket persze, betű sze­rint, nem tartalmaznak. De azért mindenki tudja, hogy ezek az élet elodázhatatlan követelményei. B. J. Lesz elegendő baromfihús az ünnepekre A december évről évre vásár­lási rekordpkkal szolgál. Kelen­dőbbek a szokásosnál az élelmi­szerek’is. A karácsonyi asztalnál a legtöbb család hódol hagyomá­nyainak. Az ünnepi étrendben majd mindenütt szerepei vala­milyen baromfiból készített fo­gás. Ezért aztán a december eladási rekordot hoz a kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál is. Kétszer annyi pulykát értékesíte­nek, mint más hónapokban, ugyanakkor növekszik a többi szárnyasfajta kereslete is — el­sősorban a kiadósabbaké. A kecskeméti gyár felkészült a most kezdődő baromfiszezonra. Feltöltötték a hűtőtároíókat, emellett — a pecsenyekacsa ki­vételével továbbra is folytatják a vágásokat. Lesz tehát bőven friss csirke és pulyka. A gyár ellátási körzetében 12 ezer hízott libát, 15 ezer pulykát, 15—20 vagonnyi csirkét értékesíthet az ünnepek­re, hogy csak a legkapósabbakat soroljuk. Úgyszólván korlátlan készlet áll rendelkezésre vala­mennyi baromfiféleségből. A gyár termékeiből vásárolhatnak a Bács megyeiek, a Fejér és Tol­na megyeiek, és jut belőle még a főváros üzleteibe is. Régi vevői a Kecskeméten fel­dolgozott baromfinak a nyugat­európai országok. Karácsony előtt természetesen tőlük is több megrendelés érkezett. Jelentős tételben vásárolnak hízott libát az osztrákok és a nyugatnémetek, megközelítőleg 15 vagon pulykát pedig Svájcban, Ausztriában és Nyugat-Németorszagban tálalnak majd fel az ünnepi asztalra a há­ziasszonyok. Természetesen ropo­gósra sütve — akárcsak nálunk. • Csirkesza Ilit many a csomagoló gépsoron. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents