Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

1975. december 3. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 A legfőbb ügyész látogatása a megyei főügyészségen Vietnami zenei szakemberek Kecskeméten P Dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze tegnap, kedden látogatást tett a Bács-Kiskun megyei főügyészsé­gen, ahol dr. Szabó Sándor me­gyei főügyész adott tájékoztatást a megye törvényességi helyzeté­ről és a Bács-Kiskun megyében Kedden reggel a Gellért Szálló­ban plenáris ülésen folytatódott a KGST közlekedési állandó bi­zottságának jubileumi tanácsko­zása, amelynek fő témája ezúttal a vasút, a KGST-tagországok , árufuvarozási helyzete, problémái, s a nemzetközi személyvonatok menetrendszerűsége. Foglalkoznak az ülésen az export-import és tranzit áruszállítás tervezésének korszerűsítésével, a rakodás és a pályaépítés-fenntartás gépesítésé­vel, a korszerű szállítási módsze­rek kiszélesítésével, a vasúti te­herkocsik és mozdonyok kölcsö­nösen cserélhető részegységeinek, alkatrészeinek szabványosításá- j val. Az egyik előterjesztés adatai szerint a tagországok egymás kö­zött és harmadik országok között 1975 első felében 66,9 millió ton­na árut szállítottak vasúton. A KGST-országok közös gondja egyebek között, hogy a fuvarozá­sok üteme a legtöbb vasúton egyenetlen, a negyedévek végén ugrásszerűen megnövekszik, s Folynak az 1975—76-os évadra a szerződéskötések a kecskeméti já­rás községeinek ipari és mezőgaz­dasági üzemei, illetve TIT-szer- vezetei között. Csupán Tiszakécs­működő ügyészségek tevékeny­ségéről. A legfőbb ügyész ezután elbeszélgetett az ügyészség dol­gozóival, majd a város neveze­tességeivel — a megyei művelő­dési központtal, a Tudomány és Technika Házával és a városi ta­nácsházával — ismerkedett. Kedden befejeződött a Viet­namból érkezett zenei szakem­berek küldöttségének Bács-Kis­kun megyei látogatása. Phan- Tran-Bang, az oktatási minisz­térium zenei osztályának vezető­je és Nguyen Hoang Lan, zene- művészeti főiskolai tanár a kecs­keméti Kodály Zoltán Zenepe­dagógiai Intézet vendégeként csaknem két hétig tanulmányoz­ta a magyar énektanítás elméleti és gyakorlati elveit, módszereit A Hanoiból érkezett szakem­berek tanulmányútja azt a célt szolgálta, hogy jól hasznosítható tapasztalatokat gyűjtsenek a tá­vol-keleti országban életbe lépő állami zeneoktatási reform elő­készítéséhez. Ezért nemcsak Ko­dály Zoltánnak a zenei nevelés­ről kialakított elveivel és a-ha­zai énektanítás módszereivel is­merkednek meg, hanem alapo­san tanulmányozzák az óvodától a középiskoláig terjedő zeneok­tatás átfogó pedagógiai rendsze­rét is. Kecskeméten különböző típusú oktatási intézményeket kerestek fel. Az Állami Zeneiskola, az Óvónőképző Intézet, valamint a Kodály Zoltán Ének-Zenei Álta­lános Iskola és Gimnázium pe­dagógiai munkásságát tanulmá­nyozva megismerték az ifjúság zenei nevelésének különböző for. máit. Nem hagyták figyelmen kívül az iskolán kívüli nevelés válto­zatos lehetőségeit sem. Talál­koztak a város művészeti együt­teseivel is. Ellátogattak a szim­fonikus zenekar, a „Csak tiszta forrásból” női kamarakórus és a városi vegyeskar próbáira, és meghallgatták az Állami Zene­iskola növendékeinek hangverse nyét. Kiskunfélegyházán ifjúsági Beethoven-hangversenyen vettek részt, majd szombat este meg­hallgatták Liszt Ferenc Krisztus­oratóriumának a kecskeméti me­gyei művelődési központban rendezett koncertjét. A küldöttség a Bács-Kiskun megyei látogatást követően a fő­városban folytatja a magyar ze­neoktatás elméleti és gyakorlati módszereinek tanulmányozását. P. M. 0 Néhány évvel ezelőtt még úgy tudtuk, hogy október első vasárnapján köszöntjük az öre­geket. Aztán több helyen hallot­tam, hogy vajon öregek napja, vagy öregek hete a valóban he­lyes elnevezés? Napjainkban pe­dig már azt tapasztaljuk, hogy az öregek napját október elejé­től december elejéig, különböző napokon tartják termelőszövet­kezetekben, ipari munkahelyeken. Nincs tehát nagy hagyománya ennek a nem elhanyagolható ün­neplésnek. Természetesen nemez a lényeg, hanem az, hogy tö­rődjünk az idős emberekkel, gon­doskodjunk ' róluk, figyeljünk gondjaikra, bajaikra, s lehetősé­geinkhez mérten segítsünk nekik azok megoldásában. Nincs szükség szónoki fordula­tokra annak bizonyítására, hogy ez a gondoskodás az állam, a párt részéről egyértelmű és fo­lyamatos. 0 Ki ne emlékezne — leg­alább is a nyugdíjasok közül — arra. amit Kádár János elvtárs mondott a párt XI. kongresszu­sán : „... nyugdíjrendszerünket lehetőségeink szerint fejlesztjük, így 1975. július 1-ével 1 millió 100 ezer személy nyugdíja, illet­ve nyugdíj jellegű ellátása fog emelkedni...” .Tudjuk, hogy ez azóta már megtörtént, s a több, mint egymillió nyugdíjas öröm­mel és megelégedéssel írta alá nevét, amikor a postás bekopog­tatott hozzá. Persze az állam gondoskodásának nem ez az egyetlen, kézzel fogható bizonyí­téka. Tovább sorolhatnánk a kedvezményeket — napközi ott­honok, bérletek stb. — de hozzá­tehetjük azt is: az állam, a párt nem tud, nem adhat meg min­dent az idős embereknek. Nem kötelezheti például az im­már felnőtt gyerekeket arra, hogy látogassák meg öreg szüleiket, hogy írjanak nekik legalább ha­vonta egyszer, hogy kérdezzék meg tőlük: nincs-e velamilyen kívánságuk. S nem is büntetheti meg az állam azokat, akik éve­kig felé sem néznek az esetleg tanyán, roskatag házban kuporgó szülőknek, akik nem törődnek azokkal, akik őket felnevelték, taníttatták, vagy ahogyan éppen az idősebbek szoktak fogalmazni: embert csináltak belőlük, szak­mát, hivatást, diplomát adtak a kezükbe. Szerencsére ez nem általános, de érthető, ha a közvetlen kör­nyezet. a közvélemény elsősor­ban az ilyen jelenségekre figyel. Persze figyel arra is, hogy a tsz országjáró körutakra viszi nyug­díjas tagjait, hogy meleg für­dőkbe, üdülőkbe küldi őket és ősszel a szociális bizottság elnöke végiglátogatja a közös gazdaság idős tagjait, s érdeklődik: van-e tüzelő, elegendő-e minden téli- revaló. 0 Bács-Kiskun megyében csak­nem 90 ezer nyugdíjas él. Kö­zülük jó néhányan tanyákon, külterületeken. Ez a tény azon­ban csupán megnehezíti, de nem teszi lehetetlenné a velük való törődést, gondjaikkal való fog­lalkozást. Sok szép példáját tud­nánk felsorolni ennek a gondos­kodásnak: naponta meleg ételt visznek nekik a tanács alkalma­zottai. Úttörők, szocialista brigá­dok tagjai ellátnak minden ház körüli munkát. Helyettük bevá­sárolnak. kiváltják a gyógyszert, orvost hívnak, eljárnak ügyeik­ben stb. Említhetnénk az egyre szaporodó öregek napközi ottho­nait, a bővülő szociális otthono­kat, az ott kapott hónapról hó­napra javuló ellátást. Sorolhat­nánk idézeteket olyan levelek­ből, amelyeket öregek írtak szer­kesztőségünknek, elmondva a göcsörtös betűkkel rótt sorokban, hogy milyen nagy szeretettel, megértéssel és jó szívvel bánnak velük az otthonokban. 