Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AT MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 298. szám Ára: 90 fillér 1975. december 20. szombat Laoszi nyilatkozat Sisana Sisane, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának tagja, az új kormány tájékoztatás-, propaganda- és idegenforgalomügyi minisztere bemutatkozó látogatáson fogadta Bényei Bélát, népköztársaságunk vientianei nagykövetét. A baráti beszélgetés során a miniszter az alábbi nyilatkozatot adta Kékesdi Gyulának, a Nép- szabadság és az MTI Vientiané- ban tartózkodó hanoi tudósítójának. — Forradalmunkat sajátos, laoszi forradalomnak mondják, mások számára valóban sok minden meglepetés lehet. Például a volt király és a volt miniszterelnök is szerepet kap közéletünkben. Laosz mai vezetői marxista .—leninista forradalmárok, s egyben laosziak is. Ismerik népünk lelkületét, hagyománytiszteletét és a más országokétól eltérő laoszi sajátosságokat. Innen ered a sajátos út. A laoszi nép győzelméről szólva elmondotta, hogy a köztársaság szilárd alapokra épült. A nép 30 (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János felszólalása a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusán mmammmmmmmmmrnmmmmmifmBammmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmm A Kubai Kommunista Párt első kongresszusán csütörtökön délután — Fidel Castro több mint 11 órás referátuma után — megkezdődött a Központi Bizottság beszámolója feletti vita és sor került több testvérpárt képviselőjének a felszólalására. Hosszan zúgott a taps, amikor Ramiro Valdes, a Kubai KP PB tagja, az ülés soros elnöke bejelentette, hogy Kádár János, az MSZlMP KB első titkára következik felszólalásra. Kádár János megköszönve a meghívást és átadva népünk üdvözletét, a többi között a következőket mondotta: A kubai forradalom sikerei erősítik a világ haladóerőit Tizenhét évvel ezelőtt a felkelt nép győztes forradalma nyomán szárnyára kapta a hír és megismertette az egész világgal Kuba nevét. A világ minden haladó embere tiszteli és becsüli azokat a forradalmárokat, akik a kubai függetlenség apostolának, Jósé Martinak igazi örököseiként szembeszálltak a gyűlöletes Batista- rendszerrel. Kuba legnagyszerűbb fiai, a Moncada-laktanya meg- ostromlói, a Sierra Maestra hősei, élükön Fidel Castro elvtárssal, a forradalom kimagasló vezetőjével, örökre beírták nevüket hazájuk, a latin-amerikai földrész és a nemzetközi munkásmozgalom történetébe. A kubai nép ügyéért, az általános emberi haladásért sok kiváló harcos ontotta vérét, áldozta életét. Közöttük olyanok, mint Che Guevara, Camillo Cienfuegos elvtársak, akiknek alakja örökre a szabadságért, a forradalomért vívott küzdelem jelképe marad. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusa Fidel Castro elvtárs átfogó, elvi, nyílt és bátor beszámolója nagyszerűen összegezi a kubai forradalom történelmi vívmányait és tapasztalatait, amelyeknek nemzetközi jelentőségük van. A kubai nép hősies, kitartó harcban visszaverte _ a jenki imperializmus beavatkozási kísérleteit, kudarcra ítélte a fegyveres akciókat éppúgy, mint a diplomáciai és gazdasági blokádot és kivívta, megvédte az igazi nemzeti függetlenséget. Kivívták a munkásosztály hatalmát, megszüntették a kizsákmányolás minden formáját, lerakták a szocializmus alapjait. Sikeresen folyik a népi hatalom szerveinek kiépítése, a szocialista állam fejlesztése. A forradalom átalakította az ország arculatát. Kuba alig több mint másfél évtized alatt hatalmas utat tett meg: évszázados (Folytatás a 2. oldalon.) JUBILÁLÓ VÁLLALATOK Huszonöt éves az ÉPSZER és a Vízmű wmmm Negyedszázaddal ezelőtt alakultak meg a tanácsok, 1950 óta megyeszékhely Kecskemét. Az új államhatalmi szervek első ténykedései közé tartozott többek között a lakossági igényeket kielégítő vállalatok létrehozása. A megyei tanács a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat, a Kecskeméti Városi Tanács pedig a Vízmű Vállalat megalapításával nyitotta meg ezt a sort. Az említett két vállalat tegnap ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az ÉPSZER jubileumára a Tudomány és Technika Házában került sor. Dr. Gátay Ferenc igazgató ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az idén várhatóan 70 millió forint értékű építőmunkával végeznek többet mint tavaly. Remélhetően ilyen arányban növekedik a vállalati eredmény is, s ily módon hosszú evek után ismét nyereségrészesedést oszthatnak fel a dolgozók között. A következő ötéves tervről szólva az igazgató a vállalat előtt álló feladatokkal foglalkozott. A tervek szerint — mondotta — 70 százalékkal kell növelni a termelést, amelynek értéke 1980-ban már megközelíti majd a félmil- liárd forintot. Feladatai közé tartozik a szak- és szerelőipari kapacitás növelése. A jelentős termelésfelfutást csakis a vállalat eszközeinek intenzívebb kihasználásával jobb munka- és üzem- szervezéssel, a kivitelező munka hatékonyságának növelésével lehet elérni. Az ÉPSZER dolgozóit a jubileumi évforduló alkalmából köszöntötte Tohai László, a megyéi tanács általános elnökhelyettese, Laczy Endre, az építők szaikszer. vezetének megyei titkára, s ott volt a vállalati ünnepségen dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke is. A beszédek után kitüntetéseket nyújtottak át. Vrámovics István építésvezető és Jánoska József kőműves szocialistahrigád-vezető az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Negyvenen vállalati kiváló dolgozó jelvényt, negyvenketten pedig a vállalatnál eltöltött 25 éves munkaviszony után jubileumi emlékplakettet kaptak. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat jubileumán Benkó Zoltán igazgató ünnepi beszédben felidézte a vállalat negyed- százados történetét, s nyomon követte a dolgozók munka- és élet- körülményeinek mind kedvezőbb alakulását. Az elkövetkező tervidőszak tennivalói közül a víztermelés csaknem 50 százalékos növelését öt község közüzemi vízszolgáltatásának megteremtését, a fürdő korszerűsítését a termelékenység emelését, az üzemi demokrácia és a munkaverseny.mozgalom fejlesztését emelte ki. A vállalat dolgozóit a jubileum alkalmából köszöntötte dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, és Sándor Béla, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. Ezután kitüntetéseket osztottak ki. A Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta a vállalat egyik alapító tagja, Gyenes Bertalanná főpénztáros, rajta kívül Cserkó József kotrómester, Bodri Péter darukezelő és idős Tassi Sándor asztalos. 'Vállalati kiváló dolgozó jelvényt 57-en kaptak, s jó néhányan pénzjutalomban részesültek. ELFOGADTÁK A JÖVÖ ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉST Véget ért az országgyűlés téli ülésszaka Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek több vezetője és tagja. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Bejelentette: az elfogadott napirendnek megfelelően hozzálátnak a Magyar Népköztársaság 1976. évi állami költségvetéséről szóló törvénytervezet megvitatásához. Elsőként Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Ezután hét képviselő mondotta el véleményét és javaslatait a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, majd az elnöklő Apró Antal — mivel több felszólaló nem jelentkezett — bezárta a törvényjavaslat vitáját és ismét Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki válaszolt a képviselői felszólalásokban elhangzottakra. Végezetül kérte, hogy az országgyűlés változtatás nélkül hagyja jóvá a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés törvényjavaslatát. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszter, elnök a parlament üléstermében. eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Apró Antal — aki tisztét a pénteki ülésen felváltva osztotta meg Péter Jánossal és Raffai Saroltával — bejelentette: végére jutottak a korábban elfogadott tárgysorozatnak. A téli ülésszakot berekesztette, a képviselőknek kellemes ünnepeket, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánt. Faluvégi Lajos beszéde Az 1976. évi költségvetési javaslat az ötéves és az éves nép- gazdasági terv céljaival összhangban, azokkal párhuzamosan készült. Az előirányzatok kialakításakor az idei év gazdálkodásának elemzéséből indultunk ki. Az 1975. évben gazdaságunk a tervezett ütemben fejlődött, a társadalmi termelés várhatóan 5,5— 6 százalékkal, a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékkal nő. Ez a növekedés 6 százalékkal nagyobb állóeszköz-állománnyal valósul meg, miközben az anyagi termelésben foglalkoztatottak száma csaknem változatlan. Az ipari termelés várakozásaink szerint alakult, összesen 6 százalékkal bővül. Az építőipar teljesítménye 5 százalékkal növekszik, tervét azonban nem tudja maradéktalanul teljesíteni. Legdinamikusabban a gépipar és a vegyipar fejlődik. A tervezettnél jóval alacsonyabb a növekedési ütem a kohászatban és a könnyűiparban. Nőtt az ipari munka termelékenysége, korszerűsödött a gyárt, mányösszetétel, bár e téren a fejlődés a lehetségesnél lassabb volt. A vállalatoknál megvalósult szervezési és takarékossági intézkedések nyomán némileg csökkentek a termelési költségek és nőtt a nyereség. A népgazdaság szigorúbb mércéjével mérve azonban ^gazdasági hatékonyság gyorsabb javulására lett volna szükség. , A mezőgazdaság termelése a kedvezőtlen nyári időjárás miatt csak I százalékkal haladta meg az előző évit. A lakosság élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozott volt, kivitelre azonban mind növényi, mind állati termékekből kevesebb jutott, mint amennyire tavasszal, de még a nyár elejyn is számítottunk. Javítani kell a termelés és felhasználás összhangját Legfőbb népgazdasági gondunk az, hogy erőfeszítéseink ellenére sem sikerült számottevően javítani a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának összhangját. Ismert, hogy az elmúlt években a külkereskedelemben jelentős árveszteségek érték népgazdaságunkat. A termelő és a külkereskedelmi vállalatok nem tudták az eladható termékek mennyiségét keliő mértékben növelni, a korszerűbb termékek körét bővíteni, nem tudtak vonzó vállalkozásokkal új piacokat sze. rezni, amelyekkel ellensúlyozni lehetett volna a veszteségeket. A gazdaságig egyensúly javulását az is nehezítette, hogy a nemzeti jövedelem belföldi elosztását nem igazítottuk elég következetesen lehetőségeinkhez. A belföldi felhasználás — a felhalmozás es a fogyasztás folyó áron számítva — a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedett. A szocialista szektorban a tervezett 10 százalék helyett az előző évinél mintegy 13 százalékkal, kb. 16 milliárd forinttal több anyagi értéket adtunk beruházásokra. A készletek az indokoltnál nagyobb hányadát kötötték le a társadalmi terméknek. Ha lassan is, de javul a nagy- beruházások kivitelezése. Néhány fontos fejlesztés meggyorsítására hozott intézkedés nyomán ezekre a gazdaságirányítás minden terű. létén nagyobb figyelmet fordítót, tak. A beruházási munkában résztvevők egyre inkább — bár még mindig nem eléggé — értik, hogy egyeztetni kell a tervezők, a beruházók és a kivitelezők érdekeit, mert az összehangolt munka megsokszorozza erőiket. A vállalatok beruházási kedve változatlanul bizakodó, örvendetes, hogy nőtt a gépek — ezen belül is a szocialista országokból származó gépek — vásárlása, mivel a vállalatok jobban szívükön viselik a gyorsan megvalósítható és hamar megtérülő korszerűsítéseket. Nemcsak az elmúlt évinél, hanem az előirányzottnál is többet költöttünk a vegyipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság beruházásaira, továbbá, vasúti járművek beszerzésére. Kereken 90 ezer lakást épült, 420 új bölcsőde, óvoda és iskola várta őszszel a legfiatalabb nemzedéket. A nemzeti jövedelem felhasználásának legnagyobb része a la- lakosság fogyasztása, amely mintegy 5 milliárd forinttal haladja meg a tervezettet. Az egy főre jutó reáljövedelem az előirányzott 3,5 százalékkal szemben, kb. 4,5 százalékkal nőtt. A költségvetés végrehajtásának adataiból szembetűnő, hogy a tervezettnél 1,6 milliárd forinttal többet fizettünk ki társadalombiztosítási juttatásokra, nagyrészt táppénzre. Gazdaságunk változatlan lendülete, főleg a termelés mennyiségi eredményei megmutatkoznak a költségvetés gyarapodó bevételeiben. Az államháztartás helyzetét azonban meghatározza a tervezettnél nagyobb belföldi felhasználás is, és ezért a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány az 1974. évihez közelálló, de a tervezettnél kisebb. Gazdálkodásunk eredményeit tehát a költségvetési számadatok tükrében nem nehéz felismerni. A népgazdaság erőforrásait 1976-ban a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének megalapozására, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozására, az export mennyiségének növelésére, minőségének és szerkezetének, egyszóval gazdaságosságának javítására kell összpontosítanunk. Ennek kell alárendelni a különböző érdekeket, ehhez kell szabni az igényeket. Céljaink az ez évivel csaknem azonos ütemű gazdasági fejlődést, de a jövedelmek felhasználásában változásokat kívánnak meg; az élet- színvonal az ez évinél szerényebben emelkedhet és a beruházások színvonala is csak alig lehet magasabb, a készletnövekedésnek pedig mérséklődnie kell. Ezt szolgálják a terv irányszámai és közvetlenül kijelölt feladatai, valamint a vállalati döntéseket befolyásoló közgazdasági szabályozók módosításai, A pénzügyek gyakorlati nyelvén ezt fejezik ki a költségvetés előirányzatai is. A nemzeti jövedelem az ideivel azonos ütemben, mintegy 5,5 százalékkal nő a jövő esztendőben. Ezt akkor érhetjük el, ha az ipari termelés 6, az építőipari termelés 5—6, a mezőgazdasági termelés mintegy 4 százalékos emelkedése együtt jár a termelés technikai felszereltségének javulásával, a munka termelékenységének növekedésével. A nemzeti jövedelmen belül a társadalmi tiszta jövedelmet igen jelentősen, 16—18 százalékkal szeretnénk emelni. A társadalmi tiszta jövedelem az elmúlt két évben ennél jóval lassabban, ennek alig egvharmadával nőtt. Ennek okai közül azt a kettőt emelem ki, amely nálunk a termelés hatékonyságával a legszorosabban összefügg. Az egyik: vállalataink nem fordítottak elég gondot a költségek elemzésére és csökkentésére, a takarékos anyag- és munkaerőgazdálkodásra, a korszerű gépek teljesebb kihasználására, egyszóval a jövedelmezőségre. Ez nem egyszerűen gondatlanságra vezethető vissza — bár ez is előfordul. A vállalatok nem érezték a népgazdaságra háruló valóságos terheket, a termelési költségek nem tükrözték a tényleges ráfordításokat. Nem érvényesült a szükséges ösztönzés a takarékosabb és jövedelmezőbb gazdálkodásra. A gazdaságos export növeléséért A társadalmi tiszta jövedelem eddigi, csupán szerény gyarapodásának másik lényeges oka az, hogy a kivitel jóval lassabban nőtt, mint azt harmonikus gazdasági fejlődésünk megköveteli. A kivitelnek a jövő évben gyorsabban, 11—12 százalékkal kell növekednie, ami — tekintve a termelés ennél kisebb, 4—6 százalékos növekedését — azt jelenti, hogy az előállított termékek(Folytatás a 3. oldalon)
