Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-13 / 266. szám
1975. november 13. • PETŐFI NEPE I 5 Országos bemutató a Katona József Múzeumban Honfoglaló őseink művészete A kecskeméti Katona József Múzeum november 16-íg látható kiállítása a rangos tárlatok sorából is kiemelkedik. Anyagának nagyobb része 1966-tól végigjárta Párizs, Lom dón, Belgrád, Brüsszel, Moszkva, Róma, Helsinki legnagyobb múzeumait, s mindenütt elismerésre késztette a legigényesebb ízlésű, műértő közönséget eredetiségével, a korabeli európai művészettől elkülönülő sajátos vonásaival. A tárgyak java részét a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, de a Katona József Múzeum saját anyagán kívül láthatóit itt több nagy vidéki intézmény gyűjteményének legféltettebb darabja is. A látogató áttekintő képet kap a magyar művészet e korai korszakáról. Korántsem véletlen, hogy a gyűjteményes bemutató épp Kecskeméten került először a hazai közönség elé. Csaknem másfél évszázada, 1834 nyarán a Kecskeméttől északkeletre fekvő akkori Benepusztán, vagyis a mai Laánybene területén bukkantak rá a pásztorok a legelső, hanfoglaláskoiri sírra. Másrészt a kecskeméti múzeum régészei, Horváth Attila és H. Tóth Elvira ma is mindent elkövetnek azért, hogy feltárják és megmentsék a leleteket. Szerették a pompát A kiállítás a hongfoglaló magyarság nemzetiségi arisztokráciájának emlékeiből ad ízelítőt. A bemutatott tárgyak sírokból kerültek elő, egyetlen kivételtől eltekintve. Ez az aranyművű szablya, amelynek eredetijét a napóleoni időkig Aacheban őrizték, ma pedig a bécsi kincstárban látható, s a német uralkodói jelvények között tártják számon. A fegyvert hosszú időn át Nagy Károly frank császár legendás alakjához kötötték, noha nyilvánvalóan későbbi korból való. Bár hasonló szablyák a Kaukázustól a Kárpát-medencéig terjedő területen több helyütt is felbukkantak, legközelebbi párhuzamait mégis a honfoglalók magyarországi hagyatékából ismerjük. Az északkeleti országrészen, a X. századi trónvárományosok uralmi területének központja környékén immár a harmadik hasonló, arany-ezüst díszítésű szablya került elő, A rokondarabok tanúsága szerint a bécsi szablya alighanem azonos azzal a karddal, amelyről Hersfeldi Lambert feljegyezte, hogy Endre magyar király özvegye, az orosz Anasztázia 1063-ban Nordheimi Ottó bajon hercegnek ajándékozta a magyar királyok kincstárából, amiért trónra segítette fiát. a gyermek Salamont. Története és párhuzamainak lelőhelye alapján feltételezhetjük, hogy a X. században készült hatalmi jelvényként, a kijelölt fejedelmi trónutód számára. A honfoglaló magyarok előkelőségei a díszes szablyákat fegyverövükre csatolták, s maga az öv azt az eltéphetetlen köteléket jelölte, amely az előkelő férfiembert urához fűzte. Ezeket az oldalt lecsüngő végű, véretekkel sűrűn borított öveket a vezető méltóságok ajándékozták a szolgálatukba fogadott fegyverbarátaiknak. testőreiknek. Az övveretek díszítménye és gyakran alakja is egy-egy palmettacsokrot mintáz, amely az iráni művészetben levélcsokorrá egyszerűsödött ősi életfa jelképe lehet. Ugyanolyan varázserőt tulajdonítottak ennek az ábrázolásnak, mint később a középkori övékén Jézus, Mária vagy a szentek kezdőbetűinek, jeleinek. Az övre kapcsolták a bőrtarsolyt iss amelyben a tűzkészséget, fenőkövet hordták. A tarsolyok bőr fedőlapját préseléssel, intarziával díszítették, vagy vereteket erősítettek rá. Egymással versengve mind több és nagyobb verettel borították a tarsolyokat, míg a fémdíszek csaknem befedték a teljes felületet. Végül a tarsoly egyetlen összefüggő ezüstlemezből készült fedőlapot kapott, amelyet gazdag ötvösmunkával, kifogyhatatlan leleményű egyedi rajzolatokkal díszítettek. Míg Kelet- Európába n a veretes tarsolyok az elterjedtebbek, a magyarság körében ritkák. Ugyanakkor eddig 24 tarsolylemez került elő, s közülük 15 a kor ötvösremekének tekinthető. A tarsolylemezek leveles-indás mintakincse tűnik fel a férfiak egyéb viseleti tárgyain is: a prém- vagy nemezsüveg csúcsára erősített süvegvégen, a kaftánjuk szegélyét díszítő vereteken és az ivócsészéken. A csillogó fémtárgyak fokozták a megjelenés pompáját. Jellegzetesek a hasonló palmettákkal és alakos ábrázolásokkal díszes, élénk színű, a legrangosabbaknál arannyal átszőtt, kelet-bizánci brokátból, selyemből varratott köntösök. Varázslat és női divat A női ruházat díszítése még gazdagabb. Az ingek nyakát hímezték, gyöngyökkel varrták ki, bőr szegélyére kerek pitykékel, csüngős vereteket szereltek, olykor az ék alakú kivágás köré kerek vagy rombuszalakú pity- kéket varrtak. Süvegük alsó peremét, köntösüket posztóval vagy bőrrel szegték be, ezekre virág alakú préselt rozettákat, nagy öntött csüngős vereteket, négyzet alakú, ékkővel berakott díszeket, erősítettek. Csizmájuk fejét öntött fémdíszekkel verték ki. A nők és a gazdag férfiak egyaránt viseltek fülönfüggőket, varkocs- karikákat, nyak- és karpereceket, drágaköves gyűrűket. Ahogy a férfiviselet legpompá- zatosabb ékessége a tarsolylemez volt, a nők legfeltűnőbb ékszereit a hajfonatukból függő díszkorongok jelentették. A hasonló, olykor vendéghaj-fonatokkal felkötött női varkocsdíszeket ismerjek a magyarság nyelvrokonai köréből - is. A honfoglaló magyarok asszonyai varázsos jelképként viselték hajfonatukban a segítő-pártoló szellemlények állatalakú ábrázolásait, a csodás négyábúakat, s az égiek küldöttének tekintett sast. Máskor a korongok tükrében az életfát jelenítették meg felmagasodva, vagy a négy égtáj felé szétterülő lombkoronájával. Ezek az ötvösművű korongok ugyanazt a szerepet töltötték be az előkelő asszonyok viseletén, mint a köznép asszonyai által hordott különféle állatcsont-darabkák, amelyék szegényes sírokból kerülnek elő, s hitük szerint a különböző védő-segítő állatok szellemeit foglalták magukban. A csontocs- kák egy része olyan állatoktól származik, amelyek elriasztják az ártó lényeket, másik csoportjuk viszont valamilyen, szapo- raságáról ismert állat csontja, így termékenységvarázsló szerepük lehetett. Pogány szolgálat Épp ez az öszefüggés sejteti, hogy a növényi mintakincs szinte kizárólagos megjelenését a férfiak felszerelési és rangjelző tárgyain nem lehet csupán a magyar műhelyekben, dolgozó mohamedán hitű khorezmi és alán ötvösmesterek vallási tilalmaival magyarázni. hiszen ugyanők nemegyszer természet- hűen mintázott állatábrázolásokat készítettek a nők számára. A magyaroknál már jó ideje meg- ladák, az ősi hősénekek elemei alapján feltételezhető, hogy a szövevényes indás-Ieveles mintákban hol határozottan, hol áttételesebben a regebeli életfának a képe fogalmazódott meg. A magyaroknál már jóideje megszilárdult egy olyan vallásos meggyőződés, amely a tetterős vezérek kultuszát hirdette, és a társadalmi piramis csúcsán álló nagyfejedelem vallásos tiszteletét követelte. E hitrendszer szerint az előkelők az égi világfa csúcsán lakozó, a mindenséget irányító erők kegyéből emelkedtek méltóságukba. A fejedelmi udvarhelyek és a törzsi-nemzetségi központok körzetében felvirágzó művészet ezeket a pogány- kori hiedelmeket volt hivatva szolgálni, hirdetni. Az iráni, Kaukázus-vidéki, s a mohameedán művészettel szoros rokonságot mutató, de attól mégis jól elkülöníthető, sajátosan magyar művészet épp eszmei tartalma miatt tűnt el az új évezred küszöbén, a keresztény-feudális királyság megszületésekor. Dienes István KÖNYVESPOLC A tenger legendáriuma Ez a címe Jean Merrien könyvének, amely a Kossuth Könyvkiadó gondozásában, a népszerű Univerzum sorozatban látott napvilágot, a téli politikai könyvheteket színesítve és gazdagítva. Nem véletlenül írtuk le a népszerű szót. Az a tény, hogy a mű huszonhétezer példányban került forgalomba, jogossá teszi e jelzőt. Legendák gyűjteménye ez a kötet. De ugyanakkor sok-sok valóságos tény, adat, esemény, tudnivaló is helyet kapott benne. Ragyogó okfejtését, magyarázatát kapjuk annak, hogy miként lesz az idők folyamán az eléggé át nem értékelt, megtörtént dologból, eseményből legenda a nép emlékezetében. Olvastunk ötezer éves, hátborzongató mesét az emberiség legrégebbi hajótöréséről. Megtudjuk, hogy Plutarkhosz magyarázata szerint a tengerek Szaturnusz isten könnyétől sósak. Olvastunk tengeri szörnyekről, babonás hiedelmekről, varázslatokról. Megismerkedünk a szél- csinálással, és választ kapunk arra, hogy miért nem szokták évezredek óta megváltoztatni a hajók nevét és színét. Számos érdekfeszítő szokásról és hiedelemről értesülünk. Arról, hogy a szirének az elcsábított tengerészeket a víz alá rántják. s a tengeri madarakban egy-egy tengerész lelke lakozik. Bálnák, delfinek, tüskés ráják, teknősök, tengeri madarak és más élőlények világához kapcsolódik a tengerészek élete- sorsa. Feltárul előttünk egy különös, számunkra idegen világ. A könyv erénye, hogy közel tudja hozni hozzánk ezt a messzeséget, a nekünk idegent, szokatlant. V. M. KÖZMŰVELŐDÉS ÉS A FIATALSÁG BÁCSALMÁSON Igény az önnállóságra (II.) A művelődési központ tágas, szépen berendezett igazgatói irodájában Oriold Károllyal, beszélgettem. Képzettsége szerint pedagógus, de megszerette a köz- művelődési munkát. Mint az intézmény vezetője, tagja a Művelődési Otthonok Országos Tanácsának is. Elmesélte, több alkalommal is összehívták a fiatalokat, hogy megtudják^ milyen programok, rendezvények iránt érdeklődnek. Ezeken egyetlen és visszatérő kérést hallottak időről időre: szer-' vezzenek több táncos rendezvényt. Az igények és a realitások között azonban ellentmondást tapasztaltak, a bálakon ugyanis alig száz-kétszáz belépőjegy kelt el. Ügy vélik, azért, mert a szórakozásra a községben több lehetőség is adódik. A művelődési házzal egybépült eszpresszóban háromtagú zenekar játszik esténként, az ifjúsági klubban pedig hetente rendeznek könnyűzenei lemezbemutatót, népszerű néven discot. ' ** Az intézmény műsorfüzetében se szeri, se száma a változatos programoknak. Rendszeresek a színházi előadások, népszerűek a különböző tanfolyamok. Negyven körül jár a szakkörök, klubok száma. Népi táncosok, díszítőművészek. bélyeggyűjtők, galambászok, autósok, természetvédők találkoznak egymással a korszerű intézmény helyiségeiben. Külön említésre méltó a nemzetiségi lakosság számára szervezett délszláv Divan-klub és a gyermekek bunyevác köre. A szórakoztató rendezvények nyilvántartásában lapozgatva az is kiderül, hogy a nyár folyamán havonta egy bált rendeztek a házban. ezeken átlagosan kétszázötvenen jelentek meg. Hanglemezdélutánokat kéthetente szerveztek, amelyre alkalmanként mintegy száz fiatal látogatott el. — Nem könnyű „felébreszteni" az ifjúság érdeklődését Bácsalmáson — magyarázta Oriold Károly. — Az ifjúsági klubban nehézségeink vannak, pedig mindent elkövetünk, hogy jól érezzék magukat a tagok. Az év elején a fővárosból „csábítottunk le” tapasztalt vezetőt. De a VII. kerületi munkásklubot jól irányító fiatal lány sem ért el eredményt, és elkedvetlenedve vissza is ment Budapestre. Hogy ennek mi az oka? ... Nem tudom. Feltehetően az, hogy itt, a művelődési házban a fiatalságnak alkalmazkodnia kell egy nagyobb közösséghez is ... Az nem elég, hogy táncolunk A Finomposztó Vállalat bácsalmási üzemében á munkásfiatalok KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek mintha összebeszéltek volna, olyan egyhangú kritikával illették a község szórakozási lehetőségeit. Márton Valéria, a szervezet titkára elmondta, hogy az ifjúság Bácsalmáson is rétegekre oszlik, de ezt nem nagyon veszik tudomásul. A tizenévesek igénye különbözik a már kereső, érett szakmunkás fiatalokétól. A disco-ren- dezvényeken például a huszonévesek már nem érzik otthonosan magukat, de idegen tőlük a felnőttek gyámkodása is. —' Az üzem fiataljai közül sokan közreműködtek a mozi átalakításában — mondta. — Közös az érdekünk, hiszen mindnyájan érezzük egy olyan nagy helyiség hiányát, ahol magunk szervezhetnénk különböző programokat. Az építkezés félbeszakadt, s ezért mi „finomposztósok”, hozzáláttunk a saját klubunk megteremtéséhez. A községi pártbizottság átadta használaton kívüli pincéjét. Igaz, hogy nem nagy. harminc embernél többen aligha férnek be, de bizakodunk^ hogy mindig tartalmas rendezvényekkel tudjuk megtölteni a helyiséget. bet, Czigány Erzsébet. Baranyi Attila és Majorosi József fiatal szakmunkások is részt vesznek. Keresetlenül fogalmaztak, amikor elmondták, hogy a művelődési ház eszpresszója nem művelődési, hanem „fogyasztási” intézmény. „Kinézik onnan azokat, akik előtt csak kávéscsészék állnak.” „Szombat, vasárnap mindig zsúfolt a helyiség, asztalt csak törzsvendégek kapnak.” „A cola, trau- biszóda gyakran hiánycikk, de sosem az a drága konyak.” „A Sárga Csikó étterembe részben azok járnak, akik mulatni, iszogatni szeretnek, így hát a lányók sehova nem tudnak elmenni estefelé." Az egyik fiatalember elmondta azt is. hogy miképpen képzelték el a moziépület hasznosítását. — A földszinten rendezvényeket tarthatnánk, az emeleti részen pedig berendezhetnénk egy kis büfét. Itt kávé. üdítő ital. sör, cigi lenne kapható, tömény alkohol nem is kell. Szombat, vasárnap délután és este zenekar játszhatna. De a táncolás még nem minden. Hétköznaponként vetélkedőket. vitákat és sok egyéb érdekes összejövetelt rendezhetnénk ott a mi elképzeléseink szerint . -. Jogos és természetes Albert István, az MSZMP községi bizottsága titkárának az a véleménye, hogy a munkásfiatalok igénye az önállóságra jogos és természetes: — A művelődési házból nincs „kizárva” ■'a fiatalság. Az más kérdés, hogy lehetne velük többet, vagy jobban foglalkozni — mondotta. — Az én véleményem az volt, hogy oda kell adni a szóban forgó épületet a KlSZ-esek- nek; újítsák fel, rendezkedjenek be, aztán majd kiderül, mit kezdenek a lehetőséggel. A nagyközségi tanács és a KISZ-bizottság között létrejött szerződés pontosan- meghatározza mindkét fél jogait és kötelezettségeit. A fiatalok önállóan használják a helyiséget, ennek ..ellenértékeként” viszont védnökséget vállalnak a sportcsarnok és futópálya építkezései felett — háromezer társadalmi munkaóra teljesítésével. A munkálatok félbeszakadásának oka, úgy tudom, a pénzhiány, de ez csak időleges probléma. Tudomásom szerint jövő tavaszra tervezik a befejezését. Remélem, hogy az ifjúsági ház a fiatalság érett önállóságának bizonysága les# Bácsalmáson. Mint a valóságban legtöbbször lenni szokott, az igazság az egymással szemben álló nézetek között húzódik. Bácsalmáson a művelődési központ munkája sokrétű és jó — de az is igaz, kevés alkalom nyílik a fiatalság szórakozására. Az sem ítélhető jogtalan igénynek, ha az életüket már önállóan formáló munkásfiatalok ki akarnak szabadulni az intézmény gyámkodása alól, és maguk akarják megteremteni művelődésük és szórakozásuk rendszerét. Természetes vágyuk, hogy „elbújjanak” olyan helyiségekben, amelyeket saját céljaiknak megfelelően alakítottak ki és hasznosítanak. A sokfelé megtalálható pinceklubok közösségei azonban nem „rejtőzködő” fiatalok. hanem olyan csoportosulások, amelyeket közös érdeklődés, életkor, munka és más hasonló értékes kötelék kapcsol egybe. Az önálló ifjúsági klubok fontos szerepet töltenek be egy-egy település életében. Ha kell, ké- pesk a nagyobb közösség érdekeivel azonosulni, és azokért áldozatot is vállalni. Biztos vagyok abban, hogy ez Bácsalmáson sincsen másképpen. Pavlovits Miklós A beszélgetésen Németh Erzsé• Az Ifjúság rétegződését tudomásul kell venni. 0 Nagyméretű fotó „A magyarok bejöveteléről”. 0 Körűi tarsolylemezek és a legen, dás szablya.