0 Ezek a jelek annak az igény­nek egyre szélesebb körben tör­ténő megvalósulását bizonyítják, hogy ne csak egy napon, egy hé­ten át kerüljenek a közfigyelem előterébe az öregek, a nyugdíja­sok, hanem a róluk való gon­doskodás. a velük való törődés állandó, egész éven át folyama­tos legyen. És ne csak az állam, a tanácsok, a pártszervezetek, a munkahelyek, s a különféle szo­ciális bizottságok részéről, ha­nem — amit semmiféle intéz­mény. határozat, törvény nem pótolhat — a gyerekek, a szár­nyukra bocsájtott utódok részé­ről is. Különösen nagy szükség van erre ilyenkor, a hideg idő beálltával, amikor nemsokára „leesnek a téli havak ...” G. S. A vasúti áruszállítás, a nemzetközi személyvonatok menetrendszerűsége a KGST közlekedési állandó bizottságának tanácskozásán • • Üzemi ismeretterjesztés így egy-egy határállomáson tor­lódik az áru, feleslegesen ácso- rognak a szerelvények. Ezért is fontos a szállítástervezés tökéle­tesítése. Szükségesnek tartotta a bizottság a határállomások mű­szaki felszereltségének, technoló­giájának fejlesztését is és java­solta, hogy a különböző ellenőrző és növényvédelmi vizsgálatokat a határállomások helyett a be­vagy a kirakóállomásokon végez­zék. Megállapította a bizottság, hogy az év első 8 hónapjában a múlt év azonos időszakához képest a tagországokban a nemzetközi sze­mélyvonatok menetrendszerűsége az indításnál javult, útközben azonban elsősorban pályameghi­básodás és javítások miatt rom­lott, a vonatok sokat késtek. Az 'ülésen ezzel kapcsolatban egész sor intézkedést dolgoztak ki, s az OPV javaslatára foglalkozik a bizottság az egyik vasútról a má­sikra késéssel átadott nemzetkö­zi vonatokkal kapcsolatos anyagi felelősség bevezetésével. (MTI) kén, Tiszaalpáron és Lajosmizsén eddig 27 sorozatot. — mintegy 250. elsősorban a gazdasági élet kérdéseivel foglalkozó előadást —■ jegyeztek elő. 0 A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben rendszeres konzultációkon tájékozódtak a vietnami vendégek a zeneoktatás elméletéről. Munkához láttak a nádv ágók Az átmeneti hideg nem érte felkészületlenül a Tisza-vidéki Nádgazdaságot. A hét alföldi megyére terjedő, összességében 1300 hektárnyi vízinövényt ter­melő területen, a kedvező al­kalmat kihasználva munkába álltak a nádaratók. Eddig már közel százezer kéve nád került partra, a mostani enyhébb idő viszont lassítja az ütemet. A folyamatos téli munkához, a teljes nádarató géppark üze­meltetéséhez tartósabb hidegre lenne szükség. A Tisza-vidéki j ? Nádgazdaság bízik abban, hogy a kézi munkaerő pótlására be- ííiszerzett, nagy teljesítményű olasz és svéd gyártmányú, önjáró nádvágó kombájnjaikat is mun­kába tudják állítani a szezon­ban. Ezek alkalmazásával napon, ta nyolcezer kéve náddal többet takaríthatnának be az idei gaz­dag termésből. A kombájnok második éve várják, hogy súlyu­kat elbíró jégpáncél fedje a nádasokat. Ellenkező esetben to­vábbra is a kis teljesítményű gé. pekkel, vagy ladikról, kézi erő­vel kell levágni, s szinte „leha­lászni” az 1,3 millió kévényi vízi­növényt. A nád keresettsége, jó piaca indokolja, hogy még a szórvány- területekről is learatásra. fel­használásra kerüljön a „termés”. A szilárd, jó minőségű, szép fé­nyű alföldi nád jelentős része tőkés exportra kerül, a többit a hazai építőipar, illetve a mező- gazdaság kapja. A gazdaság 9 feldolgozó telepén — ebből négy Bács-Kiskun megyében működik — készítik elő az exportszállít­mányokat, gyártják a nádszöve­tet, s egyéb termékeket. Az új szolgáltató részlegük pedig mű­emléképületek, különleges lé­tesítmények nádtetőzését vállal­ja. Eddig negyvenezer négyzet- méternyi tetőfödést végeztek, köztük a bugaci pásztormúzeu­mét is. V. E. A kedvezőtlen adottságok ellensúlyozására A földek alacsony termőképessége miatt Bács-Kiskun me* jgyében harmincnyolc szakszövetkezet és harmincöt termelő­szövetkezet tartozik a kedvezőtlen adottságú gazdaságok kö­zé. Ez utóbbiakhoz sorolható a Jászszentlászlói Mezőgazda- £ sági Termelőszövetkezet is, amely a hátrány leküzdésére meg- l változtatta termelési szerkezetét. A területi irányítás helyett áttértek a jobb, korszerűbb ágazati irányítási rendszerre. A gazdaságtalanul termelhető növényeket felszámolták, és a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő termelést folytatnak. Az üzem jelenleg 130 hektár szőlőültetvénnyel, 200 hektár gyümölcsössel, 1850 szarvasmarhával és 1500 anyajuhval rendelkezik. Gabonát 1200 hektáron termelnek, amiből negy­ven százalék búza, a többi rozs. % ; * ' £1 A növénytermesztés egy részé­vel 500 hektár gabonával, ugyan­ennyi kukoricával és lucernával a bajai kukoricatermelési rend­szerhez csatlakoztak. Ezzel biz­tosították a szakszerű talaj- vizsgálatot, a hiánytalan vető­mag- és vegyszerellátást, a gépe­ket és nem utolsósorban termesz­téstechnológiát. Mindez jelentő­sen növeli a terméseredménye­ket. Azt is tervezik, hogy az 1500 hektáros legelőt a jövőben teljes egészében intenzíven mű­velik. A későbbiekben ugyanis erre kívánják alapozni a szarvas­marha-állomány takarmányozá­sát. A legelőgazdálkodás javításá­nak ütemétől függően a szarvas­marha-állományt ugyan nem, de a tehénlétszámot a jelenlegi két- százkilencvenről négyszáz-négy­százötvenre növelik. A nagyobb tejhozamok elérésére megkezd­ték a magyar tarka szarvasmar­ha keresztezését, a jól tejelő Holstein-F.riz fajtával. A jobb takarmányozás biztosítására egy, évi háromszáz vagon kapacitású lueernaliszt-készítő üzemet épí­tenek, amelyet jövőre fejeznek be. A tejtermeléssel párhuzamo­san nem mondanak le a hízó- marha értékesítéséről sem. A hizlalásra szánt állatokat a szö­vetkezet saját neveléséből bizto­sítja. és a háztáji gazdaságokból vásárolja fel. Bár a földek aranykorona-érté­ke hektáronként alig haladja meg a hetet, a megtett intézke­dések már ebben az évben érez­tették hatásukat. A szövetkezet jó terméseredményeket ért el kenyérgabonából a tervezett ti­zennyolcezerrel szemben huszon- kétezer mázsát takarítottak be. Almából csaknem nyolcezer má­zsával szüreteltek többet, körté­ből pedig 1100 mázsával, és még lehetne sorolni a jó eredménye­ket. Csak szőlőből nem sikerült a terv a jégverés miatt. A kiterjedt tanyavilággal ren­delkező községben jelentős a háztáji gazdálkodás, amelynek termékeit a szövetkezet közre­működésével értékesítik. Ezért a téesznek érdeke, hogy segítse a háztáji gazdaságokat. Jutányo­sán biztosítják a legelőt, a falu­ban takarmányboltot tartanak fenn. és a Szolnoki Cukorgyár­tól nedves répaszeletet szállíta­nak. A jövőben a százharminc hek­táros hagyományos szőlőültetvé­nyüket korszerűsítik. A rekonst­rukció tizenkétmillió forintba kerül, aminek egy része állami támogatásból adódik, tgy lehető­vé válik a szőlő gépi betakarítá­sa. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daság szőlőtermesztési rendsze­réhez kapcsolódva a növényvé­delmet helikopterrel oldják meg. Újabb 150 hektáron magasműve­lésű szőlőt is telepítenek. Ha a tervek, az elképzelések megvalósulnak, remélhető, hogy a kedvezőtlen természeti adottsá­gok ellenére is jó eredményeket ér el a jászszentlászlói termelő- szövetkezet. B Z. Mezőgazdasági „vezérgépek” 1976-ra Több növényi kultúra „vezér­gépét” a gazdaságok jövőre újak­kal, esetenként új típusokkal cse­rélhetik fel — amint arról az MTI munkatársát az AGRO- TRÖSZT illetékesei tájékoztatták. A gabonatermesztők szovjet és NDK-beli gépekből választhatják ki a számukra legmegfelelőbbe­ket. A szovjet mezőgépipar 500 SZK—5-ös és ugyanennyi SZK— 6-os arató-cséplőgépet szállít. 1976-ban. Az NDK-beli E—512 kombájnból 650-et importál az AGROTRÖSZT. Újdonság, hogy megjelenik majd a földeken a lengyel gyártmányú, a jelenleg alkalmazott kombájnoknál na­gyobb teljesítményű Bizon-Gi- gant arató-cséplőgép, egyelőre 10 gépet várnak és széles körű pró­bákra kerül sor. A kukoricabetakarítás gépesíté­sének színvonala jövőre tovább nő. A gazdaságok a termés beta­karítására kombájnokat alkal­maznak megfelelő adapterrel felszerelve. Az elmúlt években gyakran volt hiány szemestermény-tisztí- tókból, ez időnként visszavetette a folyamatos munkát. 1976-ban ja­vul az ellátás, miután a szárító­telepeken használt elő- és utó­tisztítókból megkezdik a hazai gyártást. 1976-ban több mint, 500 bábolnai tipu.sú tisztítót vásárol­hatnak a gazdaságok, ezénkívül 320 szovjet gép és mintegy 200 magyar gyártmányú előtisztító gép vár majd a vevőkre. Az állattenyésztés hozamainak növelése azon is múlik, hogy mi­lyen állapotban, minőségben ta­karítják be a szálastakarmá­nyokat ; ezért az ideinél több be­takarító gép segíti majd a mun­kát jövőre. Az önjáró típusok kö­zül az E—280-as silókombájnok­ból 570-et szállít az NDK ipara, az E—301-es mintájú fűkaszából pedig 400-at importálnak, emel­lett 160 csehszlovák gyártmányú takarmánybetakarító gép bővíti a gépparkot. Jövőre is kiemelt feladat lesz a cukorrépa-termesztés további gépesítése. A mechanikus rend­szerű hazai vetőgépekből fedezik az igényeket.-Az NDK-ból pneu­matikus vetőgépeket hoznak be. Hatsoros kivitelű hazai szedőgép is forgalomba kerül, mégpedig elég olesqr áron. A burgonyabeta­karító, gépekből a Német Demok­ratikus Köztársaságból érkezik 100, csehszlovák vetőgépekből — hegy,- és hatsoros kivitelben — 300-at hoznak be. Egyéves a magyar Szputnyik Tallózás nyolc és fél ezer újságból Hamarosan 10 éve lesz, hogy a Szovjetunióban kiadták a Szput­nyik című tallózó folyóiratot, mely a világ 89 országában teszi ismertté a szovjet tudomány, kultúra és gazdaság eredmé­nyeit. Az angolul, franciául, né­metül, spanyolul, olaszul, csehül, szlovákul és finnül megjelenő színes könyvecske érdekes tár­sadalompolitikai cikkeket, a gazdasági élet eredményeiről hírt adó írásokat közöl, amelyeket 7251 napilapból, és több mint 1200 hetilapból, illetve folyóirat­ból válogatnak a szerkesztők. Hazánkban a Szputnyik egy éve jelenik meg, s a zsebkönyvalakú, szép kivitelű folyóirat nagy horderejű események krónikása­ként, a művészetek magazinja­ként egyaránt keresett folyóirat­tá vált. Népszerűségét magyaráz­za, hogy beszámol a szovjet gaz­daság alapvető kérdéseiről, az életszínvonal alakulásáról és egy sor olyan kérdésről, amely a közgazdászokat éppúgy foglal­koztatja, mint a Szovjetunió iránt érdeklődő egyszerű embe­reket. Színes irodalmi riportjai egyebek között az ország fárad­hatatlan építőivel, a tajgák. s 3 távol-keleti körzetek munkásai­val ismertetik meg a magyar ol­vasókat. Bár a folyóirat a legkülönbö­zőbb területekre nyújt bepillan­V-« P tást, legkedveltebbek mégis a tudományos-műszaki újdonságok­ról' szóló hírei. Sok olvasó levele igazolja, hogy hazánkban külö­nösen sokan-érdeklődnek a tu­dományos vívmányok iránt. Ol­vashattak az érdeklődők az aszt­rológia reneszánszáról, az -alvás­kutatás legújabb eredményéiről, vagy például a környezetszeny- nyeződéssel, s az ökológiai egyensúllyal összefüggő tudomá­nyos vizsgálódásokról. A • ■{Tudo­mányos cikkek sorából nen) 'hi­ányoztak a legújabb tudomány­ágakat ismertető írások sem, például a bionikát bemutató publikáció, s legalább ilyen népszerűnek bizonyult egy régi tudományos feltevés — az At- lantisz-legenda — elemzése. A decemberi szám igen gazdag anyagából csak címszavakat emelhetünk ki. Igen érdekes a nemzetiségi kérdésekkel, a Szov­jetunió iparosításával. Közép- Ázsia vízellátásával, a dekabris iákkal foglalkozó egy-egy cikke. Sok-sok ismeretet közlő emlé­kezés olvasható majd Luna- csarszkijról. az első szovjet kor­mány tagjáról, aki ha élne, most lenne 100 éves. Elektronikus számítógép próbál fényt deríteni arra. hogy milyen volt Leonardo da Vinci alkotóerejének teljében. (MTI) Kereszteshadjárat Japán hűtlen férjei ellen Egy karcsú, 30 éves háziasz- szoriy egész Japánban hírnévre tett szert, mert kereszteshadjá­ratra szólított fel a hűtlen ja­pán férjek ellen. Misako Enoki rózsaszín sisakkal a fején és kezében plakáttal állt társnői éléye a" nőmozgalom tüntetésein. Gárdájával irodaépületeket és konferenciatermekét „rohamo­zott” meg, hogy megbélyegezze á házastársi hűtlenséget, amelyet a riő megvetésének tekint. r Szervezete nem ellenzi a vá­lást, amelyre Japánban törvé­nyes lehetőség van. Kifogásolja azonban, hogy a hűtlen férjek elhagyják feleségüket és gyer- mejíeiket pénzügyi támogatás nélkül. Az elszánt feminista har­cos. követőinek élén egy kijotói orvoskongresszuson nyilvánosan leleplezett egy japán orvost, és szét kürtöl te, hogy szeretőt tart Egy híres japán filmszínész is céltáblája lett haragjának. Húsz parlamenti képviselő el­len is „eljárást” tervez. A szervezet kb. 1200 haragos nőből áll. 500 közülük különö­sen harcias „amazon”, akiket az úgynevezett „akciócsoportba” osztottak be. Bármikor készek az utcán tüntetni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents