Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

1975. december 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Áz országgyűlés téli ülésszakának csütörtöki vitája Dr. Szekér Gyula felszólalása A miniszterelnök-helyettes be­vezetőben emlékeztetett: a Köz­ponti Bizottság a IV. ötéves terv teljesítésének értékelésekor meg­állapította, hogy az utóbbi öt esz­tendőben a gazdasági építőmun­kában jó eredményeket értünk el. A világgazdaságban bekövet­kezett változások azonban ha­zánkat érzékenyen érintették, s a nyersanyag' és az energiahor­dozók drágulását a belső tarta­lékok kiaknázásával még nem tudtuk megfelelően ellensúlyozni. ' A külgazdasági hatásokat ele­mezve dr. Szekér Gyula rámu­tatott: míg a KGST-országok gazdaságát a lendületes és tar. tós növekedés jellemzi, ezzel szemben a tej lett tőkés országok gazdaságában egy viszonylag hosszú ideig tartott konjunktúra után gazdasági válság bontako­zott ki. Az ipari termelés 5—10 százalékkal csökkent, a munka- nélküliek száma eléri a 14 mil­liót. A behozatalt á múlt évi stagnálás után az idén visszaesés jellemzi, ez eléri a 10—20 szá­zalékot is. Exportjuk növekedése megállt, és e téren is az idén még jelentékeny visszaesés várható a legtöbb fejlett tőkés országban. Ezeket a tényezőket mérlegelni kell a jövő ötéves tervünk jóvá­hagyásakor. A mi fejlődésünk szempontjá­ból — mondotta — változatla­nul a Szovjetunióval kialakított kapcsolataink a legfontosabbak, mivel vele bonyolítjuk le külke­reskedelmi forgalmunk egyhar- madát. A Szovjetunióval a kö­vetkező öt évben a külkereske­delmi forgalom 40 százalékos nö­vekedését tervezzük. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezmény, az alumíniumiparban kialakított sikeres együttműködés, valamint a KGST-tagországokkal megvaló­sított járműipari együttműködés fontosságát. Az utóbbi — mint mondotta — jelentős szétgyűrűző hatással van az egész magyar gazdaságra. A Zsiguli-egyezmény révén például 1980-ig majdnem 150 ezer személygépkocsit vásá­rolunk. A Szovjetunióval és az NDK- vnl öt évre szerződésben rögzí­tett szállítások példa nélküliek a világon. Sehol nem szállítanak egyetlen megállapodás keretében ilyen nagy mennyiségű autóbuszt. Az idén már megközelítően 9000 autóbuszt küldünk a KGST-tag- országokba. A magyar—szovjet petrolkémiai együttműködés a hazai korszerű petrolkémiai ipar alapjainak le­rakását segítette elő, nagymér­tékben hozzájárulva tőkés mű- anygaimporlunk csökkentéséhez. Az együttműködés keretében tíz éven át évenként 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propi­lént szállítunk a Szovjetunióba, ahonnan azonos értékben 0 féle műanyagot vásárolunk vissza, A magyar—szovjet gazdasági együttműködés keretében a leg«, utóbbi évben számos új egyez­mény született. A megkötött és előkészített egyezmények és meg­állapodások között kiemelkedik az olaj- és földgázvezetékek mű­szer- és hírközlő rendszerének további közös fejlesztésére és gyártására vonatkozó szerződés. Exportstruktúránk fejlesztése szempontjából jelentős, hogy a következő 10—15 évre kialakul­tak, illetve részben még alakuló­ban vannak a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő nagy horderejű megállapodások, első­sorban a Szovjetunióval, de más KGST-tagországokkal is. Az együttműködés kapcsán a miniszterelnök-helyettes kiemelte a sokoldalú integrációs együtt­működés fontosságát. Energia- és nyersanyagellátásunk biztosítása érdekében — mondotta — elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a bennünket érdeklő közös fejlesz­tésekben — szám szerint tíz na­gyobb beruházásban — szükség­leteinkhez és anyagi lehetősé­geinkhez mérten részt vegyünk. Ezek között a legnagyobbak a kőolaj-, a földgáz-, a villamos- energia- és a cellulózellátásun­kat biztosító beruházások. A Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal való gazdasá­gi kapcsolataink elemzése után dr. Szekér Gyula rátért a nem- szocialista országokat érintő ex­port-import terveink teljesítésé­re is. E viszonylatban — mon­dotta — importunkat 40, expor­tunkat legalább 60 százalékkal kell növelnünk, s ez a feladat azért is bonyolult, mert itt nem támaszkodhatunk a szokásos tervegyeztetés szilárd alapjaira. Termékeinknek csak egy része elégíti ki a tőkés piac követel­ményeit. Még nagyobb értékű, jobb minőségű, illetőleg új ter­mékek tömegét kellene exportál­nunk. Szembe kell néznünk ugyanakkor azzal is, hogy a Kö­zös Piac országaiban egyes ter­mékeinket diszkrimináció sújtja. Ez is nehezíti helyzetünket. Az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmánya szellemében határozottan tovább kell harcolnunk a szocialista or­szágokat, köztük a hazánkat is sújtó diszkriminációk megszün­tetéséért — mondotta dr. Szekér Gyula. A továbbiakban a miniszter­elnök-helyettes arról beszélt, hogy gazdaságunk szerkezetének tökéletesítését a világgazdaság változó követelményeihez való minél jobb alkalmazkodással kell elvégeznünk. Olyan termékek kellenek, amelyek egyaránt meg­felelnek a belső, a szocialista és a tőkés piacra is. Nem rendez­kedhetünk be arra, hogy a fej­lesztésben különválasztjuk a szo­cialista és a tőkés piac igényeit, ehhez nincs is elégséges anyagi és szellemi kapacitásunk. A nagy­tömegű. szériában gyártott, bősz- szútávú szocialista együttműkö­dési egyezményekben rögzített termékeinket — elsősorban gé­peinket és berendezéseinket — kell tőkés exportra is alkalmassá tenni. A közepes színvonalat kép­viselő, vagy gyenge minőségű áruk sem szocialista sem tőkés piacokon nem kelendőek, vagy csak alacsony áron eladhatók. Szurdi István felszólalása A belkereskedelmi miniszter a kiskereskedelmi forgalom alaku­lását elemezve elmondotta, hogy a lakosság áruvásárlásra fordítóit kiadásai a most befejeződő öt­éves tervidőszakban évenként átlagosan 9,3 százalékkal, vagyis évente átlag 15—16 milliárd fo­rinttal emelkedtek. Kereskedelempolitikánk egyik fontos elve, hogy minden vásárló, minden időben megtalálja üzle­teinkben az egyéni kívánságai­nak megfelelő árukat, legyen az akár egy csekély értékű áram­elosztó, vagy nagyobb értékű automata mosógép, sör, vagy va­lamilyen építőanyag. Az ilyen magas színvonalú stabil árukíná­lat megteremtése azonban nem­csak a kereskedelem elhatáro­zásának a kérdése, részben beho­zatalra kell támaszkodnunk. A szocialista országokból származó importunk évről évre dinamiku­san nő. De ennek természetesen korlátái is vannak, hiszen saját országunk lakosságának növekvő igényeit is ki kell elégítenünk. Országunk gazdaságpolitikájába a tőkés országokkal folytatott kül­kereskedelem fejlesztése is bele­tartozik. A tőkés piacokról származó fo­gyasztási cikkeket illetően az árakkal vannak gondjaink, mivel azok a mi fogyasztói árainkkal összehasonlítva gyakran maga­sak, s — kivéve talán a textil­ipari termékeket — az utóbbi evekben jelentősen emelkedtek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kereskedelempolitikában, az árukínálatban mindig számításba veszik azokat a társadalmi je­lentőségű változásokat és társa­dalompolitikai intézkedéseket, amelyek közvetve a lakosság fo­gyasztási igényeit, összetételét is befolyásolják. Olyan változások­ról van szó, amelyek például a népesség korösszetételében, jö­vedelmi viszonyaiban, az urbani­zációban vagy éppen a népesség­politikai • intézkedések eredmé­nyeként mentek és mennek vég­be. Kiemelten foglalkoznak pél­dául a fiatal korosztályok ruhá­zati igényeinek kielégítésével, a csecsemőruházati cikkekre és a csecsemőbútorokra is nagy gondot fordít a kereskedelem. Figyelembe veszik a nyugdí­jasok számának növekedését és a nyugdíjak emelkedését is. mert ezek a tényezők hatással vannak a nyugdíjasok által vásárolt áru­cikkek forgalmára és összetételé­re. Az V. ötéves terv szerint a la­kosság jövedelmének növekedé­sével összhangban a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma — változatlan áron számolva — 27 százalékkal nő, s 1980-ban fo­lyóárakon számolva eléri a 330 milliárd forintot. A növekedés mértékei szegényebb, mint az előző öt évben. Ez a szerényebb fejlődés mégis azt jelenti, hogy lakosságunk 1980-ban jövedelmé­ből körülbelül 110 milliárd fo­rinttal többet költhet el fogyasz­tási cikkek vásárlására, mint 1975-ben. A miniszter hozzáfűzte, hogy javul az áruválaszték, kul­turáltabbá válnak a kiszolgálási körülmények. Több lesz a korszerű és diva­tos ruházati cikk, tovább nö­vekszik a háztartási munkát megkönnyítő gépek, eszközök, vegyi anyagok kínálata és válasz, téka. Bővíteni fogják a bioló­giailag értékesebb élelmiszerek kínálatát is. A lakosság idei és jövőre vár­ható áruellátásáról elmondta, hogy ebben az évben a belkeres­kedelmi vállalatok a tervezett­nél több árut értékesítenek, mi­vel a lakosság pénzjövedelme is magasabb a tervezettnél, s a kereskedelem nagy gonddal kezd­te meg felkészülését a lakosság jövő évi áruellátására is. Bár né­hány fontos termék szállításáról még folynak a tárgyalások, kife­jezte meggyőződését, hogy az áruszállítási megállapodások tel­jes egészében realizálódnak, ez pedig azt jelenti, hogy 1976-ban kielégítő, jó színvonalú lesz a lakosság áruellátása. Az idegenforgalomról és a tu­ristaforgalomról szólva a minisz­ter elmondta, hogy az idén több mint hárommillió magyar állam­polgár utazott külföldre, szem­ben az 1970. évi egymillióval. 1980-ban a tervek szerint 4 300 000 állampolgár kel útra. Ma­gyarországra látogató külföl­diek száma, ami 1970-ben 5 mil­lió 600 ezer volt, az idén mint­egy kilencmillió lesz, 1980-ra pe­dig mintegy 10—10,5 millió kül­földi érkezésével számolnak. Lassan ónálló népgazdasági ágazattá terebélyesedő nemzetkö­zi ideáieníorgaímunk gazdasági fontosságát jelzi, hogy az ide­genforgalomból származó bevéte. leink lényegesen emelkedtek. Rubelviszonylatú idegenforgalmi bevételeink részesedése a teljes rubel áruexportban az 1970. évi 2,7-ről már tavaly 4,1 százalék­ra emelkedett, s nagyobb volt, mint a hús-, a baromfi- és a tejipari termékek szocialista ex­portjából származó bevételeink együttvéve. A belkereskedelem feladatait összefoglalva a miniszter hang­súlyozta: számolunk azokkal a szigorú feltételekkel, amelyeket a terv számunkra meghatároz. Biz­tosíthatom a tisztelt országgyű­lést — mondotta —, hogy a bel­kereskedelem dolgozói nagy fe­lelősségtudattal latnait a növek­vő feladatok teljesítéséhez. Min­dent megtesznek azért, hogy az áruellátás az V. ötéves tervidő­szakban a dolgozó milliók meg­elégedésére tovább javuljon. (MTI) Tóth Ferencné felszólalása A 16-os számú, Bács-Kiskun megyei választókerület ország­gyűlési képviselője, Tóth Ferenc­ire a következőkkel járult hozzá a népgazdasági tervjavaslat vi­tájához: — Dolgozó népünkben* mun­kásosztályunkban meglevő és to­vább fejleszthető cselekvőkész. ség kellő biztosíték rá, hogy a nehézségeket leküzdve, elérjük a tervjavaslatban előterjesztett cé­lokat és íejlődésünk töretlen ma­rad. További biztosíték a szocia­lista országok együttműködése és segitőkészsége. Munkásosztályunk tenni akar. Ahhoz, hogy cselekvőkészsége még jobban kibontakozhasson, minden feltétel adott. A munka­helyi légkör jelentősen segítheti, vagy gátolhatja a cselekvési egy­séget, a termelésben részt vevő emberek egymáshoz való viszo­nyát, a vezetők és nem vezetők együttműködését, a tervek végre­hajtását és ennek ellenőrzését. Pártunk XI. kongresszusának határozatai megfogalmazták fel­adatainkat az üzemi, munkahe­lyi demokratizmusban rejlő lehe­tőségek színvonalasabb kihaszná­lására. Nagyon fontosnak tartom kiemelni a határozatból a kö­vetkezőket: „Meg kell könnyíteni a dolgozók számára a vélemény- nyilvánítást, a döntésben való részvételt és az ellenőrzést... ehhez jobban ki kell használni a meglevő lehetőségeket és ke­resni kell az új formákat, mód­szereket is.” ^3ács-Kiskun megyében mi is arra törekszünk, hogy a termelő egységekben kialakult fórumokat minél alkalmasabbá tegyük az üzemi demokrácia még teljesebb mértékű kibontakoztatására. A véleménynyilvánításban első helyen szerepelnek a szocialista brigádok, amelyek a gyakorlat­ban is a legtöbbet tették a gaz­daságpolitikai célkitűzések mel­lett a várospolitikái, társadalom- politikai céljaink megvalósítá­sáért. A megye iparában, mezőgazda­ságában, kereskedelmében és a közlekedésben foglalkoztatott dol­gozók 70 százaléka vesz részt a szocialista versenymozgalomban. A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére 11 százalékkal növe­kedett a szocialista brigádok szá­ma, 40 százalékkal az arany-, 18 százalékkal az ezüstkoszorús bri­gádok száma. Ennek is szerepe van benne, hogy a szocialista iparban csaknem 9 százalékkal emelkedett a termelékenység. Ez is bizonyítja: ha a dolgozók is­merik, értik a célokat, azonosul­nak az elképzeléseinkkel, és sok­szor erejüket sem kímélve vesz­nek részt a jövőnket alakító mun­kában. Ez annak ellenére igaz. hogy Bács-Kiskun megye munkásosz­tálya tulajdonképpen első nem- zedékes, tehát csak részben ren­delkezik a klasszikus értelemben vett munkásérzelmekkel. Ebből adódóan sok még a negatív tu­lajdonság, még nem igazodnak el pontosan az érdekviszonyok kö­zött és olykor kényszer az üze­mi fegyelem is. A dolgozók nagy többségének azonban belső igénye a tervsze­rű és fegyelmezett munka. Az ehhez szükséges feltételek folya­matos javítását jogosan követe­lik a vállalatvezetéstől, a közép­vezetőktől csakúgy, mint az első számú vezetőktől. Joggal elvár­ják, hogy előre és pontosan is­mertessék velük az éves és havi célokon túl, a napi tennivalókat is; hogy anyaghiány* technológiai bizonytalanság és egyéb körül­mények ne akadályozzák a folya­matos munkát; hogy elkerüljék a termeléskiesést, amelyet indo­kolatlan túlórázással lehet csak pótolni. Ezt kívánja a munkás igazság- érzete, s a társadalmi mellett az egyén érdeke is. A bizonytalansá­got, az üzem- és munkaszerve­zésből adódó hiányosságokat, az új iránti érzéketlenséget bírál­ják a dolgozók a legtöbbször. Mert ezek kedvezőtlenül hatnak a munkakedvre, a cselekvőkész­ségre. Közös feladatunk tehát, hogy érzékenyebben * figyelünk a visszás jelenségekre, a dolgozók által felvetett hiányosságokra. E területen a legkisebb közömbös­ség sem engedhető meg. A dolgozó ember nemcsak munkaerő, hanem gondolkodó lény, aki a legtöbb kézzelfogható tapasztalattal rendelkezik és nern mindegy számúra, hogy mit csi­nál és azt hogyan csinálja. Azért újít és ad ötleteket, mert azt tel­jes meggyőződéssel teszi. Előfor­dulhat, hogy a meggyőződése nem helytálló, nem felel meg a tech­nológiai követelményeknek. De akkor is kapjon dicséretet, meri gondolkodott, mert kereste a jobb megoldást. így ugyanis érezheti, hogy figyelembe veszik a véle­ményét, hogy számítanak rá. Az ilyen tapasztalatokon keresztül szereti meg munkahelyét, az ilyen légkörben érzi jól magát, igyek­szik tanulni, hogy még haszmfc sabb tagjává Váljon közösségé­nek. Ahol jó a munkahelyi légkör, a munkások és vezetők közötti kapcsolat — és egyre több az ilyen munkahely —, ott szívesen maradnak, és magasabb jövede­lemért sem távoznak cl a dolgo­zók. Vannak erre jó példák Bács- Kiskun megyében. így választó­körzetemben és Kalocsa üzemei­ben is. E munkahelyeken ki­válóak a termelési eredmények. Tóth Ferencné végül a Bács- Kiskun megyei képviselőtársai nevében is állást foglalt az ötö­dik ötéves népgazdasági terv- javaslat elfogadása mellett. 80 ezer csirke az új telepről • A császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet új baromfitelepéről az idén már több mint 80 ezer csirkét szállítottak átlag 1,4 kilo­gramm súlyban a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat üzemébe. Koch Tamásné gondozó az alig egyhetes kiscsibéket etetj. (Pásztor Zoltán felvétele) Megnőtt a népfront gazdaságpolitikai munkájának a jelentősége Ülésezett a megyei elnökség Munkaprogramja szerinti utolsó ülését tartotta ez évben a Ha­zafias Népront megyei elnöksége — tegnap délelőtt Kecskeméten. Ehhez az alkalomhoz igazodott a tanácskozás első napirendi pont­ja is. amelynek keretében Farkas József megyei titkár tartott tájé­koztató összegezést az 1975. évi mozgalmi munkáról, s a jövő esztendei feladatokról. Előadása is tükrözte, hogy 1975 a népfront­mozgalom számára szintén igen gazdag és megtisztelőén szép fel­adatok esztendeje volt. Ehhez mértéjft megyénkben is értékes és sokoldalú népfrontmunkáról ad­hatunk számot. Felsorolni is ne­héz volna még a fő tevékenysé­gi területeken is, az események, rendezvények, fórumok seregét, •melyek átfogásában. lebonyolítá­sában — a megyei testületektől kezdve, a járási, városi, helyi, ta­nyai bizottságokon át az aktivis­tákig — komoly szerepet vállalt és töltött be sikeresen a nép­front. Farkas József rámutatott, hogy mindez nemcsak alapot ad. hanem kötelez is a további jó munkára. A tennivalók közül kü­lönösen hangsúlyozta annak a po­litikai közreműködésnek a fon­tosságát. ami a mostani tervidő­szak befejeztével — az V. ötéves terv végrehajtására való lelkesí­tés. serkentés terén a népfront­mozgalomra vár. Ebben a vonatkozásban — úgy­mond — a sajátos tennivalók ol­daláról kapcsolódott az előbbiek­hez a második napirendi' pont témája, a népfront gazdaságpoli­tikai munkájának megyei tapasztalatai, a mozgalom V. kongresszusa óta. Ennek előter­jesztője Molitórisz Emil politikai munkatárs volt. A jelentés egyik vezető gondolata a népfront tu­datformáló szerepét emelte ki. Segíteni '"Yiz emberek, társadalmi rétegek gondolkodását megyénk és egész társadalmunk nemes cél­kitűzéseire irányítani, ugyanak­kor ösztökélni a dolgozókat tevő­leges részvételre, közéleti aktivi­tásra. Ha ki-ki tudása, képessége legjavát adja, könnyebbé teszi a következő tervciklus nem könnyű gazdaságpolitikai programjának valóra váltását. Éppen a mozgalom gazdaságpolitikai feladataival összefüggésben alakult ki őszinte — tehát az eredmények elisme­rése mellett a segítő bírálatban sem fukar! codó —• véleménycsere a részt.- ők között. Retkes Lász­ló, Iván Istvánná, dr. Dobos László, Urbán Pálné. Múthé Ig- nácné. Pankovits Józsefné, Far­kas József, dr. Bodóczky László több szempontból világított rá. milyen jelentős szerepe van ezen a téren a gazdaságpolitikai mun­kabizottságnak. Amikor elismer­ték. hogy nem kevés kezdemé­nyezés. akció, fórum megteremté­se. hasznos tájékoztatás, terve­zést segítő közreműködés, javas­lattétel eredményei fűződnek szá­mos. járási, városi gazdaságpoli­tikai munkabizottság tevékeny- kedéséhez. aláhúzták mindegyik, s különösen a megyei munkabi­zottság aktivitása erősítésének jelentőségét. Végezetül bejelentésekkel fog­lalkozott az elnökség. Farkas Jó­zsef ismertette a kecskeméti já­rási népfrontbizottságnál decem­ber 16-án bekövetkezett személyi változást. Máthé Ignácné járási népfronttitkár, nyugalomba vo­nulása alkalmából felmentését kérte több mint 18 éve viselt tisztsége alól. Kérésének helyt adva — utódjául Vezsenyi Ist­vánt választották meg a kecske­méti járási népfrontbizottság tit­kárának. A bejelentést a megyei elnökség tudomásul vette, s a személyi változáshoz hozzájárult. Múld Farkas József, mind az el- nendő dr. Bodóczky László meleg szavakkal mondott köszönetét Máthé Ignácriénak — igen nagy hivatástudattal ügyszeretettel végzett munkásságáért, a pihe­néshez jó egészséget kívánva hangoztatta, hogv mozgalmi munkájára ezután is számítanak. T. I. Saláta karácsonyra # A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet üvegházaiban már szedik a salátát és a csiperkegombát, valamint az általuk kikíser- letezett kocsány nélküli paradicsomot. Az intézet 22 ezer fej salátát értékesít karácsonyi primőrként. (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents