Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
1975. december 20. • PETŐFI NÉPE • 3 VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) bői nagyobb arányban kívánunk exportálni, mint eddig. A leginkább érdekelt nagyvállalatok vezetőivel megbeszéléseket folytattunk exportcélú termelésük növelésének lehetőségeiről. Bebizonyosodott, hogy nem kevés az olyan vállalat, amelynek módja van a jól értékesíthető árualapok bővítésére beruházások nélkül is, a meglevő termelőberendezéseik jobb kihasználásával. A szükséges ellátási költségekre, a többlet forgóeszköz-igények kielégítésére készek vagyunk kedvezményeket adni. A magasabb anyagköltségek, a bérek terheinek növekedése szükségképpen emelik az exportáló vállalatok' költségeit is. Ezek egy részét az állam megtéríti. Az export-visszatérítést úgy szabályozzuk, hogy azonos profilú vállalatok közül a gazdaságosabban termelők nagyobb fejlődési lehetőséghez jussanak. Ugyanakkor számolunk a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésének a nép- gazdasági érdekek szempontjából nélkülözhetetlen folyamatával is. Az ebben érintett vállalatokat és termelőkollektívákat sem fogjuk magukra hagyni. A kivitel tervezett növekedéséhez az is kell, hogy termelő és külkereskedelmi vállalataink színvonalasabb kereskedelmi munkával, az eladási időpontok helyes, jobb megválasztásával, kulturált csomagolással, gyors és pontos szállítással gyarapítsák jó hírüket és főleg áraikat a mainál kedvézőbben alakítsák. A világpiaci helyzet változásairól jobban akarjuk informálni a vállalatokat a valutaárfolyamokkal is. Ezért a Magyar Nemzeti Bank a jövőben minden valutára — külön-külön — kereskedelmi és nem kereskedelmi árfolyamot jegyez, természetesen mindenkor igazodva a helyes valutaértékelési arányokhoz. Költségvetési bevételek és kiadások Az állami költségvetés teljes bevételi előirányzata az 1976. évben 335 milliárd forint, kiadási végösszege 338 milliárd forint. A bevételek 7,1 százalékkal, a kiadások 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A hiány az előirányzatok szerint 3 milliárd forint lesz. A költség- vetési feladatok ellátásához hitelt veszünk igénybe. A hiány és a hitelfelvétel aránya az összes kiadáshoz mérve csökken. A bevételek legnagyobb része — csaknem négyötöde — az állami vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, amelyek jövőre csaknem 9 százalékkal többet fizetnek be az állami költség- vetésbe, mint ez évben. A költségvetés 1968 és 1972 között növekvő mértékben részesedett az összes tiszta jövedelemből, főleg azért, mert a vállalatok fokozatosan kisebb arányú támogatást kaptak. 1973 óta ebben fordulat állott be. A világpiaci árak robbanásszerű emelkedése miatt átmenetileg kénytelenek voltunk növelni a támogatásokat. Ez okozta azt, hogy a központosított jövedelemhányad kisebb lett, s ebben az évben már az 1968. évi alá csökkent. A jövő évben — az ár- és pénzügyi intézkedések együttes hatá- -j fiára-» —rpi. 4rn*5 százalékkal . növek- ■' szik a költségvetésnek jutó jövedelmek .aránya. . ' ’ Gondosán elemeztük, hogy a tiszta jövedelem központosítási arányának növelése és a befizetések szerkezeti módosulása hogyan hat a vállalatok jövedelmére. Ügy ítéljük meg, hogy a feltételek szigorúbbak lesznek, de a gazdálkodás javításával rövi- debb-hosszabb idő alatt leküzdhetők a nehézségek és összességükben a változások a vállalati tevékenységet a népgazdasági tervben meghatározott irányokban befolyásolják. A központosított jövedelmek arányának növekedése a vállalati alapokat is érinti. Az ipari és az építőipari vállalatok fejlesztési alapja átlagosan 2—3 százalékponttal csökkenhet; az amortizációból származó rész nagyobb lesz, a nyereségből származó pedig kisebb. A változás hatása a vállalatokra különböző. Tudjuk, hogy az egyik vállalatot kevésbé, a másikat jobban érinti az átlagosnál. A fejlesztési alap átmeneti csökkenésének hatását enyhíti, ha ésszerűbb megoldásokat keresve kevesebb pénzért valósítják meg eredeti terveiket. Érdemes azt is aláhúzni, hogy az új szabályok — folyamatukban nézve — előnyösebben hatnak a fejlesztési alap növelésére. Eddig egy forint fejlesztési alaptöbblet képzéséhez körülbelül 4 forint nyereségre volt szükség, az új alapképzési szabályok szerint pedig kettő—három forint nyereség elegendő. Elemeztük a részesedési alapok alakulását is. Népgazdasági átlagban — a nyereség csökkenése ellenére — a kifizethető részesedési alapok a korábbi évek színvonalán képződhetnek, hiszen az új adózási szabályok erre mó. dot adnak. Az 1976. évi nyereségből származó részesedési alap a bérek 8—9 százalékának felel meg. A jövő évben a mezőgazdaságban is változnak az árak és az adózási szabályok. Emelkedik a felhasznált ipari anyagok ára, és megszűnik az üzemanyag-támogatás. Több fontos növényi termék, valamint a sertés és a vágómarha felvásárlási ára is emelkedik, érdemesebb lesz ezek termelését gyorsabban növelni. A szövetkezeti társadalombiztosítási járulék emelkedik és nő a tartalékképzési kötelezettség. A jobb minőségű, nagyobb hozamú földeket nagyobb adó terheli, a gyengébb minőségűek adója pedig csökken. A fejlődést a támogatások és a hitelek segítik. Felhalmozásra az ez évinél 6,2 százalékkal többet, 71.5 milliárd forintot fordít a költségvetés. Az állami döntési körbe tartozó beruházások részaránya valamelyest változik. Az emelkedést az állami beruházások — főleg a nagy termelő beruházások és az infrastrukturális fejlesztések, kü„ lönösen a lakásépítés — nagyobb ráfordításai teszik szükségessé. A költségvetési eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások folytatására és minél előbbi üzembe helyezésére összpontosítjuk. Növeljük a beruházásokkal szemben támasztott hatékonysági követelményt azáltal is, hogy a jövőben a beruházások hozamából vissza kell fizetni a központi döntésű beruházások költségét. Nemkülönben a fejlesztési támogatásokat is vissza kell fizetni. A vállalati fejlesztési elképzelések közül — a népgazdasági tervvel összhangban — elsősorban azokat támogatjuk, amelyek az egyensúlyi helyzet javítását szolgálják, rövid idő alatt megvalósíthatók és gyorsan megtérülnek. A vállalatok és szövetkezetek támogatására a költségvetés együttesen 110 milliárd forintot irányoz, elő. A támogatási kötelezettségek az előző évhez képest nem mérséklődnek, de arányuk az összes kiadásban kisebb. Azért, hogy a jó hatások maradéktalanul kibontakozzanak, gondosan figyelemmel kísérjük a gazdálkodás folyamatait, különösen az ipari nagyvállalatok, de a mezőgazdaság, a kereskedelem és valamennyi ágazat helyzetét is, és nem késlekedünk a szükséges korrekciókkal, ha a népgazdaság . érdekei úgy kívánják. Életszínvonal-politikánkban jobb gazdasági megalapozottságra, folyamatosságra és szolidságra kell törekednünk. Arak, jövedelmek Terveink szerint 1976-ban a lakosság fogyasztása 3,8 százalékkal lesz több, mint az idén. A tervezett átlagos reálbér-emelkedés 1,5 százalék, ami mögött 6,3 százalék nominálbér — és 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedés van. Közismert, milyen lépéseket te. szünk, hogy a fogyasztói árarányokat jobban összhangba hozzuk a hazai ráfordításokkal és az importköltségekkel, a népgazdaság érdekeinek jobban megfelelő fogyasztási szerkezet kialalakulását. kívánjuk elősegíteni. Még így is a fogyasztói árkiegészítéseknek csaknem felét az élelmiszerékhez, további egyharmadát a személyszállításhoz nyújtjuk. 100 forint kiskereskedelmi forgalomra és lakossági szolgáltatásra a jövő évben 13 forint árkiegészítés jut. Ennek révén elérjük, hogy az ármozgások a tervezett keretben maradjanak, az árképzési előírások betartását pedig szigorúan ellenőrizzük. A jövedelmek alakulásának és megítélésének két sarkallatos pontja van: a munkával arányos jövedelmek és a társadalmi juttatások növekedése. A nominálbér-növekedés 1976-ban sem lesz kisebb, mint a megelőző néhány évben volt. így mód lesz a bérek differenciálására, s e^ a termelés ösztönzése miatt szükséges is. A munka díjazását aszerint kell differenciálni, hogy a kollektíva eredményeihez saját munkájával ki mennyivel járul hozzá. Ez azt is feltételezi, hogy növekedjék a teljesítménybérben dolgozók aránya, folyamatos legyen a munkanormák karbantartása. Ugyanakkor növeljük a vezetők anyagi érdekeltségét a műszaki- fejlesztési és a szerkezetátalakítási feladatok teljesítésében, magyarán a távlati szemlélet érvényesülésében. A hel> esebb jövedelemelosztási arányok érdekében a kormány több döntést hozott. A szabályozórendszer módosítása és különféle központi intézkedések hatására jövőre az. átlagos bér- emelkedés fele minden vállalat szántára garantált, s ez biztonságos vállalati bérpolitikát tesz lehetővé. 1976-ban is sor kerül bizonyos béraránytalanságok enyhítésére. A bölcsődékben dolgozók bérét átlagosan 14—13 százalékkal, az óvodákban dolgozókét 17—18 százalékkal, de a szakképzett gondozónők és az óvónők bérét legalább 200, a kisegítőkét legalább 100 forinttal emeljük. Az I. félévben felemeljük például a papíriparban a folyamatos és a háromműszakos munkarendben dolgozók bérét. A tanácsoknál, az iskolákban, az egészségügyi és egyéb költségvetési intézményekben a bérkiegészítésekre rendelkezésre álló kereteket az eddigi 3 százalékról 5 százalékra emeljük. Az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelésére a jövő évtől a nyugdíjemelés minimuma 50 forint lesz. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíj1976-ban 82 ezer lakás épül A társadalmi szolgáltatások fejlesztésének most már hosszú évek óta a lakásépítés a fő kérdése. 1976-ban 82 ezer lakást építünk. Az állam 16 milliárd forinttal járul ehhez hozzá. A lakásokhoz nyújtott támogatások és* a hitelfeltételek módosításai elsősorban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak lesznek kedvezőek. A lakásépítési kölcsön visszafizetésének első 5 évében a havonta törlesztendő részletet 20—30 százalékkal mérsékeljük. Az egy munkáslakás építéséhez nyújtott állami támogatás összegét 60 ezer forintról 1976-ban 80 ezer forintra emeljük. A munkáltatói kölcsön lejárati ideje minimálisan 15 év lesz. A lakásépítő szövetkezeti formában a telepszerű, több szintes építkezéseknél az OTP-kölcsön kamata csökken, ami egy lakásra számolva, a törlesztési idő alatt. 50 ezer forint állami kedvezményt jelent a lakástulajdonosok számára. Más oldalról műszaki és gazdasági intézkedésekkel korlátozzuk a lakásépítési költségek emelkedését. Az egészségügyi és a társadalombiztosítási törvény az ellátás és a szolgáltatások javítására kötelez. Az egészségügyi szervek működési kiadásai 7,8 százalékkal. a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékkal növekednek. A kórházi ellátás feltételei, ha szerényen is, javulnak. Részben az áthúzódó beruházások megvalósulásával a kórházi ágyak száma 2900-zal bővül. Korszerűsítjük a gyermekosztályokat és a betegápolás körülményeit kedvezőbbé tesszük. Az elmúlt évek számos határozata közül a gyermekeket nevelő családok támogatását és az ifjúság helyzetét befolyásoló költségvetési előirányzatokat emelem ki. Közismert, hogy a gyermek- intézmények számát folyamatosan növeljük, 1976-ban a bölcsődei férőhelyeket 3600-zal, az óvodaiakat 15 000-rel. Az állandó és gyors fejlesztés azonban csupán ahhoz elég, hogy a jelenlegivel közel azonos arányban helyezhessük el a gyerekeket. Szeretnénk fokozatosan mindenkinek megközelítően azonos feltételeket nyújtani egyéni képességei kibontakoztatásához. Az oktatási intézmények munkájához az állam jövőre több mint 16 milliárd forintot juttat. Ezen belül a hangsúlyt az általános iskolai oktatás és a szakmunkás- képzés fejlesztésére kell helyezni. Minél több 8 tantermes, tornateremmel is ellátott körzeti iskolára van szükség, hogy a jobb feltételekhez a kisközségekben és JEGYZETEK AZ ORSZÁGHÁZBÓL Becsengetés előtt JL tanyán élő gyerekek is hozzájuthassanak. A körzeti iskola-rendszer pedig szükségszerűen megköveteli az általános iskolai kollégiumi hálózat bővítését, és ahol erre lehetőség van, ott a gyermekek iskolába szállításának megszervezését. 1976-ban 620—640 osztályterem és 720 diákotthoni hely létesül. Általános iskolai célokra 5,2 milliárd forintot lehet majd felhasználni. Ez 8 százalékkal több, mint az idén. A népgazdaságnak egyre több jól képzett szakmunkásra van szüksége, nemcsak az úgynevezett divatos szakmákban, hanem minden területen. A munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka gépesítése, a helyes bérarányok kialakítása a legfontosabb feltételei a szakmunkás-utánpótlásnak. A szakmunkásképzésre az állam 1976-ban 1,7 milliárd forintot fordít. • Az ülésszak szünetében: Gajdócsi István képviselő és Huszár István miniszter- elnökhelyettes beszélget. (MTI-fotó— Szebcllédy felv.—KS) korhatárát egy évvel leszállítjuk és az ötéves terv keretében fokozatosan azonossá tesszük a munkásokéval. A jövő évben mintegy 15 ezer szövetkezeti dolgozó veheti igénybe megérdemelt nyugdíját olyan dojgos évek! után, amelyek a szocialista szövetkezetek megszilárdulásának és a mezőgazdasági termelés felien, dőlésének történelmi időszakához tartoztak. A hús és húsfélék központi áremelésével egyidőben külön kiegészítő juttatásokat nyújtunk a bérből élőknek, ilyeh módon emeljük a nyugdíjakat, a társadalmi juttatásokat. Őszintén meg kell mondani, hogy ez nem jelent majd teljes ellensúlyozást valamennyi család költségvetésében, főként nem a magasabb jovedel- műekriél. A legfontosabbnak a többgyermekes, a kis keresetű és a nyugdíjas rétegekről való gondoskodást tartjuk. Feladatok a tanácsi gazdálkodásban A tanácstörvény értelmében a gazdálkodást szabályozó főbb pénzügyi előirányzatokat 5 évre kell meghatározni. A törvényjavaslat ennek eleget tesz. A állami jövedelmek megosztásának elvei változatlanok. Az ország különböző területeinek arányos fejlődése és ellátása érdekében — hasonlóan a IV. ötéves tervhez —, a vállalati jövedelmekből, a részesedés mértékét megyénként eltérően állapítottuk meg a tervfeladatokkal összhangban. Üj vonás, hogy a rendkívüli esetekre előre kilátásba helyezzük a bevételekből való részesedés módosítását. A 4 százaléknál nagyobb bevételi lemaradáskor központi pénzeszközökből kiegészítjük a megyei tanács költségvetését, s a 6 százalékon felüli többletbevétel ösz- szegével a következő évi állami támogatást csökkentjük. Tervszerűbb és biztonságosabb lehet tehát a gazdálkodás: megszűnik az egyoldalú előny vagy kötelezettségvállalás. A tanácsok középtávú pénzügyi tervének előirányzata 375 milliárd forint. Ez folyó áron több mint másfélszerese a IV. ötéves terv előirányzatának. Ebből 156 milliárd forint a fejlesztési alap, 219 milliárd forint pedig a költségvetési gazdálkodás kerete. A fejlesztési kiadások több mint kétharmada a lakásépítést és a hozzá kapcsolódó kommunális létesítmények tervszerű megvalósítását szolgálja. Az elmúlt években, itt az országgyűlésen is, többször szóba került a lakóházjavításra szolgáló pénzeszközök elégtelensége. Megfogadva az ajánlásokat, a korábbit jóval meghaladó pénzügyi lehetőséget biztosítunk e feladatra. A lakóházfelújításra felhasználható összeget a IV. ötéves terv 16 milliárd forintjáról az V. öt- ' éves tervben 30 milliárd forintra növeljük. Az előirányzott lakóház-felújítások azonban csak nagy erőfeszítésekkel és jobb szervezéssel valósulhatnak meg. Az építőipar teljesítőképességének bővítésére a tanácsi építőipari vállalatokat. — a helyi forrásokon túl — központilag több mint 700 millió forinttal támogatjuk. A tanácsi ingatlankezelő szervezetek műszaki, technikai felszerelésük kibővítésére 2,2 milliárd forintot használhatnak fel. A tanácsok 1976. évi költség- vetési előirányzata csaknem 38 milliárd forint. A jövő évre rendelkezésre álló fejlesztési pénzeszközök előirányzata meghaladja a 25 milliárd forintot. Mindkét pénzforrás 7—8 százalékkal bővül, ehhez hozzájön az idei évből származó 1,5 milliárd forint többletbevétel. Az erőforrások ésszerű fel- használása, s a változó körülményekhez való jobb alkalmazkodás A törvényhozók üléstermét körbefogó, eladdig névtelen folyosó éledni kezd, érkeznek az országgyűlés résztvevői. Az azonos megyebeli honatyák általában az üléstermi helyük bejáratához közeli folyosószakaszon gyülekeznek, köszöntik egymást. A mieink az orszáqház buna felöli oldalán csoportosulnak. A legfrissebbek kettes-hármas csoportokban máris közös témánál időznek. Ispánovits Márton elvtárs társaságában — aki az országgyűlés kereskedelmi bizottsága titkári tisztét is ellátja — szinte rögtönzött sajtótájékoztatón érzem magam. A bizottság jövő évi munkatervét hozza ugyanis szóba. — Hét téma megtárgyalását céloztuk meg. Néhány közülük eléggé súlyos. Például a zöldséges gyümölcsellátás, pontosabban az árütközések. Az a szűnni nem akaró anomália, miszerint a termelő indokoltan kevesli, a fogyasztó ugyanígy sokallja az árat. A mez Gazdasági bizottsággal közösen keressük majd az ütközés feloldásának lehetőségét. A másik a külkereskedelmet, az exportot-importot érintő téma, amelyről a terv- és költség- vetési bizottsággal értünk szót. Részint a gazdaságos cikkek meg- válogatásáról, másrészt az úgynevezett nem kevés gondot jelentő szubjektív oldalról. .. Az egészségügyi, és szociális bizottsággal az alkohol forgalmazásáról és fogyasztásáról cserélünk véleményt. Ez sem tartozik a könnyű kérdések közé. Am a különböző helyekről felvetődő javaslatok hátha előbbre visznek. Ha csak annyit sikerül elérni, hogy egyetlen munkahely környékén se legyen szeszmérőhely, inkább tejivó-falatozó, már az is eredmény lenne... * Közelünkben Tóth Ferencné, Selyem Zsigmond, és Nagy Csaba diskurál, a kiskunhalasiak képinselője hamarosan elpártol azonban, s a jövevény Róza Józsefhez szegődve újságolja: — Utánanéztem Jóska, vállalni tudjuk a szalkszentmártoni bekötést. Csak a megyei tanács építési osztályának engedélyét kell megszerezni, más akadálya nincs ... Nem nehéz a következtetés: segítik egymás munkáját a képviselők. Alighanem vízbekötésről lehet szó, amelyhez szalkszentmártoni választói kértek segítséget Boza Józseftől, hiszen Nagy Csaba a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál dolgozik. — Bori József né beleg, Czégal Vali pedig külföldön van — tájékoztatja valaki az érdeklődő társat az egyik csoportban, amikor már csaknem teljes létszámban együtt vannak megyénk képviselői. A csoportok át-átrende- ződnek, változik a mondanivaló is. Tóth Ferencné még felszólalása előtt volt, érthető az izgalma. Megértem, nem is olyan könnyű a tűzkeresztség, az első felszólalás»— jegyzi meg együttérzőn Angyal János, akivel együtt, hallgatom Selyem Zsigmond legfrissebb kunszentmikló- si híreit: — Nálunk, a Petőfiről elnevezett új lakótelepen százszemélyes óvodaépítéshez kezdünk tavasszal. mihelyt az idő engedi. A fedezet megvan rá, ideértve a lakosság és az üzemek hozzájáérdekében, 1976-tól megyei köl- csönalapot rendszeresítünk, amelyet a megyék a helyi tanácsok tartós bevételeiből hozhatnak létre. Ebből. meggyorsíthatják a beruházások befejezését, és területenként jobban összehangolhatják a pénzügyi lehetőségeket a kivitelező szervezetek teljesítő- képességével. A lakosság az elmúlt években társadalmi munkájával sokat segített a városok, falvak fejlesztésében, egy-egy intézmény gyorsabb és olcsóbb megvalósításában. A következő években még inkább számítunk a munkáskollektívák — elsősorban a szocialista brigádok — továbbá a termelőszövetkezetek segítségére. Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslatot a társadalom és a gazdaság minden területén az előrehaladás szándéka hatja át, más szóval: a folyamatos, tervszerű és arányos fejlődés útján szeretnénk járni. Helyzetünkből következik, hogy 1976- ban olyan feladatokra kell összpontosítanunk, amelyek kihatnak az egész ötéves terv időszakára. Az ülésszakon születendő mindkét törvény végrehajtásához a kormány felelősséggel, a határozott cselekvés és a magasabb színvonalú irányítás igényével lát hozzá. A törvényjavaslat és az eredményes végrehajtását szolgáló kormányzati intézkedések ismeretében a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények véglegesíthetik az 1976. évi feladataikat rendszerező terveiket. A következő hetekben meg kell ezeket ismertetni a munkáskollektívákkal, hogy - he csak a helyi vezetés, hanem az egész termelő közösség tekintse magáénak. Olyan feladatokra vállalkozunk, amelyeket a legszélesebb körű megértés és támogatás nélkül nehéz lenne megvalósítani. Az önálló kezdeményezéshez, az aktív közreműkpdéshez az is kell hogy sokirányú intézkedéseink egy-egy vállalatnál, intézménynél egymással összhangban valósuljanak meg, az ellentmondások feloldódjanak és minden munkahelyen létrejöjjenek terveink végrehajtásának legjobb politikai, társadalmi és gazdasági feltételei. A néhány nap múlva reánk köszöntő új esztendő feladataihoz gyürkőzve, ne feledjük, hogy aki nagyobb tennivalókra vállalkozik és szigorúbb felelősséget vállal, az több segítő bizalmat érdemel; az elismerést és megbecsülést pedig aszerint mérjük, hogy ki mennyivel janii hozzá szocialista hazánk közös anyagi és szellemi értékeinek gyarapításához. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. rulását is. A telepre kerül a kétezer személyes konyha is, a köz- étkeztetés megoldására — magyarázza Selyem Zsigmond, majd nem titkolva, hogy a sajtó közvetítésére apellál, megjegyzi: — Hanem a kenyérbolt! Ügye ismeri, milyen régi gond? Nos, az anyag ott van már a gimnázium tövében. Téeszünk építené, csak a Kalocsai Sütőipari Vállalat anyagi fedezetére várunk. Szóban megadták már, de az írás kellene. A lakosság nagyon várja azt a kenyérboltot. És tejivót is berendeznénk ugyanott... — Megvannak a törekvések az én kerületemben is — veszi át a szót Angyal János. — Tisza- kécskén a 170 személyes diákotthon alapozása folyik; 1977 őszén mindenképpen meglesz az átadása. Addig elkészül az 520 négyzetméteres tornacsarnok Is. Lászlói alván gyógyszertár épül társadalmi munkában, de ott van egy kis bökkenő. Félő, hogy kevés lesz az anyagi erő, mert a. gyógyszerész szolgálati lakását is megalapozták ... Nyárlőrincen ... Jóllehet, Angyal János szívesen sorra venné egész választókerülete törekvéseit, félbe kellett hagynia. Tizenegy óra, az ülésszak kezdetére szólított a csengő. Perny Irén